A követlezõt felejted el: az ipar a mai formájában egy jól bejáratott üzlet, ami eszméletlen pénzeket hoz jópár cégnek. Addig nem fognak változtatni semmit, fõleg bizonytalan irányokba, amíg nem fognak rákényszerûlni.
Azért egyszer majd írd be a gugliba a cikkben is említett Eugén Podkletnov nevet... Persze 1db fizikus állításai gondolom nem számít tudományos értelemben semminek. Mondjuk, mások is megfigyeltek már hasonlókat. Vagy ott van a mai modellek alapján számolt pájától eltérõ pályán mozgó ûrszondák esete. Bizonyára a NASÁ-sok a hülyék. De említhetnénk a különféle alternatív gravitáció-elméleteket is.
Érdemes tisztázni néhány fogalmat: TUDOMÁNYTALAN: tudományosan nem megalapozott ÁLTUDOMÁNYOS: tudományosan nem megalapozott, de azért annak látszatát keltik
Az elõbbiekbõl következik, hogy ami tudománytalan (pl. vallások), vagy akár még áltudományos is (pl. antigravitáció), éppenséggel az is LEHET igaz. Csak éppen a tudománynak nincs semmi oka rá, hogy ezzel a feltevéssel éljen. És ez is számít, ugyanis a tudomány csak a(z ellenõrzött) TUDÁSRA építhet, nem pedig mindarra, amit nem tudunk. Vagyis a tudomány nem építhet arra a feltevésre, hogy az antigravitáció valami valós/lehetséges dolog, amíg ezt nem támasztja alá valami. Legfeljebb annyit tehet, hogy megállapítja, hogy nem zárható ki. (Bár adott esetben még kizárhatóságot is mondhatnánk, hiszen az érvényesnek gondolt elméleteinkkel ellentmondásban lenne.)
Mondjuk én nem mert azt írni, hogy 'áltudományos' az anti-gravitáció, mert alapból leflamelték volna szegény fejem, bár annyival másképpen látom, hogy teljesen elvetni nem szabad az antigravitációt, csak egy kicsit kritikusan állni addig hozzá, amíg nincs pro vagy kontra valami tényleges bizonyíték vele kapcsolatban.
Az anti-hidrogénes téma nagyon ottvan, köszi, hogy megosztottad velünk! (eddig én is abban a tudatban éltem, hogy az anti-hidrogén és a hidrogén találkozásokkur automatikusan pusztító kölcsönhatásba lépnek egymással)
100 év és ez a társadalmi rend nem tarthato fenn tovább.
Jóslásokba én nem bocsátkoznék. Mondjuk én abban sem lennék 100%-ban biztos, hogy 100 év múlva lesz még emberiség.
40 éve utazgatunk ki az ürbe, és még mindig ugyanolyan veszélyes és nehézkes és bonyolult és költséges mint akkor. semmi nem változott.
Az atlanti-óceánon évszázadokig veszélyes volt átkelni vitorlás hajókkal, és talán csak úgy egy évszázada mondhatjuk azt, hogy viszonylag biztonságosan képesek vagyunk megtenni ezt. Egyébként messze biztonságosabb már a világûrbe menni, mint volt az az 1960-as évek elején, a repülésekhez viszonyított balestek aránya sokkal kissebb, az áldozatok száma csak azért nem, mert a mai hajók már nem csak 1-2 ember visznek fel.
jelen pillanatban nem! tudunk biztonságosan felküldeni embert sehova....
Miért, mit nevezel biztonságosnak? Biztonságos mondjuk elindulni a Párizs-Dakaron? Vagy a Forma-1-ben? Vagy kimenni az M1-esre?
a tények engem igazolnak..sajnos!
Nézõpont kérdése. Szerintem az emberek többsége nem így látja... :)
De eltelt már 50 év, és a mai technika exponenciális növekedéshez képest tényleg úgy tûnik, hogy a közlekedés terén leállt a fejlõdés.
A fejlõdés nem állt le, kutatások most is folynak, csak éppen a mai világban a kulcsszó a gazdaságosság és újabban a környezetvédelem. Ha lenne igény és lehetõség rá, az Airbus is gyártana hangsebességnél 3x gyorsabb utasszállítót, de minek, ha a jelenlegi szabályozás miatt csak a nemzetközi vizek felett léphetné át a hangsebességet. A Boeing próbált például ebbe az irányba próbált nyítni a Sonic Cruiser-el, de a szabályozás feloldására vagy enyhítésére kevés a remény, és ez elrettentette a vásárlókat. Ha pedig nincs érdeklõdõ, a Boeing nem fog milliárdokat költeni egy olyan gép kifejlesztésére, amely talán sikeres lesz. Egyszerûen ez túl nagy kockázat....
Elvileg már itt lenne az ideje valami világrengetõ találmánynak, ami megoldaná korunk energiaproblémáját, olcsóvá és gyorssá tenné a Naprendszeren belüli nyersanyagszállítást ( nyersanyagbányák a közeli-távoli bolygókon, holdakon).
Mi ez az 'itt lenne az ideje'? Megszabható a jövõ? Én személy szerint a fúziós energiában látom a jövõt, de sajnos ott a legigéretesebb programot a politikai töketlenkedés már évtizedek óta hátráltatja...
...én is rengetegszer olvastam alanti hasonlo érveidet, csak ismételgeted magad. illetve nem is magad, csak más érveit.önállo gondolat?
