"Azt tudjuk hogy nagytömegû testek vöröseltolódást keltenek. Ha viszont a kvazárokat közeli de nagy tömegû objektumoknak képzeljük el, akkor annak a galaxis szerkezetét is befolyásolniuk kéne, tehát ha közeliek nem lehetnek olyan nagy tömegûek."
Most így hirtelen nem rémlik, hogy sikerült-e már pontosan mérni a kvazárok távolságát.
"De vajon azt is tudjuk, hogy milyen vörös eltolódást kelt az a folyamat kicsiben amit egyszer már a felfúvódás elméletnél elfogadtunk, amikor a kvantumvákuumból, úgymond a semmibõl tömeg lép ki?"
Kívülrõl nézve semmilyet (már ha egyáltalán meg lehet figyelni kívülrõl).
"Nos a felfúvódás elmélet az elõbbit jelenti, a vákuumfluktuációk hirtelen nagyságrenddel nagyobbakká váltak és ezzel viszont egy csomó tömeg is keletkezett!!!!!"
Nem ismerem részletesen az eméleteket. Úgy tudom, nem szükségszerû az anyag keletkezése.
"Mindezt ráadásul a fénysebességgel meghaladóan."
Csak a tágulás. Az anyag keletkezése egy adott helyen történik, nem mozog semerre.
"Csak éppen ez szerintem egy fából vaskarika, mert sem a rel elm sem a kvantummechanika szerint nem lehet ezt a folyamatot magyarázni. Persze ha a fizikusoknak ez tetszik az az õ dolguk."
Pontosan errõl van szó. Ilyen körülményekre egyik elmélet sem jó, ezért van szükség az egyesített elméletre.
"A kvazárok esetében márpedig fénysebességet meghaladó sebességû kilövelléseket tapasztalunk, az más kérdés hogy alapból ne hisszük el és azt mondjuk mind ez csak látszólagos."
HA van egy kis idõd kereshetnél valami linket, hogy ne csak a levegõbe beszéljünk.
"Megjegyzem a vörös eltolódással rengeteg probléma van."
?
"Hubble óta a róla elnevezet állandó folyamatosan kell módosítgatni."
Naná, hisz nagyon nehéz pontosan mérni. Mostanra viszont már elég jó érték van rá (meg közben kiderült hogy nem is állandó).
"Másrészt bizonyos szupernovák sem illeszkednek bele a klasszikus világegyetem képbe - anomális vöröseltolódás értékük miatt, ezért kellett kitalálni az un. sötét erõt, ami az egész univerzumban nagy léptékben érvényesül."
Nem kitalálni kellett, hanem egyszerûen következik a mérésekbõl. (Egyébként sötét anyag és sötét energia van.) Ne aggódj, a tudósok nem találnak ki ész nélkül ilyen dolgokat, a tudományos gondolkodás egyik legfontosabb alapelve az Occam borotvája nevezetû. A sötét anyag létezésére egyébként elég erõs bizonyíték, hogy a galaxisok forgása jóval gyorsabb, mint amit a látható tömegük indokolna. A sötét energia léte meg összefügg azzal is, hogy a legpontosabb mérések szerint a világegyetem tágulása gyorsul.
"Szerintem a probléma lokális eredetû, létezik olyan fizikai folyamat, ami lokálisan befolyásolja a téridõt az objektum vörös eltolódását, ez lehetõvé teszi hogy a kvazárokra sokkal kevésbé szélsõséges modellt kelljen kitalálni, és az univerzumot is meg lehet kímélni a sötét erõtõl."
Ilyen fizikai foyamat pl. a gravitáció (->gravitációs vöröseltolódás). Az ilyen ismert folyamatokat természetesen figyelembe veszik. Új, ismeretlen jelenség feltételezése azért nem jó, mert semmilyen más mérés vagy elmélet nem támasztja alá. Ellenben a sötét energiának és az ezzel összefüggõ kozmikus taszító erõnek elméleti háttere is van (bár még nem bizonyított). A választ szintén az egyesített elmélet fogja megadni.
Hogy mire gondolok azt egy kérdéssel tudnám megvilágítani:
Azt tudjuk hogy nagytömegû testek vöröseltolódást keltenek. Ha viszont a kvazárokat közeli de nagy tömegû objektumoknak képzeljük el, akkor annak a galaxis szerkezetét is befolyásolniuk kéne, tehát ha közeliek nem lehetnek olyan nagy tömegûek.
