A szülõk akarata nem elégséges egy olyan esetben, ha a szem nem megfelelõen mûködik, vagy pedig nem is fejlõdik ki. A feltétel viszont még ekkor is megáll -hogy a látás feltétele a szem megléte, továbbá hogy a szem kifejlõdésétõl lesz szemünk.
ez már megint a te feltételezésed
én (valszeg) azért vagyok, mert akartam lenni (bár a miérteket pontosan én sem értem)
"Nincs oka annak ha a szél odébbfúj egy falevelet 2 méterrel."
Elsõben azt mondod, nincs oka, majd késõbb: "Elõbbi esetben a szél mint légmozgás volt a feltétele hogy a levegõhõmérséklet kiegyenlítõdég elõidézte a falevél mozgását és hely és vagy helyzetváltoztatását."
Tehát második az igaz, vagyis mindennek van oka, és okozata, mégha nem is úgyn. akaratlagos.:))
Nincs oka annak ha a szél odébbfúj egy falevelet 2 méterrel.
Viszont annak már van oka hogy egy ember összegereblyézi a falavelet egy kupacba, hogy ne legyen rendetlen az udvara és ha jön hozzá a barátnúje akkor ne az jusson eszébe az emberrõl hogy milyen rendetlen és nem megyek hozzá feleségül.
Elõbbi esetben a szél mint légmozgás volt a feltétele hogy a levegõhõmérséklet kiegyenlítõdég elõidézte a falevél mozgását és hely és vagy helyzetváltoztatását.
Utóbbiban az embernek az volt az oka hogy a faleveleket elmozdítsa eredeti helyérõl, hogy imponálni akart a nõjének.
Másszóval az ember cselekedhet okkal és történhetnek dolgok az akaratából okkal, ami ettõlé független az oktalan.
Az idõ nem más mint egyfajta kölcsönhatás a tömeggel rendelkezõ elemi részecskék között. Lett, van, nem lesz. Ennyi. IMHO.
21:40
Idézem az egyik hozzászólásom egyik bekezdését: (#325) "miért állnak azok egy kupacba?: Azért mert minden részecske között kölcsönhatások vannak, ezeket hívjuk: erõs erõknek, gyenge erõknek, és elektrosztatikus erõnek. Ez moodern fizika." Ezek a kölcsönhatások tartják õket össze.
Mellesleg kezdem unni ezt az egészet. Én csak beszélek, beszélek egy olyan emberrel aki semmi hajlandóságot nem mutat valamit egyáltlán befogadni abból amit mondok. Semmi értelmét nem látom a további beszélgetésünknek.
Azért kell külömbséget tenni, hogyha az élet nagy dolgairól akarod megtanítani a jövõ generációját, akkor valahogy szelektálni kell azt a hatlamas tudásmennyiséget, amit majd a fejébe fogsz illeszteni.
Gyakorlatilag ugyanazért kell külömbséget tenni kémia és fizika között, amiért külömbséget teszel a magyar és az angol nyelv között.
Hidgronébõl úgy lesz Hélium, hogyha dollármilliárdokat érõ részecskegyorsítókban elõállítasz ilyet.
Minderre azért van szükség, mert az ember kíváncsi hogy mibõl épülünk fel. Nem elégszünk meg azzal a ténnyel hogy "isten így teremtett minket" és szeretnénk MEGÉRTENI minnél mélyebbrehatóan ezeket a dolgokat.
Egy részecskehalmazt azért hívunk "ember"-nek, mert van gerince, két végtagján áll, kettõt fogásra használ, tud beszélni, tud gondolkodni. stb... Az embert nem szokás összehasonlítani 70 kilogramm faszénnel. Az embert egy olajozottan mûködõ gépezettel szokás összehasonlítani. Egy gépet pedig alkatrészeire szokás lebontani. Az alkatrészek meg egyenként képviselhetnek például ilyet hogy: 100g-os fémdarab, amit mi csõnek hívunk, 250g fémdarab, ami egy fogaskerék...
