Olvastam, de nem volt pofám beleszólni "kívûlrõl". Bár ma este akarom leszedni a 0.7-es DC-t, valamivel el kell ütni a Söldner megjelenéséig az idõt, és mostanra sikerült legyõznöm az elõítélerteimet a BF42 "alap" miatt :)
Cat: A német sisak valóban ideális volt bizonyos szempontokból, de elég nehezek voltak - mivel ugye acélból készültek. Manapság a kevlár alapanyagú sisakok hódítanak, ami elég könnyûek, így akár egésznapos viseletük sem jelent nehézséget. Viszont az alakjuk nem is emlékeztet a német sisak alakjára (nem olvastam a cikket, de van rá egy tippem, hogy az alul és hátúl kiszélesedõ rész miatt volt olyan jó a tesztben)...
Amúgy a sisakok hatékonyságáról ma is sok vita van - a Delta egységek pl. (mint a Black Hawk Down c. filmben is látható volt) csak "hegymászó-sisakot" viselnek, amely az ütéstõl véd (pl. esés miatt, vagy ha valami a fejükre esne), de lövedékek ellen nem véd. Az indok az volt, hogy ez kényelmes viselet, nem csökkenti a katona hallását/látását, és az olyan fejlövésre való esély, amelynél a hagyományos sisak védelmet nyújtana, kicsi az esély.
Desert Combat fórumba csak most jutott el a Apache-os eset... Ott is van egykét lassu felfogásí amerika ellenes ürge.
visszatérve a siakra, pár éve olvastam, hogy a mai számítástechnika modellezõ tudással felvértezve kutatók nekiláttak elkészíteni az ergonomiailag tökéletes fejvédõt, és a végsõ modell elkészülte után kiderült, hogy az értékei leginkább a második világháborus német sisak jellemzõivel egyeznek meg, az hasonlított legjobban a "tökéletes" formához.
Egyfelõl azért sem lenne nyerõ, mivel teljesen zárt, és így a katona csaknem süket lenne. Akár mögé is "lopakodhat" az a lánctalpas észrevétlenül :D
A másik probléma az, hogy a sisak ugyan nagyon erõs, de aligha a lõfegyverek ellen. Az szép, hogy kibír egy Leopard 2-õt, de vajon kibírna-e egy 7,62x51mm-es géppuskalövedéket is?
Nem igazából haditechnika, de biztos fel tudják majd használni.
De kétlem, hogy a hadsereg 4 milkás sisakból vegyen.
A német cég olyan szilárd bukósisakot épített, amely azt is kibírja, ha átmegy rajta egy lánctalpas. A gyár ráadásul nem csak állítja, hogy kibírja a hihetetlen terhelést a terméke, hanem be is bizonyította: a próbák alatt tényleg átmentek rajta egy tankkal, ám az mégis megtartotta az alakját. A sisaknak nagyjából ötven tonna terhet kellett kibírnia, mert ennyit nyomnak a német hadseregnél használatos Leopard márkájú tankok.
Az RF 1.5-ös modell többrétegû szénszálas mûanyagból készült, kétszer olyan erõs, mint egy mindennapi F-1-es sisak, az ára viszont négyszer annyi, tizenötezer euró (kb. négymillió forint).
Babelfish - az Altavista netes fordítóprogramja. Sajnos fõleg a szakszavakkal akadnak gondjai. Meg mondjuk egy megpróbáltam egy japán oldalt lefordítani angolra. Majd lefordultam a székrõl, akkora ökörségeket hozott össze...
