Ebben az egy hírben annyi marhaságot sikerült összehordaniuk, hogy csak na.
1.: Legnagyobb? Milyen szempontból? Az adott mûhold esetén az antenna mérete miatt lesz a "legnagyobb". Pontos adat nincs. Az eddigi legnagyobb antennával a SkyTerra-1 rendelkezett, 72 láb vagyis ~22 méter átmérõjûvel. A 100 méter egy "picit" soknak tûnik azért.
2.: 7 tonna nem éppen rendkívüli. A KH-12 "Improved Crystal" kémmûhold (képzeld el, hogy a Hubble a Föld felé néz, na ez a KH-12) tömege 17 tonna körül van.
3.: A Delta-4 sehol sincs a valóban nagy hordozórakétákhoz képest, még ha az egykori hordozórakétákat nem is számoljuk, a Delta IV. legnagyobb változata tud 3'304kN (4x 826kN szilárd gyorsítórakéta) + 3'312kN (elsõ fokozat) = 6'616kN tolóerõt. Az Ariane V. ECA meg összesen 7'584kN-ot.
najó, van neki 1 hatalmas antennája "Állítólag a hold egy igen nagy, akár 100 m-es átmérõt is elérõ antennát fog kinyitni, ha eléri végleges pályáját. " ûrvilág.hu -ról. Így már érthetõbb
7 tonnás lehalgató mûhold? De most komolyan. 7 tonna? Egy lehalgató mûholdnak? Amit el bírok képzelni hogy rengeteg üzemanyagot visz hogy sokáig üzemben maradhasson/pályát módosíthasson. Vagy valami egész más is van rajta. Menjek a NWO topikba? :D
Egy fenét nem. Éppen ezért nem is álltam neki elemezni a realitását az itteni elképzeléseknek. Igaz például a moduláris város esetén a modulok elég komolynak néznek ki, de a hatalmas ablakok meg ilyesmik nem játszanak ilyen esetben...
Meg azért az is kérdéses, hogy mennyire lenne biztonságban az egész épület. Gondolom a Holdon naponta vannak kisebb-nagyobb meteorit becsapódások. Na most azt nem olvastam sehol, hogy milyen magas lenne ez az épület, de a képek alapján szép magasan kitüremkedne a Hold felszínbõl. Nem okozhatnának gondot a röpködõ ûrkõzetek?
Az a baj, hogy sose a Hold / Mars / (tetszés szerinti égitest) területén felhúzott épületek tervezésével voltak a gondok, hanem annak a jármûnek a megtervezésével, amely odaviszi a nyersanyagokat, vagy annak a gyáregységnek a tervei, amely legyártja helyben a részegységeket. :D
Amúgy legjobban a gyõztes elképzelés 'mi nem mûködne' részében olvasható tetszett:
"Nem világos, hogy a mikrohullámú sugár közepébe elhelyezett lakómodul jó ötlet-e". (ie.: a lakómodul most vagy beépített mikrohullámú sûtõ, vagy olyan sugárvédelme van, hogy csak na :D).
A mounika só is népszerû. Volt. Meg a Blikket is sokan veszik, nem? Emlékszem anno a címoldalon öles betükkel: "hatalmas meteor súrolta a Föld légkörét". Izgatottan lapoztam bele és leghátul találtam meg a nyúlfarknyi cikket: 400.000 km-re zúgott el tõlünk, vagyis messzebb mind a közepes Föld-Hold távolság. Szóval szerintük a Holdon is van levegõ :D
Szerintem az index vegye fel cifut, vagy kamovot az ilyen cikkekhez : )
Van vmi jó is az indexben? Mert én soha nem olvastam rendszeresen és mindig csak a hülyeségeikrõl és igénytelen cikkeikrõl értesültem. Mégis, ha jól tudom a legnépszerûbb hírportál itthon. :o
"mIUTÁN A SZONDÁK A FELSZÍNBE CSAPÓDTAK, A TÍZ MÉRFÖLDRE FELSZÁLLÓ, 155 KILOGRAMMNYI TÖRMELÉKET ÖSSZEGYÛJTÖTTE A nasa."
