Bár, az is igaz, hogy közben nagyon offtopic lettél, mert a "Szabad energia" topicban átviteltechnikai alapfogalmakat kellett számodra elmagyarázni. Végül is, volt egy kevés "szabad energiám" erre a célra is..
Örülök, hogy pár sorban megdöntöd a Shannon tételt, javaslom esetleg készíts egy remek publikációt belõle, mert a tudóstársadalom valamiért nem osztja a nézeteidet. A hangtömörítést pedig ne keverd bele, sõt, egyáltalán ne keverd bele a hallható hangokat.
Eleve nem errõl volt szó, de te ide terelted a témát. Mint általában ha elbuksz vmin, akkor terelsz. Eredetileg adatátivitelrõl volt szó, és bizony sem az UTP kábeleken, sem a sima telefonkábelen nem a hallható tartományban zajlik ez a fajta átvitel.
Emlékeztetõ: Euler? Illetve a szerinted létezõ matematikai bizonyítások mely szerint nem létezhet 28k-snál gyorsabb modem? És a fillérekért kapható 64 megabites átvitel 2kHz-en?
Fura egy "parner" vagy te.. Elmagyarázom, talán megérted, de nem fogadod el, és elõjössz azzal a tudós társadalommal, amelyik háromnegyede még az energia megmaradásban hisz.. és fogalmuk sincs arról, hogy Furier mi a fenét csinált..
Úgy tûnik, hogy csak ellenkezni akarsz, arra pedig nekem nincs "szabad energiám"..
Ha stílust váltasz és érdemi beszélgetésre kapható vagy, kérlek jelezd. Addig pedig szia, legyen szép napod!
Most kaptuk a hírt, hogy az autópályán egy õrült szembe száguld a forgalommal! Erre az emberünk hitetlenül megcsóválja a fejét:
Én is megnéztem Faustus a linkjeidet, a filmekkel, megnéztem a kuruzslókat akik összemagyaráznak mindenfélet ami nincs. Igen, csúnya dolog. Vagy lehet menne az amit akarnak csak nem értenek hozzá és kitalálnak mindenfélet. Mindenképp nemjó. De amit én már egész ittlétem alatt látok, hogy mikor felvetõdik egy szabadenergia dologról szó, a fikázó forumok meg linkeket kapjuk/om vissza, pedig engem fõképp az érdekelne ha valami nem megy az MIÉRT nem megy, és másodsorban mint érdemes tanulság megemlíteni hogy vannak a csalók. Tényleg vannak. Szerintem Faustus nem mersz állást foglalni a smot-tal kapcsolatban, az a számolás ott azon az oldalon a 113% - 34% mechanical loss egy valami nem mérvadó hogy így fejezzem ki. Így a kérdést elismétlem mégegyszer mindenkinek: Mi a véleményetek : ha a smot-ból végülis tényleg hajlandó plussz energiával kijönni a golyó,a mechanikai lossokat meg ki lehet küszöbölni maximális mértékig(lásd légpárna, vagy japán mágnessines vonat módszer akármi) annak a golyónak lenne elég energiája hogy visszatérjen a smot bementhez és újra 113% -ot venne fel
1. A smot-hoz energiabevitel (emelés, lökés, a mágnes vonzása, stb) szükségeltetik. 2. Ezek az energiák teszik lehetõvé, hogy a golyóbis felmenjen a rámpán. 3. Viszont vannak remek veszteségeink - súrlódás, a golyó melegedése, a mágneses mezõ egyenetlensége, stb... Ezek egy idõ után megállítják a szerkentyût.
"The best results to date (2nd Aug, 1997) have been about 5 minutes of operation before the ball gets stuck at the exit point" Forrás: SMOT - Mark III - Greg Watson-tól tehát az egész kitalálójától (szóval maga a szerzõ látja be - mint Finsrud, az EBM esetében is - hogy ez egy idõ múlva megáll).
Továbbra sem tudtuk meg a híres HP (ami átalakult Agilent Technologies-zé, majd abból lett Avago Technologies) chip típusszámát (Az Avago - az Ethernet chipek gyártójának - oldalán leginkább elektro-optikai megoldásokat találhatunk, "csodás UTP-seket" nem). És mivel elektro-optikai dologról van szó (nem szimplán elektromos), ezért (illetve az elõbb említett Avago elektro-optikai átalakítók miatt) továbbra is gyanakszom.
Továbbra sem tudtuk meg melyik Euler-képlet/formula mond ellent a csodachipnek (és errõl ki írt - hisz ennek nagy visszhangja kellett hogy legyen).
Az Al elektródák és a "gravomágneses térrel" (milyen szép szavak! mint a "semleges áramot használó impulzus üzemû makroszkópikus kvantum-oszcillátor") "mûködõ" falszárító berendezés között azért némi különbség van.
" Ha most kitérünk az MP3 ill. MP4 " Amelyek veszteséges tömörítési eljárások. Hangnál ez még megengedhetõ, de adatnál már nem.
A Nyquist-Shannon témához: "The sampling rate must be greater than twice the bandwidth and not just the maximum/highest frequency. Stating the theorem with the latter assumes that signal is low-pass in nature. A signal is not always low-pass in nature." Forrás: McFLY - Nyquist-Shannon sampling theorem Azaz a mintavételezési frekvenciának nagyobbnak kell lennie a sávszélesség duplájánál. Ezért van az, hogy az audio CD mintavételezési frekvenciája 44100 Hz, ami a 20000 Hz-es sávszélességet biztosítja.
