Itt az alkalom hogy kifejezzem abbeli örömömet hogy ilyen enyhe a tél hiszen ez a fûtésnél óriási elõny. Tavaly ebben a hónapban 18 ezer ft-ot fizettem gázra, most az óriási megtakarításból eredõen csak mindössze 26 ezer ft-ot! Micsoda elõny! Csóvállnám is a farkamat örömömben de lóg mint a beteg kutyáé mert a farkam se érti ezt a csodát.Azt meg se jegyzem hogy a készülékek pontosan ugyanazok mint tavaly és a ház se lyukadt ki! Ez a magyar csoda! Csoda hogy élünk!
Nem akarok politizálni, de amitõl félek, annak vannak hm.. társadalmi vonatkozásai. Leírom, hogy mitõl félek:
A gáz ára emelkedni fog, méghozzá itt, Magyarországon. A kereslet kínálat õsi törvényei szerint. A Bözse néni meg a Mari néni még nagyobb gázszámlát fog fizetni, és persze én is. Õk alighanem tüdõgyulladásban fognak elhalálozni, az állam megspórolja a nyugdíjukat. Én, mivel kicsivel többet keresek, nem fogok még elhúnyni, csak fázni fogok.
A megtermelt áramot pedig exportálju... ju.. ju... akarom mondani, az a cég fogja külföldre szállítani jóó nagy pénzekért, amelyiké az erõmû. A jó nagy pénzekbõl a Magyar Állam (és a magyar emberek) egy kanyi vasat se fognak látni.
A politikusoktól -- lendvai nyálgép ildikó kizárva! -- azt várom el, hogy MEGNYUGTASSANAK engem, hogy a félelmeim alaptalanok. No persze ehhez a puszta szavaik meggyõzõ ereje -- ma már -- nem elegendõ
Újabb hír: a 2400 MW-ra bõvíthetõ földgáz alapú erõmû az Alföldön. Valami ukrán maf.... izé... szóval ukrán érdekeltségû cég...
Ennyit a globális-felmelegedés-dumáról.
Ha az erõmû hatásfokát 45%-nak veszem, akkor 2400 MW áramtermelés évente 5,3 milliárd m3 földgázt fogyaszt el, ha 30 MJ/m3-nak veszem a gáz fûtõértékét.
5,3 milliárd m3. Összehasonlításul: kb. 1 hete hallottam a rádióban (infórádió), hogy Magyarország lakosságának éves gázfogyasztása tavaly 14milliárd m3 volt. (Ez 1 háztartásra kb. 3200 m3, ami reális)
Lesz itt gázáremelkedés, attól félek.
Igazából a légkondi (ésszel használva) nem is fogyaszt sokat.
A sokat szidott lakás-klímákról, pontosabban klímagépekrõl. Ez is egyike azon eszközöknek, amelyeket agyba-fõbe mocskolnak, amikor Amerikáról meg a globális felmelegedésrõl van szó valahol.
Csakhogy: sok olyan klímagép van, amelyik nemcsak hûtésre használható (nyáron), hanem a folyamat megfordításával fûtésre is (télen).
Megfelelõ konstrukcióval biztosítható, hogy egy klímagép sokkal több energiát takarítson meg a téli fûtéskor, mint amennyi plusszt nyáron elhasznál.
Nem gyalázni kéne, hanem megfelelõen konstruálni. Nagy tömegben gyártani, amiáltal olcsóbb lehetne. Versenyképes lehetne a mostani drágább gázkazánokkal.
És még egy hatalmas elõnye van: tökéletesen igazodik egy villamosított energiaszerkezethez. Ha a fejlett országok átállnak az atomenergiára, akkor várható, hogy a lakossági energiafogyasztás is legalább 90%-ban villamos energia lesz. Azzal fogunk fûteni, fõzni, fürödni, stb.
Valahogy ezt sem lehet olvasni a söpredéksajtóban. Csak az város "fuldoklását". Rajtunk múlik, hogy vevõk vagyunk-e a demagóg aljasságra és baromságra.
Sokan a pénzéhségre hivatkoznak, amikor valami rohadékság ráerõltetése folyik a békés lakosságra. Valóban ez is egy LEHETSÉGES MAGYARÁZAT. Hogy azért építenek ennyi sokemeletes házat ennyire szûk telkekre, mert így nagyobb az ingatlanbefektetÛ haszna, meg hogy azárt karózzák ki az ilyen új épületek környékén a KÖZTERÜLETET, hogy az egy autónyi területet ("gépkocsibeállási lehetõség") lehessen több millió forintért eladni, stb..stb..
Vagy hogy azért vezetik be a lakásokra kötelezõ zöldkártyát, hogy ebbõl is egy rakás pénzt lehessen bezseblni, kb, 1ezer %-os haszonkulccsal.
Ám akkor miért nem fektet senki hõszivattyúk gyártásába és reklámozásába? Szóval ez a pénzéhség magyarázat NEM TELJES. Mûködik itt még más effekt is, sokkal aljasabb, rosszindulatúbb a pusztáncsak pénzéhségnél!
Már évek óta folyik az autózás szapulása (finoman fogalmaztam). Ugyanakkor nem tapasztalom, hogy ugyancsak évek óta folyna pl. a HÕSZIVATTYÚ mint lakásfûtési eszköz bevezetése a köztudatba!
Rövid kitérõ: A hõszivattyú lényege az, hogy a hõmennyiséget valamekkora energia befektetésével a hidegebb helyrõl szivattyúzza át a melegebbre. Vagyis a természetes hõáramlás megfordul, de ehhez energiát kell felhasználni. A hõszivattyú óriási elõnye, hogy a felhasznált energia töredéke lehet az átpumpált energia(hõ)mennyiségnek. Vagyis a hõszivattyú "hatásfoka" a hagyományos fûtéshez viszonyítva bizonyos értelemben 200-600% -nak tekinthetõ. Ha mindenki hõszivattyúval fûtene otthon, akkor a 7,2 millió tonna olaj helyett maximum 2 millió tonna egyenérték is elegendõ lenne (a villamos erõmûvek 40-50% hatásfokát is figyelembe véve).
