1. A kütyü kommerciális jellege csak nemrég indult el, tehát túl sok információ nincs még róla. 2. De azt már tudjuk, hogy önmagától futni nem képes - azaz nem örökmozgó. Mégpedig biztos forrásból. "Oct. 13, 2006 update -- NOT SELF-RUNNING YET: The company's present prototypes measure a small degree over unity, according to the measurement instruments and methods used. However, the extent of output exceeding input is not enough in the present prototypes to then cycle back to keep the unit running, as a self-runner. Any language expressing the self-running capability is extrapolative to a larger size, not yet built or proven, which allegedly has the necessary combination to keep the unit running and provide extra energy for use. (Source: Prof. Szabo, by phone to Sterling D. Allan.)" Forrás 3. Nincsen még kereskedelmi formában (pedig a 2002-ben is arról volt szó), nincs kereskedelmi prototípus (azaz, olyan prototípus, ami már a végsõ, gyártás elõtti formát tükrözi). "They don't even have a working prototype (self-running, with adequate left over to sell), let alone a thoroughly tested production prototype." Forrás 4. 2000$/kW, a legkisebb típus 1,5 MW-ot ad le, azaz 3 millió dolcsi egy ilyen kis jószág - 40 évre. Forrás: http://www.gammamanager.com/intro.html
Most akkor 20 év munkája a nagy semmiért??? Vagy mégis több energiát képes leadni, mint amennyit felvett?
"Most akkor 20 év munkája a nagy semmiért???" Legalább próbálkoztak.
"Vagy mégis több energiát képes leadni, mint amennyit felvett?" Ha nem örökmozgó, akkor valószínûleg a kimenõ munka nem elegendõ a meghajtó motor veszteségeinek fedezésére.
Mivel az elektromotor hatásfoka 80-90% ezért a hiányzó 10-20%-ot kellene fedezni. Ebbõl következik, hogy az EBM generátor 110-120% hatásfok alatt képes produkálni.
De hogy is van ez a vizauto? Azt kepzelté(k) hogy a hidrogén és oxigén reakciója több energiát(hõenergia) ad vissza mint amennyi a bontáshoz(elektrolízishez) kell?
Asszem 5-6 éve középsuliban tanultunk ilyen feladatokat megoldani, szóval nem tudom.. Biztos felfedezett valami új fajta reakciót. Csak akkor találjon hozzá új szavakat is, mert ha a régieket használja az megtévesztõ.
Akkor végül is mit bizonyít a magyar prof.ok által aláírt jegyzõkönyv? Akkor most tudja vagy nem? Annyira bárki képes, h egy lakatfogóval rámér a bemenõ fázisra, meg rámér a kimeneti oldalra ( amennyiben le van terhelve természetesen). A jegyzõkönyvekben 25-30 % + ról van szó, nem 5-10% ról. MegaWattos nagyságrendben pedig már nem 1-2 Amper..
Mivel nem önmagától mozgó (ezt telefonon tisztázták), ezért a 25-30% nem csak az elektromos többletteljesítmény, hanem a termikus, stb... - ami nem hasznosítható.
"A) The difference between the total output and input performances (energies) which consist of: a) electrical input and output; b) heat energy outputs: i) through the heat exchanger, and ii) heat which does not go through the heat exchanger (i.e. leaks through the box in which the unit is working) but produced by the EBM Unit." Forrás: Introduction into testing procedures of the EBM Midget Power Plant and prototype units for outsiders
En csak azt nem értem meg, aki ilyesmit szabadalmaz meg stb. az csinálja elõször meg(pl. legyen egy olyan autója és azzal furikázzon) es aztán verje nagydobra. Nem?? Na...de ... egy kicsit rákerestem erre a vizautó dologra, és találtam egy oldalt ahol mindeféle ilyen "dolgok" vannak. Van ott pár érdekes olvasgatnivaló az érdeklõdõknek. Remélem pár dolgot kitárgyalunk onnan is!
"En csak azt nem értem meg, aki ilyesmit szabadalmaz meg stb. az csinálja elõször meg(pl. legyen egy olyan autója és azzal furikázzon) es aztán verje nagydobra. Nem?? " Nem. Elõször az emberünk (magánember, nem vállalat, egyetem, stb...) kitalál egy dolgot (mondjuk a helybõl felszálló fotelt). Mivel úgy látja, hogy a szabadalmi hivatalban nincs még ilyen dolog bejegyezve, csinál egy szabadalmi beadványt (lényegében ez egy skicc, nem tartalmaz pontos méreteket, adatokat, anyagminõségeket). Ennek megvannak a formai követelményei, de nem kell rendelkezni mûködõ prototípussal, gyárral, stb, csak nagyobb logikai bukfencek ne legyenek benne, amit a hivatalnokok (akik nem feltétlenül fizikusok) nem vesznek észre.
Ezek után emberünk nekiállhat az egész kidolgozásának (még mielõtt lejár a szabadalmi beadvány, mert utána közpréda). Ehhez persze pénzre van szükség (a szabadalmi beadvány benyújtásához is kell), amit szponzoroktól, adományozóktól tud összeszedni.
