1. igy van 2.a eggyel korábbi generációs orosz technikát vettek meg, tehát nem nulláról indultak + rengeteg munkanélküli orosz segít/segített nekik 2. b. Az ürrepülõ 27ezer km/h val megy, ez meg annak tizedével 3. igen, nagy dolog, a baj csak az, hogy az a merci 20 éve volt 20 millió, ma pont annyiba kerül mint amennyibõl ezek összerakták :) értsd: 40 éve 20 millió volt a mercit összerakni, ma már csak tizezer dollár, de egyrészt ez a terv 40 éve megvalósíthatatlan lett volna, vagy pedig ugyanugy 20 millió dollárba került volna tehát ugyanazt megcsinálták mint évtizedekkel korábban, de mai anyagokkal, mai tudással, technikával (számítógépes tervezés, kompozit anyagok, szuper hajtómû, egyedi hajtóanyag, számítógépes fedélzeti elektronika, stb.) szal ha már sgn vagyunk, irhatom hogy patchelték vagy újraskinezték az eredetit
1.ma is rengeteget kell költeni ha egy ürrepülöt fejlesztenek. 2.a kinaiak saját maguk fejlesztették a repülöt tehát nem vették,másik fele meg h mindent a maga idejében,ezzel is meg lehetett volna kerülni a földet,hiszen a hangsebbeség 2.5 szeresével elég hamar meg lehet ezt tenni,csak nem ez volt a feladat :D 3.én nem mondtam hogy bármi egyszerü lenne,éppen ezért olyan nagy dolog ez!Az pedig hogy nem szerzödtették ezt azn embert asszem mostmár kezdhetik bánni,bár gondolom szeretnék idövel kiválogatni a saját tudosaik közül a hasonlo tudással megáldott embereket. Egyébként ha az pénz arányokat nézzük,ez kb olyan mintha egy csapat összerakott volna 10 ezer forintbol egy olyan autot amelyik hozza egy 20 millios merci szintjét!
akkor gondolom azt is láttad, hogy az amerikai boeing csak azért nem 2, hanem 3 machos, és ráadásul nagyobb repülõt tervezett, és csak azért nem valósult meg mert iszonyat drága lett volna -> már 30 éve lehetne 3 machos utasszállító, csak PÉNZ KÉRDÉSE az egész
1. oroszok rengeteget költöttek, ja, de õk 40 évvel ezelõtt, amikor még azt se tudta senki hogy mik azok a kompozit anyagok 2.a. kinaiak szintén sokat költöttek, igen, ráadásul annak ellenére hogy az alapfejlesztések jórészét készen vették meg az oroszoktól - ha ilyen egyszerü mint a te szavaidból tünne, akkor miért tették volna ezt, mért nem szerzõdtetik maguknak ezt a burt rutant? :) 2.b. Õk kapásból többször megkerülték a Földet, és az ürbe jutottak, nem csak ürugrást hajtottak végre
Hát igen a Concorde, azt is láttam a Spektrumon, sõt fel is vettem videóra.
A kifejlesztésénél, még nem számított a pénz. kétszer annyiba került, mint tervezték, és 15 évig tartott. Ami manapság elképzelhetetlen pazarlás lenne.
És az elsõ útja, és a forgalomba állás között 5 év telt el.
Itt az élö példa arra,hogy a pénz nem minden!Kinaiak milliárdokbol jutottak fel,amcsik szintén oroszok is rengeteget költöttek,ehhez képest ezek az emberek "fillérekböl" rakták össze ezt a gépet és jutottak ki vele az ürbe!Ez a nagy dolog!
Szerintem pedig azért jelentõs, mert ha igazán beindul az ûrturizmus és meg fogja érni sok-sok pénzt fektetni bele, akkor majd felül is múlhatják az állami(NASA) gépek szintjét.
a repülés terén ma már a "nagyon nagy dolgok" 90%a akarat és pénz kérdése technikailag oly sok minden megvalósítható (sorolhatnék példákat az ezer fõs utasszállítótól kezdve, de elég csak a concorde pénzügyi bukására utalni), csupán azért nincs meg, mert valamilyen gazdasági okból nem éri meg megcsinálni
Lehet, de egyébként a tervezõ fickó, ott a épen jobb oldalt, Burt Rutan már szerepelt a Spektrum tévén, a különc repülõtervezési megoldásaival. A repülõtervezõk forradalmi újítasival foglalkozott a mûsor. Már egy-két évvel ezelõtt megmondta, hogy mindenképpen készít egy ûrhajót. Igaza lett.