Én is gondlotam rá és a mûanyag részét felfogtam :) . Érdekes lesz kiváncsi leszek rá ha lesz ilyen. Nem tom kicsit elszáltam könnyûség ileg mert végülis a 20 tonn is elég sok, én meg vmi nagyon könnyûre gondoltam mint mondjk egy személy autó :)
Hiába röhögsz, már vagy 10 éve kisérleteznek mûanyag páncélzattal. De a "mûanyag" hallatán ne PVC-re meg ilyesféle anyagokra gondolj, hanem Kevlárszövettel megerõsített speciális mûgyantára. Valahol a neten láttam egy elemzést még egy-két éve, ahol azt fejtegették, hogy az ilyen kisérleti páncélok már elérik az acélpáncél védelmi képességeit, igaz, ehez 50-60%-al vastagabbra kell készíteni azokat, de még így is csak harmad vagy negyed akkora a tömegük. Lentebb már írtam, hogy mennyire fontos mostanság a légi szállíhatóság, nos egy mûanyag páncélzatú harckocsi akár 20 tonnánál is könyebb lehet, tehát egy C-17-es akár három darabot is elvihet belõle.
De ez még a jövõ zenéje, szerintem 2010 elött nem várhatóak az ilyen harcjármûvek, és akkor is már nem "hagyományos" ágyúval lesznek ellátva, hanem vagy páncéltörõ rakétákkal, vagy energiafegyverekkel...
Bevallom igencsak elcsodálkoztam, mivel a Marder-rõl meglepõen kevés adatott találtam a neten - ebbõl sajnos csak nyúlfarknyi ismertetõre futja... :(
A Marder tervezését az 1950-es években kezdték meg, mikor a német hadsereg igényt tartott egy olyan Gyalogsági Harcjárûvre (Infantry Fighting Vehicle - IFV), amely képes lépést tartani akár terepen is az elõrenyomuló harckocsikkal, és azokhoz mérhetõ védelemmel is rendelkezik. Ugyan az 1960-as években Nyugat-Németország rendszeresítette az M113 Páncélzott Szállító Jármûvet (Armoured Personal Carrier - APC), azt gyenge páncélzata és fegyverzete miatt nem tartották alkalmasnak arra, hogy a közvetlen a harckocsiegységekkel tevékenykedjen. A Marder az akkori kor jármûveihez képest elég nehéz lett, mivel páncélzata a Leopard 1 harckocsiéhoz mérhetõnek kellett lennie, így a tömege 32 tonna lett, a tervekben nem szerepelt az úszóképesség, csak az elõkészített gázlóképességét növelték meg, így max. 2m-es folyókon is át tud kelni. Az úszóképesség hiánya azért nem okoz problémát, mivel arra tervezték, hogy a harckocsikkal mozogjon együtt, és azok sem rendelkeznek ilyen képességel. A harcjármû fegyverzetét eredetileg egy fõ és egy melléktorony hordozta, amelyeket belülrõl, távirányítással kezeltek, a fõ toronyban egy 20mm-es gépágyú és egy 7,62mm-es MG3 géppuska (MG42 néven ismerõs lehet még a II. VH-ból) kapott helyet, a segédtorony a harcjármû végében kapott helyet és egy 7,62mm-es géppuskával volt ellátva. Egyik torony sem volt stabilizálva, így ha pontos lövést akartak végbevinni, a harcjármûnek meg kellett állnia. Az elsõ példányt 1970-ben adták át, és 1975-ig gyártották, de alvázát felhasználták a Roland légvédelmi egységnél is, amelyet 1985-ig gyártottak. A segéd tornyot a tapasztalatok alapján hamarosan leszerelték, mivel akadályozta a fõ torony tüzelését hátrafele. A Marder-t csak a német hadsereg rendszeresítette, és folyamatosan fejlesztette, így az évek alatt három fejlesztési fázison eset át, melyek elsõsorban a páncélzatának megerõsítésére, éjjellátó (passzív infravörös) célzókészülékek felszerelésére, illetve az elektronikus rendszerek fejlesztésére irányultak. Az Marder 1A3 verzió jelenleg a legútóbbi változat, ennél már opcionálisan lehetõség van "Milan" páncéltörõ rakéta indítóberendezésének felszerelésére is. A jármû háromfõ legénysége a sofõrbõl (a tank elején, bal oldalon), a lövészbõl (középen bel oldalt) és a parancsnokból (középen jobb oldalt) áll, és hat fõt képes szállítani, akik a jármû végében foglalnak helyet. Az erõforrás egy 600 lóerõs dizel-motor, amely a jármû orrában, jobb oldalon található. A 90-es években elkezdtek egy Marder 2 jelû jármû fejlesztésébe (#489-es hozzászólásban Marder 2-õt említettem, de Marder 1A3 képeket raktam be, amiért elnézést kérek), amely a Marder 1 utóda lett volna. A jármû erõsebb péncélzattal, és nagyobb, immár stabilizált löveggel szerelt toronnyal lett volna ellátva. Fõ fegyverzete egy 35mm-es vagy 50mm-es gépágyú lett volna. A Német védelmi minisztérium a 90-es évek második felében leállította a fejlesztést, mivel nem volt anyagi keret a Marder 1A3-asok leváltására, így azok legalább 2008-ig rendszerben maradnak.
