Onnan veszem én, mert ha elfogadjuk, hogy mégse kell agyonkövezni azt aki szombaton szánt/fingik/kezet mos/felébred, akkor a Tórát már el is vethetjük, a Tóra a Biblia része... Kell folytatnom?
A halál hamis? Na az érdekes lenne. Annál valószínûbb dolgot eléggé nehezen tudok elképzelni. Vagy hogy esetleg arra gondolsz hogy, van élet a halál után? Ez már más kérdés.
Ez az implementáció már rossz. És aki csak felületesen ismeri a bibliát az mond ilyet ( nem rád értettem mielött erre gondolsz). Mint tudjuk a Biblia 2 részbõl áll Új és Ó szövetség. Én már azon is vitatkoznék, hogy az Ó szövetségben leírtak mind isten szavai lennének. Az új szövetség viszont meg egyáltalában nem 100%-an isten szava. Az evangéliumok eleve a tanítványok leíratai. Ezenkívûl még rengeteg más is található benne. Példáúl (és ez nem új hanem ó szövetségi) versek. Szerelmes versek.
Nem. A katolikusok mind az Ó mind az Új szövetséget egyaránt elfogadják. A zsidók azok akik csak Az Ó szövetséget. Õk jézust mint rabbit elismerik (hasonlóan a muzulmánokhoz) de számukra semmi több.
idézek a könyvbõl (mivel a topik témája ez lenne...), mert ez (is) most épp ideillik:
"Valójában nem magát az igazságot akarod tudni, hanem az igazságot úgy, ahogy te érted. Ez a legnagyobb akadály a megvilágosodásod elõtt. Azt hiszed, már tudod az igazságot! Azt hiszed, már érted, milyen! Így aztán egyetértesz mindennel, ami látsz, hallasz, olvasol, ami beleillik a gondolatrendszered¬be, és elutasítod azt, ami nem. És ezt tanulásnak nevezed. Erre mondod, hogy nyitott vagy a tanításra. Ó, jaj, soha nem nyílsz meg a tanításnak, amíg zárva maradsz minden elõtt, kivéve a saját Igazságodat."
I.r. 188.o.
Csak tudod, ez eléggé tág megfogalmazás. Mert ki mondja meg mi az igazság. Sanyi-bá / ne haragudj/, a pápa, a láma, természeti népeknél a varázsló?! KI?!
Milyen könyvre gondolsz? Mert, ha Bibliára, akkor azt "elolvastam". De azt ajánlom Neked, hogy Te meg lapozz más szent könyveket. Egyik sem ír marhaságot. Csak próbáld a Bibliából a hókusz-pókuszokat / bocs / kiemelni, és úgy olvasd el. Mondj egy olyan világi törvényt, melyet annyira betartanának, mint a hitüket a mélyen vallásos emberek. A Biblia szinte majd minden sora / még rejtetten is / azt suggalja, hogy kell élned. Könnyebb egy tevének átbújni a tû fokán, mint egy gazdagnak bejutni a menyországba = Ne ugra-bugrálj tetves koldus, hiszen te jutsz fel a mennyekbe. A gazdag meg had szenvedjen a gazdagságában. Stb, stb..... Amikor egy apának, hogy bizonyítsa hûségét a fiát, érted a FIÁT kellene feláldozni. Tehát így próbáld meg elovasni. Sõt nézd az NG-n a leplezezlen Bibliát.
Tehát ide csak istenhívõk léphetnek be? Akkor kivel vitáznál? Úgy jobb lenne ha egymást licitálnánk túl, hogy az Isten nagyobb. Nem, én mondom, hogy nagyobb!! Ezt akarod?
Megfogadtam tanácsod, és belemélyedtem a könyvbe. Ne haragudj, de számomra csak olyanokat közöl, amit minden ép eszû ember magáénak fogad. Kivéve egy-két, finoman, hülyeséget, amit gondolom a szerzõ sem gondolt komolyan.
