Annó amig vezettem egy táblázatba 21 volt 20 évesen (testi kapcsolat). :) Aztán egyik exem megtalálta és kitörölte... Õ 4rõl tudott ...:) ilyen hogy csók smár 1 napos találka nem számít bele. Se a chat.hu -sok :D
6 barátnõm volt, de ezek között voltak 1 hónaposak is. És 1 komoly kapcsolatom volt.
De ha megvaltoztatod akkor mar nem ugyanaz az ember lesz mint akibe beleszerettel.
Volt egy kep ahol a lany osszjott egy rocker szakadt ruhas motorossal, szep lassan megvaltoztatta csalai auto rovid haj normalis ruha utso kepen megcsalta egy rocker szakadt ruhas motorossal.
Ha elfogadjátok a másikat és nem akarjátok mindenáron megváltoztatni, akkor mûködhet. 15 év nagyon szép. :) Nekünk hasonló felállás volt anno, mint amit leírtál, de nem tudtuk jól kezelni. És az elõzõ hsz-nél abból indultam ki, hogy az emberek többsége ilyen, nehezen köt kompromisszumot és fogadja el a másikat olyannak, amilyen.
Ez nem igaz teljesen, a lenyeg szerintem hogy ha hasonlo az erkolcsi ertekeink ugyanazt tartjuk fontosnak es tudunk a masiktol elnezest kerni akkor nem gond a kulonbozoseg,sot... Maskent mondva kompromisszum es kozos halmaz a lenyeg ;)
En a parommal nem szeretjuk ugyanazikat a zeneket, filmeket, eteleket. Mast jelent nekem a nyaralas, pihenes, szorakozad. Mas konyveket olvasunk en szeretek itton ulni , o tarsasagi leny es megis 15 eve abszolut jol mukodik.
Annyiban különbözik a dolog, vagyis ott találtad el a helyzetet, az én esetemben, hogy az összejárogatás, randizgatás során nem tudom önmagam adni, és itt történik a hiba a legtöbbször. Ha önmagam adnám, és ez nem tetszene a másik félnek, akkor nem érdekelne, hogy nem jött össze. De saját magam csapom be egy olyan viselkedéssel, aki nem is én vagyok, és már csak akkor döbbenek rá, hogy mit csinálok, amikor késõ... Ezt kell megtanulnom. Légy önmagad, mindig.
Van egy népi bölcsesség, ami nagyon a fején találta a szöget: "Lakva ismerszik meg az ember"
S ezt amilyen erõsen csak lehet olyan erõsen vésd be a fejedbe.
Ismerkedés, randizgatás, találkozgatás, összejárogatás: ezek mind olyan dolgok amik semmit sem érnek, és amik semmit sem mutatnak meg a másikból, s abból, hogy mennyire jól egyeztek. Mihamarabb össze kell költözni, s együtt kell vezessétek életeteket, háztartásotokat, jövõtöket stb.
Még valami: Kapcsolat vagy egyedüllét: mindkét dolog jó s örömteli, csak másként. Kapcsolat vagy egyedüllét: mindkét dolog rossz s bosszús, csak másként.
És ezt a hármat együtt kell fontolóra venni, mert együtt és egyszerre érvényesek: - A hasonló hasonlónak örül. - A változatosság gyönyörködtet. - A végletek egymásba érnek.
Hosszú távon, azért nem egészséges, ha valamiben nagyon különböztök. Tegyük fel például, hogy a páros egyik tagja extrovertált társasági lény, a másik introvertált otthon ülõs. Ez lehet eleinte izgalmas, mert egészen más világ a kettõ, de hogy idõvel csak nyûglõdés lesz belõle mindkét fél részérõl, az több mint valószínû... Persze nem kell valakivel annyira egyezni, hogy még a hobbitok is ugyanaz legyen, de egy hasonló alap beállítódás azért kell.
Én sem értem, hogy miért kell hasonlónak lennie egy barátnõnek. Éppenhogy az a jó, ha nem hasonlít, hiszen olyan dolgokat tapasztalhatok meg vele, ami magamtól lehet, hogy eszembe sem jutna...
Második, tudtam hogy betûvel kellett volna kiírnom. :D
Hááát akkor így még kísértetiesebben hasonló, mert az elsõ találkozásunk elõtt egy évvel mi is váltottunk néhány levelet, csak akkor megszakadt a dolog... Õ keresett meg engem újra...
(tényleg kísértetiesen hasonló akkor, bár mi leveleztünk egy két hónapot még tavaly ilyenkor, aztán vége, megszakadt, és idén szeptemberben vettük fel egymással a kapcsolatot újra)
Szerencsére a türelem az egyik legjobb tulajdonságom :)
Ismerõs, mi is ugyanígy voltunk anno (fórumon ismerkedtünk össze, 4 hónap levelezgetés után találkoztunk) és ma van a 22. évfordulónk. :) Úgyhogy csak türelem és kitartás, és minden rendben lesz!