Ha mondjuk az ember csak homogénen húsból állna (ami azért mégsem kémiailag homogén dolog, legfeljebb biológiailag), akkor nevezhetnéd egy kupac valaminek, akkor viszont nem tudná nyomkodni a gépet, nem tudna új szerszámokat készíteni...
igen. szerintem az idõ, és az anyag egymást kiegíszítõ dolgok. ha nincs anyag, legyen az bármilyen formájú is, nincs mit mérni ha volt Nagy Bumm, akkor elõtte nem létezhetett idõ sem, csak akkor, amikor a legelsõ "kézzelfogható anyag" megjelent
Az, hogy mit nevezünk oknak, tág fogalom, Az ok lehet akaratlagos, és nem. Mivel a Föld tömege a térhálót meggörbíti, ezért a nála kisebb tömegû testek kénytelenek a Földtõl különbözõ távolságban elhelyezkedni. A Hold azért nem zuhan bele a Föld által keltett gravitációs gödörbe, mert a Hold szökési sebessége, és a Föld tömege kiegyenlíti egymást. Tehát oka, és okozata mindennek van.
"már a tudományban is vannak olyan eredmények, ami szerint nem létezik megfigyelõtõl független világegyetem"
-légyszi, de komolyan, mondd már meg melyik az a zakkant tudós, aki azt állítja, vagy állította, hogy õ nem a világegyetem része????? még az Atya is, ha van, a világegyetem része
...persze, ha párhuzamosan több univerzum is létezik, akkor elõfordulhat, de akkor is, az is egy még nagyobb halmaz része tehát, ha eljátszunk azzal a gondolattal, hogy számtalan univerzum létezik, mind az Egy része
és igenis a világegyetem / ha lehetne / óriási távolságból nézve egységes egész, vagyis statikus
nézzetek meg egy utasszállító gépet, eltekintve attól, hogy halad mit láttok? önmagában egy statikus valamit, amiben belülrõl számtalan esemény történhet, még olyan is ami a szemlélõre is visszahathat
örülök, hogy most az egyszer sikerült jól érvelnem de éppúgy, ahogy megvan a te hited, megvan másé is már a tudományban is vannak olyan eredmények, ami szerint nem létezik megfigyelõtõl független világegyetem bár ezt nem fogják fennen hirdetni, hiszen akkor nem is lenne szükség erre a "tudomány"ra
azért még én is bízom benne (ahogy te is), hogy a törvények mindenkire vonatkoznak (vagy egyáltalán léteznek) és legalább az OK-OKozat mindenhol mûködik a világegyetemben
viszont, ha nem létezik idõ (ahogy valójában nem létezik "anyag"), akkor még ez is borulhat
Mikor egy emberben megfordul az a gondolat, hogy pusztán egy biológiai gép belátja a teljes múlandóság, és elveszi az életének az értelmét. Ki tudna úgy élni hogy az élete egy mechanizmus, megszületik, él majd egyszer meghal örökre? Legtöbbünk nem. És ez így helyes is. Nem élhetsz ilyen állapotban. Én ezt a hittel dolgoztam fel. Hittel a tudományban. Az örök élet társadalmi nyomor topikba lekesen reklámoztam azt a linket a utah egyetemrõl, ahol az öregedésrõl van szó, és próbáltam felhívni a figyelmet hogy talán egyszer nem kell meghaljunk öregen betegen, rossz esetben hosszan szenvedve. De ez marhára senkit sem érdekelt. Akkor tartsátok továbbra is az embert természetfelettinek, a Föld körül keringjen a Nap, és az Ember legyen az Univerzum KELLÕS KÖZEPE :PPP
Most az egyszer mikike józanlátású és értelmesen érvel. Mások meg inkább "érez"-nek :P
Asszem értem a renault cliot. Az õ felfogásában a világ ahogy õ mondta statikus állapotú, beállt az az egyensúly amit õ elképzel(mondjuk akkor miért van bármilyen mozgás, miért fújhat csak egyáltalán a szél is) így persze hogy neki minden oktalan, csak VALAMI, vagy inkább olyan VALAKI, - az ember - aki az õ meglátásában KíVÜL ÁLL az általa statikus világon, és nem is része annak a rendszernek, cselekedetei NEM a természet törvényibõl fakadnak. Nem kell szégynkeznie e miatt a renault clionak sem. Rengeteg ember tartja az embert természeten kívülinek, aki több mint pusztán anyag, megfoghatatlan lélekkel, kreativitással, mindentõl független akarattal, döntéssel rendelkezik, ami NEM erdeztethetõ le a világ fizikai törvényeibõl.