Hogyan tud sok pénzt összeszedni? Ha egy kicsit lódít. Biztos ismered a TVShop-os reklámokat - gagyi árút, remek paraméterekkel adnak, a paraméterek tükrében optimális áron. És még hogy? Ha kiegészíti az aktuális problémákkal. Olajlobbi, hazafiasság (szeretném ha találmányom magyar kezekben maradna), terrorveszély (készülékemmel felismerhetõ a terroristagyanús személy), környezetszennyezés, Csernobil/atomhulladék-elhelyezés (atomerõmû környezetszennyezõ, de az én kütyüm nem), az élet megkönnyítése (elpusztítja a vízkövet, a baktériumokat), stb... Szimpla marketing.
Ha emberünk ügyesen lavírozott, akkor sok pénzt tud beszedni. Ha a találmány alapötlete tényleg helyes (és megvannak hozzá a megfelelõ feltételek - lásd például ûrrakétát Leonardo korában nem lehetett volna feltalálni), akkor sínen van a dolog, és termék lehet belõle.
"és találtam egy oldalt ahol mindeféle ilyen "dolgok" vannak" Ezt az oldalt már többször ajánlották már ebben a topikban (alul rákereshetsz). Vannak benne jó dolgok, csak kicsit óvatosan kell olvasgatni - sokk sci-fi van benne. ;)
Én pl ismerek valakit, aki autószerelõ, és készített már nem 1 vízbontó berendezést. Eddig csak annyi volt a problema, h kevés üzemanyag ( durranógáz) keletkezett. Simán mûködnek ezek a kis energiával sok vizet elbontó berendezések.
Igazad kell legyen Faustus...nekem is gyanus (volt)ez az EBM is... ha 20 év alatt nincs kész már valószínûleg nincs is mi kész legyen rajta. Most ne azt gondoljátok átálltam a szkeptikusok oldalára, még mindig vannak azok a dolgok amik nekem is logikusnak tûnnek és nemtudom miért ne mehetne. HUmanEmber41st az az ismerõsöd sima egyenárammal csinálta a vízbontást az autojába, vagy alkalmazta azt az áramimpulzusos dolgot amit az oldalról lehet olvasni ?
Na én még bújtam azt az oldalt is, meg leltem még egy másik angol oldalt ahol ilyen dolgok vannak még. De nagy kincsesbánya a youtube meg a google video is, ott is rengeteg mindent lehet lelni, egészen fantasztikusakat is, énszerintem a szkeptikusoknak azért van mit magyarázgassanak nekik is. De kapcsolódva a mi vizautonkhoz, én azt gondoltam legalább az elektrolízist tudom, de ennyi minden olvasás meg látás(videok) után már nemtudom mit tudjak biztosan és mit ne. Most keresek valami érdekeset amire azt állították hogy megy is, és video is van hozzá hogy feldobjam itt témának. Ok? Volt már itt ilyen?
"De nagy kincsesbánya a youtube meg a google video is, ott is rengeteg mindent lehet lelni" David Copperfield pedig átment a Kínai Nagy Falon keresztül. Egyébként a Metacafe is tartogat csemegéket: például a gyertyás áramgenerátort.
"De kapcsolódva a mi vizautonkhoz" 1. Hidrogénnel hajtható az autó, csak: * Ki kell cserélni a motor fõbb alkatrészeit, a kipufogót korrózióállóra (rozsdamentes acél, vagy kerámiabevonat), mert a víz megeszi az alkatrészeket reggelire késsel-villával. * A víz 0 °C-on megfagy (normál légköri nyomáson, normál vizet feltételezve). Ezért téli üzemben alkoholt (fagyállót) kell keverni a vízbe. 2. A vízbontás több energiát emészt fel, mint amennyit a hidrogén elégése nyújt. 3. A belsõégésû motorok hatásfoka alacsony. Inkább üzemanyagcella+elektromos motor.
Az elsõ ötletet Európában Villard de Honnecourt, XIII. századi francia építész vetette fel (2. ábra). Az õ kerekének a kerületéhez karokon keresztül súlyok voltak szerelve. A karok csuklóval kapcsolódtak a kerékhez úgy, hogy egy forgástengelyhez közeli és egy attól távolabbi helyzet között tudjanak a súlyok átbillenni. A súlyokat a saját súlyuk billentette át egyik véghelyzetbõl a másikba. A kerék felfelé mozgó oldalán a súlyok a tengelyhez közelebbi helyzetükben voltak, a másik oldalon fõként a távolabbi helyzetükben. Az elgondolás lényege az volt, hogy a súlyok a lefelé mozgó oldalon az útjuk során nagyobb nyomatékkal hajtják a kereket, mint amekkora nyomatékkal a másik oldalon felemeli õket a kerék. Forrás: Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Szemle, Elektronikus publikáció, 108. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2003. DECEMBER
Természetesen nem mûködik, hisz a kerék elõbb-utóbb egyensúlyi helyzetben köt ki (ezt már Leonardo is tapasztalta).
