Igen egyet értek Albertus-szal. De akkor is vannak érdekes dolgok. Tudjuk ugye ha a fény terjedési sebességét akarjuk kiszámolni mondjuk légüres térben, akkor az 1/gyökalatt(mü*nü) vagyis minél kisebbek az elektromos meg mágneses permittivitás annál gyorsabb lesz a fény sebessége. Szerintem az idõ múlása is. Olyasmi ugye nemlehet hogy negatívba menjen az egyik komponens mert elég csapás ez az idõutazás nekünk így is, de viszont eljátszhatunk mi van ha átmennek(mü és nü) a zéron negatívba, a gyökvonás elvégezhetõ reálisban. Egy ilyen közeg lenne az antigravitácó, úgyértem a gravitáció fordítva hatna rá, felfele szállna, de az idõ õbenne..hat azt nemtudom... Mit szóltok?
Sziasztok!
Sokan úgy vélik, hogy Einstein elmélete megnyitotta a lehetõségét az idõutazásnak azzal, hogy az idõ "gumiszerûségérõl" értekezett..
Nos, szó sincs ilyen lehetõségrõl.. Az idõ a relativitás elmélete szerint is, mindig "elõrefelé múlik".. Olyan lehet, hogy két (vagy több) egymáshoz közeli világban más és más sebességgel múlik az idõ, ketyegnek az azonos típusú órák, az ikertesók más kort érnek meg két esemény között, de olyan nem lehet, hogy bármelyikük sajátideje negatívvá váljon.
Az lehet, hogy negatív irányúnak tekintjük annak szemszögébõl akinek az ideje gyorsabban ketyeg, az olyan társának az idejét akinek lassabban ketyegnek az órái.. Úgy mint a 160 km/h val elõzõ autóból is visszafelé haladónak látszik a 80 km/h-val haladó jármû.. De amint a megtett utakat összemérjük, rájövünk, hogy a visszafelé mozgás csak látszat.. Pontosan ilyen az idõbeni "visszafelé" haladás is..
Ha valaki vissza jutna a múltba és megakadályozná,hogy megszülessen paradoxont okozott de lehet,hogy mégse mert amikor ezt megtette akkor egy új valóság jöhet létre ahol nem született meg de létezni fog az is amelyben õ megszületett és igy paradoxon nincs.
Az idõutazásóban az elgondolkodtató, hogyha valami céllal utazol vissza, hogy megváltoztass valamit, és megváltoztatod, akkor el se kell késõbb utaznod, hogy megváltoztasd. Meg például olyannal is galibát lehetne okozni, valaki megakadályozza pl: a ´48-49-es forradalom és szabadságharcot, akkor egy csomó ember eltûnne, ill. létrejönne. Én például azért vagyok itt, mert 48-ban egy lengyel ide jött Mo.-ra a szabadsáharc miatt, és az õ leszármazottja vagyok.
Sziasztok. Egy elmemelt: Feltételezük hogy a idoutazás lehetséges. Feltételezük hogy más dimnziok léteznek. Erre vannak tudomanyos anyagok tömegjével. Igaz... Akkor lehetseges az is hogy más dimenzió lakkoi (pl emberek , barmi) felfedezték az idõutazást, miért ne?? Tegyük fel hogy azok a valkik a másik dimenzióból ellátogattak a mi dimenzionkba, de nem taltak semmit. Létre szerettek volna valamit hozni mivel alkotni jó, és persze kivancsiak voltak mi fog történni. Mivel tisztában voltak a idö tér es anyag relativitásával nem volt mit veszteniük. :P Azt vették észre hogy (nekik) pár pillanat alatt egesz bolygó rendszerek, galaxisok jottek létre a nagy menyiségü energiából amit ök (tettek) a galaxisunkba. Egyszer csak megjelentünk mi... és rádöbbentek mit (alkottak).. Önmagukat ismerték fel bennünk. Hát mit mongyak végtelen kis SciFit lehetne belöle késziteni, NEM??
Ja és természetesen a vége az lenne, hogy mi is rájövünk az idõutazásra. Átlépkjük a dimenziók határát. Mi is ürrséget találunk csak és kivancsika vagyunk mi Lenne ha?? a töbire már ti is következtethetek..
kellemes olvasást.
