"Einstein álma Néhány részletre már fény derült a csillagok és bolygók mûködését illetõen. Számos dolgot megoldottak már a kutatók a Newton-féle fizika alapjaira támaszkodva és néhány kérdést sikerült tisztázniuk ..."
Nem mondtam én, hogy milyen kép ez...de mindenképp érdekes.
"Csillagászati becslések szerint az ismert naprendszerekben körülbelül ötven, a Földhöz hasonlatos bolygó létezik, amelyek alkalmasak lennének az életre."
Azt tudtad, hogy az Rs-71, izé az SR-71 -el, egy magyar származású pilóta tartja a világcsúcsot a New York, Los Angeles közötti távon. 1 óra 5 perc alatt tette meg ezt a távolságot Gera József, ha jól tudom a nevét... De õ már meghalt 10 éve.
Most lehet, hogy rosszul emlékszem, de az én emlékeim szerint ez a névcsere az A-11/A-12 esetén áll fent. Az eredeti kisérleti változat neve ugye A-11 volt, és mikor el kellett ismerni a létezését, akkor véletlenül A-12-õt mondott. Aztán lehet, hogy én tévedek...
RS-71 volt az igazi neve, a titkos kémrepülõ gépnek. De meg kellett változtatni a nevét, mert Johnson elnök felcserélte a betûket egy sajtótájékoztatón, amikor kénytelen volt elismerni a gép létezését. DDD..
RS-71? Én ezt az elnevezést még sose hallottam. Csak az A-11/A-12, YF-12A és az SR-71A/B/C jelzéseket. Amúgy ez a család elég rossz statisztikákat tudhat magáénak...
köszi, csak arrafele nem járok. tényleg jó a repülõ. Végre van valami áttörés a repülés terén az SR-71 , és a Concord óta. Vagy inkább RS-71, mert az az igazi neve.
De amúgy ha sziveskednél visszaolvasni csak a #444-es hozzászólásomig...
A NASA most próbált ki egy gépet, ami 5 Mach sebességgel repült, de elérte a 8 Machot is. Van valakinek valami infója róla ?
Majd otthon megnézem õket (itt nincs hangkeltõ eszköz a gépben a procihûtõ ventin kívûl :)), de elõször azt hittem, hogy valami Egely-féle elõadás lesz, aztán most látom, hogy pont ellenkezõleg...
Amúgy a legutolsó elõadás a "Párbeszéd a média felelõsségérõl" a legjobb. Vágó rettentõ jól kifigurázza az ezoterikus blablákat meg a Gyurcsók és Egely féléket. :D
A fõ ok a hajtómû belsõ ellenállása, ami ugye rakétahajtómûnél nem változik, de egy sugárhajtómûnél a sebesség növekedésével egyre nagyobb. A gázturbinák pl. azért nem játszanak kb. Mach 4 felett, mivel egyszerûen mûködésükbõl fakadóan nem képesek elég gyorsan keresztülpréselni magukon a levegõt (a turbinalapátsorok ellenállása itt a fõ ok), míg a torlósugárhajtómûvek esetén (ahol csak egy áramlás-sebességszabályozón kell túljutni) ez sokkal egyszerûbb - de nagy sebességnél már is egyre nagyobbak az áramlási veszteségek.
Ajánlanám mindenkinek a figyelmébe az alábbi linken elérhetõ elõadásokat! Van köztük egy olyan, aminek az a címe, hogy Energia vákuumból (Casimir effektus).
Még véletlenül sem. Viszont jelentõsen csökkentheti az ûrbe való feljutás költségeit, ami nagyban elõsegítheti egy bolygóközi ûrhajó létrejöttét. De tartok tõle, hogy 10 éven belül max. az elsõ teljesméretû jármûvel való kisérletekig jutnak el...
Bocs, hogy én se a témába vágok. Látom új tag vagy. Gyere a Fórumozók Fényképei topikba, és dobj pár képet magadról, mert a lánycsapatnak szüksége van "erõsítésre"...(kevesen vannak)
Szia Cifu, Agica vagyok, beszéltünk már? Vagy nem?
Bocs, hogy nem a témába vágok
És hogy miért is kell a légkör oxigénjét használó (ûr)jármûvet fejleszteni? Nos a lényeg az ISP-ben (Specific Impulse) rejlik, ez annak a viszonyszáma, hogy az adott tolóerõhõz adott idõ alatt mennyi üzemanyagra van szükség. Ilyen téren a rakétahajtómûvek igencsak kétségbeejtõ helyen vannak: gyakorlatilag sose érik el az 1000-es viszonyszámot, vagyis igen sok üzemanyagot használnak el, de inkább itt egy ábra a jobb megértéshez:
Magyarázat: a függõleges vektor az ISP viszonyszám, a vizszintes vektor a sebesség, a "rockets" a rakétahajtómûveket, a "scramjets" a szuperszónikus áramlású torlósugárhajtómûvek, a "ramjets" a hagyományos torlósugárhajtómûvek, a "turbojets" pedig gázturbinákat jelöli. A kék szín a szénhidrogén (jellemzõen kerozin), míg a piros szín a hidrogén üzemanyaggal mûködõ hajtómûveket jelöli. Amúgy az ábra erõsen torzít, és nem szerepelnek rajta a modern utas- ill. teherszállító repülõgépek kétáramú gázturbinás hajtómûvei, amelyek elérhetik akár a 30.000 ISP-t is (!!!), vagyis irtó gazdaságos üzemanyagfelhasználás terén - kerozin üzemanyaggal! Persze hozzá kell tenni, hogy ezekkel a hangsebességet nem lehet átlépni...
