Eddig kb 200000 leletet találtak összesen. Jelenleg a földön 2000000 fajt ismerünk. Ez a két szám asszem sokat elmond arról, h mennyi mindent kellett volna megtalálnunk.
Amúgy az izom termel elektromosságot. Ezeké a halaké csak erõsebb.
Amugy, elsõ hsz.-re: A toll megfogására megfigyelésem szerint mindenki maga jön rá, hogy kényelmes neki.. megnézed egy osztályban/irodában stb. ahol több ember is tollal ír, tul. képp. lesz vagy 10-15 tollfogási mód. Pl. én is máshogy fogom a tollat, meg padtársam is, meg aki elõttem ül, meg az is aki mögöttem, úgyhogy a tollas kérdést ily módon megválaszolom, ugyanis mindenki maga jön rá hogy hogyan kell.
Sokkal, de sokkal többet kellett volna találniuk Darwin jóslata alapján. Én meg ezt olvastam ki a tudósok nyilatkozataiból. És azok a kövületek sem 100% biztos, h átmeneti fajok. Azért, mert a csontváza egy kicsit hasonlít erre, meg egy kicsit arra is... És igen, sztem fontos az öröklött tulajdonságok kialakulásának kérdése is, mivel egy mutáció által nõtt végtagot, szervet használni is kell, amikor ugye az már "kialakult" ( mert addig az csak ott fityeg-lötyög céltalanul a mutánsokon). Tehát rá kell jönni a kialakult szerv használatára, és ennek a dolognak valahogy örökölhetõvé is kell lennie.
Kedves példám a lámpáshal. Mélytengeri hal, és a homlokából kinyúló kis csápon egy hal forma kinövés van. Amikor a hal éhes lesz, a csáp elkezd foszforeszkálni és közben mozgatja is a halforma kinövését. Így csalja magához áldozatait. Azért kíváncsi vagyok, hogyan alakult ki ez a halacska lépésrõl lépésre, hogyan asszimilálta a szervezetébe a foszforeszkáló baktériumokat, és azok végül is hogyan kerültek a pont halacska formájú kinövésre? Nem beszélve az elektromos töltésû halakról:D :D El tudom képzelni, miközben "rámutálódik" az elektromos szerv és mondjuk el kezd vele jó evolúcionista módjára kísérletezni. Ennek használatát és a használatának módját átörökíteni gének által evolució elméletével magyarázni szerintem enyhén szólva is nehézkes.
srry lehet már válaszoltak, de a toll megfogása nem evolúciós probléma. ez tanult mozgásssor, onnan lehet leellenõrizni, hogyha egy újszülöttnek, vagy egy civilizációtól elzárt pl bennszülöttnek adsz tollat fingja se lesz róla, hogyan kell megfogni. te megtudod mert egyrészt ha nem is tudatosan de láttál többezer embert aki éppen írt, meg iskolában is hozzászoktál.
Az evolúciós dolgok, pedig úgy alakulnak ki hosszú idõ alatt, hogy: Minden egyek ivarsejtképzéskor történik rekombináció, azaz a párba álló kromoszómás egy-egy allélja felcserélõdik, tök véletlenszerûen. Ezek nem okoznak nagy változásokat csak kicsiket. namost ha vkinek úgy kombinálódik, hogy pl nézzük a zsiráfot, aminél az volt a helyzet hogy született egy magasabb nyakú mutáns egyed vmelyik fajból, aki több levelet ért el a fákon és lezabálta a többiek elõl a kaját, ezért a többiek elkezdtek kipusztulni, a hosszabb nyakú meg egyre többször több egyeddel szaporodott, utódai mind hosszúnyakúak voltak. Tehát ez az alkalmazkodás, habár a zsiráf nem csinált semmit, nem õ alkalmazkodott hanem akinek nem nõtt hoszú nyaka az elpusztult.
A Heroes azér fikció, mivel idõleállító képesség miatt nem te vagy az aki jobban túlél és a többiek nem pusztulnak el azér mer nem tudnak idõleállítani. Másik meg, hogy amíg megtörténik, hogy ezek a mutánsok képezik az evolúció újabb lépcsõjét az több ezer generáció is lehet.
