Szamomra a legjobb Pratchett book. Amugy meg jeleznem, hogy erdemes elolvasni a Magia Szine es a Magia Fenye konyveket elotte, mert ez erosen kotodik hozzajuk.
amúgy most kétvirág hogy néz ki? mert a mágia színének borítóján 4szemû kis lényecske, de a mágia fényében széltoló már úgy írja le mint egy szemüveges alak...
a rajzolónak szállt el egy kicsit a fantáziája (meg az volt az elsõ Korongvilág regény, nem lehetett még tudni / nem volt kiforrott minden - lásd Halál viselkedése), de szemüveges volt mindig :)
a szemüvegeseket meg szokták négyszemûnek csúfolni, és ha valaki még nem látott szemüveget...
Nekem nagy csalódás volt a film :( ...végig sem néztem...kb. háromnegyed óráig engedtem hogy rombolja a bennem kialakult képet korongvilágról, aztán kikapcsoltam.
A halál talán tényleg nem találta önmagát (mint mumpsz pláne :D ), de óriási a regényben...a számomra meghatározó poénok, mint a kaszafenése közben egy arra kószáló szellõt két meglepett fuvalattá hasítani...Rincewind mint hobby, vagy egy csettintéssel elvenni a macska egyik életét de ez nem az igazi,...az álarcosbálos az már asszem másik regényben van (ÉJFÉLTÁJT ESNI FOG A HANGULAT),...vagy a rangidõs varázsló elbújása a rengetegre zárt, ezerféle bûbájjal védett szekrénybe...ahol megszólál hogy KICSIT SÖTÉT VAN IDEBEN, NEMDEBÁR?
Szvsz csak egy full animációs szinten létrehozott film lenne képes megközelíteni a reények hangulatát-humorát.
van két rajzfilm: a Soul Music és a Wyrd Sisters :) (nekem speciel az eddigi filmek tetszettek, de ízlések és pofonok)
A Halál meg kegyetlen és gonosz volt az elsõ (két) regényben (ahogy írtad is például elvette egy macska egy életét), a Mort-ban viszont már kialakult a stílusa, és azóta (fõleg a Reaper Man-el) szépen kikristályosodott, hogy ki és mi is õ a Korongon. Ez betudható annak, hogy Sir Terry se tudta, hogy mi is lesz ezekbõl a könyvekbõl, és hogy ekkora sikerek lesznek (és ennyi folytatást ír hozzájuk :) ). Sok minden nagyon más még, más írók utólag újra szokták írni az ilyen ciklusok elsõ részeit, hogy illeszkedjenek a késõbbiekhez hangulatban és stílusban (magyar példa Nemes István a Káosz könyvekkel és Wayne Chapmanék az elsõ Gorduin kötetekkel, külföldi példa Stephen King a Setét torony elsõ kötetével).
Átírni nem kellene,...nálam nem volt törés a halál karakterében...illetve én a betakarító apuka halálnál jobban kedveltem ezt a szélsõséges humorral bíró...a halhatatlan hangulatát, a letisztult, szinte csak a munkára koncentrálás, és teljes öncélú poénokkal szereplõ karaktert. Számomra ez közelebb van az örökké létezés terhéhez. Mivel nem is sugallta hogy érhetné valami új, valami meglepõ...még Rincewind-t is úgy kezelte hogy az érdeklõdése is nagyon langyos tudott maradni. A törés nálam inkább a Cohen..nagyon jó karakter lenne ha nem túl kézenfekvõ-olcsó a hasonlat. Z kategóriás humorral kezdett és abból fejlõdött fel szvsz az a figura. ...de én több törést is megéltem a korongvilágban a regények által, idõvel belenyugodtam hogy ez egy nehéz mûfaj, és megéri...3 hatalmas röhögésért megéri, illetve a megközelítései azok maradtak nagyon gondolatébresztõek, azaz inkább megveszem a könyveket mint hogy kihagyjam. :) De a filmmel nem tudtam elnézõ lenni..
jahaj azért Cohen szájába került pár irgalmatlan erõs poén :D (persze csak körítéssel ütõs, így kiemelve nem) A ..nem is tudom (nincsenek most itt a könyvek)...egy tábortûznél hangzott el az akkor még fogatlan Cohen-tõl a -levesz- (mint leves), és amikor összejött a megmentett bébivel, és Rincewind aggódott az öreg egészségéért a fiatal maca oldalán, puhatolódzó kérdéseire meg Cohen full félreértve ránéz a csajra és azt válaszolta hogy reméli bírja majd a strapát (mármint a csaj)...hát azon elgurultam peremcsobajig a röhögéstõl.