Ez csak egy kisérleti jármû, a végleges tervek az ûrbe feljutni képes ram-/scramjetes jármûrõl még nincsenek, de ötletek már vannak:
Az elsõ verzió: A kombinált ramjet/scramjet hajtómûvön kívûl egy utánégetõvel ellátott kétáramú gázturbina is lenne a jármûben - melynek a feladata lenne ~2,2Mach-ra gyorsítani az ûrhajót.
A második változat: egy hagyományos kétáramú gázturbina segíti a torlósugárhajtóvet a kellõ áramlási sebességhez (~2,5Mach-ig, onnantól ramjetként mûködne tovább).
Harmadik változat: itt a felszálláshoz és a gyorsítás elsõ (majd végsõ) szakaszához rakétahajtómûként üzemel a rendszer, vagyis oxidálószerrel (és nem a légkör oxigénjével) égeti el az üzemanyagot.
Vagyis az hajtómû kombináltan mûködne, az elsõ fázisban gázturbina (1. verzió), gázturbinával segített torló-sugárhajtómû (2. verzió) vagy a rakétahajtómûként mûködõ kombinált hajtómû (3. verzió) emelné fel a földrõl, és gyorsítaná a második fázishoz szükséges sebességre (ez 600-800km/h körül lehet), ahol a hajtómû már hagyományos torlósugárhajtómûként mûködne tovább. Ezzel gyorsítana tovább, miközben emelkedne - olyan 30km illetve Mach5 fölött átálna a harmadik fázisba, vagyis szuperszónikus áramlású torló-sugárhajtómûként (scramjet) mûködne, és így emelkedne és gyorsítana kb. Mach10-es sebességre és emelkedne kb. 50-60km-es magasságba. Innentõl kezdve pedig a jármû által szállított oxidálószer felhasználásával égetnék el tovább az üzemanyagot, vagyis rakétahajtómûként üzemelne a kombinált meghajtás.
Alternatíva, hogy a végsõ fázis (vagyis a rakétahajtómûként mûködõ kombinált hajtómû) helyet csak kb. 60-70km-re jut fel, és ott 10-12Mach-os sebességnél a hátán leoldja a szállított ûrkapszulát, amely a saját rakétahajtómûvével jutna fel az ûrbe.
az, hogy a vízrõl nem tudták, hogy milyen állapotban és meddig lehetett - az elmúlt 3 hét azzal telt, hogy bizonyítást nyert, hogy hosszú ideig, nagy mennyiségû víz mosta azt a területet. fosszília jelenleg nincs, de azt a földön is nagyon nehéz találni csakúgy kószálgatva :)
Na okés de mi volt a nagy bejelentés,azt már anno bejelentették hogy vizre utalo jeleket találtak,ezek után a viz puszta bejelentése nem nagy horderejü,találtak esetleg valamilyen leletet,követ stb amiben életre utalo jeleket esetleg valamilyen fosziliát?
"to use the F-word... fossil" ;)
most már a jövõbeli tervekrõl beszélnek - a következõ szondák, stb...
nekem is szakadozik rendesen a webcast, pedig lenne sáv neki :P
Attol függetlenül,hogy egy rohadt csatorna nincsen amelyik idöt szentelne ezeknek a dolgoknak,hihetetlen!!!Menjen az anyjába az összes vacak tv ado,bazzeg a teknika mai szinvonalán nem nézheti a magyar nézö a nasa bejelentését a tv-ben,(neten sem valamilyen okbol nem jön be :)))..
Gyerekek, europai idö szerint nyolckor a NASA valamit be fog jelenteni,pár perc és megtudjuk :)
sg-rõl egy régi cikk.. olyan túl sok köze nincs ehhez a témához, de nagyon érdekes sztem (illetve ha jobban belegondolunk, igenis van köze hozzá): GYORSABBAN A FÉNYNÉL
én úgy tudom, hogy az univerzumnak nincs külsõ felülete, mivel nem 3 dimenzióban tágul. Elméletileg tehát, ha elindulnál az egyik irányba, akkor egy idõ után visszajutnál a kindulási helyedre. (de mivel az univerzum fénysebességgel tágul ezért neked fénysebességnél gyorsabban kell haladni, hogy ezt megtedd)
Meg azt olvastam, hogy az Univerzum fénysebességgel tágul ? Akkor a külsõ felülete, jó sokkal nõ 1 másodperc alatt is, többel, mint amit ésszel fel tudunk fogni.
