Az 1-es feketelyukhoz közelebb lévõ részét az 1-es, a 2-es közelebbi részét a kettes nyeli el :)
amúgy szerintem simán tekinthetnéd úgy is a dolgokat, hogy szimplán egy feketelyuk van. Bár én nem értek annyira a témához, de nem gondolom, hogy befolyásolná a dolgokat az, hogy kettõ is van. szerintem.
Inkább arra gondoltam hogy a fekete lyukak keltenek gravitációs hullámokat. Amik gondolom tudnak interferálni. Mi történik egy ilyen csomópontban? Mi történik a minimum pontokon? Ezek hogyan befolyásolják az idõt? A test egyes részein gyorsabban máshol meg lasabban fog folyni az idõ? Ha két hajó elúszik egymás mellettt akkor köztük örvények keletkeznek. Ez a téridõvel megeshet? Mi történik azzal ami ebbe az örvénybe bekerül? stb.
Nos, így már érdekesebb a felvetésed. Várom én is az okosabbak válaszát. De szerintem érdekesebb lenne a felvetés, ha keringene egymás körül a két fekete lyuk. Ahhoz mit szólsz? :)
Lehet, hogy nincs rá válasz, DE: ha én álmodok, és egy egész történetet, az akkor is idöt foglal magában?
patiang: Ezt hogy érted? Tehát ha álmodsz valamit és úgy érzed hogy az álom x ideig tart, akkor az a valóságban is addig tart-e? Nem igazán értem a kérdésed
Az álmomban egy történet annyi ideig történik, mintha az valóságban történne. Én úgy érzem. Tehát, ha tudnánk mérni az "álomidõ" hosszát az mekkora lehetne? Avagy az agyunkban ekkor nem is lehetne mérni a történet hosszát? Ezt azért tettem fel:" Mi az idõ? Tényleg nem létezik? "
Tudnád mérni a hosszát, illetve azt, hogy meddig vagy a REM szakaszban. De szerintem nem egyértelmû, hogy az idõérzéked nem csap be olyankor. Lehet, hogy sokkal hosszabb idõnek érzed az álmodat, mint amennyi ideig az valójában tart. Igazából ez attól függ, hogy az ébrenléthez képest fokozott-e az agyad mûködése, avagy inkább lassabb. Ezt viszont passzolom.
Ha két test vízben kering egymás körül csinálnak egy szép szimmetrikus örvényt ami nem szûnik meg. Az ûrhajónk meg szépen csücsül az alján (kidobni nem fogja mert csak 3 térdimenzióban (a felszínen) mozoghatsz. De ha a kettõ csak elmegy egymás mellett (esetleg bevethetünk egy 3. at is) akkor az egész sokkal kaotikusabb lessz és sokkal sokkal egzotikusabb dolgok történhetnének. Gondolok arra pl hogy az ûrhajónk szépen csücsül az örvény alján miközben az örvény teteje hamarabb szûnik meg forogni/nyeri vissza rendezettségét mint az alja. Ekkor a kis mûanyag ûrhajónk már nem csak a felszínen fog úszni illetve egy teljesen más helyen fog újra felbukkanni. de ez már ahogy lentebb írták messze filozófia.
Na ehhez már egy kicsit jobban értek. Álomnál maximum az idõérzéked csap be ha jól sejtem. REM szakasz alatt az izmokat beidegzõ neuronok (amik a mindenféle cselekvésért, helyváltoztatásért felelõsek) gátlás alá kerülnek megszûnsz mocorogni alvás közben és elkezdessz álmodni. Ha ez a gátlás valamiért nem mûködik akkor jön az alvajárás és szépen átülteted az álmodat a gyakorlatba ami kellemetlen dolgokat eredményezhet tekintve az ember mekkora baromságokat képes álmodni. Ennél fogva ha az álmod nem "real time" pl: 1 óra alatt lejátszanád 1 hét összes eseményét akkor az alvajárás kivitelezhetetlen lenne.
Bennem regebben felmerult, hogy az anyaghullamok lehetnenek a keresett gravitacios hullamok. De soha nem szamoltam ki, hogy egy elektronnyi energiara milyen gravitacios hullam adodik.
