Ilyen nincs. Errõl szól a relativitás, hogy nincsen abszolút koordináta-rendszer. Az ûrhajó, ami folyamatosan gyorsul (mert mondjuk végtelen üzemanyaga van) saját magát mindig állónak veszi. Az egyéb égitesteket látni, hogy a sebességük tart c-hez, de azt nem lépi túl, viszont a távolság lerövidül. Az egyéb égitestekrõl nézve az ûrhajó sebessége tart a végtelenhez, viszont az óra ami az ûrhajón van lassabban jár, mint a saját óráik. Õk tehát úgy látják, hogy közel fénysebességgel megy, csak épp nem úgy telik rajta az idõ. Ezért fog az ûrhajó mégis úgy odaérni, hogy nem öregszel meg alatta. A probléma ott van, hogy messze vagyunk olyan technikai szinttõl, amivel legalább a fénysebesség 10%-át el lehetne érni. Ehhez még talán a fúzió is kevés, de ott is kb.(ez becslés) 100x annyi üzemanyagra lenne szükség, mint a hasznos teher. De lehet, hogy még több kéne.
Ebben te biztos vagy? Mert amennyire itt még lehet dolgozni az erõvel, akkor az eseményhorizontokon ugyanakkora erõnek kéne lennie. Persze nincs olyan erõ, ami megállít egy fotont, legfeljebb vöröseltolni tud.
Matekban minden csak attól függ, hogy mit hogyan definiálunk. A fizikában nincs olyan hogy "szám", vagy "operátor", vagy "topológia". Az csak a mi absztrakciónk, mert úgy bírjuk megérteni.
Az eseményhorizonton túli részt úgy kell elképzeni, hogy (szokásos 3d->2d analógia) van egy síkunk, ez a tér, nyomod le egy pontban, majd egyszer elszakad, és létrejön egy kizárt tér. Ez a kizárt tér van az eseményhorizonton túl, ezt nem látjuk. Tehát megmarad a sík, ami egy helyen görbült, és a síkon kívül egy zárt gömb. Tehát egy részt kiszakítottunk az univerzumból, és egy tõle független teret hoztunk létre.
Én megpróbáltam megérteni, de tudtommal a matematika sosem próbált konkrét tárgyakat összeadni. Illetve ha te szándékosan konkrét tárgyakat akarsz a változók helyére behelyettesíteni, akkor az nem a matematika "megborulása" hanem az alkalmazóé.
Matematikához nem csak az tartozik, hogy megoldd az egyenletet, hanem az is, hogy helyesen írd fel. Abba pedig a feltételek is beletartoznak. Hiába jön ki megoldás az egyenletre, ha az a feltételeknek nem felel meg.
"Legalább is nem egy olyan virtuális dologban, mint a matematika. De itt most a valóságban vagyunk, az a helyes, amely a valóság tényleges belsõ mûködését jobban közelíti, mint a másik."
Így van. A matematika már ott megborul a "valóságban", hogy x+x=2x. Csak két azonos dolgot tudok össze adni (x+y<>2x), ha valami azonos, akkor térben és idõben ugyanott van, tehát önmaga, de akkor csak egy van belõle. Mi valójában két hasonlóra már azt mondjuk hogy kettõ. A matematika tényleg egy virtuális, habár hasznos dolog szvsz.
Nem érted meg, hogy szabadesés közben nem számít mekkora a gravitáció? Csak az árapály erõk tudnák szétszakítani a molekulákat, azok nagysága meg nem csak a G erõtõl függ.
Bevallom, nem ismerem szó szerint Newton axiómáit. Ezért nem tudom írt-e az idõ és a tér konstans mivoltáról. Én csak a te hozzászólásodban lévõ ellentmondásra reagáltam így.
A problémát a fekete lyuk hihetetlenül erõs vonzása adja: bármilyen tárgy egész egyszerûen az elemi részecskéire hullana a gravitációs mezõnek már a szélén (legfeljebb a molekulák maradnak meg: a másodlagos kötéseket már széttépné a vonzás).
