a kíváncsiság nem félelem, hanem arra motivál, hogy kipróbálj olyan dolgot, amit még nem tapasztaltál annak reményében, hogy jó tapasztalatot szerezhetsz
Muhahhahahaha, beszarok rajtad. Kockáztatás? Mirõl beszélsz? Mit kockáztatok? Tudod milyen a Balaton déli partja? Akár 400 métert is gyalogolhatsz mire nyakig ellep a víz. Ez a te bajod hogy megint a félelemmel jösz. A kiváncsiság az félelem?
Te lebutitod az ember tetteinek okát a félelemre , továbbá általánosítasz. Nem mindenki korlátolt.Meg aztán nem mindenki reagál félelemmel környzetének változásaira. Valakibõl teljesen más szituációt vált ki egy esemény. Például nyáron amikor beszokott ütni a vihar a Balatonon, mi rohantunk be a vízbe , mert milyen faja ha nagyok a hullámok és esik közbe az esõ, más fiatalok meg hanyathomlok menekültek az esõ elõl.
az is meg van határozva hogy megszületünk, az is meg van határozva, hogy mozogni tudunk, hogy lélegzünk és had ne folytassam, hogy mindent felsoroljak :)
Jaj clio, egyre csúfabb pszichózist állítasz fel magadról. Minden cselekedetünk kényszeres, alapvetõ mûködésünket a félelem határozza meg, de mindegy is, mert úgysincs szabad akaratunk... Kicsit paranoid elképzelés a világról, nem? Szóval... Hogy érzed magad? Akarsz róla beszélni? :)
az ember tettei nem mások, mint a környezetének változásaira való kölcsönhatás reakciók
ha esik az esõ, akkor elbújunk az esõ elõl - ez egy teljesen normális reakció, ugyanis egy elázott ember ritkán érzi magát kellemesen nedves hideg ruhában, megbetegedhet stb.
így a félelem irányítja az embert, hogy autóba üljön inkább vagy esernyõt nyisson ki, egy házba fusson
ha valaki a félelmeivel ellentétes dolgot csinál, arra mondhatjuk, hogy szabad akarattal tette, de a motiváció, inkább az ismeretlen tapasztalatszerzés céllal kényszeríti az embert, hogy ne megszokott dolgot tegyen
vagyis fél attól, hogyha nem tesz ellentétes reakciót, akkor nem tudja meg milyen is az esõn ázni
aki akar valamit, az nem ok nélkül akarja, az akarásnak megvan a kiváltó oka - elõzménye
aminek nincs elõzménye az nem történik meg
a történés egy változás
minden változásnak van kiváltó oka
az idõ itt lép képbe, mert minden változás sorba van rakva az idõben
az pedig lehetetlen, hogy valami úgy történjen meg, hogy elõtte nem történt semmi
az ember nem képes olyan tettre, amit ne elõzött volna meg egy azt kiváltó ok
ebbõl az következik, hogy amikor nem volt még ember a Földön, akkor is történtek változások tehát az ember nem tud olyat tenni, aminek ne lenne elõzménye, így nem tud szabad akarattal tenni valamit, ami mindentõl független
ezekbõl az következik, hogy mindent vissza lehet vezetni az okokra és elõzményekre, így elõre meg van határozva, hogy mi fog történni
A sofõr mint léleknek nem létszüksége az auto hogy eljusson A-ból B-be, az autonak mint testnek viszont szüksége van sofõrre.Az emberi testnek szüksége van lélekre , a léleknek meg testre hogy eljusson valahova.Egymás nélkül nem léteznek.A másik hogy az én testemet csak én tudom irányíttani, az autot meg az aki abban éppen ül.
"Az ember ösztönei, pillanatnyi érzései, ingerek amik belülrõl jönnek az nem a sajátja, az nem hozzá tartozik?A gyomra amikor kiürül az nem az övé?A tested az nem a tied?Egyek vagytok nem? A test és a lélek az maga az ember, az egy komplex valami."