Egyébként a videó egyrészt trükk (vagy animáció - de nagyon látszik hogy kamu), másrészt csak egy lehetséges Orffyreus-kerék változat (az eredeti mûködési elve nem lett közzétéve).
"* Ki kell cserélni a motor fõbb alkatrészeit, a kipufogót korrózióállóra (rozsdamentes acél, vagy kerámiabevonat), mert a víz megeszi az alkatrészeket reggelire késsel-villával."
A benzin égéstermékének is nagy százaléka víz, sõt maga a benzin is meglehetõsen sokat tartalmaz belõle. Kell is, mert az égés során fejlõdõ füstgáz expanziója útján szedünk a rendszerbõl mech. teljesítményt. A hõteljesítmény önmagában kevés lenne.
A H égésekor keletkezõ tiszta H2O nem mondható kifejezetten korrozívnak.
Na igen, egészséges logikus dolog a szkepticizmus a szabadalmi hivatal oldalát olvasva. De cloudbasepotato nem kell csak a korrozióproblémánál leakadj, ha van valami érdekes mondanivalód a témával kapcsoltba szerintem mi szivesen fogadnánk :)
Szia!
Szuper jók ezek a kütyük.. és némelyik majdnem mûködik is..
Itt van példának Willard kereke.. A jobb oldalon 3 db golyó, (vektorosan 2 db golyónyi teljes erõkarral) áll szemben a bal oldali 7 db golyó, igaz kisebb (átlag fele) erõkarjával.. Mi lenne, ha a karok láncszerûen a bal oldalon, minden tömegnél függõlegesen lefelé lógást engednének és a karok hossza a jobb oldalra átbillenve-kiegyenesedve nem kettõszörös hanem hétszeres surárra "gördülne ki" a lánckar hossza.. Ekkor balról Fb= 7m x 1r= 7 állna szembe a jobbról Fj=2m x 8r azaz Fj=16 -al, vagyis Feredõ= Fj-Fb= 16-7= 9 lenne..
Csak arra akartam utalni, hogy hidrogénnel hõerõgépet hajtani egyáltalán nem hülyeség. Nem is akármiért fektetnek nagy energiákat és pénzt a tüza. cellás fejlesztésekbe.
Nem megy Albertus...ha még meg tudnak hosszulni a karok az egy teljes körfurdulás alatt mindig lesz ahol visszaüt, elkerülhetetlen hogy ne érvényesüljön ellentétesen is a hosszabb kar(ok)
Es jó hogy visszajöttél Albertus! Welcome!
"Maxwell démona majdnem száz évig riogatta a fizikusokat, mígnem Louis M. Brillouin, francia fizikus kimutatta, hogy a démonnak információra van szüksége az egyes molekulákról, ha idoben ki akarja nyitni az ajtót." -idezet a szabadlami oldalrol Errõl az esetrõl nekem a tömegspektrográf sebesség szûrõje jutott eszembe. Persze ott feltétlenül töltött részecske halad át egymásra merõleges elektromos és mágneses teren, így csak bizonyos sebességû részek tudnak továbbjutni egyenes vonalú mozgással. Szóval nem is lenne olyan nagy ügy egy ilyen ajtó, csak a gázoknak akkor mondjuk feltételnül plazma állapotba kéne legyenek. A gravitációs topikba mutatatta valaki ezt és mellette ott van még Billy Meyer Simple magnet motor -ja és egy kis 3 perces smot nevû filmecske. Szerintem az utolsó smot filmecske magyarázhatja a többi kettõt. Mit szóltok?
"2. A vízbontás több energiát emészt fel, mint amennyit a hidrogén elégése nyújt."
kicsit vissza az agarakkal.... majd ha lessznek kivitelezési rajzok és reprodukálni tudom az eredményt akkor majd elhiszem, de addig csak számok és grafikonok tömkelege az egész....
smot: A mágnesek nem szimmetrikusak, az egyik pólus erõsebb mint a másik. Ezért következhet be a videón látható jelenség.
"Létezik egy természetes módszer a víz hidrogénra és oxigénra bontására. Ez a fotoszintézis, melynek során a hidrogénatomok kiválnak a vízmolekulákból és az összekötõ kapocs szerepét töltik be a szerves molekulákban, miközben az oxigén a levegõbe távozik." Kanarev 1. A fotoszintézis nem elektromos folyamat. 2. A fotoszintézis hatásfoka nem éppen magas. 3. A fotoszintézisnél a hidrogén szerves vegyületekbe épül be. 4. A cikk alatt található kísérletek egyike sem üti meg az 1000%-os hatásfokot (maximum 60-70%).