Végezetül tehát nem úgy születik vmelyik gyerek hogy evolúció másik ágát képezi, hanem születik egy gyerek egy ilyen mutáció miatt kétszer akkora lábbal mint a normális. mindenki azt mondaná rá, hogy úristen, nyomorék. Akkor mondjuk atomháború lesz és csak ez a gyerek éri el a fák tetején a gyümölcsöt, ergo a többiek kihalnak, ez a gyerek pedig tovább örökíti a hosszú lábait, és csomó év múlva mindenki hosszúlábú lesz. ugyanígy csomo év alatt a fák közül is azok maradnak életben amiket még a hosszúlábú sem tudott felérni, így mivel felzabálja a hosszúlábú népesség a kisfákat, hosszú idé után már csak nagy fák maradnak életben.
Jól mondod Zero! És van még egy kritikám: Darwin megjósolta, h nagyon sok átmeneti faj fog elõkerülni majd késõbb. Ez a jóslás-sejtés bizonyította volna elmélete helyességét. Ezt mint a lentebbi linkben is olvashattuk, az evolucionista tudósok is elismerik, h ezek az átmeneti formák nem kerültek elõ a mai napig sem, pedig ~120 éve keresik-kutatják. Ez egy nagyon komoly érv az elmélettel szemben.
Továbbra is kíváncsian várom az ötleteket, hogyan kódolódik a génállományba a tanult viselkedés, hogyan válik örökölhetõ ösztönné???
Egyik kedvenc példám a sarki lúd, mely egy év alatt lerepüli az Északi-sark - Déli-sark útvonalat, ami azért nem kis távolság, és mi a ráknak megy olyan marha messze minden évben? Hiszen a tengerre leszállva halászik. Ezért igazán nem kell ~80 ezer kilométert megtenni minden évben..
Egyetlenegy faj (including ember) létezésének okát sem ismerem, nem tudom "megmagyarázni a létezésüket". Le tudom írni, amit látok magam körül a világban, bizonyos összefüggéseket is átlátok, de ezeket nem magyarázatként használom hanem megfigyelésként. A gyûrûfajok léte (tényleg) nagyon érdekes jelenség, de még önmaga történetét se magyarázza nemhogy más fajok történetét. Attól, hogy egy jelenség részletes mikro- és makro- szkopikus struktúrájának leírását elkészítem még egyáltalán nem érintettem a jelenség kialakulására vonatkozó kérdést. A drozofilás kísérletekkel is sok probléma van, de most megyek haza eleget dolgoztam ma már:-))))
Ezt csak poénbol irtam :D Nem gondoltam én se komolyan hogy így keletkeztünk volna.
Az elterejedést miért ne lehetne meghatározni? Hiszen tudjuk a lelet helyét és korát.
Másrészt 3000 év távlatában is megfigyelhetõ az evolúció, fõleg ilyen kisléptékben. Sõt, szaporább fajok esetében sokkal rövidebb idõ is elég, ld. a gyümölcslegyes kísérleteket.
De továbbra is úgy érzem, hogy Te vagy az, aki "kavar", és nem válaszol érdemben a felvetéseimre. Mi a Te magyarázatod a gyûrûfajok létezésére?
Az egésszel az is a gond, hogy egyetlen ilyen fajt találtunk, amely "tér-idõ grafikont" jelenít meg (mellesleg csak téri a gradfikon; egyáltalán nem idõi, de ezt sokan még mindig nem értik), de hogy ebbõl más fajok evolúciós folyamataira következtessünk az elég meredek?
"a fajok elterjedését paleontológia leletek, esetleg akár írásos/képi feljegyzések alapján" Bocsesz, de ez egy nagy kavarás. 1. Nem az elterjedését hanem a helyét lehet megállípítani a leletekbõl 2. Az írásos/képi feljegyzések (max 3000év) szóba sem jöhet egyetlen evolúciós folyamat leírásánál. Öszekevered a vándormadarak életmódját a fajok esetlegesen, millió év alatt lezajlott vándorlásával.
