Ja, azt nem írtam még, hogy miután kijelölsz egy adagnyi legénységet, utána még két kör, mire felszállhatnak. Tehát a programba betolás körében még nem lehet velük küldetést tervezni, csak a következõben lesznek aktívak. De ugye minden küldetés egy kör csúszással indul, tehát ez az ûrhajósoknál két kör. Ja, és minden kilövéshez két szett legénység kell, és még így is van, hogy mindkét adag összefossa magát valamitõl addig...
Az egyik legfontosabb az eszközök kezelése. Van a két képernyõ, majdnem ugyanúgy néznek ki, az egyik a fejlesztés, a másik a vásárlás. Fejleszteni csak azt lehet, ami már meg van vásárolva egyszer. A fejlesztés nagyjából egyértelmû, több pénz nagyobb növekedést jelent, a kör eleji R&D módosítók hatnak, meg véletlen események növelhetik-csökkenthetik a felszerelés megbízhatóságát. Két érték van vásárlásnál, az egyik a program indításának költsége, a másik az egyes eszközök ára. Nem meglepõ módon rakétát minden indításhoz újat kell venni, ûrsiklót meg nem. Ûrruhákkal meg dokkolószerkezetekkel nem vagyok tisztában, ott már nem nagyon szokott számítani az az 1-2MB, amibe kerül... Ez a hosszú távú tervezésben fontos, a Föld körüli szondát és az egyszemélyes ûrkabint felviszi a legkisebb legolcsóbb rakéta is, a kétszemélyest a kicsi+boosterek, a háromszemélyeseket a kettes szintû bírja el, de dokkoló+ûreszközhöz már kell booster... A nagyobb rakéták darabjai drágábbak, de megbízhatóbbak. (A rakéta+booster kombót asszem szorzással számolja, tehát 98%x90% lesz a kombinált megbízhatóság) A négyszemélyes cucchoz mindenképp a legnagyobb rakéta kell, ellenben nem kell dokkolással szórakozni.
A küldetések kiválasztásánál nagyon fontos a kis szám a sarokban. Ez az egész küldetésre vonatkozó módosító, minden egyes szakasz sikerére hatással van. Vannak lépcsõfokok, amiket _sikeresen_ teljesítve a nehezebb küldetések módosítói csökkennek. Ezek a lépcsõk: ûreszköz(vagy kilövés), ember az ûrben, EVA, kinntarózkodás, Hold emberes megkerülése, ember Hold körüli pályán, és végül a Holdraszállás. Tehát ha nem lõsz fel ûrszondát, hanem emberes küldetéssel kezded, akkor nagyobb mértékû módosítót kapsz, mintha fellõnél.
A másik dolog, amit fontos tudni, hogy ez egy táblás társasjáték. A küldetések nézegetése közben az egyetlen értékes információ az a kis státuszképernyõ jobbra lent, ahol ilyen csíkok mennek. A zöld csík az eszköz megbízhatósága(- a módosító), a kék csík bele gyakorlatilag egy százoldalú dobókocka. Ha a biztonsági faktor alá "dobsz", akkor a küldetésszakasz sikeres, ha fölé, akkor a csík bepirosodik, és valami probléma lép fel. A különbözõ küldetésszakaszok mindig a hozzájuk passzoló eszköz biztonságát használják, a kilövés és az emelkedés a rakétákat, a földközeli mûveletek a kabint, a Hold felé tranzit a kicker-modult, stb...
A dokkolás még egy fontos dolog, meg nem túl egyértelmû. A dokkolórendszer CSAK a vásárlási képernyõn jelenik meg, ahol a kickerek, meg az ûrruha van. Fejleszteni nem lehet, alapból 40%-os megbízhatóságú. Ezt csak éles küldetésen lehet növelni. Dokkolás szempontjából sikertelen (tehát nem pl visszatérés közben elégett) küldetés 5%-ot növel rajta, sikeres 10%-ot. Az elsõt még asszem kötelezõ emberrel csinálni, de a késõbbiekben lehet automata dokkolóküldetéseket küldeni, amik növelik a dokkolószerkezet megbízhatóságát, viszont legalább nem kell a legénység idõbeosztásával szórakozni.
A küldetéseknél van "jt", vagy "joint" jelzõvel ellátott küldetés, ez azt jelenti, hogy külön rakéta viszi fel az eszközöket, két összehangolt kilövés. Elõször felmegy az ember nélküli felszerelés, majd ha ez sikeres, akkor követik az ûrhajósok.