De az EBM mûködés közben akkor is többletenergiát ad le. A jegyzõkönyvek tanúsága szerint.
De nem örökmozgó (ezt a készítõ be is vallja). Ez olyan mint ha a vízbontás és a hidrogén+oxigén egyesítésbõl kihagynánk az elõbbit (a vízbontást, mivel az energiát pazarol el).
...de naon csípem õket,csak az a baj nincs kölcsönhatás...
"csak az a baj nincs kölcsönhatás..." Kedves Bájital, ez nem a chat.hu/hotdog.hu/privi.hu/randivonal.hu/tarskereso.lap.hu weboldal. Ha társkeresés a célod, az elõbb említett oldalakon nagyobb valószínûséggel juthatsz sikerre (és hozhatsz létre kölcsönhatást).
"Mutass bármelyik megmaradási törvényre bizonyítást.. aztán folytathatjuk.."
Cáfold meg.. És megcsókolom lábad elõtt az anyaföldet..
A mérnöki tudományok, valamint a fizika nagy része (az elméleti fizikusokat most zárjuk össze a matematikusokkal és eresszük rájuk a bölcsészeket) kisérletek eredményeire épül. Van itt bárki, akinek sikerült akár csak egy termodinamikai fõtételt kisérleti úton megcáfolni?
Kérdezz meg egy felnõttet, hogy mit jelent az "offtopic" kifejezés, ne várd meg, h én magyarázzam el privát üzenet formájában. Neked nem lenne jó, mert megállnál a fejlõdésben, én megbánnám, amiket írnék, de akkor már késõ lenne...
Tényleg Bájital nem vagy valami témábavágó...csak töltöd a semmivel a sorokat. De nincsenek itt operátorok?? (mint pl IRC-en) és tényleg ránkférne ha valaki probálkozna már gyakorlatba is valamivel Es szeretném ujra elmondani én is mint szabadenergia támogató, azt amit Albertus-tól is olvashattunk, nem az energiamegmaradást kell megdönteni, hanem egy kicsit el kéne tekinteni a görcsösen minden kell legyen valahonnan, és a minden kell legyen valamibõl-tõl. Valószínûleg ezek sokaknak könnyen hülyeségnek tûnik, de akkor tessék csak azt a kérdést teszem fel: maga a világ, minden ami fizika honnan van? (ELVAROM annyit tõletek hogy ne olyannal gyertek hogy Istentõl, mert õrá is rá lehet húzni a kérdést hogy honnan van)
"De nincsenek itt operátorok?? " Moderátorok vannak.
"nem az energiamegmaradást kell megdönteni, hanem egy kicsit el kéne tekinteni a görcsösen minden kell legyen valahonnan, és a minden kell legyen valamibõl-tõl" Tehát: merj nem tudni! Tök mindegy az adott energia honnan jön, elnevezzük zéróponti energiának, és kész a csodakütyünk.
Nem! Nem szabad, hogy a csodavárás elgyengítsen bennünket és bedõljünk bármiféle csodaketyerének - mert könnyen megvezethetõek leszünk. Másrészt ezek a "csodaketyerék" némileg feleslegesen idõnket, pénzünket, idegeinket emészti fel, hogy végül kijelenthessük: not self-running. (Azért csak némileg, mert némi tapasztalatot azért szerzünk.)
Akkor merre tovább? Talán az alternatív energiaforrások (nap, szél, víz, biomassza, geotermikus) irányába. Azokban több potenciál van. Illetve az ésszerû kísérletezés (nem az örökmozgó keresése, áltudományok kreálása).
Most én is erre mit mondjak? Se a smot-os kérdés számomra nem lett megmagyarázva habogva volt valami hasonlat az ingárol, meg hogy fel kell emelni a smot szintjére újra a golyót, mikor kihangsúlyoztam hogy lehetne beleépítve az asztalba 0 szintkülömbségre. Onnantól kezdve hogy a golyót beteszed a smot bemenetéhez, és önként elhagyja a másik végén anélkül hogy visszatérne nem tudom mit kell belekomplikálni a szintkülömbséget a hasonlatozást az ingákkal.. még lejtõ se kellene. Nem is figyelt senki se a kedvenc liceumi mechanikai paradoxonomra, pedig abban akartam bemutatni, hogy lehet valami a pusztán szituációból adódóan több mint ami eredezteti. Na lényeg hogy nem sok értelme van ide írkáljak, nemigazán a válaszokon dolgozunk. Kell valahonnan szerezzek valami mágneseket és próbálgassak már én is egy-két dolgot lássam már hogy van ez. Az a baj egy kalapácsom sincs saját, semmim sincs nemtudok csinálni semmit.
"Se a smot-os kérdés számomra nem lett megmagyarázva" Olvasd el még egyszer Greg Watson leírását. Õ vallja be, hogy a körbe épített smot nem válik be, 5 perc múltán megáll ("The best results to date (2nd Aug, 1997) have been about 5 minutes of operation before the ball gets stuck at the exit point"). Õ vallja be, hogy vannak mechanikai veszteségek.
Finsrud is bevallja: készüléke idõnként önmagától megáll, külsõ energiabevitel kell neki. A bevitt energia kis mértékben való kivitelébõl származik a "sokáig mozgás".
