#1679: azért jó, hogy Einstein nem vette abszolútnak az idõ múlását, mert a tapasztalat is azt mutatja, hogy nem egyformán telik a különbözõ rendszerekben.
Egyébként a fénysebesség állandósága teljesen máshonnan ered, mint ahogyan a legtöbben gondolják. Egyszerû, mondhatni "triviális" következménye a Maxwell-törvényeknek. Igazából már a Coulomb-egyenlet és az árammal átjárt vezetõk mágneses vonzásának egyenletébõl is lehet rá következtetni. Tehát egyáltalán nem "légbõl kapott" feltételezés.
fogd már fel nincs ilyen hogy több rendszer... :P Egy rendszer van és az mindíg ott van ahol te vagy.
#1638: inkább azt mondhatjuk, hogy nincs "nyugalmi tömege". Ez pusztán csak annyit jelent, hogy a képletet: m = m0 / (1-v^2/c^2) ^ (1/2) nem alkalmazhatjuk a fotonra, tehát nincs ÉRTELME arról beszélni, hogy mennyi a nyugalmi tömege, mert sem lelassítani, mérni nem lehet, sem nem lehet ELMÉLETI értéket megállapítani.
Viszont a fotonnak mérhetõ IMPULZUSA van (például lebegtethet lézersugár egy üveggolyót). Ebbõl származtathatsz egy tömeget, ha nagyon akarsz.
Nyugalomban lévõ test nincs, tehát nyugalmi tömege semminek sincs.
Különben ellentmondana a logika egyik axiómájának.
Ha A igaz és Aból köbetkezik B akkor B is igaz.
Tehát ha a egy test a fényhez képest mozog, akkor ebbõl az következik, hogy gyorsabb a fény sebességénél.
#1686: az úton sebesen haladó autóhoz képest én mozgok (egy bennt ülõ ezt jól láthatja). Mégsem vagyok gyorsabb az autónál.
Erre a következtetésre csak egy idióta juthat. Vagy olyan, aki még sosem tette ki a lábát otthonról.
Nem ez nem így van.
Ami hozzám képest mozog az gyorsabb nálam, mert én mindíg állok, magamhoz képest.
Vagy te el tudsz mozgulni saját magadhoz képest lol Bazzeg gyerek, jókat tudsz te is mondani.
#1688: én továbbra is azt állítom, hogy a sebesen közlekedõ autóhoz képest mozgok, és mégsem vagyok gyorsabb nála. Nem hiszem, hogy ezt bizonygatnom kéne.
A másik, hogy már elmondtam, a fényhez rögzített koordinátarendszernek a fizikában nincs értelme. Minden olyan érvelés, ami fényhez rögzített koordinátarendszerbõl indul ki, tudományosan semmis.
Ez érdekes. Van egy abszolút sebességünk, ám mégsem használhatjuk semmire..
A közlekedõ autóhoz képest állsz, ha gyalog vagy...
bazz te tényleg gyerek vagy még utót sem vezettél.
Figyelj és tanulj... Amikor autóval közlekedsz az úton minden ami lassabb nálad áll.
És csak azt tudod összehasonlítani ami azonos irányban és úton megy veled, a többirõl csak azt tudod hogy nem.
#1691: a fénynek valóban abszolút sebessége van, és arra használhatjuk, hogy a távolság és idõ között "konvertáljunk", tehát például ha kitûzünk egy idõ alapegységet, abból származtathatunk egy távolságegységet.
A gyakorlatban nem közvetlenül mérjük le hogy 1s alatt mennyit megy a fény. Nemrég néztem meg, a gyakorlatban adott frekvenciájú lézersugár hullámhosszát mérjük meg.
#1695: interferometriával például lehet távolságot mérni. Ha tudjuk, hogy a fény hullámhossza mondjuk 400nm, és az interferométer egyik karját 25000 lépést mozgatjuk, akkor az pont 1cm. Ez az alapelv.
ha tudod a hullámhosszt akkor mit mérsz?
#1697: azt mérem le, hogy az interferométer karja mennyit mozdult.
Ha az a kar mondjuk egy szerszámgéppel, vagy rajzológéppel van összekötve, akkor adott méretû dolgokat tudok velük rajzolni vagy megmunkálni a mintadarabot.