De vajon azt is tudjuk, hogy milyen vörös eltolódást kelt az a folyamat kicsiben amit egyszer már a felfúvódás elméletnél elfogadtunk, amikor a kvantumvákuumból, úgymond a semmibõl tömeg lép ki?;))))
"Két dolgot keversz. A gravitáció a téridõ görbülése, a tágulás meg tágulás."
Na de mi tágul és hogyan? Ha a téridõ eccer csak tágul akkor viszi magával a benne levõ anyagot a tágulása során, vagy csak nagyobb lesz a világnak az a része ahol már nincs anyag csak maga a téridõ.
Nos a felfúvódás elmélet az elõbbit jelenti, a vákuumfluktuációk hirtelen nagyságrenddel nagyobbakká váltak és ezzel viszont egy csomó tömeg is keletkezett!!!!! Mindezt ráadásul a fénysebességgel meghaladóan. Végül is talán azért nincs ellentmondás, mert a felfúvódás elött még olyan volt a világegyetem ahol csak minimálisan érvényesül a relelm és az akkori makroméreteket is a kvantummechanika szerinti folyamatok jellemezték. A felfúvódás után meg már a nagyléptékû kolcsönhatásokra a rel elm az érvényes.
Csak éppen ez szerintem egy fából vaskarika, mert sem a rel elm sem a kvantummechanika szerint nem lehet ezt a folyamatot magyarázni. Persze ha a fizikusoknak ez tetszik az az õ dolguk.
A kvazárok esetében márpedig fénysebességet meghaladó sebességû kilövelléseket tapasztalunk, az más kérdés hogy alapból ne hisszük el és azt mondjuk mind ez csak látszólagos. Ha a kvazárokat sokkal közelebbi égitesteknek képzeljük el akkor ez a kérdés megoldódik, csak akkor más okot kell keresnünk a vöröseltolódásukra. Megjegyzem a vörös eltolódással rengeteg probléma van. Hubble óta a róla elnevezet állandó folyamatosan kell módosítgatni. Másrészt bizonyos szupernovák sem illeszkednek bele a klasszikus világegyetem képbe - anomális vöröseltolódás értékük miatt, ezért kellett kitalálni az un. sötét erõt, ami az egész univerzumban nagy léptékben érvényesül.
Szerintem a probléma lokális eredetû, létezik olyan fizikai folyamat, ami lokálisan befolyásolja a téridõt az objektum vörös eltolódását, ez lehetõvé teszi hogy a kvazárokra sokkal kevésbé szélsõséges modellt kelljen kitalálni, és az univerzumot is meg lehet kímélni a sötét erõtõl.
"Na most itt nekem nem stimmel valami, az áltrel szerint mi a gravitáció: a téridõ görbûlete, ami ugye csak max fénysebességgel fejtheti ki a hatását/terjedhet. A felfúvódás elmélet szerint ugyan ez a téridõ viszont a fénysbességet meghaladó sebességgel tágul!"
Két dolgot keversz. A gravitáció a téridõ görbülése, a tágulás meg tágulás. Nem vagyok profi ált. rel. elm.-bõl, de szerintem itt nincs ellentmondás. Különbenis Einsteinnek meg a többi ezzel foglalkozó fizikusnak csak feltûnt volna egy ilyen ellentmondás, ha lenne.
"Van egy test szerinted kétmilliárd fényév távolságra, milyen sebességgel kellene mennie, ha azt látod hogy egy fokot elmozdul? Bõven fénysbesség fölött!!! Márpedig ilyen kilövelléseket lehet a kvazároknál látni."
Én úgy tudom, hogy a fénysebességhez közeli, de azt nem meghaladó sebességûek a kilövellések. Egyébként simán lehet illúzió, pl. úgy, hogy egy fénycsóva megvilágít egy csillagködöt. Utánna kéne nézni, hogy pontosan hogy is van ez, de most nincs idõm erre.
"de kvantumállapotot, valamilyen hatást azt igen!"
Kvantumállapotot is csak úgy tudsz átvinni, ha egy hagyományos csatornán is küldessz adatot (a te mérési eredményedet) a vevõnek. A részletekre már nem emléxem pontosan, de ha kell utánnanézek.