Na akkor pontosítanék. A második mondatomat így akartam írni: ... szerintem semmi értelme nincs az idõutazással kapcsolatban arról vitatkozni, hogy valaha megvalósulhat-e, mert a válasz: nem.
Halihó. Nagy érdeklõdéssel olvasom a témában írottakat. Bár hozzá tenném, hogy semmi alapja nincs az idõutazással kapcsolatban arról vitatkozni, hogy valaha megvalósulhat-e. De egy dolgot nem láttam, vagy lehet hogy csak elkerülte a figyelmemet: ti miként definiáljátok az idõutazást? Tehát akik reálisnak tartják ennek megvalósulását, hogy képzelik el? Oda pottyan 2 évvel korábbra és ott tevékenykedik, vagy csak ilyen film szerûen látja hogy mi történt 2 éve, mint a Távkapcsban? Erre lennék én kiváncsi.
üdv. admi
Idõutazás talán lehetséges de a fizikának és a technológiának mégnagyon sokat kell fejlõdnie.Például a fizikában az egyesitett elmálet ami ma még nincs meg de ha meg lesz akkor kiderülhet,hogy leheséges-e az idõutazás.
Aszem sz4bolcs -nak kell elmondanom hogy van mértani okozata is hogy a dolgok messzirol kissebbnek látszanak. Mint 3D hobbi programozó(nehogy mást fogjatok rám) de bárki aki 3D programozásba kezd a legelsõ amit megért az talán ezek a perspektivikus vetítések vagy mikis. A lényeg az hogy 2Dimenzios felületre(monitor, szemretina) úgy vetítjük a 3D világot, hogy elosztjuk az x, y koordinátákat a z távolság tengellyel, így minél messzebb van valami annál nagyobb számmal osztunk, annál kisebb lesz az eredmény, annál közelebb lesz minden pont a 0,0-hoz(középponthoz)->annal kisebb lesz
Gekko, össze tudnád foglalni nekem ezt az idõutazós témát egy kicsit, hogy is mondjam "konyhanyelven" mivel én csak egy gimis diák vagyok érettségi elõtt. (Ráadásul a kémia-biológia mondjuk úgy a "szakterületem" persze csak a követelményrendszer szintjén belül -ami az orvosi felvételijéhez kell-). Ez az idõutazás meg néhány fizikával összefüggõ dolog csak hobbi szinten foglalkoztat. Egyébként mi a foglalkozásod (egyánltalán tegezhetlek :) ) ?
"Mint Price megjegyzi, ezen megközelítés megoldja azt a klasszikus kvantumproblémát, amikor az elektronnak választania kell, hogy melyik résen keresztül mozogjon, ha egy két réssel ellátott falhoz jut. A kísérleti eredmények szerint, amikor csupán egyetlen elektron megy át az egyik résen, tulajdonságaira nagy hatással van az, hogy a másik rés nyitva van-e vagy nincs. A felkínáló hullám átmegy mindkét résen, de válaszhullám csupán az egyiktõl jön – onnan, amelyiken az elektron át fog menni. Ezek szerint az ún. “kézszorítás" (handshake) folyamat figyelembe veszi mindkét rés jelenlétét még abban az esetben is, ha az elektron csupán az egyiken fog átmenni.
Számos fizikus szerint ezen elképzelések rémítõk, mivel ellentmondanak a józan észnek. "
Igen, ellentmond. Az elektron maga a hullamfuggveny. Egyenlore ennyit lehet mondani. Innentol kezdve a tobbi csak talalgatas. Persze talalgatni lehet, de ha az ember talalgat, legalabb irja oda hogy TALAN.
TALAN van egy altalunk nem lathato Newtoni rejtett vilag a reszecskek mogott, ahol a hullamfuggveny valodi hullamzasa valik, es lehet c-feletti sebesseggel haladni, de ameddig a foton lesz a szemunk, addig ez szamunkra egy nemletezo vilag marad.
Szokas felhozni, hogy 'de a gyorsitok' stb. A gyorsitok magneses terekkel vannak 'kapcsolatban' a reszecskekkel, amelyek virtualis fotonok. Ha megmerjuk a reszecsket, akkor is altalaban fotonokkal 'nezunk' ra. Semmi kulonos nincs benne, ha a latszatot leiro relativitas mukodik. Az ismert vilagunk nem egeszen olyan amilyennek a foton mutatja. De a fotonon keresztul lathatjuk CSAK.
