Ez kb. olyan mint a dinamók öngerjesztési elve. Egy kis mágneses tér mindig van ott is. Egy kis feszültség itt is kell hogy legyen, bár tényleg biztosan minimális, de azért ez is olyan, hogy egy szilárd anyag is mindig szublimál, meg ha ráteszem a papírt az asztalra, akkor az asztal behorpad. Igazi heaviside szerû ugrások nagyon ritkák a fizikában (a szupravezetõknél mondjuk van. meg a q-mecha szerint az elektron is pontszerû). De talán a legjobb valóban az, ha nem hagyjuk kihûlni sem. Ameddig még van benne valami, addig lehet rajta akkora áramot folyatni, hogy ne hûljön le.
Ja és a transzurán származékok pedig reprocesszálásra kerülnek, és tulajdonképpen addig nem hagyják el az IFR reaktor területét, míg mind el nem bomlott.
He3 mint végtermék? Mármint miben? Fúziós reaktorban az inkább a kiindulási anyag lehet, nem pedig végtermék. Hasadó reaktorban meg szerinem nem keletkezik ilyen.
"Valami minimális feszültsége hidegen is kell hogy legyen."
Ebben én nem vagyok biztos, mert szilárd állapotban a só nem mûködik elektrolitként.
"Egyébként nanocsõvel már-már szupravezetõ ekvivalens tekercseket lehetne gyártani." Igazából lényegtelen, hogy szupravezetõ, vagy nanocsõ. Mindkettõ olyan drága, hogy autónál nem jöhet jelenlegi technológákkal számításba.
Ha jól emlékszem akkor a He3 a végtermék ami színtén nem sugárzik, viszont az urán és a többi végtermék elég erõteljes mértékben.
Valami minimális feszültsége hidegen is kell hogy legyen. Rövidre kell zárni, aztán exponenciálisan melegszik :) Na jó, ez egy kicsit elborult volt :D Én tudom, hogy szupravezetõk voltak akkor is, csak nem olyan térben lebegtették a lendkerekeket, ezért sokkal kisebb fordulatszámokat tudtak elérni. Egyébként nanocsõvel már-már szupravezetõ ekvivalens tekercseket lehetne gyártani. Sõt, mivel egy sima vezetõnél nincs kritikus áramerõsség, ezért talán jobbat is.
"Olyan szempontból is sokkal jobb, hogy miután lekapcsolták az ermûvet 100 év múlva már nem lesz a veszélyes mértékû a sugárzás." Erre némelyik maghasadással mûködõ erõmû is képes. Lásd pl IFR.
"elég ha üzem közben meleg, szóval indításkor valami egyéb áramforrásból felmelegíted, menet közben az átfolyó áram már elég melegen tudja tartani"
Ami jó nagy energiaigénnyel és jó hosszú melegedési idõvel jár.
"És mivel a hõszigetelés l^2-el, a tárolt energia viszont l^3-el arányos, ezért nagyobb méret olcsóbb is lesz." Így van, és ezen két okból elismerem, hogy ipari méretû energiatárolásra alkalmas lehet, de autóknál legalábbis problémás.
"Ja, és a lendkerék: nem sokat fejlõdött? Akkoriban talán szupravezetõk felett lebegtették õket és kompozit anyagokból készültek?" Szupravezetõk már voltak akkor is. Kompozit anyagok ok. A szupravezetõk persze olcsóbbá váltak fõként a magashõmérsékletû szupravezetõk feltalálása óta, de még mindig nagyon komoly hûtést igényelnek, amelynek autóba építésével, és mûködtetésével elég komoly gondok vannak.
Jövõben szerintem a legtisztább(, és az egyetlen ami elég energiát termel) energiaforrás a magfúzió lesz ha meg tudják oldani a folyamatos energiatermelést.Olyan szempontból is sokkal jobb, hogy miután lekapcsolták az ermûvet 100 év múlva már nem lesz a veszélyes mértékû a sugárzás.Az üzemanyag sem kerülne sokba, szinte elhanyagolható lenne.Csak nem költenek a fejlesztésre elég pénzt, ami egy részt az olajlobbinak is köszönhetõ.Pedig a jövõ energiaéhsége csak ezzel lesz megoldható környezetbarátabb mértékben (és talán mással nem is lehet majd elég energiát termelni).
