Különc? Miért? Mert nem azt szereted, mint a többség? Ugyan már! A DM popzene. Azonban a popzene nem zárja ki, hogy valami akár zeneileg, akár tartalmilag jó legyen. A DM-nek vannak nagyn jó zenéi a korai időszakból. Photographic, Enjoy the Silence, Behind the Wheel, Never let me down again, Little 15, Stripped, People are people, stb. Sok dolguk nyilván nekem sem tetszik. De nincs máshogyan ez más előadó esetén sem. A DM 93 utáni dolgai meg egyértelműen kuka kategória számomra is. Nem kell ahhoz Front 242-nek, vagy Xmarks the pedwalknak lenni, hogy valaki jó zenét csináljon. (NB akkor kb. egyidősek lehetünk...)
Én különcnek számítok itt is. :-) Amióta az eszemet tudom (a 80-as évek végétől) szeretem az EDM-t, viszont a Depeche Mode-ot soha nem kedveltem, a Bonanza Banzai-t már inkább. Számomra a Depeche túlértékelt és popos volt tagadhatatlan rock beütéssel, amit akkor ki nem álhattam.
A hangmérnöki munkát csinálja Lepe, a hangszerelést szerintem együtt. De van olyan album, ahol Ákos csinálta a hangszerelést. A koncertanyagokhoz viszont Lepe készített komplett számokat. Pl. a Mindenki táncol dubstepes verziójáról mondták.
Nálam ott kezdődött a DM amikor Vince Clark kiszállt, Alan Wilder meg be, majd ott ért véget, ahol ez utóbbi végleg távozott. A Violator, igen, az volt az utolsó igazán jó album.
Ákos kívül esik az érdeklődési körömön, nem is szeretem. Annyit tudok, hogy a hangszerelést általában nem ő csinálja, hanem a Lepés G., korábban a Szakos. Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.01.25. 20:16:15
Húúú, DM! Szerintem minden elektronikus zenét szereőnek ott volt a DM. Emlékszem, amikor valamelyik német csatornán leadott 101 turnéfilmben tátott szájjal figyeltem az Emukat. Volt egy-két olyan műsor is, ahol több infót adtak a zene elkészítéséről. Tátott szájjal figyeltem. Mondjuk nekem a DM a Violatorral véget is ért, a kedvenceim a Speak and spell és a Music for the masses. Az akusztikus dobokkal és bassgitárral való bohóckodást mér nem bírom elviselni. Még talán a Songs of Faith and Devotion, de utána már roppant gyenge dolgaik születtek. Ami viszont tetszett, azok a remixalbumok. Egészen zseniális remixek születtek a számaikra. Ha már Emu, akkor nyilván tudod, hogy Ákos az egész Ikon albumot Emu 4-en rakta össze.
Mára teljesen átalakult a zenei ipar, már nincs feltétlen szükség nagy kiadókra mert nélkülük is lehet boldogulni, adott esetben meg jobban is. Ennek ellenére, sok esetben mai napig szerződnek az előadók valamilyen céghez, mert mai napig tudnak annyit hozzátenni a produkcióhoz, hogy összességében megérje. De hála a technológiának, ma már sokkal kevesebb a háttéripari kiskirály, ami mindenképpen pozitívum. Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.01.25. 16:00:19
Na de ha már 90-es évek synthpop, akkor számomra meghatározó volt a Depeche Mode. Nagyjából minden szempontból. Az más kérdés, hogy ott 3 ember együttes tehetsége kellett a végeredményhez, amikor az egyik hiányzott közülük akár a kezdetekkor, akár később, akkor nem igazán működött. Pl. Sound design területen vitathatatlanul úttörők voltak, legalábbis azok között, akik értékelhető sikereket is elértek. Olvastam egy könyvet amiben leírták -pontosabban Alan Wilder-, hogy milyen eszement helyeken vett mintákat, amiket aztán alaposan szét filterezve és effektezve raktak bele a zenébe. Ez ma már nem nagy történet, de akkoriban a billentyűsök 99,9%-ka csak ott tartott, hogy nyomatta a preset string-et és a többi kommersz hangszínt. Emlékszem, nyálcsorgatva néztem és hallgattam az akkoriban elérhetetlennek tűnő Emulator II.-, vagy a PPG Wave 2.2-t. Az Emu-kban legendásan jó konverterek voltak, később ezt mondjuk sikerült elcseszniük. Emu 3 már nem az igazi, Emu 4 Rack első szériája még szépen szólt, a többi verzió már leromlott. A szoftveres -kvázi utolsó- Emu pedig már inkább volt kínos, mint innovatív és jól használható, bár ott már a hangminőség ugye hangkártya függő is volt.
Szóval, szerintem a(z elektronikus)zene(-szerzés) is olyan hobbi, mint a többi, hatalmas pézeket bele lehet ölni, méghozzá nem értelmetlenül. Ha a hobbi átalakul professzióvá (munkává), akkor meg pláne. A kettő közötti határ pedig mára teljesen összemosódott, hiszen bárki amatőr, könnyedén kiadhatja, megjelentetheti szerzeményeit, amivel el is indulhat a szekér, vagy a híres zenészre idővel már a kutya sem kíváncsi és valóban dolgoznia kell.
Az ontopic részén nincs mit vitatni, csak egyet lehet vele érteni.
Hogy szennyáradat van minden információs csatornán, az nem kérdés. Én a korszak legjobbjairól, illetve az általános közízlésről beszéltem - ez mind egyre gyengébb. Ahogy TokraFan írta, ilyen mércéket nehéz felállítani, pontosabban annak megvitatása nehéz, mert előszőr el kellene magyarázni, hogy hogy érti az egyik fél... nos, ebbe én sem mennék bele.
"'Régen minden sokkal jobb volt' érzés." Szerintem ez nem érzés, hanem tény. Tradicionalista vagyok.
A #4881 "on topic" részét is lehet vitatni, nem csak az "off topic-ot".