Szerszámgépeken Heidenhan cég által gyártott mérõrendszerek vannak.. :D és a karral még nem munkálsz meg semmit, kell ugyebár hozzá egy fõorsó, melyben vagy egy marófejet, vagy a munkadarabot forgatod meg ( eszterga)
#1699: valószínûleg a szerszámgépeken ténylegesen nem használnak interferométeres távolságmérést, mert a szükségtelenül bonyolult, és akkora pontosság nem kell (0,2 mikron pontosság alá is lehet menni interferométerrel).
Ennél már a hõtágulás is nagyobb pontatlanságot okoz. Ha az interferométer tükrét melegítem azzal, hogy a kezemet csak közel teszem (nem érek hozzá), már látom az elmozdulást.
Az persze kérdés, hogy a Heidenhan hogyan kalibrálja azokat a mérõrendszereket (vagy aki éppen gyártja õket).
Tanulságos szöveg van a weblapon. Ha gyártanak egy skálát, aminek a hõtágulása közel azonos a munkadarabéval, akkor nagyobb a pontosság, hiszen együtt tágul a kettõ, tehát ugyanakkora darabokat készít a gép, hiába változik a környezeti hõmérséklet.
Tehát akár pontosabb lehet a skála, mintha interferométerrel mérnék közvetlenül. A skálát persze lehet interferométerrel kalibrálni, adott hõmérsékleten.
"Hiteles interferométer – a lézeres Renishaw rendszer minden mérést, tehát a szög- és egyenesvonalúsági méréseket egyaránt, interferométeres elven végez, s ezáltal az eredmények visszavezethetõk a lézerfény nemzetközi etalon hullámhosszára."
Látom Basic256 nagyon ügyes vagy! :) Elõreléphetsz Basic512-vé!:) Ügyesen kinyírtad ezt a topicot!
Igaz, a leghülyébb kutya is tud nyulat fogni, ha folyamatosan üldözi.. Minden nyúl elõbb - utóbb kimerül..
Nagyon elfoglalt vagyok egy ideje. Elnézést kérek, hogy nem tudtam jönni. Igaz benéztem, de nem volt lelkierõm, Basic okosságait sokadszorra helyre igazítani. Fõleg azért nem, mert Õ makacsul ragaszkodik a tévedéseihez, és hiába írok le valamit egy-két hozzászólásban, ha õ ötvenben az ellenkezõjével butítja az ide látogatókat. A látogatók 1:50 arányban olvassák a helyeset és 50:1 -ben a csacsiságokat.
Gondolom, már mindenki ismeri a Brown mozgás érdekességeit. Akinek újdonság, annak említem, hogy Brown ásványok csiszolatait vizsgálva észrevette, hogy az ásványok zárványaiban lévõ oldatban "nyüzsögnek" apró valamik. Élõlények nem lehettek, hiszen több ezer évvel korábban bezáródott a folyadék, így teljességgel kizárható, hogy élnének. Azután rájött arra, hogy a por (pollen) szemcséket a folyadék részecskéi "lökdösik", és ettõl mozognak. Einsteint ez a megfigyelés a molekulák feltételezésére ösztönözte, hiszen a mozgások megfigyelésével rájött arra, hogy ekkora mozgásváltozást, amit egy-egy irányváltásnál elszenvednek a porszemek, csak nagyobb össztömegû részecskék okozhatnak.. Azaz nem egy-egy atom, hanem az atomok egy-egy nagyobb csoportja(, ahogy elnevezte: molekulája, ) lökdösi a porszemeket.
Persze ezt a részecske mozgást többen tanulmányozták azóta. Aminek eredményeként természetesnek vesszük, hogy az atomok, a molekulák mozgási sebessége közvetlen, szoros kapcsolatban áll a gáz v. folyadék hõmérsékletével, ezen keresztül az energia tartalmával.