Az utsó dolog az LOR és az EOR, hogy hol találkozzanak az emberek a holdkomppal, a Hold vagy a Föld körül. Földkörüli találkozáshoz nagyobb, drágábban fejleszthetõ kicker modul kell, Hold körülihez meg kettõ kicsi.
Az én stratégiám kezdésre az, hogy elsõ körben megveszem az olcsó rakétát és az egyszemélyes ûrjármûvet, fejlesztek beléjük egy picit, mondjuk 6+2MB. Köv körben 8+2MB... Harmadik körben megérkeznek az elsõ kör ûrhajósai, gyorsan fel is veszem õket, meg elkezdem gõzerõvel fejleszteni a rakétát és a modult. 4.: Ha valami véletlen eseménytõl megugrottak a fejlesztések, akkor két embert kiveszek a basic training programról, és beteszem õket az egyszemélyes ûrprogramba. Ez attól is függ, hogy az ellenfél közben fellõtte-e az ûrszondát. Ha igen, akkor van idõ, ha nem, akkor õ is az emberes repülésre gyúr, és nem szabad hagyni, hogy elvigye a presztizst. 5.: Itt már erõsen körülményfüggõ a dolog, ha szerencsém volt, akkor már lehet is készülni az elsõ kilövésre a köv körben, el lehet kezdeni fejleszteni az ûrruhát, stb...
Aztán innentõl döntés kérdése, az egyszemélyes kapszulával meg lehet csinálni az ûrrepülést, az EVAt, meg a kinntartózkodást. Aztán közben már lehet fejleszteni a végsõ holdraszálló felszerelést, kapszulát vagy ûrrepülõt, holdmodult, dokkolószerkezetet, nagyobb rakétát...
Nem látom értelmét a párhuzamos programoknak, sok veszõdés az ûrhajósokkal, nagyon sok pénzbe kerül, és végül úgyis csak az egyik jut célba.
Na, remélem ez segít, asszem mindenrõl írtam. Jó játékot!
Hát pár jótanács nem ártana, eddig nem értem a végére, egymás után három elhibázott indítás, ráadásul volt olyan, hogy egymás után kétszer kellett újraépíteni az indítóállást. :)
Én oroszokkal megnyertem, elején szputnyikra aztán vosztokra gyúrva, aztán mikor megnõtt a bevétel a presztízsugrás miatt(elsõ mûhold, egyemberes jármû, ûrséta, kinntartózkodás), kifejlesztettem az ûrsiklót, a 2-es méretû hordozórakétát búszterekkel, elkezdtem tesztelni a dokkolást, közben körberepültem a Holdat, majd végül Hold körüli találkozásos dokkolással, a háromszemélyes holdmodullal szálltam le.
Többször belekezdtem már egy közvetlen megközelítéses holdraszállásos játékba, de nagyon köcsög az ûrhajósok modellezése, a fél játék azzal telik, hogy a négyemberes ûrhajóba sikerüljön úgy legénységet válogatni, hogy egyrészt értsenek valamennyire a dolgukhoz, másrészt ne utálják egymást. Ez a része a játéknak valami elcseszett buziság, azt' pont ezt a részt dizájnolta bele Buzz Aldrin s.k.... :P
Próbálkoztam még kétemberes ûrhajós játékokkal is, csak azokkal az a gond, hogy az elsõ repülések környékén, vagy akár még az elõtt is simán tud 30-50%-okat esni a megbízhatósága a véletlen eseményektõl, amik gyakorlatilag gémóverbe viszik a játékot nagyon hamar... Viszont nagy elõnye, hogy nem kell annyit szopni az ûrhajós társkeresõvel, párokat egész könnyû találni...
Na mindegy... Játszatok vele, jóféle! :) Ha segítség kell, szóljatok, lassan 100% kitapasztalom. (azért legutóbb sikerült a 2 személyes ûrjármûhöz háromszemélyes holdkompot fejlesztenem... :P) Sõt, kezdem megunni, asszem kitapostam belõle, amit lehetett.
Egész érdekes. Táblás társasjáték eredetileg, ezért eléggé egyszerûsített és viszonylag rövid, de egész kellemes. Lehet lenni amcsikkal vagy ruszkikkal, komplett ûrprogramot irányítva el kell érni a Holdat.
