Azthiszem kezdem érteni, bár nem tudom. Arról tudtam, hogy a lélek "fejlõdik" több élet alatt, és ha "megvilágosodik -> buddha" akkor kikerül a körforgásból, és elér a ...ba (az most nem jut eszembe hogy mi). De az, hogy születés elõtt kiválasztunk egy feladatot és azt kell teljesíteni..., hát nem tom. Végülis így érthetõ naggyából az elmélet, ahogy leírtad, de kicsit nekem ellentmondásosak a dolgok. Bár mikor etika órán olvastunk tanokat, akkor is sok ellentmondást éreztem benne (nem voltam egyedül vele :-D)
A karma szerint ha negatív dolgot cselekszek akkor fájdalmas dolog "fog történni", ok-okozat törvény. Nade hogyan, mi dönti el, hogy mi negatív és mi pozitív dolog? :-o
Nah a karma-nak még utána olvasok majd egy kicsit. Egyébként azt kérdeztem az elõzõ üzenetembe a dolgokat, mert már tanultunk is róla, meg olvastam is a buddhizmusról, sorsról meg küldetésrõl nem volt szó :S Csak annyiról, hogy fejlõdik a lélek, tapasztalatokat szerez.
De ha így lenne, akkor miért nem tudja minden ember, hogy miért született, mi a sorsa, mi a célja? Azért mert a leszületés folyamán "elfelejtjük" (igazából nem, csak nem tudatos a dolog). Ezért voltak a természeti népeknél különbözõ rituálék, beavatások, a különbözõ korokba való lépéskor, hogy ezt felszínre hozzák. Mivel ezeket a mai társadalom kiírtotta (mivel primitívnek titulálta), így a mai embernek nehezebb dolga van, többek között ennek köszönhetõ a tinédszer kori lázadás jelentõs felerõsödése is. Az emberek elvesztették a kapcsolatot önmagukkal (az istenivel).
És hogyan lehet megismeri a karma -t Sajnos a karmáról nagyon keveset tudok, vannak itt akik hozzáértõbbek, talán õk megválaszolják.
Attól miért leszek szabad, hogy megismerem mik a szabályok és tudom mi miért történik velem? :-) Azért, mert így szabadon korrigálhatsz, szabadon fejlõdhetsz, nem pedig azon frusztrálod magad, hogy "miért vagyok ilyen szerencsétlen, mindíg rossz történik velem". De nem értem ezen mi nem érthetõ, hiszen így van ez "idelent" is. Ismered a szabályokat így szabadon mozoghatsz, elmehetsz bárhová, vásárolhatsz, csinálhatsz ami jólesik, ha megszeged a szabályt megbüntetnek, szerintem tök egyértelmû.
Az buddhizmus azt tanítja, hogy megvan írva elõre a sorsunk, meg céllal születünk mindig, megvan mindenkinek a helye? :-/ Errõl nem tudok nyilatkozni, nagyon keveset tudok a buddhizmusról.
A sorsát az ember maga alakítja ki, hiszen nem a sors dönti el például, hogy ha kimegyek az ajtón merre fogok elindulni, hanem én :S Igen a sors szó értelmezésével van a probléma. A sors nem azt jelenti, hogy meg van írva egy könyvben minden cselekdeted, és bármit teszel az sorsod és nincs döntésed. Képzeld el így: Katona vagy és kapsz egy küldetést (feladatot, ahogy jólesik): Keresd meg az ellenség táborát és mérd fel erejüket. Nem mondják meg pontosan, hogy merre menj, melyik pillanatban hova lépj, melyik fa mögött bujj meg, csak a célt kapod meg, hogy hogyan jutsz el oda nem mondják meg, az a te dolgod. Úgy is dönthetsz, hogy dezertálsz, persze azért kapsz büntit, ha elkapnak (nos a karma mindíg elkap, néha elõbb néha utóbb :)). Így van ez az életben is, mielõtt megszületsz kiválasztod a feladatod (nem kell nagy dolgokra gondolni, nem olyat választasz, hogy pl: megalapítom a Microsoftot és én leszek a világ ura :) ) pl.: barátság. Megérteni, hogy mi a barátság, hogyan mûködik, mit kiván az egyéntõl. Ennek megfelelõen találkozol emberekkel az életben, ennek megfelelõen jönnek a feladatok (nehézségek) és neked meg kell tanulni, hogy mi is az a barátság, ha sikerül következõ életedben más lesz. Mindez addig megy míg meg nem világosodsz (mert az nem megy egy élet alatt, csak akkor ha sok elõzõ ezt már elõkészítette), ha ez megvan kikerülsz a karmakerékbõl. Életünk a tanulásról szól, mely a szenvedésen keresztül történik.