Az a tény, hogy a hõszivattyús fûtésrõl HALLGAT A SAJTÓ mitn a szar a fûben, ÉKESEN BIZONYÍTJA, hogy az autózás folyamatos mocskolásának ("fuldoklik a város az autóktól" mondják és írják hetente, hogy lassan belemásszon a csököttek agyába) nos, az autózás mocskolásának az oka VALÓJÁBAN NEM A GLOBÁLIS FELMELEGÉDÉSben keresendõ
Ja, azt kifelejtettem az elõzõ hozzászólásból, hogy a " Energiahatékonysági kézikönyv ház- és lakástulajdonosok részére" könyvecske-ábrára kell kattintani, ott vannak az adatok.
Mivel az interneten sokféle adat elérhetõ, ezért soha sem árt ellenõrizni ezeket, legalább körülbelül. (A hagyományos sajtóról most nem is beszélek, annak irányultsága és pontatlansága ismert.)
Ha az adatok kb. összhangba hozhatók a saját tapasztalataimmal, akkor tekintem az adatokat kb. elfogadhatónak.
Nézzük mindjárt az elsõ táblázatot: a háztartások energiafelhasználása 1997.-ben 309 PJ (PetaJoule, azaz 10^15 Joule) (A ^ jel a hatványozást kívánja jelölni, 10^15 így olvasandó: tíz-a-tizenötödiken)
Egyszerûen kiszámolható, hogy 309 PJ energia megfelel 7,2 millió tonna olajnak, ha az olaj fûtõértékét 10ezer kcal/kg-nak vesszük. Ha Magyarországon 4,3 millió háztartással számolunk, akkor ez 1670 kg olaj-egyenérték. Ha 1 m3 lakossági gáz fûtõértékét 7000 kcal/m3 -nek vesszük (30 MJ/m3), akkor ez megfelel 2330 m3 gáznak egy háztartásra, 1 évben.
Ezt én egy icipicit kevésnek érzem, bár nagyságrendileg stimmel. A saját becslésem ennél kb. 30-50%-kal több.
Mennyit autózunk? Erre is van adat a honlapon (külön Magyarországra, és külön a világ-adat, a körgrafikonokon.) Elõször egy saját becslés. Magyarországon majdnem 3 millió személyautó van. Tegyük fel, hogy ezek évente 8ezer km-t futnak, a fogyasztásuk pedig 7liter/100km. Ekkor 1 autóra 560 liter üzemanyag jut per év, a 3 millió autóra tehát 1,7 millió tonna. Ez a fenti 7,2 millió tonnának a negyede. Ha Magyarország teljes energiafogyasztásához (tudomásom szerint 30millió tonna olaj) viszonyítjuk a személyes autózásra (a szállítás nincs itt) elhasznált 1,7 millió tonnát, akkor MEGÁLLAPÍTHATÓ:
Az autózás visszaszorítása nem jelent megoldást a globális felmelegedés problémájára.
A gond a végkövetkeztetések levonásával van. Fõleg a politikusokkal, pontosabban az õket háttérbõl mozgató körökkel. De van némi gond a "tudósokkal" is. Azért tettem idézõjelbe, mert: 1.) nem mindenki tudós aki annak mondja magát, 2.) egy tudós ember is tévedhet, 3.) amit a SAJTÓ egy tudós véleményébõl közöl, meg amit nem közöl, az teljesen azok belátásán múlik, akik a sajtót a kezükben tartják (tulajdonosi kör)
Amikor a globális felmelegedésrõl beszélnek, sajnos csak a dolgozó kisemberek életminõségének a drasztikus rontása kerül szóba mint "megoldás". Az autók cseszegetése, kiszorítása, anélkül hogy adnának helyette más lehetõséget (lakáshoz közelebbi munkahely, iskola, a kistelepülések iskoéláinak és intézményeinek lerohasztásának visszafordítása, és még sorolhatnám órákig.
Meg a globális felmelegedésre hivatkozva lehet a lakások és házak tulajdonosait energetikai zöldkártya beszerzésére KÉNYSZERÍTENI. Ez lakásokra kb 50 ezer Ft lesz, házakra határ a csillagos ég, de a rádióinterjúkban több százezer Ft-ról volt szó. Jó nagy pénzek az aligvalami munkáért, jó buli ez, gondolom már megalakultak a cégek akik ezt csinálni fogják... na nem ecsetelem, világos mire gondolok.
Érdekes adatok olcashatók a következõ honlapon: www.reak.hu
OFF Sehol nem találom azt a verset, amely a nyáron született öt kicsi rókafiókáról szól, akik nem tudták, hogy mi az a tél.
De itt egy másik:
Weöres Sándor: Száncsengõ
Éj-mélybõl fölzengõ - csing-ling-ling - száncsengõ. Száncsengõ - csing-ling-ling - tél csendjén halkan ring. Földobban két nagy ló - kop-kop-kop - nyolc patkó. Nyolc patkó - kop-kop-kop - csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdõ - csing-ling-ling - száncsengõ. Száncsengõ - csing-ling-ling - tél öblén távol ring."
Szerintem patthelyzet van, kerékpár vs autó között.Én vidéken élek, és ha be kell menni valamiért a fõvárosba, elsõ néhány órában hányingerem van és fejfásásom.Ilyen körülmények között én biztosan nem mennék bicajjal, mert semmi kedvem a kipufogók füstjét szívni.Amíg pedig nem lesz igény kerékpárutakra, (legalábbis számomra elõzõ ok miatt) nem fog sokat tenni a a vezetõség...
És a zárszó: "In the 1930s and 1950s, the central United States experience two periods of extreme drought. The 1980s and 1990s had ten of the warmest years this century and possibly since the Little Climatic Optimum. Proxy and instrumental data indicate that 1998 was the warmest year globally in 1200 years of Earth history. In the following year, a La Nina developed and global temperatures dropped slightly. Nevertheless, the mean global temperatures recorded for this year was the sixth highest measurement since 1880. Many scientists believe the warmer temperatures of the 20th century are being caused by an enhancement of the Earth's greenhouse effect. "
"Ez csak elhatározás kérdése. A járdákból és az úttestbõl ki lehet csípni, és lehet kerékpárutakat építeni."