Az evolúció mozgatórugója a természetes szelekció, aminek a következménye az adaptáció. Tökmindegy, hogy miért vándoroltak a madarak. A lényeg, hogy azok a populációk, amik megváltozott körülmények közé kerültek (esetünkben ez egy másik hely) az idõvel maguk is megváltoztak. Te teljesen félreértelmezed ezt a példát. A vándorlás csak azért van benne, mert ebben az esetben meg tudjuk figyelni a teljes folyamatot. A legtöbb esetben a körülmények egy adott helyen belül változnak meg, a faj idomul, így a faj elõzményei nem látszanak. Ebben a speciális esetben viszont a térbeli eltérés jelenti a körülmények megváltozását, és így, mint írtam is, gyakorlatilag az evolúció tér-idõ grafikonja vázolódik fel a föld felszínén, aminek az eredménye egy új faj.
Nézzük a kérdéseidet:
Egyáltalán honnan vesszük, hogy vándoroltak? - a fajok elterjedését paleontológia leletek, esetleg akár írásos/képi feljegyzések alapján nyomon lehet követni. De visszakérdezek: honnan veszed, hogy nem vándoroltak? Mi magyarázza akkor az egymással szaporodásra képes, de eltérõ tollazatú átmeneti populációk jelenlétét?
Honnan vesszük, hogy melyik iránybavándoroltak? - ezt egyértelmûen megmutatja, hogy melyik irányban áll fenn a szaporodóképesség.
Melyik volt az õsegyed, amelyik vándorolni kezdett, miért nem vándorolt mindegyik egyed? - ezek irreleváns kérdések. Gyakran elõfordul, hogy a populáció egy része életteret változtat, a másik része meg nem.
Ráadásul a nagy térbeli vándorlás közepette mindig csak azok fejlõdtek tovább, akik vándoroltak? Akik nem mentek tovább, hanem ottmaradtak az éppen aktuális helyen, azok megrekedtek a fejlõdésben? Akkor a fák között nincs evolúció? ;-)
zerosdfd: javíts ki, ha tévedek, de azon a gondolatmeneten elindulva, hogy a madaras példa érvelési hiba, nem találkozni mással a témában, mint érvelési hibával, amég egy ember szeme láttára nem nõ a halnak 4 lába, tüdeje, szõre, patája, és utána nem hívják azt lónak?
Azt állítani, hogy tudjuk mikor keletkeztek ezek a sirályok, badarság. Lehet egszerre is, lehet külön is, mindegy. Egyáltalán honnan vesszük, hogy vándoroltak? Honnan vesszük, hogy melyik iránybavándoroltak? Melyik volt az õsegyed, amelyik vándorolni kezdett, miért nem vándorolt mindegyik egyed? Nem változást figyelünk hanem egy állapotot. Az rendben van hogy változik hiszen más környezetbe került, de az evolúció mozgatórugója nem a vándorlás. Nem úgy volt, hogy addig vándolorolt a hal amíg ember lett belõlke
már csak az nem hagy nyugódni, hogy akkor az is érvelési hiba, amikor átmenetként felhoznak ilyen-olyan állatokat, (leggyakrabban a kacsacsõrû emlõst), mert hogy egyáltalán nem biztos, hogy átmenet?
Szóval azt állítod, hogy a térben eltérõ tulajdonságokkal rendelkezõ fajok egy idõben keletkeztek? Mert ez badarság. Arról van szó, hogy a faj az idõben változott, de mivel közben az egyedek a térben is vándoroltak, így ez a változás a jelenben térben is megfigyelhetõ. Gyakorlatolaig a térbeli vándorlás az evolúció tér-idõ diagramját rajzolta fel a földre. Hol látod ebben az ellentmondást?
Hát kukába azért nem dobnám (Occam borotvája, ugye), viszont minimum helyesen érvelnék mellette.
pedig elõször annyira megörültem, amikor megláttam a madaras példát, most olyan vagyok, mint egy kisgyerek, akinek elvették a játékát. :D Az evolució alátámasztásához szükséges a térbeli különbségek ismerete, de nem elegendõ hozzá. - szerintem ez a megfogalmazásom korrektebb, mint az elõzõ.
nem nehéz belátni, hogy valóban érvelési hibás a madaras példa, ugyanis az evolució nem térbeli különbözõségekre utal. Én azért azon vagyok, hogy mégiscsak használható a példa, mert szemléletes, ha nincs esélye annak, hogy ezeknek a madaraknak közös õsük van, esetleg egymásból alakultak ki, akkor evolució elmélet --> kuka Mivel a térbeli hasonlóságok nem lennének elegendõek ahhoz, hogy összefüggéseket állítsunk föl, akkor mi értelme ilyen-olyan elméleteket gyártani?