" Nem is akármiért fektetnek nagy energiákat és pénzt a tüza. cellás fejlesztésekbe." A belsõégésû motorba való hidrogénbefecskendezés és a tüzelõanyagcella két különbözõ dolog. Másrészt: "A szelepeket cseréljed le rozsdamentes acélból készültekre és a hengereket / dugattyúkat amilyen gyorsan csak lehet vonjad be kerámiával, miután sikeresen átalakítottad és letesztelted az autódat. Ezzel ne késlekedj, mivel ezek az alkatrészek rozsdásodni fognak. A meglévõ kipufogórendszert nem muszáj rögtön kicserélned, ha nem akarod, hanem hagyd elrozsdálódni és csak azután kérd meg valamelyik autószerelõ ismerõsödet, hogy cserélje ki azt rozsdamentes acélból készültre (ekkor a katalizátorra már nem lesz szükséged). De könnyebb és egyszerûbb, ha a meglévõ kipufogórendszert bevonatod kerámiával majd visszaszereled." Tervek ahhoz, hogy az autód csapvízzel mûködjön
"A hengerfejnél és a kipufogórendszernél bizonyos változtatásokat kell elvégezni a biztonság és a hosszú élettartam elérésére. Elõször is, az égés során a korábban szétválasztott hidrogén- és oxigénatomok újraegyesülnek, ezáltal a kipufogórendszerbe vízpára - és semmi más, mármint szennyezõ anyag - nem jut. A legtöbb autógyártó öntöttvas kipufogócsöveket és acélszelepeket használ. A hõ és a nedvesség együttes hatása (nedvesség nem jelentkezik a benzin elégetése során) a rendszer rendkívül gyors elrozsdásodásához vezet. Az egyik átalakítás az, hogy ezeket az acélszelepeket rozsdamentes acélszelepekkel kell felváltani, valamint a teljes kipufogórendszert rozsdamentes acélból kell megépíteni. Az autós boltok árulnak rozsdamentes acélszelepeket és rozsdamentes acélból készült hangtompítókat, melyek nekünk teljesen megfelelnek."
Ha nem végzel el semmilyen más változtatást, csak a porlasztót teszed alkalmassá a hidrogén fogadására, attól még a rendszer nagyszerûen fog mûködni, de a kipufogórendszer semmi perc alatt el fog rozsdásodni, és ha a motort "hosszabb ideig" nem kapcsolod be, akkor a gyárilag beépített szelepek és érzékelõk elrozsdásodnak és beszorulnak! A rozsdamentes acélszelepek nem drágák és ugyanolyan problémamentesek, mint a rozsdamentes acélból készült kipufogórendszer. Ne légy bolond és ne akarjál ezen spórolni, mivel ezzel csak plusz kiadást és fejfájást okozol magadnak és engem fogsz okolni a saját butaságodért. Az öntöttvas hengereket és a szelepek bemeneteit magas hõmérsékletet elviselõ, úgynevezett "heanium" kerámiával burkold be, mely ezeket megvédi attól a korróziótól, mely a szelepeknél, érzékelõknél és a kipufogórendszernél is fellép. Aztán ott van a kipufogó csonk: A nedvesség ott is rozsdásodást idéz elõ. A petróleumalapú üzemanyagnak megvan a saját mosóhatása, mely véd a korróziótól, ahogy az olaj is védi az olajban áztatott alkatrészeket. Amikor hidrogént használunk a belsõégésû motorok üzemanyagaként, további elõvigyázatossági intézkedéseket kell tennünk azért, hogy a rendszer élettartamát meghosszabbíthassuk, nem pedig csak letekerünk pár ezer mérföldet aztán a motor besül, mint egy lósz...r." Forrás: Carl Cella
"Az erõ mindig arra törekszik, hogy elenyésszen és eltékozolja magát; ha legyõzte önmagát, minden testet legyõz. Nélküle semmi sem mozog..."
"... ó ti, az örökmozgó feltalálói, hány semmit nem érõ tervet alkottatok! Menjetek az aranycsinálók közé!"
Na és akkor most mi van a smot -tal? Ez még nyitott téma
A mágnesek nem szimmetrikusak, az egyik pólus erõsebb mint a másik. Ezért következhet be a videón látható jelenség. Mivel a golyóbis a nem szimmetrikus mágneses mezõtõl képes felgyorsulni, ezért a sín végénél (a sín rövidebb, mint a mágnesek hossza) egyszerûen "lerepül".
És az a norvég örökmozgós? Valamikor majd demagnetizálódik az asszimetrikus mágnespálya?
Ja, úgyvan...ez most a kérdés. Persze HUmanEmber is azt akarta mondani hogy csak a mágnesek demágnesezõdés áll az utunkba?
"Ja, úgyvan...ez most a kérdés." Nem. Te az smot-ról beszélsz, õ a Finsrud-féle eszközrõl.
A Finsrud-eszköznél a golyó forgása valószínûleg nem fogyaszt sok energiát (és sok energiát vihettek be), ezért lassan áll le. Kb. mint egy zsebóra szerkezete.