Nem tudtam, hogy én is átrendezhetem a várost...
"A kocsit is ellopják. Ilyen téren nincs különbség."
Én nem így tapasztaltam. Maga az ellopás is jóval nehezebb, de a fõ különbség szerintem az eladásban van. Egy bicajt bárhol el lehet passzolni, de agy kocsi az már szervezést és kapcsolatokat igényel.
Gyerekek, annyira jó ez az összefoglaló, hogy bekopírozom ide, hogy késõbb is el-elolvasgassam könnyedén:
"Earth's Climatic History
Climatologists have used various techniques and evidence to reconstruct a history of the Earth's past climate. From this data they have found that during most of the Earth's history global temperatures were probably 8 to 15° Celsius warmer than today. In the last billion years of climatic history, warmer conditions were broken by glacial periods starting at 925, 800, 680, 450, 330, and 2 million years before present.
The period from 2,000,000 - 14,000 B.P. (before present) is known as the Pleistocene or Ice Age. During this period, large glacial ice sheets covered much of North America, Europe, and Asia for extended periods of time. The extent of the glacier ice during the Pleistocene was not static. The Pleistocene had periods when the glacier retreated (interglacial) because of warmer temperatures and advanced because of colder temperatures (glacial). During the coldest periods of the Ice Age, average global temperatures were probably 4 - 5° Celsius colder than they are today.
The most recent glacial retreat is still going on. We call the temporal period of this retreat the Holocene epoch. This warming of the Earth and subsequent glacial retreat began about 14,000 years ago (12,000 BC). The warming was shortly interrupted by a sudden cooling, known as the Younger-Dryas, at about 10,000 - 8500 BC. Scientists speculate that this cooling may have been caused by the release of fresh water trapped behind ice on North America into the North Atlantic Ocean. The release altered vertical currents in the ocean which exchange heat energy with the atmosphere. The warming resumed by 8500 BC. By 5000 to 3000 BC average global temperatures reached their maximum level during the Holocene and were 1 to 2° Celsius warmer than they are today. Climatologists call this period the Climatic Optimum. During the climatic optimum many of the Earth's great ancient civilizations began and flourished. In Africa, the Nile River had three times its present volume, indicating a much larger tropical region.
From 3000 to 2000 BC a cooling trend occurred. This cooling caused large drops in sea-level and the emergence of many islands (Bahamas) and coastal areas that are still above sea-level today. A short warming trend took place from 2000 to 1500 BC, followed once again by colder conditions. Colder temperatures from 1500 - 750 BC caused renewed ice growth in continental glaciers and alpine glaciers, and a sea-level drop of between 2 to 3 meters below present day levels.
The period from 750 BC - 900 AD saw warming up to 150 BC. Temperatures, however, did not get as warm as the Climatic Optimum. During the time of Roman Empire (150 BC - 300 AD) a cooling began that lasted until about 900 AD. At its height, the cooling caused the Nile River (829 AD) and the Black Sea (800-801 AD) to freeze.
The period 900 - 1200 AD has been called the Little Climatic Optimum. It represents the warmest climate since the Climatic Optimum. During this period, the Vikings established settlements on Greenland and Iceland. The snow line in the Rocky Mountains was about 370 meters above current levels. A period of cool and more extreme weather followed the Little Climatic Optimum. A great drought in the American southwest occurred between 1276 and 1299. There are records of floods, great droughts and extreme seasonal climate fluctuations up to the 1400s.
From 1550 to 1850 AD global temperatures were at their coldest since the beginning of the Holocene. Scientists call this period the Little Ice Age. During the Little Ice Age, the average annual temperature of the Northern Hemisphere was about 1.0 degree Celsius lower than today. During the period 1580 to 1600, the western United States experienced one of its longest and most severe droughts in the last 500 years. Cold weather in Iceland from 1753 and 1759 caused 25 % of the population to die from crop failure and famine. Newspapers in New England were calling 1816 the year without a summer.
The period 1850 to present is one of general warming. Figure 7x-1 describes the global temperature trends from 1880 to 1999. This graph shows the yearly temperature anomalies that have occurred from an average global temperature calculated for the period 1951-1980. The graph indicates that the anomolies for the first 60 years of the record were consistently negative. However, beginning in 1935 positive anomolies became more common, and from 1980 to 1999 the anomolies were between 0.2 to 0.4° Celsius higher that the average for the 119 year period of study." (Forrás: http://www.physicalgeography.net/fundamentals/7x.html)
Túljárok az eszén: http://www.physicalgeography.net/fundamentals/images/1999_global_temp1.gif
"1. Budapest belvárosa tökéletesen alkalmatlan rá. Nem is szoktam arrafelé biciklist látni."
Ez csak elhatározás kérdése. A járdákból és az úttestbõl ki lehet csípni, és lehet kerékpárutakat építeni. Az Andrássy úton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, és még sok helyen sikerült, Önnek miért ne sikerülne!
"2. Ellopják." A kocsit is ellopják. Ilyen téren nincs különbség. (Amúgy, ezt suttogva mondom, hogy senki ne hallja, városi közlekedésre, munkába-, sulibajárásra én is a bicajt tartom az ideálisnak, de ehhez tényleg át kellene szervezni a teljes úthálózatot. Persze, megérné, ha nem máson, hát azon, hogy furcsamód drasztikusan csökkenne a szív- és érrendszeri betegségek elõfordulása, és ha a kocsik környezetvédelmi elõírásait szigorítanák, akkor a légúti betegek száma sem növekedne.)
Most mondta be a TV hogy megdõlt az éjszakai melegrekord. Az elõzõ legmelegebb 1975-ben volt. Most melegszik a föld globálisan?