Ez azért ennél sokkal több,idáig többmilliárdos befektetések voltak szükségesek egy-egy ürrepülö kifejlesztéséhez!Gondolj bele, egy kis csoport feljutott az ürbe öneröböl,ez hatalmas dolog!
sztm marhára nem, max akkora jelentõsége van mint az elsõ oceánátrepülésnek, vagy még akkora se mindenbõl van jobb, nagyobb, gyorsabb mint ez, egyetlen különbség hogy ez magántõkébõl épült - de ez történelmileg lényegtelen dolog
Bármit odaadnék,ha saját szememmel láthatnám a földet az ürböl!Sajna nekünk ez az élmény soha nem lesz elérhetö.
Nem kell benne lennie 3 embernek, csak képes kell legyen emberszállításra (gondolom vizsgáztatás és repülési engedély meg kell legyen). Ez azért van igy sztm, mert ha az lenne hogy menjen fel három emberrel akkor 1. kockázatosabb, tehát baj esetén hárman halnak meg - ott már katapultálás se segít 2. ha három személy lenne a kiirásban az hely szempontjából könyebb -> iszonyat kis helyre be lehet préselni három pici embert :D és a képeket elnézve ez a több évtizedes tapasztalatu tesztpilóta se valami daliás termetû
Privately finances, builds & launches a spaceship, able to carry three people to 100 kilometers (62.5 miles) Returns safely to Earth Repeats the launch with the same ship within 2 weeks
Itt van ni. Szerintem sok év múlva úgy tekintünk erre az útra, mint amikor a Wright fivérek repültek a masinájukkal 100 métert, és nem többet, de az is óriási siker volt.
Ez volt az elsõ lépés, lehet hogy 10- 20 év múlva már a Holdra mehetünk nyaralni. de szép is lenne, befizetnék.....
mindenesetre akkor is szép fegyvertény ez a többi versenyzõvel szemben :) hajráhajrá
Nem, ha jol emlékszem ugy volt a kiirás, hogy egy három föt szállitani képes ürhajot kell feljutattni,de szvsz nem kell benne lenni,de lehet nem jol emlékszem!
Még messze nem :) Az SSO elsõ útján csak a pilóta repült, az X-prize kiirása szerint viszont 3 fõvel kell feljutni 100km magasra kétszer két héten belül. Legalábbis ha jól emlékszem :)
Valamilyen szinten felesleges arrol vitázni,vajon van e középpontja,hiszen még abban sem vagyunk biztosak ,hogy milyen alaku.Egyes tudosok azt mondják gömb,a másik nagy csoport tölcsérröl beszél,és van egy kisebbség ezekhez képest akik azt mondják egy sik laprol van szo.
"A tölcsér formájú univerzum képe Steiner szerint durva leegyszerûsítése az elmélet alapjának, mivel a negatív görbületbe hajló háromdimenziós tér felidézése meghaladja a magasabb matematikában járatlanok képzelõerejét.
Az új elmélet szerint a világûr valójában csak a trombita falát töltené meg, nem pedig a belsejét. Az ûrhajók képtelenek volnának elhagyni a tölcsért. Ha a tölcsér végéhez közel mégis kilépnek a külsõ falon, nyomban visszatérnének a belsõ oldalon. "
Elvileg van középpontja, csak az nem a három dimenziós térben található. Ha analógiát keresünk, akkor hasonló a dolog mint egy táguló, három dimenziós gömb felületén élõ két dimenziós lények esetében. A lények számára az univerzum maga a gömb felülete. Itt is igaz lesz az, hogy minél távolabb van egy másik objektum, annál gyorsabban fog távolodni. A lények felismerhetik, hogy a tágulásnak valamkor egy pontból kellett kiindulnia, de azt õk soha nem találhatják meg, mert az nem a gömb felületén található. A mi univerzumunkra vetítve ez úgy néz ki, hogy a mi terünk, egy négy dimenziós gömb három dimenziós felülete. Az analógia azért nem teljesen jó, mert a legújabb mérések szerint az univerzumunk lapos (tehát nem egy 4 dimenziós gömb felülete), így a kétdimenziós lényekkel ellentétben, egy irányba elindulva nem jutunk vissza a kiindulási pontba.