Ja, és a lendkerék: nem sokat fejlõdött? Akkoriban talán szupravezetõk felett lebegtették õket és kompozit anyagokból készültek?
Hidrogént lehet fémekkel is elnyeletni, nem feltétlen kell 20K-es, meg 700 bar-os tartályokban gondolkodni. A NaS akksit meg nem kell melegen tartani, töltési kisütési hatásfoka >85%, elég ha üzem közben meleg, szóval indításkor valami egyéb áramforrásból felmelegíted, menet közben az átfolyó áram már elég melegen tudja tartani. És mivel a hõszigetelés l^2-el, a tárolt energia viszont l^3-el arányos, ezért nagyobb méret olcsóbb is lesz.
Természetesen elég rossz lenne, ha akkor is forrna, ha nem kéne. Ha forralni akarom hõcserélõn kell átvezetni. De én nem mondom, hogy ez a leg életképesebb technológia, de hidd el, hogy fel lehetne használni, ha nagyon akarnánk, és energiasûrûségben jobb mint a Li-ion akkumulátorok. A probléma, hogy azok közel 100% hatásfokkal tölthetõk, ez meg közel sem.
Mielõtt kiröhögöd a másikat, esetleg nem ártana utánnanézni, hogy esetleg nincs-e igaza. Szobahõmérsékleten a levegõ kritikális pontja felett vagyunk, azaz bárhogy nyomod össze, nem lesz belõle folyadék.
Amerikának és egyébb nagy fejlödö országoknak arra kellet volna már régen rá jönni hogyan csökentsük a autó fogysztását.Talán ha buzi joe kiszálna a szaros jeep-böl akkor maradna böven üzemanyag is.De a utobbi idöben szinte majdnem minden kocsi 10 fölött fogyaszt városban.Csakhát amerika egy pazarló nemzet és szarik belle mindenbe.Meghát ugye azt sem értem hogy 1.6-os fölött mi a lofasznak gyartanak kocsit.Teljesen értelmetlen a 1.6 kocsi böven ellég egy 5 tagu családnak.E felett én olyan adót vetnék ki hogy elmene a kedvük a sok kis nagyzóló buzi gyereknek a rongyrázástól.A jeep-t meg egy az egyben kitiltanám a városbol menjen velle terepre,ja hogy ezek a hobby jeep-k terepre nem alkalmasok akkor meg fizesen a paraszt napi 5000ft adót ha már pazarol. A Másik meg az hogy én nem is engedném ezeket a kis majmokat 1.3nál nagyobb kocsiba be ültetni.Sajnos nagyon sok kis fiatal suhanc van akki teljesen észnélkül száguldozik feleslegesen.De a száguldásal se lenne bajom ha nem a városba csinálná hanem gyorsulási versenyeken szervezet keretek közöt.
Hát a méretét nem tudom, de a kivitele kb, olyan mint a könnyûbúvár-palacké. Abban is ilyesmi a nyomás.
"Ráadásul komoly kihívást jelent a 300 bar nyomású sûrített levegõ "
Ilyenkor mi van? Mekkora súlyú és milyen nagy is ez a tartály?
"suritett levego ami a nyomas miatt mar folyekony. Ilyet hasznalnak a taxik egy par kinai nagyvarosban"
Hogy a fenében lehetséges hogy csak kínában "használják" sehol máshol? A levegõ cseppfolyósításakor 200 Bar a nyomás, melyik taxinak van ilyen tankja? Gondolkozni kellene.
Na, szóval a folyékony levegõ úgy készül, hogy ipari kompresszorral több fokozatban összenyomják a levegõt. Mivel a gázok sürítéskor felhevülnek, minden egyes lépcsõfoknál vissza kell hûteni, majd ha már normális a hõmérséklet, tovább lehet lépni. A végeredmény a folyékony levegõ. amely egy része elpárolog, és így lehûti a maradékot, amint a nyomás normálisra csökken.