A biciklivel két gondom van: 1. Budapest belvárosa tökéletesen alkalmatlan rá. Nem is szoktam arrafelé biciklist látni. 2. Ellopják. Még Szegeden próbáltam bicajjal járni az egyetemre. Egyszer nem a zárt udvarban hagytam, hanem kívül (leláncolva persze), és már el is vitték. És közbizonytalanságilag a fõváros sokkal rosszabb.
na ja, de a fõ probléma, hogy valakinek már az 1 utca is nagy távolságnak számít :D Lehet tényleg hülyeséget mondtam, ezt valahogy nem jutott eszembe most, hogy a drágulás az meg pont a nagyobb távolságra utazókkal kiszúrás. De most akkor is, ha a gyalogos szar járdákat megcsinálnák mindenhol olyanra, hogy tudjanak bicajjal is közlekedni, esetleg egy kis bicajos sávot is csinálnának, és munkahelyekre is csinálnának bicikli parkolót (autó parkolót meg a föld alá, sokkal jobb lenne). De legtöbb helyen még csak a bicajjal való közlekedést se engedik ^^ Nekem nagyon jó, hogy a középiskolámban (ami ráadásul egy zenemûvészeti szakközépiskola), megengedik, hogy hátsó udvarra az autók mellé letegyem a bicajt (és a kapuját portás nyitja mindig, csöngetek mindig, kamerával meg látja hogy bicajosok vagyunk). Máshol igazgatói intõvel hazaküldenének, hogy hogy képzelem, hogy bicajjal jöttem :D
Egyébként én is a 13. kerületben lakok, nagyon közel ott a Hungária körút és a Béke út -nál. Hát ott nem tudom, hogy meglehetettne-e másképp oldani. Ott van a Vágány utca (azthiszem ott is az a neve), és a Dózsa György út keresztezõdés. Na ott olyan délután 3-4 fele olyan dugó van, hogy a busz ami szintén ott akar kifordulni, fél vagy 1 óráig kell ott a dugóban állnia. (4 fajta busz jár ott ráadásul...). Jó érzés néha abban az utcában menni biciklivel, és elmenni vagy 30 busz mellett, amíg ott állnak. :D Na visszatérve a bicajozáshoz, az állam tényleg nem igazán tehet az ellen semmit, hogy "kényszerítse" az embereket a bicajozásra, de segítenie kéne abban, hogy egyáltalán tudják használni az ingyenes, egészséges jármûveket is!
Hollandiában meg lassan már hajóval is lehet közlekedni :-/
A kettõ nem zárja ki egymást. Ha lazítani, mozogni akarok, akkor bicajozom, ha meg nagy távolságra megyek, gyorsan, akkor autózom. Budapest amúgy egy nagy rakás szar. Rengeteg földalatti parkoló kellene, amit én már egyszer ide belinkeltem, www.trevipark.com, és karban kellene tartani a lakásokat, mert fõleg a kiksörút és a nagykörút között sok rohad le. Feljött ide a sok gány, mert falun nem lehetett lopni a tyúkot, és Demszky elõdjei adtak nekik önkorm. lakást, de õk b..nak gondoskodni a lakókörnyezetükrõl. Ez nem városrehab vagy szoc.pol. probléma, ez emberi probléma. Emlékezzünk csak, amikor középkori királyaink szászokat, svábokat telepítettek ide, õk várakat, polgári házakat, céhes mûhelyeket építettek, nem szar.ák össze a környezetüket. Más népek azonban nem ilyenek, csak élõsködni, rombolni tudtak.
Még annyit szeretnék elmondani az elõzõ folytatásaképpen, hogy az általad példának felhozott városok BEÉPÍTETTSÉGI STÍLUSA közelítõleg se hasonlít Budapestre. Nekem is él és dolgozik közlei hozzátartozóm külföldön (Hollandia) olyan lakókörnyéken, ahol lehet kzölekedni biciklivel is, és nem az autósok rovására. Õ 8 km-re jár dolgozni, biciklivel. Olyan környéken, arra a távolságra én is biciklivel járnék, amikor az idõjárás és a szállított cuccok mennyisége ezt kedvezõvé teszi.
Amit itt leírsz, az olyan mint a gyógyszer. Kis mennyiségben orvosság, de eltúlzott adagban méreg! Meg helytelenül alkalmazva is méreg.
Sajnos napjainkban jellemezõ, hogy helyetelenül (eszetelenül) és eltúlzott mértékben alkalmazzák. Az önkurmányzatok szinte ugyanezzel a dumával szorítják kifelé az autósokat Budapest egyre nagyobb területeirõl. Pont azokat sújtva a legjobban, akik nem két (rövid) utcányit járnak az autóval!
Például egyik kedvenc homokzsákom, a fizetõparkolás. Aki a lófaszadik kergületben lakik, és a munkahelye a lakásától 300 méterre, ugyanabban a kergületben van, az járhat autóval (akárhányszor, hazaugorhat autóval ebédelni meg uzsonnázni is) és parkolhat a munkahelye elõtt is, meg a lakása elõtt is.
Aki meg 20 km-ról jár és 4szer kéne átszállnia a tömegközlöködési eszközökön, és 3 óra lenne oda +3 óra haza, az nem tud kifizetni egy napra 6ezer forint parkolási díjat.
Most már behajtási díjat is fognak szedni meg még tovább taposnak minket, aztán meg jajgatnak hogy mindenki menekül ebbõl a sz**r városból, aki csak teheti!
Azt írod, hogy az autósok 40-50%-a. Gondolom, ez saját becslésed. Valamit azonban nagyon célszerû átgondolni: az össz forgalmi terhelés egy adott területen nem önmagában a mozgó autók számával arányos, hanem a mozgó autók számának és a megteendõ távolságnak a szorzatával.
Ha egy adott városban a lakások és a munkahelyek átlagos távolsága 20 kilométer, és van X db autó, abból adódik egy forgalmi terhelés minden úton. Ha az önkormányzat és a törvényhozás (egy normális önkormányzat és emberbarát törvényhozás) eléri hogy a távolság 10 km-re csökkenjen, akkor az egy idõben az úton levõ autók száma felére fog csökkenni az elõzõhöz képest.