"Van két nagyon nagy tömegû fekete lyuk amik egymással szemben mozognak és nagyon nagyon nagy sebességgel húznak el éppen csak egymás melett"
Na most, ismet megtalaltad a legfogosabb problemat nekem. Azzal eddig is tisztaban voltam, hogy Einstein egyenletei nem linearisak. Nem adhatod csak ugy ossze ket fekete lyuk teridejet. Mint olvashatod majd a linkeken, nincs is pontos megoldas erre a problemara.
Lassuk. http://en.wikipedia.org/wiki/General_relativity "Given the difficulty of finding exact solutions, Einstein's field equations are also solved frequently by numerical integration on a computer, or by considering small perturbations of exact solutions. In the field of numerical relativity, powerful computers are employed to simulate the geometry of spacetime and to solve Einstein's equations for interesting situations such as two colliding black holes."
Mivel nincs szuperszamitogepem, ezert ezt a szamitas sorozatot most kihagyom. De itt bovebben irnak a problemarol. http://en.wikipedia.org/wiki/Two-body_problem_in_general_relativity
Universe is timeless phenomena. Past, present and future exist as a psychological time in the mind only not in the universe. We experience motion i.e. change in the universe through the frame of psychological time. We “project” linear time “past-presentfuture” into the universe, however it is not there. This view also resolves several ancient problems regarding time and motion.
Physical time is run of clock in space. There is no physical time behind run of clocks. Time dilatation means that clocks run slower; not because time shrinks, there is no time in the universe, universe is timeless.
Time is the 4.th dimension. Just like space. Time doesnt means clocks, and the dialtation of time doesnt mean clocks going slower or faster. Time represent events following each other. When your clock going faster or slower it means that the distance between 2 events gets longer or shorter. If the time doesnt exist any more everything gets frozen. You stop writing your comment or go to work etc. You need the 4.th dimension for everything.Without time the events doesnt following each other any more. Attól hogy angolul írsz valamit még nem feltétlenül lesz igaz. Én sem hiszem hogy ezzel most meggyõztelek.
Kössz. Érdekes cikkeket adtál csak kicsit túl sok volt néhol a képlet.:) nem igazán vagyok fizikus se matematikus. De azok a részek ahol nem volt minden 2. sor egyenlet elég jól érthetõek.
Ez igy igaz. A fizika meresekkel foglalkozik, meresi eredmenyekere ad kozelito joslatokat. Ezek a joslatok neha meglepoen pontosak, lasd relativitas vagy a QED.
De az idot definialni nem lehet az idomero eszkoz definicioja nelkul.
A negydimenzios terido csak egy geometriai leirasi mod. Nem maga a valosag.
A relativitas idodimenziojanak orak nelkul nincs ertelme, mert orakkal torteno meres adja a negydimenzios sokasag ido-koordinatait. Ez a sokasag pedig esemenyek halmaza.
Esemenyek, amelyeknek ter es idokoordinataik vannak.
Én ezt másképp látom de lehet valamit félreértelmezek. Józan paraszti ésszel gondolkodva az idõ az események egymásutánisága. Az ok mindig megelõzi az okozatot. Ha nincs idõ nem repül az üstökös nem forog a föld és nem frissül az sg fórum. :) Idõ nélkül minden statikus. Semmi sem változik. Bármiféle változáshoz szükség van az idõre. Én ezt értem idõ alatt. De ugyanakkor ez nem egy egzakt deffiníció mert nem mond semmit arról hogy a történések a 4. dimenzióban mennyire kiterjedtek milyen mintázatban követik egymást (mintázat alatt értem pl egy folyamat egyes részfolyamataihoz sorrendben mondjuk 1s 2s 3s kell ) Ehhez már kell az idõmérõ eszköz deffiníciója de azt továbbra is fenntartom hogy az idõ feltétlenül szükséges a világ mûködéséhez. És ha belegondolunk az idõ deffiníciójához nem feltétlen kell idõegységeket rendelni. Az idõ az események egymásutánisága ami ezen túl van az már egy esemény/objektum negyedik dimenzióban lévõ szerkezetének a leírása az idõegység pedig a 4. dimenzió szerkezetére vonatkozó adat.
Sok felekepp lathatod, maganvelemeny. Filozofia.