"Szerintem a legújabb zenék általában véve minden műfajban rosszabbak, mint a régebbiek. :-) Az egész kultúrát illetően van egyfajta minőségi alászállás, de ez kicsit off..." Ez szerinted nem függ össze azzal, hogy manapság sokkal több zenéhez lehet hozzáférni, amik között több a gyenge, már csak a nagy számok törvénye alapján is? Én az 1992 és 1998 közötti elektronikus zenét szeretem. Nem csak ezt, de ez az egyik kdevenc időszakom, legyen szó erről. 20 éve eljutottak hozzám a kedvenc előadóm albumai, néhány válogatáslemez (évi kb. 10-15 album és ugyanennyi maxi) és ami a VIVA tévéből jött. Ma szisztematikusan tudok komplett előadói diszkográfiát meghallgani, illetve olyan zenékhez jutok hozzá, amihez akkor nem. És nyilván nagyon sok tetszik és nagyon sok nem, de van közte egészen gyenge dolog is. A másik tényező, a "régen minden sokkal jobb volt" érzés. Régen is volt éppen ugyanannyi szenny, mint manapság. Csak lehet, hogy mi ms stílust szeretünk, mint a maiak. Pl. én ki nem állhatom a dubstepet, az ilyen Skrillex-féle dolgok nekem a szenny kategória. De ez már sokkal inkább stíluskritika és ízlés kérdése, mint objektív mérce.
Pedig egyértelműen betámadás jellegel írtál, mivel a hozzászólásod a személeskedésen kívül semmi másról nem szólt. Ráadásul: - eleve onhibádból, egy magadban generált felreértelmezés alapján személyeskedtél oda nem illő módon - osszemostad a hardveres kérdéskört az én személyes alkotói képességeimmel anélkül, hogy tudnád ki vagyok
Elsőként javaslom, tanulj meg szöveget értelmezni!
"Az egész kultúrát illetően van egyfajta minőségi alászállás"
Ehhez azért nagyban hozzájárul az is, mint hiba; hogy majdnem mindenre kompresszort pakolnak manapság.
Nem kétlem, hogy milliós eszközök kellenek. Én egy szóval sem említettem olyasmit, hogy csak gagyi alkatrészekkel lehet minőségi anyagot előadni, úgyhogy az értelmezőkéje valakinek nem az igaz már csak azért sem, mert én nem vagyok lenéző sem, mert; Amennyiben az lennék, akkor megmagyaráznám-e, hogy miért gondolom úgy, ahogy? Ne forgassátok ki az emberi írást, de tudom, hogy az nagyon megy egy ilyen fórumon. TokraFan-nak pedig nem kell testőr szerintem; hiszen amúgy sem támadtam és nem is fogok.
Nem értem pontosan, hogy miről folyik a vita. (Xelag személyeskedését és lekezelő stílusát nem méltatom.) Mert hogy olcsó / gagyi eszközökkel is lehet bombaslágert kreálni, az igaz is, meg nem is. Egy zseni fantasztikus zenei mutatványokat tud végrehajtani fakockákkal, de egyrészt az úgy, még nem megjelenésképes, másrészt a zseniknek kell egy pártoló környezet, ami nyomorban nincs meg. Harmadrészt pedig a befutott zenészek nagyon nagy többsége csilliós vasakon mozgatja át produktumát - ez tény. És hogy mi az adott igény, nagymértékben stílusfüggő is.
Konkrétumokat említve - gondolom itt elektronikus tánczenéről van szó - a nevesebb előadók lehallgató rendszere többnyire és sajnos, többmillió forintos tétel. Aki szoftverekkel tolja, annak a számítógépe és a szoftverek is több millió forintot kóstálnak, de jóval gyakoribb a külső hardveres támogatás, illetve a "vas" nagymértékű használata, amire a szoftver rásegít pl. dalszerkesztőként vagy MIDI-vezérlőként. Persze végtelen sok felállás létezik és van olyan is, hogy világhíres dalszerző csak szoftvert használ bizonyos számhoz egyfajta kihívásként, de nem ez a jellemző - egyelőre, mert a szoftverek évről-évre fejlődnek.
Keverő stúdiókban már elég elterjedt a szoftver vagy a digitpult, de mindenképpen a vasak tengere közt. A legjobb, illetve a drágább stúdiókban még mindig van ház árú analóg pult, amire a nagyok esküsznek is.
Az utómunka stúdiókba is beférkőzött a szoftver az ára és a gyors használhatósága miatt, de magasabb színvonalon még egyértelmű a vasak minőségi előnye.
Szerintem a legújabb zenék általában véve minden műfajban rosszabbak, mint a régebbiek. :-) Az egész kultúrát illetően van egyfajta minőségi alászállás, de ez kicsit off...
Még egy valami. Ma már úgy működik a dolog, hogy zene elkészítéséhez nem kell feltételnül stúdióba menni. Otthon 1M-ból simán kialakítasz olyan környezetet, amiben gyakorlatilag éneken kívül bármit meg tudsz csinálni stúdióminőségben (nézzél ZBH-t, el fogsz ámulni). Innentől elég elküldeni a hangmérnöknek a sávonként exportált anyagot, ő megkever, mastereli, néhány 10k közvetlen költséggel kiadható csúcsminőségű felvétel készül. Ha te prüntyögsz a 2GB ramoddal és azt ki akarod adni, azt reprodukálni kell stúdióban, hogy megfelelő minőségű legyen, nagyságrenddel több zsébe kerül. Emlékszem kb. 10 éve, FruityLoopsot használtam, de egyszer sikerült ugyanazokat a VST-ket Cubase-ben hallanom. Hát, utána nem vettem elő a FL-t. Ugyanez volt a gyengébb hangmintákkal is. Pedig akkor még gagyi lehallgatásom volt, ott is rajzolni lehetett a különbséget. De még egyszer mondom, ha te hobbizenész vagy, akkor ehhez tényleg nem kell hozzálőnöd. Ha pedig nem hallaod a különbséget, akkor az is sokat elmond a dologról.