"HOGY KÉT HOLDJÁRÓ IS BECSAPÓDOTT A HOLD EGYIK KRÁTERÉBE"
És itt most nem a Caps Lockos írásmóddal van a gond. Kéne már oda egy olyan cikkíró, aki képben van a dolgokkal...
Azt gondoljuk, ezek a problémák a közelmultban -itt, és most kezdõdtek? Nem, a tudományok többszáz éve magukban hordozzák annak csíráit, sõt terméseit: hiszen a piacon jó áruk van...
Ez valóban szomorú hír, de megértem: az én kutatóhelyem már 20 éve megszünt, azóta itt a netten kutatgatok. Dehát az lehetne indokolt is, hiszen már ismerhettek engem! Azonban lehet, hogy hamarosan valóban neves, és nagytudású szakemberek is csatlakoznak mellém? Üdvözlöm õket, persze...
De õszintén szólva az ûrkutatás talán nemhogy csak felesleges, hanem káros is? Hiszen most is munka helyett szinte mindenki a gátszakadás ürképeit vizsgálgatja, amibõl szinte minden kátható! És miért akarnánk mindent látni, és tudni? Miért akarnánk inkább a VALÓSÁGOT megismerni? Mire jó az?
Kicsit megkésve, de egy érdekes és szomorú hír az Ûrvilágról:
Siralomház (avagy a magyar ûrkutatás és ûripar helyzete)
A Béke: a háború folytatása sunyibb eszközökkel (a lábjegyzetedre válasz) Hermész Trisztmegisztosz mondta: "amint fennt, úgy lent" (állitólag). Ez jelentheti azt, hogy: - amilyen okos egy atom, olyan okos egy molekula. - amilyen okos egy molekula, olyan okos egy sejt - amilyen okos egy sejt, olyan okos egy szervezet - amilyen okos egy szervezet, olyan okos egy élõlény - amelyen okos egy élõlény, olyan okos egy ember - amilyen okos egy ember, olyan okos az emberközösség. Eltekintek arról, hogy mindent definiáljak, fõképpen az okosságot, hogy mit értek alatta? Mindenesetre egy emberhez sorolnám annak eszközeit is, mint annak "kiterjesztését", perifériáit. Hiszen a köröm, és a haj is az enyém, mégse fáj, ha levágom õket.
Ugyanigy az Emberközösség, mint magasabb szintû tudati egység: mint "egyed" részének tekintek mindent, amivel, mint tulajdonával rendelkezik. Az eszkavátort, a bányarémet, és magát a földet is. Valahol a "tulajdon" definiciója is itt kezdõdik. Mert ha elveszik a tulajdon, maga az egyed sérül, lesz kisebb.
Így minden problémánk a "Tudatos Létezés" fogalomkörében vizsgálható. De ha igaz a gondolatsor, amit levezettem, mi a különbség mégis az atom, és az emberközösségi tudat között? Úgy látszik, a tudat is összetett, van mennyisége, és minõsége, amelyek egymással összhangban változnak. Beszélhetünk egyszerû, és összetett tudatról. Mert a hierarchia legalján sem az atom áll! Vannak nukleonok, kvarkok, ki tudja még mi minden, amibõl a tudatos világ megismerhetõ és megismerhetetlen részei építkeznek. Óriási fontosságúnak tekinthetõ az a folyamat is, amig a tudati töltések cserélõdése során azok a részecskék legalább az atomi állapotig eljutottak. Amire mi már fennsõbbségesen, lenézõen tekintünk. Nem is tekintjük tudatnak, pedig lehet, hogy abban, hogy inkább a lekváros kenyér, és nem a rántott marhaszelet után nyúlunk, pusztán egyetlen atomunk felelõs? Ugyanígy az Emberközösség is- egy vagy egy csoport fejezi ki az egész akaratát (itt következhetne a definició: politika). De akkor mi a tudat? Létezik olyan megfogalmazás: "észlelés, cselekvés, döntés". Lehet, hogy ezek a kritériumok valóban elegendõk a tudat kifejezésére, a feltételekkel kiegészítve (pld. egyediség, kompatibilitás...)