Nos, ez egy "újabb hamis törvény". Hogy miért? nagyon egyszerû! Vegyünk egy kevés 6 K fokos (-267 C fokos) Hélium gázt. Ezen a hõmérsékleten semekkora nagy nyomáson sem csepfolyósodhat, lévén, hogy közel egy fokkal a kritikus hõmérséklete felett van. És ezt a 6 K fokos pl. 1000 bár nyomású gázt kiengedjük egy Venturi csövön át.. az általános gáztörvénybõl következõen az atomjainak a sebessége sokszor nagyobb, mint az ehhez a hõmérséklethez tartozó sebesség lenne.
Azaz egyszerû számítással, a karosszékben ülve bebizonyítható, hogy két külön fogal összefogásából adódott egy hamis törvény.
Mert az igaz, hogy a gázokat (folyadékokat) hevítve növekszik az egyes atomok(molekulák) mozgási sebessége, de az már nem, hogy ebbõl a mozgási sebességbõl a fordítottja is igaz lenne, azaz minden esetben meghatározható lenne a gáztér(folyadéktér) hõmérséklete is.
Egy szemléletesebb példa a biliárd.
Legyen a fehér golyó 100 C fokos, a többi 10 C fokos. Hiába lõjjük a többi közé, és hiába kelt óriási pattogást az asztalon a 100 C fokos fehér golyó, a többi golyó hõmérséklete gyakorlatilag független a fehér golyó hõmérsékletétõl. Ha pedig az összes golyó sebességét összegezzük, a klasszikus Maxwell (vagy. Gauss) féle sebesség eloszlási görbét kapjuk, megint csak függetlenül a golyók által birtokolt (szállított) hõmennyiségtõl.
Vagy ha már Einsteint említettem..
Az egyidejûség sem az igazi.. Ezt megpróbálom nagyon hétköznapi példával elmondani..
Két egymással párhuzamos tengelyen mozgó IR-t egy harmadik "megfigyelõi" rendszerbõl vizsgálva azt látjuk, hogy az egyik "megelõzi" a másikat. Ez akár a sztrádán is megeshet, amikor elöttünk az egyik sávban az egyik autó, "megelõzi" a másik sávban lassabban haladó autót..
Igen ám! De a lassabb autó egy kék-fehér mintás, radarral felszerelt járgány, amelyik pont a megengedett maximum sebességgel halad. (:) pech)
A másikban viszont van egy precíziós vevõ, a radarhullámok vételéhez, és tudja az utas, hogy pontosan mekkora a rendörségi radar frekvenciája.
Közismert tény, hogy mivel távolodik a radar forrástól, számára az általa vett jelek hullámhossza nagyobb annál, mint amit a rendõrök a saját autójukban mérnek, a frekvenciája is alacsonyabb a rendõrök által mérhetõnél.
Közismert eddig?
Akkor gondolom az is közismert, hogy ha a száguldozó mérõmûszerét a rendszeréhez kpépes (az autójában) pont akkora relatív sebességgel mozgatná hátra felé, amennyi a két autó sebesség különbsége, akkor õ is pontosan ugyanazt a hullámhosszot, ill. frekvenciát mérhetné, mint a rendõrök a saját autójukban.
Ez is érthetõ és világos.. hiszen akkor a száguldozó autóban a mérõmûszer állna a rendõrautóhoz képest.
Ja és a lényeg: ehhez a hatalmas frekvencia eltéréshez képest parányi, és szinte mérhetetlenül kicsiny a két autó fedélzeti óráinak sebesség eltérése, ami az eltérõ sebességükbõl adódik.
Nos, igen..
Azt hiszem eddig mindenki ismeri a jelenségeket.
Csak mily' meglepõ: Albert Einstein nem ismerte.. és így az egyidejûségi számításoknál egyszerûen figyelmen kívûl hagyta a frekvencia(ill. hullámhossz) megváltozását.
Tette ezt annak ellenére, hogy a relativisztikus idõlassuláshoz képest sokkal nagyobb a hullámhossz változás hatása. Azaz másként fogalmazva: a tényleges hullámfront messze nem ott van, mint amivel Einstein számolt.
Úgy érvelnek, h a gázok- folyadékok átlag hõmérsékletét tudjuk mérni-számítani. Így lehetnek sokszoros energiával bíró atomok-molekulák, meg kevesebb energiával bírók az adott közegben.