En most a fizikarol beszelek, ott pedig ugy van definialva az ido, ahogy leirtam. http://www.phys.unideb.hu/jegyzetek/relll.pdf
Ha a mult a jelen es a jovo egyszerre letezne, nem lenne ertelme a jelen fogalmanak.
Az ido a tomeg a sebesseg, az erok, minden a mozgasbol szarmazik. Ez az igazi letezo dolog, mozog a test. Ezt a mozgast te ezer fele keppen megmerheted, viszonyithatod mas mozgasokhoz, akar pediodiku mozgasokhoz. Egy periodikus mozgas megszamlalhato, ezert ezekkel a szamokkal 'idokoordinatakat' vehetsz fel a masik mozgas fazisaira. Mar letre is hoztad az idot.
In LR, one reference frame (the local gravity field) is preferred; and speed cannot affect time, but only the rate of ticking of mechanical, electromagnetic, or biological clocks. However, just as we do not assume that time has been affected when the temperature rises and causes a pendulum clock to slow down, LR says that changes in clock rates are changes in the rates of physical processes, and do not affect space or time. So by carrying an on-board GPS clock on the spacecraft, we are offered a clear choice between models: Earth time can be what SR infers it is, or it can be what the GPS clock says it is. In the former case, SR works, but leads to heavy-duty complexities and fantastic inferences about the nature of time at remote locations. Moreover, the proof that nothing can travel faster than light in forward time stands intact. In the latter case, LR works with great simplicity and in full accord with our intuitions about the universality of the instant "now". And the speed of light is no longer a universal speed limit because time itself is never affected either by motion or by gravity.
Aside from these practical difficulties with the use of SR in the GPS, Einstein's special relativity is also under challenge in a more serious way from the "speed of gravity" issue, because the proven existence of anything propagating faster than light in forward time (as all experiments indicate is the case for gravity) would falsify SR outright [6, 7]. So it is entirely possible that reality is Lorentzian, not Einsteinian, with respect to the relativity of motion. In that case, physics may have no speed limit when the driving forces are gravitational or electrodynamic rather than electromagnetic in nature. And that may be the most important thing that the GPS has helped us to appreciate.
Nem kulonvalaszthato az orak lassulasa es az ido lassulasa. Mint irtam, a masodik fogalom az elso definicioja nelkul ertelmetlen.
Ismet jon, hogy a valosag Lorentz elmeletenek felel meg, vagy Einstein relativitasanak. Errol is irtam mar, nem megkulonboztethetoek, csakis filozofiai sikon. Az meg kit erdekel. A ketto egy es ugyan az.
Egesz konnyu, ha az ember ismeri az E,F,G egyutthatokat. Az u es a v koordinatak a felulet belso koordinatai, radianban. A gombre ismert az E,F,G erteke, de mi van akkor, ha egy ismeretlen feluleten kell tavolsagot szamolni?
Ha ismert a felulet fuggvenye, akkor meghatarozhato az E,F,G az alabbi egyszeru modszerrel.
Vegyunk fel harom pontot a feluleten, ezek a(u,v,R) , a(u+0.001,v,R) , a(u,v+0.001,R) Mint kitunik, a masodik kicsit u koordinataban van elmozgatva, a harmadik v-ben. Az alabbi sor a(u+0.001,v,R)-a(u,v,R) a masodik pontbol egy vektort vesz fel, ami az elso pont fele mutat. Ezt normalva, vagyis egysegnyi hosszura skalazva megkapjuk au vektort. A masik ket pontbol pedig av-t.
Ezek mar nem a belso, 2 dimenzios felulet koordinata-rendszereben vannak, hanem a kulso, 3d-ben, amibe a gomb be van agyazva. Innen mar csak egy lepes az E,F,G , csak skalarszorzarukat kell venni a vektoroknak. Ez volt fentebb a masodik kepen. Ha vektorokat skalarisan szorzunk, akkor az igy nez ki. skalar skalar_szorzat(vektor v1,vektor v2) { return v1.x*v2.x + v1.y*v2.y + v1.z*v2.z;} A szorzas eredmenye pedig a ket vektor kozti szog koszinusza, ha mindket vektor egysegvektor, a vektoriranyu tavolsag, ha csak az egyik egyseg hosszu, vagy a vektor hosszanak a negyzete, ha a vektort onmagaval szorozzuk. Az elso es az utolso eset most a fontos. Ha ket vektor meroleges egymasra, szorzatuk nullat ad. Az F egyutthato tehat nulla, ha az u es v kulso koordinata tengelyek merolegesek egymasra.