"De ennek ellenére ezidáig nem sikerült bizonyítani sem a gravitációs hullámok, sem a gravitonok létezését."
Pár évvel ezelõtt sikerült bizonyítani a grav. hullámok létét, mégpedig épp ilyen netutroncsillag pár segítségével. A gravitronok létezésének bizonyításáról nem tudok, de az biztos, hogy az elméleti alapok elég erõsek.
Na most itt nekem nem stimmel valami, az áltrel szerint mi a gravitáció: a téridõ görbûlete, ami ugye csak max fénysebességgel fejtheti ki a hatását/terjedhet.
A felfúvódás elmélet szerint ugyan ez a téridõ viszont a fénysbességet meghaladó sebességgel tágul!
"Nem értem, hogy hol a probléma. Mi köze a változás gyorsaságának a távolsághoz ?"
Geometria, van az orrodtól karnyûjtásnyira egy gyufásdoboz, ami egy másodperc alatt egy fokot elmozdul. Ez reális sebesség.
Van egy test szerinted kétmilliárd fényév távolságra, milyen sebességgel kellene mennie, ha azt látod hogy egy fokot elmozdul? Bõven fénysbesség fölött!!! Márpedig ilyen kilövelléseket lehet a kvazároknál látni. (amúgy a számok nem pontosak, csak a péda kedvéért találtam ki).
Ha viszont a kvazárok sokkal közelebb vannak akkor ezel együtt kissebbek is vagy is a jelenségek sebessége a fénysbességen belül van.
"Itt még senki nem hallott az Einstein-Podolsky-Rosen (EPR) paradoxonról? És az 1983-s Párizsi kíséletrõl? Mert ott bebizinyították hogy nem a fény a leggyorsabb."
ezzel a módszerrel sem lehet információt továbbítani a fénynél gyorsabban.
Igen, mert a körpályán gyorsuló mozgást végeznek. De ennek ellenére ezidáig nem sikerült bizonyítani sem a gravitációs hullámok, sem a gravitonok létezését.
"Ha belegondolsz te is megérted, ahhoz hogy megtudjuk mérni a a gravitáció terjedését a fény sebességéhez képest, rendelkeznünk kellene olyan eszközzel, ami egyrészt méri két mérõpont között a gravitációs hatásváltozását, ráadásul a fénytõl függetlenül képes két mérõpont közötti info átvitelre."
Nem lehet a fénysebességet bekalkulálni a számításoknál? Meg vannak olyan hatások is, aminek a mérése nem függ a fénytõl. Pl. az, hogy a két neutroncsillag kering egymás körül egyre kisebb sugarú pályán. Ebbõl következik, hogy energiát veszítenek valamilyen módon. És véletlenül pont annyit, amennyit az ált. rel. elm. szerint a grav. hullámok miatt veszíteniük kell.
"alójában senki nem tudja, hogy milyen gyorsan terjed a gravitáció, lehet hogy gyorsabban mint a fény, de lehet hogy nem."
Az ált. rel. elm.-bõl következik, hogy pontosan fénysebességgel terjed. Ha jól rémlik, a merkúr pályájának mérhetõ eltérése a klasszikus számításoktól épp emiatt van, és a rel. elm.-beli számolás pontosan egyezik a mérésekkel. Ebbõl következik az is, hogy a grav. terjedési sebességét pontosan adja meg.
"Ha elfogadjuk a felfúvódás elméletét akkor már is van egy példánk, ami szerint valami (a világegyetem) túllépte a fénysebességet."
A tér tágulásának sebességére nincs elvi korlát. Ezért mûködhet elvileg a warp-drive is.
"Másik jó példa a kvazárokból kilépõ nagysebességû anyagsugarak, illetve a kvazárok rendkívülo gyors változásai. Ha elfogadjuk, hogy a kvazárok tényleg nagy meszeségben levõ objektumok, akkor nem mutathatnák ezeket a jelenségeket!"
Nem értem, hogy hol a probléma. Mi köze a változás gyorsaságának a távolsághoz ?
