Ott a válasz pedig: az autók egy (nagyobb) része kifejezetten a benzinüzemre készült, és mivel manapság már mindenféle trükköket bevetnek a mérnökök a nagyobb teljesítmény, a kisebb fogyasztás és a jobb környezetvédelmi mutatók miatt, ezért egyre érzékenyebbek is az üzemanyagra. Pont emiatt lett a 2007-es határidõ megszabva Braziliában, hogy addigra csak olyan autók kerülhessenek újonan már az utakra, amelyek már eleve fel vannak készítve a 100%-os etanolra - tehát akár a teljes olajkrach esetén se álljon meg az élet. "Kicsit" vicces, hogy pont egy szegény ország csinál ilyesmit, nem? A Brazilok becslései szerint mintegy 120 milliárd $ értékû importált olajat sikerült kiváltani eddig ezzel a módszerrel, amely pénz ugye az országban maradt. Mint minden, ez is elsõsorban elhatározás kérdése.
Persze tudni kell, hogy az etanolt a mezõgazdaság termeli, részben a melléktermékek feldolgozásával, amit az állam is támogat. Szóval egyfelõl állami részrõl kell a zsebbe is kell nyúlni.
Hasonló lett volna nálunk is, az emlékezetes repce-biodiesel program, csakhát az (jó magyarosan) annak a példája lett, hogy nem szabad csinálni az ilyesmit...
Braziliában elõírás, hogy a benzineknek minimum 25%-a Etanol (alkohol) legyen, 2003-ban az összes üzemanyagfogyasztás mintegy 40%-át Etanolból oldották meg, és 2007-re csak olyan autót lehet üzembe állítani, amely képes 100%-os Etanollal is tökéletesen mûködni. Braziliában az Etanol ára kb. fele a benzinének....
Jó lenne, ha már ma is ezekkel járatnák [az Otto-motort is], de csak van valami oka, hogy nem teszik. Mégpedig, hogy ugye jóval drágább, mint a benzin, fõleg gázolaj (legalábbis a hidrogén, az etanolt nem tudom). Így nehéz lenne elérni, hogy ne az utóbbiakat akarják használni (ha már Otto-motor).. Az üzemanyag-cellában, mint írtad, (ugyancsak) szénhidronégbõl is nyerhetik a hidrogént, nem kell eleve azt "tankolni". Az Otto-motor dugattyúit mindenképp kell kenni, ami szintén folyamatosan elég, és - bár a katalizátor által csökkentett mértékben - kijut a motorból. Az alapjárati zaj kevésbé számít. Menet közben is zajtalan motort még nem hallottam, igaz, elektromosból sem, de utóbbit még nyilván tudják még halkítani, ha akarják. És más irányú fejlõdési út is áll az utóbbi (elektromos alapú hajtás) elõtt. Pl. felfedezhetnek még új áramtermelõ (a fúziós reaktor is kész lesz egyszer), és tároló módszereket. A másik, hogy kis helyeken, sebességen jobban használható az elekromotor (kis sebességen jobban gyorsul, stb.), így belvárosba mindenképp jobb.
Az autópályákon meg ki lehetne alakítani a kamionoknak felsõvezetéket.. persze iszonyat pénzigényes a dolog, de valahol csak összegyûlnek az olajmilliárdok.. ( pl: Dzsoki Juing :) :) )
Az Otto-motor mûködhet alternatív üzemanyaggal is, mint például etanol, de akár hidrogénnel is, akkor pedig nem szennyez (hiszen víz az égéstermék), a hangosra nagy kérdõjel a válasz (egy jobb benzinmotoros autónak olyan a motorja és a hangszigetelése, hogy alapjáraton abszolut nem hallani), a megújúló energiaforrás pedig hát.... meghajtásra megbízható megoldást nem tudok (a napenergia ilyen téren nem felel meg az igényeknek).
Igen, az emberek mindíg félnek az újtól, meg hogy mit szól a szomszéd, stb. De ez várhatóan majd át fog lendülni (fõleg, ha rendeletekkel is elõsegítik).
A fékezéskor, lassításkor való energia-visszanyerés nem új dolog, emlékeim szerint vonatoknál, villamosoknál már jóideje használják, ahogy az elektromos ill. hibrid autókban is.
Az elektromos autókkal kapcsolatban szvsz a fõ probléma az emberek hozzáállása, illetve rengeteg a tévhit és az elõítélet velük szemben (amerikában rengeteg paródiában és viccben szerepel pl. az EV-1).