"Mivel fénysebességgel távolodik, így nagyon eltolódik a színképe, ami azt jelenti hogy alacsony frekvenciájú a sugárzás, Planck tétel szerint meg a hordozott energia a frekvenciától függ" összefoglaltam az éjszaka sötét van címû feladvány megoldását :) amit a kérdés után nem sokkal dzsini magyarázott, a planck al kiegészítettem.
de ha nem centrikus volt az õsrobbanás, akkor hogy tágulhat az egész cucc? a galaxisoknak is van középpontja, lehet hogy az egész univerzum is úgy van felcsavarodva mint egy közönséges galaxis, csak más léptékkel.
"Mivel fénysebességgel távolodik, így nagyon eltolódik a színképe, ami azt jelenti hogy alacsony frekvenciájú a sugárzás, Planck tétel szerint meg a hordozott energia a frekvenciától függ."
Ezzel nem teljesen értem mit akarsz mondani.
Ami biztos: Nem tudunk az õsrobbanás pontja felé nézni mert, az univerzumnak egész egyszerûen nincsen középpontja. Az õrobbanást nem úgy kell elképzelni, mint egy bomba robbanását. Nem adható meg olyan pont, ahonnan az összes anyag kiindult volna. Látszólag mi is a középpontban vagyunk, hiszen minél távolabb van tõlünk egy objektum, annál gyorsabban távolodik. Valahol olvastam erre egy olyan példát, hogy az univerzumban lévõ anyagot úgy kell elképzelni, mint az éppen dagadó tésztában lévõ mazsolákat. Akármelyik mazsola szemszögébõl nézzünk egy másik mazsolát, mindegyiknél igaz lesz, hogy minél távolabb van a másik mazsola, annál gyorsabban fog távolodni. Ez a sebbesség pedig arányos a távolsággal.
"nem igaz. Elvileg lehetséges, hogy két tárgy fénysebességnél gyorsabban távolodjon egymástól, ám ez nem jelenti azt, hogy ne látnák egymást.
Ha mondjuk egy pontból, egymással ellentétes irányba elindítanak két ûrhajót a fény sebesség 80%-val, akkor csak egy külsõ szemlélõ szerint távolodnak egymástól a fénysebesség 160%-val. Az ûrhajóban lévõk akkor is úgy érzékelik, mint ha a fénysebességnél lassabban távolodnának egymástól."
Mivel fénysebességgel távolodik, így nagyon eltolódik a színképe, ami azt jelenti hogy alacsony frekvenciájú a sugárzás, Planck tétel szerint meg a hordozott energia a frekvenciától függ.
De most hogyha ezt elgondolom.. akkor elvileg az õsrobbanás központja felé van a legsötéttebb folt. Mertha fénysebességel távolodókig látunk el, és végtelen mennyiségû csillag van mindenfele, akkor visszafele kevesebbet kell látnunk. Szal. mi ugye megyünk egy irányba, távolodunk az õsrobbanás pontjától. Visszafele nézünk, akkor a ponton túl ugye pont ellentétes irányba mennek. Összeadódnak a sebességek (?) így a fénysebesség hamarabb kijön ?
Nekem az a legszimpatikusabb, amelyik arról szólt, hogy az egész univerzumunk 1 ilyen húr felületén helyezkedik el. Az egymásmellett lévõ húrok mozognak, és összeütköznek, ütközés váltja ki az "õsrobbanást" az egyes húrokban. így rengeteg õsrobbanás keletkezhet 1 húron belül is.
Egyenlõre a "Mi a Húrelmélet?" és a "Tényleg végtelen az Univerzum?" topicokon vergõdtem át (szó szerint, mivel az ott leírtaknak csak egy (kis) részét sikerült teljesen megértenem). Nem semmi tudás kell ezt teljesen átlátni, és ettõl én nagyon-nagyon messze vagyok... :)
Nekünk, átlagos földi halandónak tényleg nehezen felfogható dolgok ezek. Az index tudomány fórumában van egy lingarazda nevû fizikus, aki elég közérthetõ kis esszéket szokott írni ezekrõl a dolgokról. Érdemes olvasni, mert sok mindent tisztáz az ember fejében.