"Hát ezt a hülye is tudja. A fény sebessége egynesen mérendõ annak ellenére, hogy a szegény fény a szinuszhullámot ír le. Namármost, ha szinuszgürbe hosszúságát megmérjük, akkor az hosszabb mint a koordinátarendszer x tengelye, hiszen ez már látszik is. Ha egy madzagot hullámosan rakok le a földre, akkor több kell, mint ha egyenesen tenném. Namármost ez is bizonyítja, hogy valójában hosszabb utat tesz meg mint 300 ekm."
A fényben semmi nem halad színuszgörbe mentén. Az elektormágneses tér rezeg, de az nem halad sehova. A foton az halad, de az meg nem rezeg. Ez az a bizonyos részecske-hullám kettõsség, amit a klasszikus fizika, illetve a józan paraszti ész segítségével már nem lehet megérteni. Hagyományos hullámok esetén is a hullám terjedési sebessége és a közeg részecskéinek a sebessége két különbözõ dolog. Pl. a rugalmas kötélen terjedõ hullám esetén a kötél anyaga és a hullám egymásra (közel)merõleges irányban mozog. Remélem az még számodra is nyílvánvaló, hogy a kötél anyagát nem viszi magával a hullám.
neeeem ... maga a laserkard botja allítja elo a mezõt meg az festi be a lasert is :))) a kék laser pozitív a piros negatív és ezért taszítják egymást. Tecciééérteni ??? ;)
Isteni ahogy ilyen hülyeségeken vitáztok ! Azért szeretem az ilyen semmitmondó cikkeket, mert akkor annyi okosságot találni a fórumban! ezért jó ez a magazin! sokszor a fórumban több érdekesség van, mint magában a cikkben :D
Természetesen sehogy nem lassul le, két atom között (az üres térben) ugyanúgy c-vel száguld, viszont az elnyelõdés és újabb kibocsájtás idõt igényel, ezért külsõ szemlélõ számára a közegen lassabban halad át a fény.
Szó sem volt megcáfolásról, csak a specrel tisztázta a dolgokat éter nélkül is, így az feleslegessé vált. Azóta sem kellett elõrángatni semmilyen jelenség magyarázatához, ezért jelenleg nem elfogadott elmélet.
Einstein-Podolsky-Rosen (EPR) paradoxon megoldására végeztek kisérleteket. Az eredmény minden alkalommal -ahogy én tudom- a kvantumechanika igazát bizonyította Einstein és társai ellenében.
Itt még senki nem hallott az Einstein-Podolsky-Rosen (EPR) paradoxonról? És az 1983-s Párizsi kíséletrõl? Mert ott bebizinyították hogy nem a fény a leggyorsabb. Akit jobban érdekel a téma annak ajánlom Jenny Randles Idõviharok c. könyvét. Szinte teljes egészében ezzel a témával foglalkozik.
Vannak, de ezeket a stabil részecskék építõköveinek tatják. (Bár szerintem csak olyan rövid életû törmelékek, amik nagy energiájú stabilabb részecskék kölcsönhatásakor jönnek létre a kvantumvákuumból, bár ezen az értelmezésen egy fizikus vitatkozna.) Ami, pár részecskét leírtam abból áll a körülöttünk levõ anyagi világ 99%-a.
én úgy tanultam hogy a fény sebessége állandó. hogy lehet lelassítani vagy felgyorsítani? egyáltalán átlépni? csak azt nem írják le a cikkben, ami a lényeg...
A fermionok legközönségesebb képviselõi az elektronok, protonok, neutronok.
A fényt nem azért tudjuk érzékelni, mert átmegy részecskébe, a részecske nem analógiája az anyagnak, és a hullám pedig nem analógiája az energiának!
A valóság az, hogy amit általában szilárd "anyagnak" érezékelünk azok fermionok (feles spinü részecskék), a megfoghatatlan "energia, sugárzás", meg bozonokból álló részecskeáram.
A részecskék kölcsönhatása meg nem egy egyszerû billiárdgolyó ütközés, hanem olyan folyamat, amikor a részecskék közelsége miatt a kvantumvákum tulajdonságai megváltoznak, ami visszahat a részecskékre.