meg hogy mi a legnagyobb öröm egy barbár harcos számára... és a fiatalok dobálóznak ilyenekkel, hogy az ellenségeim porrá õrõlt csontjai, meg az ártaltanok vére a bõrömön, satöbbi. Majd várakozva néznek a nagy öreg hõsre, aki kis gondolkodás után benyögi, hogy "puha vécépapír" :D
jaja XD
cohen iszonyat nagy arc volt... meg kétvirág ahogy mindig basztatta széltolót... a búcsújukat megkönnyeztem. igazából a mágia fénye jobban is tetszett, mint a "színe"...
amúgy nemtudom, nekem az elsõ két regényben is ilyen komikus alaknak jött le a halál...na jó, legalábbis hóbortosnak.
most fejeztem be a mort, a halál kisinasát. érdekes volt, tetszett nagyon a halál szövege, fõleg a rövid monológok amiket a "tudatlanok" felé intézett... (pl. a kocsmárossal amiket beszélt hát az kész volt)
a legjobb mégis albert volt eddig számomra:
– Mit jelentenek ezek a szimbólumok? – érdeklõdött aztán Mort. – Sodomia non sapiens – válaszolta Albert alig hallhatóan. – Az meg mit jelent? – Aztat, hogy baszódjak meg, ha tudom.
most nemtudom, hogy az egyenjogú rítusokba kezdjek vagy a reaper man-be. :)
mondjuk azért látszik hogy angol nyelven lenne az igazi olvasni
A Kaszásban:
(...)"médium. inkább kicsi"
"– Exorcizálod õket, azt hiszem. – Mi? Föl-le ugrálsz, helyben futsz meg ilyesmik?"
Ilyen az, amikor egy irodalomtudós-nyelvszakos bölcsész fordít. A fordításai félelmetesen precízek néha, és mindenképpen meg akarja tartani az eredeti poénokat, valahogy átültetve magyarra. Néha fájdalmas olvasni, viszont sokkal közelebb áll az eredeti szöveghez.
A mostaniak meg olyanok, mint amikor két Korongvilág-szeretõ, humorérzékkel is megáldott, játékos hangulatú, tulajdonképpen fõállású fordító dolgozik, a közösség segítségével. Sokszor az eredeti poénok helyett hasonló, de magyarul jobban hangzó szövegek lesznek, amitõl a puristák kiakadnak, az átlag olvasó viszont talán jobban szórakozik (meg megérti a poénokat angoltudás nélkül is).
rövid hírek: õsszel várható az Egyenjogú Rítusok újrafordítása+kiadása (ez a legritkább a régiek közül, ezért erre került sor elõször), valamint a Feet of Clay. Karácsonyra pedig - stílusosan - a Hogfather.
az elérhetõ magyar felirattal vigyázz, sokszor fordítógép szaga van, meg jónéhány dolog nem sikerült a fordítónak :) inkább angol feliratot válassz hozzá, ha nem probléma.
továbbá elõrendelhetõ az Egyenjogú Rítusok újrafordítás/kiadás, és októberre terv az Agyaglábak
az elsõ 20 perc alapján tetszik, Anguát és Lipwiget szinte így képzeltem el magamban, és szerintem a Charles Dance is jobb Vetinari szerepére Jeremy Ironsnál. A gólem viszont elég komikusan fest, de sebaj, jó szórakozás lesz végignézni :)
ÓóóóÓóó kösz hogy szóltok :) (gyorsan rá is nyomtam a beszerzés gombra)
költségvetési okokból nem tudtak igazi gólemeket beszerezni :)
jobb, mintha CG lenne, az még jobban kilógna a képbõl - így kicsit idétlen és guminak tûnik, de legalább valódi.
mostanra sikerült végignézni, nagyon tetszett nekem is! Az eddigi filmek közül ennek ült leginkább a hangulata, talán belejöttek Sky-ék a feldolgozásba. Csak azt sajnálom, hogy "külsõsnek" nem igazán lehet megmutatni, mert nem ismerik a környezetet és a karaktereket. Nekem (nekünk) poén, hogy feltûnik Angua, vagy a fotós vámpír, vagy az õrség némelyik tagja, de aki nem ismeri õket, annak nem tesz hozzá a sztorihoz. Persze ez hazai terepen nem gond, az a pár millió rendszeres olvasó simán elég egy TV-csatorna célközönségének, de valahogy a Mágia Fényével (ha lesz ilyen, bár kétlem hogy odáig visszanyúlnak) kicsit bemutathatnák a világot, akár csak annyira hogy mi hol van. Viszont Pratchett cameoja jó helyen volt, szokás szerint!