Abban igazat adok neked, hogy elõ kellene segíteni a biciklivel való közlekedést, de könyörgök ne így!! Ahogyan most csinálják, az egy rakás trágya. A többi közlekedõ rovására. Közben meg beépítenek minden kis zsebkendõnyi telket ezekkel a rohadék emeletes kalitkákkal, elnevezik lakóparknak (vagy el se nevezik) tovább növelve a zsúfoltságot. Meg lehet nézni például (csak egyetlen példa a sokból!) a Hungária és a Béke út (13.kergület asszem) keresztezõdése közelében olyan szorosan épülnek ezek a szarok, hogy egymást beárnyékolják, az utcák meg olyan keskenyek, hogy parkolni nem lehet. ÁLLÍTOM, hogy 20 év múlva úgy fognak menekülni az emberek az ilyen szarfos házakból, mint most a panelekbõl.
Családi házas övezetek meg nem épülnek. Vagy olyan beépítési tervek sincsenek, ahol mindenkinek lenne hely: autósnak, gyalogosnak, biciklisnek, sõt a közmûveknek is. Ahol nem az utakat kellene felbontani minden közmûprobléma esetén. Ahol nem az ingatlanbefektetÛ szemétállat extraprofitja határozná meg hogy 10ezer embert kell összezsúfolni egy négyzetkm-re, naközös kolhozházakba.
"Hadjátok magatokat, hogy elragadjanak a gondolatok és a zene. Majd álljatok fel és nézzetek ki az ablakon miközben szól zene és nézetek fel az égre."
Hát, én hadtam magam, hogy elragadjanak a gondolatok és a zene. Majd felálltam, és felnéztem az égre. Nem láttam semmi különöset, csak felhõket, amelyeket kergetett a szél. Most azonban el kell mennem p..lni. :-)
Zene az jó ötlet, de nem kell ahhoz ilyen zenékre lehangolódni, hogy lássuk milyen szar a légkör a sok autók, gázok meg szennyezõ anyagok miatt. És attól hogy mi ezt látjuk, nem fognak semmit csinálni ez ellen, mert valaki úgyis azt fogja mondani, hogy nincs semmi probléma, teljesen jó ez így...
Én nem azt mondtam, hogy szüntessék meg az összes autót és minden bicajozzon. Az a probléma, hogy már akkor is autóba ül mindenki, faluban is, ha 5-6 utcára van a bolt. Pl. a Pesti dugókban az autósok kb. 40-50 %-a szerintem nem is megy olyan messzire, amit bicajjal nem lehetne kényelmesen megtenni. Ráadásul lassan van olyan, aki már 2 utcára lévõ boltba sem megy egyedül gyalog, kocsival megy (aztán csodálkozik, hogy 60 éves korára nem bír megmozdulni már gépek meg járóka nélkül). Tehát ha valaki tud bicajjal menni, az 3 dologból is jó. Nem segíti a dugók kialakulását (és ha kevesebb autós van biztonságosabb is), nem szennyezi a levegõt addig, és mozog is ami az egészség szempontjából a legfontosabb dolog! Ráadásul az még az ügyességet, és reflex-et is fejleszti ^^
Szóval én a bicajt, majd a sokkal kevesebb autót (amit felválthatnának a drágább, de kevésbe szennyezõbb elektromos autókra! - legalábbis én így tudom hogy drágább az áram) tartom a legjobbnak. Én voltam például Brémába (Németország), ott kb. 4 órát szabadon sétálhattunk (mert kórussal voltam), és nem volt olyan útszakasz ahol ne állt volna legalább 20 bicaj, és ne ment volna legalább 10 biciklis. Autó az kevés volt. De Bécs-ben is sokkal több volt a biciklis mint itt!
Tudjátok mit, próbáljátok meg a következõt, ajánlom mindenkinek! Legjobb ha egyedûl vagytok otthon.
Tegyetek be az akármilyen zene lejátszótokba valami lágy, kellems zenét. (pl: Cafe Del Mar, vagy éppenséggel valamilyen komolyzene) Halgassátok, hangólódjatok rá, és csukjátok be a szemeteket egy kicsit. Lazítsatok. Majd kezdjetek el gondolkozni a világ nagy dolgain. (pl.a fenn említett klímaváltozásokon, és a környezet szennyezésen, és a saját szerepedrõl ebben a nagy katyvaszban) Hadjátok magatokat, hogy elragadjanak a gondolatok és a zene. Majd álljatok fel és nézzetek ki az ablakon miközben szól zene és nézetek fel az égre.
Nos barátaim, mit éreztek?
Az a gond a környezetvédõkkel, hogy az ilyen "elkúrtuk" tipusú dumákkal nem tudunk kezdeni semmit A GYAKORLATBAN. Talán azt is ki kellene fejteni a sok okádék demagógia HELYETT, hogy mi az amit tenni kellene. Számadatokkal alátámasztva. Sõt, eseteleg némi személyes példamutatásotokkal is megfûszerezva. Felépíthetnétek valahol egy kisvárost és bemutathatnátok hogyan kell. Hátha kedvet kapunk hozzá.