Nézd, nyilvánvalóan fogalmad sincs a technikailag minőségi zene előállításáról. Nem arról van szó, hogy egy zene tetszik, nem tetszik, hanem a hangminőségről. Ami egy forgalomba kerülő zenei produkciónál alap, nem pedig érdem. De ha te lenézed azt a hobbizenészt, aki megpróbál házilag is jó minőséget produkálni, az azért nevetséges, leginkább téged minősít. Semmi baj nincs azzal, amit te csinálsz. Élvezzed. De ezen keresztül mást nézel le, azzal magadból csinálsz bolondot. Nyilván egy alfa demót lehet csinálni 20k-s Casióval is. Lehet is belőle bombasláger. De nem a casios felvételből lesz, hanem megcsinálják rendesen stúdióban. A jó hangminőség előállítás éppen fordítva működik, mint amit elképzelsz, egyszerűen mondva: ha a legjobbon jól szól, az a gagyin is jól fog. Ha gagyin csinálsz valami, ami jónak tűnik, az komolyabb cuccon borzasztó lesz. Nézd meg az alábbi videót, klönösen a 26. percnél, de különösen 27:40-nél: https://www.youtube.com/watch?v=LZUSoHm99eI De szerintem úgysem érted...
Örülök, hogy tudtad fokozni. Kérlek írjál még, nagyon szórakoztató. Kíváncsi vagyok mi lakozik még ott, ahol az eddigiek. Írj, írj, írj, iszom minden szavad. Oktass, hadd tanuljunk!
Örülök, hogy felvidított az írás, mert így engem is, de az ostobaság az te vagy, ha kilóméteres írás után sem kapizsgálod; persze sosem a mennyiség számít, de azért néha nem véletlenül történik. Azt szeretném hozzátenni az információ morzsákhoz, hogy; amit írok, azt azért írom, mert tapasztalom és rájöttem arra már a zenealkotás érdeklődés kezdetekör, hogy nem ugyan úgy szól az 5000 ftos fülhallgató, mint a 40 ezres, de még az alaplapi integrált és az újonnan vett audió interfész között is van némi különbség; Ez pedig elhanyagolható köszönhetően annak, hogy már egy ideje normális integrált chipeket raknak az alaplapokba; ettől függetlenül elmondhatom, hogy valószinűleg az 1000 ftos fülhallgató is hasznos lehet már a frekvenciák torzítás bővelkedése miatt is főleg azért, mert az egy korrigálható tény és néha érdekes dolog lehet nem a referencián hallgatózni, mert hát ugye nem mindenkinek van csúcskategóriás lehallgatója. A zene sikere és kreativitása valószínűleg nem a csöves erősítőn és a mellé vett audiofilnek mondott külső hangkártyán és fejhallgatón fog múlni, hanem te rajtad persze; Annak csak örülj, ha az anyag mindenhol tisztán és érthetően szól, amiért megvetted az audio technica m40x-et, de ez nem azt jelenti, hogy az olcsóbb az szar és használhatatlan, hanem azt, hogy van egy referenciának mondott fejhallgató, ami annyira már nem torzít, mint az 1000 forintos teszkós és ezálltal kevesebbet kell vele babrálni; de az attól még ugyan úgy elvesz, vagy hozzátesz a zenéhez, vagy hanghoz, mint akármelyik másik.
Ennyi ostobaságot régen olvastam. De legalább jól indult a napom. Egy alapos nevetés sosem árt reggel. Persze, lehet úgy is, ahogyan írod. Te biztosan jól érzed magad tőle. Ez a lényeg. Eddig jó. De máson számon kérni, ha másként csinálja, esetleg lenézni emiatt, már felettébb nevetséges dolog. Remélem, hogy ehhez a cucchoz egy 1000 Ft-os teszkós füllhallgatód van... Minden esetre javaslom, hogy egyszer hallgasd meg a dolgaidat normális cuccon. Ne hifin, mert az átver, hanem legalább egy alap stúdióhangon. Nagyon mélyen el fogod szégyellni magadat. Ha esetelg mégsem, akkor az is jó, de az is sok mindent elmondana. Nem régen vettem egy nagyon alap audio interfészt és egy egészen jó stúdió fülest (Steinberg UR12 és ATH M40X, együtt kb. 65k). Nem hittem el, hogy ekkora lehet a különbség. Azóa még a 20k-s hifi fülhallgatót sem vagyok hajlandó használni. Pedig messze nem vagyok audiofil.
Nem akarok bunkó lenni és primitívnek sem szeretnék hatni, de úgy gondolom, hogy éppen csak egy kicsit vagyok az és emellett valamennyire irigy a 32 gb ramra és a duál processzoros gépre, de 25 év Cubase tapasztalással kérkedő bíródicsekvő személynél betelik a memória és ezért pedig szinte már majdnem a falra kapaszkodok.
25 éves gépzenélési tapasztalathoz képest nem annyira helyén való felháborodva arról írni, hogy megtelt a 32gb ram a Kontakt vst-től, mert akkor, hova is lett az a tapasztalási idő, vagy eleve nem is volt? Nem kell használni zabagép vst-t, ha zavar és ilyen nemes egyszerű a megoldás, nem pedig a pampogás.
Én 2gb rammal is jól elvagyok, ami nem telik be 96khz felesleges használatakor se, de mindenki a holtáig tanul és ezért nem haragszom, de azért mégis csak elgondolkodhatnál, mielőtt betámadsz és leszólsz, mert szerintem jogosan tettem föl a kérdést a plafonra.
A fő az, hogy amikor azt mondom a 20-25 évvel ezelőtti zenei szoftver szintetizátorrokról, hogy léteztek; akkor hidd csak el és ne rágódj azon az 5 éven, mint egy dedós, hiszen 2000 környékén jelent meg a Reason és az Orion zeneszerkesztő program is, ami tartalmazott beépített szintetizátor emulációt már majdnem mindjárt 20 éve, de előtte bőven ott volt 1996ban macosra a rebirth és egyéb más zenei szoftver pcre; mint például a tracker, amit sosem kedveltem igazán, de jó látni, ahogy repked bennük szinte fénysebességgel az a sok hexadecimális szám.
A nintendo korában, aminek több, mint 25 éve már bőven; gépzenészek néhány bites milisecundum hosszúságú hullámformák kombinálgatásával gyönyörű szép eredményekre jutottak; ezáltal pedig meg is született a valódi szintetizátor és egyéb természetesebb hang emulációja szintetizátorok nélkül, amire a példák a következők:
-Super Mario, Tetris, Contra vagy a CAstlevania sorozat muzsikái brilliánsak; -a 90 es évekből a Need for speed játék zenéi, vagy pedig az Alien Trilogy félelmetesen organikus hangzását a szigorúan 22050 hzes formátumú rögzítés követte és ezt meghallgatván rájöhet az ember arra, hogy többet nyújt bizonyos szempontból, mint a manapság olyannyira közkedvelt 44100hz, vagy a még több hz-es mintavételezési formátumra rögzített hanganyag.
