"A felhasználó nem akar a rendszer mélyébe belelátni, nem érdekli, hogy mi az a konzol és hogy hogy kell szoftvert fordítani. Neki az kell, hogy megböki a megfelelõ ikont és akkor történik minden magától."
"Igenis a felhasználónak meg KELL tanulnia a rendszert. Nem mélyen, de alapszinten igen. Windowst is kéne, és máris nem lenne ennyi zombi gép, vírus, stb." És a kettõ miért zárná ki egymást? Sokan nagyon jól értenek a Windowshoz is és szeretik, ha csak megböknek egy ikont és minden indul magától. Akár ez úgy is szólhatna, hogy Igenis a felhasználónak meg KELL tanulnia a rendszert. Nem mélyen, de alapszinten igen. Windowst is kéne, és máris nem lenne ennyi urban legend, hogy milyen szar a Windows és a Linuxosok nem hinnék azt, hogy mindenki, aki Windowst használ az egy sötét tájékozatlan hülye, aki rá van állva a csilivili felületre (bár az elterjedtségnek és az oktatási rendszernek köszönhetõen nagyon sok van ilyen is) és az nem jut el a tudatukig, hogy vannak, akik tudják ishasználni a Windowst és nincs szükségük Linuxra, mert Windowson mindent meg tudnak csinálni, akár open source szoftvereket használva rajta. És persze az ellenkezõ feltevésekkel szemben a parancssort is tudják használni.
De persze egyszerûbb itt hirdetni az igét, hátha találnak minél több vállalkozó kedvû "áldozatot", aki talán megszereti és növeli a piaci részesedést és akkor talán idõvel több lesz rá a támogatás (minden téren), addig meg nyugodtan szophat vele mindenki. Akár a "másik tábor" is mondhatná, hogy a Linuxosok tanulják meg normálisan használni a Windowst, és akkor másképp látják majd a dolgokat.
Nem értem mi ez a "A Berylnek sokkal kevesebb az erõforrásigénye, mint az Aero Glassnak." hülyeség. Egy oprendszer a szoftvereket futtassa és ne az erõforrásokat zabálja. Akinek meg csili-vili kell, az fizesse meg hozzá a vasat is. Végezetül hozzátenném, hogy annyira nem hangsúlyoznám ki a "csak alapszinten kell hozzá érteni"-t, mert pár Linux disztribet már kipróbáltam (köztük Ubuntut is) és azt kell mondjam (bár gyenge gépem van) mind lassabb volt, mint az XP-m. Pedig az alap(!) dolgokat ott is megtettem, a megjelenítési effekteket leszedtem...stb Szóval ha azt akarod, hogy Linux alatt is gyors legyen a géped, akkor ott is kell a vas, vagy komolyan bele kell nyúlni a rendszerbe, ami már kurvára nem alapszint. Windowson meg csak egy kis msconfig és egy kis registry konfig és úgy fut, mint a szél.
Igen, van Haiku, és azt várom, hogy végre kész legyen. Talán az R2 már használható lesz új gépeken is :)
OSX: ha megfigyeled, errõl beszélek. Nem az a lényeg, hogy open- vagy closed source, hanem, hogy van egy központi irány. Hogy integrálják a komponenseket. Ez Linuxon sajnos nincs igazán így.
Igen, az általad mutatott direktívák nagyon jók, és ha majd lesz ilyen direktíva mindenre, és mindenki betartja, akkor valóban jó, desktop OS lesz a Linux (vagy a Solaris). Addig meg jó lesz geekeknek, vagy abszolút kezdõknek, mert nem tudják módosítani és eltörni :)
Gentoo overlay nem tudom, hogy mûködik, de szerintem nem elég arra, amit mondtam. És ha 5 UX/Linux cégnél nincs erõforrás egy koherens desktop összerakására, majd pont nekem lesz :))
Enlightenment már nem forradalmi. De az volt, akár a 0.16 a maga idejében, akár a 0.17, amikor elkezdték, és még utána is jó ideig. De elhaladt felette az idõ, mert sosem adták ki, és csak pár fanatikus bütyköli.
Be inc, csõd után volt/van egy Haiku (OpenBEOS). BeOS valóban inovatív volt, lenyûgözõ képességekkel, de még sem tudott elterjedni
OSX -ben ezért van benne bõven nyílt forrássú fejlesztés,pl. BSD kernel, az újabb OSX -ben lesz GTK alapból.
"De csak az egyes projekteken belül." Pedig mutattam pár direktívát.
De megteheted szerintem, használod gentoo portage és ebuild rendszerét, definiálsz egy saját profilt, és overlayt -a modosításaidnak. Leforgatod becsomagalod és örülsz :)
Stabilitás: kimozdult a memóriám a notebookbol hát nem megfõt tõle a rendszer :)
Mindkét módszernek megvan az elõnye, és a hátránya. De ha megnézzük, hogy a sikeres (Windows, MAC OSX) és a jó (BeOS) DESKTOP (ez fontos) rendszerek hogy készültek, akkor nem sok bazárt látunk.
És mégegyszer: igen, van diktatórikus fejlesztés is. De csak az egyes projekteken belül. Ez kevés.