:) Nem olyan egyszerû azért a képlet, de azt hiszem pont emiatt szeretem. Mindketten többet akarunk, éppen ezért nem is kapkodjuk el az egészet, nem akarjuk, hogy csak egy egyszerû kapcsolat alakuljon ki belõle, az alapnak nagyon erõsnek kell lennie. Mondhatni most építjük az alapot, mindketten, a falak, a tetõ és minden egyéb még rengeteg idõ, de aki akar, az tud várni, és együtt építkezni.
Jobban, mit gondoltam :) Sok minden kiderült, és tiszta vizet öntöttünk egy jó nagy pohárba. Hétfõ-kedd mindkettõnknek otthon, a héten pedig a munka miatt (sokáig van) nem akart találkozni, csak vasárnap. Azonban csütörtökön megleptem, mivel tudtam merre jár haza, és így este még sétáltunk egy elég nagyot, úgy másfél órát. A legvége pedig már egészen romantikusan záródott...:), folytatás következik, persze ide csak nagy vonalakban irkálok inkább.
Lelkileg passzolunk, ez már régóta kiderült, egy dolog kérdéses igazából, hogy barátsággá alakul az egész, vagy valami sokkal különlegesebbé. Ezért döntöttem a mihamarabbi "továbbfejlesztés" mellett :)
A netes ismeretséget tényleg érdemes minél hamarabb továbbfejleszteni személyessé, hogy kiderüljön, úgy is passzoltok-e egymáshoz. Sok sikert nektek, drukkolok! :)
Én igazából csak ma találkoztam egy lánnyal elõször, viszont akit valójában már régebb óta ismerek (internetnek hála), de egyszerûen nem bírtam ki, hogy a megbeszélt jövõhét vasárnap találkozzunk, és elébe mentem, hisz most ráadásul hosszú hétvége is van, csak tudunk egymásra idõt szakítani (akármi is lesz belõle), és nem bántam meg, hogy holnapra is elhívtam :)
Ha már régebb óta vagy együtt és laksz valakivel, akkor az ilyen idõbeosztás nem gond, sõt. Minden este a tiétek. De egy kialakulóban levõ kapcsolathoz szerintem több kell, mind a szombati találkák. :) Idõigényes dolog megismerni egymást.
Mi is anno úgy kezdtük, hogy heti 2x találka bõven elégnek tûnt... Aztán lett belõle minden másnap, majd minden nap, késõbb már kevés volt csak a nappal, egyre többször kellett együtt aludni, különben hiányoztunk egymásnak. Szóval csak magamból indulok ki, amikor nem tudok mit kezdeni egy ilyen helyzettel, hogy csak heti 1x találkozik a párjával. :) Biztos valakinek ez is elég. Nekem megnyugtató hazajönni hozzá minden este.
Ezt hozta az élet. Nekem heti átlagban két nap az sportolás miatt kiesik, de ha nem csak edzés, hanem meccs van, akkor három is. A volt baránõmnek is voltak hobbijai és ha ezek a napok nem fedték át az enyémet. Ja, meg meló. Így aztán maradt az, hogy mindig szombaton. Viszont akkor délutántól késõ estig vagy másnap reggelig.
Engem minden különösebb gond nélkül hagynak élni. Én is élek nélkülük.
Ismerõs, nekem is volt már olyan, aki rám akaszkodott és nem hagyott élni, vagyis ha õ ráért akkor csak vele foglalkozhattam. Ez sem jó, de szerintem ez már a másik véglet. A heti 1 találka akkor is kevés, fõleg fiatal (pár hónapos) kapcsolatban, el nem tudom képzelni ez mennyire lehet így komoly.
Miért? Nekem is volt olyan barátnõm, akivel heti egyszer tudtam találkozni, mégis jó volt. Pontosan azért, mert nem kell mindig egymás nyakán lógni. Nõ elõtt is volt életem, barátaim, hobbi. Egy társ úgymond ezt egészíti ki, de nehogy azt töltse már ki az életem... Igázból ha egy nõ folyton az én társaságomat igényelné az azt jelenté részbe, hogy egyedül unatkozik. --> buta ---> buta nõ nekem nem kell...
heti 2 alkalomnál is ez volt, de ennél többször nem jó találkozni, mert nem szeretek más nyakán lógni örökké. Ilyen a természetem. Legjobb haverommal is mondjuk találkozom egy egy alkalmat aztán van, hogy hetekre, hónapokra nem foglalkoznék vele, ha nem hívna
Ez is változó egyénenként, ez a szép, hogy sokfélék vagyunk és nem egy kell mindenkinek. Én alapjáraton magányos vagyok, de igazából nem érzem magam annak, mert amikor lehetõségem adódik feltöltõdni, akkor annak megtalálom a módját és abból fõzök, amim van. Meg nem feltétlen jó az se, ha van valakid, függõen attól, hogy milyen személyiségek vagytok, mert valakinek pont zavaró, ha a másik nyakán van, vagy együtt vagytok és közben nem vagytok egy szinten. Az meg marhaság, hogy csak legyen, csakból valakivel párban lenni és közben nem tesztek hozzá egymás életéhez, az elég degradáló. Viszont ha pont kiegészítõ személyiségek vagytok egymás számára, akkor meg fokozó hatást vált ki. Ezért nem szeretem a messzirõl jöttem és beléd estem sztorikat, mert a realitásokkal dacol és ha nem megvalósítható, az a elszenvedõ fél számára rossz érzés.