Számtalan példa van arra, hogy miért nem kellenek milliós nagyságrendű költségvetések egy szuperprodukció megalkotásához, mert amíg sokan tudják azonnal felismerni a Szuper Márió és egyéb játékok emblematikus zenéjét; addig x és y sample gyárból újonnan vett hangmintái, már nem biztos, hogy olyan sikert fognak ugyan úgy aratni 30 év múltán is.
Ahoz, hogy megírja valaki szekvenszeren midiben azt a bizonyos fülbemászó, de örök érvényű egyedi hangzású dallamot, ahhoz elegendő a hit egy alapvető számítógéppel, mobil eszközzel, plusz a szoftver és a fejhallgató vagy hangfal.
A számítógép is vas, csak több funkciós, mint egy szintetizátor, így tehát úgy szintén megalkotódik vele számtalan elektronikus zene, ami himnusznak is mondható már, ami a techno-t, vagy az acid és egyéb trance zenei irányzatokat illeti.
A művek, amelyek 20-25 évvel ezelőtt valódi szintetizárok és gigányi méretű hangminták, vagy szintetizátor nélkül születtek meg; oly sok érzést közvetítenek mind a mai napig a hallgatók számára, hogy bizonyos körökben hallgathatóbbá váltak, mint egy szimfónikus zenekart imitáló Sablon Hablagy Úr műve.
Ami a hangzást illeti; nincs szükség Kontakt samplerre ahhoz, hogy szuperprodukció váljon egy zenéből, mert egy gyerek, vagy akárki más bele fogja élni magát egy alkotásba attól függetlenül is, hiszen a kiemelkedő tartalom és kreativitás általában a lényeg.
A hallgató nem azt figyelni, hogy hány gb az a bizonyos hanganyag, amit hall, hiszen; a 44.1 khz 16 bites audió formátumot sem használják ki sajnos szinte már rend szerint úgy, ahogyan azt megilletné, de tisztelet a drága kivételnek, mert ugye lehet pénzt csinálni a hülyékből és ilyenekre a legjobb példa a fizetős sampler vst, amely minimum meg is duplázza nekünk az amúgy is kihasználatlan audió formátum méretet talán már majdnem érthető okokból és a legfőbb tenyező talán a számítógépes eszközgyártás tövig való seggbe nyalása és a bizonyos életszínvonalon tanyázók célközösségként való becélzása, amivel látszólag korlátozva ezzel a gondolkodni akarást és a valóban minőségi hangzást, hiszeb csak a kiváltságosaké lehet, ha van pénzed, megveheted, de az igazán szomorú pedig az, hogy az is lehet, hogy mindez nem tudatosan történik, de megélni meg kell eltiporva ezzel?
a nagyobb méretű hanganyagokat ugyan úgy nem használjuk ki, mint 4, vagy 40 éve; főleg akkor nem, ha élőben zenél valaki.
A szimfónikus zenekari és egyéb mikrofonnal felvett szintetizátor hangminták tényleg gyönyörűen szólnak, de elveszi azt a fajta kreativitást az alkotótól, mint amikor az ember maga hozza létre a sajátnak érződő organikus hangzást aprócska hullámformáknak a segítségével; ezt pedig illő, ha már gépzenél valaki, mert precízebb műveletek fognak kelleni a sikerhez; nem pedig a milliók, amit a Kontakt és egyéb gigatonnányi vst felhasználó vakon alkalmaz és pártol is, de az tény; hogy így már csak pakolgatni kell a szép hangokat 192ezer hz-ben 30 sávban egymás után, ami nem mondom, hogy könnyű, mert elfogy a ram, de úgy nagyon nehéz lesz gagyit alkotni, ha már az elején minden ragyog;
Nem csoda, hogy a 24 vagy 32 bites hangfájl azonnal elzabál egy csúcsminőségű számítógépnek hitt erőforrást is, de a valódi kérdés az, hogy érdemes-e használni ilyen túlzással a hangfájlokat? Ezek nem ígényelnek finomhangolást sem már, mert olyan szinten kész hangok, hogy leszopod magad, ha meghallod más által alkotott zenében is ugyan azt az átalakítatlanul felhasznált hangmintát, így pedig ugrik a kasszasiker;
tehát Nem olyan nagy ügy szépet alkotni profi hangmintákból, hiszen ezért is fizetsz értük 30-40 ezreket, ami azért hiba...mert ezért lesz szüksége a butábbaknak is a szintén 32 gb ramra és az intel i7-re, vagy a duál xeon processzorra, mert a 25 év tapasztalattal kérkedőtől ezt látják.
Én beismerem azt, hogy 2gb rammal és 2 magos Amd processzorral zenélek, mert nem akarok másképp, de ugye mindíg lehet roszabb, vagy jobb és éppen ezért olyan hangokkal és dallamokkal alkotok, amelyeket nem lehet megvenni , mert nem adom pénzért azt, amit olyannyira szeretek, márpedig bűn lenne kurvát csinálni a szeretteimből, ha már a természet ingyen és bérmentve odaadja a hallást és a hangzást, mint hagyatékát.
így tehát jogosan illet meg a felháborodás azzal, hogy kicsit durvábban reagáljak és irigynek tűnően ottrombán írjak egy 25 évnyi elektronikus zenélési tapasztalattal biró komponista hülye szövegelésére.
Isteuccse kipróbálom! Előkaparom azt a csomagot és belehallgatok.
Nem, abban igazad van, hogy főleg Rolandokat használtak, a második lemeztől szinte csak azt -mondjuk a Roland volt a szponzoruk szinte végig-, de az első lemez M1 volt még. Ha megvan neked esetleg a Korg Clssic VST csomag, ami az M1-et is tartalmazza az eredeti preset készlettel, akkor szépen össze lehet vetni a hangokat. Nagyon vicces egyébként... Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.01.21. 22:09:01
Bonanza első lemeze 1db Korg M1 és annak jóformán összes preset-e. A stúdióban pedig még számítógépet sem használtak, egy Roland szekvenszer volt a vezérlés.