Nem akarlak megbántani, de hogy tudott Neale Donald Walsch ennyi, néha összefüggéstelen dolgot alkotni, és honnan tudja hogy õ mondta ki a teljes Igazságot? "Irigylem", ha egy natúr földi halandó látja az Isten gondolatait. Tudod, hogy eddig hány önjelölt próféta volt?!
talán nem ártana "TELJESEN" ismerni a könyvet, mielõtt kijelentéseket tenni teszel róla bár olyan is van, aki még a borítóját se látta, de "véleménye" van
Eloszor az a baj hogy nem olvasta aztan az hogy nem "teljesen" aztan ha meg igy se valtozik a velemenye akkor marad a "ahh mert te hulye vagy ehhez" beszolas? :D
Neale Donald Walsch: "Kezdetben volt a Minden, és nem volt semmi más. Ám a Minden nem ismerte önmagát - mert nem volt SEMMI MÁS. Ilyenformán a Minden sem volt, nem LEHETETT, minthogy másnak a hiányában semmi nincs. Ez az egyetemes van-nincs, lét-nemlét, amelyrõl az idõk kezdete óta beszélnek a misztikusok. A Minden ugyan tudott önmagáról -ez azonban nem volt elég, minthogy mindez csak elméleti ismeret volt, nem gyakorlati tapasztalat. Önmaga megtapasztalására sóvárgott, mert tudni akarta, mi az, amit oly pompásnak, oly dicsõségesnek érez. Ez azonban lehetetlennek bizonyult, minthogy a "pompás" vagy "dicsõséges" szavak csupán viszonyított jelzõk. A Minden nem tudhatta, mit érez pompásnak és dicsõségesnek, ha nem NYILVÁNUL MEG. Ha nem tudja, hogy micsoda NEM, ha nem tudja, hogy milyen NEM, fel sem merülhet a MICSODA és a MILYEN kérdése. Az egyetlen, amit a Minden biztosan tudhatott, hogy nincsen semmi más. Így viszont soha nem ismerheti meg magát egy Önmagán kívül álló viszonyítási pontból. EGYETLEN viszonyítási pont létezett - ODABENT. A "lét-nemlét". A Vagyok-Nem vagyok. Így a Minden úgy döntött, hogy tapasztalati úton is megismeri önmagát. Ráébredt, hogyan létesíthet viszonyítási pontot Önmagán BELÜL. Úgy érvelt, hogy Önmaga bármely része szükségszerûen kevesebb az egésznél, és ha ilyen módon részekre osztja Önmagát, minden rész -lévén kevesebb az egésznél- KÍVÜLRÕL tekinthet Önmaga TÖBBI részére, és láthatja pompáját. Így osztotta fel magát a Minden -és vált egyetlen dicsõséges pillanatban EZZÉ és AZZÁ. Ez volt az elsõ alkalom, hogy egymástól bizonyos távolságban, mégis egyidejûleg létezett EZ és AZ; és ami létrehozta, az EGYIKKEL SEM volt azonos ezek közül. Ilyenformán egyszeriben három alkotóelem jött létre: ami ITT van, ami OTT van, és az, ami NINCS SEM ITT, SEM OTT - de aminek mégiscsak muszáj léteznie, hogy létezhessen az ITT és az OTT. A semmiben rejlik a minden. A nem-térben rejlik a tér. A mindenben rejlenek a részek. Én Vagyok Minden -minden, ami látható, és minden, ami láthatatlan-, így a meghatározás Rólam, mint a Nagy Láthatatlanról, a nem köznapi értelemben vett Semmirõl (a felfoghatatlan TELJESSÉGRÕL), vagy a Köztes Térrõl, mely lényegében a keleti misztika meghatározása Istenrõl semmivel sem pontosabb, mint Isten gyakorlatias nyugati meghatározása, mely szerint Isten minden, ami látható. Azoknak helytálló az értelmezése, akik úgy tartják, hogy Isten Minden, Ami Van, és Minden, Ami Nincs."
El tudná-e Walsch ezt mégegyszer mondani. Ezeket Õ honnan tudja?!
jaj neee. te ezt bírod olvasni? ami ebbõl értelmes, azt már nagyon sokan megírták, a többi része pedig még csak nem is valami irodalmi, vagy olvasmányos, hanem tragédia. Az egész könyv ilyen?
De azért mégiscsak van benne valami mókás, pl. megtudhatjuk, hogy Isten gyakorlatias nyugati meghatározása, hogy Isten minden ami látható. Meg ami nem.
Egy ember elment levágatni a haját, és megigazíttatni a szakállát. Ahogy a fodrász dolgozni kezdett, kellemes beszélgetésbe elegyedtek. Sok mindenrõl szót ejtettek, különféle területeken.
Végül szóba került Isten is, mire a fodrász határozottan kijelentette: "Én nem hiszem, hogy Isten létezik." "Miért ilyen biztos ebben?" - kérdezte a vendég. "Nos, csak ki kell nézni az utcára, hogy mindenki megértse, miért nem létezhet Isten. Most mondja meg õszintén, ha Isten létezne, hogy lehetne annyi beteg ember a világon? Hogy is hagyhatnának el szülõk gyerekeket? Ha Isten létezne, se szenvedés, se fájdalom nem lenne. El nem tudok képzelni egy szeretettel teli Istent, aki lehetõvé teszi mindezt körülöttünk."