Nem kell bemutatni szerintem mindent - egyrészt feleslegesen hizlalná fel a filmeket, másrészt igazából fölösleges, a film szórakoztatási célból készül, nem ismeretterjesztõ :). Az ilyen apróságok tényleg csak a rajongóknak szólnak, egy-egy kikacsintás, de ahogy írtad is - nem tesznek hozzá a sztorihoz egyáltalán, a tévénézõnek pont jó így is.
az, hogy hol van Sto Lat kit érdekel :) azért, mert 2-3 évente van a tévében egy film, amin jókat lehet nevetni, még nem kell egy világtérképet megtanulni :) A Gyûrûk Ura film is élvezhetõ a Szilmarilok kiolvasása nélkül. A clacksról meg az elsõ kb. 20 perc alatt kiderül, hogy távírórendszer. De azt sem mesélik el, hogy ki Offler - az sem fontos, a lényeg, hogy egy isten, akinek kolbászokat áldoznak :D
Mélyebben érdeklõdõknek pedig ott a Discworld Companion, a Science of Discworld 3 kötete, a Streets of Ankh-Morpork, a Discworld Mapp, a Nanny Ogg's Cookbook, a Folklore of Discworld meg a többi hasonló :)
oké, rendben :) de szerintem a Gyûrûk Ura film pont tök jól bevonta a háttérvilágot is, nem túl szájabrágósan, de bemutatták a fajok fontosabb vonásait, nagyjából mi merre hány méter.
nono :D A gyûrûk ura csak felszínesen élvezhetõ a szilmarilok elolvasása nélkül,..na meg a térképek gondol lekövetése nélkül, na meg numenor ismerete nélkül. :))) ..különben nagyon sok infóról lemarad az ember (gyûrûhordozók, nyugat miért elérhetetlen...huh meg még mennyi minden te jó ég) élvezhetõ ezek nélkül is de mennyivel teljesebb ezekkel együtt...és mennyivel többet kap az a nézõ aki mindezeknek legalább a felét fejbõl vágja
és zizgek a filmektõl a rossz tapasztalat miatt, de ezekbe azért belenézek majd. :)
"gyûrûk ura csak felszínesen élvezhetõ" - egy film ugyanígy jelen esetben - szórakozásra való, nem mélyfilozófiára vagy súlyos társadalomkritikára, ami jelen van a Pratchett mûvekben (vagy egy (kultúr)történelemórára Tolkien esetében). Mondjuk pont a Colour of Magic nem, mert akkor még TP se tudta igazán, hogy ebbõl ilyen életmû lesz - de akár a Going Postal, akár a Hogfather a szórakoztató és filmben jól követhetõ vicces sztori mellett a könyvben olyan mondanivaló van, amirõl "lemarad az ember" (és ide vehetõ a két rajzfilm, a Soul Music és a Wyrd Sisters is). De ez szerintem nem baj, fõleg egy nagyközönség részére készült tévéváltozatnál fontosabb, hogy önmagában szórakoztató legyen, minthogy megváltsa a világot a mondanivalójával - arra 2x1,5 óra egy kereskedelmi csatornán nem elég.
A Gyûrûk Urának rajongóival meg nem állok neki vitázni, mert csak sértõdés van belõle ;) (olvastam több alkalommal magyarul is és angolul is, mellette nagyjából a teljes életmûvet, ami csak elérhetõ volt, de minél többet olvastam mást is, annál kevésbé vagyok tõle elájulva - nyelvésznek-nyelvtudósnak és irodalmárnak nagyon jó volt a prof., kitalált egy nagy világot, de írónak, fõleg költõnek... háát)
Oké akkor nem vitázunk, de én a felszínes szórakozást letojom, én szívesen foglalkozom bármivel, amivel a készítõk is szívesen foglalkoztak. Ide veled mélyfilozófia. :)) Jöhetnek a kihívások, az ember agya úgy is el van tunyulva. oh bár lennék világúra, adnák én a pusztán szórakozni vágyóknak!
A filmek nagyon jók, mind a 3! 2*1,5 órás mindahány. Ajánlom õket.
betévedtem a deltavision fórumára, ott találtam pár érdekességet.
pl:"Elnézést az "ellenreklámért", de gondolom sok Pratchett rajongó örömmel olvassa majd, hogy egy másik kiadó gondozásában a jövõ hónap elején újra kiadásra kerül az Elveszett próféciák. Azt hiszem abszolút hiánypótló lesz a megjelentetése... "
+
" Egy hét van még októberbõl. Mit tudunk a Feet of Clay-rõl?
Azt, hogy sajnos csúszik. Ami kizárólag az én hibám, jelen esetben. De az ez évre tervezett maradék két könyv - Agyaglábak, Vadkanapó - megjelenését továbbra is ígérjük, és minden erõnkkel azon vagyunk, hogy ez sikerüljön."
úgyhogy idén még lesz 3 könyv, beleszámolva az Elveszett próféciákat
A Good Omensnek tényleg kijár egy új megjelenés, én a régi példányból 4-et vettem :) Mindig kölcsönadtam, és inkább kifizették, minthogy visszaadják.
...idén amúgy volt már "most már tényleg elkezdjük a Good Omens filmet forgatni" pletyka?