Nos én elõször is utána szoktam nézni a lehetõségeknek, és próbálok mérlegelni, majd ez alapján kialakítani a saját véleményemet. Az egy dolog, hogy ez a vélemény nem egyezik a tieddel. Ellenben én legalább megpróbáltam tényekkel támasztani alá a véleményem, és végignézni, milyen alternatívák vannak, és melyeknek milyen reális lehetõségeik vannak a jelenlegi tudásunk szerint.
mért én mondjak alternativát???? én???? nem ott vannak nagy és okos és bölcs tudosok több milliárd dolcsival???? mint irtad elköltötték a nagy semmire.....
Miután te kritizáltad õket, talán elvárható lenne, hogy esetleg valami magyarázattal is szolgálj nem? Amúgy például az X-33 fejlesztése nem 'nagy semmi' volt, ugyanis a Linear Aerospike hajtómûvet csaknem teljesen kifejlesztették, még nagysebességû repülési tesztet is végeztek vele (egy SR-71 hátára szerelték fel).
...és mily véletlen lesz, azt is valamelyik nagy cég fogja uralni......de persze ez megint csak az én hülye kis összeesküvés elméletem.,......
Ejej... Az olajipart melyik nagy cég uralja? Még a legnagyobb olajtermelõ országokat összefogó OPEC sem mindenható (például Oroszország és Irak sem tagja)... Egyébként alternatívák ma is vannak, például az üzemanyagcella, a hidrogén, vagy az alkohol. Csak éppen ezek gazdaságosság terén egyelõre nem versenyezhetnek a fosszilis üzemanyagokkal. Mi akadályoz meg mondjuk abban, hogy a diesel-autódba biodizelt tankolj? Igazából semmi, azon kívûl, hogy tudomásom szerint a biodizel elõállítása még mindig nem gazdaságos, csak állami támogatás mellett...
A cikk témájáról: Antigravitációs eszközök úgynevezett fejlesztése jelenleg ÁLTUDOMÁNYOSNAK tekintendõ, hiszen nem ismeretes egyetlen egy olyan tudományos tény (kísérleti eredmény) sem, amely alátámasztaná a lehetõségét. Röviden: nincs tudományos alapja, hiába igyekeznek ezt a látszatot a témában utazók. (Az, hogy a jelenlegi ismereteink mellett nem tudjuk kizárni a lehetségességét, még ÉDESKEVÉS!)
********* Amúgy nem is értem, hogy mi a fenét foglalkoznak egyesek az (alaptalan) antigravitációval, amikor az utóbbi években VÉGRE REÁLIS és TUDOMÁNYOSAN IS MEGALAPOZOTT lehetõség nyílott az ANTIANYAG hajtású FOTONRAKÉTÁK megvalósítására!
Kis magyarázat: Hogy fotonrakéta elvben készíthetõ, az tudományosan réges-régen világos. A gondot az jelentette, hogy a mûködtetéséhez szükséges antianyagot (leginkább antihidrogént) vajon hogyan lehetne TÁROLNI. (Ti. az elõállítása elvileg NEM probléma, az csak pénz és fejlesztés kérdése.) Nos, az utóbbi idõben kiderült, hogy ez megoldható. Ha ugyanis az antihidrogént erõsen lehûtjük (szilárdra), akkor csak viszonylag kevéssé párolog (ez eddig várható is volt), méghozzá úgy, hogy anyag és az antianyag között egy olyan elektromos tér alakul ki, amely megakadályozza a további párolgást. A folyamat analóg azzal, amikor a p- és az n-típusúan szennyezett félvezetõkben a pn átmenetnél kialakul egy kiürített tartomány. Aki tanult ilyesmit, az ott utánanézhet, a többieknek dióhéjban: A fagyasztott antihidrogénnek természetesen fõleg a pozitronjai (antielektronjai) hajlamosak a párolgásra/diffúzióra. Ennek során a pozitronok eljutnak az antianyagot körülvevõ közönséges anyagból készült tartály anyagához, és az ott található elektronokkal egy idõ után rekombinálódnak (fotonok kisugárzása közben annihilálódnak). A tartály anyagának elektronjai is részben eldiffundálhatnak az antihidrogénhez, és ezek is rekombinálódhatnak az ott található pozitronokkal. Természetesen ez a diffúzió lassú, minthogy az egész rendszer vákuumban és alacsony hõmérsékleten van. Na most ez az elektron-pozitron annihiláció elektromosan negatív potenciálra tölti fel az antihidrogént a közönséges anyagból való tartályhoz képest (kialakul egy tértöltés), ezért egy idõ után magától leáll a diffúzió (pontosabban dinamikus egyensúly áll be).
Bár természetesen kényes feladat kiegyensúlyozni az antianyag darab tömegét, és az is kényes kérdés, hogy mi történne, ha egy mikrometeorit beletrafálna az antianyag koncentrátumunkba (...), de mindezek már csak ügyesség kérdései. A lényeg az, hogy NEM igaz az, amitõl korábban mindenki rettegett, hogy az anyag és az antianyag egymás mellett minden további nélkül felrobbanna.