Jelenleg így látom a dolgot, lehet, hogy ez nem igaz, nem tudom. Tanulok én is :)
De ha így lenne, akkor miért nem tudja minden ember, hogy miért született, mi a sorsa, mi a célja? És hogyan lehet megismeri a karma -t? Attól miért leszek szabad, hogy megismerem mik a szabályok és tudom mi miért történik velem? :-) Az buddhizmus azt tanítja, hogy megvan írva elõre a sorsunk, meg céllal születünk mindig, megvan mindenkinek a helye? :-/ A sorsát az ember maga alakítja ki, hiszen nem a sors dönti el például, hogy ha kimegyek az ajtón merre fogok elindulni, hanem én :S
Ha az ember nem dönt, a szamszára forog vele, és egyre mélyebbre sülyed. Akkor ez is egy döntés nem? (a döntés megtagadása)
Ez az egész "leszületik" téma, egy newage szinkretista cucc. A buddhizmus soha nem beszél ilyenekrõl, sõt. már amit a szó suggal is erõsen dharma ellenes. Nincsenek nagy célok, sors és hasonló dolgok. Ha lenne, értelmetlen volna amit a buddhizmus ír. Már ha van sors is értlemetlen a karma, mert akkor nem tudsz mást tenni mint ami a sorsod, tehát mi értleme? Ha tényleg így van akkor mik azok a különbözõ képességek amikkel az emberek születnek, miért van az, hogy minden embernek megvan a helye?
És aki ismeri a szabályokat, nem szabad, hanem rendes rab, aki nem csinál gebaszt a börtönben. Buddha is azért ült le a fa alá, mert nem volt hajlandó belenyugodni a szabályokba. Hogy tudnád élni az életed megfelelõen (megértve és rendzve a felmerülõ dolgokat), ha nem ismered a karmát és annak mûködését? Pont a karma szabályát ismerve leszel "szabad", hiszen így tisztában leszel azzal, hogy mi miért történik veled.
Ha az ember nem dönt, a szamszára forog vele, és egyre mélyebbre sülyed.
Ez az egész "leszületik" téma, egy newage szinkretista cucc. A buddhizmus soha nem beszél ilyenekrõl, sõt. már amit a szó suggal is erõsen dharma ellenes. Nincsenek nagy célok, sors és hasonló dolgok. Ha lenne, értelmetlen volna amit a buddhizmus ír. Már ha van sors is értlemetlen a karma, mert akkor nem tudsz mást tenni mint ami a sorsod, tehát mi értleme?
És aki ismeri a szabályokat, nem szabad, hanem rendes rab, aki nem csinál gebaszt a börtönben. Buddha is azért ült le a fa alá, mert nem volt hajlandó belenyugodni a szabályokba.
Pedig nagyon jól összefér a sors és a karma. Mielõtt leszületnénk eldöntjük miért jövünk mi a cél (sors, predesztináció) és ennek megfelelõen értékelõdik a karma is. (mégpedig azért mert ha valaki nem a helyén van az szenved, viszont a helyed minden esetben az, amit fent választottál = predesztináció). A Tibetieknek nagyon is igazuk van, csak az szabad aki tisztában van a szabályokkal :).
Én értem mit mondasz de te lehet nem érted amit mondok mert akkor nem írtad volna azt a badarságot a 2 kiló rossz karmáról.
Ugyanabban az értelemben nincs rossz karma és jó karma mint amilyen értelemben nincs jó és rossz sem.
Látom a Karma bonyolult tan...
A karma a szándékos tett. Nincs jó, meg rosz karma, azok késõbbi betoldások. De ha még nem is, akkor is beleférnek az elõzõ rendszerbe. Szintek vannak. A "világiaknak" még Buddha is a vallásos maszlagot nyomta a jóságról, erényekrõl, stb. Sõt, még a hülyébb szerzetesenkek is. Szutrák is mondják, csak olyan ind stílusban. Ha megérted kiderül, hogy nincs jó meg rosz, csak szenvedés, meg nem szenvedés. Ha szenvedést okozol, szenvedsz. Egyzserû visszacsapás. Nem kell misztifikálni. Könyen belátható. Ha gyakran megvered a szomszéd kölköt, egyszer megnõ, és visszagyepál. Ha dühödben bogarakat taposol el, a düh el fog emészteni, mert a düh már csak ilyen...