A vizes példád rossz, mert a víz normál hõmérsékleten folyékony.
"Ilyen nincs. Levegõt nem lehet csak nyomással cseppfolyósítani." Nem áá, a víz is csak valami megmagyarázhatatlan jelenség miatt forr 100 foknál kisebb hõmérsékleten alacsony nyomáson ugye?
"A girobuszokat is kivontak meg a multszazad kozepen, csak par evig jartak a forgalomban."
A linken írt adatokat adatokat tekintve nem is csodálom. Egy 20 személy szállítására képes 20 km hatósugarú busz 3tonnás lendkereket igényel? Nem tünik valami hatékonynak. És a benne felhasznált technológiák, szvsz kevesebbet fejlõdtek, mint akár a belsõégésû motorok.
"A benzin sem eg eppen alacsony hofokon..." Igen, de a benzint nem kell folyamatosan égetnem, ha az autó benn áll egy hétig a garázsban. Hõszigeteléssel gondolom elhet akár 1-2 napig is tartani a hõt, de sokkal tovább már nem. És hiába olcsó az akksi, ha a hõszigetelés drágává teszi. Nem is beszélve a töltés idõigényességérõl, amiben ha jól tudom ez az akksi sem jobb.
"Olyan nagy mertekben suritett levego ami a nyomas miatt mar folyekony. Ilyet hasznalnak a taxik egy par kinai nagyvarosban." Errõl még nem is halottam. Tudsz esetleg linket?
"Valoszinuleg ezert hasznalnak par eve ilyen buszokat Kanadaban. Az igazi problema az, hogy a nagy olajtarsasagok nem akarnak hidrogent arulni a benzinkutjaikon."
Nem csak errõl van szó. A Hidrogén kezelése még mindig problémás. Egy busztársaság könnyeben megoldhatja. Saját telephelyen tankolnak, kis számú speciális (és a benzin kútegységnél jóval bonyolultabb -> drágább) H töltõállomás, és megfelelõ automatika, vagy képzett kezelõszemélyet. A jelenlegi benzinkút rendszerben szerintem ez nem megoldható.
Ezenkívül ha jól tudom a hidrogént alacsony hõfokon kell tartani. Jó hõszigeteléssel az autó tartályában pár napig is elvan, de tovább már nem.
"Mint ahogy a 2. vilaghaborus bombazoknak epitett betonozott repterek miatt eltuntek az utasszallito katamaranok." Mi köze a betonozott reptereknek a kettõs testû hajókhoz? A hidroplánra gondoltál szerintem, ott pedig szvsz más okok is közrejátszottak.
Nem értek annyira a témához, mint itt néhányan, de azt hittem h már senki sem fogja megkérdezni, amit ssdb megkérdezett. Az egy probléma, hogy kevés a kõolaj. Aki tényleg nemcsak a közeljövõre gondol annak örülnie kéne h "Hál'Isten, végre elégettük 200 év alatt, azt a CO2 mennyiséget, amit a Föld több millió(?) év alatt el tudott raktározni, többet nem mérgezzük a Földet, elég O3-at leolvasztottunk ahhoz h a közeljövõben több fokkal nõljön az átlaghõmérséklet.......bla-bla-bla"
Az olajlobbi.... simán kaphat támogatást ez a módszer, ha életképes, mert a meglévõ "rendszert" nem kell drasztikusan átalakítani, így a gazdagok nem járnak rosszul és az õ ózonréteg romboló technikájuk (autógyárak, stb) nem sérülnek. Én komolyan remélem h tényleg néhány éven belül elfogy a kõolaj, a fákat már csak nem vágják ki (még belegondolni is rossz Brrrrr....)