Ebben biztos vagy? Nem sokat tudok a kvantumfizikáról, de úgy tudom, hogy akkor lehet egy nagy energiájú fotonból részecskepár, ha az enegiája az E=mc2 képletnek megfelelõen a részecskék tömegével egyezik. Ekkor végbemehet a párkeltés. Ha pedig egy részecske találkozik az antirészecske párjával, akkor egy ugyanilyen energiájú foton keletkezik. Az én szubjektív véleményem az, hogy valójában a részecske is csak egy állóhullám, ami nem terjed a térben, hanem egy pontban rezeg. Valahogy úgy talán, ahogyan az elektron kering a pályáján. Hogy miért van ennek tömege? Lehet hogy nincs is, csak számunkra van, mert ilyen típusú energiából van az anyagi világ. És ezért reagálnak egymásra az ilyen típusú részecskék. Ahogyan a fotonok is reagálnak egymásra találkozáskor: azok interferálnak.
Nem voksról van szó, hanem arról, hogy - tudtommal - csak akkor "megy át részecskébe", amikor kapcsolatba kerül egy stabilabban részecske-állapotú valamivel. Így a "részecskeség" csak egy pillanatnyi hatás. (De ugye, >miért pont ott, és akkor<.)
Hát nem t'om, de a kétréses kísérlet hajtépõ eredményei után érdekes ha valaki akár a hullám, akár a rézsecske esete mellett teszi le a voksát ... Na van is nem egy, nem kettõ prof. aki nem is tud nyugottan aludni miatta :D
"...A fénysebesség egy állandó! Nem lehet semmit sem felé gyorsítani mert annak a TÉRIDÕ rendszer szab határt.." Akkor a téridõt kell megbuherálni, hogy a C ne legyen kb. 300.000KM/s, hanem pl. 540.000 ;)
A kérdés, hogy a részecske valóban részecske-e? Érdekes a részecskékre úgy hivatkozni, hogy egyszerre nem ismerhetõ akármekkora pontossággal a pozíciójuk és az impulzusuk(tehát a sebességük is) egyszerre. Lehet, hogy ez is csak egy hullám? Lehet hogy a részecske is csak olyan a térben, mint a víz felszínén a pontszerû forrásból kiinduló hullámok?
Nem. Amit megcáfoltak, az éter-elmélet volt. Mivel az étert mindennél sûrübbnek képzelték el. De most belegondolva lehet, hogy mégis igazuk volt. Mi van, ha a tér egy sûrû energiaháló, és ennek a kilengései a fotonok, elemi részecskék, stb. ? De mivel az "üres" tér energiállapota 0, ezért nem akadályozza meg a másmilyen energiaállapotú teret az áthaladásban, nem interferál vele. Viszont ettõl még ott lehet az energia! Minden mechanikai hullámra igaz, hogy szükséges egy rugalmas közeg a terjedéséhez. Mivel valamilyen szinten minden közeg rugalmas, ezért mindenben kelthetõk mechanikai hullámok. Nem lenne logikus feltételezni az elektromágneses hullámokról is hasonlót? De, nagyon is az, sõt, ha nem kellene közeg a terjedéshez, akkor nem terjedhetne! Térre mindenképp szükség van a terjedéséhez, és ezt nem lehet cáfolni. A tér is felfogható közegként. Ha nem lenne csatolás a tér pontjai között, akkor semmilyen hullám nem terjedhetne benne. Ez is logikus. Még erõvonalak sem! Sem elektromos, sem mágneses, sem gravitációs erõvonalak nem alakulhatnának ki, ha nem létezne valamilyen kapcsolat a tér pontjai között.
"aztse lehet elképzelni hogy vége van valahol...mert mivan ha odamegyek a végéhez és átnyúlok a túloldalra ?" Az attól függ kifelé vagy befelé görbül e önmagába ;)
Elmondom ...;) Nem csak lézer van itt ám ... hanem mágnesek ... :)) és egyszerûen annyira taszítja hogy pont megáll a két kard ... ha jó erõsen összeütik akkor vissza is pattan ... de az erõ segít abban hogy nehogy kiessen a kezükbõl ;)))
És még azt szeretném megtudni, hogy mitõl lesz az acélnál is keményebb a fénysugár a fénykardban?
A kísérletet kielemezve mások arra a következtetésre jutottak, hogy ennél a jupiteres kísérletnél nem annyira a gravitáci mint a fény terjedési sebességét mérték ki.;)
Ha belegondolsz te is megérted, ahhoz hogy megtudjuk mérni a a gravitáció terjedését a fény sebességéhez képest, rendelkeznünk kellene olyan eszközzel, ami egyrészt méri két mérõpont között a gravitációs hatásváltozását, ráadásul a fénytõl függetlenül képes két mérõpont közötti info átvitelre.
