Lehet hülye kérdés,de összefoglalva a rakéta technológián kívül nem tudunk,másképp valami komoly tehert vagy embereket szállítani az ûrbe?Mert szerintem ez nagyon siralmas...Amúgy ha egy ûrrepülõt megfelelõ atom meghajtással látnánk el,akkor gondolom ahoz is kellenének hordózórakéták?Azok nélkül nem tudna felszállni?Csak mert ha tegyük fel építenénk valami nagyobb ûrhajót amire ráférne minden fontos rendszer még,és sok élelmiszer rakomány,az ugye földet érni még valahogy tudna de vissza menni már nem ezért ez csak arra alkalmas hogy bolygók között repkedjen,de ahoz hogy rakományt vagy embereket cseréljenek rajta,kell egy ûrrepülõ vagy valamilyen kabin amivel letudnak jönni,de fel már megint rakéta kell...Vagy az uj ûrreõülõ koncepció,amit mostanság reklámoznak azt irják rolla hogy ha lessz megfelelõ rendszer orbitális pályára is álhat..,de rakományt azzal sem lehet fevinni:(:)
Lehet hogy hülyeséget írok, de az ionhajtómû a légkörben is müködik nem?
Egyébként az amerikaiak kísérleteztek a hidegháború idején nukleáris meghajtású repülõgéppel, egy nehézbombázóra(convair B-36) raktak atomreaktort.
Az ionhajtómûnek kissebb az ereje, mint a légellenállás, szóval gyakorlatban nem mûködik.
Az Ionhajtómû roppant kicsi tolóerõvel rendelkezik, általában néhány Newtonnál nem többel. Tehát a Földrõl nem indulhatsz el vele. A világûrben bolygóközi közlekedésre nem rossz viszont, mert az Isp-je (kb. hogy mennyire effektíven használja fel az üzemanyagot) nagyon durva.
A Convair NB-36-osba csak egy reaktort építettek be, de a meghajtásához semmi köze nem volt - csak a reaktor mûködése és a sugárzással kapcsolatos tesztekhez kellett. A Szovjeteknek is volt egy hasonló elképzelése, egy átépített Tu-95-ösöbe szereltek reaktort (Tu-95LAL/Tu-119).
NB-36 egy kísérlet volt ez így igaz. A további ebbõl kifejlesztett a reaktor által felmelegített levegõvel hajtották volna meg(feltéve hogy folytatják a projektet)
Ha nem tévedek a levegõ is ionizálható és mivel jelentõsen sürübb a csillagközi térbe kieresztett gáznál ezért valószínûleg a tolóerõ is jóval nagyobb lenne(nagyobb megmozgatoot tömeg=nagyobb tolóerõ).
Egyébként ha azt a 81,5 kg xenont sûrítve tárolták egy tartájban az kiáramláskor szintén adott volna tolóerõt nem? Másodpercenként kb. 0,1572g xenon távozott a tartájból. Mekkora kiáramlási sebesség képzelhetõ el így vákumban csak a nyomáskülönbség miatt (50 m/s(=180km/) -nál már ez adna 0,5N tolóerõt!) és mennyivel növeli ezt az ionhajtómû?
A légköri ion hajtómû a Lifter elvû meghajtás, a feltételezések szerint a B-2A Spirit is ilyen Lifter-hajtómû segedelmével képes komoly infravörös kisugárzás nélkül repülni. Ennél valóban a légkör levegõjét használják a tolóerõ létrehozására, aféle ion-szél módszerrel. Emiatt a hajtómû "külsõ" mûködésû. Megjegyzés: Ha a B-2A valóban rendelkezik Lifter-elvû meghajtással, akkor is csak a közepes-magas repülési magasságban való stabil egyenes repülésre képes vele. A felszálláshoz mindenképpen szükséges van a gázturbinákra.
Az ûrbéli ion-hajtómû teljesen más kategória, ott egy "belsõ" mûködésrõl beszélünk, hiszen a gázt egy kvázi zárt ciklusban használják fel.
A kiáramlási sebesség attól függ, hogy mekkora fúvókán keresztül távozik a gáz, ám emlékeztetnélek, hogy grammban adtad meg a tömeget, tehát át kell számolnod kilogrammra, ha egybõl számolsz vele. Számoljuk ki:
A te példádban tehát 0.1572g (0.0001572 kg) kiáramló gázunk, vagyis üzemanyagunk, ami 50m/s-el áramlik kifelé.