"Reidar says the machine does stop on occasions but that this is not on a daily basis. To start the machine the pendulums are swung by hand, this puts an external input energy into the system, given that the machine does stop this means it is not over 100% efficient." Forrás: Visit to Reidar Finsrud’s Public Studio in Norway on 17 March 2001 Nem 100% feletti hatásfok => nem perpetuum mobile.
kicsit offtopic leszek. Hol olvashattam egy biológus, genetikus(?) és egy greenpeace-es méregzöld vitáját a génkezelt növényekrõl? A pécsi szavazásról jutott eszembe, amirõl láttam egy nagyon informatív plakátot, amin csak ennyi áll: Vasárnap szavazzon ön is IGENnel! Aztán kerestem, kerestem tanulmányokat, hogy miért is ne legyen radar a Mecsek környékén, de úgy néz ki, azokat elfelejtik kirakni. Ami volt, az nem kielégítõ.
1. A gép alkalmanként (nem naponként) megáll. 2. A gép elindításához az ingákat kézzel lengetik be, ami külsõ energiabevitelt jelent. 3. Mivel a gép leáll, ez az jelenti, hogy a szerkezet hatásfoka nem 100% feletti.
Nos, lehet, hogy nem mûködik, lehet, hogy igen.. Viszont úgy érzem, hogy nem ismered azt a fajta láncot, ami az egyik oldalra feltekercselhetõ, a másikra kihajtva öntartó és csak kiegyenesedik.. Ilyen elvû "halacska bicskát", ujjvédõt, stb lehetett kapni..
Az ujjvédõ pl. ha fordítva húztuk az ujjunkra nem lehetett behajlítani az ujjunkat, ha rendesen akkor teljesen behajtható volt.. Az egyes lemezek (láncelemek) úgy voltak feltengelyezve, hogy a hajlítási irányba akadály nélkül behajlíthatók, a másik irányban pedig egymásnak feszülve az egyenest elérve kitámasztották egymást..
Láttam ilyen mobil hidat is.. Feltekerve vitték a folyóhoz, a végét rögzítve, kigurították a másik part felé.. és a nem hajló irány képezte az ívet.
A filmek nem tünnek hamisítványnak.. Meglepõnek talán.. Az energia megmaradás hibásan megfogalmazott tételének ellent mondanak.. No igen, de csak a rosszul megfogalmazott megmaradási tételnek..
És mi van akkor, ha a golyó Curie a hõmérsékletét a B pontnál eléri, 0,000 001 fokkal átlépi..? Akkor elveszti a "mágnesességét" és mûködik, vagyis valóban beleesik a lyukba, lehüli azt a 0,000 001 fok pluszt amire allúra ér és ismét vonzza a mágnes, majd ismét 0,000 001 fokkal felmelegszik amire felér a lyukhoz..
Ha még a forgási örvényáramok melegítõ hatását figyelembe is veszem.. külsõ meklegítõ forrásra sincs szükség, mégis "örökmozgó"..
Viszont bambaagyú mûokosok kijelentették róla, hogy nem is lehet olyan, hogy mûködik, mert "" "perpetum mobile" és azt ugye tudjuk, hogy nem lehetséges..""
"Nem 100% feletti hatásfok => nem perpetuum mobile. "
Node kérem! Honan veszed?
Különben is, ha jobban megfigyeled a mozgást indítási energiaszint zéró, aminél bármennyi is több.. A gördülési munka.. minden körben újra és újra leküzdi a mágneses tér energiája..
Arról nem is szólva, hogy a Maxwelli butaság szerint a nyugvó mágneses tér nem sugárzódik ki.. Így a fizika jelen állása szerint a semmibõl nyeri a golyó a mozgásához szükséges összes energiát..
Ezért, a jelen hatásfok számítási módszerink szerint sokszorosan 100% feletti a hatásfoka..
"Node kérem! Honan veszed?" Onnan, hogy a készítõ (Reidar Finsrud) kijelentette, hogy a gép 1. alkalmanként leáll 2. az ingákat külsõ energiabevitellel lengetik be. Ezekbõl következik, hogy nem perpetuum mobile, csak egy jó sokáig mozgó szerkezet.
" Különben is, ha jobban megfigyeled a mozgást indítási energiaszint zéró, aminél bármennyi is több.." Zéró egy fülesbaglyot! Az ingákat kézzel lengetik be - azaz az indítási energiaszint nem zéró.
"A filmek nem tünnek hamisítványnak." A smot mint mondtam az asszimmetrikus mágneses mezõ révén mûködik (mivel kézzel emelik a golyót nem perpetuum mobile). A Finsrud-féle ketyere, az elõzõekben volt tárgyalva (ugyancsak nem örökmozgó). Az "Orffyreus Perpetuum mobile"-videó egy klasszikus Villard de Honnecourt-féle kerékhez hasonlót mutat be. Az ezen a videón látható eszközök szimpla 3d animációk. A gyertyás áramgenerátorral való átverést ne is említsük.