"az a gond, nem látjátok igy zsákutca az egész..."
koszonjuk, hogy felvilagositottal, mutasd kerlek az utat!;)
"40 éve utazgatunk ki az ürbe, és még mindig ugyanolyan veszélyes és nehézkes és bonyolult és költséges mint akkor."
utazgatunk? NASA-n es az Orosz Urugynoksegen kivul ugyan ki utazgatott az urben? a tobbi orszag csak most kezd felzarkozni valamennyire. a koltsegekrol : http://www.thespacereview.com/article/150/1
"nem! tudunk biztonságosan felküldeni embert sehova.."
ja, meg az ember ki se mehet az utcara biztonsagosan.
"évekig (ha nem több) ideig vacakolnak egy nyamvadt szondával, és akkor is kétséges mire jut"
ha az ESA missziojara gondolsz, akkor tudhatnad, hogy koltsegvetese toredeke volt az NASA/JPL-ehez kepest, es csak mellekkuldetes volt a leszallas.
"a tények engem igazolnak..sajnos!"
mondod ezt 3-4 honappal az utan, hogy Burt Rutan cege megnyerte az X-Prize-t...
az a gond, nem látjátok igy zsákutca az egész...100 év és ez a társadalmi rend nem tarthato fenn tovább. ezzel a kutatási hozzáállással tényleg nincs mit feltalálni, és befullad az egész. 40 éve utazgatunk ki az ürbe, és még mindig ugyanolyan veszélyes és nehézkes és bonyolult és költséges mint akkor. semmi nem változott, és ne gyertek avval hohy több a chip, meg plazma a tv:)))) ezek nullák eredményileg. jelen pillanatban nem! tudunk biztonságosan felküldeni embert sehova.... évekig (ha nem több) ideig vacakolnak egy nyamvadt szondával, és akkor is kétséges mire jut (lásd: mars szonda)bezsélhettek milliárdokrol meg zseni tudosokrol, meg naygszerü superuj találmányokrol..a tények engem igazolnak..sajnos!
szerintem az a gond, hogy latva az elekronika fejlodeset, mindenki azt varja/ta hogy akkor minden teruleten beindulhatna hasonlo fejlodes. Csakhogy reszben azert ennyire gyors az elektronika fejlodese, mert relative uj dolog az emberiseg torteneteben, masreszt pedig rengeteg kutato tert at erre a teruletre, mivel ebben volt/van az uzlet.
ez nem azt jelenti, hogy ha lenne egy nagy talalmany, az nem lenne fonyeremeny gazdasagi szempontbol, csakhogy annak tenyleg atuto erejunek kell lennie, hogy megerje, mig jelenleg az szamitogepekkel valo foglalkozas rovid tavon(kis lepesekkel) is nagyon kifizetodo.
Azon a szinten egyet értek Keltával, hogy hiányzik valami forradalmian új megoldás a közlekedésre és az energiaforrások kérdésében is vannak fel-felröppenõ hírek. A repülõgép mai formája már majd' 50 éves (ha nem több). Ezt már aerodinamikai szempontból nem lehet nagyon tovább fejleszteni. Ok, modern anyagokból építik, fedélzeti computer stb.. De eltelt már 50 év, és a mai technika exponenciális növekedéshez képest tényleg úgy tûnik, hogy a közlekedés terén leállt a fejlõdés. Elvileg már itt lenne az ideje valami világrengetõ találmánynak, ami megoldaná korunk energiaproblémáját, olcsóvá és gyorssá tenné a Naprendszeren belüli nyersanyagszállítást ( nyersanyagbányák a közeli-távoli bolygókon, holdakon). Kelta erre azt mondja, azért nincs, mert eltitkolják ez irányú fejlesztéseket. Mások azt mondják, hogy a tudomány ebben az irányban "falba ütközött" és nincs újfajta megoldás, mert nem lehet megcsinálni... Hogy kinek van igaza?
ne nekem magyarazd, en ezt elhiszem, csak Keltatol erdeklodom, hogy ha szerinte ez nem alapvetoen uj, akkor mi?
tévedsz, egyáltalán nem korlátoz az olajlobbi, semmi értelme. Ha jönne egy olyan alternatív energiaforrás ami MEGÉRI, akkor az olajosok átállnának annak gyártására. Jó példa erre a digitális fényképezés, a filmet gyártó cégek nem akadályozták a fejlesztését, hanem átálltak memóriakártyák és digitális hátlapu gépek gyártására (vagy kerestek ilyet gyártó partnereket), az objektívek pedig megmaradtak a régi formában. Ugyanigy ha jönne egy hiperszuper alternatív energiaforrás, a know-how és az elosztóhálózat továbbra is az energetikai cégek kezében lenne, tehát a poziciojuk semmiben nem változna, max. az erõmûben nem atomhasadás, hanem egyesítés (fuzió) termelné az áramot.
100 év alatt alapvetõen uj? szerinted mennyi idõbe telne elmagyarázni azt hogy internet egy 1900ban élõ embernek, és mennyit értene meg belõle? Az alapvetõ tartozékait sem ismeri, hogy számítógép, mûholdakon keresztüli hálózati adatátvitel, monitoron megjelenõ kép stb.
A lényeg az, hogy jól elvagytok Kelta kicsit álmodozó, viszont csak jót akar. Abban igaza van, hogy az olajkartel próbálja visszafogni az alternativ energiaforrásokat, de nem olyan szinten mint õ azt hiszi.
jah, bezzeg az osszeeskuveselmelet hivoi tele vannak onallo gondolattal, hisz "ti mind kulonbozoek vagytok";)
mit tekintesz alapvetoen masnak? mondanal peldat amit (kb 100 ev alatt) alapvetoen ujnak tekintesz az emberiseg torteneteben?
mar miert ne hozna milliardokat a kutatasra egy alapvetoen uj fejlesztes?
