sziasztok.épp most irta hogy "ne irjam neki hogy szeretem,mert nem viszonozza,de ez az õ baja,de nem áll rosszul a helyzet".na most kellene a véleményetek.ki hogyan értelmezi ezt????hátha ti okosabbak vagytok mint én...........
sziasztok! karácsonyra szeretnék egy szép verset,csak én a rimekhez nem értek!A történetem rövid:Volt egy fiú 2 éve szakitott a barátnõjével.Egy helyen dolgoztunk aztán összejöttünk.6 honapot voltunk eggyütt de csak részemröl volt szerelem,õ ezt tudta és nem akart kihasználni,ezért szakitás lett a vége.Érzelmileg nem volt stabil.Én otthagytam közös munkahelyünket,de a barátság nem szakadt meg.jopár honapig csak sms-eket váltottunk,majd találkoztunk egy kávézoban,megbeszéltük a mult eseményeit.Most ott tartunk hogy ujra találkozgatunk.nála-nálam.kérdeztem érzéseit:valami alakul benne,szeret velem lenni,és hiányzom neki.Ismét bevallottam hogy szeretem.nincs válasz.Én türelmes vagyok!már több mint egy éve várok rá.Ezek fejében szeretném õt meglepni karácsonyra.Tudnátok nekem segíteni???elöre is köszönöm Ha van véleményetek errõl az esetröl azt is szivesen veszem!!!
Soraiddal jól megleptél, egy kicsit tán meg is rémítettél.. Hihetetlen, hogy ezt írom le, De már nem hiszek a szerelembe.
Egyszer,régen, amikor még szerettem, Szerelmem tárgyáért bármit megtettem... Odaadtam mindent, Csak kérnie kellett..
Aztán egyszer a fejemhez kaptam, Hogy amit odaadtam, Túl könnyen s túl gyorsan adtam, S válaszul csak ennyit kaptam: "Te nekem nem kellesz, Keresd máshol a szerelmet!"
S a magány ellen miért nem teszek? Mert úgy érzem, semmit sem tehetek. Majd eljön a szerelem ideje, S akkor nem leszek ellene.
Köszönöm a soraidat, Köszönöm a szép bókokat! Angyalok õrizzék az álmod, Nyugodt éjszakát kívánok!
Hali!Igyekszem szerelmes verseket írni..nem találom az amatõr versírók topikot..sorry..De ha megmondod merre keressem,már itt sem vagyok!De akkor sem értem miért zavar, ha kommentáljuk egymás verseit?
értem én, de énis belefolytam ebbe a beszélgetésbe, s a rímek nem igazán szerelmesekk most ha elolvasod! :-) erre mondtam ha jönnek én is megyek! :-) harag egy csepp sem! :-)
Én nem gondoltam Rád, csak arra gondoltam, hogy ne itt beszélgessenek, inkább az Amatõr Versíró topicban, szóval érted remélem:)) Azért Te nyugodtan tedd be a verseidet ide
Szemembe könyvcseppet csaltál, mert belõlem egy darabot elloptál, de nem sajnálom férre ne értsd, s szavaim az eszedbe ezért ne vésd, de mintha gondolataim írtad volna, mintha életem elõtted nyitott könyvként tárulkozna, szerelem érzelmek düh harag cselekedet, mind mi bennem akkor hirtelen megrekedt, s mind mit szinte meg is tettem, bár ma már hiába is szégyenlem, ez voltam anno régen egyszer, düh tombolás s rengeteg sírás.
Ohhh nem baj hogy késve érkezel, Csak hogy megtisztelsz jelenléteddel, Nekem ez mindennél többet ér, Kellesz nekem mint testnek a vér!
Kérdezheted mért, s választ is adok, A válaszom, hogy ilyen Hölgyrõl álmodok, Ki kedves, rendes és néha vidám, Kitõl vigyorra nyílik mélabús szám.
Szeretem ha valaki mer álmodni, S álmáról szeret s tud beszámolni, Bár sajnálom, hogy életed nem oly fényes, De megfogott hogy felfogásod nem olyan rémes.
S mond a szerelem mért nem beszélsz? Azt tudom már hogy boldog kapcsolatban nem élsz, De lehet hogy eljön az az idõ számodra, Mikor sor kerül egy igazi boldog kapcsolatra.
S magányod? ellene mért nem teszel? Párt magadnak mért nem keresel? Félsz vagy mond mi az oka? Vagy párkeresés csak a férfi dolga?
Szerelem ama istent kit én megtagadok, Mégis mindig csak felé fohászkodok, S eme rímeke azért ide írom, Itt az érzelmet magamból kisírhatom.