Az alábbi könyv-fejezetben el van magyarázva miért nem mûködhet. Lukács Ernõné, Péter Ágnes, Tarján Rezsõné - Tarkabarka fizika, Móra Ferenc könyvkiadó 1972 82-83. oldal: Mágneses örökmozgó
Az általad említett "fûtéshez" pedig egyrészt külsõ energiabevitel szükséges, másrészt a "0,000 001 fok" (Milyen fok? Celsius? Kelvin? Réaumur? Fahrenheit? Radián?) olyan kicsi, hogy azt a hõfokstabilitást nehezen tudod biztosítani.
De játsszunk el a gondolattal - a fenti mágnesgolyó helyére rakjunk elektromágnest, aminek a mágnesességét remekül tudjuk szabályozni. Bár külsõ energiabevitel kell, de azzal talán megoldható lenne a játék.
Nem a fokon van a lényeg, bár lehet celziusz is.. Hanem az elven.. A mágnes csak az Curie-hûmérséklet alatti hõmérsékleten vonzza a fémeket.. Amint átlépjük akár milyen piciny értékkel felfelé ezt a hõmérsékletet a mágnes nem vonzza többé.. és beleesik a B pontnál a lyukba.. Különféle hõmérséklettel rendelkezõ Curie-ötvözeteket gyártanak.. a Welller pákámban pl. 200 C fokos van, de létezik 30 ill. 70 C fokon "átbillenû" ötvözet is.
A lényeg az, hogy a munkavégzés nagyságától függetlenûl, annál sokkal-több nagyságrenddel kevesebb- energiát igényel az átbillentés. Így akár a leesõ golyó mozgási energiájának egy parányi részét is felhasználhatjuk erre a célra.
Amiért említettem, az az, hogy ez is jó példa arra, hogy valamikor, valamilyen kezdetleges tudás (technikai) szinten megvalósíthatatlan eszközt mint véres kardot hordozzuk körbe, hogy: "lám-lám nincs mûködõképes perpetum mobile" pedig van.. több féle is van..
Sajnos a norvég csávó kütyüje túlságosan sok beleköthetõ karocskákat, lengõcskéket tartalmaz, meg egy bazi nagy rugót a tetején...ígyhát lehet hogy az aminek látszik, lehet hogy nem az(de simán lehetne az is). De a lényeg az elv. Nem biztos hogy a Billy Meyer motor pont pont a smot modszert alkalmazza, lehet valami hasonlót, de a fõ, hogy ha az a golyócska felfele ment a lejtõn, akkor görbe pályára is megoldható lehet a dolog.(->menjen körbe-körbe) Na szóval én is említettem, és másoktól is visszaolvastam, nem az energiamegmaradást kell döntögetni...eseteket kell lelni amikor...
"A lényeg az, hogy a munkavégzés nagyságától függetlenûl, annál sokkal-több nagyságrenddel kevesebb- energiát igényel az átbillentés." A lényeg az, hogy ahhoz hogy ez az átbillenés meglegyen, kívülrõl kell energiát bevinni (például lézerrel, mikrohullámmal, sima infralámpával, lánggal vagy a B lyuk körül izzószállal). És ennek a bevitt energiának mindaddig ki kell tartania, míg a golyóbis a B lyuktól az F vályúig gurul lefelé (vagyis több energiát kell bevinni, hisz azonnyomban fel kell hevíteni Curie hõmérséklet fölé a golyóbist annyira, hogy pont az F vályúig tartson ki). Mikor eléri az F vályút pont akkor kéne visszabillenie (fontos a pontos idõzítés), tehát elõvigyázatosságból (mert nem biztos hogy kihûl rendesen) az F vályút lehet hogy hûteni kell (a hûtés megoldása energiát emészt fel). Ja és ha ezt automatizálni akarjuk (mert nem bízhatunk semmit a véletlenre), figyelni kell a mozgó golyóbis hõmérsékletét, és az által kell szabályozni a fûtést. Vagy légkondícionált teremben kell végezni az egészet.
Es Faustus te milyen módszert javasolnál a smot effektus kihasználására?(mondjuk tételezzük fel hogy próbálkozni akarnál)
Ja és így már értem a hétszeresen meghosszabodó karokat. Igen így lehet van benne lehetõség. Hogy is gondolhattam hogy Albertus ilyen egyszerût elnézzen! :)
Szia!
Nos, igaz. Nehéz teljes képet látni. Túl sok ismeretlen rendeltetésû alkatrész van benne..
A Curie ötvözetes megoldásnál pedig, valóban az átbillenés közeli hõmérsékleten kell tartani az egész rendszert. Ez kivitelezési kérdés. Amiért említettem az az, hogy ránéztébõl "lehetetlen" is megoldható, ha megfelelõ feltételeket teremtünk. Annak idején elképzelhetetlen volt olyan anyag amely elveszti mágneses tulajdonságait. Ma pedig már olyan fejlesztésrõl is olvashatunk, hogy az LCD-khez hasonlóan, pusztán térerõsséggel energia felhasználás nélkül átbillenthetõ mágneseket készítenek.
Igazából símán elnézhetem én is.. mint bárki más is. Amiért a megoldás egy lehetõségét felvetettem az az, hogy felhívjalak benneteket a kreatív gondolkodásra. Mert szerintem, majdnem minden lehetséges.. még ha éppen most a tudásunk szerint lehetetlennek is látszik..