Sokat szoktam gondolkozni ezeken,pl a világegyetemen,most volt egy müsor az animal planet-en de olyan(Természetes világ a sorozat cime,alcimére már nem emlékszem), hogy asszitem lecsinálom a lábam!!!A nem láthato világokat mutogatták,pl egy ágytakarot(!) :D eszméletlen nagyitásban,és amit ott lehet látni az tényleg hihetetlen.Képzeld ilyen atka HORDÁK mászkálnak mindenüt,az ágyon az asztalon a sajton,mindenhol,csak természetesen szabad szemmel láthatatlan!Egy kis pénzérme felületén(egy forintos mondjuk),van kb 1 millio ilyen állatka,gondolhatod milyen kicsik,na ezt csak azért meséltem el,mert kb ilyen lehet a mi világunk is,az egész univerzum amit fel tudunk fogni,lehet csak egy icike-picike kis pont a nagy egészben amely szintén csak egy picike pont!Minél többet fogunk megtudni a világegyetemröl annál jobban rá fogunk jönni,milyen keveset is tudunk valojában a nagy egészröl.Ezért szeretem ezt a témát mert végtelen,bár sokszor valoban frusztrálo tudni lenni :DDD
Az a bajom ezekkel a dolgokkal, hogy amikor megpróbálok belegondolni, hogy pontosan mi is lehet ez a sötét anyag, honnan származhat és hogyan jöhetett létre... hát igen... tudatlannak érzi magát az ember, és a feje is belefájdul, ha átgondolja, hogy milyen léptékekrõl van itt szó...
Tizenkét év alatt elkészült a déli égbolt 447 legfényesebb galaxishalmazát tartalmazó katalógus, a munka legfontosabb eredménye a világegyetem alacsony átlagsûrûségének kimutatása. A galaxishalmazok ugyanis nem szabályosan oszlanak el a világegyetemben hanem szélesen elterülõ, de egyértelmûen kirajzolódó struktúrák mentén helyezkednek el.
A világegyetemet felépítõ anyag zömét rejtõ galaxishalmazok elsõ átfogó katalogizálását 12 évig végezte egy nemzetközi kutatócsoport. Az asztrofizikusok a munka során a német ROSAT röntgenmûhold által készített csillagtérképeket a látható fény tartományában végzett megfigyelésekkel kombinálták.
Néhány évvel ezelõtt még az volt a feltételezés, hogy a világegyetem tágulása fokozatosan fékezõdik, majd teljesen megáll. Néhány éve viszont egyre több jel utal arra, hogy a sötét energiából származó erõk folyamatosan gyorsítják a tágulást. A kutatók a most megjelentetett munkájukban a titokzatos erõ létezésére utaló újabb jelet írnak le.
Megerõsített elmélet
A ROSAT adatai alapján elkészült a déli égbolt röntgen tartományban legfényesebb 447 galaxishalmazának katalógusa. A kutatók munkája megerõsíti a világegyetemet gyorsulva tágulónak leíró, és a sötét anyag létezését feltételezõ elméletet, idézte az APA hírügynökség Sabine Schindlert, az innsbrucki egyetem asztrofizikai intézetének munkatársát.
A galaxishalmazok az univerzum legnagyobb, világosan definiálható képzõdményei. Több száz vagy akár ezer galaxist és nagy mennyiségû, közvetlenül nem megfigyelhetõ tömeget (úgynevezett sötét anyagot) tartalmaznak.
A Dél-Amerikában mûködõ európai csillagvizsgáló (ESO) segítségével a kutatók ki tudták mutatni, hogy a galaxishalmazok nem szabályosan oszlanak el a világegyetemben. Ehelyett szélesen elterülõ, de egyértelmûen kirajzolódó struktúrák mentén helyezkednek el. Ezek közül a legnagyobb sûrûségû területek, az úgynevezett szuperhalmazok õsi tanúi a világegyeten kezdeti szerkezetének.
A világegyetem felépítése leginkább szivacsra hasonlít. Nagy területeken, a szivacs lyukainak megfelelõen alacsony sûrûséggel, vékony falakkal illetve a galaxisokat felhalmozó csomópontokkal, fejtegette Sabine Schindler.