hát szerintem meg nem az, hogy nem marad meg a tányér a levegõben, mert a gravitáció lehúzza, (akaratlanul is,) az nem azt jelenti, hogy a tömegvonzás nem OK
igazad van, nem tudom, mi a különbség a fizika meg a kémia között sõt nem is értem, miért kellene köztük különbségnek lennie? úgy gondolom, hogy a természeti törvények mindenre vonatkoznak
miért vannak körülöttük erõk? ezeket az erõket mi okozza? és mi közvetíti, ha nem az elemi részecskék?
ezt se tudod? az atomok között nagyon "nagy" tér van. sokkal nagyobb mint egy-egy atommag. viszont valaki mellém tudna ülni egy ülõ ember távolságán BELÜL is. alig lenne köztünk tér.
ha válaszoltál nem értettem meg. de tegyük fel, hogy valami miatt mozognak. miért látszik mégis minden tárgy ÁLLÓnak, miért nem mennek szanaszét az atomjai? máskor meg miért igen?
nem jó a példád. ha két almát összeadsz két almád lesz. sose lesz belõle egy körte, akármennyi almát is adsz hozzá de Heliumból hogyan lesz Hidrogen, úgy, hogy csak egyetlen "elemi" (vagy nem tudom milyen) részecskét adok hozzá?
pl., azt, hogy itt ülök, és gépelek, miközben nálam sokkal nagyobb elemi részecskehalmazok nem teszik ezt meg
inkább a tudásodat tesztelném
Tudod mi a külömbség az iskolában használt KÉMIA és FIZIKA között?
Elmondom az atom definícióját mégegyszer. Az atom KÉMIAILAG tovább nem bontható egység. ...ez nem azt jelenti hogy ne lenne tovább bontható más részekre. mert FIZIKAI úton (Rutherford kísérlete, részecskegyorsítók stb...) tovább bontható ELEKTRONOKRA, PROTONOKRA, és NEUTRONOKRA.
Ha a "kémiai úton"-nal nem vagy tisztában, azt is elmondhatom: nem tudsz 'összeönteni' két olyan vegyszert (vagy többet), hogy EGY DARAB ATOMOT szétválassz kissebb darabjaira. Például nem tudsz elõállítani NEUTRONT kémiai reakció eredményeképpen. Hozzáteszem: a tudomány mai állása szerint.
Az hogy azt állítottam, hogy az atom oszthatatlan, aztán bebizonyosodott hogy mégsem, ez történelem.
miért állnak azok egy kupacba?: Azért mert minden részecske között kölcsönhatások vannak, ezeket hívjuk: erõs erõknek, gyenge erõknek, és elektrosztatikus erõnek. Ez moodern fizika.
miért van körülöttük mégis tér?: Azért van körülöttük tér, mert nem lehetnek ott. Ha te a székeden ülsz, azért van tér körülötted, mert te nem töltöd ki azt.