Nos gravitációs hullámot a mai napig nem tudtak kimérni, a világegyetemrõl pedig jelenleg még csak is elektromágneses hullámok (fény) segítségével mûködõ berendezésekkel tudunk részletes képet csinálni. Nincsenek elektron/pozitron/neutron/neutrino teleszkópjaink.
Ettõl kezdve ez az egész csupán Dávidmerlini só!;)
Valaki tud részletesen a hullámcsomagról? Mert szerintem az lesz itt a megoldás kulcsa.
Gyerekek felgyorsítom a fényt bazi nagy többszörössel és kb. 1,5 méteren hirtelen megállítom. És ez a fénykard. És errõl ti még nem hallottatok. Illusztrációt bármely tékában találtok. Starwars 1-6 rész. Hogy hogyan kell csinálni, azt bármelyik kis jedi tudja. :))))
Bocs: x távolságra
Komolyra fordítva a szót, szerintem arról van szó, hogy információt lehet továbbítani a fénysebességnél gyorsabban olymódon, hogy két létezõ fénysugár fázisával játszanak. Ez nem mond ellent a relativitáselméletnek, mivel az információnak nincs tömege. Lényegében két fénysebességgel terjedõ fénysugár közti fáziseltérés változik meg hamarabb, ami pedig nem igazán alkalmas sokmindenre. Az már egy más kérdés, hogy gyakorlati haszna mennyire lehet, mivel feltételezi a már meglévõ két fénysugárt, amely "kiépítése" nem valósulhat meg fénysebességnél gyorsabban. (Egyébiránt a fénysebesség annak mozgási irányában értendõ, tehát ha beteszek két tükröt, egyharmadára lassíthatom én is a fényt. Ha pedig a célpont a mi világunkban látszólag x sebességre van, de kiépítek egy féreglyukat a két pont között, vagy meghajlítjuk a teret, úgy hamarabb is eljuttathatjuk a célpontra a fényt. Az más kérdés, hogy erre még az emberiségnek nincs technológiája.) Amúgy meg valóban sok fogalmazási hibát tartalmaz a cikk, kezdve azzal, hogy nem mindegy, hogy egynegyedével, vagy egynegyedére lassítják, stb. Szóval jó lenne a cikknek is érthetõbben fogalmazni, de szerintem itt is azzal a szokásos újságírói trükkel állunk szeben, hogy egy hirmorzsából kerekített egy szakmailag nem kellõ jártassággal rendelkezõ újságíró egy cikket, több kevesebb sikerrel.
Aztán a fénnyel mûködõ procira már nem folyékony nitrogént kell locsolni, hanem bebugyolálom heggesztõszemüvegbe, és kész a mod?
Azt még elfelejtettem leírni, hogy ez az eredmény csak azért lehetett, mert svájci tudósok voltak. Namármost köztudott, hogy a friss hegyi levegõn az ember is üdébb, frissebb, gyorsabban mozog. Logikus, hogy a fény is gyorsabb ilyen körülmények közt.
Emberek, ne vicceljetek már, semmi, még az információ sem mehet a fény sebességénél gyorsabban jelenlegi tudásunk szerint és SEMMI nem utal arra hogy ez ne így lenne.
Most jó nagy baromságot írtál, a gravitáció is fénysebességgel "halad". Nem is olyan rég mérték meg a Jupiter segítségével:
Valójában senki nem tudja, hogy milyen gyorsan terjed a gravitáció, lehet hogy gyorsabban mint a fény, de lehet hogy nem.
Minekután az õsrobbanás elméletet a kvantumfizika oldaláról nem lehetett 100%-ig alátámasztani, pár trükkös fiatal fizikus bevezette a felfúvódás gondolatát. Tekíntve, hogy a világegyetem már elelve fénysebességgel tágult ez feltételezi, hogy a téridõ egyszercsak ezt meghaladóan terjedjen ki. Ha elfogadjuk a felfúvódás elméletét akkor már is van egy példánk, ami szerint valami (a világegyetem) túllépte a fénysebességet.