Kedvenc példám az, hogy ha a kõbaltás ember fia nem készít íjjat, akkor még ma is a kõbalta lenne a technika csúcsa.
"LCD-khez hasonlóan, pusztán térerõsséggel energia felhasználás nélkül átbillenthetõ mágneseket készítenek." Az LCD-hez kell energia. A pusztán térerõsséghez is.
"A Curie ötvözetes megoldásnál pedig, valóban az átbillenés közeli hõmérsékleten kell tartani az egész rendszert. Ez kivitelezési kérdés." A gyakorlati életben mindent túlméreteznek - a biztos/biztonságos mûködés miatt. Számítani kell a véletlenre is.
" Kedvenc példám az, hogy ha a kõbaltás ember fia nem készít íjjat, akkor még ma is a kõbalta lenne a technika csúcsa." Egy technika, technológia kifejlesztéséhez meg kell lennie a szükséges szociális, tudományos, technikai háttérnek is. Tehát Leonardo nem tudott volna repülõgépet fabrikálni, mert még nem ismerhette azokat a dolgokat, amelyek egy repülõgép kifejlesztéséhez szükségesek. A természet különbözõ (madarak, repülõ növényi részek) jelenségeit megfigyelhette, ezekbõl elképzeléseket kreálhatott, de gyakorlati megvalósításra nem kerülhetett sor, hisz nem álltak számára az 1800-as években lassanként felfedezett dolgok.
"Amiért említettem az az, hogy ránéztébõl "lehetetlen" is megoldható," Nem oldható meg, mert nagymértékû energiabevitel (külsõ) szükséges.
Orfireus kereke is külsõ erõbehatásra indult. Aztán mikor elérte ( magától) az üzemi fordulatot, forgatónyomatékot lehetett belõle kinyerni, és csak nagynehezen lehetett megállítani. Tehát az elméleti örökmozgók összerakástól még nem indulnak be, csak külsõ erõhatásra. Ekkor az erõhatást a rendszer "megõrzi" és míg az anyag el nem kopik-fárad addig mozog.
Igen ám, csak a Finsrud féle kütyü magától le is áll (the machine does stop on occasions), és mivel leáll nem 100% hatásfokú (the machine does stop this means it is not over 100% efficient."). Mivel nem 100% feletti hatásfokú, nem örökmozgó (annak ellenére, hogy sokáig mozog).
A mágnesgolyós Curie-ötvözetes golyós megoldásnál a külsõ energiabevitel nagyobb (mert kapcsolgatni kell, és a kapcsolgatásra fordított energia összeadódik) mint a golyó mozgása által "nyújtott" energia.
Volt mar itt tema a vizbontas buvarharangban tenger alatt. Ehhez hasonlo mikor levegot pumpallunk egy buvarharangba ami kb. 100m melyen van. Tegyuk fel hogy a terfogata mondjuk 1m3. Arra lennek kivancsi hogy mikor elindul felfele mennyi munkat vegez es mikor fent kiengedik belole a levegot es sullyedni kezd akkor mennyi munkat vegez. Es ez a munka eleg e ahhoz hogy a lesullyedt harangot megint telepumpaljak levegolvel. De ez tul egyszerunek tunik hogy mukodjon mert akkor mar mindenki ezt csinalna :)
Vagy egy masik pelda mikor az elsullyedt harangban mondjuk egetnenek valamit ami gaznemu egetermeket produkal de ez mar uzemanyagos megoldas es nem tul kornyezetbarat
Szia!
Nos az LCD effektus üzemmeltetése az árammentes vezérlésével, valóban energia mentes lenne.. ne téveszd össze az LCD kijelzõk fogyasztásával.
A példában emlegetett kerék miért nem mûködhetne?? Nos, a helyes válasz, mert a jobb oldalon a felsõ és alsó helyzet közötti h magasságon (E=m*g*h) kevesebb munkát végez a gravitáció a három tömegen, mint amennyi kellene ugyanezen h magasságra való felemeléshez a bal oldali tömegekhez.. A példa jól szemlélteti, hogy az erõ nem az egyetlen szempont.
A mágneses-Curie fémes megoldás szerinted sokkal több külsõ energiát igényel mint amennyit termelhetne.. Majdnem igazad van. Ha arra gondolunk, hogy nagyon kevés hõenergiához-látványosan sok mechanikai munka tartozik..
Ha viszont arra gondolunk, hogy a rendszer a golyóval-mágnessel tulajdonképpen egy mágnese-gravitációs erõmû lenne, akkor ajánlom figyelmedbe a szélvitorlások azon változatait, amikor a
vonóerõt a széllel szembeni irányba fejtik ki..
(Nem úgy mint a régi, klasszikus vitorlások, cikk-cakkban haladnak a széllel szembe, hanem pontosan szembe..)
A mágneses-gravitációs, de akár (nap-)hõ erõmûvek készítéséhez a szembevitorlákhoz hasonlóan, meg lehet találni a helyes elrendezést..