Talán ebbõl lehetne kiindulni, és ezeket az átlagosnál nagyobb (mozgási)energiával bíró részecskéket kiszûrni ( mondjuk egy csigavonal mentén egyszerre 3 irányú gyorsulásra készteni)
Az igazi gond, hogy külön téma a molekulák sebessége és megin egy másik a hõmérséklet, helyesebben az egyenkénti energia szintje.
A hiba a két külön jelenség téves egybeolvasásából fakad.
Mert az igaz, hogy ha a piacon 1 kg krumplit és 1 kg almát tettünk ugyanabba a kosarunba, akkor a kosarunkba összesen 2 kg ehetõ dolog van. De az nem már ugye nem igaz, hogy 2 kg gyümölcs, de nem is 2 kg zöldségféle van benne.
Azaz összemérünk ( és a cipelés szempontjából valjuk be: joggal) két egyébként nem összefüggõ dolgot, és ezért kijelentjük, hogy pontos függvénnyel meghatározható összefüggés van köztük.
#1713: Elõször is, ha arra számítottál, hogy hosszas hallgatás után nem fogom többé ezt a fórumot nézni, akkor tévedtél, mert még itt vagyok.
Másodszor, a skizofrén dumádtól nem hatódik meg senki. Elõszöt ismerteted a saját elméletedet, majd rámutatsz, hogy hibás. Ez lehet szórakoztató, lehet unalmas vagy fárasztó, kinek milyen az izlése, de semmi köze a fizikához, vagy más tudományokhoz.
Térjünk vissza az alapkérdéshez. Mondj egy olyan törvényt, ami szerinted hamis, majd támaszd alá egy példával, hogy miért. Mert ilyet még mindig nem olvashattunk.
Az, hogy a te fejedben keverednek a dolgok, nem jelenti azt, hogy a fizikában vagy más tudományokban is keverednek.
A többi fórumozóhoz: tudtok olyan fórumokat, amin hasonló butítások mennek? Szívesen részt vennék azokban is, hogy végre halljanak az ottaniak tiszta hangokat is. Kérlek írjátok meg a linkeket. Csak ténylegesen aktív fórumok érdekelnek.
#1708: bámennyire is hihetetlen számodra, a sebességek felbonthatóak összetevõkre. A haladó összetevõ a rendszer súlypontjának mozgási sebessége. Ezt levonva a molekulák sebességébõl a maradék a hõmozgás, melynek vektori eredõje nulla, összenergiája pedig a belsõ energia.
Egyébként a két sebesség egymásba alakulhat, a Bernoulli-törvény egyik példájában, amikor szûkületen halad át a folyadék, pontosan ez a helyzet.
#1709: megin egy hülyeség. A "hullámfront", vagy inkább foton pontosan olyan sebességgel halad, ahogy a számítások mutatják. Ettõl független a frekvencia és hullámhossz változás.
Ha ismernéd a fizikát, tudnád, hogy pontosan ez okozta az éter-elmélet bukását. Hiszen a frekvenciában tapasztaljuk a Doppler-eltolódást, a sebességben viszont nem. Egy klasszikus mechanikai hullámnál a kettõ együtt lép fel. A fénynél nem. Ez egy meglepõ felfedezés volt. Itt a kísérlet: http://en.wikipedia.org/wiki/Michelson-Morley_experiment
#1713: "komolyra fordítva", ha én hazaviszem egy szatyorban a krumplit és az almát, otthon el tudom õket választani újra, és külön lemérni, ha szükséges. Neked ez gondot okoz?
Szia "Tiszta hang" !
Nagyon sok olyan fórum van ahová szerencsére csak meghívóval lehet belépni. Ugye megérted, hogy nem küldök számodra meghívót. Bõven elég ha itt kiéled hagymázos képzelgéseidet.
A kollégák rosszallását sem kívánom a meghívásod miatt.
Egyébként mint látom "a fizika köszöni szépen jól van" hozzáállásod rendületlen.
Lassan kezdem azt hinni, hogy Te magad vagy a hírhedt Fekete Gábor, vagy közeli kapcsolatban lehetsz vele. Különben sem értelek, hiszen pl. az origó fórumának "tiszta vizeit" eddig fodroztátok. Hogy-hogy nem tudsz más fórumokról?