"...fokozatosan figyelhetjük meg..." Nem igaz! Ezt kell jól megérteni! A "fokozatosan" szó ebben a -hangsúlyozottan hibás okoskodásban- nem idõi hanem téri fokozatosságra utal csupán. Ennek semmi köze az amúgy létezõ idõi fokozatossághoz. Nem állítom, hogy könnyû megérteni a különbséget, de az tény, hogy ez a példa inkább nevetségessé teszi ezt a nagyszerû elméletet. Nem csak hit hanem logikus gondolkodás is kell egy helyes evolúciós szemlélethez.
Szerintem nincs érvelési hiba a madarasban. Attól, hogy térben máshol élnek az egyes változatok, a fenotípusbeli eltérések még az idõ múlásával jöttek létre. Az érdekes csak az, hogy így fokozatosan figyelhetjük meg egy faj átalakulását egy másik fajjá, ami már nem szaporodik a kiinduló fajjal.
A sirályos-ámenetes példához fûznék annyit, hogy szép-szép meg igaz csak semmiféle magyarázó ereje nincs tekintve, hogy az átmenet csupán téri dimenzióban alakul, jelenidõben, márpedig az eredeti kérdésidõi dimenzióban végbemenõ átmenetre kérdez rá. Ettõl még mûködhet az evolúció persze, csak ez a példa, -ahogy már sokan rájöttek- egy egyszerû gondolkodási hiba miatt terjedt el.
Gondolkodási hiba 2. A Csányi Vilmos egyszer amellett érvelt órán, hogy a légy szereti a szart, az ember meg nem mert evolúciósan így alakult. És szépen elkezdett érvelni, hogy légy-szar-ember így meg úgy...mire valaki beszólt, hogy: 1. A légy nem a saját szarát szereti 2. Az ember életében óriási jelentõségû a tehéntrágya, csupán a városi evolucionista tudós ezt elfelejtette. Hm...
jaja, legszimpibb elképzelés eddig a témában, ha van evolució, ha nincs, nem tuti, hogy az ember a csúcs.. lehet, h. egy vakvágány.
A mutáció általában kisléptékû, és semleges változást hoz az egyed szempontjából. Nagyon kevés, nagyjából egyforma számú esetben befolyásolja az egyed életkilátásait pozitívan vagy negatívan.
Persze az ökoszisztéma egy annyira bonyolult és összetett rendszer, hogy szinte megjósolhatatlan, hogy egyes változásoknak milyen hatásuk lesz. Másrészt ezek a változások visszahathatnak az ökoszisztémára is, ami nem tudom, milyen mértékben van belefoglalva az evolúció elméletébe.
Azt értem ez alatt, hogy ha kifejlõdik egy "szuperfaj", aminek elvileg nagyon jók a túlélési esélyei, az felboríthatja maga körül az ökoszisztéma egyensúlyát, pl. elfogy a tápláléka, mert tökéletes vadász, vagy nagyon gyorsan szaporodik. Így egy olyan tulajdonság, ami elvileg kiemelné a többi faj közül, okozza végül a vesztét.
Ez az analógia akár az emberre is állhat, amit szuperintelligens fajként az evolúció csúcsának tekintünk.
Tudományos módszer Ha valamiben nincs egyetértés, nyugodtan lehet bõvíteni, hogy tudjuk, mirõl beszélünk.
milyen mélyre kell ásnom, hogy olyan leleteket találjak, ami számodra bizonyítaná a fajok közti átmenetet? És mik után kutassak, ismertesd egy átmeneti faj képét.