Hát, Sn-ból nincs olyan sok (most csak a Tejutra gondolok), és ezek nem löknek arrébb csillagokat milliárd számra. Minden sokkal gyorsabban kering. Nem az van, hogy perturbált kepler pályán mennek, hanem egyáltalán nem azon. Szóval rendezetten mozog minden gyorsabban és más rotációs görbével, nem összezavart pályán.
Szupernovák robbanása hogy jön már ide? Lehet, hogy egy közeli szupernova sugárzása képes kiírtani a földi élõvilágot, de akkora sugárnyomása nincs, hogy észrevehetõ módon letérítsen a pályáról.
Az meg micsoda, hogy az õsrobbanás óta nem telt el elég idõ?
A galaxisok jóval az õsrobbanás után alakultak ki. Hogyan hathatna akkor az azóta folyamatosan a galaxisokon belüli pályákra.
Newton axiómáiban nincs ilyen állítás a térre, idõre. Az abszolút egyidejûség léte lett eldobva meg az hogy a fizikai hatások végtelen sebességgel terjednek. Az éter fogalma is el lett dobva mert ezt sem igazolták a kísérletek. A fénysebesség egy új konstans. Persze már hamarabb megmérték, de nem akkor még nem volt ilyen kitüntetett szerepe.
Ja nem függ, mert a részecske tömegét ki lehet emelni U + T-bõl, szóval az elõjel kizárólag \gamma*M/r + 1/2 v^2 -en múlik. Legalábbis Newton szerint :)
A nem-kepleri pályákon mozgást magyarázhatja egyéb is: galaxisok kölcsönhatása, a galaxison belüli folyamatok (szupernóvák robbanása stb.), amelyek eltorzítják a kepleri pályákat. Plusz, az õsrobbanás óta nem telt el olyan sok idõ, hogy a pályál stabilizálódtak volna. Biztos van olyan gqalaxis is, amelynél a kepleri pálya be van tartca, mint ahogy a nagykönyvben le van írva.
A Nature-s cikk nem arról szól, mi van a fekete lyukon belül, hanem hogy milyen átlépni az eseményhorizontot. Ha jól értem, soha, egyetlen anyag sem lépett át eseményhorizontot ezidáig.
Egyébként hozzád hasonlóan nagyon sokan rosszul azt gondolják, hogy az eseményhorizont elérése az anyag szétszakadását is jelenti. A fekete lyukaknál gyakran emlegetett árapályerõk nem kizárólag az eseményhorizont elõtt lépnek fel, hanem folyamatosan ott vannak, az eseményhorizont nem "határa" a lyuknak. Az a kérdés, hogy az 1/r^2 mekkora távolságon ugrik nagyot, és ennek semmi köze ahhoz a gravitációs potenciálhoz, ahol a fénynek sincs elég energiája kijutni. Apropos, nem függ ez a fény frekvenciájától? Elvégre kisfrekis foton -> kis energiacsomag, kötési energia más... :) Így jár az, aki a kvantummechanikát keveri a gravitációval, de ha már Hawking sugárzás, ez is érdekes kérdés.
Megváltoztattunt kettõt is. A teret, meg az idõt. :D És hogy miért ezt választottuk? Relativisztikus példával élve: Elmegyek ûrhajóval egy körre. Relativisztikus sebességgel utazom. Én úgy érzékelem, hogy 1 év telt el. Ennyit öregszem, ennyit mutat az órám. Visszajövök, és látom, hogy a Földön az öcsém 50 évvel idõsebb mint én. Szerintem egyszerûbb azt mondani, hogy lelassult számomra az idõ, mint azt, hogy galaktikus idõérzékelési tényezõ változása miatt nemcsak szubjektíven kevesebbnek érzékeltem az idõt, de minden velem utazó dologra, folyamatra is arányosan kevésbé hatott az idõ múlása.