Mint latszik, a masodik esetben F nem egyenlo nullaval,mert 0.001 nem vegtelenul kicsi. Ennyivel leptettem a belso koordinatakat. Es az eredmeny: E=4.067888e+13 F=0.000000e+00 g=4.067888e+13 E=4.067888e+13 F=1.016972e+07 G=4.067888e+13
A wikivel nem is kell tovabb foglalkozni, az osszevissza jelolesek csak elterelik a figyelmet a lenyegrol. Mire jo meg ez a metrikus tenzor?
Jol lehet vele szamolni tavolsagot egy gorbe feluleten,de ez nem csoda, mivel ez magat a tavolsagot definialja a feluleten. Ha E es G =1 , F pedig 0, akkor egy egyszeru 2 dimenzios sik koordinata-rendszert kapunk. Remelem ismeros: ds^2 = 1*du^2 + 2*0*du*dv + 1*dv^2 A kozepso tag kiesik. Ha nem lenne ismeros, talan majd igy. ds^2 = dx^2 + dy^2 ds = sqrt(dx^2 + dy^2)
Mivel a skalar szorzat a ket vektor altal bezart szoget is megadja, valojaban a metrikus tenzor ugyan az, mint a koszinusz tetel, csak egy elojelcsere tortent. De csak ha E=G=1 es F=0 !
Az egyik legnagyobb kerdes, hogy hogyan mozog egy test a teridoben. Ennek meghatarozasara is elengedhetetlen a metrika.
"Egy test pályája gravitációs mezõben (azaz szabadesés a téridõben, egy ún. geodézikus vonal) a hatáselv segítségével határozható meg." http://hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1selv
De hogyan? Egyenlore maradok a gombfeluletnel. Keresgeljunk http://mathworld.wolfram.com/GeodesicEquation.html http://mathworld.wolfram.com/ChristoffelSymbol.html http://mathworld.wolfram.com/ChristoffelSymboloftheSecondKind.html
A dolog kezd egyre remisztobb lenni, de semmi panik. Az utolso link valamifele szamomra ismeretlen okbol egy elbonyolitott megoldast mutat be. http://en.wikipedia.org/wiki/Christoffel_symbols Ba igy talan valamivel jobb, de a jelolesek ismerete nelkul remenytelen a helyzete annak, aki csak futolag szeretne belepillantani a differencial geometriaba.
De nincs veszve semmi.
Induljunk ki abbol, amit mar ismerunk. Van 3 pontunk, amibol 2 vektort lehet felvenni.
vektor au = a(u+z,v ,R)-a(u,v,R); vektor av = a(u ,v+z,R)-a(u,v,R);
Eddig ismert, ezek a koordinata-tengelyek. Most kisse megbonyolitom a helyzetet. A mar ismert pontokbol lepjunk tovabb du vagy dv lepessel. Igy egy remiszto de szep vektor-sereget kapunk.
Az utolso 8 sor a koordinata-tengelyek valtozasainak kulonbozo tengelyekre eso vetuleteit adja meg. tovabbi kulcsszavak : "Parciális differenciálegyenletek" "Partial Differential Equations"
Ezekkel a mertekekkel mar felirhatoak a Christoffel-szimbolumok, amelyek mar kozvetlenul a metrikus tenzorunkhoz tartozo ertekek.
A problema az, hogy a gravitacios terben nem ismert a 4 dimenzios felulet normalja, Emiatt ott csak belso koordinatakkal tudunk szamolni, mint peldaul a Schwarzschild megoldasnal.
http://en.wikipedia.org/wiki/Schwarzschild_metric
Ezt mar tudjuk mi, a tavolsag definicioja centralis gravitacios terben.
