a 9 nõ a legjobb... Egyébként teljesen igazad van. Én úgy állok hozzá a dolgoknak, hogy az elején bevonom a fontosabb fejlesztõket, néhány komoly egyeztetés és véleménycsere után felvázolom a minimális, és optimális határidõket és persze a kellõ erõforrásokat, aztán a felsõ vezetõséggel és a megrendelõvel szemben bõségessen alkalmazom a játék elméletet és sohasem engedek a minimum alá, de álltalában sikerül valahol az optimális idõkeretre megegyezni. Ha nem akkor elúszik a meló (volt már ilyen is), de az nem nagy kár, ugyanis mindég jobb elvesziteni valamit mint belefulladni. Különben a jelenlegi Success Rate az általam ellenõrzött projekteken 83.7% ami magas számnak tekinthetõ, de én nem vagyok megelégedve... és maximum 2.7%-al mentünk túl a megbeszélt határidõn, ami szintén nagyon jó eredmény. Na persze akik a projekteken dolgoznak, ritkán (esetleg a projekt végsõ szakaszában) dolgoznak 8 órán túl, és szabad szombat, vasárnap is megvan nekik. Persze ezt a legnehezebb megmagyarázni a felsõ vezetõségnek, hogy minek ez, mert ha napi 12 órát nyomnák és szombat, vasárnap is, akkor kész lenne a projekt hamarább. Az én válaszom az szokott lenni, hogy nem, akkor nem lenne kész a projekt soha, bár nem az kellõ szinten. Na ezt megmagyarázni nem lehet (nekem még nem sikerült, pedig aztán komoly bizonyítékok vannak rá), és mit csinálok ez esetben... hát benyújtom a vállópert vagyis tudtukra adom nekik, hogy én így nem dolgozok. Hogy mi az eredmény... hát közepes, volt már, hogy elhalgadtak, de volt már olyan is, hogy másnap új cégnél kezdtem melózni... ki kell alakítani egy õnbecsülõ és mástbecsülõ hozzáállást és ha megy mindkét irányban akkor OK, ha nem akkor meg köszönöm szépen. Én ezzel azt értem el, hogy azok akik nem becsülik a munkámat nem is hívnak, azok meg akik igen azok megbecsülik végig és nem okoskodnak egy elfogadható határon felül. A legrosszabb elfogadni valamit amit nem tudsz megcsinálni. Persze azért mondom, hogy a management a felelõs, nem a fejlesztõk, de sokszor a fejlesztõknek kell megatenni az elsõ lépést, nem úgy, hogy "...én ezt nem birom", hanem úgy, hogy "...idehalgas Jozsi, de tapasztalatból mondom neked, hogy gondold át, mert azt hiszem, hogy nem fogjuk tudni minõségessen megoldani a problémákat ilyen szûk idõ alatt... és nézz ide megmutatom neked, számításaim szerint..." hát most lehet, hogy nem lesz értelme, de meg kell próbálni, lehet, hogy a Jozsi akkor elkezd gondolkozni és valami változást hoz magával... na sok szerencsét.
Jó öreg Pareto? :) Én még csak 3-4 éve melózok, de megjártam pár kultúrkört, hát elég nagy a szórás. Egy olyan emberrel találkoztam, aki hasonlóképp állt hozzá, mint Te, hogy nem fekszik be a vevõ 2 hónapos határidejének (ez a "sales"-hozzáállás, amikor nem tudjuk mit tudunk teljesíteni, de eladunk bármi áron), hanem ki meri mondani, hogy biza egy teljes átállás az pár év. (A végén ugyis annyi lesz, csak kérdés ki fizeti ki a különbséget.) Ekkor jön a klasszikus manéger-mese, hogy 9 nõ egy hónap alatt megszül egy gyereket, tehát tegyünk rá még több embert a projektre. Na, ilyen hozzáállásból láttam a legtöbbet :).