#1709 "hülyeség" nos, amit válaszoltál valóban az!
Kár, hogy az "egy foton" és a fotonáram fotonjai közötti eltéréseket még mindig nem értetted meg.
Miért nem érthetõ számodra a Doppler-hatás? Pedig nagyon egyszerû! Ha a forrással azonos sebességgel mozogsz, akkor azonos frekvenciát mérhetsz-érzékelhetsz a kibocsájtottal. Ez esetben a kibocsájtó rendszer része a detektorod.
Ez igaz a gyorhajtó autójában mozgatott mûszerre is. Mert hiába van helyileg a gyorshajtó autójában, ha sebessége a rendõrautóéval egyezik meg.
Így, bármilyen meglepõ számodra, nem a gyorhajtó autó rendszerének része, hiába tartózkodik helyileg a gyorhajtó autó belsejében. A mozgása miatt a rendõrautó rendszerének része, abban áll. Így a fotonok, a mûszerhez képest valóban c sebességgel mozognak.
De félek, hogy ezt is hiába magyarázom Neked, úgy sem érted meg.
#1719: Nekem ne magyarázz feleslegesen, mert hazug ember véleményére nem vagyok kíváncsi, te már hiteledet vesztetted régen. Kérdéseim csupán arra irányulnak, hogy a fórumozók lássák, te butaságokat beszélsz. Ez pedig kiderült.
Továbbra is várom a törvényt, ami szerinted rossz, és az ellenpéldát. Még mindig nem hangzott el ilyen.
Elnézést kell kérnem a Fekete Gábor úrtól.
Nem hittem volna, hogy Fekete úr tündöklõ napnak hat Basic úr mellé állítva.
Neked meg azt legalább meg kellene értened, hogy a krumpli nem gyümölcs, még akkor sem, ha otthon képes vagy megkülönböztetni õket. Bár a hitel emlegetése miatt, ezt is kétlem.
A többieknek mondom, hogy ezentúl figyelmen kívûl hagyom Basic hozzászólásait. Így bárkinek van kérdése, véleménye, kérem írja le nyugodtan, megbeszéljük.
Nem hagyhatjuk, hogy eszementek miatt megszakadjon az értelmes fórumozás.
#1721: ez is egy hozzáállás. Biztosan díjazni fogják a hozzád hasonlóak. Én viszont nem amiatt vagyok itt a fórumon, hogy veled vitázzak, hanem hogy megmutassam a fórumot olvasóknak, hogy mi a tudomány álláspontja a felvetett kérdésekben. Sajnálatodra ezt nem fogod tudni megakadályozni, azzal sem, ha nem reagálsz.
"Persze ezt a részecske mozgást többen tanulmányozták azóta. Aminek eredményeként természetesnek vesszük, hogy az atomok, a molekulák mozgási sebessége közvetlen, szoros kapcsolatban áll a gáz v. folyadék hõmérsékletével, ezen keresztül az energia tartalmával."
A szoros kapcsolt azt jelenti, hogy a gáz belsõ enegriája (azaz a gáz részecskéinek mozgási energiája) egyenesen arányos a gáz hõmérsékletével, de csak állandó térfogatú gázok esetében.
Mivel a Te példádban a gáz egy csövön keresztül kiáramlik a gáz térfogata is változik, ezért aztán nem "csoda", hogy látszólag ellentmondás.
#1723: És ehhez még annyit teszek hozzá, hogy mindneki, aki azt hiszi, hogy nem igazak a gáztörvények, az többet ne használjon hûtõszekrényt, mert szerinte úgysem jól mûködik.
Azt is meg kellene érteni, ha mindig csak a nagy emberek nagy megállapításait ismételgetitek, azzal nem halad tovább semmilyen tudomány. A törvények alóli kivételeket kell keresni állandóan.
#1725: Rosszul látod. A tudomány haladásának elsõ lépcsõje az, hogy ismerjük és tudjuk az elõdök munkáját, hogy ne kelljen feltalálni ugyanazt a dolgot mégegyszer, hanem tudjunk fókuszálni a valóban új dolgokra.
Az áltudományok hírdetõi általában már addig sem jutnak el, hogy megismerjék a témakörbe vágó kísérleteket és eredményeiket. Csak egy csekély töredékét ismerik ezeknek.