Ha pedig én ki akarok jönni fél évente egy új op.rendszer verzióval, akkor nem tehetem meg, hogy kitalálok egy saját infrastruktúrát, architektúrát, és ehhez igazítom a KDE, a Gnome, az Xorg, az OpenOffice, a Firefox, stb épp aktuális verzióját (Gnome is 6 hónapos ciklusokban dolgozik!), és kiadok egy integrált desktop rendszert. Senkinek sincs erre erõforrása.
A közösség nagyobb részét pedig, aki szabad idejében fejleszt, inkább a csillogó, új, "groundbreaking" dolgok érdeklik. A nagyon is fontos egységesítés, stabilitás (igen!) a fizetett kisebbség (Novell, RedHat, Canonical, Sun, IBM) dolga, akik meg egymással versengenek.
Egyébként persze ennek is vannak elõnyei: lehet hackelni, lehet élni a választás szabadságával. Szomorú ugyan látni, ahogy valóban innovatív dolgok elhalnak (Enlightenment, pl.), de az mindenképpen megtörténik. Nekem így megfelel, de ahhoz, hogy elterjedjen, szerintem más szemlélet kell.
Windowson is vannak dll -ek amiket egy program hoz magával és beteszi system vagy windows vagy valami dll path beli könyvtárba, esetenként más program is ugyan ilyen nevû dll -t hoz, gyakran ugyan azt, de uninstallkor ott a dilama ,hogy szedje -e le, vagy tartsa meg.
Diszributorok is egy helyen vannak, és úgy csomagolják össze hogy jól mûködjön együtt. Gentoo esetében, te magad forgatod és fordítás idejû beállításokat eszközölhetsz, még sincs ebbõl probléma, holott az ember nagyobb hiba arányra számítana, de az nem vett figyelembe minden tényezõt.
Disztróknak ven egy tekintélyes közös metszete, amire minden alkalmazás nyugodtan építhet. Quake, Unreal is elfut minden distrón. (Habár már Quake 3 és régebbi forrása nyiltá vált, thx. ID)
Diktatórikusabb szemlélet is van. pl. Linux kernel,fejlesztése Linus Torvards vezetésével történik, kernel.org -ról az tölthetõ le stabil kernelként amit õ jóvá hagy. (Aztán te, hogy alakítod az a te dolgod,( Xen,OpenVZ,grsec,selinux,openmosix .. stb. )
Canonical (ubuntu) esetében is közponosított a distró fejlesztés, vagy beszélhetnék a kereskedelmi Mandriva,SUSE,CentOS,Fedora ..stb termékekrõl.
Gentoo council Még a Gentoo esetében is van központi bizottság.
Aki eltér az elõirásoktól , az saját felelõségre teszi azt és remélhetõleg tudja mit csinál a saját gépén. (Szabad szoftver, jogod van hülyének lenni, vagy speciális célokat kielégíteni.)
Na, akkor egy gyors errata: progress követésben éppen van párbeszéd a Gnome-osokkal. Valóban, egyre inkább az együttmûködés irányába halad a Linuxos közösség, és ez jó. Csak szerintem még kelleni fog még jó pár év, és jó pár usability szakember, amíg kerek lesz a dolog.
>> És ha itt rossz valami, az az egész rendszerre kihat. > Nem hatnak ki, ha szar a böngészõ amit telepítettem, attól még a játékok remekül > mehetnek.
Igen, de pont, hogy nem a programokról beszélek. Ha Windowsban van valami baj, nem azzal jössz, hogy "béna az ablakkezelõ", hanem, hogy "béna a Windows". Linuxon igen. Nem egy rendszer van, hanem moduláris a felépítés.
Ennek vannak elõnyei. De hátrányai is: nem konzisztens az egész, ha baj van az egyik mélyebb komponenssel, igenis kihat az egész rendszerre, legfeljebb tudod lokalizálni. Olyan szempontból jó, hogy ha az egyik komponens rossz (irányba megy), egyszerûen lehet egy másikat keresni. Viszont a másik valószínûleg máshogy mûködik, máshogy kell összelõni, stb.
Windows alatt viszont van 1 rendszer, amit 1 helyen fejlesztenek, úgy, hogy jól mûködjön együtt. Itt én most nem a meghibásodásokról beszélek, hanem arról, hogy Linuxban elég alapszintû dolgokat tudsz cserélgetni, de mivel nincs olyasmi, ami ezeket egy irányba viszi, végülis nem kapsz harmonikus, integrált egészet.
Amit mondasz (freedesktop, dbus, stb.) nagyon jó, pontosan ez az az irány, ami felé haladni kell. Csak hát még mindig nagyon messze vagyunk. Ezért kellene egy kicsit "diktatórikusabb" irányba elindulni. Szerintem.
Lásd pl. Debian / Ubuntu: elõbbi totál káosz, mennek minden irányba, míg utóbbinál van egy egyértelmû cél. És ez sosem árt. Vagy: itt van a KDE 4. Phonon, közös (KDE programokon átívelõ: letöltések, telepítés, stb.) progress követés, és így tovább. Részt vesznek ezek kidolgozásában a Gnome-osok? Támogatni fogják? Amíg ilyen kérdésekre "nem" a válasz, addig sajnos a Linux toldozott-foldozott rendszer lesz.