Ritka primitív a szöveg, az irígységen kívül mást nem is közölsz, de megszoktam már ezt itt SG-n. Igen, 25 éve nemhogy gigabájtokban, inkább megabájtokban gondolkodhattunk, csak sajnos láthatóan fingod nincs az egészről, ha ezt felhozod. Akkoriban szoftver szintetizátor nem is létezett, a Cubase-el még csak fizikai vasakat vezéreltünk, ami messze nem olyan terhelés a számítógépnek. Ugyhogy nettó baromság az osszehasonlításod. Ma sem futnék ki sem én, sem más még 1GB-ból sem, ha tisztán MIDI vezérlésre használnánk a gépet. De ezt neked nem szükséges felfogni, elég, ha az értelmesebbje tudja! Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.01.21. 01:10:19
Szerintem nem kell ilyen erős hangot használni. Technikailag csúcsminőségű zenéhez kell a nagyon komoly gép és még ezer cucc sokmilliós költséggel. Persze a zene nem (csak) ettől jó. Csak hogy egy erős példát mondjak: hangtechnikailag a Bonanaza első két albuma maga a katasztrófa (gagyi Rolandok gagyi presetjei, hiányos frekvenciaképek stb.), zeneileg, tartalmilag viszont csúcs, fel is repítette őket a csúcsra. De ugyanígy lehetne mondani más stílusból is példákat, különösen Mo-ról.
Azon gonddolkoztál már, hogy 20 -25 éve 2 gb ram is csodának számított egy otthoni számítógépbe, mégis megalkottak velük nagyon sok időtlen és csodád muzsikát; te pedig nem látsz ki a vst-k illúziójából és nem nem elég neked a 32 gb ram sem, akkor valami probléma van veled, nem gondolod?; vagy csak a masinád konfigurációját és a hülyeséget jöttél ide hirdetni?
Én 32GB Ram-ból is kifutok már sokszor. Persze real-time használok csomó Kontakt-os sample-t, úgy nem nehéz, különösen a jobbféle Orchestral hangminták esetén. Viszont nem tudom melyik DAW milyen szinten kezeli a magokat, mennyire skálázódnak. Én Studio One-t használok (kb. 25év Cubase után), mert körökkel jobb a GUI-ja és mára kb. hatszor körözte le kezelhetőségben a legtöbb DAW-ot, de a multiprocessing nem 100-as valahogy. Egy dual Xeonos rendszert használok, összesen 16mag/32szálon, de még így is képes kiakadni néha a CPU meter. Mondjuk a hangkártyám nem egy csúcs, jelenleg egy Steinberg UR44-et használok, ez új szerzemény, de nem vagyok odáig. Kéne valami rendes DSP-s cucc, csak rohadt drágák a jobbak.
Igazán jóféle R2R törések vannak mostanában, hogy rohadnának el
Dehogy is. A szintitizátorok hangját általában preamp nélkül rögzítik. Nekem mindegy, nem agitálok, csupán megjegyeztem, hogy a "vas" jobb. Már úgy is, ha csak néhány effektet használunk Out the Box (pl. Moogerfoogerek), a csúcs pedig az analóg összegzés. Nem csak a hangja miatt, hanem az ergonómia miatt is érdemes "igazi" hangszereket venni. Ezenkívül egy VST kompresszor vagy limiter sajnos a nyomába sem ér az éppen leutánzott eszköznek. Az UAD meg pénznyelő és hiába jó, még mindig nem tökéletes(en utánozza a hardvereket), ráadásul a plug-ineket x év után nem lehet olyan jó áron elpasszolni, mint jó szintit vagy effektpedált.
Akinek van pénze és szintet akar lépni otthoni, elektronikus zenélésben érdemes megfontolnia hogy a szoftvereket hardverekre cseréli (akár apránként).
Preamp nélkül pont azt veszted el, amivel a vas többet tud. Persze, felvehető még alaplapi hangkártyával is, de legalább egy nagyon jó DA/AD konverter kell, de igazán jó felvétel preamp nélkül sosem lesz. Nyilván itt messze nem a demo minőségről, hobbizenéről beszélek.
Nem kell preamp, elég a vonal-bemenet jó ADC-vel, néha meg az egyszerű digit-bemenet. Olcsó cuccokkal is el lehet indulni, de nem árt, ha van pénzünk, ahogy VST-kre is illik költeni, ha jó minőséget akarunk.
Én a hangmanipulálást a C64 SID chipjének BASIC programozásán kezdtem, lényegében az első VST-ktől kezdve használok ilyeneket, az analóg hangkeltést és az effektezést vagy 30 éve csinálom. Vasból csak tényleg a legjobbak közelítik meg a VST-k kényelmét. Persze, a vasak hangja jobb a dedikált célhardverrel, DSP-vel, de azokat j minőségben rögzíteni sem éppen olcsó dolog, egy jó preamp alapból kell, mégpedig nem a 60 ezres kategóriából. Persze lehet MIDI szekvenszerrel is meghajtani őket, de a végretméket rögzíteni kell. És valóban, vasból sem elég egy...
"Na de milyet?" Ez egy nagyon jó kérdés, amiből hamar "na de milyeneket?" lesz. :-D Az én tapasztalatom az, hogy bármely hardvert jobban (könnyebben és hatékonyabban) kezeltem, mint VST-ket.
Na de milyet? Ha valaki még a VST-ket sem tudja kezelni, akkor egy vasat hogyan tudna? Meg aztán egy jó vas nem is éppen amatőrnek való. Egy multi-purpose vas sokszázezer pengő. Részemről egy JD-XA alatt nem igazán tudnák választani, talán nyafogva egy Nord Lead A1, de már az sem olyan széles spektrumú, mert bassra nem az igazi, oda már kellene a Sub37. Nem folytatom. VST-zni kell jó sokat, legalább alapszntű lehallgatás, MIDI bill., aztán folyt köv. a sokszázezres kategóriában...