miért mozognak?: erre már válaszoltam. :)
miért adnak más tulajdonságú anyago(ka)t, ha egy halomba állnak?: Ez egy olyan alapdolog mint az, hogy: 1+1 az 2. Alapdolog, ha megmagyarázod nekem, hogy ha összeadok két számot, miért lesz belõle egy harmadik, akkor ezt is elmagyarázom neked.
hogyhogy egy nagy kupacba állásnál néha látványosan megjelenik a kreatív, tudatos tevékenység?: Fejtsd ki bõvebben, mit értesz "tudatod tevékenység alatt"
fogadjunk azért vagy itt, hogy teszteld a türelmemet :D
te valami miatt (belsõ tényezõk) belerúgtál a labdába egy adott erõvel, innentõl kezdve pedig az a fizikának engedelmeskedve (külsõ törvények) fejbe találta valamit ez elkerülhetetlen
látod, ezért mondom, hogy nem érted az elõzõ hozzászólásban azt állítottad, hogy az atom elemi részecske, ami osztatatlan, aztán meg azt, hogy mégse.... most akkor mi az igazság?
de ha van is ilyen elemi részecske... miért állnak azok egy kupacba? miért van körülöttük mégis tér? miért mozognak? miért adnak más tulajdonságú anyago(ka)t, ha egy halomba állnak? hogyhogy egy nagy kupacba állásnál néha látványosan megjelenik a kreatív, tudatos tevékenység? máskor meg nem? mi ennek az OKa?
Az idõ egy grádiens és a részecskék térbeli homogenizációja felé mutat. Én úgy gondolom a világegyetemben már kialakult (vagy mindíg is megvolt) az egyensúly, mivel zárt rendszernek tekintjük.
Maguktól a dolgok nem változnának meg. Ha egy ember bármely cselekvést elvégez az változást okoz az egyensúlyban és ez elõre nem látható.
Ha pl. belerúgsz egy labdába, és fejbe találsz valakit akkor az ok nélkül történt, mert nem volt okod fejberúgni közvetlenül.
Tudom, régen azt hitték hogy az atom oszthatatlan, aztán kiderült hogy mégsem. Ma már tudják, hogy NEM az elemi részecskék a legkissebb részecskék (proton, elektron, neutron), de ezeket nem akartam belekeverni, mivel ezek már kissé atomfizika-szagúak, és ezt már nem látom át annyira mint azt a részét, amivel a kémia foglalkozik.
Nagyon frankó, tömör leírása a lényegnek. Gratula!
Azt azért hozzá kell tenni, hogy nem minden atom stabil, hiszen az elektronok lehetnek instabilak is az atommaghoz viszonyítva, s valamely külsõ behatás révén létrejön az áramlásuk.
Mindenre van magyarázat. Ez következménye az ok-okozat láncolatnak. A te kérdéseidre is tudjuk a választ mikike :) Még mélyebben is mint ahogy benned felmerül a kérdés :) Te azt kérdezed miért mozognak úgy az elektronok, mibõl vannak az elektronok(és más részecskék). Nos az elektronok, és mint más részecskék a mikrovilágban kaotikusan viselkednek. Nem lehet tetszõleges pontossággal meghatározni a helyzetüket, statisztikus véletlenszerûség jellemzi õket. Csak valószínûséget lehet mondani hogy egy térrészben mekkora valószínûséggel fordul elõ egy részecske. Mai napig is a fizikusok nagy része úgy tartja hogy ez a káosz nemmegfejthetõ, de szerintem akik kicsit jobban benne vannak a részecskefizikában és túl tudnak látni a mikrovilág alaptörvényein talán belátják hogy még rengeteg mindenre kell magyarázatot lelni. Ami biztos az ok-okozat láncolat, és hogy esélytelen hogy valahol szakadása legyen. Ezért világos hogy annak ellenére hogy ma a részecskéket egy kaotikus statisztikus leírással tudjuk csak lírni az attól még más törvények oka miatt veszi fel azokat az állapotokat.(tehát determinisztikus csak mi nem tudjuk meghatározni)
És egy rövid összegzés a jelenlegi részecskefelépítési tudásunkat vagy hogy mondjam Részecske -> Kvarkok -> glüonok (-> hurokok)
Olyan emberrel vitatkozzak a költészetrõl aki nem tud olvasni? Körülbelül most úgy látom ez a helyzet.