A 2 kiló rosz karmát csináltam, akkor kell 2 kiló jó is, és nullán vagyok, típusú gondolatok, kórosan nem buddhisták. Buddha okos fickó volt, és realista! A karma a tettek az élethelyzetek megoldásához annyi a köze, hogy a tudatállapot sokban meghatározza a reakciót, és annak hatását, vagyis hogy azt hogy éljük meg.
Az meg, hogy minden helyzetben, mindíg döntünk, persze... Minden döntés, amiket meg kell hozni. Ha az ember nem dönt, mások döntenek helyette.
Én meg az amatõr, azt hallottam van jó karma és rossz karma.
Gondolom, a rossz karmához az kellett hogy valamit ne igazán jól csinlájak, a jó karmához pedig az hogy igen.
Az élethelyzetek nem megoldandó problémák ?
Szerintem a nagy tudományosságoddal nem látsz tovább az orrodnál. Akkor te a nagy tanult buddhista mester csak úgy élsz bele a világba ? Nem gondolkodsz mikor mit kellen csinálni, mi lenne a helyes ?
Miféle leckét? Az élet, és maguk az élethelyzetek nem megoldandó problémák, amiknek van jó, és rossz megoldásuk. És nem is fõpróba. Minden helyzet éles.
Szerintem olyasmi lehet a karma, hogy szembekerülsz egy adott élethelyzettel és kiderül megtanultad-e a leckét.
Így nem probléma a szabad akarat. Dönthetsz rosszul is. Gondolom olyankor egyre élesebb helyzetekkel kerül szembe az ember.
Minden más döntés? Mármint a karmán kívül? A döntés ok-okozaton kívül? Ez is kb. olyan, hogy "az életemben az elsõ a buddhizmus, csak utána jön a család, a munka, a haverok, a kaja, pia, nõk, wczés, a net, stb..." Ilyenér bárki hozzáértõtõl kapni egy jó kis hátbaveregetést, hogy mennyire jó az ember humorérzéke. :D
Amit szabad akaratnak hívunk úgy általában, az simán megfér a karma mellett/benne.
Ez csak egy szóvicc veolt. De ha (ahogy mondod) valakinek megérett a karmája, úgyis megtalálja az utat, akkor a reklám is felesleges túlzás, mert ha megérett, megától is megtalálja. A beérett karma elen már maga Buddha sem tehet (A szutra amiben a fivéreket a csészéje alá rejti).
Én valahogy szkeptikus vagyok. A sors és a karma nekem nem igazán fér össze. A karma jelentése szándékos tett. Okok és okozatok, ebbõl áll a világ, minden más csak döntés.
Egyébbként csodálatos a Tibetiek részérõl hogy ebbe képesek voltak belecsempészni a predesztinációt, és megszüntetni a szabad akarat fogalmát a karmára hivatkozva. Taps, taps. Dehát az akkori uralkodóknak ez keltt a rendfentartáshoz arrafelé, és bevált :) Ettõl még maradok a szabad akaratnál, mert ha nincs, és minden karm,a akkor értelmetlenné válik a karma.
Ezt én most honnan tudhatom? Tapasztalataim szerint második olvasás után fölfogom, ami le van írva. :-) Bár a "keleten tett élménybeszámolóit" úgy értelmezem, hogy "keleten szerzett élmény nyugaton tett beszámoló", mert szerintem így több értelme van, de ha nem ezt akartad kifejezni, akkor jelezz. :)
"Hogyan kerülhetnék el azok, kiknek tudata állást foglal a klésák erõs mérgét? Még ha csak hétköznapi [életet] is élnek, akkor is elemésztik õket a klésák kígyói."
Juktasastika -52
Van egy pár dolog az írásodban, ami felkeltette az érdeklõdésem. Konkrétan arra nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi minden jön a buddhizmus után, és hogy pontosan kik azok a híres emberek, akik a keleti túrájuk után élménybeszámolókat adnak a nyugati világnak a buddhizmusról. Õõõõ.. de nem is.. :-)
Naív leszek [és cinikus szemnek nagyképû], de tulajdonképpen témánál vagyunk - ahhoz, hogy valaki kapcsolatba kerül a buddhizmussal, már egy önmagában jó karma. Más kérdés a mélység, és a látásmód. Nincs semmi hittérítés, reklámozni szoktunk helyeken, de csak elõadásokat.