Ezt én teljesen értem, de ha a Világegyetem szempontjából végtelen idõ múlva esik bele és a Világegyetem idõben véges, mert pl. összehúzódó modell érvényes, akkor hamarabb párolog el/omlik össze a teljes téridõ, mint hogy beleessen, magyarán effektíve nem tudhatod meg, mi van az eseményhorizonton belül.
Newton axiómái alapján az idõ és a tér konstans, akkor miért is dobbtuk el Einstein kedvéért, miért nem hoztunk be új konstansokat, vagy miért nem változtattunk meg meglévõket?
Az eseményhorizont körül csak akkor történik ilyen durvulás, ha nagyon kis tömegû a fekete lyuk. (de ilyet meg ki tud megfigyelni?) Nagy tömeg esetén az eseményhorizont is sokkal nagyobb, így olyan messze van a középponttól, hogy ott nem esik még szét semmi. A fekete lyuk körüli akkréciós korong azért fénylik mert felmelegszik a súrlódás miatt az ott keringõ fõleg hidrogén gáz. De a proton azért még bõven egyben van ilyen nem túl extrém hõmérsékleten.
Pedig pontosan ugyanez a helyzet itt is. Mivel az egyik segítségével határozzuk meg a másikat.
Te nem akarod elfogadni, hogy az idõ torzulhat. Rendben. Vehetjük az idõt állandónak, de akkor más univerzális állandóknak kell változniuk, vagy újakat kell behoznunk.
Kell lenni másnak is, mert hiába van akármekkora tömegû fekete lyuk középen, nem magyarázható meg vele, hogy a csillagok nem kepleri pályákon mozognak.
"Ha a világegyetem véges idõtartamra létezik, akkor ez egy újabb kozmikus cenzúra: soha senki sem tudhatja meg, mi történik egy fekete lyukon belül. Viszont akkor miért írogatnak a Nature-be mégis ilyen cikkeket?"
Megprobalnak rajonni logikai uton. Ilyen uton kovetkeztettek ki a regi gorogok is a vilagegyetem altanos szerkezetet. (bar amit ma atomnak hivunk az mas mint amit a gorogok annak hivtak, a gorog felfogas alapjan inkabb a mai foton lenne jo szo az univerzum epitokoveire)
Egyebkent a feketelyukba nem igazan esik kozvetlenul anyag. Az esemenyhorizonthoz valo eleres elott eloszor darabokra, majd molekulakra, majd atomokra, majd ionokra esik szet. Innentol feltetelezes, de ha minden jo akkor mar csak fotonok ernek el az esemenyhorizontig. Amit latunk egy feketelyuk korul az a szeteso anyagbol keletkezett plazma 'fenye'. Ha az ido tenyleg all egy feketelyukon belul, akkor az esemenyhorizontal meg is all, tehat az esemenyhorizonton belul nincs terido, onnan mar nem esik semmi sehova...
Erre mondtak azt, hogy a fekete lyukak ugy keletkeztek, hogy Isten nullaval osztott. :-)
Kívülrõl nem látod beleesni. De a tárgy/ûrhajós saját szemszögébõl véges idõn belül bele fog esni. Feltéve, hogy léteznek fekete lyukak.
csak suttogva mondom, lehet, hogy a hiányzó anyagot, ami a Világyetem összeatrtásához kell, épp í fekete lyukakban kell keresni. Van belõlük épp elég. A tejútrendszerünk közepében is van egy szpermasszív FLY, százezer-tízmilliárd naptömeggel.
Ez az, amit én se értek a fekete lyukak elméletében. Ha jól tudom, a látszólagos gravitációs idõlassulás végtelenhez tart az eseményhorizonthoz közelítve, magyarán semmit sem látunk beleesni a fekete lyukba, bár egy idõ után nyilván a tárgyról érkezõ fény elenyészik. Ha a világegyetem véges idõtartamra létezik, akkor ez egy újabb kozmikus cenzúra: soha senki sem tudhatja meg, mi történik egy fekete lyukon belül. Viszont akkor miért írogatnak a Nature-be mégis ilyen cikkeket?
lelövöm a poént: nem sci-fi volt, hanem komoly fizikai írás Marx Györgytõl, vagy Kolozsi Bélától, vagy talán magától Hawkingtól (õt is olvastam ám!)...