Najó kezdjük:
Atom: kémiai úton tovább nem bontható RÉSZECSKE.
Részecske: gyújtõfogalom, ebbe beletartoznak például: atom, molekula, proton, elektron, neutron, az ennél kissebbbek is. Rész+kicsinyítõ képzõ, láthatod. Ez a szó azt hivatott kifejezni hogy valami nagyon pici, de azért kellett létrehozni, mert kell egy gyüjtõfogalom. Körülbelül azért amiért megalkották az emlõsök, ízeltlábúak és egyebek kedvéért az "állatok" gyûjtõfogalmat.
Az atom kémiai úton tovább nem bontható, de fizikai úton igen. Különbözõ kísérletekkel bizonyítható, hogy elemi részecskékbõl áll. Az atom kívülrõl elektromosan semleges részecske. Ezt jelenti hogy a benne lévõ POZITÍV és NEGATÍV töltést hordozó részecskék (protonok és elektronok) SZÁMA MEGEGYEZIK.
Ha nem veszed a fáratságot, hogy a linkre rákattints, akkor elmondom: Az atom áll atommagból, és elektronhéj(ak)ból (elektronfelhõbõl, stb... ez kémiatanár függõ, ki-hogy hívja).
Kezdem az elektonhéj boncolgatásával.
Az elektronok azok a kis bizbaszok, amiket ilyen ábrácskákon látsz az atommagok körül keringeni. Ezek többek között azért felelõsek, hogy meghatározzák MINDEN ELEM kémiai reakcióit. Az elektronhéj az a térrész, ahol az elektronok az atommag körül 90%-os valószínûséggel elõfordulnak. Létezik többféle elektronhéj. Ezek azért léteznek, hogy az elektronok el tudjanak férni egymás mellett. Egy elemnek annyi elektronhéja van, ahányadik PERIÓDUSBAN szerepel a PERIÓDUSOS RENDSZERBEN. Az elektron EGYSÉGNYI NEGATÍV töltéssel rendelkezik. Ebbõl legyen ennyi elég.
Most jöjjön az atommag. Az atommag az a gumó, ami körül a rajzokon, ábrákon keringenek azok a kis szmötyik. Ez áll protonokból és neutronokból. A Protonok POZITÍV TÖLTÉSÛ részecskék. Mivel az atom egy semleges részecske(dolog), ezért a protonszámnak, és az elektronszámnak MEG KELL EGYEZNIE hogy normális, periódusos rendszerben szereplõ elemrõl beszélhessünk. A protonok száma határozza meg az ANYAG MINÕSÉGÉT. (például: A vas protonszáma 26, a réz protonszáma 29) mondok még élesebb példát fizikai tulajdonságra. Arany protonszáma 79, a higanyé 80... egy protonszám eltérés van köztük... remélem nem kell bemutatnom õket, egy nemesfém, és egy folyékony fém, más halmazállapot szobahõmérsékleten, más szín, stb...) Mondtam a protonok Pozitív töltésûek. Ha csak azok lennének az atommagban, akkor szétszálna, és nem tudna megmaradni egyben. Éppen ezért vannak az atommagban NEUTRONOK, amik teljsen semleges molekulák, csak azért vannak, hogy növeljék a protonok között a távolságot, vagyishogy ne essen szét az atommag, hogy stabilizálja az atommagot. Errõl ennyit.
"A miért mozog állandóan?" címü kérdésedet #300-hozzászólásomban taglaltam. Nem írom le mégegyszer, mert így is elég hosszú lett ez a hozzászólásom is.