Szerintem elég nonszensz az az elképzelés, hogy a tudósoknak zsák kavicsból v. valami hasonlóból kéne élõlényt elõállítaniuk ahhoz, hogy bizonyítsák, v. igazolják az evoluciót. :D
A mutáció mit jelent szerinted? És muszáj nagy mértékûnek lennie, hogy változást idézzen elõ?
Azt hiszem, ez a fejtegetés már olyan távolra vinne minket az eredeti témától, hogy kár belekezdeni is. Egyébként nincs kialakult álláspontom a kérdésben, bár a világban kering vagy fél tucat elképzelés.
Ha szerinted az evolúció nem létezik, akkor mégis hogy alakultak így a dolgok? Ezt most komolyan kérdezem, érdekelnek az egyéb verziók is. Pl.: Volt egy alap faj, ami teljessen rendben volt, aztán jöttem a ufók és génmanipulálták.:) Aztán az ufók folyton elrabolták az egyedeket, és mindig átalakították:) Biztos az emberre törekedtek, de nem sikerült nekik elsõre és ezér vannak körülöttünk az állatok:)
Bár a mi szemszögünkbõl talán furcsa ezt mondani, de korántsem biztos, hogy a Homo Sapiens a "fejlõdés csúcsa". Az emberi intelligencia kialakulása evolúciós mércével igen rövid ideje történt... És egyelõre minden civilizációs vívmány ellenére kétséges, hogy a fajfennmaradás szempontjából mennyire lesz sikeres ez a kimagasló agyi kapacitás. Én személy szerint jó esélyt látok arra, hogy a csótányok, a baktériumok vagy a moszatok jócskán túl fogják élni az emberiséget... akkor pedig biztos, hogy mi vagyunk a "csúcs"?
Ha túltesszük magunkat mindenféle nyugalmi idõszakok kérdésén, és az átmeneti fajok teljes hiányán, még mindig itt a "fejlõdés csúcsa" a homo sapiens. Ha az intelligencia annyira megnöveli az életben maradás esélyeit, miért nem "alakult ki" több különféle fajban egyszerre? Vagy miért nem intelligens minden állatfaj? Ez kell, ez hasznos tulajdonság! Minden fajnak ugyanannyi ideje volt rá, mint egyesek szerint a majomféléknek..
Ezek érdekes kérdések, de nem sok közük van az evolúcióhoz. Az evolúció nem keres és nem ad választ az élet keletkezésének a kérdésére. Az evolúció ott kezdõdik, hogy adottak a tulajdonságaikat örökíteni képes élõlények. Ebbe akár az is belefér, hogy Isten teremtette azt, vagy az ufók rendezték be tudományos kísérleteikhez állatkertnek a földet. Tökmindegy, ettõl még az evolúció mûködni fog.
A gravitációs elmélet egy jó tudományos elmélet volt, mert jól írta le a megfigyeléseket, és ki lehetett általa (és ma is ki lehet) egy csomó mindent számolni.
Közben persze kiderültek a hiányosságai, jött a relativitáselmélet, de ettõl a gravitációs elmélet megmaradt, csak módosítani kellett
Ugyanígy atomok is léteznek, más kérdés, hogy ma már többet tudunk róluk, tudjuk, hogy oszthatatlanok.
Nem mondom, hogy az evolúciós elmélet szent és sérthetetlen. Az vallás lenne, és nem tudomány. Egy tudományos elméletnek is van evolúciója, módosul, változik, ilyen értelemben egyszerre múlandó, és egyszerre örök.
Csak a fanatikusok akarnak gyökerestül kicsavarni és kidobni valamit, vagy mindenáron ragaszkodni valamihez. A tudomány nem ilyen szélsõségesen mûködik
Egyébként szerintem most kell abbahagyni. Meggyõzni egymást úgysem tudjuk, az érvek pedig már halmokban állnak. Azért még megkeresem a valószínûségszámítási modellt arról, hogy miért nem fért bele a törzsfejlõdés a rendelkezésre álló idõbe, de ez eltarthat egy darabig. (nagyon nehéz képletekre keresni) ;-)
"Rengeteg Nobel díj született abból, hogy valaki be akart bizonyítani valamit, és az ellenkezõjére sikerült rájönnie."