Ez alig tobb, mint a nyilak a kepen. Miert orulnek bele par vonalba? lol
En teljesen nyugodtan tudok aludni. Nekem letisztult a vilagkepem, es nem hatnak meg az olyan youtube-huszarok, mint akit a masik topikban Metaphysics cimen linkeltel.
Kalapacs nelkul a dolgok eleg zavarosan neznek ki. ;-)
Az (au_du-au) a jobb also zold vektor, amit az au vegebol indul es az au_du vegebe mutat. Mint ismert, egy 3 dimenzios vektor leirhato 3 skalarral : struct vektor skalar x,y,z . A kep 2 dimenzios, de nyilvan egy gombfelulet 3d-s. A kepen minden vektor 3 dimenzios.
Kovetkezik egy osztas, a /du. Ez atmeretezi a vektort, hogy a hossza ne fuggjon a du szam nagysagatol. Ezutam mar csak a skalarszorzat marad, ami a kapott vektor au iranyu komponenset adja. Ezt ugy lehet elkepzelni, hogy az au vektort egy sik normaljanak veszem. A sik normalja mindig meroleges a sikra, mint egy villanyoszlop az utra. Ha au egysegnyi hosszu, akkor a szorzas utan megkapom a vektor vegpontja es a sik tavolsagat. A villanyoszlop eseteben ez megfelel a magassagnak.
Az [E,F] -1 [F,G] egy inverz matrix, Ha ezt szorozzuk az (Ev,Gu) vektorrak akkor ezt kapjuk. skalar T0_01 = (Ev*G + Gu*F )*g; skalar T1_01 = (Ev*F + Gu*E )*g; Mint latszik, szorzasnal a matrix 'fejreall'. 3 dimenzios matrixoknal a dolog sokkal bonyolultabb.
Ugye mar lassan unalmas, hogy minden elmeletnek van egy ugyanolyan parja, ami latszolag ellentmond neki, de matematikailag megegyeznek.
Elterjedt nezet, hogy a newtoni gravitacio teljesen mas, mint az einsteini leiras. Nos nem mindig. Ha a sugariranyu zero koordinata-pontot a Schwarzschild sugarnal vesszuk fel, akkor a kozonseges newtoni egyenletekkel jol kozelitheto az einsteini gravitacio.
Pontosabban r=r-rs*gyok(2)-vel lehet elerni a legjobb egyezest, ha semmifele idodilatacioval nem szamolunk. Azzal meg pontosabb egyezes erheto el.
Az ember elsore nem is gondolna, hogy ettol a kis elterestol az ellipszis-palya nagytengelye lassan elore fog mozogni. Pedig igen, es nagyjabol ugyan annyit mozdul el, mint az Eintein megoldasban.
Az ok pedig egyszeru. Normal tavolsagokkal szamolva az ellipszis-palya zarul, tehat egyensulyi allapotban van. De ha rs*gyok(2) ertekkel rovidebb sugarat szamolunk, akkor megno a vonzo ero, ami kibillenti a palyat az egyensulyi allapotbol. A perihelium elore fog vandorolni.
Termeszetesen a newtoni megoldas nem ad szamot az sajatido es a koordinata-ido valtozasairol. Erre talan majd a bovitett Newton-Lorentz elmelet ad megoldast.
Idõ,mint olyan nem létezik! Mindenki salyát maga materalista világában érzékeli az "idõt" Nem volt,nem lesz,hanem VAN!
TC.sublimiter. Írd le légyolykedves a feltámadást matematikai képletekben!!!!!!
Nem latom ertelmet, tobb okbol.
Eloszor is matekkal felirhato egy megfigyelt folyamat. A feltamadast tudtommal meg nem latott senki, habar a bibliaban volt valami utalas ra, de ebbol egyenletet felirni....
Masodszor, milyen tulajdonsagai vannak a 'feltamadasnak', amit szamokkal le lehet irni?
Egy latszolagfizikustol azt hallottam, hogy a gravitacio nem lehet fenytores, mert ott a hullamhossztol fugg a toresi szog.
Mondom magamban, uristen. Es ez fizikus. Akkor lassuk. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyt%C3%B6r%C3%A9s
ha L1=20 es L2=10 az ugyanakkora toresi szoget ad, mint L1=10 L2=5. Tudni kellene szamolni. Ekkor minden hullamhosszu feny ugyanolyan sebesseggel terjed. Ez tortenik a vakuumban.