A tagadást megmagyarázhatjuk, de attól még senki sem jut elõre..
"A mágneses-Curie fémes megoldás szerinted sokkal több külsõ energiát igényel mint amennyit termelhetne.." Akkor számoljunk: Vegyünk egy 1 cm (0,01 m) átmérõjû nikkelgolyót. Azért nikkelgolyót, mert: * Ferromágneses tulajdonságokkal rendelkezik. * Viszonylag könnyû beszerezni, korrózióálló. * Könnyen elérhetõek róla adatok.
Mennyi munka kell ezen kicsiny golyónak 10 cm (0,1 m) magasra cipeléséhez (ne számoljunk most súrlódást, és egyéb világi hívságokat, az egyszerûség kedvéért)? A 1 cm átmérõjû golyó 0,5236 cm^3 térfogatú. A nikkel sûrûsége 8,908 g/cm^3. Ebbõl a tömeg (m=ρ*V): 4,664 g Ebbõl következik, hogy a szükséges munka (E=m*g*h) 0,004664 J.
Na és mennyi munka kell a nikkelgolyócska szobahõmérsékletrõl (25 °C, 298,15 K), Curie-hõmérsékletére (381,85 °C, 627 K) való felmelegítéséhet? Q = c * m * deltaT = 0,444 J/g*K * 4,664 g * 627 K = 1298 J
No és mekkora teljesítményû fûtõtest kell ahhoz, hogy ezt a 1298 J-nyi energiát minél rövidebb idõ alatt (adjunk 0,1 s-ot) elõállítsuk? P = W/t = 1298 J / 0,1 s = 12980 W
Hm, melyik is a több a 1298 J (a befektetett munka), vagy 0,004664 J (kvázi kinyerhetõ munka)? Számolhatunk a kinyerhetõ munkához veszteségeket (súrlódás, stb) is - de akkor is nagyságrendekkel nagyobb energiabevitel szükséges.
Hopp, elírtam valamit (nem deltaT-vel számoltam, hanem a végsõ hõmérséklettel), de ez nem befolyásolja nagyban a dolgot. Q = c * m * deltaT = 0,444 J/g*K * 4,664 g * 328,85 K = 680,9878 J
Azaz 0,1 s-os felmelegítési idõvel számolva a teljesítmény 6809 Watt.
"A példában emlegetett kerék miért nem mûködhetne??" Ezért Forrás: Lukács Ernõné, Péter Ágnes, Tarján Rezsõné - Tarkabarka fizika, Móra Ferenc könyvkiadó 1972
Legyen a kiindulási hõmérséklete 381,85-0,000 0001 C fok ekkor az emeléshez 1298 J/ 1 000 000 = 0,001 298 J kell
Amit a példádban megtermeltettünk: 0,004 664 J minusz ami a melegítéshez kell = 0,001 298 J --------------------------------------------------- Tiszta nyereség: 0,003 366 J
Csináltam egy animált gif örökmozgó animációt. Folyamatosan képes mûködni és még energiát sem igényel, mert a számítógépem semmivel sem vesz fel több energiát. Élljen a perpétum mobile!
Ezzel szerintem csak az a gond, hogy ilyen pontos hõmérsékleteket nehéz tartani. Már a surlódástól is több hõ keletkezik, és így a golyó a kelleténél hamarabb elveszítheti a mágnesességét.
Ja és a felmelegítést nem lehet a teljes térfogaton egyszerre elvégezni, így lesz egy átmineti állapot, amikor az erõk kiegyenlíthetik egymást.
Egyébként én is ezen a smot-os asszimmetrikus mágneses mezõs perpétum mobilén gondolkodtam. Az én elképzelésem szerint a golyót nem kézzel tennénk vissza. Az esés egy pár miliméterrel kisebb lenne az emelkedõnél és egy nagyon alacsony lejtésû, de a mágnesektõl messzebb húzódó külsõ pályán gurulna vissza a golyó a mágneses emelkedõ elejére. Ennek elvileg mûködni kellene. Ha lesz idõm, meg is csinálom.
Igy is lehetne próbálkozni a smot-tal: remélem megjelenik Szóval az A ponttól a B pontig fokozatosan csökken a mágneses térerõ. Ezt ábrázoltam a vékonyodó sávval. Az asszimetrikusságot úgy is meg lehetne valósítani hogy egyre távolodnának a mágnesek, csökkenve a térerõ. Az A pontban a vonzáskor akkora löketre kell szert tegyen a golyó, hogy mindenképp elégséges legyen a következõ golyó odamozdulásáig(ami ujra erõs vonzásba kerül) Mi a véleményetek?
Megvallom én is tudom ez egy nagyon leegyszerûsített ábrázolás, ha jól meggondoljuk(meg gyakorlati tapasztalat szerint) nem pont ilyen a mágnesek hatása, megeshet hogy a dolog visszafele menne inkább B-bõl A-ba, attól függõen hogy állítgatunk. Ja es persze több karja is lehet a dolognak...