Ezt az egészet úgy is fel lehet fogni, hogy van a tested és az megfelel mondjuk az autónak és van a lélek vagy a szellem ami megfelel a sofõrnek.
Az ember ösztönei, pillanatnyi érzései, ingerek amik belülrõl jönnek az nem a sajátja, az nem hozzá tartozik?A gyomra amikor kiürül az nem az övé?A tested az nem a tied?Egyek vagytok nem? A test és a lélek az maga az ember, az egy komplex valami. IXEM-nél jött a vágy hogy megakarja dugni Vladimir lányát, az akarat miben testesül meg? Cselekvésben. Honnan tudjuk hogy valaki akar valamit? Cselekszik. Ixem hogy cselekedett? Hogy kiment a russia girl-höz. Mi akadályozta volna meg õt ebben.Például a távolság. Én ha magamból indulok ki nem mentem volna, pedig lehet én is megakarom dugni, mert nekem is elõjön ugyanaz a vágyam.Valakinek erössebb a vágya, valakinek kevésbé. És itt a lényeg hogy eleve mások vagyunk és pont ez tesz minket szabaddá.
de jó h nem olvastam:S
félelmet, mint érzelmet az agyfunkciók indíthatnak be, de a lelkünk nem veszik el:DDDDD
Ha van is célja az embernek attól még létezik a saját döntés azaz a szabad akarat lehetõsége...lehetne itt órákat filozofálgatni csûrni, csavarni. Nem történik minden kényszerbõl ahogy clio mondja...
Nem a fõ cél az volt, hogy elmozduljak egy állandó pozícióból. Nyitva hagytam egy lehetõséget, amivel úgy voltam vagy bejön vagy nem mindegy mindegy alapon. Ennek ellenére jól éreztem magam és megérte kimenni a saját szabad akaratomból. Tehát a szabad akaratom nem a gatyámban maradt, hanem a fejemben...Nem volt elsõdleges priorítás amirõl beszélsz. Most mindjárt az jön ill. már jött is mekkora idióta vagyok amiért kihagytam egy ilyen lehetõséget, tehát akkor oda is el fogunk jutni, hogy, aki valóban ok és nélkül próbál cselekedni az egy ostoba, életképtelen ember...
Ja és majd le fog velem feküdni egy olyan csaj, aki életébe nem látott igaz, hogy beszéltünk fél évig, de semmit nem látott belõlem a hangom se hallotta hirtelen odaállítottam 2-3 napra befogadtak a családjával együtt azt majd engedi is magát megdugni mi, mert olyan típusú könnyûvérû nõ:DDD közlöm, hogy nem volt az...
Nem bennem volt, hogyha már ott vagyok miért ne, de semmiképpen nem kényszerbõl cselekedtem ez helytelen...pusztán a kíváncsiság hajtott és a saját szabad akaratom...megszállt az ihlet úgymond és a környezetváltozás, ha 2 napra is jót tett;)
Csak az lehet szabad ember, aki leszar mindent. Amint leszarja a társadalmat, az érzelmeket, a szükségleteket, mások szükségleteit, a Földet, és mindent ami körülötte történik; szabadon cselekedhet, saját kénye-kedve szerint. Nem kell ehhez lakatlan sziget, meg teljes elszigeteltség, csak az a hozzáállás, hogy ne törõdj semmivel se a világon.
Tévedés nem kényszer volt egyszerûen elhatároztam, hogy kimegyek. Az illetõ szimpatikus volt én pedig szabad akaratomból eldöntöttem kimegyek...És nem lett dugás a vége szóval...