A prizman a feher feny szivarvanyszeru szetszorodasanak nem ez az oka, hanem a diszperzio. http://hu.wikipedia.org/wiki/Diszperzi%C3%B3
De ellenorizheto ez maskepp is.
Ki nem erti a fizikat, LOL
Tehat a gravitacio lehet fenytores, mert ott csak a sebesseg valtozasatol fugg a toresi szog, nem ugy, mint a diszperzioval megbonyolitott esetben.
A gravitalo tomeg fele egyre jobban lassul a feny. http://en.wikipedia.org/wiki/Schwarzschild_metric
Ennyire egyszeru.
Egyszeru fenytoresnel csak a feny sebessege valtozik. Minden hullamhosszu fenynek ugyan akkora lesz a sebessege. Tehat ha nincs diszperzio, akkor minden szinu feny egy szogben torik.
Ha az ido is kvantumos, akkor nem merhetsz egy adott idoegysegnel rovidebbet.
A Heisenberg-hatarozatlansag nem csak a
osszefuggesben ismert, hanem a -ben is. http://upload.wikimedia.org/math/4/d/e/4dec67c5ef710e91f46619b9421804bb.png
Ez azt is jelenti, tobbek kozt, hogy egy adott energia-valtozast nem tortenhet egy adott idonel rovidebb ido alatt. Ilyen ertelemben az ido is kvantalt.
Tovabba, ha vakuumban diszperzio lenne, akkor a tavoli csillagokrol erkezo feny kulonbozo spektrumban idobe el lenne tolva, mas palyaszakaszokat latnank.
Tudtommal ilyen nem tapasztalhato, tehat a vakuumban nincs diszperzio. Magyarul a diszperzio teljesen rossz cafolat a gravitacio fenytoreses magyarazatara.
Az idõ kvantumos típusú mennyiség. Mint ahogyan Planck E=h*f energia adagjai is kvantumos típusúak, de! Nem keverendõ össze a mérés-létrehozás-érzékelés kvantumossága, a lehetségesen felvehetõ állapotok folyamatosságának kizárásával.
Hogy jobban érthetõ legyen, vegyük Planck függvényét! Igaz, hogy egy-egy konkrét f értékhez, csak egyetlen energia kvantum tartozik, de a felvehetõ frekvenciák sora folyamatos függvényû. Azaz a fény kvantumossága egyben nem jelenti azt is, hogy csak adott kvantum sorozatok létezhetnének. Miután bármilyen frekvencia létezik, ezért bármilyen energiájú kvantum is létezik, f=0 --> f=infinity tartományban.
Az idõre éppen így érvényes, miután az igaz, hogy az óráinkban egy-egy konkrét frekvenciájú órajelet alkalmazunk forrás idõegységként, ezért maga az idõmérés típusa idõkvantumokkal történik, de! Miután tetszõleges frekvenciájú ( f=0 --> f=infinity tartományú) alap órajelet használhatunk, az idõkvantumok nagysága nem korlátos.
Azaz tetszõlegesen kicsin infinitezimális idõkvantumokat is használhatunk.
voltam itt pár hete, belemélyedtem a topicba és a szakirodalomba is. anélkül hogy nagyobb vitát robbantanék ki, pusztán közgazdászként gondolkodva felteszek egy kérdést, és kíváncsi vagyok az érvekre és ellenérvekre.
szóval mi van akkor, ha einstein tévedett a téridõ-relativitás elmélettel ? ha az egész nem igaz, ahogy azt sokan támadják és legalább olyan hiteles tudományos cáfolatai vannak a dolognak mint úgymond "megérteni a paradoxont" ?
mi van akkor, ha arra a nagyszerû tudományos felfedezésre alapozva hogy megalkották az atombombát az õ elmélete alapján kész tényként kezelik a téridõ görbületet meg hasonlókat is ? hiszen bebizonyosodott, hogy õ is tévedett több dologban amikben hitt, vagy amit tudományosan állított.
nem elképzelhetõ az, h ogy mivel a nyugat európai és egyesült államokbeli tudományos köröket szintén zsidók irányítják, így nem is szivesen ismernék el a tévedést, halogatják ameddig csak lehet, talán még egykét évtizedbe is beletelik míg tudományosan is lehet cáfolni és más elmélettel helyetetsíteni ?
