+ A latin annyira elterjedt volt, hogy más országok nyelvei is átvehették volna ezt a bújtatott jelentéstartalmat, de nincs így. Mivel lengyeleknél is hazsnálatos csak w-vel írják, és egyéb környékbeli országok nyelveiben si elõfordulhat ezért valószínûsíthetõbb a szláv behatás.
A kurva nem igazán jöhetett latinból, ez is valamelyik szláv jövevényszó.
Idézet egy másik fórumról:
"Az átadó szláv nyelv nem azonosítható, mert közszláv (minden szláv nyelvben létezõ-létezett) szóról van szó. Etimológiája szláv: eredetileg a szláv kurъ 'kakas' szóhoz képzett nõi alak a mai nyelvekben improduktív -ъv- képzõvel. A 'tyúk' -> 'feslett erkölcsû nõ' jelentésváltozás után eredeti jelentését az -ica képzõs kurica 'tyúk' vette át. A jelentésváltoáshoz adalék, hogy egyrész a francia eredetû kokott (ered. fr. cocotte 'tyúkocska' < fr. coq 'kakas') szó is ilyen utat járt be, másrészt a kurica szexuális jelentéstartalmat is vett fel némely szláv nyelvben (pl. szlovén kurica 'jérce; nõi nemiszerv')."
Épp a te linked támasztja alá, hogy nem magyar eredetû. Egyes feltételezések szerint (ez a legvalószínûbb) horvát és szerb könnyûlovasok voltak. (Akiknek egy része többek között már Mátyás seregében is szolgáltak.) Másik feltételezés szerint olasz (velencei) eredetû a szó. Olyan balkáni népcsoportokat (harcosokat) takar, akiket Velence anno a török portyázók ellen alkalmazott. Mivel nagyobb számban elõször Mátyás seregében jelentek meg, és mert a magyaroktól a könnyûlovas harcmodor soha nem állt távol (késõbb sem), így tõlünk terjedt el másfelé a kifejezés. De eredetileg igen kicsi a valószínûsége, hogy magyar legyen. Szerb/horvát eredetû.
Akkor egy pár magyar-lengyel szó: Gereblye Korona Pára Kurva kakas(náluk:kakaska) Kacsa(náluk:kacska) Mocsár Cipõ(náluk úgy ejtik hogy csipa)p**cit jelent :D Troli(ami nálunk azt a bizonyos buszt jelenti,náluk koboldot jelent) Szuka most(ez csak írásban egyezik mert náluk úgy mondják hogy 'moszt')Jelentése: Híd pipa(jelentése:P**ci) Hát most csak ennyi jutott eszembe de majd ha lengyel barátommal fedezünk fel újabbakat akkor majd írok nektek!
huszár
A népneveket használatuk szerint két nagy csoportba oszthatjuk. Az elsõbe az önelnevezések, a másodikba pedig azok az elnevezések tartoznak, amelyeket más népek használnak egy-egy nép megjelölésére. A magyarságnak Európába való hirtelen megjelenése és eredetének nem ismerete azt eredményezte, hogy a görög-, az arab-, a latin-, a szláv és egyéb nyelveken író auktorok a magyarokat saját elnevezésükön túl más-más névvel illették. Priszkosz rhétor 457-ben és Agathias onogur, Theohylaktosz Szimokkatta 558-ban umgroi, unniguroi, Jordanész 550 körül hunuguri, Georgiosz monachosz 842-ben és León grammatikosz turkoi, unnoi és ungroi, a Bíborbanszületett Konsztantín császár 950-ben pedig turkoi vagy szabartoi aszfaloi néven nevezte a magyarokat.
1. Türk (eredetileg truka, majd türkü) néven jelennek meg a magyarok a az 582-ben meghalt Agathiásznál, a VI. századi Maurikiosznál és Theophánész Bizantiosznál, 584-ben 584-ben Ménandrosznál, 904-ben VI. (Bölcs) León császárnál, 902-ben Aréthásznál, a Bíborbanszületett Konsztantín császárnál, 1075-ben Ibn Hajjánnál, al-Bakrinál a sok már arab forrásban. Ez azt bizonyítja, hogy a magyarokat Európában török népnek tartották.