Az EBM feltalálója is megemlíti: nem önmagától futó a ketyeréje. Az ok: a generátort meghajtó motor veszteségeit nem képes fedezni a generátor.
"az asztalba 0 szintkülönbségre" A mágnesek által szerzett lendület, és a golyó mozgatása (mert oda kéne vinni a golyót) fedezi a "szükséges" energiát. Vegyük észre továbbá, hogy kicsi energiákról beszélünk, és nincsenek megfelelõ mérõeszközeink a pontos energiamérlegek felállítására.
Vedd észre: a gyakorlati életben jelen vannak a veszteségek (súrlódás, melegedés, légellenállás, stb...), az öregedés, az amortizáció. Hogy speciális körülményeket biztosítsunk, túl sok gyakorlati problémát le kellene küzdeni, amit amatõr módszerekkel nem lehet kikerülni.
Akit megtalálhatsz például Egely Tértechnológia könyvében is. Szép kis mendemondákat szõttek e köré az ember köré is (õ tervezte a Náciknak az Ufókat...).
Nem fog mûködni. A golyó sajnos nem lõ ki, mert a másik végén a mágnes olyan erõs, hogy a kilövés után rögtön vissza is rántja. Próbáld csak ki! Sajnos a lyukkal és a gravitációs erõvel való kombinálás sem jön be, mert a bár a lejtõ végén beleeshet egy lyukba a golyó, de az a beleesés sokkal kisebb lendülettel történik, mintha csak úgy simán leejtenénk, ugyanis a golyóra egyrészt hat lefelé a gravitációs erõ, felfelé viszont a mágneses erõ, s bár lehet, hogy a lyuknál a gravitációs erõ nagyobb, de a golyóra ható öszz erõ kisebb annál, mint egy mágneses tértõl mentes helyen, így a golyó lendülete nem lesz akkora, hogy az vissza tudná vinni a lejtõ kezdeti pontjára. Úgyhogy ebbõl nem lesz örökmozgó.
A videón az csapja be az embert, hogy amikor az emelkedõ végén a golyó leesik a tálkába, akkor mi azt szabad szemmel nem érzékeljük, hogy abba nem 10 m/s gyorsulással esik bele, hanem csak jóval kevesebbel, így kézzel ugyan vissza lehet tenni a kiindulópontra, de a saját lendülete már nem vinné oda vissza.
Most mit töritek a fejeteket az örökmozgón? Éppen rajta állsz egyen! A legjobb örökmozgó a föld, hiszen már évmilliók óta kering a nap körül.
Na úgy már igen BártfaiB...ezt elhiszem. Ha tényleg így állna a helyzet hogy nincs megoldás hogy el is hagyja síkon a smot-ot akkor hiába emelkedik lejtõn, tényleg kevés esély van kihasználni. Már csak azt kéne valahogy megtudni, hogy ha elég jól odafigyelnénk, több fajta hosszú mágnessel is próbálkozva, több szöggel köztük, nem-e akadna mégis eset amikor mégis elegendõ mozgási energiát gyûjtene össze a gyorsítás alatt hogy mégis kiszabaduljon a végpont vonzásából. Egy kis matektudással ezt a kérdést talán meg lehetne válaszolni...
"Most mit töritek a fejeteket az örökmozgón?" "- Ne próbáld elhajlítani, mert az lehetetlen. Helyette inkább próbáld felismerni az igazságot! - Miféle igazságot? - Hogy nincs kanál. - Nincs kanál? - Akkor majd látni fogod, nem a kanál hajlik, hanem te magad." A mátrix ;)
"nem-e akadna mégis eset" Tegyük fel, hogy van egy jó csapágyazású pörgettyûd. Ha elegendõ erõvel meglököd, akkor a pörgettyû sokáig fog mozogni, míg végül leáll (lásd a Finsrud féle szerkezet külsõ energiabevitelét). Viszont örökké nem tud mozogni, mert sok apró tényezõ befolyásolja a mozgását (súrlódás, légellenállás). Ha ezeket a tényezõket csökkented (megolajozod , kis súrlódási együtthatójú elemeket használsz, stb), maximalizálhatod a mûködési idõt.
Nana!! Matrix-ból nem kikezdeni velem!! :) Túl jó vagyok abban! :) Nyithatunk topikot róla én nagyon szivesen venném ! :) És nem kell örökké menjen Faustus, nem úgy értem/értjük mi az örökmozgót, csak adjon energiát 100% felett, ami alkatrész elkopott meg kicseréljük.
"csak adjon energiát 100% felett" 1. ami örökmozgó (mert a létrejött energia visszatáplálva a rendszerbe folyamatos mûködést - leszámítva az amortizációt - tenne lehetõvé) 2. másrészt az elõbb említett okokból kifolyólag nem igazán lehetséges (ha elérjük a 90% feletti eredményeket, akkor már tapsolhatunk örömünkben)
Álljon meg a menet! A Stirling-motor nem örökmozgó, és nem termel energiát! Azon különleges gépek egyike, amely képes a környezete hõenergiáját mozgási energiává alakítani. Csak az a baj vele, hogy irdatlanul drága az elõállítása és nagyon kevés mozgási energia kinyerésére képes.
"A Stirling-motor nem örökmozgó" "Ámbár nem örökmozgó, nem over-unity"
"Csak az a baj vele" Ezért mondom, hogy több potenciál van benne. Lehet tökéletesíteni, hatásfokát növelni, stb... De mondhattam volna napkollektort, biodízel elõállítást, stb...