A Bell egyenlotlenseg serulese az EPR kiserletekben csupan annyit jelent, hogy valami nem ugy van, mint ahogy hisszuk. Ehhez meg hozza jarul, hogy a detektorok hatasfoka nevetseges. Csak annyit lehet mondani, hogy a kvantummechanika onmagaban teljes. Lehet hogy van valamilyen rejtettparameteres elmelet, ami majd pontosabb eredmenyt fog adni HA javulnak a detektorok, de ez csak egy ujabb 'ha'.
Na osszefoglalom tomoren, tul sok a HA...
A vegen azt kerdezi, az ido csupan illuzio? En megforditanam a kerdest. Amit a relativitas leir az csupan illuzio?
A foton altal kozvetitett vilag illuzioja? Szerintem a valasz, igen.
"mihelyt választási lehetõséghez jut, egyúttal új világokat hoz létre."
Hipotezis, valoszinuleg a reszecskeszemlelet tuleroltetese.
Igen a Kerr-megoldas. Sajnos a kepleteknek mindig vannak ervenyessegi koruk, csak azon belul kezelik a valosagot helyesen. Elvileg a forgo fekete lyuk egy esemenyhorizont-gyuru. Gyakorlatilag ilyet se latott meg senki.
A galaxisok kozepen hatalmas fekete lyukak vannak, de hogy van e bennuk esemenyhorizont, vagy szingularitas, vagy a fizika tobbi torvenye ezt megakadalyozza, nos ezt senki nem tudja biztosra.
Olvasom, es irom ami az eszembejut. Alapjaban arrol beszel mint amirol en is.
"szingularitás, ahol a tér és az idõ megszûnik s az anyag sûrûsége végtelenné válik" Nos ez hipotezis, feltetelezes. Senki nem latott meg szingularitast. Vagy ha latott volna, azzal tobbe mar nem talalkoznank. XD
Helló srácok! Látom jó kis vitát indítottam el ezzel az idõutazás témával kapcsolatban. A témával kapcsolatban itt egy link, ha valakit érdekel: http://www.g-portal.hu/portal/math/
Na jó. Hát lehet a másikon XD. Dehát a fene gondolta volna.........XDDDDDDDDD
A specrel szerint tomeg nem is erheti el a fenysebesseget.
Idemasolom amit egy masik topikban irtam
"Van ket tukor, pattog kozottuk a feny. Ha mozognak a tukrok, akkor a fenynek hosszabb utat kell megtennie, emiatt ritkabban fog visszapattanni. Ez a fenyora. Mivel az anyagban altalaban a foton a kozvetito, emiatt minden anyagi dolog olyan mint a fenyora. Ha valami mozog, akkor az ido lassabban telik benne kivulrol szemlelve.
kb ennyi a specrel lenyege. "
Nos az agy atomokbol all. Az atomok mukodese a fotonoktol fugg. Ha c-vel haladsz, akkor nem tud atmenni a foton az atommagrol az elektronra, igy megall a mukodese. Sot szet is esik, megszunik az osszetartoero. Akar ez is lehet az oka annak, hogy nem lehet fenysebesseggel haladni.
A szemnek ugya nem mozdulna a látvány.
A gondolataid ettõl megállnának? Ha nem állnak meg, akkor nem biztos, hogy eltûnik az idõ. :)
Szerinted, ha egy adott idõpillanatban elindulnék a fénnyel /azonos sebeséggel /, akkor mindig ugyanabban az idõpontban élnék, vagyis számomra megállna az idõ?? Vagyis most látom magam elõtt a monitort 100 fényév múlva ugyanezt látnám? Ez is idõutazás??:))
En meg nem ertem miert nem erted. Szetszorodtak a fotonok,szettartanak. Ami messze van az kisebb. Ami teged zavar az, hogy a kiindulo allapothoz hozzakapcsoltad az a tulajdonsagot hogy nagynak latod. A ketto fuggetlen egymastol.
Nem látom, mert a fény még nem érkezett el oda. :) De jönnek a fotonok, jönnek, és mikor odaérnek ahol én várom õket, és figyelek, akkor vajon mit látok? egy icipici pontot, így logikus, de nem értem, miért nem azt a képet, ami a fotonok kiinduláskor adtak, tehát egy testközeli képet.