Én többször felvetettem, hogy halljuk a hamis törvényt, és a cáfolatot. Azt is többször felvetettem, hogy halljunk egy egyszerûbb modellt, ami jobb (valami elfogadható, racionális szempont alapján), mint amit a tudomány használ.
Az eredmény: nem hangzott el ilyen, általában csupán a törvény elemzõjének, vagy a modell felvetõjének sekélyes ismereteire derült fény. Általában a fizikai törvény kritizálásánál a kritizáló ember rosszul ismeri a törvényt, szemmel láthatólag kusza, zavaros kép él a fejében róla, és ezt az ellentmondást próbálja feloldani azzal, hogy támadja a törvényt. Annyiban igaza van, hogy az a kép, az a forma, ami az õ fejében él, valóban ellentmondásos, kusza, hovatovább hibás. De ez nem a tudomány problémája, hanem részben az oktatás, részben a rossz írott anyagok, részben az illetõ személyes problémája.
Tehát a javasolt út: ismerjük meg legalább a tapasztalati anyagot, amit az emberiség felhalmozott az adott témakörben, és utána kritizáljunk, kombináljunk, lépjünk elõre.
Kiraa, te tudsz másik fórumot, ahol szükség van a tudományos oldal erõsítésére?
A törvényeket megismerni kell, nem erõsíteni :D :D
#1728: Nem mi erõsítjük a törvényeket, hanem a kísérletek, tapasztalatok. Ha minden eddigi tapasztalat alátámaszt egy törvényt, akkor el kell fogadnunk, hogy a törvény mûködik - eddig. Ezért nem a törvényt kell közvetlenül támadnia annak, aki tovább akar lépni. A cáfolathoz ellenpéldát kell gyûjteni.
Egy tanárom mondta (igaz, programozással kapcsolatban): "a papír mindent elbír". Ez lehetne a mérnökök egyik jelmondata. Tehát hiába fecseg valaki bármennyit is, ha közben egyetlen jó ellenpéldát nem mutat.
Mi lenne itt a téma? Összefoglaló kellene nekem, hogy bekapcsolódhassak.
A téma az, hogy nem csak azokkal kell számolni, amiket érzékelsz(amikrõl tudsz), hanem azokkal is amiket nem. Mert attól még hogy számodra valami nem létezik, attól még abszolút módon létezhet.
Köszönöm, de továbbra sem értem! Amirõl nem tudok, arról tudok? És például hogyan illeszkedik ez a leírás a kezdõleíráshoz "A megmaradási törvények vesztették értelmüket"? Mi közük a magmaradási törvényeknek a mi érzékelésünkhöz? Nem tudom értesültél e róla, de 2008-at írunk. Az emberiségnek már vannak mérõmûszerei, amik objektívmódon képesek mérõszámokat adni. Emiatt már nem szükséges hagyatkoznunk az érzékszerveinkre. Tehát akkor mégegyszer megkérdezném: Mirõl szól ez a topik?
"Amirõl nem tudsz arról nem tudsz :) de amirõl nem tudsz az attól még létezik."
Ez stimmel. De valóban errõl szól ez a topik?
"Jó akkor olvasd le a mérõmûszereket a szemed vagy bármely más érzékszerveid nélkül."
Ez is timmel, de még ez sem a topik címében szereplõ fogalommal kapcsolatos.
"A mérõmûszerek mûködése nem abszolút elveken alapul. Hibásan mérnek, hibahatárokkal mûködnek."
Persze, de olyant is kimutatnak, mérnek, amit az érzékszerveinkkal nem érzékelünk. Következésképpen már rengeteg dologról tudunk, amit nélkülük nem tudhatnánk. Mennyiben véltózttja meg ez a dolog a megmaradási törvények értelmét?
Albertus-t keresd a megmaradási törvényekkel kapcsolatban.
Én azt mondtam, hogy már az alapmértékegységek definiálásával bajok vannak.
Méter, kg, sec és ebbõl hiba származik.
Minnél inkább számolunk ezekkel az emberek számára érzékelhetõ méretekkel ember számára közvetlenül érzékelhetetlen dolgokat annál nagyobb a hiba.