Még nincs lezárva Faustus.... Még mindig ott van a Billy Meyer Simple magnet motor-ja , ma azon filozofáltam az hogy mûködhet. Van valami tippem. És neked van Faustus?
"És ez az, ami ezekben a könyvekben nincs benne" -pafffff :D:D:D: ez kurvajó, hogy osztja. Amúgy aki elõtte ül az Egely?
"Egy kis matektudással ezt a kérdést talán meg lehetne válaszolni..."
A mágneses erõtérnek bármely zárt görbére vett integrálja zérus. (konzervatív erõtér) Ha a gömböc ugyanoda jut vissza, ahonnét kiindult, bárhogyan állítgathatod a mágneseket, az golyó nem "gyûjt energiát".
Akkor tapsoljunk az EBM-nek. Idáig még senki sem mondta, h nem képes 30%-al megnövelni a bemeneti teljesítményt. Jó, h nem örökmozgó, de van egy igazán mûködõ gépünk, ami többet ad le , mint amennyit felvesz. Ezt mindig "elfelejted"...
Ez az izé tök érdekes lenne, h. készülne belõle olyan változat, amihez nem kell manuális beavatkozás, hanem rögzítve lenne a csiga meg az a kör is, amit fölé tart. KÍváncsi vagyok, az meddig mozogna.
Javaslom nézd a Spectrum-Nationale Geographic-stb csatornák "Hogyan mûködik?" filmjeit.. Miért mondom?
A hétvégén pl. azt láthattuk, hogy energia nélkül hogyan lebegnek a szupravezetõk állandó mágnesek terében, vagy pl. azt, hogy hogyan emelhet fel négy laposelemmel hajtott mágnes több száz kilós tömeget..
Az energiáról, mozgásról, munkáról a mi fogalmaink a fiziológiánkból-fizikánkból adódóan eléggé torz. Gondolj csak bele! Mekkora munka pl. 1000 db darabonként 2 kg tömegû téglát mondjuk 10 méterrel arrébb hordani? Miközben a fizika szerint semekkora.. Most gondolom felhúzod a szemöldököd: Hogy-hogy semekkora? Amikor két ezer kilót kell 10 méterrel odébb rakni..? Pedig amit el kell végezni az 2 kg tömeg felgyorsítása E=m*v^2/2 energiával v sebességre, majd a lefékezésekor ezt az energiát átadni a következõnek és ezzel a következõt felgyorsítani.. E=m*g*h emelési munkát nem kell végezni, hiszen mindegyik ugyanarra a magasságra kerülhet, mint ahol eddig volt..
Ezzel szemben mi hogyan látjuk? Odébb kell cipelni két tonnát, leszedni az egyik oldalról és felrakni a másik oldalon.. De maga a cipekedés is mekkora munkát jelent?! Pont annyit, mint pl. 20 kg-os zsákot 1000 méterre elcipelni, leszakadna a kezünk-derekunk..
A mágnesesség is pont ilyen, csak tetejében a terét nem is látjuk..
A munkás példát nem értem, de a darut is a laposelem hajtotta?
Szia!
Nagyon nehéz úgy beszélgetni egy ellenzékbe vonult partnerrel, akinek annyira nincsenek meg az alapjai, hogy alapvetõ kérdéseket is a netrõl próbál megismerni, de azt is rosszul, közben pedig kézzel lábbal védekezik a tudás megszerzése ellen. Már kétszer elmagyaráztam, hogy miért nem elegendõ 20 000 Hz-es szinusz hullám alakú jelet, másodpercenként 44 000-szer mintavételezni. Feltételezem, hogy nem tudod, vagy nem érted azt, hogy egy teljes szinusz hullám két féhullámból áll.
Így a 20 000 Hz rezgés, 40 000 db félhullámból áll másodpercenként. Vagyis, ha félhullámonként egy azaz 1 db mintát veszünk akkor kiszámíthatatlan-véletlenszerû, hogy a hullám sokmilliárdnyi részletébõl, melyik az az egyetlen egy, amit mintavételezünk és tárolunk. Javaslom rajzolj fel egy szinusz hullámot és jelöld be magadnak azokat a pontjait amik jellemzõek a hullámra.. Ilyen pl. a nullátmenetek helye, a maximum helye, és mivel a hangképben nem egyetlen frekvencia van, így miután a 40 000 db félhullám nem tisztán szinusz alakú, így a maximumot és a minimumot "hullámos" vonallal összekötve a félhullámonkénti 3 db szélsõ pont közé még legalább két-két pontot kell megjelölni ahhoz, hogy 50%-os pontossággal megismételhetõ legyen a jel..
Tudom, ezt nehéz megértened, felfognod, de küzdj! Érdemes.
Ha az ellenkezés helyett a kérdéseidet teszed fel, még én is szívesen segítek neked.
" "Öveges, Budó, Szalay" Õk hol tanítottak téged? " Sajnos nemvagyok már mai csirke..
"Cáfold meg.. És megcsókolom lábad elõtt az anyaföldet.."
Ez nem így mûködik. Ha valaki felállít egy törvényt akkor azt neki kell bizonyítania. Javasolt, hogy olyan matematikai modellt mellékeljen az elméletéhez, amelybe behelyettesítve a mérési adatokat, az eredmények igazolják a törvény helyességét.