Mivel a galaxishalmazok a röntgensugárzás kiemelt forrásának számítanak, a ROSAT által készített égtérképeken is megjelentek. A halmazok egyértelmû azonosításához illetve a távolságuk meghatározásához ugyanakkor optikai megfigyelésekre is szükség volt. Ezeket a munkafázisokat a chilei ESO távcsövek segítségével végezték.
A kutatócsoport a galaxishalmaz-katalógus legfontosabb részleteit az Astronomy & Astrophysics szaklap most megjelenõ számában közli. A déli égbolt 447 legfényesebb galaxishalmazáról ez eddig a legátfogóbb munka.
Alacsony sûrûségû
A katalógus késõbb további kozmológiai kutatások alapját képezheti. A 12 évig tartó katalogizálás legfontosabb eredménye világegyetem kutatók által meghatározott alacsony átlagsûrûsége.
Megállapításaik szerint az össztömeg csupán egyharmada tömörül galaxisokba, röntgensugárzást leadó forró gázba és sötét anyagba. A fennmaradó kétharmadot a titokzatos sötét energia képviselheti.
Hasonló eredményrõl számoltak be korábban a kozmikus háttérsugárzást és a szupernovákat tanulmányozó kutatócsoportok is. Vagyis ezzel tovább erõsödhet a sötét energiát leíró elmélet, jelentette ki Schindler.
/Hol fér el a Föld? A Naprendszernek otthont adó Tejútrendszer viszonylag kis halmazba tartozik, ezt körülbelül kéttucat galaxis alkotja. A halmazon belül a Tejút és az Androméda a két legnagyobb képzõdmény, ezek köré néhány kisebb galaxis csoportosul. Ezt a csoportot nevezik a csillagászok lokális csoportnak. A teljes csoport az 50 millió fényévre levõ Virgo halmaz felé halad, a világegyetem tágulásához viszonyítva másodpercenként 208 kilométeres sebességgel. /
persze, kitudja, de filozofálgatni lehet... - mindenesetre közelebb van a jelenlegi tudomány szerint, mint az exobolygók :)
Majd meglátjuk mi lesz (illetve mi már nem...) Mondjuk kiváncsi lennék a marsi emberekre, illetve, hogy mennyi idõ alatt változna észrevehetõen a populáció. Állítólag a kb. 1/3-os gravitáció miatt magasabbak, vékonyabb csontozatúak, és izomzatúak lennének az emberek. De már annyi mindent feltételeztek tudósok, amikrõl aztán kiderült, hogy közelébe sem jártak a valóságnak, hogy ki tudja...
szóval ez olyan, hogy kísérletek alapján - légtértõl elzárt tengeralatti barlang saját levegõvel - az oda bevonuló tudósoktól direkt elvették az órákat meg minden idõmérõ-kijelzõ eszközt, és szépen ráálltak egy nekik tetszõ, kb 28-32 órás periódusra... ezt már sokszor, sokfele megismételték, és semmi gond az ilyen elcsúszásokkal. pl. az ûrállomáson sem 24órás ciklusban éldegélnek...
itt tulajdonképpen a lélegezhetõ légkör és megfelelõ légnyomás kialakítása lehet érdekes... az alacsonyabb gravitációhoz szintén alkalmazkodik majd a 2-3. generáció, a turisták meg majd furcsán érzik magukat...
Szvsz ez marhaság, az USA nukleáris tengeralatjárókon 6+6+6 órás ciklusok vannak, és ezt alaphelyzetben 3 hónapig, de egyes esetekben 6 hónapig különösebb mellékhatások nélkül viseli el a legénység, csak néhány napos átállás szükséges...
Szerintem a Vénusz terraformálásával max. Sci-fi írók foglalkoztak komolyabban. Még a Mars-é is kérdéses, hogy lenne-e értelme, mert némely tudós szerint az ember lehet, hogy képtelen elviselni a marsi kb. plusz 40 perces nap ciklust.
a légkörbõl fogni kell egy nagy adagot, átvinni a marsra, és máris van +2 lakható bolygónk ;)
nade tényleg - mennyi lehetõség van drasztikus terraformálásra pl. a vénuszon?
Hmm, nem is "olyan rég" a tudósok még úgy vélték, hogy a Vénusz felszínét valamiféle földi õserdõkhöz hasonlatos táj borítja....majd 500 fokot és 89 bar-t tévedtek...
hát, nincs ott egy ilyen légkörnek nevezett hõkiegyenlítõrendszer... kénytelenek a ruhába beleépíteni :)
Azért, mert annyi csak a mélyûrben, a csillagok közötti térben van. A föld körüli pályán a testek napos oldala olyan 120° celsius, az árnyékos oldala meg olyan -140° celsius körüli hõmérsékletnek van kitéve.