Sõt akár egy nagyvárost is. A sajtóbeli szereplésetek mennyiségébõl itélve vagytok annyian... ha ugyan nem csak a sajtó álta felfújt lufi vagytok
Nem kell pánikba (vagy pinákba) esni, de igenis tenni kell az üvegház hatás (továbbiakban: ÜHH) csökkentéséért. Én speciel jobban szeretem, ha több az oxigén a levegõben, mint a szén-di/mono-oxid, plusz egyéb oxidok, káros gyökök, nehézfémek, korom és mindenféle rákkeltõ anyag. Igenis, félni kell! Ennek ellenére, a bicajkodás nem megoldás, köllenek az autók, de olyanok, amelyek nem szennyezik a léget, sõt, el tudok képzelni olyan autókat, amelyek oxigént termelnek, és széndioxidot fogyasztanak. Ebben az esetben kötelezõvé kellene tenni õket. :-)
Szóval 1x elõfordulhat ilyen enyhe tél, nem kell aggódni, viszont ha jövõre is ilyen meleg lesz télen akkor már lehet pánik szerûen rohangászni az utcán, hogy itt a világvége? :P Szerintem egyébként az lenne a legjobb megoldás, ha MO -n is mindenki használna biciklit, kiépítenének minden fele rendes kerékpárutat, és mindenhova kerékpár tárolókat... Autózást meg drágítani kéne, mert maguktól nem fognak kiszálni a kényelmes autókból, és tekerjenek... Pedig amekkora dugók vannak itt Pesten délután, biciklivel bárhova elõbb oda lehet érni olyankor... Nagyon sok film szól világ katasztrófákról, mindegyikben arra utalnak, hogy mindig felkell lenni készülve ilyen helyzetekre, mert mindig van, aki nem akar csinálni semmit. Még az is lehet, hogy az autó meg benzin gyártók felbérelnek tudósokat, hogy mondják azt, nincs semmi veszély, nyugodtan mehet tovább minden úgy ahogy van... (aztán a katasztrófákat nem élik õk meg úgyse). Úgyhogy én most nem tudom mit higgyek. Mindenesetre inkább biciklizek meg sétálok télen -20 fokba, mint nyáron 40 fokba... :S
Nincs ellentmondás. Ajánlom figyelmedbe a szélességi fokokat, továbbá nézd meg egy világatlaszban, hol fekszik Kanada. Európában csak azért van nyáron olyan idõ, amilyet megszoktunk, mert erre jön a Golf-áramlat.
Én meg nem azt mondtam, hogy pánikba kell esni, hanem azt, hogy az ember olyan állatfajta, aki a teremtés csúcsánat tartja magát, de az orra hegyéig nem lát el, és tudatosan nem AKARJA észrevenni, hogy az utolsó 24 óra után vagyunk pár perccel a föld megmentésével kapcsolatban. Ajánlom megtekinteni a Zöld Szója címû alkotást, ami szerintem a legrealisztikusabb utópia. Nem egyszerre lesz itt a világvége, csak fokozatosan lesz egyre rosszabb.
"a sarki jég elolvad, és Európában nyáron is havazni "
Itt mintha egy logikátlan állítás lenne.120km-es szél meg volt már a világtörténelemben sokszor
Pontosan ez a vicc globálisról beszélnek ami pont átfogót jelent, az egész földre érvényest és nem veszik észre hogy észak amerikában meg a "normálisnál" zordabb az idõ pont most.
Igen, ez a titikus emberi magatartás (és most nem személy szerint akarom piszkálni a hozzászólót) 20 éve mást sem csinálnak a környezetvédõk, csak azt mondják, hogy baj lesz, gondoljuk át. Erre minig jön egy nagytudású "szakember", aki talál egy porosodó statisztikai adatot, ááá, ez még nem gáz, semmi gond. Csak az a baj, hogy senki sem fog röhögni, amikor Hollandia eltûnik az északi tenger vizében, a sarki jég elolvad, és Európában nyáron is havazni fog. Persze akkor is lehet majd mondani, hogy nem baj, nagyanyám idejében volt egyszer már ilyen. Már rég nem aggódni kell, hanem félni. Nagyon nagyon félni attól, hogy akármennyire is azt hittük függetlenítettük magunkat az idõjárástól, mert akkora istenek vagyunk ember formában, azért a 120km erõsségû szél bizony nagyon fúj és a gazdaság igenis összeomlik, ha nem 6 hónapig kell fûteni földgázzal, hanem 10-ig és nyáron nem ajánlott a klíma a 40 fok miatt, hanem a túlélés záloga.
"Én kicsi koromba is állandóan hemperegtem a hóba"
Könnyû amíg nem neked kell a hideg idõ plusz költségeit viselni. Miért kellene a hónak folyamatosan esni? A túl sok csapadék ugyanolyan káros mint a kevés.Az ami itt eshetett volna most pluszban Közép- Amerikában esik le, ezért marhaság globális felmelegedésrõl beszélni mert az egész föld hõmennyisége korántsem nõ olyan mértékben ahogy egyesek állítják.
Lesz egyáltalán valaha még normális tél, rendes folyamatos hóeséssel, meg ilyenek? :( Már nagyon régen volt ilyen... Egyébként szerintem az utálja a telet, aki a hidegtõl nem mer semmit csinálni csak otthon ül, ha kimegy akkor is 20 kiló ruhát magára vesz, és sír hogy tiszta hó lesz a cipõje... Én kicsi koromba is állandóan hemperegtem a hóba :D És mostanában sem zavar, suliba is bicajjal járok, tavaly is, egy haverom is... jókat lehet csúszkálni a hóba bicajjal :D, emelett még jégkorizok is néha!
Epikurosz és davos80, ti mind a 2-en nagyon értetek a dolgokhoz, ahogy látom, szerintem az lenne a legjobb, ha valahogy személyesen, vagy ilyen mikrofonos beszélgetés formába ezt így megbeszélnétek, többre jutnátok szerintem! :)
Ahhhh most látom hogy megjelent az atomerõmûves cikk. Lefogadom hogy már legalább 200 hozzászólásnál járnak... most eldugulok és olvasok
"Különben minden energia a Napból ered"
Ez tévedés. A fosszilis energia ered a Napból, meg a megújuló energiák. (szél, víz, napfény, zöldmassza)
Az egyetlen energia, emely legalább év-százmilliókra (!) el tudná látni a növekvõ létszámú emberiség növekvõ energoaigényét is, az pont nem a Naptól ered. Az atomenergia. (hasadás és fúzió) A mumus. A Naprendszer keletkezése óta itt van. Nem kellene több olajat és gázt elégetni. És ha villamos energiával kellene fûteni a lakásokat, akkor megérné hõszivattyút alkalmazni, ami sokszorta kevesebb energiát fogyaszt, mitn az ohmos elektromos fûtés vagy a hagyományos.