Ilyen matematikai modellek nem léteznek, de van helyettük 1842-bõl egy mûkedvelõ biológustól egy kijelentés az anyagmegmaradásra, és ma már mindenre.. még az információ mennyiségre is kiterjesztették.. igazolás, modell, és bizonyítás nélkül.
Amikor olyanok jönnek új elméletekkel mint pl. A. Einstein, Lebegyev, Lavoisier, akkor az addigi tekintély elvû kijelentéseket módosítják.. De senki sem bizonyította még, hogy igaz lenne..
Sõt! Még az egyes energia megjelenési formák közötti ekvivalenciák is csupán az adott kisérleti feltételek között érvényesek, de ott is csak többé-kevésbé, mint ahogy a mûszereink pontosságának növekedésével kiderült..
Az pedig, nagyon jól hanzik hogy: " A mérnöki tudományok, valamint a fizika nagy része (az elméleti fizikusokat most zárjuk össze a matematikusokkal és eresszük rájuk a bölcsészeket) kisérletek eredményeire épül. Van itt bárki, akinek sikerült akár csak egy termodinamikai fõtételt kisérleti úton megcáfolni? "
De sajnos félreérted a lényeget. Tudjuk, hogy a tételeink korlátosan érvényesek, de "se pénz, se paripa" és talán még kedv sincs a helyesbítésükre, így kényelmi szempontból ezeket használjuk.. Ez pont olyan mint a kés, vagy a tû.. Van lényegesen fejlettebb eszközünk is, de mutass olyan háztartást, ahol ne lenne kés vagy tû.. Pedig e kettõ eszköz kb egy millió éve csak anyagában változott.. Sõt! Az elmúlt kb. 300 évben még anyagában sem.. Tehát van jobb, modernebb, de mégis a primitív verziót használjuk.. mert a célnak megfelel így is. Így vagyunk a hibás törvényekkel is. De! Semmi esetre sem szabad a hibás törvényeinkre hivatkozva "cáfolni" semmit sem!
"(Mûködik már valakinél örökmozgó?) " Ez a kérdésed költõi.. Ha van, akkor sem kapsz választ rá.. Ha nincs, akkor is csak annyit jelent ez a "nincs", hogy még nem készítettek olyat..
A fizika jelen állása szerint ha nem emelsz és nem gyorsítasz valamit, akkor nem végzel munkát sem. Ezzel szemben vegyél kezedbe egy pl asztalt és simán állj vele egy helyben.. egy-két ótát..
Már az elsõ percek végén majd leszakad a karod-derekad, pedig munkát nem végzel, nem emeled feljebb és nem is gyorsítod..
Tehát fizikai értelemben nem végzel munkát, mégis szerinted végzel, mert energiádat emészti fel. Oké.. tedd egy másik asztalra rá.. Ott áll, ugyanakkora magasságon, de most nem végez senki munkát rajta.. és te sem fáradsz el.. Mondjuk, de ez még így sem igaz..
Hiszen a gravitáció lefelé nyomja (húzza) az asztalt a másik asztal elektronjai közé, azok meg idõrõl idõre vissza-vissza lökik, aminek az egyensúlyaként látszólag áll, de a valóságban hullámzó mozgással folyamatosan le és fel mozog..
Vagyis a fizika mai állása mellett, ha így szemléljük akkor végez a gravitáció munkát rajta..
Akkor hogy is van ez? Most végez vagy nem ?
Végezni végez.. De ezt mi nem számítjuk, nem vesszük figyelembe.. mert olyan csekély mértékben melegszik a két asztal ettõl a gravitációs munkától, hogy a legérzékenyebb mûszereinkkel sem érzékelhetjük..
Akkor meg kell csapolni a gravitációt valahogy ,azt csá.
Na egy másik példa:
Van egy vasúti ütközõrugó.. Kicsit eltorzítom az adatait, de nagyjából 1 méter hosszú és 1 000 000 N-al nyomható össze 0,5 méter hosszúra.. majg platina dróttal összekötözzük és az így beletáról energiával együtt egy vödör savba tesszük, ami a rugó vas (acél) anyagát feloldja..
De vajon az 1000 000 N erõvel összepréselési munka hova lesz? Mit csinál? Megmarad? Vagy elvész?
majg platina dróttal összekötözzük és az így beletáról energiával
helyett:
majd platina dróttal összekötözzük és az így beletárólt energiával
ez egy ilyen nap.. mellégépelek. bocs
A megoldás egyszerû, 0,000000000034 C fokkkal megemeli a sav hõmérsékletét..
De nézzük másként.. Ha valamit felmelegítesz, akkor annak az atomjai jobban fognak fickándozni.. Ezzel többet ütköznek a szomszédaikkal is..
Vagyis egy gázt összenyomsz felmelegszik (ezt a hûtõszekrény hátához tett kezeddel érzékelheted..), ha viszont pl a föld kerülete 40 000 000 méter akkor sugara (K=2*r*Pi) r=6 366 196,724 méter vagtag közet nyomja a belsõ 1 métert aminek súlyereje közel
F= 156 130 999 173 149 [N]
Mit gondolsz milyen forróra képes melgíteni a belsõ 1 métert ?
Abban azt hiszem egyetértesz, hogy nagyon sok ezer fokra..
A geotermikus erõmûvek errõl szólnak, de nem ez a lényeges ebben, hanem az, hogy az energiamegmaradás tételét érvényteleníti..