Volt idõm kicsit utána nézni ennek a Gaiman-nek. Ó hát a Csillagport persze hogy láttam filmen és nagyon jó volt! A Coraline-bõl is van film (ha jól tudom) bár még nem láttam.
Coraline (báb)film van, és merem állítani, hogy jobban sikerült, mint a könyv :) A Csillagpor meg konkrétan teljesen más lett, mint a könyv - ott a könyv egy igazi Gaimanhoz illõ, sötét, erõs történet, míg a film - bár nem sikerült rosszul - átment tündérmesébe, ahhoz illõ sztorivezetéssel. A Neverwhere (Sosehol)-ból egy hatrészes tévésorozat készült, az is kellemes. A Temetõ könyvébõl szintén terveznek most valami filmes változatot.
Gaiman amúgy egy zseni, érdemes a mûveire lecsapni, a könyvei (regények, novellák, versek) és a képregényei is óriásiak.
a Neverwhere-t és az American Godsot én is ajánlom, de amiben szerintem a leginkább erõs Gaiman, az a novella: a Tükör és füst (Smoke and mirrors) antológia cefetül jó, a ritkaságszámba menõ magyar kiadást sikerült úgy kölcsönadni, hogy azóta sem kaptam vissza, angolból pedig már a másodikat koptatom. na meg a Sandman :)
meg a Törékeny holmik, meg az Anansi fiúk, és akkor azt hiszem sikerült is felsorolni ami magyarul megjelent.
a Tükör és füstben van a 2 legkeményebb egypercese, abból az egyik:
Miklós... öreg volt, mint a világ, a szakálla fakó fehérré kopott. Meg akart halni.
A sarkvidéki barlangok törpéi nem beszélték a nyelvét, saját csettegõ- cserregõ módjukon társalogtak, érthetetlen szertartásokat jártak, amikor éppen nem a gyáraikban dolgoztak.
Évente egyszer, hiába tiltakozott, zokogva, a Végtelen Éjszakába kényszerítették. Útja során minden gyermek ágya mellett hagyott egyet a törpék láthatatlan ajándékaiból, miközben a csöppségek aludtak, az idõbe dermedten.
Irigyelte Prométeuszt és Lokit, Sziszifuszt és Júdást. Az õ büntetése kegyetlenebb volt.
régi a Tükör és füst, az Amerikai istenek és az Elveszett próféciák van - amúgy pár éve kezdte kiadni az Agave a Gaiman könyveket, nem tudom mennyire keveredtek be antikokba.
Eh, most hétvégén szembesültem a ténnyel, hogy léteznek Korongvilág filmek is. Miért nem tudtam én errõl eddig!?
Tegnap éjjel megnéztem a Mágia Színét, és azt kell mondjam, tetszett. A szereplõgárda fergeteges, Tim Curry-n beszartam... :D
Persze nem annyira tömény, mint a könyvek, nyilván nem is lehet minden poént átdolgozni filmre, de a hangulat, a világ, meg az elborult humor azért átjött. Remélem a többi is lesz ilyen jó.
Hogfathert is beszereztem, a Going Postal-t még nem néztem, van abból normális verzió már? Kamerás hulladék nem kell...
Going postalból HD-rip biztosan van (hiszen úgy adták a TV-ben is), én azt néztem... :)
Na megnéztem a Hogfathert és a Going Postalt is. Valahogy ezekben sokkal kevésbé jött át a Korongvilág fíling, mint a Mágia Színében, de igazából nem volt baj. A színészeket bírtam mindhárom filmben. Mintha mindenki egy leheletnyit túljátszaná a szerepét, de éppen így a jó, legalább érezni, hogy azért nem egy véresen komoly téma ez.
Ami még meglepett, hogy nem zavart, hogy mennyire hosszúak, teljesen jó volt mindhárom végig a három órán keresztül...
ez szerencsére a "normál" angol tévéfilm hosszúság két estére :)
nézd meg még a rajzfilmeket is, azok is kellemesek (Wyrd Sisters, Soul Music)
aki épp rádió/netközelben van: a Rádiocafén a Sci-firõl és Terry Pratchettrõl van szó, beszélgetõpartner Dr. Sohár Anikó.
Deltavision.hu -ról:
2010-11-30 "Megjelent: Agyaglábak Árulás illata lebeg a levegõben. Bûntény történt. Ám a parancsnoknak nem csupán azt kell kiderítenie, ki tette, de azt is, hogy miképp. Sõt, még azt sem tudja egészen pontosan, hogy mi is az, amit elkövettek. Viszont amint rájön, mik a kérdések, meg akarja majd találni a hozzájuk tartozó válaszokat is."
úúú egy újabb õrséges történet ezekszerint?
a hét elején elõrendelhetõ volt a Librin az Agyaglábak és a Vadkanapó is.