És rengeteg hatalmas tudós használta már a befolyását arra, hogy elnyomjon egy felbukkanó alternatívát, csupán azért, mert féltette a saját tudományos eredményeit, pozícióját, egzinsztenciáját...
"hiszen a valódi tudósok így "mûködnek" - rávilágítanak az elmélet hiányosságaira, de ez nem azt jelenti, hogy az egészet kivágják egybõl a kukába. Inkább utánanéznek, gondolkodnak, kutatnak, és jó eséllyel betömik a lukakat, tökéleteseítve ezzel az elméletet."
A tudomány gyakorlatilag tévedések sorozata. Sokáig az okosok azt hitték, hogy a Newton-féle gravitáció mindenható, aztán jött Einstein és dobhatták ki az egészet. Régen az atommag oszthatatlan volt, az örökítést DNS nélkül képzelték, fogalmuk sem volt a mágneses és elektromos terekrõl, sõt! azt hitték, hogy a Föld az Univerzum közepe, elõtte meg azt, hogy HOVATOVÁBB? LAPOS! Vagy esetleg mondok egy igen érdekes szót: kvantumfizika. Ez az a hely, ahol a klasszikus fizikai törvények csõdöt mondanak. Pedig régen azok is mindenhatók voltak. Szerinted pont az evolúciós elmélet nem fog idõvel megdõlni?
"legalábbis anélkül, hogy nyújtanánk helyette egy jobb alternatívát. "
ez a rész tetszik :D gondolkozzunk alternatívákon :D mi van ha egyszercsak megjelentünk? (nem akarok vallásos vitákba belekeveredni) vagy mivan ha az ûrbõl jöttünk? (Daniken rajongókkal sem akarok vitatkozni) :D te tényleg, milyen alternatívák jöhetnének szóba? :D
Elég áltudományos dolog Darwinnal példálózni... õ rakta le az elmélet alapjait, de azóta nagyon sokan nagyon sokat hozzátettek, módosítottak rajta. Megszületett egy új tudományág, a genetika, ami alátámasztja a darwini gondolatok helyességét. És igen, megtalálták az átmeneti fajokat is, olvashatsz róluk a talkorigins.org-on.
A tudományosság kritériuma pedig számomra a tényekre, megfigyelésekre való támaszkodás, ezek alapján elmélet felállítása, ami képes megjósolni a jövõbeni megfigyeléseket. Az evolúciós elmélet a megfigyeléseken alapul, és megjósolja a kiválasztódáson alapuló genetikus algoritmusok mûködõképességét, és voilá' - tényleg mûködnek, és az emberiség hasznára válnak.
Rengeteg Nobel díj született abból, hogy valaki be akart bizonyítani valamit, és az ellenkezõjére sikerült rájönnie. Ha valakinek döntõ bizonyítékai lennének az evolóciós elmélet ellen, nem tartaná magában, hidd el.
Egyébként a legtöbb felvetés az átmeneti fosszíliák hiányát/kis számát hozza fel ellenérvként, valamint az átmenetek nehéz megfigyelhetõségét. Erre választ adhat az alábbi elmélet:
"Majd negyed évszázaddal ezelõtt a fossziliák elemzése alapján S. J. Gould és N. Eldredge felvetették, hogy az evolúció sebessége valószínûleg sokkal nagyobb tartományban változik, mint azt eddig hittük. Fajok hosszú ideig szinte alig mutatnak változást, majd födtörténeti szempontból rendkívül rövid – néhány tízezer éves – idõszak alatt jelentõs átalakulásokon mehetnek át. Az ilyen kitörések korlátozódhatnak egy fajra, vagy – világméretû katasztrófák esetén – akár az élõvilág nagy részére is. Fontos aláhúzni, hogy bizonyos fajok esetében még ezekrõl a rövid forradalmi idõszakokról is jól dokumentált fosszíliákkal rendelkezünk. Az alapvetõ kihívás ebben az elméletben meglepõ módon nem is a gyors idõszakok, hanem éppen a hosszú statikus szakaszok magyarázatában rejlik."