? Hiszen észlelés nélkül nincsen döntés, anélkül meg cselekvés. Észlelni pedig vagy olyant tudunk, aminek vannak egyedi vonásai (megismerhetõ), vagy nincsenek (megismerhetetlen), és kompatibilis a mi tudatunkkal. Ez pedig az az "egyszerû tudat", ami mindennek: a fénynek is van. És ami idõtlen, mert nincs emlékezete. (valamennyi pici persze szinte mindennek van...) Igen ám, de már az észlelést, a döntést, és a cselekvést is egy összetettebb tudat is befolyásolhatja, amelynek van emlékezete, értékelni, tervezni és ezáltal tudatosan teremteni, illetve alkotni tud. Vagyis modulálni az észlelés, döntés, cselekvés egyszerû folyamatát. Egy ilyen tudat kell, hogy rendelkezzen a negyedik dimenzióval (=idõ) is! Olyasmi ez egyébként, mint a szabályozásban a vezérlés (idõprogram,. ami csak az idõt figyeli), és a szabályozás (ami a folyamatot) és annak megfelelõen dönt. A tudatos létezés egyedeiben ez a tulajdonság különféle mértékben van meg. Én mint egyed, rendelkezem egy elég korlátolt memóriával, amelyet a világháló iszonyú mértékben kibõvít! Enyém az egész Internet- világ, minden tudásával együtt! Ám azt, hogy abból én mit fogadok el jónak, vagy rossznak, az egyedül tõlem függ csak! És így alakulnak ki itt is viták, aminek a végén nem biztos, hogy az én kialakuló véleményem fogadják el. Ahogyan a Biblia is mondja: "...hiszen hogyha jól tselekszel, emelt fõvel járhatsz!..." Legvégül pedig, talán az agyamban, vagy máshol, egyetlen szervben, azon belül egy sejtben, azon belül egy molekulában, egy atomban, egy hadronban, egy...mondódik ki végül az igen, vagy a nem?" Ami különösen a házasságkötõ terem elõtt sokszor idõt igényel... "Amint fennt-úgy lent" mondta állitólag Hermesz Triszmegisztosz, talán 11500 éve, (amikor a kanadai jéglakó indíánok rádióteleszkópon megüzenték neki, hogy rian a jég, és sajnos, 2 km vastagon), majd gyorsan elásta a "Smaragd" címû bestsellert, amit csak nemrég ásott ki egy kalandregény író. (Nem én). Kérlek, bocsássátok ezt a hozzászólást meg nekem!
<off> jáááj, ne kezdjünk a Stra Trek-rõl beszélni, mert akkora horribilis badarságok vannak benne, hogy az összes szinapszisom leblokkol.
Ha már a Föld elintésérõl van szó: idõutazás. Van benne, csak hát senki sem használja erre. Amikor meg akarnák, akkor pont ott van Pickard (mert hát ugye naná, hogy a Föld mellett kell idõutazni... ááhhhhhh. </off>
De egyáltalán mi szükség van humanoid testre? Ja tudom : Hollywood. Meg úgy általában az emberi tudat, saját teste korlátjainak és sérülékenységének feledtetése olyan módszerekkel, mint pl. isten ábrázolása emberi alakban. Lem Kiberiáda címû remekmûve átlépett ezeken a korlátokon...Vagy Douglas Adams klasszikusa ( 42;) ), vagy Zsoldos Péter Ellenponja (hmmm, ez utóbbit elõ is keresem)
Egy a lényeg: a közelebbi/távolabbi jövõt nem emberek felfedezései alakítják, hanem gondolkodó gépeké. Az emberek meg Clifford D Simak: A Város címû regényében hasonlóan megtalálják valahogy a korlátlan boldogságukat vagy bódultságukat. És amíg a gépek mindenrõl gondoskodnak, a nagy többség testileg passzívan de agyilag aktívan punnyad valahol a súlytalan térben, távol minden olyan katasztrófától, ami egy kõzetbolygó felszínén bekövetkezhet.
Hát igen, az a fõ történet, cselekmény. De tele van epizódokkal a történet, amelyek nagy részét csak egy kicsit kell képzeletben módosítani és már meg is vannak amirõl írsz. Vannak olyan részek, amelyeket nem is igazán kell módosítani. Leg1szerûbb pl.: borgoknak mindig elkenik az arcuk, merthogy ilyen kikötéseket tettek, h 1. a kollektíva csak asszimilálni képes és újat alkotni nem (kutatóik sincsenek) 2. hú de fejlettek és mekkora ismereteik vannak, de eszükbe nem jutott, h a dolgozók humanoid testének megõrzésére nincs is szükség (eleve a dolgozókra sem lenne). 1edül királynõ "felépítése" kezd már poszthumán jellegeket mutatni.