Bonjour! Bekavarok. régesrégen olvastam egy könyvet a fekete lyukakról. Már nem is tudom, hogy ki volt a szerzõje. Ott az volt leírva, hogy elméletileg létezhet olyan fekete lyuk, amelynek a sûrûsége egyenlõ a víz sûrûségével. Vagiyshogy olyan állaga van, mint az úszómedence vizének, simán leeht benne lubickolni. Azóta is bennem van ez a kis szálka, és nem értem.
"Ugyanúgy, mint a matematikában a különbözõ geometriai rendszerek, más más axiómákból indulnak ki, és épülnek fel. Ettõl még nem lesz az egyik helyes, a másik helytelen."
Nem, nem lehet megmondani, hogy bármelyik is helytelen lenne. Legalább is nem egy olyan virtuális dologban, mint a matematika. De itt most a valóságban vagyunk, az a helyes, amely a valóság tényleges belsõ mûködését jobban közelíti, mint a másik.
"Ha ez az ismeretlen jelenség mindenre úgy hat, mintha az idõ felgyorsult, vagy lelassult volna, akkor miben különbözik ez attól, mintha tényleg megtörtént volna?"
Esetleg más peremfeltételek mellett teljesen másképp viselkedik. Pl.: a gömbvillámot sem igazán tudják megmagyarázni.
na az isten attól óvjon meg h gyõzike sót nézzen bárki is a világon :D nem nem értettél meg ezek szerint, nem is szeretném kifejteni mert csak flame meg vita lesz
"Azt viszont honnan tudjuk, hogy ezek a szerkezetek, nem függenek-e általunk még nem ismert jelenségektõl, vagy olyan általunk ismert jelenségtõl, amelyrõl azt hisszük, hogy nem függ?"
Ha ez az ismeretlen jelenség mindenre úgy hat, mintha az idõ felgyorsult, vagy lelassult volna, akkor miben különbözik ez attól, mintha tényleg megtörtént volna? Ha ez így van, akkor más állandóknak kell módosulniuk, hogy az idõ változatlan maradhasson.
Ugyanúgy, mint a matematikában a különbözõ geometriai rendszerek, más más axiómákból indulnak ki, és épülnek fel. Ettõl még nem lesz az egyik helyes, a másik helytelen.
"Hawking szerint (is) virtuális részecskepárok keletkeznek az eseményhorizont környékén. Ha egy ilyen részecskepár egyik tagja az eseményhorizonton kívûl, a másik pedig belül jelenik meg, akkor a fekete lyuk fedezi az kintmaradó részecske életben maradásához szükséges energiát. Így a lyuk veszít az energiájából, ezálltal a tömegébõl is."
Francba! Ez rajta maradt a vágólapon és nem vettem észre, hogy beillesztettem. Nem vegyétek figyelembe semmi keresnivalója sincs ott.
Tfh. a fény sebsségét meg akarom közelíteni. Milyen tárgyhoz kell viszonyítva mérnem a sebességemet, hogy tudjam, hogy mennyíre közelítettem meg?
Jókérdés mi?