A dokumentáció már megint más kérdés, sajnos láttam olyan is, amikor a specifikációt direkt a megrendelõ csinálta pocsékra, hogy ha bármi probléma lenne, ne neki kelljen fizetni. Manéger-gyerek meg nem értette, aláírta, beszívtuk :). De ebbe ne menjünk most bele, ez külön mûfaj és nem kapcsolódik szorosan a munkahelyi légkör témához.
Ennek az egész alul/túlfoglalkoztatásnak ált. egy eredménye szokott lenni: rövid távon anyagi vonzatai vannak, hosszútávon nõ a "hiányzás", majd a fluktuáció. Romlik a közhangulat, még tovább nõ a fluktuáció, stb-stb. Nem éri meg az a kis ráfordítást és odafigyelést az elégedettség? Tényleg olcsóbb egy új "jó munkásember" beillesztése? Másrészt, az IT is a munkaerõpiacon válogat, szerintük az elégedetlen ember nem mond semmit az új munkahelyén meg a haverjainak?
Azt mondják az IT projektek 70%-a megbukik és csak 20%-át lehet éppen csak félig sikeresnek mondani, ez leginkább éppen azért van így, mert a vezetõség kifog egy hülye idõkeretet, a fejlesztõk meg álltalában ezt lenyelik... elég régota vagyok az IT-ben sõt 3 éve vezetõi pozícióban, és tudom, hogy ez sajnos így igaz, mert minden projekten komoly összeütközésem van a felsõbb vezetéssel csupán azért, mert nem fogadom el a marhára rövid határidõket de már rögtön az elején. Eddig 2 cégnél dolgoztam a CMMI bevezetésén éppen azokból az okokból, hogy a fejlesztési ciklus jobban kezelhetõ legyen és még ebben az esetben is a cég vezetõsége rekoridõ alatti bevezetésrõl álmodozott. Szóval ez olyan mint a tojásfõzés, lehet 1 perc alatt is, de akkor az még nyers tojás... egy komolyabb huzavona után sikerül meggyõznöm a felsõ vezetést, hogy elfogadhatatlan a kerelmük, és ekkor indul meg az igazi munka. Na most ami a teljesítményalapú munkaterhelést illeti, az IT-ben ez tökéletessen megoldható, csak néhány dologhoz kell tartani magunkat, na de ez már régen kijönne ebbõl a topicból ha most itt részletes software development process-eket irnánk le, de megemlíteném, hogy sok Best Practices és egy nagyon fontos dolog amit úgy hívnak, hogy Personal Software Process a fontos. Ez fõleg kis csapatoknál lényegessen csökkenti a projektól való eltérést. Na meg minden fejlesztõi stósznak van valami nagy "hátránya" pl. a RUP-nál azt lehet tapasztalni, hogy kell a csapatba olyan ember(ek) aki tud objekt orientált gondolkodást kifejteni (tapasztalatból mondom, hogy erre csak kevesebb mint 10% fejlesztõ képes, a többi csak vonszolja magát), ha ez hiányzik a csapatból akkor az egéssznek nincs sok értelme, a dokumentáláson túl. Akkor pl. a leggyakrabb marhaság, hogy vagy semilyan specifikáció után dolgoznak, vagy egy 200 oldalas vaskos kötetet irkáltatnak le valakivel ami aztán ott rodhad a polcon, tehát gyakorlatilag itt is specifikáció nélkül dolgoznak. A csapatban sokszor nem tudni ki a task tulajdonossa, és ami még rosszabb, ha 2-nél több ember felelõs egy dologért és nem tudnak megegyezni akkor a fõnökük dönt, holott õ tud a legkevesebbet az ügyrõl... na de mesélhetnék még sokat az érdekes történetekbõl az igazság az, hogy a fejlesztõk legtöbbször kivannak szolgálva a tudást mélyen hiányló vezetõségnek, de munkahelyüket féltve nem mernek beleszólni hanem elfogadják a melót és aztán nyomják napi 12+ órán át, és persze, hogy ilyen stressz teli munkakörnyezetben némi kikapcsolódásra is szükség van. Benoke - azt a 2 órás melót meg azért irtam le, mert ez is megtörténik, néha találkozunk esetekkel amikor a vezetõség alulmunkáltat egy fejlesztõt, mert nem akarja saját pozícióját elveszteni, ugyanis olyan melót adnak neki amit õ már régen kinõt. Ez ritka de megtõrténik, holott az ilyen fejlesztõk kellene, hogy legyenek a vezetõk... ahol így van ott nincs is nagy baj, de sajnos kevés helyen van így.