Mert az egymásra helyezett tárgyak, nem végeznek mozgást vagyis nincs munkavégzés azon mai fizika szerint, amelyik erre a tévhitre alapozta a megmaradási törvényeit is..
Pedig mint látjuk van munkavégzés.. és ennek a munkavégzésnek a folyamatosan felszabaduló energiáját hõ formájában elsugározza a környezetbe minden tárgy. És a megmaradási törvényekbõl még sem hiányzik ez a gigantikus energia mennyiség..
Jó de ezen gondolatmenet alapján az is ellentmond neki, amikor mondjuk szenet égetünk és abból nyerünk energiát, nem?
Einstein (Lebegyev) óta nem, mert tudjuk, hogy E=m*c^2 vagyis ismerjük a tömeg és energia közötti átalakulás arányát.. Így erre az esetre már úgy módosították a megmaradási tételt, hogy közösen értelmezzük, vagyis: egymásba szabadon átalakulhatnak, mert ami tömegként hiányozna, az energiaként jelen lesz, amibõl viszont visszaszámítható, hogy ez a megjelent energia mekkora tömegnek felel meg..
Bár, megjegyzem a hétköznapi életben méréssel nem nagyon vennénk észre, hiszen pl. 100 kg jó kõszén elégetésekor felszabaduló energia csupán 0,000 000 136 kg tömeg "eltünését" okozza, miközben a keletkezett füstgázokat sok-sok tonnás óriástartályban tudnánk csak felfogni, így azok megmérése erõsen kérdéses.. De az atombombában átalakuló urán néhány dkg-os "tömegvesztesége" már ezertonna TNT robbanóerejével egyenértékû változást okoz..
"Így a 20 000 Hz rezgés, 40 000 db félhullámból áll másodpercenként. Vagyis, ha félhullámonként egy azaz 1 db mintát veszünk akkor kiszámíthatatlan-véletlenszerû, hogy a hullám sokmilliárdnyi részletébõl, melyik az az egyetlen egy, amit mintavételezünk és tárolunk."
Már sokszor megfogadtam, hogy nem állok le veled, de ez kicsapta a biztosítékot a mérnöki agyamban. Ezt a postodat érdemes lenne kinyomtatni, és kiragasztani, legyen min nevetnem ha épp rossz a kedvem.:)
Képzeld el, a 20kHz-es jelbõl nem 1 azaz nem EGY mintát veszünk, hanem legalább 40 ezret. Így már talán mûködik, nem? Mert rajtad kívül mindenki szerint igaz a Shannon tétel, milliónyi ezen az elven - tökéletesen - mûködõ berendezés is ezt igazolja. De te csak továbbra is vezess szembe a forgalommal... Az a próbálkozásod pedig, hogy személyeskedéssel és nagyobb hanggal, több hozzászólással, ugyanaz ismételgetésével próbálod meggyõzni a vitapertnereid, egyszerûen szánalmas.
De van még néhány adósságod... Pl. a 2.4kHz-es sávszélen 64Mbites átvitel, valamiféle Euler-képlet, elméleti bizonyítás a 28k-nál gyorsabb telefonos-modemes átvitel lehetetlenségére... Kíváncsian várjuk ezeket.
"Öveges, Budó, Szalay" Nem mai csirke, indeed... De mégis hol, mikor?
"Ha valaki felállít egy törvényt akkor azt neki kell bizonyítania." Induktív úton "elhisszük, hogy érvényes" és ez az amiért a matematikusok röhögnek az én fajtámon. (Lehet, hogy eddig az a véges számú ember, aki kiugrott a negyedikrõl, összetörte a pofáját, de ez logikailag nem jelenti azt, hogy ha én most kiugrom biztosan leesek és összetöröm a pofám)
A fizika nem egzakt tudomány, a mérnöki tudományok meg olyannyira nem azok, hogy az már szinte bunkóság.
A nyugalomban lévõ testeken végzett munka példád azért sántikál egy kicsit... (gravitáció lehúzza, rugalmas hatások visszalökik... Egy lengõ inga is energiát tárol, de termelni nem képes) Építek egy 100m magas ólomtornyot, az aljába teszek egy hõcserélõt és kész a gravitációkazán???
A feloldott vasútiütközõ példában szerintem elég sok mindent figyelmen kívül hagysz...
"A fizika nem egzakt tudomány, a mérnöki tudományok meg olyannyira nem azok, hogy az már szinte bunkóság."
Tényleg nem egzakt... Ugy van nevezve a fizika mint egzakt tudomány, pedig nincs egyetlen egy fizikai törvény se amelyik örökkön örökké mindig mindig ugyanúgy legyen(lásd egy stabil proton is elbomlik(vagy mondd hidrogén atom, akármelyik)) A nagy rugó összenyomva és aztán feloldva savban az nekem is nagyon tetszett, de szerintem se tûnhet el az a sok rugalmas energia, szerintem rendesen fel kéne fõzze a savat miközbe feloldódik, mindenesetre nagyon izgi lenne egy ilyet látni gyakorlatice is :) Szóval negyszerû felvetés volt ez Albertus-tól, õ egy nagytudású fizikus, de ami az igazán nagyszerû itt hogy hozzá hasonló szinten/mércén vannak a vitatói is. Vagány. Apropó..ennyi nagy koponya és lusta mind hogy egy elmélettel jöjjön hogy mûködik a Billy Meyer motor? Szerintem nem kameratrükk... Rajzolok akkor nemsokára én valamit, megmutatom mire jutottam, csak elõbb ki kell aludjam magam legyen kitartásom paint-ezni(köszi ne gyertek hogy van jobb rajzolóprogram is mint az, mert úgyse értek hozzájuk)
Nem kell ólomtornyot készíteni, csak egy pár száz méter mûanyagcsövet lefektetni 1-2 méter mélyre, máris kész az "ingyen" fûtõ hõcserélõ. Hogy a jó kis geotermál hõt kinyerõ mélyfúrásokról, a szabadba kifolyó hévizekrõl ne is beszéljünk ( mert ideges leszek) :D :D
Ne idegeskedj HUmanEmber41st :) mi az a 4 csillag neked, masoknak kevesebb van, van akinek meg korona is van ... mik ezek??