Nagy általánosságban az a helyzet, hogy az analóg szinti és effekt plugin VST-khez proci, a hangmintákhoz memória kell. A mai hibrid VST-k esetében mindkettő. Én a 8 GB-tal remekül elvagyok, pccre megy minden. Persze a workflow-ban ügyelek arra, hogy a helyén legyen minden. Meg aztán nekem ez puszta hobbi, szóval nem az a lényeg, ha mondjuk az adott hangminta nem a 512 bites és csillió Hz-es, hanem maga az alkotás öröme a fontos. Nem véletlen, hogy a zenéim nagyobbik része még a szabályos keverés végéig sem jut el, hanem összerakva lényegében egy alfa demo szintig megyek el, mert onnantól már inkább mechanika, mint alkotás, nem élvezném. Nyilván ezt már félprofiként sem tehetném meg. Ergo ha neked is csak hobbi, akkor elég a 8 GB, de azért 16 nem árt manapság (nekem szállítás alatt van egy 8GB-s modul).
Köszönöm a hozzászólásokat! Még annyi kérdésem volna, hogy mennyi memóriát érdemes belerakni a gépbe VST hangszerek mellé? Jelenleg 8GB RAM-om van (2x4GB), de időnként ez sem elég :-( Az alaplap 64GB-ig bővíthető (4db slot), de a jelenlegi memória árak nagyon magasak ahhoz, hogy tovább fejlesszem. 16 vagy 32GB-ban érdemes gondolkodnom?
Kedves Fórumozók! Bocs, hogy megakasztom a párbeszédet, kérdésem van. Biztosan ismeritek a Lieutenant Pigeon angol együttes 1972-ben megjelent Mouldy Old Dough című számát. Abban a számban egy csodálatos zongorahang szól. Honky-tonk, vagy akusztikus vagy elektromos vagy nem tudom mi lehet. Ilyen hangzást szeretnék, de nem találok. Jó pár VST-t megpróbáltam már, de nem sikerül azt a hangzást elérnem. Tudnátok segíteni? (Kontaktom nincs, Cantabile 3.5 a DAW-om.) Utoljára szerkesztette: borgia, 2017.12.15. 21:46:55
A plusz egy, mondjuk nem a JBridge-re ment, hanem az azutáni megjegyzésekre. Bocsika.
Őszintén szólva fogalmam sincsen erről a szoftverről. Szerintem 2017-ben nincs értelme 32 bites plugint használni. Hatalmas az ugrás a két rendszer között minőségben. Tulajdonképpen ma már komolyabb stúdiók minőségének a 95%-át lehet produkálni házilag, viszonylag alacsony költségből. Nyilván az elő felvétel (még) más bicikli, de azért ott is hihetetlenül jó megoldások vannak, különösen, ha vonalból veszed fel. Régi projektekben - ha az ember esetleg fel akarja melegíteni ezeket - simán kiválthatóak. Ha komponáláshoz ment a dolog és VST van, akkor a midisávra csak másik VST-t kell kötni, ha keverni, akkor audio fájlok, ott csak plugincsere kell, ha master, akkor szintén audio fájl és plugincsere. Talán a legnehezebb ügy a sounddesign, ha nincsen a forrásból 64 bites verzió. Ez kicsivel több munka, de azért megoldható. Ráadásul miért akarna az ember nem mai minőségű soundot készíteni? Az eredmény mindenképpen jobb hangminőség lesz.
Ez a JBridge nem jó semmire. Presonus S1 x64 alatt próbáltam a 32bites Nexussal, egy darabig megy, aztán random lefagy. Mielőtt bárki nekem esne, megvettem legálisan a jBridge-t, nem a warezver miatt fagy. Ment is a kukába a vételár.
De szerintem upgrade 64 bitre a legbiztosabb megoldás. Mindegyikből van már ilyen verzió, az upgrade pedig egy relatíve pénztárcakímélő módszer. Ilyen régi szoftvereket nem feltétlenül érdemes mai DAW-val használni, illetve ha összehasonlítod a Grand 1-et a 3-mal, nagyon sok különbséget fogsz hallani, tehát a sound miatt is érdemes 64 bites mai verziókat használni.
Sziasztok! Szerettem volna áttérni Cubase 9-re, de meglepődve tapasztaltam, hogy nem támogatja a 32 bites plugineket. Mivel előszeretettel használtam az EWQLSO-t és a Steinberg Grand 1-et, szeretném továbbra is ezeket használni. Van megoldás, hogy a legfrissebb Cubase alatt ezeket valahogyan beüzemeljem (mert fekete listára teszi, nem engedélyezi) vagy keressek más DAW szoftvert? Előre is köszönöm a hozzászólásokat!
Köszönöm a választ. Úgy tűnik, hogy Dadan régi igazsága ("amit nem tudsz megoldani pénzzel, oldd meg sok pénzzel") itt is működik. A lehallgatás minőségében az UAD a kompromisszummentesség, ami egyrészt azért nem olcsó, másrészt viszont a pluginek csábítása él... Szép kilátások.
-A hangkártya nem befolyásolja a VST hangminőségét, amíg az a gépen belül marad (ITB).
-A VST latencyt így tudod csökkenteni. Ezenkívül tudni kell, hogy mindenfajta konverzió lassítja a hangot. Pl. az újramintavételezés. Sok éve már én sem gyakorlom a zenélést, de ha jól emlékszem a DAW-ban található Delay Compensation jó szolgálatot tesz VST-k esetén, illetve az erőforrásigényes plug-ineket amikor lehetett kikapcsoltam.
-A lehallgatás leginkább a hangkártyába (interface-be) épített DAC minőségén múlik
-Az UAD csak UAD plug-ineket kezel, illetve ezeket, vagyis más gyártó, de kimondottan az UAD rendszerre írt plug-injét - ami kettőnk között szólva: nagyon drága! Sokan belefutnak a csapdába (én is), megvásárolnak néhány plug-int, majd még néhányat és így tovább. Sosem elég! Mindig jön jobb, nyálcsorgatóbb. Visszagondolva, inkább költöttem volna hardverre azt a pénzt... Az UAD kártya is hamar betelik, vagyis elfogy a szufla, ha az újabb, erőforrásigényesebb plug-ineket használod. A VST-nek meg a proci lesz kevés előbb-utóbb, a hangmintáknak meg a memória.