épp ezaz, hogy nem egyenletes az eloszlás, hanem megastrukturák vannak, de milyen alakban, miért pont olyanban, és hogyan hatnak ezek egymásra, milyen kölcsönhatások révén? ezek összesége milyen alakot formál (hogy néz ki az univerzum), és miért olyat?
húú hogy én mennyire imádom ezt a témakört! na innen lesz mit csemegézzek :)
Hány fényév is az Univerzum átmérõje ? Egyszer a spektrumon láttam egy térképet, láttam, hogy a galaxisok nem mindenhol vannak benne egyneletesen elosztva, hanem vannak "sötét" foltok is.
érdekes téma. mindig beleszédülök, ha a az univerzum méreteit próbálom elképzelni.
Star trek topicban merült fel a téma, de gondoltam ide is átkopizom:
A naprendszer 28 ezer fényévre van galaxisunk középpontjától, de nemtudjuk a pontos helyzetünket, mivel a közepe mintegy 20%át kitakarja a látókörünknek. Ezért mindössze négy éve fedezték fel a legközelebbi galaxist, a saggitarius törpegalaxist. Mellettünk van még a Dwingeloo 1 galaxis (1994-ben fedezte fel egy holland rádiótávcsõ - ez átlát a porfelhõn) és az androméda csillagköd.
A hattagu csoportunk (Tejut, Andromeda, Nagy Magellán felhõ, Sagittarius, Dwingeloo 1 és 2) mintegy 600 kilométer/másodpercenkénti sebességgel halad (1.34 millió killométer/óra) a Hidra csillagkép felé. A Saggitarius törpegalaxis tõlünk 80,000 fényévre van, a második legközelebb pedig a Nagy Magellán köd, duplaekkora távolságra. A közelségét jól jellemzi, hogy a Saggitarius átmérõje kábé 28,000 fényév. A mi galaxisunk átmérõje ötször ekkora, és tömege ezerszer nagyobb nála - egymilliárd év múlva fel is fogjuk zabálni, errõl bõvebben itt.
A Dwingeloo 1 galaxis már jóval nagyobb, a tiz legfényesebb közé tartozik az égbolton, tömege csoportunk harmadik legnagyobbjává teszi (elsõ a Tejút, második az Andromeda). Egyharmad fokkal arébb van a Dwingeloo 2 törpegalaxis, mely feleakkora átmérõjü mint az egyes, és tömege tizedakkora. Ez a kettõ 10 millió fényévre van tõlünk.
A jelenlegi legnagyobb talányok egyike, hogy vajon mért van ez, hogyan szervezõdnek a galaxisok csoportokba, és azok a csoportok még nagyobb rendszerekbe. A gravitációs erõ nem lehet megoldás, mivel ugyan hatalmas a galaxisok tömege, de iszonyatos távolságokra vannak egymástól, de mégis együtt mozognak. Az is biztos hogy az elrendezõdésük valamilyen szabályosságot követ, mivel arányosan sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint a bennük lévõ csillagok távolsága. Ezeknek a megastrukturáknak a pontos feltérképezése révén talán megtudhatjuk hogy milyen kapcsolat áll fenn a galaxisok között.
Jelenleg galaxisunk, a Tejút síkjától 40 fényévre vagyunk, ez 15 millió éve 300 fényév volt, és mintegy 35 millió év múlva fogjuk keresztezni a síkot, és igy ki fogunk látni a másik oldalra is. Persze a csillagászoknak nincs idejük erre várni, és szerencsére a porfelhõk nem teljesen blokkolják a kilátást. Számítógépes szoftverek fura modon nem használhatók, mivel az nem tud különbséget tenni az objektumok között (a közeli csillagok zavarják az automatikus felismerést), ezért saját szemükkel nézegetik a fényképeket - az utóbbi tiz évben mintegy 50,000 galaxist fedeztek igy fel.
Mi a Virgo szuperklaszter részei vagyunk. Néhány kép, hátha érdekel valakit:
Amerikai csillagászok valószínûleg felfedezték a Naprendszer legtávolabbi égitestét, amely a Nap 10. bolygója lehet. A Földtõl 13 milliárd kilométerre lévõ égitestet tavaly novemberben pillantották meg a tudósok és ideiglenesen egy eszkimó istennõrõl, Szednáról nevezték el.
Egy brit kutató szerint elképzelhetõ, hogy megtalálták a fizika egyik legkeresettebb szubatomi részecskéjét, a Higgs bosont. Az erre mutató közvetett bizonyítékok azonban meglehetõsen gyenge lábakon állnak.
ez a helytõl is függ nem? mármint a földrajzi helytõl ahonnan nézed napot. Mert pl én se látom nagyobbnak mikor lemegy, mint mikor délben felettem van.
bár most utánaolvastam pár helyen, és van ahol azt írják, hogy csak "ellaposodik" és "elvörösödik", de nem lesz nagyobb... hát, énnemtom :)
igen. a légkör lencseként mûködik, ezért tûnik vörösebbnek is. a hold ugyanígy viselkedik, a láthatár felett közvetlen vöröses színe lesz, és óriásira "megduzzad"