Engedd meg hogy elõször erre válaszoljak, S köszönetet elõször ezért mondjak, Hiszen valahol még nekem ez a legfontosabb, Hiába is ez életem élményeibõl a legfájdalmasabb.
látom a végén csak megjött az ihlet! s mondtál nekem szép õszinte beszédet, s ennek én nagyon nagyon örülök, S minden egyes szavat köszönök!
irigyellek bevallom Neked, mert felnyitottad szemed, s talán így életed boldog, s szíved vidámabban dobog.
talán a szerelmet újra megtalálod, vagy talán már Õt melletted is tudod, talán boldogan élheted az életed, talán, de nem tudhatod mi lesz Veled!
nem tudom a múltam már nem szeretem, szerintem nem volt irigylésre méltó életem, bár rövid idõre talán boldog voltam, de könnycseppet sohasem hullajtottam!
mindig elfogadtam életem, régebben ellene azért még küzdöttem, de fegyverem letettem élet hada elõtt, s felemelt kézzel várom az eljövendõt.
várom büntessen kivégezzen a nagy bíróság, várom hogy a egy kés a testembe vág, s a vért lecsapolják, testem eldobják, s lelkem az örök kárhozatban hagyják.
nem teszek ellene hagyom megtörtténjen, vigyen el gyorsan halkan csendesen, s még ez meg nem történik, lelkem a múltba búrkolózik.
Neked csak a játék az élet.. Játék, amit érzek.. Nem kell a szánalmad, a részvéted. Sokkal jobb nekem nélküled. Ennyi volt, vége, elmúlt vár. Rám egy új, boldogabb élet vár.
Már megvan..
Nem tudtam visszakeresni...ebben a topikban van?ha visszalapozok megtalálom?
De írj!!!Amirõl akarsz!Ha nektek az a pálya, hogy a múltat siratjátok, ám legyen!Versben lehet, sõt kell is!Én továbblépés alatt a hétköznapi életetekre gondoltam..
Mondjuk én nem értek egyet egyikõtökkel sem.én az aranyközépúton vagyok.múltat már feledtem nagyrészt és nem is akarom többé említeni,jövöre viszont nincs oly nagy tervem mint versbe vázolódott.
sajnos én sem értek Veled egyet! én is a múltat keresem, s én sem szeretnék tovalépni! bár már sajnos néha nehéz, de én szeretném ha ez könnyen menne! jobb a múltat siratni, mint a jövõtõl rettegni! szvsz!
a véleményemtõl függetlenül ki optimista (mint Te) nagyra értékeli eme szavakat! igazán eltaláltad ezt a verset! csak ahogy mondtam nehéz elhinni, s követni azért gratula!
a ... ok mért vannak? nem látom jelentõségüket ha már a formázás nem lényeg! :-( de sokat mond a vers egy nagy szerelemrõl! érdekes a stílusod de nekem tetszik! :-)
Ohh én verseket nem írok, Csak kósza rímeket mondok, Hiszen Ady vagy Petõfi nem vagyok, Így verset írni én nem akarok.
Csak rímelek, verset nem írok, Címeket eme szösszeneteknek nem adok, Csak a mondandóm rímbe rakom, S közzé néha így adom.
Igen rímeket szeretek írni, Sokszor meg tud nyugtatni, Hisz érzéseket vágyak s fájdalmat, Az ember legkönnyebben így mondhat.
Persze régen is írtam ilyeneket, Az ember itt sg-n meg is lelhet, Csak itt kell visszalapozni, Vagy a lenti linkben kell visszaolvasgatni!
Újakat mostanában már nem nagyon írok, S a régieket újra már be nem rakok, Hiszen ezek egy része már értelmét veszítették, A többit meg lehet már rég el is feledték.
Mosat a csend burkában élek, Szerelemben már nem reménykedek, Csak a napok múlását figyelem, S várom elhulljon testem.
Most már tényleg kiírtam magamból minden negatívat a múltból:).
Légy boldog!
Senki nem tudja, mit kell tennie, mit, miért s miként cselekednie, hogy boldog legyen...
De azt tudom, hogy rövid az élet. Ezért ki kell használni minden egyes percet. Ezt kell tenni! S jó idõben a jó helyen lenni, hogy boldog lehess!
Becsüld meg azt, azokat az embereket, aki téged valaha, valamiért, egy kicsit is szeretett. S azt tedd, cselekedd, amit szeretnél,hogy mások is tegyenek teveled, S boldog leszel!
Továbbléptem már.a lényeg pont az hogy a boldogság hiányzik...
Nah ezt most írtam 20perce.tudom nem nagy szám,de sosem állítottam hogy tehetségem lenne...
Boldogság...már egyikõtökben sem hiszek...
Oh vaj miért?...oh vaj miért?..miért vesztélek el?..aranyba foglalám nap mint nap neved...soha félre nem kacsinték...csak te vallá,te voltá nékem...egyetlen mosolyodért akár tûzbe is szívesen veté magam...szívem virágba borítád...de jaj!álmaim egy csapásra szertefoszlának...virágaim elhervadán,kiszáradtak...számomra már senki,semmi nem maradt..amibe hivém délibábnak bizonyult..remény,isten...
Ja még ennyit ehhez, hogy szép meg jó hogy van mire emlékezned..De talán ideje lenne tovább lépned.. Na Bogyóka ki fog nyírni..ezt tényleg nem itt kellene megvitatnunk..