Nézd, ha úgy nézzük 16 éve vagyok buddhista, tanításokat hallgatok, elõadásokra járok, a budapesti xy vonal centrumában lakom, szóval ez nem csak vallás számomra, ez az elsõ dolog, ez után jön minden más, szóval azért nem keveset tudok a buddhizmusról.
Az is igaz, amit te mondtál, de az a gyorsabb karma. Extrém példával: ha egy ember egész életében egy atombunkerben él [értsd biztos életkörülmények], elõtte egy piros gombbal, aminek megnyomásával mondjuk meghal 100 ember, és naponta egyszer kell megnyomnia. Nem történik vele semmi valószínûleg, természetesen fog meghalni, de ez a sok felhalmozott _rossz_ benyomás a következõ életében[esetleg -eiben] 99%, hogy tükrözõdni fog.
Szvsz: ha önként vállalkozott erre, akkor az az ok, ha ezt az életmódot rákényszerítették, az az okozat.
Megjegyezném, nagyon sok könyv szól errõl, de ne professzorok, vagy híres emberek keleten tett élménybeszámolóit kell elolvasni...
"Ha mohó voltál, valószínûleg szûkösen élsz következõ életedben. Ha férfiként tárgyként kezelted a nõket, nõként születsz újjá."
Számomra nagyon extrém a karama ilyen büntetõ mechanizmusként való értelmezése.
Sokkal életközelibb, és mindenki számára megfigyelhetõ, hogy a mohóság már abban a pillanatban magában hordozza a szûkölködést, amint az megjelenik. Nagyon egyszerû példával: Egyszer semmi pénzem nem volt, és anyumtól kaptam egy ezrest. Nagyon örültem neki, mert így lett pénzem kajára, meg tudtam venni a buszjegyet, egy csokit is tudtam belõle venni. Szóval örömködtem. :) Félretettem az ezrest a polcra, tíz perc múlva meg újra a kezembe került. Hirtelen elfogott egy olyan gondolat, hogy "Miért csak ennyit? Adhatott volna többet is. Ezen még egy doboz cigit sem tudok venni, moziba sem tudok elmenni rajta."
Aztán belémnyilalt, hogy valójában ez jelenti a szenvedést. A dolgokra lehet elégedetten, és elégedetlenül tekinteni. A mohóság már magában foglalja a saját bûntetését, az elégedettlenséget.
Most olvastam el: Sokféle meditáció létezik, de vonalanként változhat ennek a száma.
3 féle meditációt lehet nagyban elkülöníteni:
Meditáció az ürességen - azthiszem ez a zen buddhizmus alapja, elnézést ha rosszul tudom Meditáció az energiacsatornákon - titkos meditációk, elvonulás, elõkészítõ meditáció, beavatás elõtte szükséges - gyakorlattól függ Meditáció buddhaformákon - Gyémánt Út, ezeken meditálok én is [+ megvan a phowam, ami energiacsatornás gyakorlat]
A modern, nyugati buddhizmusban az orrhegynél ki- és beáramló levegõre koncentrálnak. Amit te leírtál nagyon hasznos, de nem meditáció. A buddhizmus célja a tudat természetének megismerése, az elválasztás megszüntetése [ki tudnám fejteni amit írok, de most nem ez a lényeg] és a spontán, szünet nélküli öröm és együttérzés.
A világ egy tükör számunkra, ami a múltban elültetett benyomások kivetülése. Kézzelfogható módon elmondhatjuk, ha sokat tanulsz, jó állásod lesz - ez teljesen ugyanígy mûködik azzal, hogy hová születsz: nem elhanyagolható, hogy Afrikába, vagy Ny-Európába. Az elõzõ életeidben tett cselekedeteid eredménye. Ha mohó voltál, valószínûleg szûkösen élsz következõ életedben. Ha férfiként tárgyként kezelted a nõket, nõként születsz újjá. (a buddhizmusban nincs nemi felsõbbrendûség) A mantra amit leírtál helyesen OM MANI PEME HUNG (tibeti) OM MANI PADME HUM (szanszkrit) nyugati nyelvre lefordítva az összes, 2550 éve élt Buddha által adott 84.000 tanítás esszenciája - tehát nagyon hasznos. Mivel minden lénynek boldogásgot kívánsz vele, egyszerûen eltûnnek a félelmeid bizonyos idõ után - sok gyakorlás kell hozzá, nem kétséges..