-A szoftveres hangerőállítás az aktuális zene (dinamika-) felbontását változtatja, amit illik 100%-on hagyni. Helyette végső soron bármilyen potméter állítása jó, pl. a hangkártyán (interface-en), ha van ilyen... illetve ha a DAW-ban lehet állítani a felvételtől külön a lehallgatás hangerejét, akkor ott. Az úgynevezett monitorvezérlők (Nem kell Crane Song Avocet :-), ott a kisebb Drawmer kategóriája is) otthoni használatra is kényelmesebbé és professzionálisabbá teszi a stúdiózást. Van olyan interface, ami hangkártya és monitorvezérlő is egyben.
Mire jutottál? Én is hasonló cipőben járok. Nem kell külső felvételi lehetőség, nem veszek fel éneket (da/ad, preamp, mikrofon, az milliós tétel lenne, ha tényleg jó minőséget szeretnék), csak VST-k és effektek kellenek. Novation Lauchkey 49-em van. Kb. 10 év passzivitás után venném fel a fonalat. Elektronikus zene (trance, electroswing, acid stb.) az "alany". A ménemszól eléggé kihalt, nem találtam ott erre választ. Mennyiben befolyásolja a hangkártya a VST-k, hangminták manipulálásának hangminőségét? Itt nem elsősorban a lehallgatásra gondolok, hanem az exportra. A másik kérdésem, hogy a VST latencyt befolyásolja a hangkártya? Tehát a VST hangelőállítása mennyire oszlik meg a gép és a hangkártya processzora között? Jelenleg az alaplapi integrált hangkártyát használom. Jelenleg 10ms-os buffer beállítás mellett a komponálás, hangszerelés teljesen rendben van. A keverés már hangsávokkal történik, nem VST-ből, így annak a processzorigénye jelentősen kisebb. Egyedül akkor tapasztaltam dropot, amikor komolyabb effektet aggattam a VST-kből szóló sávokra. Ott az Ozone effektjeiből négy-öt egyidejű használatáig jó a cucc, onnantól problémás. Javít ezen egy hangkártya (DSP-vel)? Az UAD DSP csak a saját effektjeit kezeli, vagy akár másikat is (pl. Ozone)? Kezeli a VST hangszereket, vagy az marad a számítógép processzorára? Bármilyen más feladatot átvesz a DSP? A harmadik, ami érdekelne, hogy a lehallgatás minősége mennyivel jobb hangkártyán. Csak a fejhallgató jöhet szóba családi oknál fogva. Elég-e egy erősítő nélküli ATH-M40X? Silk egyik ZBH-jában azt mondta, hogy a lehallgatáshoz kell egy passzív monitorvezérlő, mert a szoftverből vezérelt hangerő a kangképet is változtatja. Nem szólva arról, hogy kénylemetlen is. UAD-ban gondolkodom, megmondom őszintén. De ha nem szükséges ilyen elvárások mellett, mert a VST-k exportált hangja nem jobb, mint egy sokkal olcsóbb hangkártya mellett, akkor beérem mondjuk egy Steinberg UE12-vel is. A sima UAD DSP-knek nincsenek kimeneteik, tehát marad az alaplapi. Így javul a lehallgatás hangminősége, vagy csak Apollo esetén? Summa summarum: van-e értelme Apollot vennem? Hajlandó lennék áldozni rá, de csak ha valóban megéri. A verzióim: 1. UAD Apollo Twin USB 280k. DSP, UAD pluginek, esetleges lehetőség hangfelvételre 2. UAD-2 Quad Core + JBL Nano Patch 240k DSP, UAD pluginek 3. Steinberg UR 12 32k
Ha esetleg valakinek nincs ideje, szívesen adok órákat szabadidőmben. az alábbi témákban relatíve otthon vagyok: (Priviben írj ha érdekel) - Ableton + Push 1 (2) használata - Push extra funkciók, lehetőségek, szinti és egyéb presetek böngészése, midi kontrollerként való használata akár Ableton nélkül. - Geist2 (Maschine és MPC verő opció. Push-sal, vagy egyéb eszközzel) - Midi lehetőségek, setupolás, audio routing. skálák, akkordok generálása stb. + hasznos szoftverek - Dobgép emulációk, audio routing, - VST dobgépek routingja - Leginkább Analog jellegű dob és sample "variance" megszólalása, illetve erre leginkább megfelelő szoftverek: Revolution,Geist) - PC billentyű játék, és teljes vezérlés. Teljesértékű Midi clip készítés stepsequencer jellegű midi "rajzolás" billentyűzetről. * Szinti tekerés, sound-design és Mixing-Mastering témában csak "konyhai-home-user" szinten vagyok :) Utoljára szerkesztette: batanfacudo, 2017.10.06. 13:29:44
Szia! A Ménemszól fórumát ajánlom ez ügyben. Én nem ismerem az aktuális felhozatalt. (Ha Mac-ed van, akkor Apogee, mondjuk a One, de talán az is drága neked. Nem baj, vannak olcsóbb, de még jó kártyák.)
Hangkártyát kéne vennem, eddig egy RME belső volt, de egyrészt már régi, másrészt külsőt szeretnék. És olcsóbban, mint ez volt, mert nem tolom profi szinten, teljesen felesleges ez a szint nekem. Nincs valakinek ötlete, mit érdemes külsőben? Előfokok, In/Out száma nem lényeges, nem használok külső hangszert (gitár stb.). Ami fontos, az a low latency és a hangminőség.
Talán a cím miatt kicsit off, de más hasonló topik kevésbé kurrens. A HitSpace magyar hangszerbolt egy "magazint" indított, remélem lesznek érdekesebb témák is. Egyelőre: Nord Stage 3 Roland SE-02
Valahol igazad van, mint írtam, bizonyos vasakat -pontosabban a hangjukat- én is visszasírom. Ott volt pl. az E-mu Emax 1, ami hardver szinten egy hulladék volt, zajos minták, mégis olyan egyedi hangokat lehetett vele csinálni (lásd: Depeche Mode), amit szoftveresen csak közelítőleg. Persze azt is elrontották később, éppen a DAC cserével, úgyhogy nem minden Emax verzió tartozik bele a "visssza sírom" csoportba.