Valaki írta, hogy miben különbözik az idõ érzékelés (mérési eredmény) magától az idõtõl. Akkor azt is meglehtne kérdezni, hogy miben kölünbözik a mért feszültség magától a tényleges feszültségtõl. Nos hát kb.annyíban, hogy a feszültég mérõ belsõ ellenállása miatt a mérõ mûszer eleve a ténylegsnél kevesebbet jelezki, ráadásul ezt még a mérõmûszer tehetlenségétõl. Ráadásúl zajt viszünk a rendszerbe, továbbá a mérõ mûszer meg maga a rendszer belsõ ellenállása miatt csökeni fog magában a rendszerben is a feszültség. Hawking szerint (is) virtuális részecskepárok keletkeznek az eseményhorizont környékén. Ha egy ilyen részecskepár egyik tagja az eseményhorizonton kívûl, a másik pedig belül jelenik meg, akkor a fekete lyuk fedezi az kintmaradó részecske életben maradásához szükséges energiát. Így a lyuk veszít az energiájából, ezálltal a tömegébõl is. Kicsit visszatérve az idõérzékelésre. Hogyan is érzékeljük/mérjük olyan dolgok használatával, melyekrõl feltesszük, hogy szigorúan periodusosan, vagy egy kevés fehér zajjal szennyezett jelenséget figyelünk. Ez a periódusos jelenség amit figyelünk, illetve mérünk, az olcsóbb és egyszerübb esetekben függ az égvilágon mindentõl (hõmérséklet, páratartalom, elektro-mágneses zaj, gyorsúlás, stb.) a drágább eszközökben ezt a hatást próbáljuk korrigálni, kiküszöbölni, csökkenteni, kizárni. Atom óránál már elvileg nem számít a hõmérséklet. Azt viszont honnan tudjuk, hogy ezek a szerkezetek, nem függenek-e általunk még nem ismert jelenségektõl, vagy olyan általunk ismert jelenségtõl, amelyrõl azt hisszük, hogy nem függ?
"a fény sebessége adott körülmények közt a legnagyobb elérhetõ sebesség de állandó"
Na ha ezt vesszük akkor a amit mondasz érdekes, mert ha elhagyná a rendszert a folyamatosan kicsit gyorsuló eszköz akkor a fény sebességét túllépve tehetné csak meg. Hiszen ott az "adott körülmények" azt jelentik, hogy a fény sugárirányban nem képes haladni, tehát az elérhetõ legnagyobb sebbesség (sugárirányban is) ennyi, vagy kevesebb... Ez különben abból a téridõ torzulásból adódik, amit a fekete luk okoz.
"Hawking szerint (is) virtuális részecskepárok keletkeznek az eseményhorizont környékén. Ha egy ilyen részecskepár egyik tagja az eseményhorizonton kívûl, a másik pedig belül jelenik meg, akkor a fekete lyuk fedezi az kintmaradó részecske életben maradásához szükséges energiát. Így a lyuk veszít az energiájából, ezálltal a tömegébõl is."
Ez egy kicsit olyan, mint amikor valami nagyon rossz történik, akkor a papok kapásból rávágják, hogy Isten útjai kifürkészhatetlenek.
Itt aztán hemzsegnek az atomfizikusok, csillagászok, biológusok stb. Srácok! Megkéne alapítanotok egy tudományos kerekasztalt és szerintem percek alatt megoldódna minden rejtély. :D
Nem mondom, hogy én tökéletesen értem, de az elmélet szerint semmilyen valós(!) részecske nem lépi át az eseményhorizontot belülrõl a Hawking sugárzásnál. Vagy az eseményhorizont felett keletkezik a részecskepár, mwlynek egyik tagja visszahullik a fekete lyukba, a másik pedig távozik sugárzás formájában. Vagy pedig az eseményhorizonton belülrõl egy "virtuális részecske" lép ki, és csak az után válik valóssá, hogy átlépte az eseményhorizontot. Ez utóbbi nagyon hülyén hangzik, de ha ez valakit megnyugtat nem gyártottak hirtelen egy "virtuális részecske" nevû fogalmat csak az elmélet kedvéért. A virtuális részecskéket máshol is használják a quantummechanikában.
Mindenesetre nem véletlen, hogy a Hawking sugárzás elmélete erõsen vitatott.
Hawking szerint (is) virtuális részecskepárok keletkeznek az eseményhorizont környékén. Ha egy ilyen részecskepár egyik tagja az eseményhorizonton kívûl, a másik pedig belül jelenik meg, akkor a fekete lyuk fedezi az kintmaradó részecske életben maradásához szükséges energiát. Így a lyuk veszít az energiájából, ezálltal a tömegébõl is.
Attól függ, ha annyival sûrûbb a másik, mint amennyivel ez ritkább, akkor gyakran megesik. Ha jól tudom különféle hullámok is áthatolnak az anyagon, vagy a Hidrogén is igencsak könnyen szivárog különféle tartályokból.