(most nézem, h elég lett volna, ha azt írom, h borgok hivatottak a mondottakat megjeleníteni) Tehát a borgokat logikátlanul lebutították, de ennek az lehet az oka, h különben nem igazán lenne történet, amibõl sorozatot készítsenek konfliktusokkal (ezért sem a puszta történetet kell szemlélni 1 scifiben, hanem tovább gondolni 1éb eseteket). Sztem 1ébként, ha csak a fajok/univerzum star trekbeli definícióiból indulunk ki és figyelmen kívül hagyjuk a történetet, akkor nyilvánvaló, h a borgok (meg amúgy a legtöbb ellenséges faj is) simán kiirtotta volna a föderációt az elsõ találkozást követõen. A borg pedig kb. az egész világot uralná a gyengítõ jellemzõk nélkül.
A CSK pedig scifi révén szintén tartalmaz ehhez hasonló utalásokat. pl. replikátorok (ha logikusan menne a történet, akkor ott is minden nemezis faj elintézte na 1 rész alatt a Földet, tehát nem ez a mérvadó ezekben).
Elõjelei természetesen nem csak hogy lehetnek hanem vannak is, na már most az hogy mi ezeket a jeleket tudjuk-e idõben értelmezni hogy még tenni is tudjunk valamit más kérdés, nagyon gyorsan jön az a szemét fler. :))
Igazad van, nem értek hozzá, de nem is a gyengülõ nappal kapcsolatban jutott eszembe az ami, hanem annak elõidézõjérõl (vagy következményérõl), bármi is legyen az. Mármint érted, baszakszik, 'oszt bumm. Több cikkben is olvastam, hogy mostanság a Nap nem éppen úgy viselkedik, mint ahogy azt várnák, ahogy az fel volt jegyezve...
De tényleg egy ilyen nagyobbacska napkitörésnek mekkora az esélye? Nem feltétlenül akkorának, mint amit a filmben láthattunk. Random, vagy lehetnek valamilyen elõjelei? Mondjuk ez olyan dolog, ami ellen az emberiség jelenleg úgyse semmit se tud tenni.
Senkinek nem fog baja esni attól hogy gyengül a sarki fény(ek) látható intenzitása. Sõt, aki kicsit ért hozzá az tudja hogy pont az okoz nekünk -fejlett társadalmi rendszerben élõ embereknek- gondot hogy ha megnõ az erõssége, megzavarja az áramellátást, stb.
Ettõl most tiszta "Képlet" feelingem lett valamiért... A Nap fog kinyírni minket.
A sci-fi írók (legalábbis a kisebb kaliberûek) mind tévednek, merthogy szerintük ezeknek a dolgoknak 100-200-500 év múlva kellene létrejönni, nem pedig most. :] Észre se vettük hogy vált (és válik) az életünk részévé a hájtek. A terminátoros tévésorozatban ütött ez nagyot, annál a résznél amikor tíz évet elõre ugranak az idõben. Nem a látványos dolgokra gondolok, csak a mindennapi élet dolgaira.
Fene tudja, én a Star Trekben - a sok egyéb baromság mellett - mindent megoldó embereket látok (Data-t leszámítva), és nem kutató/fejlesztõ gépeket. Tudom szar hír hollywoodnak, hogy a jóarcú fotogén fõhõst egy akár a 2020-30-as években elkészülõ neurális gép ripityára szedné légiharcban, humanoid testbe öltöztetve küzdõsportokban vagy szárazföldi harcban. Arról nem is beszélve, hogy hamarosan a kisebb tudományos felfedezésekhez nem kell egy komplett tudományos életpálya, hanem elég egy gép, ami variációk millióit futtatná le, és a neurális erõforrásának köszönhetõen kreatívabb lenne, mint 1000 válogatott kutató (puff neki, az örült tudós karakterek is munkanélküliek lesznek Hollywoodban)
Persze, lehet hogy az emberi agyat is kiegészítik majd ezzel azzal...