A szélerõmûvek meg infrahangot generálnak (állítólag) ami szintén nem valami egészséges dolog, ebben nem vagyok biztos.. De (már egypárszor leírtam) ha a benzinkútnál kiegészítésképpen nem csak PB gázpalackot lehetne kapni, hanem feltöltött ( szabvány) akksit, és csak a töltési díjat kellene kifizetni (lemerült akksi ki=> feltöltööt be)akkor csak annyi idõt venne igénybe, mint 1 átlagos tankolás.. Sõt ez most jutott eszembe, a fékezésssel pl vissza is lehetne tölteni valamennyit az akksiba, hiszen a mozgási energia a hagyományos fékeken hõvé alakul. Ha ilyenkor bekapcsol 1 töltõ generátor, igen hatásosan visszafogja a kocsit..persze nem vészfékezéskor.. De nem hiszem, hogy én találtam fel a spanyolviaszt, a fenti dolgok megvalósítása csak elhatározás kérdése lenne. Ha pl az elektromos autók gyárai ilyen "plug n' play" csereállomásokat építenének, biztosan megnövekedne az elektromos autók iránt az igény.. De miért nem építenek?? Innentõl már összeesküvés elmélet..találgatások...
Itt a technológiáról volt szó. Azt montad, hogy az Otto-motor mûködési elvét tartod szánalmasnak és elavultnak - pedig ha a mûködési elv jó, és bevállik, akkor ott nem hiszem, hogy a kornak bármit is kellene jelenteni.
A PSA elektromos autói éppen a költség, a gyártás és javítás miatt alapból úgy készültek, hogy megegyezett a karosszéria, a belsõ, egyszóval a hajtásláncon kívûl minden a benzines változattal, és a hajtáslánc elemeihez is probléma nélkül hozzányúlhatott egy autovillamossági szerelõ. A töltés sem okozhatott gondot, hiszen hagyományos elektromos hálózati 220V-os csatlakozója volt. A töltési ideje tényleg nem volt túl barátságos (több óra), de egy átlag autóhasználónak így is bõven kielégítette az igényeit, hiszen csak úgyis 20-40km-et autózott egy nap, és este pedig otthon szépen feltölthette a jármûvet, igaz az akkukat a használat intenzitásától függõen 2-4 év után cserélni kell (dehát ennyi idõ után egy benzines autó hajtásláncában is ki kell cserélni ezt-azt). Nekem ez a program azért volt szimpatikus, mert gyakorlatiasan álltak a témához, nem megváltani akarták a világot. Mégis kudarc lett.
Az energiacella sem új találmány, ez is igaz, ott a probléma az üzemanyag. A hidrogén egyfelõl drágán elõállítható (jelenleg ugye fõleg szénhidrogénekbõl állítják elõ, mert így olcsóbb, mint elektrolizissel), drágán tárolható (különösen cseppfolyós állapotban) és ráadásul roppant tûz és robbanásveszélyes. Jelenleg ha jól rémlik, fõleg a metánban bíznak, meg hasonló anyagokban, és ebbõl nyerik ki a hidrogént már a jármûben, valami katalizátor segítségével. Ehhez kellett ennyi idõ (persze az is tény, hogy ilyen irányú kisérletekre viszonylag kevés figyelmet szenteltek).
A szélmalommal semmi bajom: ha nem bszttnagy, nem szennyezi a környezetét; megújuló energia hajtja; nem okoz annyi balesetet; Egy kis szélgenerátort szívesen felállítanék a (nemlétezõ) kertesházamban, de egy Lexus LS430 vétele (President II csomaggal) valszínû skizofrénné tenne. :)
Tanulmányautók jó ideje vannak, de sokáig csak érdekesség volt. Csak néhány évvel ezelõtt kezdtek igazán gondolkodni a sorozatgyártásban, és eddig csak kisebb sorozatok voltak, mert nem voltak meg a megfelelõ feltételek. De most, hogy van valódi szándék, sorra születnek a találmányok. Legutóbbig talán a legnagyobb probléma az energiaellátás volt. Ez az üzemanyag cellák (ami állítólag igazából nem is annyira új dolog) fejlõdésével hamarosan meg fog szûnni. Vagy van pl. most egy új fajta akkumulátor, ami viszonylag könnyû, nagy kapacitású, és nagyon gyorsan feltölthetõ. Tehát szinte "naponta" van valami új felfedezés. (Vagy páncélszekrény nyitogatás ;) )
És persze a nagyobb sorozat alacsonyabb árat is jelent, mert ugye ez is gond volt. Meg a szükséges infrastruktúra (töltõállomás, stb.) is hiányzott.