"És ha itt rossz valami, az az egész rendszerre kihat."
Nem hatnak ki, ha szar a böngészõ amit telepítettem, attól még a játékok remekül mehetnek.
"Mégis, nincs egy közös szervezet, ami egy irányba terelné ezeket a projekteket. Valamilyen szinten persze mennek maguktól, de szerintem az nem elég." Szervezõdés pl. dbus közösen támogatott megoldás. (KDE/GNOME részéröl)
Tény #1 Aki nem Windowst akar használni, annak A GÉPET KELL AZ OPERÁCIÓS RENDSZERHEZ VENNIE, és nem fordítva. Ez tény. Így van MAC OSX-nél is (máson nem is fut), RISC OS-nél, stb. Linuxnál nyilván ez nem ilyen látványos, hiszen szinte minden architektúrán elfut, de sajnos így van. Példa: videókártyák esetén vagy Nvidia (van bináris driver, és elég jól hallgatnak a közösségre), vagy Intel (open source driver). ATI régi kártyákkal nem foglalkozik (drivert persze nem adja ki open source-ba), új driverek sem a közösség szája íze szerint készülnek.
Tény #2 Felhasználónak NEM KELL fordítania. Ez tény. Apt (vagyis deb), rpm alá szinte minden megvan, ami nem, az vagy kísérleti, vagy van bináris installer.
Az viszont igaz, hogy aki megijed (nem a fordítástól, hanem) a command line-tól, annak nem igazán való a Linux. Pedig nem kell sok mindent csinálni, esetek 99%-ában elég copy-paste-elni.
Tény #4 KDE alatt szerintem remekül lehet konfigurálni, nem tudom, mire gondolsz. Egy kivétel van, a Samba, amit nekem onnan nem sikerült, de minden más ment. Dual head-et nem tudom, de szerintem alap felhasználó nem is használja. Aki még egy képernyõn is eltéved? Viccelsz? :)
Tény #5 Nem kell újra fordítani, lehet rpm-bõl apt-ra alakítani, bár nyilván nem egy newbie fog. Viszont! Ubuntu alatt nálam kb. 20000 csomag elérhetõ. Fedora install DVD-n jön, amin szinte minden rajta van. És: GOTO #2. Lényeg: ami nincs meg a disztribúció-specifikus tárházakban, és nincs (disztribúció-független, bináris!) installerje pl. a program honlapján, arra 100%, hogy az alap usernek nem lesz szüksége.
Tény #6: Tény. De closed source-ban is van számos hasonló, mindig az abandonware határát súroló program. Ez nem a fejlesztési metodika (mert az open source végül is ez) gondja. Az biztos, hogy kell központi minõségellenõrzes.
Ezt egyébként a legtöbb projekt meg is valósítja. Mi itt a gond? Hát az, hogy itt a projekt mást jelent, mint a Windows világban. Ott ugyanis az oprendszer adott, és már csak külön programok vannak, amik ha nem jó minõségûek, nem rakja fel az ember, hanem keres mást. Mi a gond a Linuxnál? Hogy ezek a projektek az oprendszer integrális komponensei: X, a desktop environmentek (Gnome, KDE, stb.) / ablakkezelõk, akár driverek, stb. És ha itt rossz valami, az az egész rendszerre kihat. Mégis, nincs egy közös szervezet, ami egy irányba terelné ezeket a projekteket. Valamilyen szinten persze mennek maguktól, de szerintem az nem elég. A modularitás elõnyei és hátrányai, ugyebár.
Személyes vélemény #7: "A Linux UI-ja (KDE, Gnome, stb) egy kissé el van maradva a Windows-étól, akárhogy is erölködnek."
Tény. Windows XP-é gyorsabb, a Vistáé csilivilibb. Viszont pl. nézz egy Berylt, és nézd meg a gépigényét az Aerohoz képest.
"Nagyon szép a sok gomb alul pl KDE-ben, de hiába akartam több helyet csinálni a futó ablakoknak (taskbar), nem igazán sikerült."
Ezt most nem igazán értem, és nem otthon vagyok, szóval nem tudom megnézni.
"Vagy hogy másik példát mondjak: számomra legdühítõbb az volt, hogy Firefoxban nem mûködik a középsõ gombra tabot bezárás és nem is tudtam beconfigolni, hogy úgy legyen."
Google keresés: ``linux firefox "middle click" "close tab"'' 3. találat a Mozilla oldala, ahol szépen leírják, mit kell átállitani (middlemouse.contentLoadURL-t kell false-ra állítani az about:config-ban). De ez Firefox- és nem Linux-dolog, igaz, a platform általános konvenciója miatt állították be így. Which brings us to...