Igen, az a furcsa, hogy ez nekem magyarazat, nektek nem. Peldaul a masik topikban a Feynman modszer egy egyszeru magyarazat arra, hogy miert megy a foton a legrovidebb uton.
Lathatoan nem erti ott senki, es emiatt agresszivek az emberek. En elmondanam, de az emberek jobb szeretnek harcolni az 'elveikert'. Valojaban csak duhosek, mert nem ertik.
Hát ja. Ezzel a "furcsaságggal" nekem is szembekellett néznem, amikor azzal jöttem elô, hogy a gyíkemberek köztünk élnek... Ezért írtam a szög-kalapács példát... ha az "építkezésben" egy részletre fókuszálsz, azt jobban láthatod mint a többi, de ne feledd: a cél az, hogy a "ház kész legen"...
Lol, a kapott szog ketszerese a newtoninak, pedig csak a fenysebesseg kiszamolasahoz hasznaltam az egyik Schwarzschild egyenletet, mit nemreg linkeltem.
A progi a fenti egyenlettel szamolja a feny iranyvaltozasat, tehat fenytorest szammol. dpx2 = dpx *c2*c2/(c1*c1); Ennyi.
Vagyis nem egeszen. Tomeggel rendelkezo testre fenyszeru belso mozgasokat kell szamolni. Ez hazi feladat. Az eredmeny tobb, mint meglepo. Nem en fogom leirni a megoldast.
v/c ami állandó. Mivel v-t nem tudjuk mérni (illetve értéke relativ más v-hez viszonyítva), ezért nem bizonyítható, hogy c állandó. Ez az ellentmondás úgy lett feloldva, hogy feltételezték, hogy s/t az állandó. Ez egy külsõ megfigyelõ által vizsgált rendszerre (lézeresdi, M.M. kísérlet stb.) megfelelõ, de mikor a megfigyelõ a rendszer része (ûrhajó, ikrek, stb.), már nem. Ez a tökéletes relativitás.
Pontosabban a Minkowski metrikaban a ds2 az allado. A tavolsag negyzete minusz a fenyut negyzete. Ha ket esemeny kozott a tavolsag egyenlo a fenyuttal, akkor a ds2=0. Ez a fenykup felulete.
Ez pedig nem egy Einstein cafolat. Csak annyi a lenyeg, hogy az einsteini egyenletek egy fenytorest irnak le.
De ez minden szamolas nelkul is nyilvanvalo a Schwarzschild fenysebesseg egyenletbol. A relativitas tokeletes. Az mozgo orak lassulnak, a testek osszemennek. De nem igaz, hogy erre nincs magyarazat. Van.
Az egesz egyszeru hullamfizika. Schrodinger es Lorentz ezt tudta, de keptelenek voltak elmagyarazni. Nem csoda, hiszen meg ma is szinte lehetetlen.
Az egesz fizika rajuk epul. Talan el kellene hinni azt, amiben hittek.
Kicsit visszaterve a newtoni gravitaciora. Az ember azt gondolna, ez lehetetlen, de polar-koordinatakkal biztos nem mukodik.
Semmi sem lehetetlen. A trukk az, hogy csak a gravitacios gyorsulasnal hasznalom a csokkentett r2 erteket. Nem irom ismet, hogy egyszeru, mert biztos bosszanto. xD
Mindezek ellenere valoszinu, hogy ez csak egy kozelites. De a Schwarzschild radius 100 szorosaig egesz jo az egyezes az Einstein egyenletek Schwarzschild megoldasaval.
A fenytores is csak a helyes sajatidovel adhat jo eredmenyt. Az einsteini egyenletek ezt mar tartalmazzak, tehat azok biztos helyesek. Termeszetesen. De a Lorentz-elv szerint is fel lehet irni a gravitaciot, meghozza fenytoressel.
Aki nem ismeri ez az egypont ketpont jelolest, annak talan ilyeszto is lehet. Pedig ismert dolgokat takatnak ezek. A hely elso derivaltja a sebesseg, a masodik a gyorsulas. A sebesseg a hely valtozasa, a gyorsulas pedig a hely valtozasanak valtozasa. Egyszeru.