Érdekes egyébként, hogy az általad linkelt oldalon ugyanettõl a Gouldtól és Eldredge-tõl is van idézet, amelyben nyugtalanító kérdéseket vetnek fel az evolúcióval kapcsolatban. Nem csoda ez, hiszen a valódi tudósok így "mûködnek" - rávilágítanak az elmélet hiányosságaira, de ez nem azt jelenti, hogy az egészet kivágják egybõl a kukába. Inkább utánanéznek, gondolkodnak, kutatnak, és jó eséllyel betömik a lukakat, tökéleteseítve ezzel az elméletet.
A legnagyobb hülyeség megkérdõjelezni a teljes evolúciós elméletet csak azért, mert van egy-két homályos pontja... legalábbis anélkül, hogy nyújtanánk helyette egy jobb alternatívát.
#12-es üzenet, részlet "egyelõre nem tudnak jobbat kitalálni helyette"
Másrészrõl azt ugye te sem gondolod, hogy egy tudós, aki az evolúció kutatására tette fel az életét, majd elõáll neked egy teljesen evolúció tagadó gondolattal? Ha mégis, akkor egy kicsit el kellene mélyedned az emberi természetben is.
A legkisebb mértékben sem tudományos szövegbõl idézek:
"Az átmeneti formák hiánya Az állítás szerint, a múltban kellett volna lennie valami félig hal, félig hüllõ élõlénynek, amelynek már voltak hüllõszerû tulajdonságai is, de még rendelkezett a halak jellemzõivel is. Az evolucionisták ezeket a képzeletbeli élõlényeket, amelyek szerintük valóban léteztek valamikor, „átmeneti formáknak” nevezik. Ha valóban léteztek volna ilyen élõlények, akkor több millió, sõt milliárd kellett volna, hogy legyen belõlük, számukat és fajtáikat tekintve egyaránt. És ami még fontosabb, az ilyen lények maradványait is meg kellene találniuk a régészeknek, szerte a világon. A fajok eredetében Darwin ezt így magyarázta: Ha az elméletem igaz, akkor minden bizonnyal a fajokhoz szorosan kapcsolódó számtalan átmeneti alak létezett. Ebbõl következõen korábbi létezésük bizonyítékát csak a régészeti maradványok között találhatjuk meg. Még maga Darwin is tisztában volt azzal, hogy ezek az átmeneti alakok hiányoznak. Remélte, hogy a jövõben majd megtalálják õket. Minden reménykedése dacára tudta azonban, hogy elméletének legnagyobb buktatója az átmeneti alakokra utaló nyomok teljes hiánya. Ezért A fajok eredete címû könyvének Az elmélet problémái (Difficulties on Theory) fejezetében azt írta: Ha a fajok valóban fokozatosan alakultak ki egymásból, akkor miért nem látunk mindenhol számtalan átmeneti alakot? Miért nem zavaros az egész természet, ahelyett, hogy a fajok olyan jól meghatározottak, ahogy most látjuk õket?"
Felhívnám a figyelmed a "még maga Darwin" részre. Egyébként számomra nem világos, hogy mitõl lesz valami tudományos. Elárulnád?
Ez már egy sokkal tudományosabb összeállítás, érdekes és elgondolkodtató kérdésekkel. Nem csoda, hiszen az evolúció elméletét kutató tudósok gondolatairól van szó, akik többségében elfogadják az elméletet, legfeljebb a részleteit tartják kidolgozatlannak, bizonyos esetekben megalapozatlannak. Az alapelveivel viszont senki nem vitatkozik, mivel egyszerûen nincsen olyan elmélet, ami jobban leírná és megmagyarázná a megfigyeléseinket.
Ezt az érvelésedet már megcáfolták kísérletekkel, benne van az általam elõször linkelt szövegben. Inkább a Te érveid nincsenek alátámasztva, csak a hasadra ütöttél, és azt mondtad, nem volt elég idõ a törzsfejlõdésre... Nade ezt mire alapozod? Miért nem volt elég az a pár milliárd év?
Ez a szöveg a legkisebb mértékig sem tudományos. Nem olvastam végig, mert akárhol olvastam bele, mindenhol tényeket nélkülözõ, filozófiai-ideológiai vesszõfutást találtam, aminek semmi köze a tudományhoz.