Én nem értek a dologhoz, de... :) 1. Az ok, hogy a fény nem tud kijönni belõle, de akkor a belsejében egy csomó fény van "beszorulva"? :) 2. Mi lesz, ha átküldök egy felderítõ ûrhajót az eseményhorizonton, közben egy hosszú kábelen gyûjöm be tõle a mérési adatokat? :)
A fekete lyuk az esemény horizonton belül van, azaz már keletkezésekor átlépte, akkor a feketelyukra végtelen lassan hat az idõ, viszont akkor nem értem hogyan párologhat el egyidõ után, ha meg alpárolog akkor valaminek még is tudnia kell kiszökni a gravitációs mezõjébõl. Itt valami nagyon nem stimmel.
Õszintén szólva én nem tudom kiszámolni az árapály erõket, egy fekete lyuk közelében, te igen? Ha igaz, hogy egy nagyobb méretû fekete lyuk esetében kissebbek a testre ható árapály erõk az eseményhorizont közelében, akkor logikus, hogy elméletben létezhet olyan méretû fekete lyuk, amelynél ez az árapályerõ elég kicsi ahhoz, hogy a test ne hulljon szét atomjaira.
Ez már megint egy tipikus téveszme. Az ûrhajó saját tömege nem kezd tartani a végtelenhez, te a Földrõl nézed, onnan látszik közel végtelennek a tömege. Ahogyan az ûrhajóból is azt érzékeled, hogy az összes csillag, bolygó tömege kezd végtelenhez tartani. Te nyugodtan gyorsíthatod magadat tovább, csak nem fogod azt látni, hogy a bolygók gyorsabban jönnének. De a dolgokba beleszól a távolság-kontrakció is! A lényeg, hogy te el tudsz menni A-ból B-be úgy, hogy ha A és B 1 fényévre vannak egymástól, akkor te öregedhetsz kevesebbet egy évnél az út alatt. Csak a Földrõl nézve nem lehet 1 év alatt megtenni az utat.
Nem lehet átlépni az eseményhorizonton, mert amikor az megtörténne, a fekete lyuk közelébõl szemlélt világegyetem ideje elkezd tartani a végtelenhez, így ahhoz hogy valaki átlépjen az eseményhorizonton, ahhoz kívül végtelen idõnek kell eltelnie, ami alatt elpárolog a fekete lyuk.
Szerintem ez addig ok, hogy elnyeli az elektromágneses sugárzást, de az anyagot?
"Kolosszális ostobaságok, 1. fejezet: "Ha egy órát dobunk egy fekete lyukba, akkor kintrõl nézve az óra járása lassulni kezd" Kívülrõl nézve :) De most komolyan..."
sajnos ez nagyon nem ostobasag, istenem.... azt hittem ilyen alap dolgokon mar tul vagyunk. most kezdjem el megmagyarazni?
Jó, de azért jórésze amirõl írtál már kiforrottan bizonyított, hogy így van vagy épp cáfolva van :) Pl. a téridõ elmélet bizonyított, de annak, hogy idõben tudjunk utazni elég kevés esélye van :)
persze, lehet igaz, lehet nem igaz de az is lehet hogy te nem is letezel, az is lehet hogy megis, de az is lehet hogy 5 perc mulva osszeomlik a hullamfugvenyed...
rendben meteoreso, akkor elfogadunk annak amit irtal, "elfogult szkeptikus". es akkor a tema lezarva nem kell tovabb flamelni.
"Gyorsitsd õket egy irányba, de különbözõ sebességgel": ezt úgy értem, hogy a gyorsulást növeld különbözõ sebességgel.
Ja, és akkor még nem emlitettem a kvantumfizikai megközelítést, de arról inkább beszéljen olyan, aki érti is a kvantumfizikát, mert az egy kicsit túl összetett nekem (a science light irodalom meg nagyon lájtos:)
Kolosszális ostobaságok, 1. fejezet: "Ha egy órát dobunk egy fekete lyukba, akkor kintrõl nézve az óra járása lassulni kezd" Kívülrõl nézve :) De most komolyan...