2. Az onogur, ungar, hungarus, ungri, hungri név az onogur ("tíz lovas"), azaz tíz törzsbõl álló népet jelentõ névbõl származik. Paulus Orosius katalán szerzetesnél már 417-ben írt munkájában ezt olvassuk: "Pannónia európai ország, amit nemrég a hunok foglaltak el, ezt az országot a nép saját nyelvén Hungarianak nevezi". Ungarus formában 731-736-ban Sankt Gallenben, 760-ban pedig Sestóban a magyarok útját már "Via Ungarorum"-nak nevezik. Hounger(us), hungae(us) és hungaru(us) alakban 761-ben Liptingenben, 793-ban hungri, hungarorum változatban, 797-809 között Wiessenburgban hungarus (Hungarius) formában, a VIII-IX. században ungerus és onger formában Kemptenben és 812-ben Wanger formában fordul elõ. Az ungri nevet a 862-ben megjelent Annales Bertiniani-ban is olvassuk. A X. századtól kezdve az ungri alak a görögöknél ounggroi formában jelenik meg.
3. A madzsar nevet 930 táján Ibn Ruszta, a 982-983 között készült Hudúd al-álam címû arab munka és 1050-1053 között írt Gardézi használja. A madzsar (madzsagar) elnevezés a türk származású kazároknak a magyarok elnevezésére használt népnév volt.
4. A magyar népnév ebben a formában, amely a magyarok önelnevezése volt forrásainkban viszonylag késõn - a mongol korban - jelenik meg. Több szerzõ szerint a magyar népnév Megyerrel hozható kapcsolatba.
5. Szkítának egyes bizánci források nevezik a magyarokat, de ugyanezen névvel illetik az európai auktorok a hunokat, az avarokat, a kazárokat, a bolgárokat, a besenyõket, az úzokat, a kunokat vagy akár a mongolokat is, tehát így neveznek minden "igen távolról" - Belsõ-Ázsiából - származott Európába jutott népet. A szkítákra a szittya alakot a XVIII. század óta használják; ezt az elnevezést talán Dugonics Andrásnál olvassuk elõször.
6. Hunnak a X. század óta számos bizánci forrás nevezi a magyarokat, de ezzel a névvel illetik az eftalitákat, az akatírokat, a szabirokat, az onogurokat és a türköket is.
7. Avarnak a magyarokkal együtt számos Belsõ-Ázsiából Európába érkezett népet neveznek a források. VI (Bölcs) León császárnál pl. ezt olvassuk: "A szkíták, azaz az avarok…"
A magyarok õshazáját a források gyakran Dentumogernek nevezik, amely terület alatt az auktorok ismereteiknek megfelelõen hol Levédiát, hol Belsõ-Ázsiát értik. Anonymus a magyarokat hetumogernek (hét törzsnek) nevezi.
Tudod ugy kerdezed, mint aki tudja akkor meg miert nem inkabb mondod? Máskülönben én nagyon rosszúl veszem mikor az a barom angolszász éhesnek nevez engem meg a nepemet... Magyarok=Hungry /Éhes Lengyelek=Polish /Tisztít políroz Törökök=Turkey /Pulyka Folyton folyvást viccet csinálnak ezekbõl ami kuvara idegesít... De megmondom neked miért neveznek minket úgy, mert ezt legalább ki tudják ejteni...
Egyébként kiváncsi lennék arra, hogy ki szerinz miért is lett az EU népeknél a Magyarország neve Hungary, Ungarn, Hongrie, stb. :)
Tök jó, hogy a bacon szó kb. 500 éve ismert az angoloknál ebben az alakban. :) Ezek szerint idõgéppel rendelkeznek, mert átrepültek 300 évet, ott megnézték a magyar disznókat, visszarepültek, és kitalálták a bacon szót. :)
Amúgy sokkal inkább a francia-német eredetû, eredeti jelentése hát. A középkorban minden disznó neve bacon volt. Amúgy meg a bacon nem más, mint húsos szalonna, értsd kolozsvári szalonna pl.
És azt tudtátok-e, h az angol bacon mely egyfajta szalonna típust jelöl, a magyar Bakony hegységrõl lett elnevezve? Mivel ott makkoltatták még ~200 évvel ezelõtt a nagy mangalica kondákat és ennek a fajtának van olyan spec.szalonnája. ( forrás: Kossuth Rádió)
Na, a saját linkemet olvastam el felületesen! =)
Mint a bolhacirkuszban. Azt látsz, amit látni akarsz...
A Hallo is szép ábránd, hogy magyar szó, de sokkal valószínûbb, hogy az angol hello köszönésbõl származik, amikor az elsõ telefonálásnál így köszöntötték egymást a két oldalon a személyek.
Egyébként wikipedia:
"The word hussar derives from the Hungarian huszár, which in turn comes from the Slavonic (Croatian and Serbian) gusar ("highwayman", or brigand), a type of flamboyant 15th century cavalryman."
