nincs hõleadás a felületen át amit szeretnék megtudni az az, hogy "x" köbméter levegõt ha valamilyen módon felmelegítek (vagy elõmelegítek) "Y" fokkal az mennyi munka és ebbõl a munkából visszaszámolva szeretném megtudni hogy a rendszerembe bevitt hõ mennyi köbméter földgáz elégetésével lett volna elõállítható (azaz menyi földgázt spórolok meg az adott elõmelegítéssel)
segítséget elõre is köszönöm...
nos, az autóknak van perdületük, mert körmozgást végeznek, és minden körmozgást végzö testnek van perdülete.
"Még tetejében a rendszer teljes impulzusa még ez sem.. Hanem a tengelyre merõlegesen, azaz sugárirányban ható centrifugális erõ"
mióta egyenlõ az erõ az impulzussal?kevered nagyon a dolgokat..
igen, a centrifugális erõt elírtam, centripetális helyesen.
"Földnek+2 autójának eredõ impulzusának mind addig nincs kioltó impulzusa, amíg valaminek nem megy neki..
kioltó impulzus? ez a következõ új találmányod? a Földnek+2 autójának eredõ impulzusa ugyanakkora az autók indulása elõtt, mint utánna.
"Amit Te emlegetszt az Newton III törvénye, a hatás-ellenhatás.. az ERÕKRE vonatkozik és nem az IMPULZUSOKRA.."
egy szóval nem mondtam h impulzusokra vonatkozik, olvass csak vissza..ezt mondtam: a földre ezzel az erõvel ellentétes irányú erõ hat (tudod, akció-reakció, elsõ osztály)..
"Én a hallgatóimat.." õszintén sajnálom a hallgatóidat, ha ugyan léteznek.
Te végig hantáztál. Semmi közöd a fizikához.. Nem hogy fizikus hallgató lennél.
Aki nem ért a mechanikához sem. És az a legfõbb gondja hogy nem tud elképzelni bármekkora teljesítményt.. Ugyan már. Még ha szeretnél is fizikus lenni.. kétlem, hogy felvennének.
"a perdülethez meg annyit, h nagyon sok köze van a lendülethez, jelen esetben csupán R-szerese a lendület az egyes autók perdületének, tehát mindegy h lendületrõl, vagy perdületrõl beszélünk"
Nos, az autók perdülete, .. nincs nekik.. Lendületük van, ami a gömb felszínén érintõ irányú, és ezért a gömbnek perdületet okoz..naaa, ha nem éppen ellentétes irányú és azonos nagyságú lenne.. de ..
Még tetejében a rendszer teljes impulzusa még ez sem.. Hanem a tengelyre merõlegesen, azaz sugárirányban ható centrifugális erõ hatására jön létre..
De ha valaki még most is feltételezne nálad elemi mechanikai ismereteket, akkor gondoskodsz arról, hogy utolsó reménye is elszálljon:
"az általad említett F centrifugális erõ pedig nem az, amit írsz, hanem az a föld gravitációs ereje mínusz az, amit leírtál.ez az erõ pedig nem hat a földre, hanem csak az autóra"
Köss az ujjadra egy cérnát (madzagot) és a cérna másik végére egy kulcsot, és kezd pürgetni a kulcsot.
Na az az erõ ami a kulcsot kifelé húzza, és ezzel a kötelet kifeszíti: a Centrifugális erõ, az az erõ amivel az ujjad tartja a kötelet, az a: centripetális erõ.
A Földnek+2 autójának eredõ impulzusának mind addig nincs kioltó impulzusa, amíg valaminek nem megy neki..
Amit Te emlegetszt az Newton III törvénye, a hatás-ellenhatás.. az ERÕKRE vonatkozik és nem az IMPULZUSOKRA..
Na ennyit a fizika ismereteidrõl.. Én a hallgatóimat a vizsga ezen szakaszán rá szoktam beszélni, hogy menjenek kertésznek, szakácsnak, vagy bárminek, csak ne legyen benne fizika..
"Az elõbb azt mondod, hogy sûrûbben érkeznek a fotonok, most meg ugyanezt mondod a hangra. Mintha jóól összekutyulnád a hullám és részecsketermészetet." Akármennyire furcsa, de nem ebben áll a különbség. " Nem értem, mirõl beszélsz, ismét." Igen, látom. Minden vezetõ közegben, a közeg hullámzása (víz, húr, stb) a közegre jellemzõ sebességgel terjedhet. Hiába gyorsítjuk a forrást, a hullámok nem fognak gyorsabban haladni a közegben. Csak a hullámok sûrûsége növekszik. Ezt a megfigyelést terjesztették ki a fényre, hiszen ott is színváltozást tapasztalunk. Innen ered az éter hullámzásának képzete is.
Csakhogy a fény nem ilyen. Nincs vezetõ közege, így sebessége szabadon követi a forrás sebességét. Hasonlóan a puskából vákumban kilõtt lövedékhez. Ha pl. 1000 m/s a torkolati sebesség, akkor a rendszer sebességétõl függetlenül a lövedék mindig 1000 m/s sebességgel távolodik a puskacsõtõl. És a foton sebességét is, mint a puskagolyóét is, a kibocsájtõó tulajdonságai határozzák meg.
Így mindig c sebességgel távolodik a gyorsítatlan forrásától. Ez a fele a specrellel egybevágóan igaz. Sõt még a Newtoni fizikával is. Ha pedig kényszerítõ erõ hat valamire akkor folyamatai lelassulnak a kényszerítés mértékének megfelelõ értékben. Ez pedig egybeesik Einstein általános relativitás elméletével. Igaz Einstein nem jutott el idáig, és ezért kitalálta a hosszkontrakció 3D-sítését, a téridõ görbületet és azt állította, hogy a térgörbület miatt lassulnak az órák. Ami már nem igaz, mert a szabadon esõ órát nem lassítja le a gravitációs mezõ. Ezt 1 as idõalapú "atomórákkal" ellenõrizték, ejtõkísérletekben. Már sok méréssel kimutatták, hogy grav. mezõben alátámasztott és rakétával gyorsított órák esetén, azonos nagyságú gyorsulás azonos idõlassulást okoz. Ennek ellenére a specrel-áltrel maradt..
a levegõ belsõ energiáját kell 5/2*NkT -vel megnövelni, ahol T= 1K , k a Boltzmann állandó és N a a levegõmolekulák száma, amit a pV=NkT-böl számolsz ki, V= 1 köbméter, p a nyomás (gondolom a légköri myomást kell venni, 100000Pa, T a levegõ hõmérséklete= 273K).Ezt az E energiát kell elosztani az 1 órával és megkapod a teljesítményt (W-ban)
ki tudna nekem segíteni egy igen egyszerû kérdésben (de viszonylag gyorsan)?