Igen erre gondoltam... - eleve vákuum nincs - a fény (x km/sec) sebességgel terjed, ebben benne van hogy tudjuk mennyi az 1 km hosszúság, pedig éppen azt akarjuk definiálni mennyi az 1 méter - ehhez tudnunk kell azt hogy mennyi 1 sec, légyszíves nézd meg hogy annak mi a definíciója
Sebesség méréséhez (az már csak hab a tortán, hogy a fényt hogyan detektálod két pont között) kell egy "óra" és egy "méterrúd" és ha lehet a kettõt egyidõben kellene megmondanod, hogy az adtott tárgy éppen hol van és milyen idõpillanatban.
Elolvastam pár hozzászólásodat, de szerintem nem kéne eröltetni, ez nem a te világod. Ez egy tudományos topik, innentõl kezdve nincs értelme hozzászólni olyanoknak, akik annyira alulinformáltak, hogy nem is érthetik mirõl beszélgetnek itt az emberek. Amíg alapvetõ definíciókkal nem vagy tisztában, nem vagy vitaképes.
Ja, vágom. Azt mondod, hogy a fénysebességben benne van a méter. Na, ebben tévedsz.
A fénysebesség egy fizikai jelenség, önmagában mérhetõ. Nem kell hozzá tudnod a méter definícióját. Megadhatod arasz/emberöltõ mértékegységben is, csak úgy nehezen lesz értelmezhetõ, de ugyanazt a sebességet fogja jelenteni.
Aztán: "- ehhez tudnunk kell azt hogy mennyi 1 sec, légyszíves nézd meg hogy annak mi a definíciója"
c) Az idõ mértékegysége a másodperc; jele: s. A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelõ sugárzás 9 192 631 770 periódusának idõtartama.
Még mindig az a kérdésem, hogy _végtelen_ pontosságra mihez van szükséged?
Ez így lenne helyes:
A *kisnyúl* az a távolság, amit a fénysebességgel (x kisnyúl/s)vákuumban mozgó fény 1/299 792 458 s alatt tesz meg.
A sebességméréshez elõször a hossz és idõ definíciója kell. A megtett utat pontosan!!! kell tudnod mérni, ahogy az eltelt idõt is.
Az idõ definíciója... hogyan és mivel vizsgálod az energiaszintek közötti átmenetnek megfelelõ sugárzás periódusait? Idõtartamot nem tudsz mérni, amíg nincs idõ mértékegységed, ami jelen esetben az 1 sec.
Sokáig ugye méterrúd volt az etalon. Ez már pontosítás.
Valóban, a sebesség származtatott mennyiség, az idõbõl és a távolságból. A probléma ott van, hogy az a fránya fénysebesség az, ami jelen tudásunk szerint maximálva van, és állandó (vákuumban). Ezért érdemesebb a távolság etalonját a sebességbõl vezetni vissza. De ez nem okoz ellentmondást, mert odafelé is, visszafelé is ugyanazokról a fizikai mennyiségekrõl van szó. A fény ugyanolyan gyorsan megy, akár egy pálcából meg a Föld keringési idejébõl számolod ki számszerûleg, akár a mérésbõl határozod meg a megtett utat, a cézium bomlásából számolt idõegységet figyelembe véve.
De a fénysebesség méréséhez, szerintem mindenféleképpen kell definiálni a távolság mértékegységét, hogy azt tudjuk mondani, hogy most tett meg a fény x métert.
A méterrúd, mint etalon meg nem lehet egy atomi méreteknél kisebb mérésekre alkalmas.
A cézium bomlását vizsgáló detektorok, szintén már egy definiált mértékegységrendszer szerint mûködnek.
Ha egy mennyiséget mérsz, ahhoz kell egy mértékegység, ha egy mértékegység definíciójához magát a mértékegységet mérned kell tudni az eleve egy ciklikus hiba, hiszen amíg nincs meg a mértékegységed addig meg kell adnod egy hasraütésszerû értéket, ami a méter esetében az a bizonyos etalon rúd.
Ezt pont a legnagyob bizonytalansággal mérhetõ fény sebességre (legnagyobb ismert sebesség) akarják visszavezetni.