Másik jó példa a kvazárokból kilépõ nagysebességû anyagsugarak, illetve a kvazárok rendkívülo gyors változásai. Ha elfogadjuk, hogy a kvazárok tényleg nagy meszeségben levõ objektumok, akkor nem mutathatnák ezeket a jelenségeket! Persze bizonyos trükközéssel megvédhetõ ez az álláspont, és nem szükségszerûen fog a dolog sebessége a fénysé fölé nõni. Ez már inkább hasonlít a cikkben szereplõ példára, hogy látszólagosan mégiscsak túlléphetõ a fényseb.
Szal azért nem olyan egyértelmûek a dolgok mint a középiskolai fizika tankönyvekben!!!
És akkor még a nemrég felfedezett gyorsító hatású sötét erõrõl nem is beszéltünk!
Tudtommal a gravitációs tér terjedése is "csak" fénysebességgel hallad, és én nem látom hogy a cikk ezen az állásponton változtatna, szóval miért nem mozognánk 8 percig körpályán?
Egyébként lelassítani nem túlzottan nehéz a fényt. A sima 1,5-es törésmutatójú üvegben már csak 2E8 m/s-al megy.
Ez nem igaz. Nem tudok a gravitáció terjedési sebességének mérési bizonyításáról, de valahol fénysebesség körül van. Elég nagy galiba lenne belõle, ha nem akkora lenne.
"A gravitacios (es a tobbi tomegvonzasi) hatas is fenysebessegel halad. Ha most hirtelen eltunne a nap, akkor a bolygonk meg kb 8 percig korpalyan mozogna, magyarul nem ternenk le elobb a palyarol minthogy meglatnank hogy eltunt a nap." Épphogy arról van szó, hogy a gravitációs hatás megváltozása AZONNAL érezteti hatását MINDEN olyan objektumon, amire az hatással volt (vagyis mindegyikre). A fény hiányát tényleg csak 8 perc múlva érzékelnénk ilyen távolságból, a gravitáció hiányát viszont azonnal.
A relativisztikus fizika szerint semmi (beleertve az informaciot) sem haladhat a fenynel gyorsabban. A gravitacios (es a tobbi tomegvonzasi) hatas is fenysebessegel halad. Ha most hirtelen eltunne a nap, akkor a bolygonk meg kb 8 percig korpalyan mozogna, magyarul nem ternenk le elobb a palyarol minthogy meglatnank hogy eltunt a nap. A feny sebessege vakumban c, mas kozegekben a c-nel alacsonyabb. A cikkben ha jol ertelmeztem uvegszalrol van szo, tehat eleve c-nel alacsonyabb sebessegu fenyrol van szo. Valoszinuleg ezt az alacsonyabb sebessegu feny-t tudtak gyorsitani (valamilyen c alatti sebessegre), ami nem mond ellent semmilyen fizikai torvenynek. A fenyrol egy kicsit: A feny kettos termeszetu. Lehet hullamkent vagy reszecske kent jellemezni. Mindkettot kulon-kulon lehet kiserlettel bizonyitani, azt viszont nem hogy egyszerre lenne hullam is meg reszecske is. Reszecskekent leginkabb egyenes vonalu egyenletes mozgasban (es nem hullammozgasban ala #11) halad.
Valóban, és gondolom te sem érted, miként fogunk a fénynél gyorsabban tudomást szerezni a csõ végén figyelve arról, hogy frekvenciát váltottak a túlvégen (hacsak nem tudjuk már elõre). Illúzióból még nem lesz adat.
Oké, de honnan tudhatnánk meg a lassulást, ha ennek folyományaként az óráink is lassulnának?
Amúgy a cikk tényleg borzasztó a 2 ordító hiba/mondat arányával, így alig lehet belõle megtudni valamit.
A jelenség az én értelmezésemben olyasmi, mint mikor két átlátszó vonalzó rovátkáit egymáson elmozgatva a sötét/világos részek sebessége nagyobb a mozgatás sebességénél. Érdekes az lehet, hogy mindezt hogyan használják fel információ továbbítására.
