ha az emberiség a jelenlegi tempoban folytataja a környezetrombolást akkor elég gyorsan ki fogunk halni, szoval az õsmadarak még mindig jobbak lesznek nálunk tulélés szempontjábol :)
nem rekedt meg, erre a célra is szánták, hogy az itt megszerzett tapasztalatokat késõbb más gépeken hasznositsák, szoval nem felesleges repkedés volt....
Hmmm... Prelude To Fundation (magyar címe talán Bevezetés az Alapítványhoz) már a '70-es években fantáziált Asimov olyan siklóról, ami számítógépes vezérléssel változtatja a szárnyak alakját, így kiküszöbölve a változó surlódási tényezõket... Érdekes.
Ha nem nyilazott szárny alatt az egyenes szárnyat érted (mint B17, B24) akkor az utolsó amcsi képviselõje a B29 SuperFortress volt. Ennek lett volna utódja a WB-50D, de csak 370 példány épült belõle, ekkor tört ki ui. a világon a "jet" mánia és minden gépre gázturbinát kezdtek szerelni. Az utána következõ típusok vagy nyilazott szárnyú vegyes meghajtásúak voltak (Convair B36) vagy nyilazott szárnyú sugárhajtásúak (Boeing B47 vagy a B52), vagy pedig delta szárnyú sugárhajtásúak (B58 Hustler és balsikerû B70).
Az oroszok elég maradiak voltak nehézbombázó téren. A sugárhajtású M4 és a gázturbunás/légcsavaros Tu95 is nyilazott szárnyú volt. Ha jól emlékszem delta szárnyú bombázójuk nem állt csapatszolgálatban, hacsak a Tu22 szériát nem kezeljük öszvérként. Ui ennél a típusnál a szárny belsõ harmada merev deltaszárny profil volt, a külsõ 2/3-ad pedig egy változtatható nyilazású szárnyrész. Delta szárnyú polgári gépük csak a Tu144 volt, amit elõször utas szállítóként használtak, késõbb pedig teherszállításra a keleteurópai területek és a Szibérián túli partvidék között (ui az üzemanyagfogyasztása/gazdaságtalansága még az orszokat is irritálta).
Ez anyagszerkezeti probléma, jelenleg nincs olyan szerkezeti anyag, ami az ilyen igénybevételbõl adódó mindeféle hajlító-csavaró nyomatékokat hosszú távon elviselné. Kis tömegû gépek esetén, extra könnyû szerkezeti anyagokkal (kompozitok) lehetne kísérletezni. de van több probléma is. Emlékezõ mûanyagokat emlegettetek. Mi is ezeknek a lényege? Az ebbõl kialakított tárgyat deformáljuk, majd az valamilyen külsõ hatásra (jellemzõen hõ) visszanyeri eredeti formáját. A lényeg a hõmérséklet különbség! Tehát ha te a gép szárnyát, menet közben deformálod (nyilazod), az a súrlódási hõ hatására azonnal visszanyerné az alakját. Ha te a nyilazott alakot valamilyen mechanizmussal megtartod nyilazott formában, akkor szerkezeti feszültséget idézel elõ a szárny anyagában (lévén az szeretné vissza nyerni eredeti formáját), ami gyorsabb öregedéshez, rossz mértezés esetén azonnali töréshez vezethet.
A Gotha 229 rossz példa, az ui hátranyilazott szárnyú típus volt, itt pedig az elõrenyilazott szárnyról folyik a vita (bár a "csupaszárny" kialakítás is megér egy misét).
Nem hiszem, hogy ha a tecnológiai téren nagyhatalom USA fejlesztõi sok sassal a zsebükben nem tudták ezt megoldani, akkor a "nincstelen" oroszoknak sikerülne. Most nem az orosz fejlesztõk tudását nézem le, de lássuk be, hogy pénz nélkül nem megy. Ami pedig a Su27-et illeti (mielõtt fölhoznád példának az orosz tervezõi eredményekkel kapcsolatban), az még keményen a 90-es évek elõtt készült (az orosz hadiiparnak/fejlesztõknek akkor még jutott komoly állami támogatás). Azóta csak a meglevõ rendszerek tolgozgatás, módosítása, esetleg fedélzeti berendezések cseréje folyik. Az orosz gazdasági helyzetre jellemzõ, hogy a szintén kifejlesztett konvencionális felépításû Mi-28 harcihelikopter (az AH64 orosz megfelelõje) a mai napig nem állt rendszerbe.
Ez így nem pontos, kis kiegészítés. Elõször a németek kísérleteztek vele. Az Arado Ar234 elkészült, be is vetették a II. vh végén a szövetségesek ellen, de komoly irányítási problémákkal küszködött. Igaz gázturbinás volta miatt, a légcsavaros vadászok egyet sem tudtak lelõni közülük.
Az Boeing X29 és megrekedt a kísérleti gép (ezt jelöli az X) szintjén részint az áramlástani problémák, részint az ehhez kapcsolódó számítógépes vezérlõrendszeri hiányosságok, részint a katponai igényeknek történõ nem megfelelés miatt.