"A bigyók amik körülötte vannak" NEM mászkálnak el. Ezek az elektronok, és az atommag körül keringenek.
Arra a kérdésedre meg hogy: "hogyhogy nem mozdulnak el egyszerre egy irányba? hogyhogy néha mégis?" ezt a gyakorlati példát mutatom. Nézel fölülrõl egy általánosan forgalmas, nagy teret (például Blaha Lujza tér Budapesten). Látsz sok embert, nagyon sok helyrõl, de MÉGTÖBB irányba mennek. Egyáltalán nem mozdulnak ugyanarra. Ugyanez jellemzõ minden elemi részecskére.
Najó, most mégegyszer olvasd végig megint ezt a hozzászólást, és csak utána kérdezz.
Én azt mondom, hogy amit az ember okkal tesz az okkal történik. Pl ok nélkül is lehet autót vezetni.
ez is igaz de te mégis kettõs mércét használsz
azt állítod, hogy minden amit ember tesz, annak oka van másnak nem biztos holott, mivel az összes embert nem ismered, csak magadat, tehát lehet, csak annak van oka, amit te teszel
viszont én fordítva gondolkodom abból következtetek, amit ismerek és azt analóg módon használom az ismeretlenre is vagyis, ha az én tetteimnek oka van, minden ember tettének oka van ha valami elõször tervezéssel jön létre, minden tervezéssel jön létre OK és OKozat ebben sziklaszirádan hittem és még most is így van (egyedül a kreativítást és mondjuk az OK nélküli szeretetet nem tudom besorolni)
de úgy látom te se érted, én mit akartam mondani és nem is nagyon érdekel
én viszont hajlandó lennék megérteni, amit mondasz, de akkor válaszolj nekem néhány kérdésre: valójában mi az atom? mibõl van? miért mozog állandóan? mik azok a bigyók körülõtte? és miért mászkálnak el tõle? néha meg miért nem? hogyhogy nem mozdulnak el egyszerre egy irányba? hogyhogy néha mégis? ...
Najó, akkor mondom olyan példával is, amit nem csak ISKOLÁBAN tanulhatsz meg ha véletlenül odafigyelnél kémiaórán, és nem a padban olvasnád a mórickát.
Tudod mi az az atom ugye? (segítség) Itt láthatod hogy ennek a mérete 10-100pm között van (pikométer, ez már középiskolai tananyag, vigyázat). Tanultad, hogy ezek kis mozgást végeznek. Mit jelent ez? Annyit hogy ha az atom, méretének 100%-át elmozogja, és vegyünk egy nagy atomot (ami ugye atommag + elektronhéjak) az 100 pikométer, és annak a 100%-a 200 pikométer. Ha az egész atom elmozdul, netán egy egész molekula elmozdul, pl, egy Xe atom, ami fellelhetõ a levegõben (függvénytáblázat, wikipédia ami tetszik), nem feltétlenül veszed észre. Vegyünk (naggyából) bármilyen szilárd anyagot. Az emberi szem számára is igen nehezen vehetõ észre, ha például 0,1 mm-t mozdul el valami. Még nehezebb ha 0,01 mm-t, pedig még csak tíz a mínusz ÖTÖDIKEN. Gondolj bele mekkora méretû ha egy egész ATOM mozdul el ennyit(pl 100pikométer). Pedig csak feltételeztem egy irreális számot, ami az egész atom méretéhez képest 100%... Ha ez sem elég, gondold végig hogy ez csak egy ATOM, ami ugye áll egy atommagból(1 FEMTOméter) , és elektronhéjakból. Nézd meg a méreteit, és a tömegeit az atom részeinek. Egy elektron tömege és mérete az atommagéhoz képest elhanyagolható, még akkor is, ha egy 92-es rendszámú Urán atomról beszélünk, ahol azért már 92db elektron van.