1. Aki Linuxot használ, annak nem szabad félnie a. keresni (Google is your friend) b. kérdezni (fórumok, irc). Gyorsan meg tud érkezni a válasz! 2. Meg kell érteni, hogy azért ez egy más rendszer, más konvenciókkal. Igenis, meg kell tanulni. És akkor meglátod, hogy igazából logikusabb a viselkedése, mint a Windows-é (Gnome, XFCE legalábbis). Nem kell itt sok tanulásra gondolni, csak ilyenekre (mit jelent általában a middle click, stb.) Igazából szerintem pont az a baj, hogy nem NAGYON más. Ha legalább annyira különbözne, mint a MAC OSX, senkinek se jutna eszébe ilyeneken fennakadni.
"Konklúzió: A felhasználó nem akar a rendszer mélyébe belelátni, nem érdekli, hogy mi az a konzol és hogy hogy kell szoftvert fordítani. Neki az kell, hogy megböki a megfelelõ ikont és akkor történik minden magától. Lehet, hogy meg lehet tanulni kezelni a Linuxot, még runlevel 5-ön is, de akkor sem olyan intuitív, mint a Windows, ahol egyszerûen megbököd a Start menüt aztán válogatsz."
1. Fordítás: nem igaz. 2. Igenis a felhasználónak meg KELL tanulnia a rendszert. Nem mélyen, de alapszinten igen. Windowst is kéne, és máris nem lenne ennyi zombi gép, vírus, stb. 3. Felszínen a Linux is van olyan intuitív, mint a Windows. (Pl. telepítés: a menüben rögtön a helyére kerül a cucc). Pont, hogy ha kicsit alá nézünk, akkor látszanak a bajok: http://theosib.livejournal.com/1742.html. Nincs mindenben igaza (használtam Wint, tudom, mennyire intuitív -- semennyire), de nagyon sok fájó pontot érint.
#2 Az adott platform jelent alpha,sparc,x86,amd64,arm,mips,ppc ? Ezekre találsz csomagokat könyedén. Mást meg ritkán használnak.
#3 Windows nem teljesen POSIX compatibilis, Elég dolgot lefednek ahhoz, hogy POSIX targetre lehessen fejleszteni és minden posix OS-en menjen a cucc, különösebb modosítás nélkül. #4 Nekem mutattak egy CentOS -t ott Dualhed grafikusan confolható volt.
#5 A hardverhez nincs sok köze az alaklmazásoknak, a kernel és HAL dolga, külömbségek elfedése.
#6 Biztos sok szoftver kering a neten, Winre/Linuxra ami rossz, de azok a szoftverek amik több disztróba is bekerülnek, már elég jól átvizsgáltak, régóta ismertek.
"(Egyes elemzõk szerint egy gyenge minõségû terméket legtöbbször már a felhasználói felületérõl fel lehet ismerni..)" Ez baromság szerintem, ezért van az, hogy azok a cégek akik csilivili felületet csinálnak, de ótvar szar algoritmusokat (lezabálja az erõforrásokat pl., nem kompatiblis.. ), jobban érvényesülni tudnak néhe, mint a fordítottja.
Egy OpenSource szofver terjedésében, kevés a szerepe a markatingnek általában, akkor terjed valami, ha neked tetszik és javaslod a havernak .. és így tovább.
#7 "Firefoxban nem mûködik a középsõ gombra tabot bezárás és nem is tudtam beconfigolni, hogy úgy legyen." Mert a középsõ gomb másra való, (billesztés).
#8 Egy sok gépes rendszerben nyilvánvalóan ugyan azt a distró családot használják. Ha sokféle win változatot használnál hasonló problémákba ütköznél. Megoldható a csoportos telepítés, több féle képpen is. pl. Novell esetében ott a zenworks (Az Enterprise változathoz)
Distrowatch on körbenézel vannak cél Op rendszerek.
Haveromank felraktam egy Knoppixot egy éve (Az véletlenül nálam volt amikor a netre panaszkodott), és egy parancsot sem ismer, netezésre használja a Linuxot.
Én, ha win elé kavarodok, akkor is cmd idítással kezdek, ha valami gebesz van a nettel.
Aki leírás alapján nem tud megoldani vmit linuxal, az gyakran win alatt is segítségre szorul.
April 19th fog megjeleni egy új ubuntu distró, amit majd tesztelek, kiváncsi vagyok, be tudom e lõni, ha nem használom az eddigi Linux tapasztalataimat. Elvileg igen, de majd meglátjuk. A mostanit is sok kezdõnek is sikerült feltenni és használni.
Hú látom jó nagy flamet indítottam, pedig nem akartam. Nos tehát:
Nem HTML-t kódolok OO-val, mert az tényleg nem arra való. Inkább a mindennapi dokumentumaimat szerkesztem HTML-lel, mert annyira nem szeretem az OO-t.
Ami a Linuxot illeti, nem volt hajlandó fölmászni a gépemre, a jelentés szerint az X800-at szerette, az X600-at szerette, de az X700-al olyan szinten meggyûlt a baja, hogy teljesen szét volt esve a kép. Ez a tény #1. És akkor a hardware RAID configról még nem is beszélek, amit sehogy sem sikerült beimádtkozni a rendszerbe, mert mindig lehalt tõle már a telepítéskor.
Tény #2, hogy ha már fordításról beszélünk, a felhasználók 90%-ának inába száll a bátorság, ha ilyesmirõl van szó. Az APT, RPM, stb. szép dolgok, de csak akkor, ha van valami fordítva az adott platformra.