A Boeing777 kb. 297 tonna (takeoff weight), az Airbus 340-600 pedig 365 tonna (takeoff weight), ezekhez képest soványak (most kifejezetten a legnagyobb méretû madarakat vettem figyelembe, lévén te is a legnagyobb méretû katona repülõket hoztad fel példának). Mondjuk az igaz, hogy nem csak a vadászok között lehet példálózni, 1-1 (szolgálatba állított) típus erejéig az oroszok és amcsik is próbát tettek a nyilazott szárnyú nehézbombázókkal, illetve az oroszoknál a változtatható szárnyállás egy ideig mánia volt.
De ezek a "madarak" mind kihaltak, ugye! Szoval csak lassan a testtel. :)
A Concorde-nál és a Tu-144-nél deltának van aposztrofálva, ami mondjuk nem teljesen igaz, inkább többszörösen tört deltának lehetne nevezni, lévén a törzshöz közeli szárnyrész erõsebben nyilazott, mint a szárnyvég felé esõ szakasz. A többi elterjedt típusnál (Boeing, Airbus stb.) egyszerû nyilazott szárnyakat használnak.
az a gond, hogy ti is be vagytok gyöpösödve :) csak merev anyagokat tudtok elképzelni, a szárny mozgása nálatok ugyanaz mint a több évtizedes f-14esnél: egy merev acéldarab egy síkban elõre hátra mozgása mi van ha a szárny mûanyagból van, és nagyobb sebességnél a nyomás miatt deformálódik, és ezáltal - természetes módon - egy a nagyobb sebességre alkalmas formát vesz fel? Emlékezõ anyagok, rugalmas anyagok, a lehetõségek adottak, csak senki nem próbálta ki használatban.
Ez a dinoszauruszos dolog csak egy ötletkeresés, hogy úgymondjam alapkutatás, nem 1-2 évre szól, hanem a mûszaki tökéletesítéssel eljutottunk a jelenlegi technika határáig, gyakorlatilag 50 éve ugyanazt a (aerodinamikailag nagyon is optimális) formát alkalmazzák, de hátha van jobb? mindig kell adni egy esélyt neki
ha nincs, vagy nem megvalósítható, akkor sem vesztettünk semmit, de próbálkozni mindig kell
Eredetileg a Mig 21 es szárnya volt igazán delta szárny. Most már majdnem minden gépnek az:) Rájöttek, hogy nem is olyan hülyék az oroszok:) Az utasszállítók szárnytípusa hosszú szárny:DD Egyébként az is egy deltoid, csak egy kicsit meg van nyújtva sztem. De érdekes kérdés!! Hogy hívják az utasszállítók szárnytípusát?,
Majd nézz meg pár tanulmányt hogy mennyivel elönyösebb manöverezni elörenyilazott szárnyakkal mint hátranyilazottal....Még sem nagyon van ilyen gép mivel komoly teknikai háttér kell-->drága kukacos: Go-229 azért 44 decemberében repült s gyártották is volna ha nem lesz vége a háborúnak -csupaszárny-A csupaszárnyhoz nem kellett semmi számitógépes korrigáció vagy irányítás
A kis tömegû gépek, egy kicsit túlzás:) A Boeing B1 Lancer is változtatható szárnyállású bombázó, és nem is olyan kis tömegû:) Most látom, az elõttem szólók már írták. Szal van benne valami. Meg azért a természet pármillió év alatt csak tud valamit:D Az egy dolog, hogy az ember soha nem lesz képes egy sas szárnyát leutánozni, de valami hasonlót, és jót építhet...
harcu: elfeledkezel az oroszok legújabb szuhojáról, az S-37 Berkutról. Az i selõrenyilazott szárnyú, és igéretesnek tûnik. De valszeg ez is eltûnik a süllyesztõben a pénzhiány miatt.
Értsd úgy, hogy ma már repkednek elõrenyilazott szárnyú gépek? Az X-29 óta egyrõl sem hallottam. A jelenlegi gépek MINDEGYIKE hátranyilazott, vagy egyenes szárnyú.
Nagyon egyszerû, a változtatható szárnyállás csakis szuperszónikus sebesség esetén ér valamit, az utasszállítók meg a Concorde kivételével nem vágyakoznak ebbe a sebességtartományba, lévén annyival drágább úgy a repülés, hogy nem éri meg.
Micsoda hülyeség. Ezt úgy nevezik a haditechnikában, hogy változtatható szárnyállás. Az oroszoknál egy rakás gép (Szuhoj,Mig) készült ezzel az elrendezésel, de próbát tettek vele a németek (Tornado) és az amcsik (F14) is. Annak rendje és módja szerint el is hagyták (maradtak a trapéz szárny variációinál) mert túl bonyolult volt és csökkentette a szárny szilárdságát és ezzel együtt a manõverezõ képességet. Ráadásul ezek csak egy dimenzióban (horizontálisan) mûködtek. Remélem nem akarják ezt megjeleni a vertikálisan is megtörhetõ "sirály" szárnyal. Még egy érekesség: változtatható szárnyállással csak kis tömegû katonai gépek készültek, a polgári madarak sohasem merészkedtek messzebb a delta szárnynál. Vajon miért?
miért, ötleteket meríteni tökéletes az állatvilág többmillió év alatt többszáz szárnyformát "próbált ki" az evolució, és szerintem jó dolog, hogy az aerodinamikusok nyitottak a szokványostól teljesen eltérõ dolgokra is, csak így születhetnek új dolgok.
Informatika és tudomány