"mily véletlen valaki valahonnan elöáll majd valami baromi jo alternativ"
hat vagy eloall, vagy osszeomlik a tarsadalom...
".de persze ez megint csak az én hülye kis összeesküvés elméletem.,......"
nem, ez kb 30millio osszeeskuves elmeletben hivo ember elmelete:P
Nos, mert talán az a véleményem...én is rengetegszer olvastam alanti hasonlo érveidet, csak ismételgeted magad. illetve nem is magad, csak más érveit.önállo gondolat? mért én mondjak alternativát???? én???? nem ott vannak nagy és okos és bölcs tudosok több milliárd dolcsival???? mint irtad elköltötték a nagy semmire..... mért nem ök állnak elö már végre valamivel?????? amiket leirsz x-33 stb...nem fogod a lényeget! ezek ugyanaz elv unalmasan továbbszajkozott példányai... alapvetöen más kell..alapvetöen. de nem lehet mert az nem hozna milliárdokat a kutatásra, haditechnikára, meg a zsebeikbe, a nagy multiknak. épp te irtad le a nevüket. lassan a fél világot, ha nem az egészet uralni fogják.megszabják ki és hogyan és mit fejlesszen, és mikorra.....ne félj mikor kifogynánk épp a fosszilis üzemanyagokbolo, mily véletlen valaki valahonnan elöáll majd valami baromi jo alternativ energiahordozoval, vagy energia csináloval:))) és mily véletlen lesz, azt is valamelyik nagy cég fogja uralni......de persze ez megint csak az én hülye kis összeesküvés elméletem.,...... én vagyok a baromállat és a primnitiv, hozzád képest, bocsánat érte. ne haragudj, hogy itt megszolitottalak, nem érek fel hozzád:))))))))) de tény bölcseket irsz, bár ugy lenne........
Persze, vannak ellenpeldak, teves elkepzelesek, mi sem tudhatjuk mi lez. De globalisan igaz, hogy minden korban nagyon messze alulbecsultek a jovo technologiajat.
Megbocsáss, de enyhén szólva is fejvakarásra ad okot, ha minden egyes ûrkutatással, modern technikával kapcsolatos tudományos hírhez beírsz valami olyasmit, mint a #33-as hozzászólásod (nem akarok hazudni, de ha legalább féltucat hírnél nem szerepel ilyen, akkor egynél sem). Anno 1x megpróbáltam érvek szintjén levezetni a dolgot, eredmény nélkül. És mégis nekem kéne érvelnem? Az olyanok után, mint a #33-as?
Mondj egy alternatívát a kémiai hajtómûvekre, amely mûködõképes és gazdaságos. De anno ez már le lett rágva, nem igaz?
Lobby? A NASA NIAC csoportja régóta foglalkozik alternatív lehetõségekkel, a legnagyobb ipari cégek készítenek terveket nekik (Boeing, Lockheed, NorthropGrumman, stb.), kétlem, hogy ne lobbyznának amiatt, hogy ezeket megvalósítsák (gigászi pénzekrõl lenne szó, ráadásul a fejlesztések a bonyolultság miatt eléggé idõigényesek, tehát hosszú távú bevételrõl lenne szó). Anno az X-33/Venture Star program keretében a Lockheed mintegy 1 milliárd dollárt kapott az X-33 kifejlesztésére, amit a Bush kormányzatt lelõtt, a Venture Star flotta kiépítése 4 indító jármûvel számolva a cégnek óvatos becslésem szerint is legalább 5-8 milliárd dolláros megrendelést hozott volna. Kémiai meghajtás, de egy új módszer alkalmazásával, a Linear Aerospike hajtómûvel. Mi marad? A hagyományos többfokozatú, egyszer használatos indítórakéták, amelyeket a Boeing és a Lockheed gyárt, és elõszõr az OSP, majd a CEV program, amelyben szintén érdekelt a Lockheed, de messze nem biztos, hogy õ lesz a nyertese. Nem tudom valójában mi miatt szüntették be az X-33/Venture Star programot, de erõsen kétlem, hogy tisztán valami ipri lobby miatt (ez ugye az adott esetben a Boeing lehetne), valószinüleg részben a politikai marhaság (az X-33/Venture Star programot anno az elnökválasztáson Bush ellenfeleként induló demokrata Al Gore még mint alelnök erõteljesen támogatta), részben pedig valamilyen NASA-val kapcsolatos ellenszenv lehetett, az X-33/Venture Star mellett ugye leállították az X-38/CRV (az ISS 'mentõcsónakja') programot, és kivették az ISS programból az amerikai lakómodult.