Tény #3, hogy vannak szabványok, POSIX, RFC, de egyrészt különbözõ szabványosító intézetek vannak, amelyek néha egymásnak ellent mondó szabványokat adnak ki másrészt pedig azok sem fednek le mindent, vagyis inkább nagyon kevés dolgot fednek le. Kevesen tudják, de pl a Windows is van POSIX kompatibilis, de az ég világon semmit nem tudsz vele kezdeni, mivel a POSIX-ban elõírt dolgokon kívül egy kódsor nincs megvalósítva.
Tény #4 hogy pl KDE alatt user felületrõl nagyon nehezen konfigurálható a bármi is, még SuSE-ban is, az alap felhasználó pedig nem fog konzol módba mászni csak hogy beállítsa a dual head desktopját (amit nekem úgyszintén egyáltalán nem sikerült, akárhogy erõlködtem).
Tény #5 hogy ha a felhasználónak valamit becsomagolok egy MSI installerbe és fölteszem a gépére, akkor az majdnem 100%, hogy mûködni fog, tök mindegy milyen hardvere van. Linuxról ez már csak azért sem mondható el, mert a disztrók is különböznek egymástól és máris fordíthatom újra az egészet.
Tény #6: Linuxra rengeteg féle szoftver van, amit sokféle ember gyárt, többnyire részben név nélkül is. Az IT világban a minõség nagyon nagy probléma, a mai napig is, rettenetesen nagy a hibaszázalék. Az pedig, hogy nem egy platformra, egy pontos oprendszerre kell fejleszteni, nem könnyíti meg az ember dolgát.
Arról nem is beszélve persze, hogy valaki elkezd fejleszteni valamit a saját igényeinek megfelelõen, aztán kidobja a netre GPL licenz alatt anélkül, hogy komolyan nyilvános fogyasztásra alkalmas lenne a dolog. Ezt persze tovább fejleszti valaki más, aztán megint más, valakik ellenõrzik (vagy sem) a kódot, de nincs egy ellenõrzött munkafolyamat, ami minden egyes ponton garantálná, hogy valóban jó minõségû termék kerül ki a végén. (Egyes elemzõk szerint egy gyenge minõségû terméket legtöbbször már a felhasználói felületérõl fel lehet ismerni..)
Személyes vélemény #7: A Linux UI-ja (KDE, Gnome, stb) egy kissé el van maradva a Windows-étól, akárhogy is erölködnek. Nagyon szép a sok gomb alul pl KDE-ben, de hiába akartam több helyet csinálni a futó ablakoknak (taskbar), nem igazán sikerült. Vagy hogy másik példát mondjak: számomra legdühítõbb az volt, hogy Firefoxban nem mûködik a középsõ gombra tabot bezárás és nem is tudtam beconfigolni, hogy úgy legyen.
Konklúzió: A felhasználó nem akar a rendszer mélyébe belelátni, nem érdekli, hogy mi az a konzol és hogy hogy kell szoftvert fordítani. Neki az kell, hogy megböki a megfelelõ ikont és akkor történik minden magától. Lehet, hogy meg lehet tanulni kezelni a Linuxot, még runlevel 5-ön is, de akkor sem olyan intuitív, mint a Windows, ahol egyszerûen megbököd a Start menüt aztán válogatsz.
Rendszergazdai szemszögbõl pedig a Linux disztribúciók túl sokfajták, nem lehet megcsinálni azt, hogy automatikusan települjön valami a hálózaton keresztül, mert lehet, hogy lerohasztja az egész rendszert, ha félresikerül. Higyjétek el, tudom mirõl van szó, amikor 50 gépet kell különbözõ hardware configokkal karban tartani. A Dell tett egy lépést annak érdekében, hogy ez megváltozzon, a világ nyíltabbá váljon a különbözõ oprendszerekre, de ez nem elég, ebbe nagyon sok mindenkinek be kellene csatlakoznia, nagyon sok egyeztetésnek kellene történnie annak érdekében, hogy tényleg mindenki által használható oprendszerek szülessenek. (A másik megoldás persze az lenne, hogy céloprendszerek születnek, de ettõl per pillanat nagyon, nagyon messze vagyunk.)
2.18 gnome gyors. KDE 4.0 amikor kijön ütõs lehet, sok mindent beharangoztak, de láttunk már ilyet az IT világában :)
Nem akarok GTK/QT flam-et, de szerintem a GTK+GNOME csapat jobb lesz, ha összeszedi magát, mert nagyon elmaradtak a QT+KDE mellett. És ez igaz mind sebességre, mind funkcionalitásra. A GTK tényleg döglassan renderel, bár attól is függ, milyen engine van mögötte.
Opera jó, de sajnos nekem nem eléggé. Bizonyos javascript-es oldalakat nem jelenít jól meg, és hiányzanak az extension-jeim. Így aztán sajnos kénytelen vagyok Ff-et használni, ami az én gépemen borzalmasan lassú (Linuxon még lassabb, mint Windowson). Ez van.
Még jó, hogy van SwiftFox, az kicsit enyhít a problémán: http://getswiftfox.com/.