Elõször is nézd meg Sárváron a huszárokról szóló kiállítást. :) Másrészt a horvát szó kialakulása a 12-13 sz-ra tehetõ, és mivel Horvátország jó ideig a magyar korona alá tartozott, így logikus, hogy átvették a szót a magyarok is. Amúgy magyar huszárok már a török háborúkban is szolgáltak a végvárakban. :)
Egyészen pontosan a szablya és a szabni szavak szótöve és eredete közös. A honfoglaló magyarok tipikus fegyverzete a pusztai íj mellett, kiváló lovassági fegyver könnyû páncélzat ellen. A nyugati hitre való áttérés mellett a magyar katonák is áttértek a nehéz egyenes kardok használatára, de a könnyûlovasság továbbra is megtartotta, második virágzását a huszárokhoz hasonló kifejezett könnyûlovasság idejében élte.
Amúgy a megadott linked szerint a sabre szóról csak úgy HITTÉK, hogy a magyar szablya szó átvétele. Sokkal valószínûbb, hogy az ázsiai törökökkel való keveredés során vették át a magyarok a szablya használatát, és innen származik az elnevezése is, ami nagyon hasonló a törökhöz. Tehát sokkal inkább török szó, mint magyar.
A szablya szó magyar eredetû. A fegyver maga ázsiai, az avarok hozták be.
Ugyanis én úgy tudom, hogy nálunk volt elõször huszár könnyû lovasság, akik a Napoleoni háborúkban vitézül harcoltak. Onnan vették át a franciák és így tovább!
Lengyel-Magyar szavak amik hasonloak: ecet õk kb acetnak ejtik, a barna kissebbségi aki magyarorszagon él- egy szóval, kukorica Ezek mind csak ugy jöttek elõ, hogy kérdezgettük õket a barátommal mikor volt szerencsém eggyütt lakni lengyel diákokkal. Meg dolgoztam eggyütt több nemzetiségû emberrel szal vannak szavak némelyiknél meglepõen sok.
A lengyeleknél a kurwa szó jelentése az, mint itthon. :)
Nekem viszont a finn finntanárom mondta h van rokonság. Sztem neki van igaza :) És valóban, pl. a testrészek megnevezésében sok hasonlóság van (vér=väri, kéz=käsi), de a nyelvtani rendszerben jobban megragadható a dolog. Ne várjuk el két nyelvtõl, amiket 4000 évig teljesen más hatások értek, hogy sok szavuk hasonló legyen.
Nem tudom, de lengyelül is valami rondát jelent. Annak idején a Diablo2 bétateszten ez volt a legsûrûbben felbukkanó szó a lengyeleknél amikor a szerverek kipurcantak :)
van egy mondás is, a see you again, ami a magyar elköszönésbõl származik: ..Akkor lássalak, amikor a "sziu egén" felhõk gyûlnek, azaz ha baj van gyere segits.
bocs..:)
Érdekes, kevésbé használatos szavak, de magyar eredetûek találhatóak ezen az oldalon, mint pl. Pushka, Hello (ezt már többen is mondták de látom nincs egyetértés, végül is ki tudja), Silard és Ruzika. Hmmm... aztán tudja a vihar.
Hát, ez tényleg nem hivatalos... A kurva szó a latin Curva -Curvae szóból ered, jelentése kanyar, görbület. A kurva szó az adott nõszemély normálistól eltérõ erkölcsi életére tesz utalást. Tehát: nem magyar szó.
kurva! olaszok vették át, az értelem azóta sok körülmény miatt változott, és az irást is 'curva'-ra módosították! furcsamód náluk már csak annyit tesz, h kanyar.. (curva sud, stb...) nemhivatalos forrás.. :))
sok sportoló mondja ma is mokor nyer valamit... JÓ
Jó csekk disz áut !
állítólag magyar asztali teniszezõk kiabálták sokszor amikor megnyerték a meccset: Jó ! (Klampár és Jónyer)
szép legenda :) de valahogy a latin eredet valószinûbb
én úgy hallottam, hogy Puskás Tivadartól származik a halló... mikor próbálták a telefont, akkor egy angol anyanyelvû emberrel beszélgetett és elsõ szava az volt, hogy hallom... ezt az angol úgy értette, hogy hallo... de lehet keverem valamivel...
ETYMOLOGY: Alteration of hallo, alteration of obsolete holla, stop!, from Old French hola : ho, ho! + la, there (from Latin illc, that way)
-----
"Hello" was not a word invented by Thomas Edison or Alexander Bell for answering the telephone, as some people believe. Many etymologists are quick to dismiss "Hello" as a variant of "Hallo," "Hullo," and "Halloo" -- all words used for hailing or greeting in the past.
vagyis a latin, "hé, te ott!" ból van.. és onnan vettük át mi is.
Tutibiztos! Mivel itt volt elõször telefonközpont, azért itt terjedt el a telefonba lévõ köszönés a Halló, ami át lett véve mindenhol és átformálodott hellora.
Informatika és tudomány