Az emberek gondolkodása: mint írtam, máris több városban eldöntött kérdés, hogy a város nagy részére nemsokára már csak ilyenekkel lehet majd behajtani. Ez valószínû rohamosan el is fog terjedni (rájönnek az emberek, mennyivel jobb úgy a levegõ, és persze hivatalból is az egészségvédelem miatt, és amúgy is több, de kisebb autóra van szükség, stb.), a belsõ égésû kiszorul az autópályákra, stb. Aztán lassan onnan is eltûnik.
(De ha most hirtelen találnának egy hatalmas olajkészletet, hát valószínû ez kitolódna újabb néhány évtizedet.)
Nekem is volt autóm, de eladtam, és többet már biztos nem veszek belsõ égésût (illetve azért szoktam inkább robbanómotort írni, mert azt hiszem, végülis pl. az üzemanyagcellában is lassú égés megy végbe, tehát ott is van "belsõ égés" :) , csak az nem közvetlenül hajtja a kerekeket). Ezt a "pár" (~8-10) évet már kibírom nélküle. :p
Az ilyenekre mindig azt szoktam válaszolni, hogy mind az USA-ban (pl.: EV-1), mind Európában (pl.: Citroen AX és Peugeot 106 elektromos változatai) vásárolhatóak már jóideje elektromos autók. A vásárlók viszont nem rajonganak értük. A gyárak hiába öltek komoly pénzeket a fejlesztésekbe, nem voltak kifizetõdõk (pedig pl. a PSA elég markánsan hírdette anno francia nyelvterületen az elektromos autóit).
Az emberek gondolkodásának kellene megváltoznia...
Egyes amcsi city-kbe 2010 után nem mehet be belsõ égésû motoros autó. Még hidrogénes sem (kenésre ott is szükség van). Csak elektromotoros (amit hajthat üzemanyagcella által termelt áram is).
Te nyílván hiszel benne, hogy az olajlobbinak semmi köze az autógyártáshoz, és hogy az is csak puszta véletlen lesz, hogy az olaj drágulásával (ahogy fogy) egyre több korábbi találmány fog elõkerülni páncélszekrények aljáról. (Több ilyenrõl lehet konkrétan is tudni, mielõtt összeesküvés-elméletet kiáltasz. ;) )
A szélmalmok alapelve több száz éves, akkor a szélerõmûvek is idejétmúltak?
A belsõégésû motorok esetén jelenleg az Otto- és Diesel-motorok rendelkeznek a legkiforrotabb konstrukcióval, hiába vannak "elegánsabb" megoldások, mint a Wankel-motor vagy a gázturbina, ezek nem tudnak jelenleg versenyre kelni a "hagyományos" belsõégésû motorokkal. Még az alternatív üzemanyagok esetén is (pl. Hidrogén) valószinüleg jóideig õk lesznek a meghatározó megoldások...
"környezetszennyezõ hatása csökkent brutális mértékben az elmúlt évtizedekben"
Mondjuk Európában, ahol a csapból nem kõolaj folyik, és ott, ahol nem nyírják ki az arabokat pár gallon benzinért. A légszennyezés 20% az USA-ból jön. Ott szerinted mennyit eszik egy átlag verda százon? 6.8 litert?
"Így nem túl meggyõzõ az egyensúj képessége?!"
Szerintem nincs is egyensúlyérzéke. Eddig ez a leggagyibb robotcsávó, amit az sg-n bemutattak. Járókeretes, mint a nagymuter!
Nézd, nemtom mennyi a hatásfoka, de ha eszembe jut egy mûködési vázlat, kínomban röhögnöm kell annyira szánalmas. A feedback opciók is röhejesek (turbó és a kompresszor). Szvsz az Otto konstrukció már idejétmúlt, jó lenne lecserélni. Persze nemvok mérnök v feltaláló nemtom megmondani a frankót, csak idegesít hogy a lobby meg a kényelem ennyire preferálja azt a xart.
"környezetszennyezõ hatása csökkent brutális mértékben az elmúlt évtizedekben"
Ez lehet csak van egy kis probléma ... hiába kevésbé környezetszennyezõbb ha egyre több van és így globálisan nagyobb a szennyezõdés ...
Na es mi van, ha ez a terroristak kezebe kerul?