Bakker itt mindenki milyen okos :D Ha az itteni fórumozókat alkalmaznák a világ jobbátételében már rég lehozták volna nekünk a paradicsomot... :D
Most nem azért, de szerintem azok a tudósok mégis csak jobban tudják hogy most mi van, mint itt bárki... (Az más h a cikkírónak fingja sincs arról h mit írt.. meg szerintem senkinek sem :D)
Tudtommal a fényt fotonok alkotják; részecske és hullámtulajdonsággal. A foton pedig a legkisebb energiaegység. Ez energiának pedig nincs tömege.
Szerintem a gravitáció terjedési sebessége gyorsabb kell, hogy legyen a fényénél. (De mivel csak a fénnyel, ill. elektromágneses hullámokkal tudunk érzékelni, ezért a fény sebességét kapjuk meg a kísérleteknél. - magyarul: lázmérõvel nem lehet izzó vasat mérni)
Nem estem kétségbe, amiért nem értettem egy kukkot sem a cikkbõl, mert akik érteni látszanak, azok is kétségbe vonják az állításait.
Egyébként most talán haszontalannak látszik egy ilyen kisérlet, de készõbb akár még hasznos is lehet.
A fény nyugalmi tömege 0, ezért nem nõ végtelenre a tömege.
De nem értem ezt az egész információ dolgot. Most az mi? Információközvetítéshez valamiféle sugárás, vagy anyag kell nem? Vagy ittt az információ szó mást jelent, mint a köznyelvben?
Akkor most már elmagyarázhatná valaki (hozzáértõ), hogy mi a fenérõl is van szó. Anno a fizika órán még azt tanultam, hogy a fénysebességgnél gyorsabban nem mehet semmi, mert akkor végtelen lenne a tömege. Ámbár, ha a fény mehet gyorsabban, akkor ebbõl az következne, hogy a tömege nulla. És most kellene nevetni?
" fénysebesség az õsrobbanáskor a mainál sokkal gyorsabb volt ", akarom mondani nagyobb...
Pár új elmélet szerint a fénysebesség az õsrobbanáskor a mainál sokkal gyorsabb volt és azóta folyamatosan lassul. Ez egy csomó kérdést megválaszol, viszont így nem vehetünk mérget rá hogy a fénysebesség állandó.
"Ha minden frekvencia-összetevõnek ugyanaz a fázissebessége, akkor a teljes impulzus is gyorsabbnak tûnik."
Ez nem azt jelentené, hogy pl. egy koherens, vagy lézer fény gyorsabb az inkoherensnél? Ami persze nem igaz.
Egyébként szerintem itt valami olyasmirõl van szó, hogy úgy indítanak több sugarat, hogy a közöttük létrejövõ interferencia folytán kialakuló "virtuális" hullám lesz gyorsabb egy sima sugár sebességénél. Kérdés, van-e értelme ennek a trükközésnek a laboron kívül.
"A csökkentés terén közel negyedével sikerült mérsékeli a sebességet - ami még így is szédítõ a másodpercenkénti 74 400 kilométerével -"
Ez egy nagy baromság...A fénysebesség egy állandó! Nem lehet semmit sem felé gyorsítani mert annak a TÉRIDÕ rendszer szab határt..a fény valójában végtelen nagy sebességgel halad csak a térIDÕ defektusa miatt késik. Relativitás elmélet szerint egy 1/2 c vel haladó ûrhajóról küldünk egy lézerfényt a haladási irányban ami az ürhajó inerciájából c vel halad...Tõlünk nézve ugyanez az érték az ürhajóhoz viszonyítva 1/2 c ...viszonylagos.... Nem lehet vele manipulálni mert erre épül a világunk..ezt nem lehet és soha nem is fogják megváltoztatni..A fény haladási sebességét ..máskülönben már rég elözönlötték volna a világunkat az idõutazók hahah
Bocs az íráshibákért.
Mégegyszer elolvastam a cikket, és arra kérnélek tiszelt Richard Balázs, hogy te is tedd meg ezt az eredetivel. Én nem tudom kideríteni ebbõl, hogy az eredeti mirõl szólt. Ami itt le van írva, az jobb esetben is zavaros, vagy téves. Ellentmond még az alapvetõ klassikus fizikának is. Nem várom el tõled, hogy többet tudj, mint egy hivatásos fizikus, de azért nem ártana megmutatni a cikket egy olyannak is.
Sõt, a fény (értem itt a látható fényt, az infra-, és az ultraibolyafényt is) az eletromágneses hullámok közé tartozik.