mennyi munkával (W vagy kW) tudok 1m3 (köbméter) levegõt felmelegíteni 1C-al 1 óra alatt
Kösz.....ekõre is
alaposan benézted a dolgokat. nem hiszem hogy épelméjû ember olyat tud állítani hogy 2 autó másodpercenként 10^34kgm/s nagyságrendû impulzust csinál a semmibõl. azért ha már hantázol, legyen valami arányérzéked, na.
a perdülethez meg annyit, h nagyon sok köze van a lendülethez, jelen esetben csupán R-szerese a lendület az egyes autók perdületének, tehát mindegy h lendületrõl, vagy perdületrõl beszélünk.
az általad említett F centrifugális erõ pedig nem az, amit írsz, hanem az a föld gravitációs ereje mínusz az, amit leírtál.ez az erõ pedig nem hat a földre, hanem csak az autóra. a földre ezzel az erõvel ellentétes irányú erõ hat (tudod, akció-reakció, elsõ osztály). ilyen módon a két autó impulzusinak eredõ impulzusával pontosan ellentétes irányú, azonos nagyságú impulzust kap a föld. tehát az impulzusmegmaradás törvénye sem sérül.
"Nos, a mûholdak óráinál, 1035/7 arányban a gravitációs/ feltételezett sebességi idõlassulás van jelen. Lévén, hogy csak ~8 km/s a sebességük, és ez a 300 000 km/s-tõl nagyon messze van."
Most én tényleg nem értek hozzá, de ha a két posztulátumból van levezetve az egész relativitás, és szerinted az egyik hamis, akkor mégis hogy lehet, hogy "félig" mûködik? Tehát ahogy látom, az 1035-öt nem vitatod, csak a /7-et. Na de az 1035 része is a relativitáselméletbõl származik, nem? Akkor hogy lehet csak a fele rossz?
"Bármely szembejövõ sugárzóról gyorsabb ütemben érkeznek be a fotonok, mint a nem közeledõ forrásról."
Úgy gondolom, hogy itt a tévedés.
"Na igen, de a doppler arról szól, hogy a szembejövõrõl nagyobb ütemben érkeznek hozzánk, amiatt mert nagyobb a sebessége mint az állóé.."
Szal... Az elõbb azt mondod, hogy sûrûbben érkeznek a fotonok, most meg ugyanezt mondod a hangra. Mintha jóól összekutyulnád a hullám és részecsketermészetet. Amikor "ideér a fény", akkor az tiszta dolog, fotonok, becsapódnak. De a hullámanalógiára nem igaz ez. A hullám nem jön, hanem terjed. A hangnál az a levegõmolekula, amelyik "megkapta" az elsõ hangimpulzust, nem csapódik be a füledbe. Nagyjából ott marad, átadja a rezgést a szomszédjainak, aztán jónapot.
Hangnál pont, hogy nem lassítja a közeg a hullám terjedését, hanem egyáltalán _lehetõvé_teszi_. Nem is értem, milyen közegellenállásról beszélsz. Az eleve testekre vonatkozik, nem részecskékre. A hullámok terjedése függ a közegtõl. Fénynek is, hangnak is.
És a fény sem lassul le. Meg nem is gyorsul fel. Nem értem, mirõl beszélsz, ismét. Minden közegben van _valamilyen_ terjedési sebessége. Vákuumban is. Abban a legnagyobb. A hangnak ott éppen 0. "Röptében" nem gyorsítja semmi a fotont, meg nem is gyorsítja. A lámpa csak "kilövi", nem "hátulról fújja". Emellett olyan nincs, hogy valami valamit "állandó sebességre lassít". Tudod, Newton 1. Az állandó sebesség adott. A megváltoztatásához kell erõ.
Mit értettem félrea mondandódból? Mert az biztos, hogy ahogy értelmeztem, azzal nem tudok egyetérteni.
Nos, a mûholdak óráinál, 1035/7 arányban a gravitációs/ feltételezett sebességi idõlassulás van jelen. Lévén, hogy csak ~8 km/s a sebességük, és ez a 300 000 km/s-tõl nagyon messze van.
( Sõt! a 7 értékén is vita folyik, hogy mibõl adódik, mert a gravitációs mezõ inhomogenitása 10-17-as értéket indokolna..)
Azt írod, hogy gondolat kisérletek.. Minden matematikai model, így a specrel és az áltrel is csupán gondolat kisérlet. Csak logikai ellentmondásokkal, a fizikai valóságban kimutathatatlan eredményekkel.
Bármely szembejövõ sugárzóról gyorsabb ütemben érkeznek be a fotonok, mint a nem közeledõ forrásról.
Erre mondhatod, hogy persze a doppler. Na igen, de a doppler arról szól, hogy a szembejövõrõl nagyobb ütemben érkeznek hozzánk, amiatt mert nagyobb a sebessége mint az állóé.. A távolódó esetén pedig még inkább igaz.. Kisebb ütemben érkeznek, mint az állóról.. mégpedig a távolodási sebességgel arányosan.
Ezt levegõben terjedõ hang esetén értelmezhetjük úgy is, hogy a közegben állandó sebességgel haladnak a jelek, de a forrás mozgása miatt sûrûbben ill ritkábban helyezi el õket, egymás mögé, a levegõbe a forrás.. de a levegõben már csak egyforma sebességgel jöhetnek.. És igaz is a levegõre..
A fény esetében nincs közeg. Nincs olyan hatás ami lelassíthatná, lecsökkenthetné egy állandó értékre a fotonok sebességét.
Akkor pedig Occam szerint nem is fognak lelassulni.
"csak te nem érted. egyáltalán hogy mered azt állítani, hogy másnak vannak mechanikai problémái?"
Nos, úgy, hogy Te összekebvered a perdületet az impulzussal, akkor középiskola harmadikból sem engedtelek volna negyedikbe. Az pedig 1000%, hogy az éretségin sem jutottál volna át..
Folytassuk. Tehát pofon egyszerû, a perdületre nem hatnak az egymással szembe haladó autók.. Ezt megértetted. Remek.
Akkor most nézzük az impulzust!
Az egyik autó a kerületen éppen annyit halad elõrefelé amennyit a kerületen a felszín mozog alatta, azaz w=0 a sebessége a gömb forgástengelyének rendszerében, a rajta ébradõ centrifugális erõ nagysága zéró.
A másik teherautó pedig a forgás irányban w=2*wf sebességgel haladva
F= R*m*(2*wf)^2 ngyságú centrifugális erõt hoz létre.
Ez az F erõ a Föld és a két autó együttes tömegét éppen abba az irányba gyorsítja a=F/(M+2*m) gyorsulással amerre a tengelytõl nézve éppen van.. Ha az autók 1 óránként megfordulnak, akkor az "a" gyorsulás egy 15 fokos szögû íven belül maradva eredõként 7,5 fok felé mutató sebességvektort hoz létre az M+2*m tömegen.