Még egy apró gondolat ide. Hogy mit tanácsolok azoknak, akiknek nincs autójuk? Azt, hogy próbáljanak venni õk is, ha tudnak.
Ez a tanácsom semmi újat nem jelent nekik. Ugyanis õk szeretnének venni, csak nincs mibõl.
Ha az elõzõ hozzászólásban említett 7-8 millióhoz hozzászámolom azokat is, akik vennének autót ha ki tudnák nyögni az árát (nevezzük õket autóra vágyakozóknak), akkor nyugodtan állíthatom, hogy az ország lakosságának legalább 90%-áról van szó.
érdekes gondolatot vetsz fel: "..akkor mit tanácsolsz olyanoknak, akik csak azért nem autóznak (nem olyan "zöldek", mint én), mert nics rá havi 50-100 ezer forintjuk.."
Tudom, hogy vannak szegény emberek. Sõt, még hajléktalanok is vannak. Nem sok tanácsot tudok nekik adni, mert örülök hogy még van munkám, és behúzom a fejem-farkam. Õk nem azért szegények, mert én autóval járok (nem a wc-re is).
Egyáltalán: kik azok az "autósok"? A zöldek állandóan úgy beszélnek róluk, mintha a felsõ 10ezer lennének. A gazdagok, akiket fejni és adóztatni kell, meg visszaszorítani, és ettõl a társadalom igazságos lesz. És ezt a mérhetetlen baromságot a sajtó felkarolja és kb. naponta jön le egy ilyen irányú cikk valamelyik napilapban.
Pedig az igazság ennek pont az ellenkezõje. Ma Magyarországon majdnem 3 millió személyautó van. Ezek többsége családi használati eszköz, tehát nem követünk el nagy hibát, ha mondjuk 2,5 embert számolunk 1 autóra.
Vagyis Magyarországon 7-8 millió ember él, akinek a családjában van autó. Ez nem a felsõ 10ezer! Ez a DOLGOZÓ KÖZÉPOSZTÁLY.
Ezen emberek többségének az autó vételára nem egy mellényzsebbõl kipengethetõ apróság! Évekig tartó spórolással, lemondással, tervezgetéssel és álmodozással jár egy autó megszerzése. Sok ember ezért dolgozik keményebben, mint egyébként, ezért vállal plussz munkákat.
Érdemes átgondolni ezt a részét a dolognak. Vajon miért ennyire erõs szükséglet az autó? Mert nagyon erõs szükséglet, ezt le kell szögezni. Nem sok olyan eszköz van, amiért az emberek többsége hajlandó évekikg spórolni, erõlködni, álmodozni.
Ez az önzéses duma meglehetõsen demagóg. Meg ez a "wc-re autóval" példa is. Nem az én egóm az, amely megsértõdik ha nem járhat autóval. De ezt nem képesek és nem is hajlandók felfogni néhányan.
Egyes zöldekhez hasonlóan GONDOSAMÓN KERÜLÖD, hogy egyetlen egy mondatot is kelljen arról ejtened, hogy:
-- Mennyi energiát fogyasztunk most a fejlett országokban per kopf
-- Szerinted mennyi ebbõl az autózás
-- Szerinted mennyi a felesleges hányad, és mennyi az az energia, amelyet az életminõség romlása nélkül fel kell használnunk (magyarásatképpen: ha valaki holnaptól kezdve nem 25 km-re jár dolgozni hanem a szomszéd utcába, és emiatt nem kell autóval mennie, akkor az energiafogyasztása csökkent, az életminõsége pedig nõtt. de ha ráKÉNYWSZERÍTIK arra hogy ezután busszal járjon, akkor nem oldódott meg semmi)
-- Szerinted én azt írtam-e le, hogy hosszú távon használjuk csak fel az összes szenet ami a Földön van, vagy valami mást írtam?
-- Nem "fárasztanak" minket a zöldek annak taglalásával sem, hogy akkor pontosan melyek is azok az életminõség-elemek, amelyek megmaradnának az õ "szép" világukban és melyek azok, amelyek eltûnnének? Azt tudom hogy az autózás eltûnne. De ez az össz energiafogyasztásnak csak 10%-a, amelynek a felét lehetne megspórolni, ha mindenki átszáll buszra.
-- Nyilvánvaló, hogy hosszú távon (idõben) az olaj-alapú civilizáció nem tartható fenn. Ezt már sokszor leírtam. A helyettesítõ energiaforrások dolgában szívesen látnék a hozzád hasonló zöldektõl néhány BIZONYÍTOTT számadatot, az egómra való hivatkozás helyett.
-- Nem látom a zöldeknél annak számbavételét, hogy az autózás visszaszorítása illetve majdnem megszüntetése milyen negatív társadalmi hatásokkal jár. Vagyis látni szeretném, hogy ezeket a negatívumokat hogyan kezelnék le.
-- Ha az autózást (és életminõségünk többi elemét) GAZDASÁGI ESZKÖZÖKKEL (árképzés, adóztatás) szorítjuk vissza, akkor DRASZTUS MÉRTÉKBEN fog növekedni az életminõség különbség a megfizetni tudó gazdagok és ezen elemeket megfizetni nem tudó középosztály között. Pedig ez az életminõségbeli különbség már ma is nagy, és egyre nõ.
Ennek a gondolatnak nyomait sem látom a zöldeknél. Csak dumálnak a társadalmi igazságosságról, de a környezetvédelemnek gazdasági eszközökkel történõ erõltetése PONT ELLENTÉTES IRÁNYBA HAT!
Órán ott voltam és figyeltem @ fénymásolt anyagom is van a témával kapcsolatban,tehát nem félreértés.És ehhez ragaszkodom,mert úgy gondolom a tanaram nem mondd hülyeséget.Ez nem szûklátókörüség(who am I 7 ki állította ezt.) Köszi,ásványtan megvan,nem egy bonyolult dolog.