F = mDot * Ve
F = 0.0001572 kg * 50 m/s = 0.00786 Newton
Az Ion-hajtómû az adott tömegû üzemanyagot gyorsítja fel kvázi energiabefektetés árán - mondjuk 50.000m/s sebességre. Nézzük meg ugyanezt:
F = 0.0001572 kg * 50.000 m/s = 7.86 Newton
Ez az elv. Az adott gázhasználat nem tudom honnan származik, a SMART-1 esetén 5000 óra (18 millió másodperc) alatt használtak fel 82kg üzemanyagot (82,5kg volt a szonda tartályaiban, 150 bar nyomáson), ez 0.00455 gramm per másodperc. Ez esetén:
F = 0.00000455 kg * 50 m/s = 0.0002275 Newton (gáz kibocsátás 50m/s esetén)
F = 0.00000455 kg * 50.000 m/s = 0.2275 Newton (ion-hajtómû 50.000m/s kiáramlási sebesség esetén)
Nem tudom nért nem számoltam át így tényleg hülyeségnek hangzik
Miért nem mûködne a Lifter hajtómû kis magasságban?Megfelelõ feszültségnél a levegõ ionizálódik(ha jól tudom).
Mi az energia forrása a B-2-en a Lifter hajtómû számára?
Miután a B-2A ezen meghajtására csak közvetett bizonyítékok vannak (nevezetesen megfigyelések arról, hogy a B-2A nagy magasságban kikapcsolta a gázturbinás hajtómûveit, legalábbis a kondenzcsík megszûnt), és hivatalosan ezzel kapcsolatban semmit sem kommentálnak, ezért csak a találgatás marad.
Mivel a hajtómûveket "nélküli" repülést eddig csak közepes-nagy magasságban, és egyenes vonalú repülésnél figyelték meg, arra gyanakodnak, hogy a tolóereje túl kicsi ahhoz, hogy kiváltsa a gázturbinás hajtómûveket, de elég ahhoz, hogy infravörös kisugárzás nélkül, zajtalanul adott magasságban és adott sebességnél tartsa a gépet.
Sajnos az energiaforrással kapcsolatban is csak találgatás van. Lehet gázturbina által hajtott generátor (bár ez nem túl valószínû, hiszen éppen a gázturbinák helyett használják) vagy üzemanyagcella. Legalábbis a saját feltevésem ez.
Ismétlem viszont, ha valóban rendelkezik a B-2A ilyen meghajtással, és nem valami más trükköt alkalmaznak...
Sajnos amíg nem erõsítik meg sok lessz a "ha" és addig errõl nem fogunk biztosat tudni.De én nem erre a hajtómûre tettem célzást csak próbáltam lehetséges eszközt felvázolni az emelõrakéták helyett.Azaz a légkörben nem a kis sûrûségû xenon kiáramlása által létrehozott hajtóerõvel kéne számolni.De ez csak mind elmélet marad egy megfelelõ energiaorrás nélkül.
Üdv mindenki!
Ma kutakodtam neten a kínai ûrkutatásról. Olvasgattam, videókat nézegettem, mígnem eljutottam ehhez a videóhoz:
Na most megszeretném kérdezni, hogy szerintetek jogos-e az az állítás miszerint: a kínaiak csak megrendezték az ûrsétájukat, vagy pedig egyszerû irigység az, ami arra motiválta a videó készítõjét, hogy ilyen váddal dobálózzon? (Ha beszéltetek már róla bocs...)
Gagarin ûrrepülése, az Apollo-holdutazás és most a Kínai ûrséta. Összeesküvés-mániákusok mindig voltak, vannak és lesznek. Szerintem ez csak egy erõltetett belemagyarázás. De tételezzük fel, hogy igaz, amit a srác állít. Ha megcsinálták számítógépes trükkel azt, hogy a háttér tökéletes legyen, akkor egy 'buborékot' ne tudnának eltüntetni, ami jól látható az elõtérben? Ugyan már. Valami elszabadult a felszerelésbõl, vagy az ûrhajó felületérõl, és az úszott át a képen. Szerintem.
A google map megmutatja az adott hely melyik szélességen és hosszúságon van? Vagy csak nem találom rajta?
Cifu írta másik topikban. "A Boeing egy Szojuzra emlékeztetõ megoldást hozott le, amely logikája abban van, hogy az orbitális modul a feladattól függõen cserélhetõ, illetve el lehet helyezni benne relatíve normálisan a WC-t (kiváncsi lennék, hogy helyezték el az Orion 5x3,3 méteres csonkakúpjában úgy, hogy ne legyen sehogy sem útban az, aki a dolgát végzi)."
Válaszom: Az Apollo stílusú kabinok alakja kívülrõl valóban csonkakúp, de ezen belül a hermetikus rész alakja már más. Egyszer alul kívül a manõverfúvókák szerelvényei vannak hermetikusan elkülönítve, ezért ott belülrõl alul hengeres a hermetikus rész, felül meg az átszállóalagút körül az ernyõrekeszek és szintén hajtómûvek vannak.
Ha megnézed a Szojuz WC-jét, az bármilyen 50cmx50cmx50cm-es helyen elfér ami egy dupla tárolórekesz mérete, kell még továbbá 2-3 négyzetméter függöny...
Érdemes több nézetbõl is megnézni ugyanott. Az oldalnézet már árnyalja a képet. http://www.tallgeorge.com/images/projectconstellation/cev_overview.jpg Valóban nem egy táncterem, de a Szojuz orbitális kabinjánál így is jóval több használható tér jut egy fõre(a hosszabb idõtartam miatt).