Marder 1A3
Legénység: 3 + 6 Hossz: 6.79 m Szélesség: 3.24 m Magasság (tornnyal együtt): 2.985 m Üres tömege: 29,200 kg Harckész tömege: ~33.500kg Max. sebessége mûúton: ~75 km/hr Max. hatótávolsága mûúton: ~460 km
Fegyverzet: 1db 20 mm-es gépágyú (1,250 lõszer); 1db 7.62 mm-es párhuzamosített géppuska (5,000 lõszer); 1db MILAN páncéltörõ rakéta-indító csõ (6db rakéta)
gondolom nem tudod, hogy ez a mûanyag változat ma már messze nem vicc, mivel a mai szénszálas kevláranyagok még az acélnál is nagyobb szakítószilárdságuak, és azoknál összehasonlíthatatlanul könyebbek. Ez teljességgel megváltoztathatja a tankról alkotott felfogásunkat, mint böhöm nagy harci egység, mert ha tucatjával lehet õket levegõbõl (ejtõernyõvel!) kidobni, akkor az egész egység mobilitása ugrásszerûen megnõ.
"gyalogsági támogató harckocsi" ... :DDD Én el nem tudtam képzeli , hogy mi lehet az ... Elõször én is a Marder-ra gondoltam de az se nem támogató , se nem harckocsi , aztán a Marder-ról a TAM jutott eszembe de az meg nem német (bár van német kapcsolata) .
Hatástalanított Kar 98 as-t és Spingfieldet látot már valaki eladoban? .)
Cifu fölirtam magamnak egy gyalogsági támogató harckocsi nevét csak elvesztettem a lapot. Olyasmi mint az M2 Bradley csak német, és jobban néz ki... Arról tudnál irni egy kicsit?
igazad van de azért azt vedd figyelme hogy ha a jáccik meg a fexik nem egy kategória mivel a jáccik az valszinû tényleg hanyagság az "x-ezés" meg iylen netes szleng féle mint pl angolban a you = u are = r wtf = what the fuck, stb... szóval nem állitom hogy egyik is jó lenne de nem feltétlen egy kategória a kettõ :)
ennek az irománynak a fele nem nekem szolt mivel pl az "esgé"-t nem én irtam, szal megint fogalmazási gond van... amugy nagyábol igaz amit irsz bár azért én változatlanul állitom hogy azért mert te eldöntötted hogy az egész internet iylen nagyon sok embert lehetne találni "itt a neten" aki még álmában is helyesebben ír/fogalmaz mint te valaha is fogsz... :P
ettõl függetlenül nagyábol igaz amit irtál az ékezeteket kivéve..., majd ha te is huzamosabb ideig használsz ékezet nélküli bill-t kényszerbõl (hiddel sok dolog miatt elõfordulhat) és mgéis irsz rajta magyaroknak akkor egy idõ után veled is az lesz hogy hol lehagyod hol nem az ékezeteket mert van amit már megszoksábol "ekezet" nélkül ír az ember... (erre amugy pont az van legrosszab hatással ami pl velem is volt hogy egy ideig magyar bill, aztán angol azt megint magyar azt megint angol, és gyk mindig másfajtát használtam igy eléggé "összekeveredtek" az irásjeleim :PPP)
Helyesírás? Sajnos jobb lenne, ha többen figyelnének rá. :( Mivel kiscsávó a forumokon is hülyeségeket olvas, azt hiszi ez a jó. Aztán a rossz változat marad meg benne. Véglegesen. :(
Kedvenceim: Teccik (Sándorunk után szabadon), hüje, jácca, fexik, hejen, malyom, ez mellett stb. stb. :(
Amúgy az értekezések jók, de iszonyat mennyi idõ lehet ezeket összerakni. :(
Jók ezek a magyar munkahelyek. :) "Bejárunk melegedni!" volt régen a szlogen régen, most ez "Bejárunk forumozni!"-ra módosult ...