:D :D Két kaméleon nem ismerné meg egymást :D :D Volt egy kísérlet gyümölcslegyekkel, azok tényleg rövid ideig élnek, és elég szaporák. Úgy tudom, akkor sem sikerült új fajt létrehozni. Itt az sg-n is volt egy cikk nemrég, h egy virágot próbáltak megváltozatni génmanipulációval, de a 2. generáció kijavította a hibás géneket, és teljesen visszatért a virág a hagyományos formájához. Nem sikerült a hibás géneket elszaporítani, megváltoztatni a fajt.
Ezzel nem bizonyítanál semmit, mert új faj nem jönne létre. És ez nem evolúció (ami ugyebár természetes folyamat kellene h legyen) hanem mesterséges szelekció.
kéne egy kisérlet, csak hosszú ideig tartana. mondjuk olyan 100-200-300 évig. kell elõször is egy állat, ami kevés ideig él. aztán adott lenne egy, az állathoz mérten viszonylag nagy hely, amin szépen éldegélnének, mígnem lassa egy hegyet emelni a hely közepén, és az egyik oldalon melegebbet csinálnának, meg nagyob napfényt, ilyesmi, tehát változást, a másik oldalon pedig maradna minden ugyanolyan. innentõl már csak várni kell, és valószínûleg az állatok akik a melegebb helyre kerülnek, egy idõ után alkalmazkodnak. (vagy megtanulnak hegyet mászni xD) Ezzel lehetne bizonyítani az evolúciót.
Érdekes, hogy a "matematikailag lehetetlen" érvelésemet, miszerint egyszerûen nem fér bele a Föld történetébe a törzsfejlõdés, senki nem akarja megcáfolni.
Igen, érdekes ez az evolúció téma. Mivel Darwin korában még a sejtek belsõ mûködését és az öröklõdés folyamatát ( DNS) nem ismerték, így azt gondolták, h az életjelenségeket megfelelõ nagyítással majd meg lehet találni. Ez nem jött össze. A fehérköpenyesek hiába vannak tisztába egészen atomi szintig egy fehérje lánc felépítésével, még sohasem tudtak "halott" anyagból összerakni és életre kelteni semmit sem.
Az elfogadható nézet, és bizonyított is, h a környezeti változásokra az élõlények reagálnak. ( megváltozik a kültakarójuk színe, a termetük nõ vagy csökken stb) de maga a faj nem változik meg!
Az ösztön kialakulásával is nagyon de nagyon adós a fehérköpenyes társadalom. Szeretném tudni, hogyan kerül egy egyed által tanult viselkedésforma a szaporodóanyagban kódolásra???? Hogyan alakulnak ki az ösztönök? Hogyan változik meg egy öröklött viselkedésforma? Mutációval? A mutánsok-mivel a génkészletük jelentõsen megváltozott- nem biztos, h szaporodóképesek maradnak, kicsi az esély, h életképes utóduk származik. És persze akkora mértékben, h késõbb a mutációjuk megváltoztassa az egész fajt gyökeresen.
"Bemelegítésképpen" ennyi :D
hmm fizikából tanultuk: a természet nem szereti a változást, mindíg az egyensúlyra törekszik. például álljon az itt amit fizika tanárunk mondott: van egy rét, ahol él fû, mezei pockok, amik megeszik a füvet, és rókák, amik megeszik a pockokat. egyszercsak a pockok elszaporodnak. Ekkor a természet valami olyannal fog válaszolni, ami visszacsökkenti az egerek számát. Pl ugye a sok egértõl megnõ a rókák száma (ugye többet esznek, nagyobb az esélye hogy életben maradjon egy rókakölyök) és így rögtön kevesebb egér lesz, így kevesebb róka, így kevesebb egér, egészen megy ez addig, amíg újra egyensúly nem lesz. úgyhogy nem hiszem hogy fontos lenne egy élõlénynek a változás. hisz minden élõlény a természet irányítása alatt áll (már amennyire)
rendellenesség alatt értem: +ujj, bõrkinövés, vagy a farok amit említettetek, foggal születés, stb. és akik ilyennel születnek azoknak általában tehetségük van a dobhoz. tanulniuk sem kell és tökéletes ritmusérzékkel fognak rendelkezni.