Na akkor nem lesz mese, az alternatív energia források sokkal nagyobb figyelmet (pénzt, pénzt, pénzt) kapnak, átállnak az elektromos cuccokra (pl nem benzines kocsi, hanem elektromos árammal mûködõ)
Az atomenergia szerintem a XX. század áttörése. A legolcsóbb, legtisztább, és könnyen símul az eddigi rendszerhez (na mondd meg h Paksi áramot eszik a PC-d, v a fából nyert áramot, amit a mindig éhes Mátraaljai vagy Pécsi erõmû állít elõ!)
Legtisztább lenne, ha megfelelõen meg tudnánk oldani a hulladék raktározását, nem hiszem el, hogy a Csendes Óceán Fenekén egy néhány kilóméter mély lyukat nem lehet ásni...)illetve Csernobil, ha nem lett volna a katasztrófa, biztos vagyok benne,, hogy nem itt tartanánk. Európában kb 50% lenne az atomenrgia felhasználása!
Még megoldásnak tartom a Szélturbinák "lecsendesítését" és a napcollectorokkal egyetemben vagy a meglévõ, vagy egy egyedi hálózatra kapcsolni. Ebbe nem megyek bele, nem vagyok hozzá elég okos:)
a napenergia, a szélenergia, az atomenergia, ezek az igazán jó megoldások. Örülünk neki h a metanollal megy egy kocsi, de ha a CH3OH+2O2=CO2+2H2O akkor 1kg metanolból gyártunk 1.5kg CO2-t, nem? Ez kell nekünk? A lényeg a környezettudatos életfelfogás, és akkor rég nem itt tartanánk
Ráadásul nincs az a növénymennyiség ami fedezné a kívánt szükségletet.
Folyékony levegõvel turbinat... Ez jó:D Mibõl is nyerik a levegõ cseppfolyósításához szükséges energiát?
Nem vagy képes megérteni hogy a folyékony levegõ olyan lassan tágul ki hogy semmit nem lehet vele hajtani? Nem láttál kinyitott edényt amiben folyékony levegõ elkezd forrni? Óriási erõvel rakétaszerûen tör elõ belõle a levegõ? Egy fenét!
"Olyan nagy mertekben suritett levego ami a nyomas miatt mar folyekony"
Ilyen nincs. Levegõt nem lehet csak nyomással cseppfolyósítani. Tessék utánanézni az interneten, de ennyit illõ volna tudni. A másik nem lehet vele semmit hajtani mert az összes energia a levegõ szobahõmérsékletûre való melegedésére megy el. Ennyit is illõ volna tudni.
"Lendkerék: Autóban? Még nem hallottam ilyen megoldásról. Mármint játékautót kivéve."
Igen, tenyleg vicces. A girobuszokat is kivontak meg a multszazad kozepen, csak par evig jartak a forgalomban. http://en.wikipedia.org/wiki/Gyrobus
"NaS akksi: Autóban megintcsak nem biztos, hogy alkalmas a 300 fok körüli üzemi hõmérséklet miatt."
A benzin sem eg eppen alacsony hofokon...
"Folyékony levegõ: Ez mire is lenne jó?"
Olyan nagy mertekben suritett levego ami a nyomas miatt mar folyekony. Ilyet hasznalnak a taxik egy par kinai nagyvarosban. Amikor kitagul akkor adja le az energiajat, es folyekony formaban a nagy nyomas miatt sokkal tobb fer egy tankba mint legnemukent.
"Üzemanyagcella: Majd ha valaki épít egy hatékonyan mûködõ modellt. Jelenleg még nem tart ott a technológia, hogy igazi alternatívát jelentsen, és nem lehet úgy számolni, hogy a problémákat biztosan meg tudják oldani."
Valoszinuleg ezert hasznalnak par eve ilyen buszokat Kanadaban. Az igazi problema az, hogy a nagy olajtarsasagok nem akarnak hidrogent arulni a benzinkutjaikon. Ha ezt tennek, akkor mar regen megoldodott volna a problema.