-ez egy füstszûrõ, ez egy polip, ez megegy rakás sz*r -na hanyas szintû vagy te rakás sz*r? ... bocs ezt nem tudtam kihagyni ... amúgy az emberi járás nem neuronháló alapú lemodellezése értelmetlen zsákutca, amolyan egyetemi pénzkidobás az egész, ami munkát adhat a profoknak diákoknak egyaránt, de értelmetlennek tûnik ...
Ha tudsz egy atomreaktor esetében a gõzturbina által hajtott generátornál jobb hatásfokú megoldás, nosza, elõ vele. De megnyugtatlak, nincs ilyen...
Pont, hogy a belsõégésû motorok hatékonysága növekedett és környezetszennyezõ hatása csökkent brutális mértékben az elmúlt évtizedekben. Az 1910-es években egy liter hengerûrtartalomból alig 10 lóerõt tudtak kihúzni, 1930-ban már 30 lóerõnél tartottak, ma pedig már 100 lõerõt, miközben a fajlagos fogyasztás nem nõtt.
OFF Nem igazán értem, hogy miért nem fektetnek több pénzt a Wankel motorba ha már mindenképp a benzines megoldást akarják nyomni, az RX-8-at elég jól elviszi. ON A videókon nekem úgy tûnik, hogy Rabbit ki van támasztva kissé. Így azért jóval egyszerûbb futkározni, hogy nem kell az egyensúllyal törõdni.
itt látszik, hogy milyen tökéletes mérnök a természet! bár neki egy kicsit több ideje volt fejlesztésre... :) egyébként én megelégszem, ha mondjuk lánctalpon hozza be a sört egy robot nem lábon. :)
Tényleg határtalan az emberi ostobaság és értetlenség, egyetértek dez -zel, mert értem a gondolatmenetét. Egyébként nekem is az jutott eszembe, a videót megnézve, hogy - hol vagyunk mi még Asimov-tól! Ha végig gondoljátok, volt egy kirobbanó fejlõdés a gõzgép megjelenésével, de valóban csak finomítgatjuk a dolgokat! Bizony! Hiába atomerõmû, abban is gõz termeli az áramot /gõzturbina/
"Én meg azt kérdezem, 100 évvel késõbb még miért "autón" közlekedünk."
Hát igen, egyre szarabb dolgokat találnak ki... A szekér megfelelt az embereknek évezredekig, "csupán" 100 éve van autó, de neked már nem jó.
1et értek dezzel, az autók -annak ellenére h marhasokan dolgoznak rajtuk (F1 istálók, stb..)- alapjaiban nem sokat változtak. Engem személy szerint a motor "hatékonysága" (nameg büdössége) idegesít: szénhidrogén robbanási energiájából függõleges mozgás, abból pedig forgó mozgás.. Felix Wankel találmánya gyenge mégis üdítõ fény volt ebben az unalomban, sajna az Otto-motor tartja magát, a sok tervezõmérnök és fejlesztõcsapat inkább biztosra megy és nem kockáztatja a sok-sok pénzt, hiszen a "finomításokkal" is óriási nyereséghez jutnak. Ellenben örvendetes, h Japánban és Kaliforniában politikai PR lett az alternatív üzemanyaggal hajtott konstrukciók támogatása.
Persze hosszabb távon, ha valóban olyan fejlettek lesznek majd a "robotok", nem is lesz szüksége az embernek "közlekedõ alkalmatosság"-ra, mivel nem is lesz ember. :p
Ja, épp errõl van szó, hogy a robotok terén még nagyon sok változásnak, felfedezésnek kell bekövetkeznie. Mert tuti nem ilyen hidraulikus vagy tengelyes-elektromotoros hajtásúak lesznek. Van már "mesterséges izom", csak épp még jóval gyengébb, mint akár az emberi. Az irányítórendszer meg egy nagy 0, és ott fõleg minõségi ugrásokra lesz szükség. Mivel az MI kutatás is gyerekcipõben jár. (Annak ellenére, hogy nem ma kezdték.) Tehát, a fantasztikus filmek robotjai már távolról sem fognak hasonlítani a maiakra.
Egy autós könyvben olvastam, hogy a mai autókban használatos dolgok többségét az autózás elsõ pár évében találták ki (vagy már elõbb). Kivétel azt hiszem a dízel-motor, az valamivel késõbbi megoldás.
A mûszaki élet már csak ilyen, hogy a relatíve kisebb finomítások is sok munkát igényelnek.