Persze az is lehet, hogy csak én látom rosszul a dolgokat, és vagyok naiv. De az a baj, hogy nem igazán láttam eddig olyan tényleges, hihetõ indokot, amely kételkedésre adna okot eddigi nézeteimmel kapcsolatban...
köszi skacok, de halál nyugodt vagyok, senkivel semmi bajom. csak zavar, mig én soha nem személyeskedem, cifu, folyamatosan ezt teszi..még ha burkoltan is, de lehülyéz...csak mert nem értek vele egyet. ellenérvet nem mond csak gunyosan lényegtelen mondatokat ir: " tessék találd fel" na mind1 :))))) cifu alapvetöen egy dolgot nem fog: mégpedig azt, hogy a technikai haladásban nem veszi figyelembe, bizonyos anyagi érdekeket. nem változott az otto motor?dizel motor? a hajok, repülök alakja, elvei? mert akkor nem keresnének sokat....páran. persze, tudom ez összeesküvéselmélet..hidd csak ezt, nem gond:))))))megfér egymás mellet a két nézet. csak a történelem számtalan bizonyitékot adott arra, hogy a lobnbik bizony léteznek....példa kell?: lásd egyen áram, váltoáram...
Miért? Számtalan 'fejlett' megoldás életképtelennek bizonyult már a 'fejletlen' és 'ósdi' megoldásokkal szemben. Lásd: a hajók alakja is csak áramlástechnikailag lett finomítva évezredek alatt, de továbbra is ugyanúgy szelik a habokat, az alternatív megoldások (légpárnás hajó, hordszárnyas hajó, teher-tengeralattjárók, Ekranoplan, stb.) egyelõre csak marginális szinten képviseltetik magukat (már ha egyáltalán képviselik), ott is fõleg speciális területeken, mert gazdaságosság tekintetében képtelenek felvenni a versenyt a 'hagyományos' hajókkal. Attól, hogy valami igéretes megoldásnak tûnik, még nem jelenti automatikusan azt, hogy valóban képes megreformálni az adott szektort...
"... még ha lehetséges lenne is megvalósítani ezt a szabályozást, az elõnyök, melyekkel kiemelhetnének egy ûrhajót a Föld gravitációs mezejébõl nem érnék meg az erõfeszítéseket."
"nem érnék meg az erõfeszítéseket" <<< Ilyen mondatokat maximum a lapátoló segédmunkásoktól viselnék el.
Ezeknek a kutatóknak az volt a dolguk, hogy egy adott lehetõséget (antigravitációs meghajtás) megvizsgáljanak. Nem a jövõ kutatása volt a feladatuk, hanem az adott elméleti lehetõség vizsgálata.
Aha, és szerinted a fejlõdés az olyan, hogy hopp, most kitalálunk egy jobbat, és kész. Ugye? Sz@r a kémiai meghajtás, uccu neki, építsünk antigravitációs hajtómûvet, csak akarni kell.
Radikális? Szerinted nem elég radikális mondjuk a digitális adatközlés, a mûholdas navigáció vagy éppen az internet?
A baj az, hogy annyira hozzászoktunk ezekhez, annyira a hétköznapjainkhoz tartozik, hogy nem 'radikális'. De gondolj bele, hogy mondjuk mi munka volt 1980-ban egy adatgyûjtés, ha mondjuk csak valami érdekelt. Irány a könyvtár, és lehet bújni a könyveket. Ma elég bepötyögni a Google-ba, és itt a válasz...
"2001-ben az ESA két tudóst bízott meg az úgynevezett gravitáció szabályozási tervezetek felmérésére. Õk arra a következtetésre jutottak, hogy még ha lehetséges lenne is megvalósítani ezt a szabályozást, az elõnyök, melyekkel kiemelhetnének egy ûrhajót a Föld gravitációs mezejébõl nem érnék meg az erõfeszítéseket."
Milyen kutató tudós az ilyen??? Hogy kerülnek ilyenek egyáltalán oda? Egy erre hivatott embernek nem az a feladata, hogy az eddig ismeretlen dolgokat felfedezze és legalább remélje, hogy létezik az, amit keres? Ennyire közönséges, közömbös (Kit érdekel? típusú) emberek dolgoznak a jövõnkön? Nagyon szomorú ...
nyugi már, van ami többszáz év óta ugyanugy megy elveit tekintve (pl. könyv és ujságnyomtatás), és attól még semmi gond vele
Sztem te szupravezetésre gondolsz, és az örvény áramos kísérletre :) Sztem hasonló elven ellehetne indulni itt is, bár én is laikus vagyok az antigravitációhoz.
Ha már igy megszolitottál :))) hát ha neked az a fejlödés, hogy 3 helyett 2 ember kell........gratulálok. alapvetö fejlödés hiányzik..de te nem fogod!!! a repülö ugyanaz mint 50 éve, és ne gyere azzal hogy több benne a mikrochip, meg van nekije gprs meg iylen olyan kütyü..ez! nem! fejlödés, legfeljebb, fejlesztgetés... Kétáramuságu hajtomü..grat. és????? ugyanaz az elavult kémiai motor, régota létezö elvvel...., környezetszennyezö, gazdaságtalan, lassu, de te csak mondogasd értelmetlen érveidet. fejlettek..hát persze!
Ha örökmozgó alatt olyan berendezést értesz, ami megsérti az energia megmaradás illetve a termodinamika törvényeit, akkor ilyen berendezés valóban nem készült.
Ha viszont olyara, ami nem sérti meg ezeket a törvényeket de nem igényel üzemanyag feltöltést és így képes valamilyen formában energiát szolgáltatni akkor viszont lehet, hogy tévedsz és akadt egy két mûködõképes dolog.
na de már ideje valami radikálisan újnak is feltalálódnia .. mint pl. elektromosság .. aztán számítástechnika .. mondjuk most nanotechnika , robotika/MI/Kibernetika/etc ... vagy anti-grav .. de én nagyon örülnék annak is, ha az ITER programot gyorsítanák fel..