2: "...semmi feltûnõ nem történik az esemény horizonton való áthaladáskor, a bent ülõk észre sem vennék, hogy beléptek.". Ja. A gravitáció széttép mindent még mielõtt annyit mondanál, hogy fapapucs. Számolj már utána, hogy az eseményhozironttól milyen távol lehetséges még mondjuk egy molekula létezése? A molekula geometriája úgy torzul, hogy szétszakad. Mondom, hogy értsd: vegyél egy gumiszalagot, a két végére két golyót. Gyorsitsd õket egy irányba, de különbözõ sebességgel, és a megtett távolság függvényében növeld a gyorsulásukat. Kicsit közelebb a lyukhoz már az atomok léte is kétséges, hiszen az elektron és a mag közötti távolság is elég nagy ahhoz, hogy azok az erõk leszakítsák az elektront a magról. És te itt még be akarsz "gyújtani" valamit?
Akkor már inkább legyen az SG-n egy tudományos cikk a fénykard (lézerpallos :) konstruálásának etikájáról és technikai részleteirõl. Az is van ilyen komoly.
Szórakoztató áltudomány. ehh
Megkaptam hogy sötét , azért ehhez hadd mondjak el valamit... ez valóban nem tudományos fórum, van akinek ez egóra megy , nem a szakmai tanács publikálja. tudod azért mert valaki tudományos könyvekben olvas valamit és azért akár okos is az nem azt jelenti hogy az igaz. Ha 1500 ban üldögélt valaki egy vallásos iskolában annak tudományos alapon a föld volt a középpont és aki nem ezt valotta az akkor hülye volt, mert a tudományos könyvek írták... Se te se én nem tudjuk mi a pontos igazság, de én helyet hagyok más elképzeléseinek is a világképemben, van aki meg lekezelõ ezekkel az emberekkel csupán ez a különbség...
Sztem õ azért messze áll afféle taplóktól, akik kapásból azt mondják hogy hülyeség. :) Van erre is példa. :)
Nem azzal van a baj, h nem érti, hanem az egészet egy mozdulattal kib*ssza a kukába és kinyilatkoztatja, h márpedig ez nem így van és hülyék akik ezt írták Nature-stül, õ a semmilyen tudásával jobban ért (ehhez is).
Mindennek van alapja mindaddig amíg az ellenkezõje be nem bizonyosodik... Lhet hogy azt a fórumozót fogjátok lehülyézni aki a legõrültebb ötlettel fog elõllni, de attól még neki lesz igaza, mert hát ez nagyrészt mind csak következtetésre épített újabb következtetés. Szerintem akor tágítható a vllágkép ha mindenki véleményét meghallgatom. Ha abban hiszek hogy az idõ FIX akkor a mûhold mérésre más magyarázatot keresek... pl a sötét anyag léte, vagy más ma nem mérhetõ esetleges befolyásoló tényezõt...
Hát itt Leslie-n meg néhány emberen kívül mindenki olyan hótsötét, h sírnom kell. A saját agymenéseiket próbálják igazolni matematikai, fizikai számításokkal és csillagászati megfigyelésekkel szemben... azt hiszik ez így mûködik. Menjetek inkább tanuljatok vmi minimálisat, nem lesz ebbõl érettségi. LOL
A koronát meteoresõ tette föl a sötétségre. :D Sztem õ egy kisméretû fekete lyuk, aki titokban beregelt az sg-re, hátha be tud szippantani egy-két arcot. Igazság szerint nem is bánnám...
(A ház tetején ülve persze, h nem telik másként az idõ a ház tetején ülõ szemszögébõl, hanem ház tövében állónak tûnik gyorsabbnak. A sebességtõl is függ egyébként. Itt mindig a megfigyelõ helyzete a lényeg. Ezért is relativitáselmélet. Ez nem olyan idõutazás, mint a Vissza a jövõbébe)