Gyökérzet Helyrevetés estén a paradicsom gyökérzetét a fejlôdés korai szakaszában erôs karógyökér jellemzi, késôbb sok elágazó mellékgyökér fejlôdik. A tûzdelt, ültetett növények gyökérzete erôsebb, több oldalgyökér képzôdik. A paradicsomra jellemzô a járulékos gyökérképzôdés, melynek során az ültetéskor földbe került szárrészbôl kiindulva gyökerek képzôdnek.
Hajtásrendszer A paradicsom szára kezdetben hengeres, késôbb bordázottá válik. A szár szôrözöttsége, antociános elszínezôdöttsége, az ízközök hosszúsága és a fôhajtás lezártsága jellegzetes fajtabélyeg. A fôhajtás lezártsága szerint a fajtákat két fô típusba sorolhatjuk. Folytonos növekedésû (a) fajta esetén a fôhajtás növekedése korlátlan, két virágfürt között rendesen 3 levél képzôdik. Determinált fajta (c) estén a fôhajtás csúcsán egy virágzat képzôdik, lezárva ezzel a fôszár növekedését. A tipikus determinált fajták esetében a fôhajtást a 2.-5. virágfürt zárja le és két fürt között egy levél képzôdik. A gyakorlatban féldetermináltnak (b) nevezett fajták esetében a fôhajtást a 7-9. virágfürt zárja le és két fürt között 2-3 levél képzôdik. A fôhajtás leveleinek hónaljából elôtörô hajtásokat oldalhajtásnak nevezzük.
Levél A paradicsomnak összetett levele van. A levelszeletek száma, az osztottság mértéke és a levelek állása fajtabélyeg. A lomborítottságnak nagy szerepe lehet a termés mennyisége, koraisága és a bogyók minôsége szempontjából.
Virág A paradicsom virágára az ötös szám jellemzô. A csészelevelek zöldek, szôrözöttek, az aljukon összenôttek. A sziromlevelek citromsárgák. A magház kettô vagy több termôlevélbôl nôtt össze. A termôlevelek száma határozza meg a virágból kifejlôdött bogyó rekeszszámát. A paradicsom virágai fakultatív rovarmegporzásúak. A virágok álfürt virágzatot alkotnak.
Termés Botanikailag a paradicsom termése tipikus bogyótermés. A bogyórekeszek száma 2 vagy több. A bogyónagyság, a bogyóalak és a bogyószín igen változatos. A bogyónagyság 15 g-tól 300 g-ig változhat. A legkisebb, 15-30 g bogyótömegû fajták alkotják a cseresznyeparadicsom fajtakört, míg a 200-300 g bogyótömegû fajtákat hús- vagy szendvicsparadicsomnak nevezik. A paradicsom bogyója lehet lapított, kissé lapított, gömb, ovális, szív, szögletes, körte, szilva vagy hosszúkás alakú. A friss fogyasztású fajtákra a lapított, kissé lapított és a gömb alak a jellemzô. A konzervparadicsom fajták esetében a mechanikai behatásoknak jobban ellenálló szögletes és hosszúkás bogyóalakok a legelterjedtebbek. A bogyó színe rendszerint piros, de vannak sárga és narancsszínû fajták is.
Mag A paradicsom magja kerekded, lapos, 2-3 mm átmérôjû, felülete szôrös. Ez utóbbi tulajdonsága miatt, gépi vetés elôtt a magvakat koptatni szokták. Az ezermagtömeg 3 g körüli.
"A zöldség kifejezés konyhamûvészeti mûszó. Definíciója nem tudományos igényû, nagyrészt önkényes és szubjektív.
A lágyszárú növények bármelyik részét, ami emberi fogyasztásra alkalmas, zöldségnek nevezhetünk, kivéve a gabonaféléket, az olajos magvakat, fûszereket és a konyhai értelemben vett gyümölcsöket. A gombákat is zöldségeknek szokás tekinteni, holott azok teljesen más biológiai kategóriába tartoznak (valamikor a növények alá sorolták õket)."
"A paradicsomot nyers fogyasztásra és konzerválásra egyaránt termesztik. Nagyon sok fajtája van. Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különbözõ aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül a C-vitamin (20-30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük a A-, B1-, B2-, és 1.6 mg karotin jelentõs. Használhatjuk nyersen, gyümölcsként, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítõitalnak. Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentõs. A tomatin nevû alkoloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenõcsöket készítenek. Hámozva, a diétás étrendbe is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetõvé válik."
durva mi?használni gyümölcsként,hm
"A köznyelv és a konyhamûvészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését, mint a szilva, alma vagy narancs.
Régen az erdõben élõ gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, madárcseresznye, kökény, galagonya, berkenye, som), terméseit, de a mogyoró, málna, erdei szamócát, vagy a tüskés szárú szedret gyüjtögették össze. Késõbb az erdõk gyümölcstermõ részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdõrészeket, vadkertek-nek nevezték, és a mai települések neveiben is felfedezhetõk. (Soltvadkert, Érsekvadkert, de Almásfüzitõ, Balatonalmádi, Dunaalmás is ilyen vadkertek neveit õrzi)"
valójában gyümölcs, ha jól tudom
gáárágrárgár ! EZÉRT írtam oda az 1 hsz-be hogy "többsége" ! vagy ugy irjam le nekd külön hogy "kivétel" ?
A termesztett paradicsom (Lycopersicon esculentum L.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó zöldségnövény. Géncentruma Ecuador, Peru és észak Chile tengermenti területeire tehetô, de termesztésbe vétele Mexikóban történt. A vad Lycopersicon fajokat nemesítési alapanyagként használják fel, vírusok, kórokozók és kártevôk elleni rezisztenciák beépítésére.
Na ez a pár sor remélem kielégítõ vlaszt ad :))
Egyébként a paradicsom mint burgonyaféle ez engem is meglepett ;)
OK, elismerem, igazad van :D Amúgy elvieg szerintem csak az ilyen gumós dolgok számítanak zöldségnek, vagyis aminek a gyökerét esszük. A zöldborsót is szokták zöldségnek nevezni, pedig az a "hüvelyes" kategóriába tartozik.
"azért zöldség,mert a zöldség többsége nem édes,a gyümölcs többsége meg édes.és mivel a paradicsom nem édes,ezért zöldség.ha édes lenne,akkor gyümölcs lenne."
ezt ugye csak viccbõl írtad? Ha ezt egy biosztanár meglátná... :D
amúgy a paradicsom gyümölcs,de ne zavarjon...és ezt nem én találtam ki
azért zöldség,mert a zöldség többsége nem édes,a gyümölcs többsége meg édes.és mivel a paradicsom nem édes,ezért zöldség.ha édes lenne,akkor gyümölcs lenne.
itt a full tiszta ragyogo mosolygo hiper király sirály válasz.