Ezt már próbáltam elmagyarázni Keltának is, de hiába...
...lényegében most is olyan autóval járunk mint 20 éve (nem üzemanyagcellás)...
Nem üzemanyagcellás, de sokkal biztonságosabb, és nagyságrendel kevésbé környezetszennyezõ.
a repülõk u. olyanok mint 1957-ben a B707
Messze nem. Sokkal gazdaságosabb nagy kétáramúsági fokkal rendelkezõ hajtómûvük van, digitális, sokkal fejlettebb vezérléssel (a B707-hez még 3 fõs személyzet kell, ma már bõven elég 2), fejlettebb, kompozit anyagokból készül a gép nagy része, mûholdas navigációval rendelkeznek, stb.
Én nem gondolom azt, hogy lelassult volna feltétlenül a fejlõdés.Nézdd csak meg pl. hogy az elmúlt 40 évben mennyit fejlõdtek a belsõégésû motorok, vagy a mobilok meg számítógépek 10 év alatt! Szerintem sokan azért érzik azt hogy lelassult volna a fejlõdés, mert mostanában nem érezzük úgy hogy valami átütõ erejõ felfedezés történt volna, mert lényegében most is olyan autóval járunk mint 20 éve (nem üzemanyagcellás), a repülõk u. olyanok mint 1957-ben a B707 vagy a rakéták még most is egyszerhasználatos kémiai rakéták...de hát minnél fejlettebb szintet érünk el valamiben annál nehezebb leváltani....
Persze nem azt mondom, hogy a túlzott elkényelmesedés jó. Arra gondolok, amikor semmi sem motiválja az embert a fejlõdésre. És persze vannak és lesznek még helyi konfliktusok, amit néha sajnos nem lehet szép szóval megoldani.
Hát lehet, hogy a technikai fejlõdésnek jót tesz, de nagyban visszaveti a társadalmi fejlettséget, ezen belül az emberek lelki fejlettségét. Még mostanra sem heverte ki teljesen az emberiség a 2. VH-t. És mint az utóbbi 10 év mutatja, vér nélkül is lehet átrendezõdés, tehát még ahhoz sem kell feltétlenül. Szal, kösz, én nem kívánom a 3. VH-t. Ha háborúzni akarsz, tedd azt egy másik bolygón. (Pl. ha harc tör ki a Mars-ért.)
Hmm... most néztem utána, hogy kicsit eltévedtem a számoknál. Tavaly az amerikai védelmi minisztérium több, mint 250 milliárdot költött 'fehér' beszerzésekre (kezdve az ágynemûtõl a harcjármûveken át a repülõgép-hordozóig).
Tetszik vagy sem, de tökéletesen igazad van. A háború kétségkívûl a leghatásosabb katalizátora a fejlõdésnek... Talán azért, mert a gyõzelem érdekében a leglehetettlenebb megoldásokat is kipróbálják, hátha mûködik...
Részben egyetértek. Viszont ott a másik oldal, hiszen sok olyan dologról 'álmodtak' a XIX.sz-ban, amely nem valósult meg ilyen vagy olyan okok miatt. Nekem ilyen téren a kedvenc vesszõparipám a perpetuum mobile, amelyet anno mint az õrült úgy kutattak, komoly tudósok foglalkoztak a megvalósításával, mégsem sikerült senkinek.
Ez valóban így lehet, de ha egy technológia bizonyította a mûködõképességét, és bevethetõ státuszba kerül, akkor 'szürke' programmá léptetik elõ (elismerik a létezését, de alig adnak ki információt róla, pl. az F-117A az 1980-as évek végén). Viszont éppen a 'lopakodó' technológia bizonyítja, hogy az újdonságoknak sok idõbe tellik, amíg elterjednek, az elsõ lopakodók az 1980-as években készültek el (F-117A, majd B-2A), de még mindig csak marginális mennyiségben képviseltetik magukat a légierõben, és például az F/A-22 'Raptor' is csak idén fog elvileg hadrendben állni, holott lassan 20 éve kezdték fejleszteni...
Ha valóban sikerült is eredményeket elérni az antigravitációval, kétlem, hogy 15-20 éven belül az eljut oda, hogy katonailag bevethetõ állapotba kerüljön...
Az amerikai költségvetés nem annyira átláthatattlan, mint amennyira sokan tartják, több szervezet is folyamatosan figyelemmel kiséri és elemzi (például a GAO). Ebbõl az derül ki, hogy a 'szürke' és 'fekete' programokra éves szinten cirka 5-15 milliárd $ megy el (függõen mit tartunk oda tartozóan, pl. a B-2A bombázók kifejlesztése 'fekete' program volt, de a beszerzésük az elején már a 'szürke', majd késõbb a 'fehér' részbe került), ehhez képest a 'fehér' fejlesztésekre és beszerzésekre 30-50 milliárd megy el.
Hát azért én a fejlõdés lelassulásától a következõ 100-200 évben nem tartanék. Fõleg, ha marad is a jelenlegi társadalmi berendezkedés. Elég csak belegondolni, hogy milyen lehetõségek sejlenek fel a bio-, nano, információs-technológiából.