Flamelhetünk még egy kicsit, ha gondoljátok. :) A megfogalmazással semmi gond sem volt - legfeljebb az értelmezni szándékozónál :)-, a net itt, mint az Internet értelmezendõ. A helyesírással nem csak az "esgé" van gond (mint pl. nálad is), hanem minden olyan helyen, ahol a felhasználók hozzá is szólhatnak, ilyenkor a "jobb, ha nincs, úgy legalább nem kell rá ügyelni" elv érvényesül. Az internetezõk nagy többsége azonnal elereszti azt a kis tudását is, amit a fejébe vertek általánosban, és ír, ahogy gondolja. Így lett divat a mondatkezdõ nagybetû elhagyása - ugyebár ismerõs valahonnan -, valamint a ly / j keverése, a rövid / hosszú magánhangzók tévesztése. A múltkor írták egy topicba, hogy az interneten nem kell foglalkozni a helyesírással, mert csak zavar. Hát, lehet, hogy ez a jövõ, de inkább ne. Ennek szellemében az "itt a neten" a szó legtágabb értelmében használandó, tehát jól fogalmaztam, csak nem tudtad felfogni :)
Szép kis leírásokat csinálsz ide. Nincs kedved egy honlapot csinálni? Mert ezekbõl az ismertetõkbõl amik itt vannak lassan nemhogy honlapot hanem könyvet lehetne csinálni (talán még emlékszel a söldner topicból: Cifu összes)
Akit érdekel, itt a rövid ismertetõje annak bizonyos "foci-háborúnak":
1969. június 27-én, a világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró idõn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos Honduras-szal szemben.
El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset.
A döntés drámai folytatása:
ádáz, gól nélküli, döntetlenül végzõdött csata a csapatok szurkolói között kéz, láb, fej és bordatöréssel, 8 napon túl gyógyuló tömeges kezeléssel a helybéli kórházak traumatológiai osztályain.
Tudniillik, az eredmény hírére soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s a szurkolók az utcákon újrajátszották a meccset, kifosztva, és elnáspángolva az ellenfél szurkolóit.
További folytatásként július 3-án háború tört ki a két ország között. A békekötésig kétezer katona esett el, és a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét ország számára fontos volt, összeomlott.
Ennek záróaktusaként mind Hondurasban, mind El Salvadorban komoly éhínség tört ki.
A világbajnokság, következõ fordulójában El Salvador kiesett…
Ez már súrolja a politikát, de azért megpróbálok válaszolni:
Brazilia gyakorlatilag Dél-Amerika "kis-nagyhatalma", és mivel Dél-Amerika eléggé forrongó ország (ne felejük: csak itt fordult elõ, hogy két ország egy Futball VB eredménye miatt kezdett háborút egymással), ezért igyekszik a térség legkomolyabb katonai erejét fentartani. Amúgy Braziliának régóta van anyahajója, 1956-tól az Angliától megvásárolt HMS Vengeance volt a flottájuk zászlóshajója Minas Gerais néven, és A-4 Skyhawk repülõgépekkel, ezt a hajót 2001-ben kivonták. Helyettesítésére vették meg Foch-ot, amit São Paulo néven állították rendszerbe, jelenleg A-4KA gépekkel szerelték fel. Brazilia álma jelenleg egy (vagy több) nukleáris meghajtású vadász-tengeralatjáró lenne, amelyre a kormány jelentõs összeget szán (figyelem - egy viszonylag szegény országról van szó!), és valószinüleg Francia segédlettel fogják megvalósítani. Ezzel szeretnék fentartani "nagyhatalmi" státuszukat a régióban.