"a vállalati szektort sújtó jogosulatlan e-mail tevékenységnek"
úristen, mostaztán milesz? felháborító, hogy egyesek munkaidõben esznek, vécéznek, kávét isznak, beszélgetnek és ami a legmegrázóbb, emailt küldözgetnek mindenfelé! szerintem ezeket az embereket a helyszínen tarkón kéne lõni, meg azt is aki ilyen felmérésekbõl tengeti a tyúxaros életét... idióta dilettánsok akik bõrfotelbükben unatkozva mindenféle baromságokat találnak ki!
Az ilyen órás számítgatások ot buknak meg ha a nagytudású vezetés egy 2 napos melóra rászán 4 órát, és a maradék 4 órában azt csinálsz amit akarsz.
A teljesítményalapú bérezés akkor mûködõképes, ha tudod valamihez kötni, amit mérni is tudsz. (Pl. egy sales-esnél ez egyszerûbb.) IT-ban nehéz azonos nehézségû és méretû egységekre bontani a taszkokat, hogy mérhetõ legyen (vagy mindenhez egyesével pénzösszeget rendelni?, ez is idõ) Pláne, ha jelentõs mennyiségû tervezés is van benne. Szerintem is az lenne a legjobb, ha így mûködhetne, de még nem sikerült rájönnöm, hogyan :). (Egy helyen hallottam, hogy fejlesztõkkel csináltak ilyen próbajáratot :)). Úgyhogy én inkább az olyan motivátorokat kedvelem, mint pl. pingpong-asztal (érdekes módon, amikor volt, minden idõre meglett, még roppant súlyos határidõ esetén is), a hajcsár módszer ellen pedig a többség automatikusan védekezik és a szükséges minimumra törekszik, amivel még nem piszkálják (ez alap-pszichológia, nem mai találmány). De ehhez bizonyosfokú érettség kell, mind a management mind az IT-kopácsok részérõl :). És még erre jönnek rá a kulturális eltérések (elvárások, szokások), ami IT-ben elég intenzíven elõjön, gyakoriak a vegyes team-ek.
Ki az aki elhiszi, hogy valaki 8 órát dolgozk megállás nélkül, mint egy jól karbantartott robot. Ecsím még egy targoncát is leállítanak töltésre nap közben.
Amúgy meg ha nem kapnék vicces leveleket idõnként, akkor az istennek nem bírnám a 9-12 órát végig. David Guyatt meg felkerült a feketelistámra LOL.
ha valaki 8 óra helyett 2 ora alatt tud megcsinálni egy adott munkát, akkor fix hogy 4x annyit sóznak rá. Ugyhogy manapság nem érdemes kitünni ilyennel...
Szerintem a management a hibás, ugyanis ha rendessebben szerveznék meg a munkát és szétosztanák a foglalkoztatottak között akkor azoknak nem lenne idejük naponta 1 órát vesztegélni. Különben most már túlságossan elavult a munkát munkaidõhöz kötni, inkább a teljesítmény a fontos, ha valaki megképes csinálni a feladatot 2 óra alatt akkor az õ dolga, hogy mit csinál a maradék 6 órában, akár haza is mehet, ha meg nem képes 8 óra alatt sem akkor meg kérem szépen nincs azon a munkahelyen keresni valója (persze ez csak akkor érvényes, ha a menagerek jó munkát végeznek és nem dobnak valaki nyakába embertelen mennyiségû munkát - és ez sajnos álltalában így van, az embereknek nem elég a 8, sõt sokszor a 12-14 óra sem...) De ezt persze nem veszik észre a kedves szakértõk, vagy esetleg tévednék?