Mi meg ultramodernnek képzeljük el a jövönket, ahol a kvantum-elmélet egészen új távlatokat nyit meg az új technológiák elõtt. Mi van ha ez a téves elmélet, ugyanúgy ahogy régen is tévesen ítélték meg a jövõt?
Lehet hogy a nagy kapitalizmusban, meg demokráciában annyira lelassul a fejlõdés, hogy még jó 50-100 évig alig változik majd valamit a technológiai színvonalunk. Hacsak... ld. 2VH.
Miért ne lehetne ezé a jövõ? Könnyû rámondani mindenre hogy semmi se lesz belõle. Ha most az 1880-as években lennénk, itt kritizálná mindenki az Otto-motort hogy gyenge, rossz hatásfokú, sok benne a mozgó alkatrész, körülményesebb anyag a benzin mint a szén stb.
A lifter nem antigravitáció, de megérdemelne egy alapos kisérletezést. Lehet hogy nem közlekedésre használnánk, de hát biztos fel tudunk használni valahol 1-2 lebegõ kondenzátort...
Hidd el, olvastam sci-fi az 1920-as évekbõl. Szinte semmit sem találtak el a jövõvel (nekünk már jelen)kapcsolatban. :( Éppen ezért vagyok szkeptikus az antigravval kapcsolatban. Majdnam bztos vagyok benne, hogy rajtunk is ugyanígy fognak röhögni 82 év múlva, amikor visszanéznek a mi antigravos fantáziálásainkra. Szerintem a jövõ meghajtása olyasmi lesz, amit mi egyelõre el sem tudunk képzelni.
Na, picit sok maszlagot irtam. A lenyeg, hogy a multat es a jelent szemlelve rengeteget lehet megtudni a jovorol, mert a jovo is relativ. A mai ember mindig kulonlegesnek latja a sajat korat, amire mostantol az eddigiek nem ervenyesek.. Regen is mindenki ezt a hibat kovette el.
Ja, scifi mint a repulogep peldaul, vagy meg sorolhatnam.. A mostani tudasoddal nem tudod megitelni, mit hozhat a jovo. Peldat vehetsz a mult barmely idoszakabol. Olvasgass picit, mondjuk 19. szazadban milyennek kepzeltek el a jovot, eleg erdekes. Altalaban a jelen koruk fejlettseget nagyitottak fel, az akkori eszkozeik helyett kepzeltek el jobbat, de a ma letezo dolgokra a legvadabb almukban sem gondoltak volna. Vagy ha megis kitalaltak vmi extremet, azota mar reg megvalosult sokkal fejlettebb formaban. Mi mar ezen az antigravon fantazialgatunk egy ideje, meg ha erre nem is, sokkal sokkal 'scifibb' dolgokat lathatsz talan meg az eleted soran is :) Csak egy elrugaszkodott peldakent: most a meghajtas gondot okoz nekunk, azon megy a filo, milyen fejlettebb valtozatot hozhatunk letre, de lehet hogy kesobb nem is lesz szukseg urhajora, ki tudja.
Azt gondolom nem hiszed, hogy most tartunk a tudomanyunk csucsan, vagy egyaltalan kozel hozza. Ha pl 19. szazadban forumoznal, sztem korberohognenek, ha elkezdted volna meselni, hogy a jovoben az emberek repulo gepekkel utaznak, megkerulik vele a foldet, eljutnak a holdra, olyan fegyvereket fejlesztenek, amivel elpusztithatjak a fel foldet, robotkutyat csinalnak csak a hecc kedveert, stb. Errol az antigrav meghajtasrol beszelni ezekhez kepest zero :)
Hát igen, igen, a Mikulás is lehet, hogy létezik, csak messze él... sajnos a galaxisok szerkezetébõl úgy tûnik, hogy az alma a világegyetem elég távoli szegleteiben is lefelé esik a fáról. Persze lehet, hogy az Óperencián túl más a helyzet. Ha a tömegrõl feltesszük, hogy nem skalár, hanem tenzor, vajon mivel jutunk közelebb az antigravitációhoz? Akkor lenne valami haszna, ha a tömeg változtatható (és nem helyfüggõ) anyagjellemzõ lenne. Vagy létezne valami "tömegtér" saját dinamikával és idõfejlõdéssel? Stockholm nem szalad sehova, tessék kidolgozni.
vagyis ez most mire erv, hisz ha jol ertem az is oda van irva, hogy mas elmeletek miert nem jottek be.
OFF meg szerencse, hogy csak ketszer idezted be a szoveget;) ON
"Brans és Dicke már 1961-ben felvetette, hogy a gravitációs kölcsönhatás a téridõ különbözõ pontjain eltérõ lehet. Nem hittek az anyagi részecskék nyugalmi tömegének állandóságában, hiszen erre nincs is bizonyíték. Ezt a megkötést az Einsteini elmélet önkényesen, az idõ definíciójával vezette be. Brans és Dicke a nyugalmi tömeg helyfüggését egy skaláris mezõvel adták meg, amely egy új mozgásegyenlethez vezetett.
(d/ds)(mui) - 1/2mgjk,iujuk - m,i = 0
ahol
m=m0f(x)
Meg kell jegyezni, hogy ez a függvény különbözõ részecskék esetén nem feltétlenül azonos.
Brans és Dicke [7] ezt a helyfüggést a gravitációs állandóba kívánta integrálni, és csak egy - gyenge mezõ esetén használható - közelítést adtak. Ezzel a közelítéssel számolt bolygópályáknak a mért értékektõl való eltérése nagyobb volt, mint az Einsteini, így az elmélet nem hódíthatta meg a világot.