Azt írod, ami nem 4 keréken gurul, az már nem is autó (gondolom, nem úgy gondoltad, hogy az "autó" elválaszthatatlan része, amit az elsõ 3 mondatban írtam, és ami még ide sorolható). Én meg azt kérdezem, 100 évvel késõbb még miért "autón" közlekedünk.
Amennyiben vmelyik megvalósul azok közül amit mondtál, az már nem autó. Lehet finomításnak nevezni, de igen komoly mérnöki munkák vannak ezek a "finomítások" mögött, amik kiindulópontjai lehetnek más irányú, elvû fejlesztéseknek. A robotokkal kapcsolatban is át kell esni az ilyen finomításokon. Egyébként vannak már a gravitációt kihasználó, igen gyorsan szökkenõ robotok elég régóta, bár azoknál más tipusú problémák vetõdtek fel (pl megállás).
Aham, szóval neked már nem 3-4-ütemû robbanómotoros? Nincs benne fékpedál, gázpedál, sebváltó? Füstje sincs ugye. Ja, és már nem is kerekeken gurul, hanem lebeg az út felett. Ummm, milyen útról beszélek? Hiszen az már felesleges neki. És persze nyilván már nem is te magad vezeted.
Ha esetleg elkerülte volna a figyelmedet, még egyszer leírom a mondat végét: "csak finomítottak rajtuk". És a "lényegében" szónak is lényeges szerepe van.
Jaja, a mozgás (nem csak az emberszerû) is épp elég összetett idegrendszeri funkció, amihez nem csak "egyszerû" egyenletekkel leírható mûveletek kellenek, hanem intelligens helyzetfelmérés és döntések is.
Mellesleg, nem hogy az embert, hanem még egy sokkal egyszerûbb élõlényt sem tudnak utánozni. Nem hogy összességében, még a mozgásában sem (ill. mint fent is látható, a kettõt nem lehet teljesen függettleníteni). Pl. a Marson is sokkal hatékonyabb lenne egy rovar módjára közlekedõ eszköz.
Amíg nem lesz valami igazán értékelhetõ változás, és csak ámításnak tekintem ezt az egészet már.
Az emberszerû mozgás és az MI az nagyonis összekapcsolódik. Az MI egyik meghatározása az, hogy hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat mûvelni, amiben pillanatnyilag az emberek jobbak (persze több más meghatározás is létezik). Egyébként egyetértek a többi gondolatoddal, engem is lenyûgöz az emberi "gépezet" mûködése. Nehéz egy ilyen mestermûvet leutánozni :))
azon vacilalok mi van ha az egeszet gepen modellezik, talan nem is kell olyan bonyolult rendszer hozza, es rengeteget tanulhat nagyon rovid ido alatt.
Itt most csak az emberszerû mozgásról van szó, az MI megvalósítása egy teljesen más tészta.
Ebben inkább az a csodálatos, hogy egy olyan egyszerû és hétköznapi dolog, mint a kétlábon való járás és futás a járás mennyi fejfájást okoz a mérnököknek és a tudósoknak. Személy szerint ezért nem hiszek az emberszerû robotok gyors megvalósulásában, még évtizedek kellenek ahhoz, hogy egy olyan robotot legyünk képesek alkotni, amelynek a mozgása teljesen emberszerû lehet, tehát képes mondjuk akár futásból átugrani egy sövényt, vagy mondjuk a felszállni egy motorkerékpárra.
Nem úgy gondoltam. Csak ahhoz képest butuskák, hogy mennyi gond és idõráfordítás szükségeltetik egy ilyen megépítéséhez. És hogy még jó sok idõ kell ahhoz hogy valami meghökkentõt vagy emberközelit tudjanak csinálni.
Az elsõ autókról csak annyit, hogy akkoriban sokan azért nem vettek autót, mert gyalog is gyorsabban lehetett menni, nemhogy szekéren, vagy lovon. Az elsõ kocsik is viccesek voltak, igen :))
Ezt úgy mondtad mintha elõ lenne irva, hogy már rég gondolkodó humanoid robotokat kéne tudnunk gyártani. És mi van az elsõ autókkal? Azok is szánalmasok voltak mi?
Olyan szánalmasak ezek a mai robotok. Pedig mennyit szenvednek velük, amíg beléjükprogramozzák a meserséges intelligenciát. ... és mégis, csak "ennyire" képesek. Hol vagyunk még az Asimov féle robotoktól, amikbe bele kell programozni a robotika 3 törvényét...?
Hát ez szerintem nem futás esetleg egy gyenge kocogás.
Informatika és tudomány