Linux alatt szerintem is az opera a legjobb (legalább is nekem az volt a leggyorsabb). Viszont az én gépemen windows alatt az opera pofátlanul lassú, még frissen telepített winen is. Ha nagyonnagyon visszafogom magam hogy még véletlenül se nagyzoljak akkor is minimum 5x gyorsabban indul linux alatt az opera, mint win alatt (hangsúlyozom, nálam).
Akkor használj kicsit régebbi gépet. Firefox a létezõ leglassabb böngészõ, talán csak a Konqueror múlja néha alul. És itt nem a renderelés, hanem a GUI sebességére gondolok. Mindezt tetézi egy horribilis memória-használattal. Hasonlítsd össze az Operával, ég és föld.
Krusader-rel nem a sebessége a baja, hanem a kezelhetõsége. TC sokkal kényelmesebb (pl. Alt+F1/F2, ami a másik panelben megnyitott dir-re ugrik, ha gépelsz, rögtön megy a lenti parancssorba, nem csak visszafelé lehet navigálni, hanem elõre is, stb.). Én egyébként a Qt-t jobban szeretem, kár, hogy sokkal lassabban jönnek fel a Qt-s dolgok, mint a GTK-sok.
Ha valamibe beleírsz patch -et küldesz a core fejlesztõkenk, akik megnézik és ha tetszik nekik beleteszik. Ha elég jó vagy te is core fejlesztõvé válhatsz.
Ha nem teszik bele, azok akik értelmesnek tartják a te modosításod, még mindig patchelhetik a hivatalos kiadásokat.
Ha úgy vagy vele, hogy core team hülye, de az edigi kódjuk használható, forkolhatod a projektet, és fejlesztheted a te igényeid szerint, aztán a felhasználók eldöntik melyik a jobb. beryl egy compiz fork. Most gondolkoznak az újra egyesítésen coral néven.
xmms hosszú ideig volt nagyon népszerû mp3 lejátszó, de sok javaslatnak nem tettek eleget a fejlesztõk, így rengeteg más zenelejátszó indult fejlesztésnek, végül az xmms fejlesztõk csatlakoztak egyik fork fejlesztéséhez.
"Aki nem követi nyílt szabványokat /kvázi szabványokat könnyen leugatás áldozatává válik."
Szerintem nem a kódszintû minõségrõl beszélt, hanem a végeredményrõl. Ott pedig valóban vannak hiányosságok. Akár usability (GIMP), akár feature (bármelyik Gnome program :)), akár sebesség (Firefox) terén. Hasonlíts össze pl. egy Krusadert és egy Total Commandert, és máris látni fogod a különbséget. Vagy a Windows és a Linux GUI sebességét.
Persze legyünk igazságosak: Windows alatt is rengeteg ocsmányság van, konfigurálás szintjén pedig sokkal kényelmesebb a Linux. Én is azt használom, de ehhez kell az is, hogy nem végzek alatta professzionális munkát, csak IT témakörben. Így nem bánt, hogy nincs Photoshop, viszont a Java meg mindenhol fut :)
Nos supportról. MS OEM licensekhez nem jár MS support. Meg elég sokká tarthat míg a supportosnak elmagyarázod te, hogyan használod (egyedileg) a rendszered.
Dell közvélemény kutatásából az is kiderült, hogy többség community (közösségi) supporttal elégedett, és nem tartja fontosnak a kereskedelmit.
Egységes driver-rõl meg az a véleményem hogy aki ismeri hogy C-nyelven megírt progit bármelyik distro-ra rá tudod fordítani, akkor nem mondod hogy nincs szabvány. Itt a szabvány hogy bármerre viheted. Az meg hogy beleírhatsz a progikba meg van engedve, de bele kell írnod, hogy milyen rendszert írtál át. Hogy lássák átírtad.
Sok marha minek nézi pénzesnek a linux-ot? Ha cégnek veszed meg még akkor sincs szükséged a pénzes verzióra, max csak ha céges nagyobb hálózatot kell kiépítened.
"A Linux egy nagy ködös valami, amirõl nem lehet tudni, hogy mit is kap vele az ember. Vagy mûködik vagy nem. Vagy kernelt kell fordítani, vagy nem." Szép amit mondassz, de linux telepítést láttál már?? az hogy minden csomagot láthatsz, és megmondhatod mit telepítsen, és még kis leírás is van hozzájuk. Azért mekkora király winfan lehetsz ha nem is ismered hogy mûködnek és leugatod.
A drivert nem kell felrakni, ha nem akarsz Beryl-t. Ha akarsz, akkor a legújabb driver kell, mivel kipróbáltam Ati x1650pro val, és 7600Gt-vel.
"viszont sajnos azt is meg kell mondani, hogy az Open Source szoftverek jelentõs része elég csúnya minõségi hiányosságokkal küszködik. Többek között azért, mert nincs szabványosítva, minek hogy kellene mûködnie. Valaki megír egy toolt, programot, stb, aztán valaki tovább fejlesztgeti valamerre és a végén kijön valami, de a minõsége nem feltétlenül ellenõrizhetõ."