Jó majd kussba leszek (a smileydra reagálva) ha nem lesz igazam.
A wikis képpel összehasonlítva látszik, h csak a töredéke látszik a halmaz csillagainak. Vmint, ha a cydoniás kép szélét nézzük, ott ritkák a fénypontok. Sztem, ha nem lenne ott a halmaz, akkor hasonlóan sûrû képet kapunk a halmaz helyén is.
Vagy ami kézenfekvõbb, a távoli (esetleg nem olyan távoli) jövõben gépi agyak hajtanak végre felfedezéseket, melyek minden szempontból messze felülmúlják az emberi elme képességeit. Nem ritkán olyan kutatási eredményeket hozva létre, amelyek emberi elme számára tökéletesen érthetetlenek lesznek, de mégis bizonyítani fognak a valóságban. Az út ki van jelölve, és ha nem mossa el ezt a civilizációt egy tektonikus/biológiai/kozmikus/háborús/stb kataklizma, akkor a jövõ minden eddigi sci-fi képzelgéstõl merõben eltérõen alakul.
Egy apróságot kihagysz a képletbõl: mi van, ha az ember tovább fejlõdik. Az agykapacitást kibernetikával vagy genetikával (esetleg más, még nem ismert módon) tovább bõvítik?
de én mindig is azt gondoltam, gondolom még most is, hogy biztos lesz olyan amikor a tudomány elér egy olyan fokot hogy nem lesz képes tovább fejlõdni , mert ellentmondásra jutnak a hivatalos adatokkal, ezért vagy alapból átgondolják az egészet, vagy próbálják hozzáigazítani (kisebb nagyobb ferdítésekkel az alapokhoz) [mert szinte biztos hogy van olyan amit az emberi agy nem képes felfogni, és mégis létezik, és mégse tudja azt leírni]
Fordítva. A tudomány akkor akad meg, ha nincs rá igény, nincs támogatás mögötte. Minden esetben akkor fejlõdött durván egy-egy tudományos ág, amikor abban jelentõs potenciált láttak a politikusok. Rakétakutatás, nukleáris kutatás, stb.
Akarat és pénz, e kettõ kell a célok eléréséhez. :)
Hogyan lehet az, hogy ott ahol én nem látok semmi csillagot, ott a kamerák látnak? A hosszú expozíciós idõ és a ívmásodperces vagy mittomén mekkora felbontás hozza ezeket elõ?
Elképesztõ fotók ezek szerintem. Elképzelhetetlen ürességet fotóztak le és még elképesztõbb, hogy a semmi (?) ennyire megragadja a fantáziámat. :)
De jó, már kihasználhatnánk a Holdat és a Marsot is. :-)
vagy esetleg ugyanitt mert megakadna a tudomány...
Permamens Holdbázis vagy legalábbis Föld-Hold L1 ûrállomás, esetleg permamens Mars-bázis. Repülõgép-típusú Földkörüli-pályát elérõ ûrhajók (kifutópályáról száll fel, és oda is tér vissza), több bolygóközi ûrhajó típus. Feltehetõen a civil cégek is megkezdenék az ûrbéli erõforrások kiaknázását (hogy olcsóbb legyen legyártani egy állami megrendelésre készülõ ûrhajót vagy ûrszondát).
Szerintetek hol tartanánk ma, ha a 80as évektöl az ûrkutatásra szánt költségvetésnek nem lenne maximuma? Tudom hogy csak feltételezés, de érdekel.
Passz. Azt azért nem hiszem, hogy hagyni fogják, hogy az orosz ûrprogram megfelelõ indítóbázis nélkül maradjon 2022 után. De az tény, hogy miközben másra látványosan szórják a pénzt (pl. Mistral-osztályú partraszálló hajók, repülõgép- és légvédelmi rakéta beszerzések), az ûrbázis építésére valahogy nehézkesen akaródzik megnyílni a kormánykassza...
A Russian Space Web alapján azonban az építkezések még továbbra se kezdõdtek el, "csak" Júliusban említette meg ismét Putyin, hogy meglesz a támogatás hozzá, és csaknem 30 milliárd rubelt ígért a következõ 3 évre. Csakhogy az ûrrepülõtér költségei a becslések szerint csaknem 170 milliárdra rúgnak...