Viszont a másik oldala a dolognak, hogy pl. Kontakt alá gyakran olyan instrumentek jönnek ki, amiktől néha csak nézek, hogy milyen eszetlenül egyedi, semmihez nem fogható hangokat lehet velük generálni. Keverni kell a kettőt, talán az a legjobb.
"Összességében mégis jobban szeretem már a mai számítógépes megoldásokat." Különbözőek vagyunk. ;-) Egy Mackie-től nem is lehet sokat várni - sajnos. Most nem mennék bele, hogy "vas" versus PC, az egy hosszú téma, viszont nekem egyértelműen a vas feküdne, ha lenne rá rengeteg pénzem. Persze ellennék a számítógéppel is, a jelenleginél kissé bővebb "stúdiómmal", csak megemlítettem, hogy ha már kívánhatnék, nagyot kívánnék. :-)
A VST-k hangminőségéért elsősorban nem a hangkártya felel, abból elég egy középkategóriás, amatőr kártya (kisebb RME-k mondjuk) - valójában itt a DAC-nak van jelentősége, az összegzéseket, algoritmusokat a PC-s szoftverek végzik (a VST és a DAW). A profi kártyák inkább az Out of the Box koncepcióhoz illenek és a munkajellegű zenéléshez (pl. a megbízhatóságukkal). A régebbi hangmintázó célhardverek jóval rosszabb minőségűek egy mai szoftvernél, de kárpótolnak az egyéni hangzással, amit semmilyen szoft nem tud visszaadni és aminek bizony része az alacsony bitráta, csökkentett frekispektrum stb. Az általad is említett szemplereket ma is használják profi produkciókban a körülményes kezelésük ellenére. Az Elektron vagy a Jomox mai termékei készakarva rossz minőségben rögzítik a hangmintákat (8 vagy 12 bit) hogy egyéniségek legyenek és be is jött nekik. Szoftban is tudsz 12 bitet rögzíteni, persze... de az más. :-) Erre mondtam, hogy ebbe most nem mennék bele. :-P
Én zenéltem régen (90-es évek), "hagyományos" módon, szekvenszerekkel, dobgépekkel. Valójában nem egy nagy élmény a mai PC-s rendszerekkel összevetve. Brutál sok "vas" kellett, és bár van pár eszköz amit néha visszasírok (pl. Emu II, Emu 4, Kurzweil K2500/2600, Akai S5000), de összességében mégis jobban szeretem már a mai számítógépes megoldásokat. Jobban szólnak, egyszerűbb kezelni, és nem kell egy fél szobányi cucc ahhoz, hogy a mai igényeknek megfelelő minőségben lehessen elkészíteni a produktumot. Anno eleve a még analóg Mackie keverőm elfoglalt egy "fél szobát", aztán váltottam digitálisra, majd mára egy 8 sávos kis izé maradt az egészből, azt is csak szökőévente egyszer használom már. Persze kinek a pap, kinek a paplan, nem meggyőzni akarlak term. csak leírtam a véleményem. Viszont a hangkártyán nem szabad spórolni, abból egy profi kell. Onnantól viszont a Kontakt olyan minőségben szólal meg, amit a régi samplerek nem tudnak már hozni.
Hah. De a célom ugyanaz, nem prüntyögni akarok, hanem zenét írni / készíteni, többnyire technót. Van néhány eszközöm - effektek, hangkeltők stb. (itt úgy mondják: vas) - de jópár hangot, effektet számítógéppel kell előállítanom sőt, azon is keverek (ahogy itt mindenki), de ha lenne elegendő pénzem, vehetnék analóg és digit dalszerkesztőt és analóg keverőt (mondjuk Speck Electronics LILO) plusz minden sávra effekteket és nem utolsó sorban állandó bébiszittert no meg nem kellene olyan aprósággal törődnöm, mint a munka. :-) Jelenleg el vannak pakolva a cuccaim, a Cubase-t sem kapcsoltam be legalább egy éve, csak olvasok a zenéről (elméletéről, történetéről) illetve fejhallgatón hallgatom néha. Ennyi.
Nem értelek. Ha nincs pénzed tehát időd sem, akkor sokkal jobban adja magát, hogy kihagyd a gépet, mivel ahhoz több idő kell. Ha van pénzed tehát időd is, akkor meg éppen hogy bőven lenne időd a számítógépes zenélésre. Ha nincs pénzed és időd, akkor egyszerűbb leülni egy szinti elé prüntyögni pár percet vagy fél órát, mint a Cubase-t feléleszteni a VSTi-kkel meg mindennel.
Olvasd el még egyszer. Azt írtam: Ha sok pénzem lenne, akkor időm is lenne. Emellett akkor azt is megtehetném, hogy kihagyjam a számítógépet (mégsem pánsípra térnék át, hanem maradnék a szintiknél, dobgépeknél).
Az időtényezőnek mi köze ahhoz, hogy géppel zenélsz vagy "analóg" hangszerrel? :-) Pánsípozni 5 perc szabadidővel is lehet. Véleményem szerint, a gépi zenélés sokkal macerásabb, időigényesebb. Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2017.06.18. 19:04:00
ReFX Nexus 2.2.1-ből létezik valamilyen lékelt verzió?
Win alatt már lehet is használni a Cubase Elements 9-est... ( Steinberg.Cubase.Elements.Full.Installers.v9.0.1.Incl.XT-V.R)
Sziasztok!
Valaki tudna nekem ajánlani egy FL féle Edisonhoz hasonló Wave editor VST-t amivel recordolni is lehet?
Illetve Nexusból van valami újabb meglékelt verzió? Mert kivagyok éhezve az új kiegészítőkre, amik sajnos 2.2 alatt nem mennek :( Utoljára szerkesztette: S8DJ, 2016.12.07. 14:52:42
Ez azért is érdekes, mert elvileg a Cubase kezelheti legjobban a VST-ket, hiszen Steinberg találmány, míg a Studio One friss húsnak számít a DAW-piacon, bár a Cubase-t (és a Nuendót) egyre többen szidják, hogy inkább visszafejlődik, mintsem előre haladna. Rákérdezhetek, milyen zengetőt használsz?