A Fold feluleterol masodpercenkent adott szamu foton indul el. Ezek egy gombfeluleten oszlanak el. Ha noveljuk a gombfeluletet, az egy egysegnyi teruletre eso fotonok szama csokkenni fog. Ezert halvanyul el a tavoli feny. Ez azt is jelenti, hogy a fotonok szettartanak. Vegulis emiatt fog kisebbnek latszani Europa meszebbrol.
Kezdem erteni a problemadat. Nem a 'fazis' szamit, habar homalyos szamomra hogy pontosan mit is ertessz most alatta. Az hogy valamit mekkoranak latunk, az a beesesi szogtol fugg. Nos ez a feny amit epp leelozunk mar 60 fenyevet tett meg. Az egesz fuggetlen attol, hogy most mi epp illegalisan tulleptuk a c-t. Kepzeld ugy, hogy megelozod joval, utanna megalsz. Ott vagy 60 fenyevnyire, olyan messze latod a Foldet.
merthogy a kezdeti fázisban egész nagyként láttuk Európát, és a csatateret. Testközelbõl. És ha elindulunk az idõgéppel, lesz megint egy olyan fázis, ahol megelõzve a fényt, ugyanezt a kiinduló képet látjuk, ugyancsak testközelbõl.
Mi döntené el, hogy melyik fázisban mekkorának látszik Európa?
Figyelj, most ez egy olyan feltetelezesbol indult ki, hogy mi lenne, ha meg lehetne elozni a fenyt. DE NEM LEHET. Te kezded tenykent kezelni. Negativ. :)
Szoval ha meg lehetne elozni, akkor igen, lenne egy olyan fazis, ahol a kiindulo allapotot latnank, es lenne olyan is, ahol a jelent eloznenk meg. De meg ekkor is ez csak a LATSZATRA vonatkozna nem az idore.Arra hogy mit latunk. Akkor se az idoben mozognank.
Megelõzve a fényt, miért nem azokat a képkockákat látjuk, mint amit a kiinduló állapotban?
de ugye azért a fény az információ hordozója, amit látunk?
Akkor felreertheto voltam. Mindegy hogy megelozod vagy nem. Nem attol fogod kicsinek latni, hanem a 60 fenyevnyi tavolsag miatt.
Ok, értem, de az még mindig nem tiszta, hogy a fotonokat megelõzve miért pirinyó Európát kéne látni, és miért nem akkorát, amikrõl a megelõzött fotonon információt közölnek.
A 'terido meghajlitasa' amirol en is beszeltem. Vagy kozel fenysebesseggel mesz, vagy nagy gravitacios mezot hozol letre. Mivel nem valoszinu hogy gravitacios teret letre lehet hozni, emiatt ajanlott a feketelyuk hasznalata.... XD
Bár való igaz, Einstein leírta az idõutazás lehetséges módozatát, de csak elõre, és a tér-idõ meghajlítással. De ahhoz mekkora energia kellene. Én személy szerint tökre nem hiszek az idõutazásban, bár tévedni emberi dolog.:)
De ha azt vesszük, hogy a fény egyenes vonalú mozgást végez, és e mozgásban ez a leggyorsabb, mi van akkor, ha a feketelyukban /már említettem / a fény nem egyenes vonalú mozgást végez. Akkor trükkökkel talán megelõzhetõ / idõutazás?/. S mivel a fény is a rezgés egy formája, mely információt hordoz, talán csak a rezgés nagyságát kellene emelnünk. Biztos, hogy a foton a legnagyobb rezgéssel rendelkezõ valami?
Talán, mert szinte semmit nem tudunk rólla és még jöhet hozzá a teleportáció, mint nagy táv megtétel elhanyagolható idõ alatt. ezeket sem szabadna kihagynia játszmából. Nélkülük mnintha csak a puzzle fele volna meg csak, és az igy nem kóser :)
Lehet hogy ugy ertetted, hogy kisebbnek latszana, mintha nem eloznenk le? Nem igy ertettem . Egyszeruen 60 fenyevnyi tavolbol jelenleg meg egy csillag is par pixelnyinek latszik.
Ennek nincs is kimerítõbb magyarázata? Mitõl látunk valamit kisebbnek eltávolodva tõle?
Amugy nem kéne elmenni messzire, hogy megtegyük azta sok fényévet, körpályán a fénysebesség nem is határsebesség. Már csak egy jó spoiler kell a trabira..:)