" Már kétszer elmagyaráztam, hogy miért nem elegendõ 20 000 Hz-es szinusz hullám alakú jelet, másodpercenként 44 000-szer mintavételezni." Mit is mond ki a Nyquist-Shannon tétel? A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba esõ idõfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihetõ, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese: fminta >= 2f0 Forrás: DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS
Vegyük a normál audio-CD-t, ahol a sávszélesség 20000 Hz, a mintavételezési frekvencia 44100 Hz: 44100 Hz >= 2*20000 Hz
Ellentmond ez a Nyquist-Shannon tételnek? Nem. Hibás a Nyquist-Shannon tétel? Nem, hisz a mintavételezési frekvenciának nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie, mint a sávszélesség duplájának.
" Ezzel szemben vegyél kezedbe egy pl asztalt és simán állj vele egy helyben.. egy-két ótát.." Itt a fáradtságot a kényszerített testhelyzet váltja ki.
"hogy mûködik a Billy Meyer motor" Mivel a két mágnes-körgyûrû az ellentétes pólusokból (és a különbözõ mágneses terekbõl) kifolyólag taszítják egymást az alsó, golyón levõ körgyûrû le akar csúszni a golyóról, de az elcsúszás következtében az alsó mágnes-körgyûrû egyik fele közelebb kerül a felsõ mágneshez, aminek következtében az elõbb említett fél jobban fogja taszítani a felsõ mágnest és a másik irányba fog csúszni. Ráadásul a golyó is, és a kézben tartott mágnes is mozog. Egyfajta libikóka, vagy inkább egykerekezés - de nem örökmozgó (viszont aranyos játék).
"E=m*g*h emelési munkát nem kell végezni, hiszen mindegyik ugyanarra a magasságra kerülhet, mint ahol eddig volt.." A csatolt ingás kísérletnél ne vegyük figyelembe a csatolást minek az, csak bonyolítja a rendszert - mondta Egely.
"20 kg-os zsákot 1000 méterre elcipelni, leszakadna a kezünk-derekunk." Vegyük bele az emberi pszichét (mert az is közrejátszik), az emberi test szerkezetét (ami egy bonyolult szerkezet, pláne nem is egy hatékony kütyü).
"igazolás, modell, és bizonyítás nélkül" Rengeteg perpetuum mobile bukott meg, rengeteg rendszer 100% alatti hatásfokú. Egyetlen egy rendszer nem volt ami valójában, reprodukálhatóan, huzamosabb ideig, gyakorlatban képes lett volna arra, hogy 100% feletti hatásfokot adjon.
"egy mûkedvelõ biológustól" Julius Robert von Mayer elsõdlegesen orvos volt, és hobbiból foglalkozott fizikával.
"Még az egyes energia megjelenési formák közötti ekvivalenciák is csupán az adott kisérleti feltételek között érvényesek" Elméleti modellekben, laboratóriumi kísérletekben megpróbálják kizárni a zavaró hatásokat. Ezek a hatások viszont csökkentik a hatásfokot (lásd: a gyakorlati élettartamok/hatásfokok alatta vannak az elméletinek).
"Pedig e kettõ eszköz kb egy millió éve csak anyagában változott.." Hát azért némi apró változás következett be a késgyártásban. Itt van például az ergonómia, pár apróbb jelentéktelen módosítás, új anyagok megjelenése (alumínium, inox acél - 1800-as évek végétõl), különbözõ formák, élek. Maga az elv nem változott (jó, kiegészült). De mondhatnánk a kereket is, az éket, a tûzifát.
"mi az a 4 csillag neked, masoknak kevesebb van, van akinek meg korona is van ... mik ezek??" "2; csillagok, koronák, stb, nem a moderátorokat jelzi. hanem hogy vip tag az illetõ. 5 csillag = 1 korona. és a csillagok a regisztrált idõt jelzik. azaz akinek koronája van és egy csillagja az már az 6. éve tagja a fórumnak, akinek 1 koronája van az már 5. éve tagja a fórumnak... akinek 4 csillagja van az már 4. éve tagja a fórumnak. és így tovább." Forrás: http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1032812542&mit=%233532
Hát ez csak akkor igaz, ha nem akarod tízegynéhány fok fölé fûteni a rendszert, mert a magasabb hõmérséklethez ez a mélység nem elég. Ha a hõszivattyúra gondolsz az más, és nem ingyenfûtõ, mert az olyan elven mûködik, mint a hûtõszekrény, a hatásfoka pedig azért van 300% körül, mert a befektetett elektromos energia 100%-ot hozna egy hõsugárzóval, így meg lehûtöd a földet és azt a hõkülönbséget viszed be a lakásba, így a hiányzó plusz %-okat a földbõl veszi ki a rendszer, az áram meg a szivattyúzáshoz kell.