Azaz t idõ múlva v0=0 sebességrõl v=a*t sebességre és ezzel I=0 impulzusról I(t)=(M+2*m)*a*t impulzusra növeli a Föld és két autója együttes rendszerét.
Legyen m=M/20 akkor a Föld R=6000 km sugarával ez a sebesség és impulzus igencsak gigászi értéket vesz fel.
Azaz Zárt rendszerben végzett mozgás, a rendszeren kívûlre mutató impulzust hozott létre.
Persze kis túlzással, de a Föld, ílyen egyszerû módon a pályájáról kimozdítható, rakéta hajtás nélkül. Azért kis túlzással, mert a Földnyi tömegek mozgatásához, gigászi lenne az energia igény is.. Bár az is igaz, hogy a rakéta hajtásénál sokkal kisebb..
persze h értem én is errõl beszéltem. olvasd át még 1x ha nem értetted meg. ha 2 autó egyszerre elindul egymással ellentétes irányban azonos sebességgel, akkor a rendszer lendülete az indulás után ugyanakkora lesz mint elõtte. a föld nem kapott lendületet, a két autó elõjeles lendületének összege pedig 0. semmilyen impulzus nem keletkezik a semmibõl.egyszerû mint a pofon, csak te nem érted. egyáltalán hogy mered azt állítani, hogy másnak vannak mechanikai problémái? nem veszed észre magad? ezzel akarod az impulzusmegmaradást cáfolni vagy mi? úristen,.. áhhh
Tudom. Ellenben te mondtad, hogy "csak olyan kisérleti bizonyítékot ismerek, amely cáfolja Einstein megállapításait." Tehát épp arról szeretnél beszélni, hogy az elmélet rossz, mert kísérleti bizonyítékod van ellene. Vagy valami. Legalább egy megmagyarázhatatlan értéked adó mérés?
De eddig még csak gondolatkísérletekrõl és elméleti, idealizált rendszereken tervezett kísérletekrõl beszéltél.
Ezzel a szellemi maszturbációval nem fog kiderülni soha, hogy fedi-e a valóságot.
Ami kísérletrõl én tudok, az passzol. Sokadszor hozom példának a mûholdak óráját. Vagy valami másik mûhold is rémlik, ami pont ezt a relativisztikus hatást mérte, és a lehetõségei szerint teljes pontossággal igazolta Einsteint. De ezeket is csak bulvárcikkekbõl tudom, azért érdeklõdök, hátha neked van valami kísérleted, mérésed, vagy valamid, ami cáfolja. Eddig nem mutattál ilyet.
Ne akarj relativitással foglalkozni addig, amíg alapvetõ mechanikai tudáshiányod ekkora óriási nagyságú. Mert hiába írok le evidenciákat, amikor a mondat elején lévõ A-betûnél befejezõdik a tudásod. Így már értem, hogy miért írtam annyit a számodra feleslegesen.
Na amior már alap mechanikai problémáid derülnek ki.. akkor jobb lesz, ha a specrel helyett, elõbb a mechanikát vesszük át.
Ha egy gömb felszínén, egymással ellentétes irányban, azonos tömegû autók, azonos sebességgel haladnak, amely sebességet azonos gyorsulással azonos idõ alatt értek el, akkor
nem változtatják meg a gömb perdületét.
Ha a gömb a saját tengelye körül forog, akkor a felszínén lévõ, a felszínhez relatívan álló tömegekre centrifugális erõ hat. Ha pedig azt akarjuk, hogy ne szálljanak el ezen töbmegek, akkor legalább a centrifugális erõ nagyságával azonos nagyságú, de ellentéte irányú centripetális erõ elviselésére képes sín alá kell bedugnunk a tömegeket.
Így ha ezen tömegek a forgási irányban ill. azzal ellentétes irányban mozognak, akkor kerületi sebességük w=wf+wa ha egy irányban, és w=wf-wa ha szembe irányban mozognak. wa=wf esetében zéró és 2*wf a két kerületi sebesség értéke.
ahol wf a felszín egy pontjának kerületi sebessége, wa a felszínhez relatív autó sebesség w a tengely körüli eredõ felszíni kerületi sebesség.
Ja, igen, autóshoz én is valami hasonlót akartam írni.
"Zárt rendszer a Föld és a két autó együtt. "
Elméletben. Gyakorlatban meg nem. Ha _mérni_ is akarod, akkor sajnos bele kell venned a Földön lévõ összes mozgó tárgyat, ami erõt fejt ki a Földre, meg még a nagyobb/közelebbi égitesteket is. Talán még a Naprendszer összes bolygóját is. Meg a Föld belsõ magjának forgási sebességét. Mert ezek mind hatással vannak a Föld forgási impulzusára. Vagy elhanyagolod ezeket a hatásokat, és akkor az egész teljesen hibás lesz.
De ez még mindig csak elmélet, elmélet, elmélet...
vigyázz,már megint kevered a szart. tipikus "láttam valamit a BBCn, akkor most megcáfolom a világot" eset.
"Azaz Einstein szerint a sebesség erõhatás nélkül egyenértékû az erõhatással járó gyorsulással."
ez nem így van.ilyet einstein soha nem mondott. az órák "sebessége" az órák sebességétöl függ:). hát persze, hogyha az óra gyorsul, akkor lesz valamilyen sebessége.illetve ahhoz h legyen sebessége, muszáj gyorsulnia.
"Zárt rendszerben képzõdõ impulzusok elõjeles eredõje zéró. Valóság: a keletrõl nyugatfelé haladó autóra kisebb a nyugatról keletfelé haladóra nagyobb centrifugális erõ hat"
ez igaz, de semmilyen megmaradási törvény nem sérül. ugyanis a keletre felé haladó autó nyugat fele gyorsítja a Földet, aminek a többletperdülete pont egyenlõ az autó perdületével. az autó többletperdülete pedig hozzáadódik az eredeti perdületéhez, ami által nagyobb lesz a föld középpontjához viszonyított sebessége, vagyis a rá ható centrifugális erõ nagyobb lesz. ha az autó nyugat fele halad, akkor keletre gyorsítja a földet (persze a föld tömege olyan nagy, hogy ez a föld forgását szinte nem is befolyásolja). eképpen az autó sebessége a föld középpontjához mérten kisebb lesz, így a centrifugális erõ is. ez pont olyan mint ha azt mondanám hogy ha helyben felugrok, akkor miért van nekem lendületem, holott az ugrás elõtt nem volt? hát az ugrás után is 0 a rendszer lendülete (föld-én), hiszen a földet elrúgtam magamtól és pont akkora, csak ellentétes irányú ledületet vett, mint én. megintcsak a nagy tömegének köszönhetõ, hogy nem térítem le a pályájáról egyébként ennek semmi köze a relativitáshoz...de az égvilágon semmi köze.
Asszem keversz engem valakivel, szerintem Quetollal. Ne tedd.