A fene tudja, tudom, hogy rossz összevetési alap, de az Ûrsiklóhoz képest elég szerény azért. :)
Tényleg, nem tudsz valami frissebb Mars-ûrhajó tervet a NASA-tól? Egy 2007-est találtam, az 56m-es forgási rádiuszú szétnyíló rácsszerkezeteset. Frissebbet sehol. Van egy szintén 2007-es hír, miszerint "400 tonnás" ûrhajó lesz, amit részletekben, 3-4 ARES V. indítással juttatnak LEO pályára, és ott szerelnék össze. A kettõ üti egymást, de az utóbbival kapcsolatban semmi konkrétumot nem találtam.
A Shuttle középfedélzete az ISS küldetéseken elég szépen telerámolva szokott lenni. Érdemes végignézni az STS-126 NASA képarchívumát.
NASA-s Marsutazás tanulmányban tudtommal a 2007-es az utolsó, de ez tulajdonképpen a szokásos idõközi ráncfelvarrása a 90-es évek Design Referense Mission-jainak (DRM3. Amirõl még tudok az a 2007-es IAA kongresszuson ismertetett kémiai tanulmány amire "AIAA-2007-6136.pdf" néven érdemes rákeresni. Erre dob egy lapáttal még a Marsdrive Corp Mars for Less tanulmánya ami EELV-vel oldaná meg az indításokat.
Köszi, ez alapján megtaláltam, de átolvasva homlokráncolós... 3 fõs személyzet nagyon kevés egy ilyen útnál, és ráadásul nincs mesterséges gravitáció sem. Mondjuk oké, kihoztak egy minimális költségû, és reális technológiai lehetõségekkel operáló Mars-utazást, és ezzel passzol az Orion-Altair pároshoz.
Ritka jól sikerült misszió annyi szent. Nem is csoda, ha a robotmissziókat támogatók egyik fõ indoka, hogy miért inkább a robotküldetéseket kellene erõltetni az emberes missziók helyett.
Nincs királyi út, vagy megérted a relativitáselméletet, vagy elfogadod...
Mivel az idõdilatáció miatt a mozgó órák lassabban járnak, ezért fénysebesség közeli utazásnál érdekes különbségek tudnak kijönni. Ez nem olyan, amit egy mondatban át lehet adni.
bocsi, de sürgös lenne és hirtelen nem találtam jobb topikot!
az érdekelne, hogy szerda éjszaka vagy hajnalban lehet hullócsillagokat látni, ha az idõ is engedi, de érdekelne hogy pontosan mikor azon belül hogy éjszaka vagy hajnalban?:)
A leszállást? Tuti lefilmezik és utólag is megnézhetõ.
Egyébként (érdekességképp) nem régen láttam egy videóban, h vmelyik repülõ minden leszállást hõkamerával figyel és látható a hõpajzs hõmérséklete elég részletesen.
ugye az edwardson szálltak le? A tv-ben csak annyit mondtak hogy kalifornia, de azt hittem az edwards már nem kalifornia, a vandenbergrõl meg tudom hogy kalifornia, de ott meg nincs leszállópálya. Vagy már van?
Nofene. Oda elég ritkán szállt le eddig tudtommal.
1991-ig az Edwards volt a fõ leszállópálya, csak 1991 után lett a KSC az elsõdleges, hogy az átszállítás költségeit lefaragják. Azóta az Edwards csak tartalék leszállóhely, de ettõl függetlenül azóta is elég sok (~15) leszállás volt az Edwards-on, lévén ez a második számú leszállóhely, ha a KSC-n az idõjárás nem optimális, akkor általában az Edwards jön elõször szóba.
A mostani ûrsikló küldetéssel kapcsolatban (STS-125), most vettem észre, h a wikin egész sok dolgot összegyûjtöttek és gyorsan is frissítették. A reggeli ébresztõ részt és ezt a képet érdekesnek találtam.
Roppant egyszerû, a nap cirka 150 millió kilométerre van tõlünk, átmérõje pedig 1,390 millió km. Az ûrsikló mintegy 560km magasan volt a Föld felszínétõl, a hossza pedig 56 méter.
Ebbõl ki lehet számolni, hogy adott fókusztávolságnál mekkorának tûnik majd a képen az ûrsikló, és mekkorának a nap.
De még egy példát tudok adni: gondolj a napfogyatkozásra. A nap és a Hold látszólagos mérete csaknem megyegyezik. Csak az egyik ~150 millió km-re van, a másik meg ~400.000 km-re, viszont sokkal-sokkal kisebb.
A fókusztávolság változtatásával csökken a kamera látószöge viszont egyes tárgyak méret ettõl változik. Youtubon szerintem ezer videó van errõl. Field of wiev zoom és optics szavakkal próbálkozz szerintem.
szerintem itt csak a nasa igazgatójáról állítja, hogy nem volt a holdon és mégis õ mond meg mindent. egyébként is, a rájöttem egy félkomolyan veendõ blog.