Az orosz Gennagyij Padalka és az amerikai Michael Fincke, az ûrállomás jelenlegi legénysége az elmúlt két nap során sikertelenül próbálta megjavítani a két meghibásodott amerikai ûrruha hûtõrendszerét. Egyetlen mûködõképes amerikai ûrruha viszont nem elegendõ az ûrsétához, ezért döntöttek a NASA-nál amellett, hogy a tervezett ûrsétához orosz ruhákat kell használni.
A kéttagú legénység a tervek szerint az amerikai ûrruhákban közelített volna meg egy meghibásodott energiagenerátort a nyílt ûrben, ám kiderült, hogy az ûrruhák hûtése nem mûködik. Az ûrruhaváltás következménye, hogy a legénységnek az ûrállomás orosz modulján keresztül kell elhagynia az állomást, mivel az orosz ûrruhák és az amerikai légzsilip kommunikációs berendezései nem kompatibilisek. A CMG-2 jelû giroszkóp meghibásodott irányítórendszere viszont épp az amerikai modulhoz közel, az orosz fedélzeti nyílástól pedig távolabb, attól mintegy 24 méterre található.
A NASA mérnökei keresik az okát a több mint egy éve nem használt amerikai ûrruhák meghibásodásának, s amíg a ruhák cseréje meg nem történik, a legénység csak a négy orosz ûrruhát használhatja majd. A ruhák esetleges javításához az ûrállomáson korlátozottak az eszközök, mivel a Columbia ûrrepülõgép 2003. február 1-jei felrobbanása óta az ISS utánpótlása, csakúgy, mint az ûrállomás személyzetének rendszeres cseréje kizárólag az orosz ûrhajókkal történik.
A június közepére tervezett ûrséta célja az lenne, hogy ismét mûködõképessé tegyék az ûrállomás 4 giroszkópjának (röppályát stabilizáló pörgettyûinek) egyikét. Jelenleg a négy giroszkópból mindössze kettõ mûködik, ez a szükséges minimum az ûrállomás mûködéséhez, a javításra tehát nagy szükség lenne. Az elsõ két évvel ezelõtt mondta föl a szolgálatot, és mivel nem javítható, csupán a NASA ûrrepülõgép-programjának folytatásával kerülhetne sor cseréjére
a tudomány olyan mint egy nyomozás, csak sokkal nagyobb léptékekben, és valószínûleg végtelen idõhosszal. legtöbbször úgy születik egy felfedezés, hogy vki gondol egy merészet, egy nagyon képzett tudós, akiben egyszerre csak megérik a gondolat vmirõl. elkezd kutatni hogy helyes e amit kigondolt, megpróbál rá bizonyítékokat találni. a többi tudós megpróbálja megcáfolni. és nem azért mert utálják, hanem csak mert úgy lehet vmit elfogadni tényként, hogy elõbb megpróbálják megcáfolni, és ha nem sikerül, akkor valószínûleg helyes. aztán sok felfedezés sok új elméletnek ad újabb táptalajt, rájönnek hogy a korábbi feltételezések csak bizonyos korlátok között érvényesek, és továbblépnek. a technikai megvalósítás fejlõdése újabb tudományos kísérleteket tesz lehetõvé, ami igazolhat vagy megcáfolhat eddigi hipotéziseket, és újak igazolását segíti elõ (pl: fény sebességének lassítása, gyorsítása!!!)
nem hiszem hogy a tudomány saját magát gátolná, csak nagyon kevés még a világviszonylatban is híres tudós között az, aki akkora elme lenne, hogy vmi teljesen újat, vmi nagyon merészet tudjon álmodni, amirõl be is bizonyítható, hogy igaz. inkább csak a legtöbben nem képesek új dolgok kitalálására, inkább csak a már meglévõ ismeretek birtokában részterületeken továbbfejleszteni azt.persze ezzel nem a tudósok nagyrészét akarom lebecsülni, mert nekünk átlagembereknek egy élet tanulása is kevés lenne ahhoz hogy az általuk oly egyszerûnek vélt dolgokat megértsük, nem még hogy újat alkossunk, de tény, hogy igazán nagy gondolatok csak kevés ember fejében születnek.