Ingyenességet onnan szedi mindenki, hogy a nem enterprise Linuxok (és elterjedt, "alap" szabad programok) többsége ingyenes. És valljuk be, ez igenis nagy elõny a Linuxnak, mert miért vegyek pénzért inkább azt, ha utána csak a gond van vele, mint Windowst, ami "mûködik".
Igen, erre is lehetne érveket felhozni, mint DRM, szabad verseny, stb., de azért valljuk be -- igenis számít az ár.
Azért elég nagy lol amit írsz. Mostanában kipróbáltam: knoppix, ubuntu, Kubuntu, Suse, Slax. Nem tudom hol van lemaradva a novell, de 2-3 naponta frisül a rendszer. Suse volt az egyetlen linux amiben úgy éreztem magam mint win-en. Konzol nélkül megy szinte minden. Suse azoknak való akik tényleg nem akarnak szinte semmi konzolt, csak használni a gépet. Ubuntu és társai tetszenek, de ott how-to lapokon talált dolgokat bemásolom konzolba és megtudom ott is csinálni, csak több idõ mert meg kell keresni. Mindegyik másban jó, de szerintem mind nagyon sokat változott. 2-évvel ezelõtti SUSE nekem sem jött be. A mostaninál meg leesett az állam hogy mennyire felhasználóbarát lett.
Nvidia driverhez nem kell kernelt fordítani. Meg Atihoz se. Nézz utána. (Egész konkrétan én is az Ubunturól beszélek...) A wlanhoz nem értek, viszont az ingyenességet nem tudom hogy honnan szedi mindenki, ez egy ilyen össznépi tévképzet. "Free software is a matter of liberty, not price. To understand the concept, you should think of free as in free speech, not as in free beer."
Nem használok ubuntu-t, de haveromnak azt tettem fel és a 7.04-es már tényleg olyan, hogy a videokártya 3 klikkelésel üzemképes, ezen kívül még 1-2 dolog volt amit szintén pár klikkbõl fel kellett nyomni, és kész. Sztem a Windowsnál is egyszerûbb kezelni, fõleg a csomagkezelésre gondolok itt. Arról nem is beszélve, hogy teljesítményben is elég jó, nem kell sokat várni, hogy a bejelentkezõ képernyõig eljussunk.
ProClub: HTML készítéshez ott a Webgui, NVU, stb. Nem az OpenOffice van erre kihegyezve...
Az elérhetõ szoftverekrõl sajnos többé-kevésbé áll, amit mondasz. Mondjuk HTML kódolásra nem tudom, miért Office-ot használsz valami HTML szerkesztõ helyett.
Pontosan ezért van szüksége a Linuxnak egy ilyen lépésre, mint amit most a Dell fog tenni. (Remélem, nem csak kamu.) Mert gondolom olyan gépet raknak alá, amihez minden driver elérhetõ Linuxon. És akkor már mindegy, hogy melyik disztribúciót installálják rá; tudod, hogy az adott gépen minden alkatrész Linux-barát, és otthon azt raksz rá, amit akarsz.
Support meg: egységsugarú user sosem fog M$ supportot hívni. (Szerintem nincs is benne a Windows alapárában, bár ebben lehet, hogy tévedek.) Aki igen, az pedig kiismeri magát a fórumokon, esetleg irc-en. Vállalati szinten pedig természetesen jár a support Linuxhoz, bár ahhoz keményen kell tejelni.
Az Ubuntu nálam ott halt meg, hogy nem igazán volt kibékülve a graf kártyámmal. X700 Pro, semmi különleges, de nem ismerte föl és nem volt kedvem kernelt fordítani. Most van egy Dell L. D600-as laptopom, de az ahhoz vett WLAN kártyát csak masszív szívásokkal lehet linux alá beizzítani, mint egy ismerõsöm demonstrálta. (SMC; Atheros 5005 chipset) És az meg kell, mert elég sok helyen használok WLAN-t.
Nem azt mondom, hogy nem lehet otthon használni Linuxot, (én lennék a legboldogabb, ha lehetne kényelmesen), csak azt, hogy per pillanat nehéz. Sokkal jobb support, sokkal egységesebb környezet kellene hozzá és az oktatásban is meg kellene mutatni, hogy nem csak Windows van. És persze, szoftverek. Az Open Office-al pl. annyira nem vagyok megelégedve, hogy inkább kódolok kézzel HTML-t, mint hogy azt használjam.
Mielott parcat torsz a linux es annak otthoni felhasznalasa felett ajanlom egy ubuntu (vagy egy kubuntu, izlesek es pofonok) beszerzeset. A suse mar sok eve halott, csak a penz nyomja hatulrol. Az ovodapedagogus baratnomnek osszeraktam es minden igenyet kielegiti, sosincs vele problema, meg a tv tuner is rezzenestelen arcal szalt be a versenybe, nem kellet kernelt forgatnom. (magamrol nem beszelek, mert linux fan vagyok) Bar meg par het, es igy stabilitasi problemak lehetnek, de a 7.04 nagyon kis fasza cucc, majd azt nezd meg.