Igen igen, most jöhetnétek azzal hogy hát egy mol atom, az 6x10 a huszonharmadikon. Oké, legyen. Látsz egy kupac finoman sugárzó uránt. Ebben mozognak a részecskék, vadul. Mégsem akar elmászni. Az atommag (amiben megegyezünk remélem hogy az egész atomból CSAK az 'látható') rezgõmozgást végez. A rezgõmozgást remélem nem kell definiálnom neked: egyszer itt, egyszer ott. A másodperc törtrésze alatt, a méter törtrészét elmozdulja, és már megint a másodperc törtrésze alatt már máshova megy, és ez így megy tovább. Ilyen körülmények között ne csodálkozz hogy nem látod.
Ja, és csak annyit, hogyha tudnád mi az a kémia (mert ott ugye ezeket elmagyarázzák, csak a következtetéseket nem vonják le neked, mindezt elsõ órán, mert enélkül nem-nagyon érthetõ minden tökéletesen) akkor nem írnál ilyet hogy: "de szerintem te sem érted a felét sem a meghatározásodnak" Mert attól még hogy te nem érted, nem jelenti azt hogy más sem érti ;) Érted?
nem de szerintem te sem érted a felét sem a meghatározásodnak legalábbis nem tudnád pontosan definiálni azokat a fogalmakat, amiket használtál és a miértekre sem tudnál válaszolni
de nem is azt akartam, hogy megmagyarázd, hanem, hogy felfogd, mennyire csalóka az érzékelés
egy halom (tulajdonképpen) semmibõl álló, vagyis inkább gyorsan mozgó dolgot, egy álló, kemény valaminek érzékelsz
Azért, mert különbözõ mennyiségû energiák vannak egy testben, még ha nem is látod õket. Például: Az atommagban a protonok folyton nyomnák szét egymást, amit a neutronok mennyisége csökkent. A protonok és elektronok rendelkeznek töltéssel, ez is egy fajta kölcsönhatás, ez is energiával jár. Egy elektron nem maradhat egy helyben, mert túl sok helyrõl kap 'lökést'. A gravitáció ugyanúgy hat az atomokra és még az annál kissebb részecskékre is. Energiát kaphatnak úgy a részecskék, ha az abszolút nulla foktól (0 kelvin) különbözõ hõmérséklettel érintkeznek. Egy részecske természetes tulajdonsága hogy minnél magasabb hõmérsékletû, annál gyorsabban végez mozgást. Enerigát kaphatnak úgy a részecskék, ha meglökik õket (más részecskék).
Szóval számos módon folyhat az energia egy testben, ami nem látszódik rajta. A részecskék nem tudnak energiát tárolni, ezért abban a pillanatban, amint energiához jutnak, valamilyen úton módon azt leadják.
Például elkezdenek gyorsan mozogni (gyakorlati példa: meggyújtod a gáztûzhelyet, és hõenergiát adsz át egy testnek [lábos levessel], ami ettõl felmelegszik).
Az idõ gyerekek egy akármilyen paramétere a fizika törvényeinek :) Nem minden folyamat idõben, idõtõl függõen megy végbe :) Például aszem már említettem a fényelektromos effektust :) Ott a fény AZONNAL 0(zero) secundum alatt lépteti ki az elektronokat. Azonkívül az idõ lehet reverzibilis, mint a részecske anti-részecske annihillációkor(megsemmisüléskor). Egy elektron a pozitronnal való találkozáskor az idõben visszamegy, csinál valamit(amit mi nem tudunk mit) és fotonok keletkeznek a folyamat eredményeként. A relativitast nem is kel emlitsem, mindenki tudja. Ezzel megint azt szeretném én neketek kihangsúlyozni, hogy szerintem a természetben a folyamatok nem az idõ abszolut függvényei, az idõ is csak egy paraméter, van ahol nem játszik közbe, és nekem az a véleményem hogy más folyamatok(az idõtõl függetlenek) végtelen sebességgel játszódnak le. Mint ahogy mikike is jol tudja a #293-ban hogy semmi sem áll, mert az atomok részei is állandóan mozognak, igy a puma #282-es fejtésébõl ki lehet hagyni azt az eshetõséget hogy van ami csak úgy áll(de különben igaza lenne) csak renault clio kavar be azzal hogy van aminek nincs oka(okozoja) akkor igen lenne az a verzió hogy van álló oktalan, de ilyenre egyetlen példa sincs, bármit csak nézünk is,az is csak úgy lehet hogy a fény eljön a szemünkig. Az is hozzátartozna a "logikai keptelenseg" -hez hogy az ok-okozat lancnak valahol is szakadasa legyen.