Szabad ember csak az lehet, aki egy lakatlan szigeten egyedül, elszigetelten él...Abban a pillanatban az ember önellátó és egyben "szabad is" azt tehet, amit akar a túlélése érdekében. Na jó a sziget rabja, de abban az esetben, ha nem akar elmenni, mert tegyük fel önszántából vonult el egy efféle helyre és nem kényszerbõl (azaz nem lezuhant le egy repülõvel, vagy hajótörést nem szenvedett) ebben az esetben lehetne errõl beszélni.
Hatalmas nagy lelki békének és megnyugvásnak ugyanakkor pedig a társadalomtól el kell ahhoz szigetelõdni, magas szinten megismerni önmagunkat ahhoz, hogy teljesen szabad akaratunk lehessen. Csak is az lehet végeredményben szabad, aki mindenféle politikai és társadalmi eszmétõl távol van és senkivel nem kommunikál.
tehát te az éhség érzetet mint külsõ tényezõként éled meg, igazából én is ezt mondom
ez egy kényszer, amit a szervezeted, amit ezek szerint nem a saját magadénak tekintesz követeli a lelkedtõl
mi dönt benned, hogy eszel vagy nem eszel, a lelked? a tested? vagy mid?
az a lényeg, hogy te mint egyén igazából nem a tested vagy, hanem a tested érzéseit érzeteit figyelõ valami, ami megfigyelheted, hogy a tested érzékszervei, mit fognak fel a környezetbõl
tehát vannak kényszerek, amiket te megfigyelsz az éneddel és azokat végrehajtatod a testeddel
ha úgy tetszik van egy avatarod, amit mozgatsz
az énedet pedig egy dolog vezérli a félelem, hogy a tested megszûnik létezni és vele együtt a lelked(éned, egód) is megszûnhet
ezért mindent hajlandó vagy elkövetni, hogy a testedet ne érje hátrány vagy kár
ezért eszel, iszol és túlélsz
vannak szükségleteid, amik mint kényszer jelentkeznek
Kimentem önszántamból Ukrajnába egy lányhoz...Szabad akaratom volt senki nem kényszerített és nem akadályozott meg...totálisan saját elõre eldöntött döntés volt. Igazából salsoul is leírta, hogy teljességgel létezik szabad akarat...
Ebben sajnos igazad van...én még mindig a múlt rabja vagyok, de nem csoda amennyi mindent átéltem pláne az elmúlt 1 év alatt
Az a kemény, hogy már legyintek az egészre nem érdekel, ha anyámék üvöltöznek az sem, ha a tesóm élõsködik rajtunk semmi sem. Mondjuk eddig se, de most méginkább durva szinteken mozgok, durván tele a fejem mindennel;)
mi a büdös történt itt, hogy 114 új üzenet?:DDD eleje nem érdekelt, mert arról szólt az egész, hogy Fresh Duke buzi-e xDD
Ha valaki éhes akkor enni akar, felmerült benne hogy nem akar enni választási lehetõségként, szerintem nem.Õ döntötte el hogy enni akar?Igen õ, ki más = szabad akarat, kényszer vagy aminek akarod nevezni.
jóváhagyása vagy jóvá nem hagyása
az éhségérzet adott, de hogy cselekszek-e a szavára, az tõlem függ
ezért paradoxon, mert az akarat egy környezet által kiváltott kényszer: szabad kényszerûség; szabad akarat :D
paradoxon, mintha azt mondanád száraz víz, sötét fény, hangos csend; tehát ez nincs illetve lehet, hogy van, de pont akkor van, amikor nincs akarat, attól szabad valami kényszerûség, ha éppen nem kényszerû
tehát hangos is lehet a csend, ha már nem csendes hanem zajos :)
akkor az akarat a kényszer egy speciális esete? az akarat a kényszer halmazén belüli valami? s ha az, akkor nem kényszerszabadságról kéne inkább beszélni?
Lehet ez a kérdés is olyan mint a fény: kettõs természetû. Nehéz megérteni, felfogni, de miért kéne az emberi értelem számára értelmesen mûködnie a dolgoknak a világban.