Egyetértek, viszont sajnos azt is meg kell mondani, hogy az Open Source szoftverek jelentõs része elég csúnya minõségi hiányosságokkal küszködik. Többek között azért, mert nincs szabványosítva, minek hogy kellene mûködnie. Valaki megír egy toolt, programot, stb, aztán valaki tovább fejlesztgeti valamerre és a végén kijön valami, de a minõsége nem feltétlenül ellenõrizhetõ.
A Windows alap elképzelése szerintem nagyon jó, csak az (üzleti) döntések miatt a felület nem olyan, mint amilyennek kellene lennie. Azt sugallja, hogy a buta felhasználó csak használja nyugodtan a rendszert, bízzon meg abban amit õ csinál, az OS egy okos dolog. Aztán valahogy mégsem. (Próbált már valaki pl. Bluetooth-t konfigurálni Vista alatt?)
Szerintem, az a vitát, hogy Linux vagy Windows eléggé lehetetlen eldönteni, mivel egy átlagos otthoni felhasználó alá nem nagyon adhatsz gyári linuxot, max egyedi kiszerelésben. Egy Linux mellé kell support. Már csak azért is, mert sem az iskolában sem máshol nem tanítanak Linuxot és ha valami nem megy, egybõl fordíthatod a kernelt. Persze nem ilyen súlyos a helyzet, de azért valahogy Windows alá egy átlag felhasználó is beszenvedi a nyomtatója driverét, ami Linux alatt komoly fejtörést is jelenthet adott esetben.
Az olyan Linuxok pedig, mint a SuSE szép lassan ugyan olyan bloatware-k lesznek, mint maga a Windows. Látott már valaki SuSE-t egy perc alatt bootolni? Mert nekem a high end gépemen nem sikerült összehozni.
Szerintem, mindennek meg van a maga helye. A Linux nagyon jó szerver OS, viszont a mostani formájában nem valószínû, hogy a nagy tömegek kedvence volt. Tavaly volt szó egységes Linuxról de azóta se nagyon lehetett semmit sem hallani a témáról. A Xandros honlapján kint van egy szép kis árlista, hogy ennyi meg annyi dollárért lehet Linuxot venni. Szóval ennyit az Open Source meg ingyen világról, nem fogják tudni megtalálni a nagyközönséget ezzel sem.
Gyakorlatilag a felhasználó azért vesz (jobb esetben) Windows-t, mert azt ismeri, tudja mit kap a pénzéért, és nincs megbízhatóbb alternatíva. A Linux egy nagy ködös valami, amirõl nem lehet tudni, hogy mit is kap vele az ember. Vagy mûködik vagy nem. Vagy kernelt kell fordítani, vagy nem.
Én személy szerint azért nem állok át Linuxra mert nemes egyszerûséggel nincs idõm foglalkozni vele, berendezni egy fejlesztõkörnyezetet, stb. És nincs is miért. Amíg Windows alatt minden mûködik addig jobbat is tudok kezdeni az idõmmel, mint a Linuxot buheráljam. A szerveren pedig vígan futkorászik a Linux console módban, 15 másodperc alatt bootolva. És persze nem a SuSE, hanem egy Debian származék.
Ideje rádöbbenni a nagyoknak, hogy egy monopólium nem csak a fogyasztókra, hanem a partnerekre is veszélyes. Mert ha elszámolják magukat, és nem teljesítenek az elvárt szinten, akkor magukkal ránthatják a fél iparágat. Régi üzleti bölcsesség, hogy több lábon kell állni, több forrásból kell profitot termelni. Ha az egyik üzlet befuccsol, a másik még kihúzhat a bajból. A Microsoft-tal nem csak az a baj, hogy monopóliuma van, hanem elsõsorban az, hogy gyakorlatilag csak a Windowsból, és az Office-ból él. Bármelyikkel gond van, mint pl. most a Vistával, akkor a cég csak a tartalékaiból tudja átvészelni a nehéz idõszakot. Most még sok van a bankszámlájukon, de bárki beláthatja, hogy ha a krízis elhúzódik, minden tartalék elfogy egyszer. És akkor kölcsönt kell felvenni, és céget leépíteni, esetleg csõdöt jelenteni. Az egyik üzletág gyengélkedését csak a többi által folyamatosan termelt bevétel felhasználásával lehet kezelni (ami lehet átszervezés/leépítés, de legalább az anyacég túléli). Ezt Redmondban is tudják, de eddig minden nagyobb kísérletük kudarcba fulladt. Mondjuk az XBox, és néhány apró kezdeményezés jól teljesít, de eltörpülnek a Windows/Office páros mellett, önmagukban csak egy nagyságrendekkel kisebb céget tudnak fenntartani. A lényeg a sokszínûség, ez a fogyasztók, az ipar, és az MS érdeke is, néhány termék monopóliumával rövid távon nagyot lehet kaszálni, de hosszútávon... már látszik, hogy mi lesz belõle. Ezt már régebben is leírták páran, de le lettek hurrogva, aztán tessék, ezt is megértük, gyûjthetünk szegény Bill Gates-nek.
Kezdem azt hinni, hogy a M$ a Vista-val többet veszít mint nyer.
Informatika és tudomány