Nekem egész sok újat mondott, sztem érdemes kipróbálni.
Itt egy kép, amin érzékeltetik, hogy a Hubble által készített kép mérete hogyan viszonyul a telihold méretéhez. Messze van egy még attól, hogy akár holdkompot alját is kivehessünk rajta, nemhogy egy lábnyomot.
"bár szerintem a keletkezésénél is már okafogyott volt"
Nem-nem. Ez egy remek ismeretterjesztõ topic, amibõl rengeteget lehet tanulni, akár a csillagászatot vagy az ûrkutatást nézzük, akár az átlag forumozó (vagy átlag alatti) viselkedési mintáit :)
Megdöbbentõ, hogy rengeteg olyan ember van, aki csak annyit tud az ûrhajózásról, hogy a Holdraszállás kamu mert "lobog" a zászló és az árnyékok összetartanak, meg nincsenek csillagok a felvételeken.
Neuman János akkor hol találta fel a számítógépet és mivel? Mert akkor még nem volt számítógép. Vagy Oppenheimer, Teller Ede az atom és hidrogénbombát? Hát nagy talányok ezek. Egy nagy összeesküvésnek vagyunk az áldozatai.
Inkább vitatkozzunk Amerika felfedezésérõl. Szerintem nem 1492-ben fedezték fel, hanem 1992-ben. 1492-ben még nem volt számítástechnika, meg GPS. Hogy a fenébe tudtak volna eljutni akkor oda meg vissza. Tehát szerintem egész Amerika felfedezése egy nagy smafu. De akkor kik jártak a Holdon? Lehet hogy tényleg senki, mert akkor még föl sem voltak fedezve? No ez az igazi tudományos talány.
Akkor a topic okafogyottá vált, bár szerintem a keletkezésénél is már okafogyott volt
No hát ha hazugság, hogy ember nem járt még a Holdon, akkor meg is fejtettük a rejtéjt.:)
Miért ide linkeled a csillagászati, orvosbiológiai, és számitástechnikai cikkekeket? Ja, máshol már nem állnak szóba veled? Kellemetlen lehet neked, hogy a világ elmegy melleted, az emberek számba sem vesznek, nincsenek barátaid sem barátnõd (bár inkább pasid).
Persze, olvasgasd csak a genomod papír alapu prezentációját, hátha rájössz, hol hibázott veled kapcsolatban a természet. Hol kerültek bele azok a gixerek, ami a hazudozást, kötekedést, homoszexualitást, tudathasadást és egyéb nem üzemszerü mûködést eredményezték nálad.
Tudod mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy saját magunk is rátalálunk azokra cikkekre, amiket te itt unalmadban linkelgetsz, és vannak ismerõseink akikkel ezekrõl el is tudunk beszélgetni. Neked meg csak az jutott osztályrészedül, hogy a három álregedet felhasználva, ovis módszerrel hívd fel magadra a figyelmet, mert máskülönben a kutya sem figyel rád.
Nyertél, tudjuk hogy létezel, és örömmel tudatom veled, hogy te lennél a legideálisabb hányinger elleni szer reklámarca. És mivel ilyen színes egyéniség vagy, egy-két fogamzásgátlót is el tudnék képzelni, ami rád hivatkozna, mint elkerülhetõ rosszt.
"A kutatók a 2020-as évek közepére ígérik, hogy évente egy évvel ki tudják majd tolni az elérhetõ életkor határát, és 2030-ra azt, hogy az öregedés folyamatát laboratóriumi körülmények között teljesen megállítják."
Nagyon ott van a cikk. Két másik kedvenc témám a Holdra szállás mellett a gerontológia és a telomerek. Ti nem vagytok kíváncsiak a DNS térképetekre? Izgalmas olvasmány lehetne lefekvés elõtt a több milliárd ATGC bázissorrend olvasása. Persze van aki itt mesekönyvet olvas.
De legalább tehetséges, szorozni elg jól tud, pont 4 pixel
Beszélj akkor ST-vel, mert egybõl bannolni csak õ tud, meg talán Mortimer. :)
Egyébként az alreg még nem üldözendõ dolog, csak ha valaki a kitiltás ideje alatt alreggel próbálja megkerülni a kitiltást.