Ez olyan mint az edison fele elektromos auto. Mukodott es az volt az otlet, hogy a toltoallomasokon varakozas helyett egyszeruen aksit cserelnek, otthagyva a regit. Ezt a megoldast hasznalta annak idejen a pony express is. (egy futar, de valtott lo) Viszont akkoriban a benzin olcsobb volt mint az aram, es azt akarmeddig ott lehetett hagyni egy tartalyban, mig az aksikat dc generatorral kellett tolteni. Az elso autos aki atszelte az usa-t gyakran olajlampaba valo benzint kert a telepesektol es azzal toltotte fel a kocsijat. A masik fo ok az volt, hogy haboru eseten konnyebb folyekony uzemanyagot szallitani, mint aramot. Mara szinte mindket ok elevult a civil felhasznalasban, de a technologiak berogzultek. Mint ahogy a 2. vilaghaborus bombazoknak epitett betonozott repterek miatt eltuntek az utasszallito katamaranok.
"50%? Melyiknek? Majd talán egy következõ generációs héliumhûtésés reaktornak, de egy vízhûtésûnek biztosan nem."
Egy folyekony natriumhuteses gyorsreaktornak meg jobb is mint 50%. Csak vigyazni kell, hogy ki ne lyukadjon a szigeteles. A regi gazhuteses pebble bed reaktorok sem olyan rosszak, Kina ilyeneket fog epiteni. (es ezekbol meg ajandekba rengeteg fegyverminosegu plutoniumot is kap, ami pont jo a gyorsreaktorokba) A megoldas jelenleg 95%-os uzemanyaghatekonysagnal jar.
Talán úgy, hogy a környezet hõmérséklete általában a nitrogén kritikus hõmérséklete felett van. Úgy.
"Arról nem is beszélve, hogy 1 liternyi ivóvíz elõállításához 7 liternyi szennyvíz állítódik elõ (ahova kiöntik, ott növény nem marad meg)." - Azért azt se felejtsd el, hogy ott ahol az édesvizet a tengerbõl kell lepárlással nyerni, ott jó eséllyel haj de nagy növényvilág sincs mindenütt.
Valóban nem? Végül is csak 1000x-esére tágul a forrás során. Az oxigán komponense valóban kisség problémás, de ha már újra levegõ halmazállapotú, akkor nem fog gondot okozni.
"Aki kõolajat éget el erõmûben az elmebeteg," Mégis vannak ilyenek. Sõt - a DunaTV egyik (2006. 06. 07 14:25 - A GEO bemutatja) múlt heti mûsora szerint - olyanok is (Egyesült Arab Emirátusokban), akik az ivóvizet a tengerbõl lepárlás útján nyerik (mert édesvíz nincs), és a lepárláshoz szükséges energiát meg kõolajból (mer' az van nekik). Arról nem is beszélve, hogy 1 liternyi ivóvíz elõállításához 7 liternyi szennyvíz állítódik elõ (ahova kiöntik, ott növény nem marad meg).
"Az hogy egy erõmû olajtüzelésû az nem azt jelenti hogy kõolajat éget el mert akkor ott hülyék dolgoznak." Van olajuk, nem törõdnek õk azzal, hogy frakcionálással vacakoljanak. Hogy hülyéknek tartod õket a te szociális problémád.
Az hogy egy erõmû olajtüzelésû az nem azt jelenti hogy kõolajat éget el mert akkor ott hülyék dolgoznak. Persze te nem tudod hogy a pakurát hivatalosan "fûtõolajnak" hívják.
A pakura a kõolajlepárlás mellékterméke szobahõmérsékleten szilárd ragacsos kátrányszerû anyag ezt égetik el az olajtûzelésû erõmûvekben.
50%? Melyiknek? Majd talán egy következõ generációs héliumhûtésés reaktornak, de egy vízhûtésûnek biztosan nem. Még 40% is nagyon ritkán van. Paks pl: 440MWe/1350MW, az kb. 32%.
Solo-Duo - "kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk" Egy tegnapi hír - etanol+szuperkapacitás
Keményítõbõl elöször cukrot kell készíteni majd azt erjeszteni és utána lehet desztillálni, ez pedig nagy energia bevitel ám., és a keményítõt meg is kell termelni.