hát, ez is igaz. Errõl egy pszichomókus mondata jut eszembe a TV-bõl, hogy: "Nem véletlen, hogy az idegenek (mármint akik embereket "rabolnak" el) ennyire hasonlítanak ránk."
ja, és mielõtt eltájolod magad, nem utazásról beszélek, hanem szemléletmódról ugyanigy mondhattam volna példának azt is, hogy a sci-fik 99%ban humanoid fajok vannak - még a regényekben is! Pedig ott nem köti az ember kezét a költségvetés, és filmeken is nagyon ritka hogy nem kétszemû, egyfejü lények szerepelnek, mint "idegenek". Ezzel azt akarom mondani, hogy azt hogy "idegen" el sem tudjuk képzelni, másfajta is kialakulhatott oxigénlégkörben is, hát még egy nitrogén vagy hidrogén létforma esetében...
Amit az emberi elme korlátairól mondasz, azzal tökéletsen egyetértek. Viszont a matematika segítségével ezek a problémák átléphetõek. Nem hiszem, hogy bármelyik ember (legyen akár a legképzettebb fizikus) el tudna képzelni egy 10 dimenziós membránt (vagy mi a francot :) ), de attól még matematikailag nyugodtan le tudják írni és tudnak vele számolni.
szerintem igaza van, csak az általunk ismert viszonyrendszert ismerjük, nemtudjuk kivülrõl, objektíven szemlélni a világot, ezért némileg be vagyunk zárva a világba, és az általunk látott lehetõségekbe
példa: régi mézga géza, kétdimenzios emberek élnek egy korong alaku lapon. Ebben a viszonyrendszerben belülrõl nézve teleportálásnak tünik az egyik pontról másikra eljutás ugy, hogy nem a korong felületét használod, viszont ha berakod a harmadik dimenziót, akkor könnyedén megoldható a dolog. Ugyanigy egydimenziónál (vonal) a második dimenzióba lépve korábban nem ismert dolgok válnak egyértelmûvé. Most mi ugyanigy a harmadik dimenzió "rabjai" vagyunk, olyan szinten, hogy saját agyunk lehetõsége, az egész létünk, kulturális örökségünk, egyszóval minden korlátozó hatást fejt ki, és képzeletünk sem elég szabad.
Nem azt mondom, hogy ez a megoldás mindenre, de globális méretekben és hosszútávon mindenképpen gondot jelent.
" 1. Az ember által megalkotott fizikai törvények, elméletek. Ösztönösen ragaszkodunk hozzájuk, ez kevésbé beláthatóvá teszi az "utat", de az is lehet (ne így lenne), hogy ezzel zsákutcába tereltük saját magunkat. Lehet, hogy más úton kellene haladni, bár tudnám melyik az!"
Ezzel nem értek egyet. A fizikai törvényeket nem az ember alkotta, hanem természet. Az elméletek egyáltalán nem örökérvényûek. Csak addig maradnak "érvényben", amíg nem találnak olyat, ami 1., több dolgot megmagyaráz, 2., jobban megmagyaráz dolgokat, 3., vagy mindkettõ. A tudomány jelenlegi módszerei a természet megismerésére és modellezésére eddig elég jónak bizonyultak.
Elmélet felállítása-->kritikák kiállása-->kísérleti bizonyíték-->kísérletek reprodukálása-->elfogadás
Ha van jobb ötleted, akkor ne kímélj vele senkit.
A második pontodban írtakon éppen elég, ha a tudósok túl tudnak lépni.
mielõtt elvicceled, te fizetnél azért mondjuk 100ezer forintot, hogy a gyereked ne legyen genetikailag sérült, szellemileg visszamaradott, vagy más súlyos testi hibás (pl. szivbillentyûzavar), mely egyébként könnyedén kiköszöbölhetõ lenne? ha igen a válasz (és normális embereknél az), akkor ez országméretekben iszonyatos pénzösszegeket jelent, fizetõképes piac van rá, szóval biztosan létre fog jönni.
nincs megelégedve régi gyermekével? már unja kölykének ábrázatát? mi segítünk!!! a Gólyafészek alapítvány segítségével elõre megtervezheti gyermekének összes tulajdonságát! rendelje meg most!