Ha az ember barátnõt szeretne akkor már legalább tegyen hozzá dolgokat. Nem lehet úgy megfõzni egy húslevest, hogy nem eresztjük a fazékba a vízet elsõdlegesen. Anélkül meg ehetetlen lenne...
És azért utólag rádöbbentem, hogy az egyedüllét minden szempontból jó, de mivel mi pl. hetente 1x találkozunk max ilyen olyan okok miatt így nem lógunk egymás nyakán és amikor találkozunk akkor mindig kellemes napot, programokat töltünk el. (Bár a barátnõm eléggé be van táblázva mostanság) Ezzel annyi akartam mondani, hogy igazságszerint nem sokat tesz hozzá az ember életéhez legalább is én ugyanúgy egyedül érzem magam és olyan, mintha nem is lenne barátnõm. Nekem csak pillanatnyi hangulat javító (nem szextárgy nem félreérteni). Egyszerûen ilyen a természetem és beigazolódott az is, hogy teljesen mind1 ki van melletted akkor is egyedül fogod érezni magad, mert ez az ember természet. Az ember belül magányos és önzõ teremtmény. Nálam ez a mai konzekvenció
Igazából az a baj az emberekkel, hogy sok dolgot bevesznek, könnyû õket hülyíteni, meg nem vesznek észre pár embert leszámítva olyan dolgokat, amik alapvetõ részei lennének egy kapcsolatnak. Az is befolyásoló tényezõ, hogy az ország romokban, az is, hogy éppen a médiumok milyen hülyeséget szajkóznak, az is befolyásoló, hogy milyen társasági kört kedvelsz és mikkel érzed magad jól, meg az is, hogy milyen jellemû emberekkel próbálkozol. Én egy percig nem érzem magam kínosan, hogy nem volt eddig senkim, meg nem estem át azon, mert más az értékrendem és szerintem ez egyénfüggõ ki mikor jut el egy olyan pontra. Amit az emberek 90% menõzésbõl tesz meg, azt én akarattal és tervezéssel próbálom elérni, egy ésszerû és megvalósítható kereten belül.
1 lány a normálisakból pl általam foglalt.Amúgy egyet értek veled mindenben.
én is így voltam vele, sõt mai napig rohadt kevés normális lánnyal találkozom Pesten. Akinek mondjuk az értékrendje a helyén van nehogy azt hidd az a lány se szent ám. Minden azon múlik az illetõ mennyire tudja kontrollálni önmagát és mennyire enged befolyást életébe a szar mocsok média által...Mert a mai lányok 70%-a majdnem plázázik, bunkó, pofátlan, akaratos, buta, túlzott önértékelési és nevelési zavarokkal rendelkeznek a maradék, aki számodra megfelelõ lenne pedig foglalt általában.
Nekem sem volt még. Az elõttem lévõ válaszokon kicsit meglepõdtem... de gondolom nem a korosztályom írta :P
Szar a leírás. A szívtiprónak nem kell feltétlenül barátnõjének lennie.
Nekem még egy se volt...
de az még mindig..
Ebben az évben?..eddig 1:)
Nulla darab barátnõm volt eddig. :) Egyszer valaki kérdezte, hogy lehet-e a barátnõm. De aztán abbamaradt a kapcsolat. :(
Ez a topik egy nagy nulla!!!
....mi számit hánynak?
mi szamit baratnonek?
0
bocs, -1
0
1, két évig tartott
Azóta nem találtam normális lányt, drogos, alkoholista szórakozóhelyekre nem járok, nagyjából, ahogy a #349ben ki van fejtve.
Nem is tudom, úgy 7-8 kapcsolatom volt, egyik szarabb volt mint a másik... most xbox360 a barátnõm. :)
Az a baj, hogy sok magyar lány ha nem is büdös, kurva. És ilyen alkalmi kapcsolatok nekem nem tetszenének. Volt már olyan, aki azt gondolja, csak a csúnyák mennek bele a komolyabb kapcsolatba... de akkor tudok pár lányt mondani, akik e-kijelentés szerint "csúnyák"... tehát baromság. Nekem elegem van a sok hülye, alkoholizáló szórakozóhelybõl, nem is járok sehová, interneten meg utálok ismerkedni, továbbá nem volt szerencsém olyan társaságokhoz az elmúlt idõkben, akik normálisabbak, összetartóbbak, tehát már tudható a száma is.
És itt nem a lehetõségekrõl volt szó... De nem, engem kifejezetten felbosszantanak az olyan lányok, akik kurvák, és nem írom szebben, nem érdemlik meg.
zéró
assziszitek számolom?!-.-
0
3-4,az egyik az egyik az 1,5évig tartott.
eccse
Teljesen egyetértek, néha alaptalanul magasra teszik a mércét, persze oké, hogy van egy szint, de ha az illetõnek az elvárásai alatt levõ csaja van legalább tanul belõle, aztán késõbb teheti magasabbra azt a mércét:)
Informatika és tudomány
jó ilyeneket olvasni...