Én newtoni fizika-specialista vagyok (:P építõmérnök), semmi közöm a relativitáselmélethez. Semmi ilyesmit nem tanítottak nekem az elsõ szemeszterben. :)
Egyébként ez még mindig egy el nem végezhetõ kísérlet.
Mit olvastál az elmúlt napokban? Csak olyat írtam, ahol a mérések a specrelnek ellentmondanak.
Vagy talán a lefotózott tárgy két, a fotóstól azonos távolságra lévõ végeirõl azonos úthosszon, azonos idõ alatt beérkezõ fények nem egyszerre, azonos idõpontban érkeznek a fényképezõgépbe? De bizony.. Így rövidülésnek lehetõsége sincs..
(A fényút végig a forrás-detektor rendszerében halad.. Persze ha hosszában fotóznánk, akkor lenne rövidülés.. úgy mint a specrelben.)
"Azt hiszem, egy autót nem nevezhetünk zárt rendszernek. Ebben az esetben mondjuk az egész Föld a rajta lévõ összes mozgó testtel, a Hold az árapályhatásával, meg lehet, hogy még a Nap is a rendszer része kell, hogy legyen, hogy zártak tekinthessük a rendszert. (Csak abból, amit írtál. Nem ismerem az Eötvös effektust)"
Nos, újabb olvasási-értelmezési probléma.
Zárt rendszer a Föld és a két autó együtt.
Az Eötvös-effektust pedig illik ismerni már az elsõ szemeszterben is!
Nem azt állítottad, hogy fizikus hallgató vagy? Ha így van, akkor illik, ha pl. pék hallgató lennél, akkor szép lenne, de nem elvárás.
Bocs, jelenleg nem elméleti analógiák, gondolatkísérletek, fejtegetések, függvények, képletek érdekelnének, hanem konkrét _megfigyelések_, ha már belengetted, hogy csak ilyet ismersz.
Tehát még egyszer: mértünk már valami olyat, ami ellentmondott a dolognak?
"A vonatos példát nevezzük inkább gondolatkísérletnek. Tekintve, hogy nincs fénysebességgel közlekedõ vonatunk, ezt nem igazán nevezném valódi kísérleti cáfolatnak. Sõt, ennyibõl még helyesnek sem kell elfogadnom, ellenõrizni nem tudom sehogy."
Einsteein szerint az idõre-órákra: a gyorsulás erõhatása egyenértékû a tehetetlenségi pályán, erõhatás nélküli sebességgel. Ez tény. leírta..
Valóságban csak az erõhatásnak van hatása a fizikai folyamatokra, ez is tény.
Einstein az áltrelben ezen már szépített, de csak félig..
"A vonatos példát nevezzük inkább gondolatkísérletnek. Tekintve, hogy nincs fénysebességgel közlekedõ vonatunk, ezt nem igazán nevezném valódi kísérleti cáfolatnak. Sõt, ennyibõl még helyesnek sem kell elfogadnom, ellenõrizni nem tudom sehogy."
Nos, elkerülte ismét a figyelmedet: A HANG SZERINT IS RÖVIDÜLT A VONAT, lassult az idõ.
572# "Villantsunk egy vakuval, merõlegesen a száguldó tárgyra amikor az elhalad mellettünk? Jó ötlet! Csak az a baj, hogy a villanás fénye egyidõben éri el és verõdik vissza a tárgy elejérõl és végérõl, így a hozzánk visszavert fény ugyanakkora utat tesz meg a tárgy elejérõl és végérõl, így a fényképezõgépünkbe közös rekeszidõ alatt érkezik be. És sajnoz a közös beérkezés miatt semekkora sebesség mellett sem mérhetõ így hosszkontrakció. "
Soroljam a többit is? Érted Te egyáltalán azt amit elolvasol?
Egy vonat végérõl, az ablakon át, lézerpuskával szétlõjjük a masinisztát.
Hányszor hal meg ez a szegény? Csak egyszer, de mikor? Mert a specrel szerint az állomás rendszerében késõbb ér oda a fény L/c-v) idõpontban, mint a vonat rendszerének L/c idõpontjában.. Így az állomás rendszerében már nincs mit szétlõnie az odaérkezõ fénynek.. fõleg v=0,999c esetében..
Csak ellentmondások, csak lehetetlenségek vannak a specrelben..
Nem is véletlen, hogy az áltrelben már nem állandó a c fénysebesség, nincs inercia rendszer, mert a valóságban sem létezhet..
"Még nem kérdezted.. Bár, már Neked címezve írtam.. csak nem olvastad el.. "elvbõl"."
Na álljunk meg egy pillanatra, ne adj szavakat a számba, és ne döntsd el kérlek, hogy mit csinálok elvbõl. Ráadásul azt hiszem semmi okot nem adtam a köcsögölésre, úgyhogy kérlek, ezt hanyagold! És most végignéztem, nem, nem írtál ilyen kísérletet még.
A vonatos példát nevezzük inkább gondolatkísérletnek. Tekintve, hogy nincs fénysebességgel közlekedõ vonatunk, ezt nem igazán nevezném valódi kísérleti cáfolatnak. Sõt, ennyibõl még helyesnek sem kell elfogadnom, ellenõrizni nem tudom sehogy.
Einstein szerint nem a nagy gravitációs terek változtatják az idõ múlását? Vagy azok is? Emellett ez sem kísérleti cáfolat, ha jól sejtem. Az biztos, hogy a mûhold atomóráját rendre állítgatni kell. Más idõtorzulási kísérletrõl nem tudok, de biztos én vagyok a tájékozatlan, annyira nem központi kérdés ez nálam.
"Zárt rendszerben képzõdõ impulzusok elõjeles eredõje zéró. Valóság: a keletrõl nyugatfelé haladó autóra kisebb a nyugatról keletfelé haladóra nagyobb centrifugális erõ hat: Eötvös Loránt 1915- Eötvös-effektus."
Azt hiszem, egy autót nem nevezhetünk zárt rendszernek. Ebben az esetben mondjuk az egész Föld a rajta lévõ összes mozgó testtel, a Hold az árapályhatásával, meg lehet, hogy még a Nap is a rendszer része kell, hogy legyen, hogy zártak tekinthessük a rendszert. (Csak abból, amit írtál. Nem ismerem az Eötvös effektust)
Engem ez eddig nem gyõzött meg nagyon, bár valószínû, hogy nem teljesen értem.
Egyébként felsoroltam néhány olyan fizikai tényt, amelybõl egy is elegendõ indok lenne a specrel, áltrel elvetésére.. De neked nem volt elegendõ.
Oké, akkor még..
Ha egyszer fizikai tény, hogy nincs a sebességet meghatározó SEMMIFÉLE utólagos kapcsolat a fény és a forrása között , akkor
-- a homályos: "ilyen az üres tér tulajdonsága" mellédumálás nélkül --
milyen oka lenne a fénynek arra, hogy maximálja a sebességét c értékre ?