Új ûrrepülõteret építenek az oroszok (tudom, ez nem nagy újdonság) "Horváth András ûrkutató-csillagász összeszedte az elérhetõ információkat és ábrákat."
Noha a cikk érdekes, azért a képaláírásoknál figyelhettek volna, a Chariot (az új Hold Rover) nem a Marsra készült, oda szvsz nagyobb kerekek dukálnának.
Ami (számomra) érdekesebb, az a Hunveyor és a Husar oldala az ELTE-n. Sajnos a hazai médiában nem nagyon lehetett olvasni róluk. Pedig most végignézve a dolgot szép eredményeket értek el velük...
Az ûrhajósoknak csak egy kisebb része választja ezt a munkát élethivatásnak, a legtöbbjüknek ez csak egy állomás az életpályájukon.
A több éves kemény kiképzés általában igen sok lemondást követel az ûrhajóstól és a családjától. Ezért miután a repülés élményében és dicsõségében megmerítkeztek, sokan egy-két repülés után vagy további ûreszközök fejlesztésére fordítják a repüléssel szerzett tapasztalataikat, vagy az ezen tapasztalatok és teljesítmény hatására megnyíló magasabb vezetõi pozíciókba kerülnek. Mindkét variációban a kiképzés évei után végre normális családi életet lehet élni. Hasonló a dolog mint a missziós katonáknál.
Deke Slayton azonban szívesen felrúgta volna a rotációt, csak hogy a történelmi feladatra egy nagy egyéniséget, a legtapasztaltabb veterán ûrhajóst küldhessen fel. Elsõ számú jelöltje a korábban az Apollo–1 tüzében elhunyt Virgil „Gus” Grissom volt, egészen annak tragikus haláláig. Ezek az ûrhajósok a következõk voltak: Wally Schirra (Apollo–7), Frank Borman (Apollo–8), Jim McDivitt (Apollo–9). Aztán ahogy ezek a parancsnokok lerepülték a maguk Apollo küldetését, sorban jelentették be, hogy nem kívánnak több ûrrepülést tenni.
Miért mondtak le a további ûrrelpülésrõl sõt, ilyen történelmi lehetõségrõl? Ennyire szerények lettek volna? Ennyire nem kértek a médicirkuszból?
Amennyire kétségeim voltak az elején Musk ambícióival kapcsolatban, most annyira drukkolok már neki, tényleg kezd felpörögni a SpaceX, és ez csak azért bánt, mert a személyes favoritom, a Scaled Composites a SpaceShipOne óta a lassan fejlesztgetett SpaceShipTwo-n kívül nem nagyon mutat fel semmit... :S
A dolog ott kezdõdik, hogy ahogy a cikk is írja, elõször a technológiát kell élesben kipróbálni, utána lehet csak a teljes méretû tesztet végrehajtani. Plusz ahogy a képeken is látni, a kísérlet nem a Föld közelében lesz közvetlenül, tehát komolyabb hordozórakétát kell igénybe venni.
A végsõ indok persze a pénz, ez a kísérlet önmagában is közelíthet az egy milliárd dollárhoz...
Azért tartanak az ilyen kísérletek évekig mert nincs rá pénz vagy mi ennek az oka?
A cikk egy kicsit félreérthetõ, mert az emberes mars expedícióhoz sajna nem elég az a 200 kW, oda már nukleáris reaktor kell száz meg száz MW-tal, legalább is ha 40-50 nap alatt akarják odajuttatni az asztronautákat.
"n addition, as part of this effort, we will build on the good work already done on the Orion crew capsule. I’ve directed Charlie Bolden to immediately begin developing a rescue vehicle using this technology, so we are not forced to rely on foreign providers if it becomes necessary to quickly bring our people home from the International Space Station. And this Orion effort will be part of the technological foundation for advanced spacecraft to be used in future deep space missions. In fact, Orion will be readied for flight right here in this room. "
Mafasz?!?! EELV-rõl indul tán? Na ennek utána kell olvasni. :D
Most meg úgy fest, még is csak lesz Orion? Sõt, valami nehézrakétáról is hallottam, amit 2015-ig kell rendszerbe állítani. Remélem, azért a Dragon nem kaszálják el.