Hát egy atomreaktornak 50% körüli a hatásfoka, a melléktermék meg könnyen eltüntethetõ anyag, ami csak egy ideig veszélyes, és hõ. Nem mérges/üvegház gázok...
Ultracap: a baja egyenlõre csak annyi, hogy még az akksiknál mindig gyengébb Lendkerék: ezen én sokat gondolkoztam, arra jutottam, hogy nem fix tengelyût kell használni, hagyni kell hadd forogjon arra, amerre akar (pl.: gömb). Csak így nehezebb lebegtetni, meg energiát nyerni belõle, meg tölteni. Az energiasûrûsége egyébként nem rossz, a lítium akksit majdnem hozza. Nas akksi: miért a motor égésterében hány fok van? :D Ez nem probléma egyáltalán, megfelelõ hõszigetelõk léteznek. Folyékony levegõ: sûrített is jó, arra, hogy kitágulásnál meghajtasz vele egy turbinát. Bár ez nem elektromos, de ez is lehet reverzibilis. Üzemanyagcella: ez valóban problémás néha, de sokan dolgoznak rajta, majdcsak megoldják.
wtf??? az egy dolog h mi a reptéren az UAZ-ba étolajat,vagy vmi kávémaradványt öntünk(ami nem igaz),na de azért szirupot??
Ultracap: Majd ha látom. Tényleg nagyon jó amit halottam róla, de egyenlõre ne igyunk a medve bõrére. Lendkerék: Autóban? Még nem hallottam ilyen megoldásról. Mármint játékautót kivéve. NaS akksi: Autóban megintcsak nem biztos, hogy alkalmas a 300 fok körüli üzemi hõmérséklet miatt. Folyékony levegõ: Ez mire is lenne jó? Üzemanyagcella: Majd ha valaki épít egy hatékonyan mûködõ modellt. Jelenleg még nem tart ott a technológia, hogy igazi alternatívát jelentsen, és nem lehet úgy számolni, hogy a problémákat biztosan meg tudják oldani.
Nyilván a hatásfok semmit sem jelent egy technika életképessége szempontjából, de nem akartam roliika zsenijét ilyen komplex dolgokkal megterhelni. Elõször csak azt értse meg, hogy koncepciója már ott elhibázott, hogy még a hatásfok sem annyi, amennyi.
"Villany 95%. Ezen tessék gondolkodni." Számold még bele a meghajtó áramkör, az akkumulátor, az akkumulátortöltõ hatásfokát. Ja és az elektromos energiát valamibõl elõ kell állítani, esetleg szállítani kell az erõmûtõl. No meg az akkumulátort elõ kell állítani (környezeti terhelés), a teljesen lemerült akkumulátort rendesen kezelni kell. Mindenesetre az elektromos meghajtás jó alternatíva, csak ennek is megvannak a maga korlátai.
"A cukrokból meg a keményítõkbõl alkoholt kell párolni." Vagy cellulózból is lehet alkoholt elõállítani. Egy jó cikk errõl: Matthew L. Wald - Is ethanol a for the long haul? - Scientific American, 2007. Január Vagy ajánlom még figyelmetekbe a Popular Sciennce magazin 2007 júliusi számának 76. oldalán kezdõdõ cikket, amelyben az algákból való biodízel-elõállítás lehetõségét firtatják.
Nem vagyok milliomos de ha tényleg konkrét ötleted van ami kézzelfogható, akkor írj privibe és megbeszéljük. :)
Mibõl gondolod, h nem fog kialakulni krizishelyzet, és a szegények nem fognak felkelni a gazdagabbak ellen?amikor már minden mind1, lesz akkor elszabadul a pokol...szerintem...a sezgények fegyvert szereznek és fejbelövik a másikat...persze a nagyoknak ott van az atombomba is...na reméljük ennél intelligensebbek vagyunk és nem nyírjuk ki egymást.LOL.de nem ezt mutatja az önzõ gén...
Én éppen egy ilyenen dolgozom. Mondhatom a számlaszámom?