A vendég gondolkodott egy kis ideig, aztán úgy döntött, hogy nem válaszol a fodrász feltevésére, mert nem akart vitába keveredni.
Miután a fordász befejezte a dolgát, a vendég fizetett, majd elbúcsúzott tõle és kilépett az utcára. A következõ pillantaban szemébe ötlött egy ember, akinek hosszú, gondozatlan haja és loboncos szakálla volt. Piszkosnak és kultúrálatlannak tûnt.
A vendég visszafordult, és megint belépett a fodrászüzletbe, ahol megszólította a fodrászát: "Tudja mit mondok? Nem léteznek fodrászok a világon!" "Hogy mondhat ilyet uram? - kérdezte meglepetten a fodrász. - Hiszen itt vagyok én, én fodrász vagyok, nem? Épp most fejeztem be az ön hajának és szakállának a rendbetételét." "Nem, nem! - erõsködött a vendég. Fodrászok márpedig nem léteznek, hiszen ha léteznének, akkor nem lennének olyan hosszú, gondozatlan hajú és szakállú emberek az utcán, mint az az ember ott, látja?" "Ah, de hát attól még léteznek fordászok!" - válaszolt a mester. - Tehetek én arról, hogy az az ember nem jön be hozzám?"
"Hát ez az! - bólintott rá a vendég. - Éppen errõl van szó! Isten is LÉTEZIK! Tehet Õ arról, hogy az emberek nem fordulnak Hozzá, hogy nem keresik meg Õt? Ezért van olyan sok fájdalom és szenvedés a világon."
A hasonlat teljesen rossz, összefüggéstelen, tipikus demagóg duma, amire a hívõ gondolkodás nélkül hevesen bólogat, a gondolkodó meg csak mosolyog egyet, és legyint.
Amúgy a könyvrõl: Ha valaki hisz egy istenben, akit messze saját maga felett állónak, mindentudónak és mindenhatónak tart, akkor szvsz kissé arrogáns dolog könyvet írni arról, hogy egy ilyen lény mit és miért tett... Különösen, hogy elvileg ugye õszerinte Isten rajtunk keresztül tapasztalja meg magát, tehát akkor mi mindannyian megtapasztaljuk Istent magunkban (legalábbis egy részét). Ehhez képest a szerzõ ezt a kapcsolatot úgymond kívülrõl írja le, tehát saját magát (mint megfigyelõt) mindkettõ (Isten és az emberek) fölé helyezi. Aha...
példa nem tudom, egyszerû elméd számára jelent-e valamit a szó
egyáltalán, ha arról szólt volna a történet, hogy a "fodrász" kifejleszt egy MI-t/létrehoz génsebészetí úton egy új fajt és a teremtménye arról filózik, hogy biztosan nem létezik fodrász/programozó/génsebész mert még soha nem találkozott vele, akkor egyáltalán felfognád, hogy mirõl van szó
amúgy elolvastad a könyvet, vagy csak olthatatlan vágyat érzel arra, hogy okosságaidat megoszd az sg többi tagjával, hogy õk is eljussanak addig, ameddig neked már sikerült?
Egy hívõ nem betegedhet meg, nem hagyhatják el a szülei, nem érez fájdalmat, és nem is szenved soha? De jó neki:)
A másik meg az, hogy a vendég alapból szarul érvelt. De attól, hogy egy ellenérvet megcáfolsz attól még nem biztos, hogy létezik. Pl keresünk egy olyan számot ami osztható 5-el és 2-vel és 1 számjegybõl áll. Hiába bizonyítod be, hogy van olyan szám ami osztható 5-el, a példában keresett szám akkor se fog létezni.
Én pl azt kérdeztem volna meg a fodrásztól, hogy létre jöhet e valami teremtés nélkül? igen: akkor mi szükség volt istenre, hogy a világegyetem létrejöjjön? nem: akkor isten, hogy jött létre?
Légy oly jó és vegyél vissza az arroganciádból egy pöttyet.
A példa amit írtál azért rossz, mert a fodrásznak nincs köze a loncsos hajú ember létrejöttéhez, és nincs is hatalma felette, míg Isten teremtõje a világban történt/történõ gonosznak is. A kettõ tehát nem analóg egymással.