A São Paulo, fedélzetén Brazil és Argentin A-4 Skyhawk repülõgépek.
Csak a 38.000 tonnás, nukleáris erõforrású CHARLES DE GAULLE (a lenti flottaismertetõm mint kiderült kissé elavultm, a Clemanceau-t 1997-ben kivonták, testvérhajóját, a Foch-ot Braziliának eladták). Tervben volt ennek testvérhajója is, de jelenleg ennek építését még nem kezdték meg (anyagi okok miatt), sõt, jelenleg az sem eldölt, lesz-e második anyahajójuk. Ha lesz, akkor vagy a Charles De Gaulle testévhajója épül meg, vagy annak hagyományos meghajtású változta, esetleg a jelenleg még tervezési fázisban lévõ Brit CVF anyahajó jöhet még szóba. Ám ha a döntés pozitiv lesz, akkor sem várható 2015 elött a szolgálatba állítása. Jelenleg a Charles De Gaulle csak korlátozottan harcképes, mivel a Rafale M vadászbombázók harcképessége még nem teljes , ezért a ma már kissé elavult Super Etendard repülõgépek képezik az igazi csapásmérõ erõt a fedélzetén.
Milyen osztályú francia anyahajók (ravitailleur) szolgálnak ma?
Jujj, éreztem, hogy valami nem stimmel a hajó fõosztályok terén, de csak nem esett le a tantusz, mert már kissé kómás voltam, tehát helyesen:
Korvett: 1000-1500 tonnáig, kis méretû hajó, általában partmenti feladatokhoz Fregatt: 2000-3000 tonnáig, közepesen kis méretû hajó, nyilt tengeri általános feladatokra (konvojkiséret, nagyobb hajók kisérete, stb.) Romboló: 5000-7000 tonnáig, közepes méretû hajó, már komoly harci erõvel, nagyobb flottáknál anyahajó-kisérõ feladatkörben használják Cirkáló: 5000-7000 tonnánál nehezebb, nagy méretû hajó, sokszor kisebb flották vezérhajója
Tudni kell, hogy nincs egységes, pontról-pontra lefektetett és általánosan elfogadott meghatározás, pl. az Oroszok az anyahajójukat "Nehéz Repülõgéphordozó Cirkálónak" nevezik, máshol pedig politikai okból Korvett besorolást adnak egy 2000 tonnás hadihajónak.
Jó kérdés. Még az USA-ban is sokan kritizálják a STRYKER Brigade elvet (egy teljesen STRYKER jármûvekre épülõ katonai egység). Az fõ érvelés a Stryker mellett az, hogy a Humvee-nál és a sima teherautónál jobban védett (csaknem 3 millió $-ért azért ez nem túl sok...). Némi zavar, hogy a Stryker egységek olyan egységeket váltanak Irakban, akiknek M2A3 Bradley-uk volt, amely nem csak erõsebb páncélzattal és fegyverzettel rendelkezik, de úszóképes is. Jelenleg az a fõ vélekedés, hogy a Stryker Brigade helytállásától függ, mi lesz a Stryker sorsa. Ha leszerepel Irakban, akkor valószinüleg felülvizsgálják a programot.
A végére egy idézet: "It's not a fighting vehicle. It's a carrier vehicle," said Maj. Chuck Hodges...
Ez nem egy harcjármû. Ez egy szállitó jármû - Chuck Hodges Õrnagy