na, ezt te honnan tudod? apád órás?
figyejük meg az anyagot itt van mindjárt a telefonom 98%-a tér 2%... nem tudjuk hogy micsoda és az egész állandó mozgásban van, anélkül, hogy láthatóan külsõ energiát kapna
mégis úgy érzékelem, hogy ez egy szilárd, áthatolhatatlan, mozdulatlan tárgy
A madaraknak óriási tüdejük van, amit ha megtöltenek levegõvel, ... ismered a lufis történetet.
Csak a madarak tudnak még a szárnyaikkal is csapkodni.
És ha tényleg nincs idõ, gondolom nincs mozgás sem, de akkor mitõl látjuk õket annak?
(egyébként az is milyen érdekes, hogy amit egy ÁLLÓ tárgynak látunk (anyagból), az valójában gyorsan mozgó, meghatározhatatlan "atomok" összessége mi a fenéért sem maradnak, azok is nyugton?)
igen, "régen" én is a determinációban hittem semmiféle szabad akarat nincs, minden tettünk "elõre" megjósolható, mert külsõ és belsõ erõk eredõje (ezzel mindent meg lehet magyarázni, egyedül a kreativítás, ami kissé összezavarhatja a képet vagy az OK nélküli szeretet)
csakhogy... ezekhez a folyamatokhoz idõ kell ha nincs idõ... akkor mégis teljesen szabadok vagyunk
..vagy a szél fújni, az esõ esni, a só meg a víz kristállyá alakulni.
"Elgondolkodtam, és rájöttem, hogy a gravitávió baromság. Valójában Isten keze az, ami a Földre húzza a dolgokat. Hiába is próbáljátok bizonygatni az ellenkezõjét. A dolgok egyszerûen nem eshetnek MAGUKTÓL a Föld fele. Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen intelligenciának kell közremûködnie. De most komolyan! Ha tényleg úgy volna, ahogy a gravitacionsták (gravósok) mondják, akkor minden tárgynak össze-vissza kellene esnie mindenféle cél nélkül! De minden test a Föld középpontja felé esik, látszik, hogy egy inteligens tervezõ tervezi a testek mozgását. Máskülönben hogyan esne minden ugyanarra?
A madarak hogyan képesek repülni? Hiszen a gravitáció azt mondja, hogy minden leesik! Akkor a madarak miért nem? Erre minden tisztességes gravósnak tudnia kellene válaszolni. De nem tudnak, mert a gravitáció dogmákon alapul."
Na fasa!!! Még egy vallási topic. Mikike Te nagyon ravasz vagy. Topic címe: Mi az idõ? Alcíme: Tényleg nem létezik? Nagyon furfangos csávó vagy!!!!
BREMBO: "A számítógépet egy magasabb rendû intelligencia tette képessé arra hogy számoljon. Számítást tudjon végezni a programozó által írt program végrehajtásával." Na most akkor van Isten, vagy sem. Ez itt a kérdés. De mivel van számítógép, tehát van Isten is. XDDDDDD
Nagyon jó megközelítés:
A számítógépet egy magasabb rendû intelligencia tette képessé arra hogy számoljon. Számítást tudjon végezni a programozó által írt program végrehajtásával.