Az "ingyen" szót idézõjelbe tettem. Bár ahogy mondod, úgy pontos. Amúgy a szabadenergia .lap.hu oldalon van egy cég, aki ilyesmiket telepít "szegényeberek" 200 n.méter feletti alapterületû házacskájába.
"Mérnöki agyadat.." kérlek, hogy ha már eljutottál a diplomáig olvasni tudás nélkül, akkor itt és most kezd a bepótlását.
Négyszer írtam le eddig:
Ha a jel 20 000 Hz -es akkor ez azt jelenti, hogy másodpercenként 20 000 db teljes szinusz hullám van jelen másodpercenként.
== és ez a másodpercenként 20 000 db teljes hullám 2*20 000 = 40 000 db félhullámból áll másodpercenként Vagyis ha másodpercenként 44 000 mintát veszel akkor
(most jön a magas matematika! jól figyel!j
44 000 db minta másodpercenként /40 000 db félhullám/ == 44000/40000 azaz 1,1 db minta / félhullám.. Azaz a 0-tól 180 fokos fázisszögig terjedõ félhullámonként
összesen 1,1 db mintát vesz pl a CD AD-konvertere..
jól jegyewzd meg és ne keverd össze!
félhullámonként és nem másodpercenként 1,1 db minta!
Még csak tornyot sem kell építened, már a természet megépítette és a tetejére tett bennünket. Csak le kell nézznünk róla..lefelé..
Fúrj le 100 km-t (a föld átmérõje több mint 12 000 km! tehát a 100 km csak a felszín..) és néhány ezer fokos magmából annyi energiát kapsz amennyit csak akarsz..
"Vegyük a normál audio-CD-t, ahol a sávszélesség 20000 Hz, a mintavételezési frekvencia 44100 Hz: "44100 Hz >= 2*20000 Hz"
vagyis félhullámok száma 40 000 db, erre jutó minták száma 44 100 db
Tehát 1 azaz egy db 0-180 fok tartomány minden fokát, ezredfokát teljes egészében kitöltõ félhullámra jutó mintavételek száma=
44100/40000=1,1025 db minta/ félhullám..
"Ellentmond ez a Nyquist-Shannon tételnek? Nem. "Hibás a Nyquist-Shannon tétel? Nem, hisz a mintavételezési frekvenciának nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie, mint a sávszélesség duplájának."
A tétel alapján mintavételezett jel véletlenszerû adatsort adott.
Ezért olyan cégek mint a Sound Blaster gyártója a Creativ Lab már nagyon régen bevezette a 64-szeres túlmintavételezést.
Vagyis amikor 48 kHz-s mintaszámra állítod be a felvételt, akkor a PC-d hangkártyája a valóságban 64*48 000 db azaz 3 072 000 db mintát vesz, majd ebbõl a mintaszámból egy risk mátrix kiszûri a szükséges adatsort..
Valószínûsítem, hogy a PC gyártók sem fogadják el érvényesnek a törvényt.. Mert ha mégis elfogadnák, akkor nem lenne az összes hangkártyában 64 szeres túlmintavételezés..
" Ezzel szemben vegyél kezedbe egy pl asztalt és simán állj vele egy helyben.. egy-két ótát.." Itt a fáradtságot a kényszerített testhelyzet váltja ki.
Nos vegyél fel a legkényelmesebb testhelyzetedet, és tarts ebben a legkényelmesebb testhelyzetedben is munkának érzed azt ami fizikai értelemben nem munka..
A kés, tû mûködési alapelve az ék alapelve.. Ék, lejtõ remélem mint alapelv nem változott az elmúlt egymillió évben.. Még ha a design szerinted már más... nem ék... Akkor mi???
Azért az érdekes, hogy az általad a #637-ben linkelt jegyzetben is ez szerepel:
"A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba esõ idõfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihetõ, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese"
Most akkor azóta meggondoltad magad? Vagy ezzel sohasem értettél egyet, csak az ellenség megtévesztése érdekében linkelted be?
Így az adott idõpontban van feltételezésen alapuló, tapasztalaton alapuló, általánosított, és csúcsszinten bizonyított.. elméleteken alapuló modelleket használunk.
Természetesen ha lenne "bölcsek köve", akkor lennének jobb törvényeink is..
" Valószínûsítem, hogy a PC gyártók sem fogadják el érvényesnek a törvényt.. Mert ha mégis elfogadnák, akkor nem lenne az összes hangkártyában 64 szeres túlmintavételezés.."
Akármennyire is erõsködsz, a Shannon tétel helyes és érvényes. Te most jössz a túlmintavételezéssel, ami szintén egy valid dolog, csak sajnos kevered a dolgokat... Nem azért kell túlmintavételezni, hogy tökeletesebb vissza lehessen állítani az analóg jelet, hanem azért, mert ez így OLCSÓBB és HATÉKONYABB a digitális technikában. Olvasnivaló:
A kérdésed teljesen irreleváns a téma szempontjából, mivel a Shannon tétel azt állítja, hogy ha csak a diszkrét mintavételezett jeleink vannak meg, azok is elegendõ információt hordoznak az eredeti folyamatos idejû jel tökéletes visszaállításához.