Példa: Kisugárzól 1 db fotont és a foton c sebességgel távolodik tõled. Majd te az ellenkezõ irányban 0,8c sebességre gyorsulsz.
A korábban c sebességgel távolodó fényt hogyan fékezed le ahhoz, hogy az új sebességed mellett is csak c sebességgel távolodjon tõled? Azaz minden rajtad kívüli megfigyelõ ne azt lássa, hogy 1,8c sebességgel távolodik tõled a korábban kisugárzott foton ?
Sehogy. A kisugárzott fotonra nem lehetsz hatással.
Vagy egy másik:
Két egymással fizikai kapcsolatban nem álló test hogyan hathatna egymás sebességéré ahhoz, hogy köztük soha ne lehessen c ill c-nél nagyobb távolodási sebesség?
Sehogy. A fizikai kapcsolat/hatás nélkül nem befolyásolhatják egymás sebességét, így a relatív sebességük tetszõleges értéket vehet fel.
Gondolom még sok helyen, de a 15. kiadás van meg nekem. Ezért ebben biztosan állíthatom, hogy benne van. Hogy még melyikben van benne, azt nem tudom, de igazad van érdemes lenne végignézni, hogy Einstein mikortól merte beismerni alokális éter használatát. Egyébbként a neten is keresgélhetsz.. Nem vagy hozzámkötve.
A BBC film címe, ha jól emlékszem "Einstein és kora" címmel ment.. Nézd meg a port.hu-n.. kb két-max három hete mehetett..
na az magáért beszél,h csak a 15. kiadás utószavában van megemlítve, magában az elméletben nem, ha csakugyan így van. mi a könyv pontos címe? kiadó neve? mikor volt az a BBC adás pontosan és melyik adón? mikor lesz az ismétlés? szeretném megnézni, lefogadom h valamit félreértelmeztél...
Még nem kérdezted.. Bár, már Neked címezve írtam.. csak nem olvastad el.. "elvbõl".
Nézzünk néhányat..
Kontrakció: ott a vonatos példa, hangra, fényre.. Eredménye: valós kontrakció nincs. Sebesség hatása az idõre Einstein szerint: A gravitációs gyorsulás és a tehetetlenségi pályán haladás egyenértékûen lassítja az órákat. Azaz Einstein szerint a sebesség erõhatás nélkül egyenértékû az erõhatással járó gyorsulással. Valóság: csak az erõhatással járó gyorsulások hatnak a fizikai a fizikai folyamatok és ezzel az órák sebességére. Impulzus megmaradás tétele: Zárt rendszerben képzõdõ impulzusok elõjeles eredõje zéró. Valóság: a keletrõl nyugatfelé haladó autóra kisebb a nyugatról keletfelé haladóra nagyobb centrifugális erõ hat: Eötvös Loránt 1915- Eötvös-effektus. Eredmény: Föld+2 autó rendszerében keletkezõ impulzus mennyiség elõjeles összege a Föld tengelyétõl a nyugatról-kelet felé tartó autó irányába ható impulzus. és így tovább..
Mondjuk azóta eltelt majd' száz év, és nem az derült ki, hogy akkor bocsi, de mégsem...
De tényleg, hogy is van azokkal a relativitáselméletet _cáfoló_ bizonyítékokkal? Mert nagyon belengetted, hogy csak olyanokat ismersz, aztán nemigen mutattál még egyet sem...
Ha neked nem elegendõ Einstein könyvének a 15. kiadásának utószava.. hát lelked rajta. Nekem elegendõ.
Különben néhány hete a BBC tudományos stúdiója készített Einsteinrõl egy filmet és abban éppen azt magyarázták a fizika professzor urak, hogy miért érthetõ, hogy Einstein, még 1928-körül is a lokális éterekben gondolkodott.. Az ismétlést megnézheted. Magyarul van szinkronizálva. Feltéve ha magyarul értesz.. :)
gratulálok, pont ezt vártam. miután az égvilágon semmi hiteles forrásra nem tudtál hivatkozni a lokális éter baromságoddal kapcsolatban, sem nem tudtad elõadni az állítólagos "bizonyítékaidat" Einstein posztulátumainak a hamisságára, elkezdtél sértegetni. ezzel kiálltottad a bizonyítványodat.Megint elkezdtél károgni valami egészen másról. Megint elmondom hátha csak egyszer felfogod: a specrelnek 2 posztulátuma van, amibõl a specrel le van vezetve. Te azt állítod hogy ezek a posztulátumok hamisak. ·ujra kérdem, miért gondolod ezt annak ellenére, hogy kísérletileg be van bizonyítva a helyességük? Milyen bizonyítékról beszéltél lentebb, amely cáfolja azokat? Persze tudom hogy erre a kérdésre nem fogsz válaszolni, mert egyszerûen nem tudsz. ezzel pedig elismered hogy csak a levegõbe beszéltél mindenféle fantazmagóriát.
Na, a kíváncsiságom erõsebb volt az ostobaságodtól való undoromtól. Elolvastam az irományodat. Rettenetes.. Vannak országok ahol az ilyen ostobaságért levágnák a kezedet.
De, ha legalább a specrelt értenéd! De gõzöd sincs a legalapvetõbb leveirõl. Azt nem tudtad, hogy a lokális éter az alapja?
"ez a világegyetem tulajdonsága. hangsúlyozom " A világegyetemé???
Drága gyermekem, a világegyetem a puszta üres térben van!
Az üres teret azért nevezzük üresnek, mert semmi sincs benne amihez szabályozhatná a sebességét a fény vagy az anyag!
Ugyanis a semmivel semmi sem léphet kölcsönhatásba!
Ezek alapvetõ tények. Egy kétéves gyerek is tisztában van azzal, hogy a semmivel semmi sem léphet kapcsolatba.
Látom te egy pelenkaszökevény vagy, nem pedig hallgató.
Idáig elolvastam, gondolom a többi is hasonló értelmetlen hablaty..
Kérlek ne fárssz a mérhetetlen tudatlanságoddal!
Nem volt ez már 1000x elmondva? A feltett kérdésekbõl tökéletesen kiviláglik h az alapvetõ fizikai fogalmakkal sem vagy tisztában. Ilyen fogalom h éter nincs a fizikában. Nincs éter. A speciális relativitáselmélet pedig nem foglalkozik a gyorsuló rendszerekkel (azzal az ált. rel. foglalkozik). A legtöbb kérdésed és mondatod értelmezhetelen áltudományos miazma, fos. Mégis megpróbálom az értelmezhetõ kérdéseidet megválaszolni:
"a térben haladó foton sebessége mihhez abszolút c értékû,és miért ez az egyetlen abszolút érték a relatív értékekbõl álló világban."
minden megfigyelöhöz. és hogy mi az oka ennek? ez a világegyetem tulajdonsága. hangsúlyozom újra és újra, ez a megfigyelés, tehát nincs értelme azon vitázni h így van-e, mert az azt feltételezné hogy nem hiszünk a saját szemünknek.