nagyon igazad van! kurvára nem tudunk nemhogy elõretervezni, de felfogni, belátni sem a mai kutatások hatásait a genetikai módosítások (amik törvényszerüen be fognak következni, és beláthatatlan változásokat hoznak) és a nanotechnológiai kutatások olyan kombót alkotnak, amivel gyakorlatilag bármi létrehozható. Az elõzõ évszázad egyértelmûen a fizikai fejlõdés idõszaka volt (repülõ, atombomba, elektrongyorsító stb.), de a mostani a biológia korszaka lesz. Meg is világítom hogy miért:
Az embereknek a legértékesebb a saját gyermekük, éppen ezért iszonyat pénzeket képesek beleölni hogy ne legyen dawn kóros, szellemi károsult stb., és ha lehetõségem van rá, természetesen ÉN IS fizetek (fizetni fogok) azért, hogy az unokám okosabb lehessen, ne legyenek testi hibái, mert ez alapfeltétel a boldogságához és ahhoz, hogy jó munkája legyen, eredményes életet élhessen. Ez a spirál (mert õ is pénzt fog adni a saját gyerekére) oda fog vezetni, hogy véleményem szerint a 2100ban megszületõ gyerekek mai tudásunk szerint biztosan szuperemberek lesznek, és habár ez biztos hogy sokakban etikai kérdéseket fog felvetni, de leszarom az etikát, ha a gyerekem hibáinak kiküszöbölésérõl van szó. Szóval a mostanság kutatói, egyetemi alapokból származó, de a jövõben kiterjedõ pénz beáramlása nagyon meg fögja növelni a genetikai tudásunk fejlõdését.
Ehhez jön ráadásként a nanotechnológia fejlõdése, a "sejtméretû gépek" kifejlesztése. A vírusok ellen nem kémiai, hanem fizikai módszereket fogunk alkalmazni, amihez azok nem tudnak adaptálódni, és immunissá válni - ugy képzelem hogy születéskor mindenkibe befecskendeznek ilyen miniatur, apró fogaskerekbõl meg hasonlókból összeálló szerkezeteket, és azokba belekódoljuk az ismert vírusok, bacik kinézetét, amiket elpusztítanak. A nanotechnologiát továbbgondolni igen nehéz, de az már most látszik hogy ez megvalósítható lesz. Egyenlõre ennyi, folytassa vki :)
Oké, és akkor hogy oldod meg a mesterséges gravitáció kérdését? Arra mindenképpen kell egy jó méretes gyûrû vagy henger alakú, folyamatosan forgó lakóegység. Ezt pedig egy aszteroidában megoldani nem könnyû.
Nem vitás, hogy az "aszteroida-hajónak" is vannak elõnyei, ám én ezt inkább bolygóközi, mint csillagközi utazásoknál látom reálisnak.
vagy olyan, mintha a kutyának az életcélja az lenne, hogy elkapja a saját farkát...
Egyébként szerintem a tudomány fejlõdését e téren 2 dolog gátolja leginkább:
1. Az ember által megalkotott fizikai törvények, elméletek. Ösztönösen ragaszkodunk hozzájuk, ez kevésbé beláthatóvá teszi az "utat", de az is lehet (ne így lenne), hogy ezzel zsákutcába tereltük saját magunkat. Lehet, hogy más úton kellene haladni, bár tudnám melyik az!
2. Az emberi észjárás. Olyan, a világmindenségben alap dolgokat képtelenek vagyunk felfogni, mint a végtelen fogalma. Van az elmélet, miszerint a világegyetem végtelen. Ha ezt valakinek mondom, akkor az csak néz és nem képes ezt felfogni. Viszont ha a "tágulós" elméletet mondom, akkor meg kérdezi, hogy ez hogyan lehet és hogy akkor mi van a "falon" túl. Egyszer valaki mondta itt a fórumon, hogy a végtelen az olyan, mint a 8-as. Igaz, végtelen, viszont véges (pl. a Földön az egyenlítõ mentén elindulok körbe-körbe). Azonban itt xyz végtelenségrõl van szó. Az milyen is?
egyszerübb fogni egy bazinagy aszteroidát, és lyukakat furni bele, és a végére egy hajtómüvet telepíteni, mint a semmibõl létrehozni egy acél-vas szerkezetet