Akár szerzõdésben is garantálom, hogy a kifejlesztett eszköz hatásfoka többszöröse a Gróf Spanyol féle vízautóénak és hogy a fejlesztés piacképes lesz még az említett vízautó piacképessége elõtt legalább egy évtizeddel. :D
Aha... és tényleg, mennyi is a hatásfoka az erõmûnek, ahol elégetik a kõolajat a villanytermeléshez? Mert így nem kunszt akár 95%-os hatásfokúnak lenni, hogy a piszkos részét a melónak máshol végzik. Kicsit mint amikor Marie Antoniette azt javasolta az éhezõ tömegnek, hogy ha nincs kenyerük, akkor egyenek kalácsot.
A cukrokból meg a keményítõkbõl alkoholt kell párolni. Nagyon hatékony üzemanyag. Bár egyes földrajzi vidékeken inkább meginnák, mint az autóba tankolnák :D :D
A legígéretesebb alt. technológia a Joe cella, de még nagyon messze van a tökéletestõl sajna. Meg csak lelkes amatõrök fejlesztik (nyíltan).
Mellesleg egy robbanómotor hatásfoka 38% ha nagyon jó a cucc.
Villany 95%. Ezen tessék gondolkodni.
További érv a villany mellett hogy nem kell hûteni, hidegben is könnyen indul, és a tömege harmada egy ugyan olyan teljesítményû robbanómotoros társának.
Magyarul a robbanómotoroknál az üzemanyag fele kivan dobva.
Mert ugye mi nem a motort fûteni akarjuk hanem az autót meghajtani, no és nem a rázkódásra és hangkeltésre elpocsékolni az energiát.
Ezzel csak azt akarom mondani hogy minden olyan ezköz kifejlesztését támogatom /akár fizetésem egy részével is/ amely bármilyen anyagból KÖZVETLENÜL állít elõ elektromos energiát mert ez a jövõ.
Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni. valami ingyián mondás asszem .
"és az extrém idõjárások miatt lakhatatlan lesz a föld nagyrésze, nem lesz jóformán ivóvíz, akkor majd megnézzük hogy mennyit ér a pénz."
Akkor még többet fog érni, mint most. Mert biztos, hogy nem a gazdagok fognak szûkölködni ivóvízben, hanem a szegényebbek.
már több éve van rengeteg alternatíva, amelyek mûködnek, elég jó hatásfokkal. Ezek a kutatások nagyon hasznosak, és tovább növelik az alternatív üzemanyagok források számát. Ez nekünk csak jó, mert egyre több, egyre hatásosabb alternatíva készül el. Nagyrészük már most sokkal jobb hatásfokkal mûködik mint a jelenlegiek, és nagyon hamar olyan szintre jutnak hogy hatványozottan jobb hatásfokkal és töredék szennyezõanyag termeléssel fognak mûködni. És ez mind szép és jó, csak sajnos, amíg mûködik az olaj lobbi, hiába a sokkal környezetkímélõbb, jobb hatásfokkal mûködõ (értsd. kevesebb üzemanyaggal tovább mûködik töredék környezetszennezéssel) üzemanyagok és motorok, esélyük sincs elterjedni. Nem elég hogy monopol helyzetük miatt is nagyon nehéz elterjedni, a törvényeken kívül eltüntetik a feltalálókat és a találmányokat, még a kormányokat és a hatóságokat is rendesen megkenik, hogy törvényesen megnehezítsék a dolgukat.
Globalizáció, kapitalizmus és bürokrácia. Profit mindenek elõtt.. Had rohadjon szét a föld. Igaz, nem lesz hol élni, de a pénz megold mindent. Csak majd amikor marósavas esõ hullik naponta 8xor egy-egy órát és az extrém idõjárások miatt lakhatatlan lesz a föld nagyrésze, nem lesz jóformán ivóvíz, akkor majd megnézzük hogy mennyit ér a pénz.
Ja pesze és a vízüzemû autó?
Cukros kocsik lesznek?:o
a lényeg, hogy mire elfogy az olaj legyen alternatíva