"A fény térbeli sebessége mekkora?"
299 792 458 m / s
"Éter nélküli relatív sebessége mekkora más fotonokhoz relatívan,?"
ennek a kérdésnek se füle, se farka.fénysebességgel mozgó rendszerek nincsenek, ezért nincs értelme kérdezni h ott mekkora sebességgel mozog a fény.
"Az egymáshoz relatív sebességgel mozgó ir-ekhez relatívan, mekkora a sebessége?"
minden rendszerben a fény c-vel mozog (vákuumban), amint azt már mondtam
"Elindul a foton és ezután sztohasztikusan gyorsulás hat a rendszerre. Akkor a foton x=ct függvényét ki örökli? Kire lesz érvényes? Ill. gyorsuló rendszerekben milyen a fény haladási x=ct??? függvénye?"
újabb nyakatekert,értelmezhetetlen kérdések, bár van egy olyan sejtésem h azt akarod kérdezni, hogyha egy zseblámpával elindulok feléd gyorsulva, akkor mekkorának fogod mérni a fény sebességét. ugyanúgy c-nek. de ez mind-mind a relativitáselméletbõl következik. és még te állítod ,hogy tanultál fizikát vagyhogy diplomád van? lol
neked az az alapvetõ problémát, hogy az egyik posztulátumot, amibõl a specrel kiindul egyszerûen hamisnak tartod, holott kísérletileg bizonyított. sõt! számtalan kísérleti erdmény igazolja a relativitáselmélet helyességét (itt szeretném megjegyezni h a relativitáselmélet nem teljes , mert nem tartalmazza a kvantummechanikát) amint azt már említettem az 582-ben.
"mert csak olyan kisérleti bizonyítékot ismerek, amely cáfolja Einstein megállapításait."
Most pedig te jöszz! elõ a kísérleti bizonyítékaiddal!!
Na jó, elfogadom, ha korrekten indoklod, hogy a térben haladó foton sebessége mihhez abszolút c értékû, és miért ez az egyetlen abszolút érték a relatív értékekbõl álló világban. Tessék, indokold!
A fény térbeli sebessége mekkora? Éter nélküli relatív sebessége mekkora más fotonokhoz relatívan,? Az egymáshoz relatív sebességgel mozgó ir-ekhez relatívan, mekkora a sebessége?
Vagy vegyük a forrás rendszerét!
Elindul a foton és ezután sztohasztikusan gyorsulás hat a rendszerre. Akkor a foton x=ct függvényét ki örökli? Kire lesz érvényes?
Ill. gyorsuló rendszerekben milyen a fény haladási x=ct??? függvénye?
Csak ezeket indoklod, a specrel lokális éteres rendszerében, és azonnal meggyõztél..
albertus! kiforgatod a szavaimat. azt írtam h nem akarod elfogadni a c állandóságának a tényét. ez természetesen nem vak hit, hiszen megfigyelhetõ jelenség, amint azt már sokadszorra írom, de te nem vagy hajlandó tudomásul venni.
ilyen fogalom, hogy "lokális éter" nincs a relativitáselméletben.
a válaszodat pedig azért nem olvastam végig, mert ha már az elején egy hamis dologból indulsz ki, akkor nyilván az abból levezetett dolgok sem lehetnek helyesek.
tehát a legcélravezetõbb az lenne ha arról világosítanál fel, miért nem hiszed el (nem einstein 2.posztulátumát, hanem) a 2. posztulátumot bizonyító kísérletek valóságát (remélem érthetöen fogalmaztam).
"Én nem fogadom el, mert csak olyan kisérleti bizonyítékot ismerek, amely cáfolja Einstein megállapításait."
ez érdekes, akkor még biztosan nem hallottál a Mars perihélium elfordulásáról, Michelson-morley kísérletéröl, a fényelhajlásról, a müon élethosszának növekedésérõl, a magreakcióknál tapasztalható tömegdefektusról,...etc. javaslom h nézz utánna ezeknek. ezek után egyre kevésbé hiszem h valaha is bármit is tanultál a relativitáselmélettel kapcsolatban.
Fejben kiszámítható értékeket írtam. Nem kell nagyon számolgatni sem hozzá.
Egyébként sincs olyan, hogy nem relativisztikus sebesség. Minden sebesség relativisztikus.
A specrelben csak fény van, se energia, se foton, se impulzusa.
Sokféleképpen lehet 1 db fotont "készíteni". Pl veszünk egy gamma forrást és addig rekeszeljük lefelé, amíg csak 1 db beütést kapunk, akkor egy kristályon lefelezzük, és a kapott ikerfotonok egyikét detektáljuk, a másikat felhasználjuk.
Valóban, jól írtad! Pusztán vak hit, elfogadás kérdése, hogy Einstein lokális éterét elfogadod vagy nem.
Én nem fogadom el, mert csak olyan kisérleti bizonyítékot ismerek, amely cáfolja Einstein megállapításait.
Neked, még a diplomád megszerzéséig el kell fogadnod a lokális éter létezését. Nagyon sajnállak ezért, de sajnos ha "megtagadod" akkor nem kapsz diplomát.
"Ugye tudod, hogy fotonokból álló áramlás, amelyet egy rendszerben nyugvó forrása és detektora között mindig c sebességûnek mérünk."
ez már nem igaz, a forrás mozoghat egyenesvonalú, egyenletes sebességgel a detektorhoz képest, akkor is c-t mér a detektor. tovább nem is olvastam hiszen amíg ezt nem fogadod el, nem is érdemes továbbmenni. és hogy ezt honnan tudjuk? kísérletileg lett megállapítva. ennyi. hogy ezt te nem bírod elfogadni, az csak sajnálatos.
"Ha pl valaminem a hossza a felére 60%-ra csökken a számodra, az már eléggé relativisztikus? Csak azért mert v=0,8c -nél már ez van.. 60%"
Mondom, képletet nem néztem, nem vágom, hogy mi lenne a gyakorlati határ. Csak annyit akartam mondani, hogy ha "kis" sebességet akarunk mérni "trafipaxszal", azt lehet, relativisztikus sebességet meg nem. Szerintem. c/30 lehet, hogy már relativisztikusnak számít, nem tudom. Ha van mérhetõ hosszkontrakció, akkor azt nyilván bele kell számolni... De ezt csinálják is, nem?
Víz oké, hogy más, de az impulzusos méréssel mi a baj? Gondolom, hogy a hullámtermészettel vannak gondok, de úgy konkrétabban?