Az ilyen hírekrõl az ju teszembe, mikor az ellenõr 3. látogatásakor a parasztbácsi eldob kaszát kapát, ami akezében van, és elkezd rohanni, merthogy ha a farkára lámpást akaszt, akkor éjjel is dolgozhat...
szerintem...
az a gáz ezzel az egésszel, hogy túl magas a munkaidõ, a fizetés mindig kevés, ha emelik, akkor emelik a számlákat is, szóval ez egy ördögi kör. s ha akad egy kis szabadideje az embernek, szórakozás helyett rendesen kipiheni magát. s ha munkaidõn belül intézi ügyeit, akkor még nem is kell a szabadidejébõl rááldozni, sõt: még fizetnek is érte!! szóval a rendszer a hibás, bár eddig melyik rendszer nem volt az... mnid1, ez csak rosszabb lesz, amíg vmi radikális változás nem történik
én csak arra vagyok kíváncsi, hogy a fenti megállapításért mennyi pénzt kaptak a kutatók....
Ha valaki egy órát netezik, a munkája nem olyan, mint a Net nékül...
TÉLLEG???? nagy felismerés.
Ez olyan, mikor sok-sok éve a Balatont kutató professzor az Élet és Tudományban leírta, hogy azért nem eszik júliusban a ponty, mert csipi a strandi pisi a ponty szemét, meg hogy a keszeg ürüléke szennyezi a vizet.(nem vicc, sajnos) A nagyapám attól fogva nem járatta az Élet és Tudományt, a prof akkor sok százezer Ft-ot kapott a fenti kutatásáért...
hozáteszem, a mostaniak sem értenek a Balatonhoz (sem)többet....
"A német IT alkalmazottak közel 30 százaléka saját bevallása szerint soha nem használta a vállalati levelezõrendszert magáncélra."
Jaja :D
Meg még ez is tetszik: "A németországi IT dolgozók töltik ugyanakkor a legkevesebb idõt személyes ügyeikkel"
Talán mert nekik nem kell megkérdezni a kollegáikat hogy hogyan mûködik a "mél" :)
Az ilyen dolgok sztem elengedhetetlenek a jó munkahelyi légkör megteremtésének. Állandóan melózni, olyanok lennének mint az alulírt zombik :)
Igen és amikor kezet akarsz foni velük valamiért mindig csak hátrakulcsolva tartják a kezüket és bõdületesen udvariatlanok:) Meg mntha valami szép fehér mellényt is kapnának amire ráköthetik a kucsukat, hogy el ne hagyják:) pont ott ahol a kezük kinyúlhatna a zubbonyból:)
Hmmm viszont nem értem, hogy hogyan került ide ez az ábra ami a samekrõl szól??? Kérem kapcsojja ki!!
Vegyük észre: Õk kifejezetten a _vállalati_ levelezõrendszerrõl beszéltek .
Az meg más kérdés szerintem, hogy ki akarna olyan helyen dolgozni, ahol zombiként kell fulltime kopácsolni. Ezek is régen vizsgáztak pszichológiából :). Igen, láttam ilyen céget, beesett tekintetû kifejezéstelen zombik jöttek szembe velem a fehérre meszelt folyosón, akik még napokkal késõbb is kísértettek, különösen amikor megkérdezték, mikor tudnék kezdeni :)).
és hol van még a böngészés, a fórumozás, a napi letöltendõk összekaparása? :))
Inkább menyek cigizni?????
Hat istenem... ezzel jar, ha embereket alkalmaznak. WC-re is jarni kell, enni is kell, kommunikalni is kell. Majd nemsokara jonnek a klonozott munka emberek, meg a robotok, addig birjuk ki hogy nem droidokat alkalmaztunk. Raadasul az emlitett orszagok nem a szorult helyzetukrol hiresek.