és az ráadásul normális h középamerika hideg itt meg meleg van?nem és tökmindegy h létezik e globális felmelegedés vagy sem,de ez így nem jó
van globális felmelegedés de ez nem csak azzal jár együtt hogy felmelegedik a föld,hanem hogy menetközben összeomlanak a tenger és széláramlatok ennek eredménye az lesz,hogy hogy nem lesz meghatározható egyáltalán a várható idõjerásá.A gleccserek itt olvadnak,bele a golfáramlatba,a golfáramlat lehül és az áramlás átalakul minek következménye(a golf fûti eut) hogy K**** hideg lesz majd itt.Ráadásul hogy elcsúsznak az éghajlati övek a természetet ez rohadtul megviseli és egy csomó állatfaj kipusztul.És ne mondja nekem senki h környezetünk eszeveszett pusztítása használ a bolygónak
Missouri államban szükségállapotot hírdettek a rendkívüli idõjárás miatt. De egész Közép-Amerikában kutya hideg van. Hol van a globális felmelegedés?
Én csak annyit mondok > korlátoltság.Közhelyekkel bizonygatni nagy dolgokat, és a saját "igazát"? igy védeni...asszem ez inkább szûklátókörre utal asszem...mintha, megse probálná megérteni, h mit írtok neki
Az egyetemen általában okos dolgokat tanítanak. Itt egyszerûen arról van szó, hogy a mi davos80 pajtásunk elszundított a kérdéses óra alatt, vagy éppen SMS-eket olvasott. :-)
"szemben állnak az én általam hallott dolgokkal(egyetemen tanított dolgokkal"
Nehogy azt mondd hogy az egyetemen csupa helytálló dolgot tanítanak.
Sok sikert a vizsgához! Azért tanulj elõtte, mert rádfér a tanulás. (Most nem akarok kõzettanból is rádpaskolni. :-)) Ha sikerült a vizsga, várom a részleteket, akár priviben, akár itt (itt jobb lenne). Tûkön ülök, addig is. :-)
"tudományt össze lehet szedni a sulin kívûl is,de azért a K&F ágazaton belül csak okosabbak,nem"
Nem. A tudás meg az okosság nem fedi egymást. Van a lexikális tudás. és a gondolkodóképesség (okosság). Az okos ember nem birkaszellemû nem áll be a sorba felül tud bírálni tudós embereket.
De itt nem rólam van szó,hanem arról,hogy a te nézeteid szemben állnak az én általam hallott dolgokkal(egyetemen tanított dolgokkal.) És itt a bibi,csak te olyan makacs vagy,hogy vállalod:te márpedig többet tudsz.Amint megutdtam a tanaram véleményét errõl a galaxisos dologról,meg a cáfolataidról,jelzem néked egy privát üzenet formájában,mert szeretném bebizonyítani az ellenkezõjét. Most pedig,elmegyek és levizsgázom ásvány és kõzettanból,ami ugye hülyeség,mert ahova én járok csak retardált semmittudó doktorok tanítanak.
Hát, kedves davos80, ahogy itt elnézlek, neked maximum egy 10 osztályos szakmunkásképzõ bizonyítványod lehet. na, jó, néha belekukkantasz a diszkoveri csenelbe is.
Csak mert ha te esetleg olvastad volna,akkor én azt mondom nekem tanították.Ill én mindig azt mondom.És ha azt mondom nem így van,akkor pár kutató tudóssal látod magad szemben,akik az ellenkezõjét állítják.Tehát okosabnak gondolog magad.Ez hiba. Elismerem,hogy a tudományt össze lehet szedni a sulin kívûl is,de azért a K&F ágazaton belül csak okosabbak,nem?
"azt nem tudom, de úgy sejtem"... Rég rossz. A tejútrendszer keringési ideje 500 millió év,nem 250. De okosabnak érzed magad,mert cáfolod az állításukat.A miért-re voltam kíváncsi. De nincs válasz.
Az USA-ban itéletidõ van sok olyan helyen ahol meg az ritka. A hõmennyiség nem lett több csak az eloszlása változik. Jellemzõ az emberi eggyügyûségre, nálunk meleg van akkor az egész föld hõmérséklete emelkedik. Egy fenét!
"Igen vele forog és? Attól még nem keresztezhetjük a pályáját 250 millió évente?"
Te, hogy egy gömbvillám pukkadna szét a se..edben!
250 millió évente tesz meg a naprendszerünk egy fordulatot a Tejútrendszer, a mi galaxisunk, magja körül. Persze ha a karon beljebb vagy kijjebb lennénk, akkor a forgási periódus is rövidebb, ill. hosszabb lenne. Kepler törvényei kurva kemények, nem cikázunk itt össze-vissza, mint egy ámokfutó! Az ámokfutó - mint már írtam - kozmikus kataklizmák által a normál, kepleri pályáról kilökött anyag (inkább por, de lehet akár egy csillag is). Most, hogy mennyire lehet analógia a Naprendszer és a Tejútrendszer között, vagyis, hogy vannak-e üstökösök, amelyek a külsõ régiókból bemerészkednek a belsõkbe, azt nem tudom, de úgy sejtem, hogy nincsenek. Azért, mert a naprendszer keletkezése és a galaxisunk keletkezése nem ugyanaz a folyamat, bár mindkettõnél a dirigens a gravitáció.
"-miért érzed okosabnak magad egyetemi doktoroknál?" Nem érzem magam okosabbnak náluk, de leeht, hogy egy-egy részletkérdésben többet tudok.
"Nem csak nekik hiszek,neked is hinnék,ha valami felmutatnál,a könyvekbõl összeszedett tudáson kívül.A tudomány nem csak errõl szól ugye."
Te ilyen közhelyekkel szoktad fárasztani a vitapertnered, aha, most értem.
De komolyan írni fogok a tanaramnak,fejtse ki az elméletét,csak hogy lássuk tisztábban a dolgokat. Mert nem hiszem hogy faszságot tanít. Meg nem értem te miért cáfolod..Sosem tudom meg.
Informatika és tudomány
asszem...mintha, megse probálná megérteni, h mit írtok neki 
)