Fotont hogy gyártasz? Már hogy _csak_egyetlen_ darabot? Nyilván tudnék fotont elõállítani, de én csak tömegével. Vagy ha fognék egy pozitron, és nekiereszteném egy elektronnak, de akkor is kettõ lesz belõle. Na meg tippem sincs, hogy fogjak meg egy pozitront. Szóval érdekel.
Szép, csak a c/30 nem 1 000 000 m/s, hanem 1 000 000 km/s (kilométer!), akkor vagy nem c/30-ról beszélsz, vagy nem milliószor gyorsabb az 1 m/s-nél. Másik fele, hogy ugyan én csak hobbi-bulvár szinten tájékozódom a témában, de nekem a c/30 karcsúnak tûnik. Ilyen 95-97% c rémlik, hogy ott kezd túlsúlyba kerülni a relativisztikus hatás. Emellett _szerintem_ nem mondta senki, hogy relativisztikus sebességeknél lehetne fénnyel mérni. Persze, geodéziai mérõállomás, meg trafipax, meg ilyesmivel lehet mérni fénnyel, de egy épület vagy egy autó azért elég lassan megy...
Aztán a vízsugár: amíg sugár, nem lehet mérni a sebességét, de impulzusokban mûködtetve lehet. Bekapcsolom, megmérem, mennyi idõbe telt, míg az elsõ foton becsapódott, aztán kikapcsolom, és megmérem, onnantól számítva mikor ért oda az utolsó. Mi ezzel a gond? Egy darab fotont nem is vagyunk képesek elõállítani, nem? Már a gyakorlatban. Ilyen sokmilliós nagyságrend, amibõl statisztikázunk, vagy rosszul tudom?
Nos, ha Te valóban fizikus hallgató vagy, akkor kb. 30 év múlva leszünk egy súlycsoportban. És ez reménykeltõ! Ezért megérdemelsz törõdést, odafigyelést!
Akkor elõször nézzük a fényt! Ugye tudod, hogy fotonokból álló áramlás, amelyet egy rendszerben nyugvó forrása és detektora között mindig c sebességûnek mérünk.
A fotonáram, olyan mint a csappból kifolyó víz.. megfoghatatlan. Ezért egyetlen fotonnal vizsgáljuk meg a relatív fénysebesség kérdését! Ennek a fotonnak van E=hf energiája, amit megmérhetünk. Így elkerülünk sok félreértést.
Elõször nézzük a specrelt!
Fény van benne.. Se vége - se hossza, csak fény, olyan mint a csapból kifolyó víz. Indulhat fénysugár a specrelben is, de ez éppen olyan mint a csapból induló vízsugár, nem mérhetõ a sebessége.
Viszont egyetlen foton t idõpontban kilép és t' idõpontban befogódik. Ez korrekt mérésre ad lehetõséget.
Ha a foton sebessége minden rendszerben egyaránt ugyanazon c sebesség, akkor nincs idõdilatáció, nincs hosszkontrakció,
mert akkor a bármely rendszer idõegysége alatt megtett bármely más rendszer hosszmércéjével megtett útnak azonosnak kell lennie, függetlenül a mérést végzõ rendszerektõl.
Sajnos nem így van.
A specrel szerint az egyik rendszerben mért út/idõ és egy másik rendszerben mért út/idõ, mindkét esetben csak a helyi út és idõmérce alkalmazása mellett ad pontosan c értéket.
És itt van az elsõ lehetetlenség-paradoxon! A Földhöz rögzített joordináta rendszerbõl, a földi mércékkel megmérni lehetetlen azt a fényt, amit például a Proxima Centauri Alfája melletti második bolygón halad.. Pedig igazából ennél közelebbi bolygó nincs is naprendszerünkhöz.. De már ezt a fényt is csak a Proxima Centeuris mércékkel lehetne megmérni, a földi mércével nem érünk el odáig. Így kiesett az a lehetõség, hogy távoli eseményekre alkalmazzuk a földi mércéket, marad a hit a model helyességében. Egy olyan modellében, amelyik csak gyorsítõerõ mentes, tehetetlenségi azaz inerciális pályán álló/haladó rendszerekre igaz.
Egy olyan modelben, amelyikben amikor a fényt helyettesítjük a levegõben terjedõ hanggal, akkor ugyanazon összefüggéseket, kontrakciókat, dilatációkat kapjuk mint a fény esetében, csak egymilliószor kisebb relatív sebességek esetén. Egy olyan modelben, amelyik csak a látszat leírására szolgált eredetileg is.
Nos, én nem hiszek, mert mérési tapasztalataim és a nem Einstein függõ tudományos források egybehangzóan azt mutatják, hogy bûn lenne a látszat leírásáról szóló relativitás elméletét valóságnak tekinteni.
A hanggal levezetett relativitás szerint a hanggal mért hosszak rövidültak és a hanggal mért idõk megnyúltak-dilatálódtak. Fogjuk a mérõszalagot és a stoppert és azt látjuk, hogy ez tévedés. "-- Hogy-hogy tévedés? Az nem lehet!" -- gondoljuk, mert a mérésekbõl egyértelmûen ezeket a hosszokat és idõket kapjuk.
Nos, a látszat leírására szolgál,-- írtam, de miért is ?
Elõször vegyük a hosszkontrakciót!
Ha egy fizikai jelenségrõl azt tapasztaljuk, hogy állandó sebességgel halad valamely körülmények között, akkor úgy tekintjük, hogy mércének alkalmas, ilyen a hang a rendszerben álló levegõben, vagy a fény a rendszerhez relatívan álló éterben, írta le Albert Einstein 1908-ban és még ugyanezt nyilatkozta az 1928-ban vele készült riportban is.
Oké, lépjünk át ezen és maradjunk ott, hogy a fénnyel, mint mércével mérhetünk hosszat. Mégpedig a fénynek az idõegység alatt megtett úthosszával.
Hogyan végezzük az ilyen mérést?
Villantsunk egy vakuval, merõlegesen a száguldó tárgyra amikor az elhalad mellettünk? Jó ötlet! Csak az a baj, hogy a villanás fénye egyidõben éri el és verõdik vissza a tárgy elejérõl és végérõl, így a hozzánk visszavert fény ugyanakkora utat tesz meg a tárgy elejérõl és végérõl, így a fényképezõgépünkbe közös rekeszidõ alatt érkezik be. És sajnoz a közös beérkezés miatt semekkora sebesség mellett sem mérhetõ így hosszkontrakció.
Keressünk egy olyan módszert ahol a fény terjedési sebessége és a megmérendõ tárgy sebessége összemérhetõ, egymáshoz közeli érték és lehetõleg "megelõzéses" jellegû a találkozásuk.
Pontosan úgy, mint amikor az út szélén állunk és mellettünk elhajtanak az autók. Az oldalsó ablakunk elött a különbözõ sebességû autók különbözõ idõ alatt "haladnak el", azaz minél gyorsabban, annál rövidebb idõ alatt, így annál rövidebbnek látszanak.