"Két kis magzat beszélget egy anya hasában: - Te hiszel a születés utáni életben?
- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
- Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?
- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk.
- Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.
- De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínûleg minden egy kicsit másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.
- De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet egyszerûen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben.
- Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát, és õ majd gondoskodik rólunk.
- A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted õ mégis hol van?
- Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetõen élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk.
- Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.
- No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk..."
Isten? Vajon mennyit fogok rajta gondolkodni az uccsó napjaimban?
talán épp isten lesz az egyetlen menedéked, és akkor fogod csak igazán érezni h mennyit számít neked. talán.
.........szerintem ez erõltetett analógia az isteni létezésre.
Hiszem, hogy azok, akik még ma is több istenben hisznek, avagy hitetlenek, lehetnek pont olyan életboldogok, mint bárki más. Az élet, vagy a halál elfogadása nem az Istenben való hittõl függ. Mivel a Biblia szerint az Isten "mindenhol" ott van örökkön-örökké, ezért ha valaki az Istennel "beszélget" önmagával társalog. Persze ez nem baj, csak az Isten miyensége a személytõl függ. Az, hogy az Isten ugyanúgy magáénak tudhatja az egész mindenséget, az a "személytõl" független. Mert ugyanaz az Isten "öleti meg" a csecsemõt, Aki világrahozta.
"nem vagy érett ennek a dolognak a megértésére,"= erõs
mert Te gondolod, hogy Te vagy a kiválasztott, aki válasz tud adni?
nekem az a problémám bizonyos dolgokkal, hogy egyszerûsíteni óhajtanak, sõt megkövetelik. Tudod / ez általános / azért találtad meg önmagad, mert felfedezted magadban az Istent. Sõt amit elõtte bepötyögtem egyenes volt.
nem gondolom h én jobb vagyok mint más, úgyhogy ne írj ilyneket mert útálom ha beképzeltnek tartanak.
arról van szó, h mivel nem érdekel téged a téma, nem is nézel utána, nem végzel mély kutatásokat. ezesetben viszont nagy lépés lenne a fejlõdés felé, ha nem is magyaráznád félre, ha már nem foglalkozol vele. én rengeteget foglalkoztam a sprirtualitással, azon belül a spekultív dolgok kiszûrésével, nagyjából 10 éve rajta vagyok a témán, ezért bosszantó, ha egy ember, akinek még kezébe nem volt vallásos vagy hasonló könyv benyög egy 5 perc alatt kreált agyszüleményt. igen, valószínüleg sokmindenre választ tudok adni, mert én is sokmindenre találtam választ. viszont ha tényleg akarsz válaszokat kapni, akkor ne spekulálj, hanem keresd meg azokat. ha pedig nem, akkor ne növeld a már amúgy is sûrû homályt a fejekben.
Tudod Bens az, hogy Te már 10 éve rajta vagy a témán, nem azt jelenti, hogy a másik agyszüleményt nyög be. Ha volna kedved visszaolvasni, amiket benyögtem ezidáig, rájönnél, hogy valamelyest én is konyítok a "témához".
Addig imadkoznanak mig elhinnek hogy van isten, es megcsinalnak helyette a hajukat. (Szvsz ez kb, ne szamits arra hogy isten barmit megcsinal helyetted, szal vehetjük nem letezonek is)
"Szvsz ez kb, ne szamits arra hogy isten barmit megcsinal helyetted, szal vehetjük nem letezonek is)"
Én nem vagyok hívõ, de ha belegondoltok, valahol igaza volt a vendégnek. Ha minden ember "befogadná" Istent, és a biblia szerint élne, lehetséges, hogy nem lenne anynira nyomorúság, bár ez már elég utópisztikus... :). De rossz akarat, gonoszság, az, hogy mások okozzanak szándékosan, illetve másokat kihasználva tegyenek maguknak jót, miközben a másik szenved, nem létezne.
Akartam írni egy szép hosszú hozzászólást, de végülis kitöröltem. Pont arról elmélkedtem benne, hogy felesleges hittérítõnek lenni, mindenkinek arra a tudásra, hitre van szüksége, amit éppen megél. Mindenki megkapja akár ettõl a könyvtõl, akár mástól azt, ami számára fontos. De azán annyira belemélyedtem, hogy már hittérítõvé vált az írásom, ezt pedig feleslegesnek tartottam Nem vagyok Isten, legalábbis nem a tiétek
A bibliában van: Ha megdobnak kõvel dobj vissza kenyérrel. Másik: Szemet szemért, fogat fogért. Akkor most melyik szerint éljek?