A pontozast Newton talalta ki, "Az elsõ a Lagrange-féle jelölés, õ használta elõször a „derivált” kifejezést. A második a Leibniz-féle, õ differenciálhányadosnak nevezte (késõbb Hamilton differenciálkoefficiensként említi). Newton a deriváltat ponttal jelölte: \scriptstyle{\dot{v}} és fluxiónak nevezte." http://hu.wikipedia.org/wiki/Deriv%C3%A1lt
En d-vel jelolom ugyanezt. p a helyvektor, dp a sebesseg es ddp a gyorsulas. r = p.x; v = dp.y;
Itt addp.x az r.. ddp.x = (-g*m/(r2*r2)) + v*v*r;
Mig itt a szoggyorsulas van kifejezve ddp.y = -2*dp.x*dp.y/r;
A ddo {nalam ddp.y} szinte egy az egyben ugyan az. A ddt a sajatido es a koordinata-ido kulonbozosege miatt kell. A ddr {ddp.x}-nel a dpdp is r2-vel van szorozva, igy az en peldamban is jobb egyezes erheto el. Sot, a gyok(2) sem kell.
r2 = r-rs; ddp.x = (-g*m/(r2*r)) + v*v*r2;
Ez az origo eltolas mar onmagaban kiadja az ellipszis-palya nagytengelyenek vandorlasat. A sajatido mar csak kis mertekben valtoztat ezen, nem az az ok, hanem az origo eltolodasa a Schwarzschild sugarra.
Mielott barki nekikezdene a Schwarzschild megoldassal szamolni. Nem annyi, hogy betesszuk a newtoni helyere, mert az alabbi harom sorban mindenhol a dt valojaban dT, vagyis a sajatido derivaltja, amit teljesen mashogy kell szamolni, mint a dt-t. Sot az adott megoldas csak rs/2 egysegben szamolva ad helyes eredmenyt. Tehat mindent at kell skalazni erre, a fenysebessegtol kezdve az rs-ig bezarolag.
Ha a gravitacio egyfajta diszperzio mentes fenytores, akkor a tehetetlen tomeg is visszavezetheto egyfajta hullam-tulajdonsagra. Ha a hullamok racskent tudnak egymasra hatni, akkor az osszes tobbi ero felirhato erre a hatasmechanizmusra.
Ekkor minden anyaghullam racskent funkcional, es egy masik anyaghullam kepes megtorni ezen a racson. Ez valami olyasmi, mint a Bragg-diffrakcior, de a racs mozog, tehat jelen van a Doppler-eltolodas is.
A Bragg egyenlet es a Compton szoras egyenlete nagyon hasonlo. A hasonlosag nem veletlen.
Ha egy foton es egy elektron hat egymasra, akkor ennek a hatasnak az erossege a hullamhosszak kulonbsegetol fugg. Ez teljesen megfelel a Bragg-feltetelnek, ott is a hullamhossz es a d racstavolsag a fontos, ettol fugg a toresi szog.
A ket latszolag fuggetlen fizikai folyamat kozott szoros kapcsolat van. Ez egy hipotezis, mert pontosan nem tudom kiszamolni. De ha igaz, akkor ra lehet epiteni egy TOE-t.
Ha nem, akkor egy ujabb ertelmetlen szoveg kerult az amugy is ertelmetlensegekkel teleszort internetre. xD
Amennyiben az állandó mértékü gyorsulást egyenértékünek vehetünk egy homogén gravitációs mezõvel, (gyorsulásnál a sebesség következtében idõdilatációval számolhatunk? gravitációs mezõben kimutatható [elméletileg] gravitonok, gravitációs hullámok jelenléte) akkor megkülönböztethetetlenek lennének, de a gyorsuló mozgást végzõ test energiája nõ, a gravitációs mezõben levõi viszont nem. (eltekintve attól amit annak a testnek az energiájából vesz el ami létrehozza a gravitációs mezõt) Ha a tömeg az energia egyik formája akkor nem tekinthetõ állandónak, de akkor mégsem ekvivalens a gyorsulás és a gravitáció?