Ilyen mérés az is amikor egy tárggyal szembe jövõ fény, eléri a tárgy elejét, majd t idõ múlva a végét,. a tárgy hossza x=c*t ..
Nade tényleg ennyi?
Igen, a specrel szerint ennyi, mert a tárgy rendszerében a fény haladási sebessége pontosan állandó és c értékû!
Azaz ha két teljesen egyformán 1 méter hosszú tárgy közül az egyik 1 m/s a másik 1000 000 m/s (és ez mégy csak c/30 !!) azaz milliószor gyorsabban akkor a milliószor gyorsabban közeledõ elejétõl a végéig ugyanannyi idõ alatt jut el a fény?
Hát nem.. Mert a gyorsabban közeledõ túlsó vége a mérés alatt, azaz amiután az elejét már elérte, de a végét még nem érte el a fény, egymilliószor nagyobb utat tesz meg mint a lassú tárgy túlsó vége..
Így a mérés azt mutatja, hogy a gyorsabb, rövidebb is lett..
Persze, ha egyetlen fotonnal mérjük a hosszot, és nnek a fotonnak a c sebességéhez a fotonhoz relatív sebességeket hozzáadjuk, akkor mindkettõ 1 méteres rudat szembõl is egy méteresnek mérüjük..
Érted már?
Dönthetsz, jól, korrekt pontossággal mérsz, pl. vakuval, fotóval, vagy specrel éterében, hamis látszat rövidüléssel ? Csak rajtad áll.
Tehát a foton csak a forrástól relatív c sebességgel mozog, az összes többi rendszerben a rendszernek forráshoz relatív sebességével módosított relatív sebességgel.
na kibújt a szög a zsákból. fizikushallgató vagyok egyébként, bár ez nem jelent semmit. hogy neked fizikusi diplomád van azt kötve hiszem.
aki el van tájolva az te vagy. beszélsz itt mindenfélérõl, éterrõl, virtuális fénysebességrõl, és egyéb baromságokról, holott javasoltam h vitassuk akkor már meg azt az egyetlen dolgot, miért gondolod hogy a fény nem azonos sebességgel mozog minden inerciarenderszerbeli megfigyelõre. erre te elkezdél mellébeszénlni. grat.
Ha nincs éter, akkor nincs ami kvantált lehetne.. és az sincs amiben terjedhetne a fény.
Így én megmaradnék az 1901 óta ismert fotonoknál, amik sugárzással terjednek. Lorentz, Planck, Einstein, Heinsenberg, Schrödinger..sõt més Szilárd Leõ és Teller Ede és még sokan mások szerint is a fotonok sugárzással terjednek.
El vagy tájolva. Én nem vitatkozom.. Kérdeztél, láttam, hogy butaságokat írogatsz, azaz nem tudod, nem ismered, de érdeklõdõ vagy. Ezért megpróbáltam megértetni veled.. ennyi.
Ha megérted, hogy az eldobott kõre már nem hatsz.. Akkor azt is megérted, hogy a kõ a saját rendszerében nyugalomban van. Így számára a fény sebessége c. Bekapcsolja a rakétáit és gyorsít.. akármekkora gyorsulással, akármennyi ideig gyorsít, miután kikapcsolja a rakétáit, ismét nyugalomba van a rendszerében, és a fény sebessége számára továbbra is c. Azaz mintha semennyit sem gyorsult volna.
Erre most jössz Te és azt mondod, hogy v=0,8c hozzád relatívan a kõdarab sebessége..
Felhívod a követ, közlöd vele, hogy Te ekkora sebességûnek látod.. Erre a kõ azt kérdezi, hogy: És? Neki mi köze van ahhoz, hogy Te milyen sebességûnek látod?
Szerinted milyen közöd van a sebességéhez? Attól hogy Te látod a sebességét, még nem tudsz fékezéssel hatni rá..
Tudsz olyan módszert, okot, indokot ami miatt egy távoli, tõled független rendszer ne tudná a rakétáit bekapcsolni?
Lokális éterben ugyanaz a fény egyszerre minden éterben c sebességgel mozog attól függetlenül, hogy ezen éterek egymáshoz relatív sebességei mekkorák..
A valóságban a forrástól relatívan c sebességgel indul a fény. Az összes többi rendszer virtuális fénysebességet érzékel.
A sebességed független attól hogy akik megfigyelnek azok milyen sebességûnek látnak. Ezért hacsak nem vagy éterhívõ, akkor belátod, hogy a megfigyelõ és a megfigyelt között sebességet befolyásoló, meghatározó kapcsolat nem lehet. Ha pedig nincs sebességet korlátozó kapcsolat egymástól független rendszerek között akkor semmilyen sebességi korlát sem lehet köztük.
Sziasztok! Van egy olyan érzésem, hogy a fénysebesség fogalma nem a fizikai valóságot, hanem a kialakult gyakorlatot fedi le. A fény szerintem nem "mozog", hanem "terjed". Ezt a "terjedést" adekvát módon csak kvantumfizikai modellel lehet leírni. Mégpedig valószínûségi alapon. Amit mi "terjedési sebességnek" mérünk, az valójában nem sebesség, hanem a világegyetem kvantumállapotából következõ állandó.-Viszont a relativisztikus ( és hétköznapi) számításokban kénytelenek vagyunk sebességként figyelembe venni.- Valami nagyon nem stimmel a fizikában...
jó lenne ha tisztáznád h min akarsz vitatkozni, mert ha ide összehánysz mindenféle zagyvaságot, akkor abból nem tudok semmit kihámozni. javaslom h induljunk ki abból hogy A FéNY VáKUUMBAN MINDEN INERCAIRENDSZERBELI MEGFIGYELÕHOZ képest állandó sebességgel mozog. ezzel gondolom nem értesz egyet. miért?
Na jó, ezeken gondolkodj el. Most mennem kell. Ha kérdezel szívesen válaszolok amikor majd visszajöttem.
Szia, ill. Sziasztok!
Na látod ez az.. Gyorsitassz, kikapcsolod a rakétádat. Ezzel nyugalomba kerültél. Nincs "sebességed", mert a "másokhoz" relatív sebességedet nem érzékeled, és ha egy zárt dobozban vagy, akkor még tudomást sem szerezhetsz a "mások" sebességeirõl.
Így amikor újra bekapcsolod a rakétát, csak az erõhatás nagyságát és idejét ismerheted. Amikor újra kikapcsolod, megszûnik az erõhatás, és nyugalomba kerülsz..
Szembõl látja a fényt, csak kékeltolódott frekivel.. csupán a hátulról jövõ fény nem éri utól.. ill. csak ha nem éppen egy hozzá hasonlóan "a másoktól" szintén relatívan sokszoros fénysebességgel távolodó rendszerbõl jön, mert annak a rendszernek a fénye utolérheti..