Majd két évtizeddel késõbb, 1977-ben Bekenstein [8] a részecske mozgásegyenletébe a tömeg helyfüggését skaláris függvény helyett egy dimenzió nélküli “tömeg tenzorral” írta le.
Sajnos ezen megközelítések minden esetben új ismeretlent vezettek be; a függvények meghatározására analitikus módszer nem áll rendelkezésre, tapasztalati meghatározásuk pedig a szükséges pontossággal még manapság sem lehetséges.
Az a baj, hogy túl sok a megválaszolatlan kérdés ebben a témában. Görcsösen kapaszkodunk a relativitás elméletbe, de biztos helyes ez igy?
Összesküvés szemszögbõl lehetne azt mondani, hogy a nagy pénzek a titkos kutatásokra mennek el..A hivatalos jelentésekbe mindenki azt ír, amit akar. Fõleg a katonai költségvetésrõl-kutatási tervekrõl..PL ti mindent elhisztek minden politikusnak? Én abszolút nem tartom kizártnak, hogy valahol 1000 rel kutatják, sokkal nagyobb intenzitással..
antigravitáció ? hm majd ha lehet kapni szóljatok :)
Ez igaz. Bár, náluk legalább erõsebb lehet a motiváció, mint a jelenlegi elméleteken alapuló szkepticizmus uralta hozzáállás esetén az alapkutatásokat végzõknél. Mint ahogy a nagy elektronikai gyártóknál bizonyos elektromos anomáliák kihasználása/elkerülése.
Eric K. Shinseki tábornok mondta, aki a Stryker Brigade-ok megálmodója is volt (emiatt aztán vannak olyanok, akik egyenes az elsõ fára felkötnék), és már nem az U.S. Army elsõ embere (sokan fújtak rá, több okból). Mellesleg a Comanche programot törölték, és jelenleg nincs a hadseregnek valós új helikopterprogramja, egy pilóta nélküli harci helikopterprogram az elsõ fázisban van, de ez hagyományos helikopter, rotorokkal. Ha olyan jól haladnak az anti-gravitációval, akkor miért áldoznak mégis milliárdokat a helikopter és a billenõrotoros szállítógépek fejlesztésére?
De az ESA feladata lenne ennek kutatása? Van rá remény, hogy belátható idõn belül sikerül elérni valamit? Ez volt itt a kérdés. A válasz az, hogy nem. Szvsz jogosan... Az ESA költségvetése korlátozott, nyilván nem fognak olyasmire áldozni, ami lehet, hogy 200 év múlva lesz csak realitás...
Ez igazán konstruktív hozzászólás volt... Mellesleg az nem csak elmélet, hogy az amcsi nemzetvédelem bármikor ráteheti a kezét egy bejegyzésre váró találmányra, titkosíthatja, és megtilthatja a feltalálónak, hogy tovább foglalkozzon vele, beszéljen róla bárkinek, hogy volt ilyen találmány, és hogy megtörtént az egész. Évtizedekig nem mertek errõl beszélni a kutatók, feltalálók. És ez alatt az idõ alatt igen sok találmányt foglaltak így le.
"Ez egy ördögi kör, a kísérleteket a jelenlegi tudásunk alapján tervezzük meg, vagy is ha tökéletesen csináljuk akkor végül is csak a meglevõ ismereteinket fogjuk tudni megmagyarázni."
Bizony. Bár, még ilyenkor is elõjöhetnek anomáliák, amikor utána meg kell próbálni elméleteileg is alátámasztani, magyarázni. De még jobb, ha eleve keressük az anomáliákat.
Érdekes, hogy pont ebben a cikkben nem említik, hogy már több ilyen anomáliát is megfigyeltek, pl. egy orosz kutató. Úgy tudom, épp az õ megfigyelései alapján kutattak/kutatnak a NASÁ-nál is és egy nagyobb repülõgép-gyártó is.
Az lehet, de akkor is sok szempontból sokkal fejlettebb dolog lenne. (A valószínû csendesség és tisztaság mellett egy mesterséges gravitáció úgy tud gyorsítani egy testet, hogy az "észre sem veszi", tehát nem lenne gond eddig elképzelhetetlen gyorsulásokat elérni.)
Ez nem így van. Én láttam a discovery-n egy mûsort az usa hadsereg modernizálásáról. Szó volt a comanche helikopterrõl is, ahol is megemlítette vmi Chinseki tábornok(a reformálás vezetõje), hogy a comanche az utolsó helikopter amit az usa serege fejleszt, ugyanis jelentõs jól haladó kutatások folynak az anti gravitációs technológiákat illetõen. Tehát a jövõt már ebben látják.
na ugye :))) nem kéne már valami komolyabb technologia?? csak toporgunk egyhelyben...... 50 éve nem volt áttörés szinte semmilyen tudományágban..ez nonszensz..
Igazábol arrol szolna a történet. hogy a rég elavult kémiai motorjainkat már rég le kellett volna cserélni fizikai motorokra! Ion hajtás, atigraviton, fotonmotor, turboqvadrohidroakármi:))))) teljesen mind1, de az röhej, hogy 40-es években feltalált teljesen elavult vacak, rakétamotorokkal vacakolunk.... ennyi.