Viszont én továbbra is úgy érzem, hogy ezt a topicot felesleges volt kinyitni. Értelmes hsz. nem nagyon van, csak egy troll, meg a rá adott reakciók...
exaflopos gépet építene az Ibm: http://www-05.ibm.com/uk/ahead/supercomputers/index3.shtml
Na és, akkor mi van? Kérdeznétek. Hát pl. egy hidrogénbomba számítógépes szimulációja egy perc alatt lefutna a kicsikén. 9-10 éven belül megépíthetik a gépet, ez persze a topikot nem zavarja, addigra sem jutunk (vissza?) a Holdra.
Cifu, szerintem zárd be a topikot. Annak, hogy xy hülyegyerek trollkodjon itt permananensen semmi értelme.
Most megy "2012 - Ha eljõ a világvége" a retekklubon. Akkor Holdra szállás sem lesz már a büdös életben.
A Nasanál is hibázhatnak. Amúgy meg nem viccelném el a kérdést, egy kezemen meg tudom számolni, hogy Neil Armstrong hány komoly interjút adott. Komoly alatt azt értem, hogy nem gyerek volt a riporter, és a kérdéseket nem kapta meg elõre: Our Interview with Mr. Neil Armstrong(a riport egy email riport, amit Nadia, egy 10 éves lány kérdezett.
Nagyon félhetnek valamitõl. Talán attól, hogy kiderül az igazság.
Ha ezt ki tudtad keresni, akkor mondj nekem Harrison elõtt egy embert, aki nem katonai elõélettel jutott fel a világûrbe. Akár Szovjet, akár Amerikai ûrhajósról legyen szó. Segítek: mindkét nemzet elsõ ûrhajós válogatásába csak katonai pilóták kerültek be, így civilek nem is juthattak fel a világûrbe. Az egyetlen kivétel ezen idõszakban a "Mercury 13" nõi ûrhajós-jelöltjei lettek volna, már ha valóban bekerültek volna a hivatalos NASA ûrhajós-kiképzésbe.
Holdon a becsapodó meteoritok miatt a talaj alatt létre lehetne hozni egy szuperszámítógépekbõl álló gridet a kozmosz modellezésére. Persze ehhez el kéne oda jutni.
Ismered a szövegmezõ felett olvasható piros betûs részt? Elég feltûnõ, és rád is vonatkozik.
[okkultist emulaton on] Alreg GYANÚS! MUHAHA, csak nekem tûnik fel, hogy gerrob elõzõ kitiltását követõ napon regisztrált? nagyon GYANÚS! [okkultist emulation off]
10 évvel a Holdra szállás(?) után születtem, 100 évvel Einstein születése után. Érdekes egy év volt. Ha a 2100-at megérem, akkor talán láthatok egy nem kamu Holdra szállást is, végül is volt már olyan, hogy valaki bizonyítottan megélte a 120. évét. Az esélyem erre jelenleg egy az ötven milliárdhoz.
Ne legyémá izémá! Gondókoggyá. A hód az innen is láccik, tehát ha odamennek az usákok akkor aztat láttyák a többiek is. De ha marsra! Akkor lehet mellédumálni hogy persze mán 25 perce úton vagyunk.. Mert a zûr sötét és zûrhajó is feketére van festve hogy lopakodó legyen, és ne vegyék észre a marsi náciufók.
Hogy a fenébe tudják ilyen pontosan kiszámolni a pályát? Messenger mérési adataiból az következik, hogy kilenc tizedesjegy pontossággal ismerik hozzá a fizikai állandókat.
Nyugi gerrob, a világon mindenre van elég pénz, csak rossz az elosztás! :D
Nincs neki semmi komoly baja, csak szeret a figyelem középpontjába lenni. Feltünési viszketegség, nem vészes. Legalább van mirõl beszélni, és van módunk betekinteni az igazán egyszerû emberek "gondolataiba". Sokan vannak ugyanis akik az általa elõadott produkcióban rejlõ megállapításokat tényleg el is hiszik, mert a nemisúgyvan álláspont olyan intelligensnek, és felsõbbrendûnek tûnik.
Nocsak, van itt pénz. Csak nehogy az legyen, mint az rsa.com által felajánlott pénzekkel, amikor elkezdték a *nagy* rsa számokat faktorizálni, legutolsó nyeremény talán 20,000 dollár volt (persze az emberi munka+áram több volt ennél), aztán lehúzta az rsa a rolót (a nyereményeknél). Utána lehet olvasni.