Ezt a pár sort egy amolyan irányzékként írtam le - a buddhizmus sokkal több ennél. Buddha életében elmondta az akkori tanítványainak, hogy nem kell elhinniük neki semmit - a buddhizmus _tapasztalati_ vallás. Azt is mondta, ne követõim, kollégáim legyetek :).
A buddhizmus keletrõl terjed át nyugatra. Többféle egyház van - aminek én tagja vagyok, abból 23 van Magyarországon, és többszáz a világ más pontjain.
Nem vagyok hittérítõ vagy efféle, csak nem szeretem az olyan típusú hozzáállást, mint #13...
Mindezek után akit komolyabban érdekelne egy ilyen, és lenne rá ideje a gyakorlásra, írjon egy privát üzit.
Ui.: Az egész egyház nonprofit, a fenntartársa bejövõ pénz többnyire az adó %1. Mi nem szoktunk utcán pénzt kérni, vagy ilyesmi.
Egyébbként, ha már... A tanárúr lebeszélt a dolgozatötletemrõl... Ellenben kérte a linket. És ha Õ ide baszabadul, mind megvilágosodunk, mert amit õ nem tud a buddhizmusról, az nincs!
Hát az elég cinkes, hogy ezeket, amik itt elhangzottak nem mennek fejbõl, de még azt sem tudod, hol keresd õket, miközben egy ilyen iskolába jársz.
Ami ide idéztem, azt majdnem mind megtalálod ezekben az írásokban:
Buddha beszédei Dhammapada A középút filozófiája (Fehér Judit) Nagarjunától, amihez csak hozzá lehet jutni. Lankávatára szutra / Szív szutra + jogacara filozófia Gyémánt szutra Ajahn Sumedho írások Pátimókkha
Ezekbõl a legtöbb elérhetõ neten, szóval inkább a mû címeire hivatkozz, mert egy fórumra hivatkozni egy dolgozatban enyhén szólva nem stílusos.
Én a Kõrösi Csoma Sándor Buddhista Egyetemrõl tudok, az esetleg ugyanez, vagy másik iskola? Tudtok róla valamit?
No, mivel jók voltatok, kaptok egy ajándékot:
"Az irat azt mondja, „ Mikor belépsz a formátlan meditációba megtapasztalod hogy minden dolog közömbös és eléred a nyugalmat, mert nincs tárgy ami megzavarná.” Ez azt jelenti hogy minden érzõ lény alapvetõen a megvilágosodottak birodalmában létezik, tehát már nincs hová belépni. Így van: Mikor egy ember összezavarodik, és nemtudja hogy merre van kelet és nyugat, aztán rájön hogy a kelet valójában nyugat, és nincs már kelet amerre menni kellene. Mert az érzõ lények dualisták, azt hiszik az illúzót el kell hagyni és az igazságba kell behatolni, de mikor megvilágosodnak, rájönnek hogy a valóságon kívül nincs másik valóság amibe be kéne lépniük. A jelentés itt ugyanaz, belépni belépés nélkül, tehát úgy hívják, belépés. Miért? A belépés, és nem belépés lényegében ugyanazok, ugyanaz a kozmosz. A „tanulmány az ébredõ földrõl” azt mondja: „ ha az érzõ lények megértik a gondolat nélküliséget, ezt nevezik belépésnek az ilyenség kapuján.”"
Ebböl a mûbõl van a szemelvény: "Megmunkálni és megérteni a Huayen belsõ jelntését: A zavarodottség megszüntetése, és visszatérés a forráshoz (Buddha tudat) Írta Fazang" (nyersfordítás, tehát kéretik nem fikázni, még csiszolgatom)
Hát igen. Én a Kínai nyel melett döntöttem, és sokkal több Buddhizmust tanulok mint Mini... Ja és talán abban 1%-nyi emberben vagyok aki nem teljesen Tibet mániás.
Egyébbként igen. Jelenleg nagyából bölcsész diplomákat adunk ki. Hivatalosan "Buddhista Tanító" szerepel a diplomában egyébbként.
És hogy a cél mi? A legambíciózusabb cél, hogy bábáskodjunk a magyar Buddhizmus létrejöttében, ebben a kaotikus korban.
Diplomát, esetleg nyevvizsgát, attól függõen, milyen szakirányos vagy. :) Én pl. a buddhista tanító szak mellett japán nyelvi és kultúrtörténeti szakirányos vagyok, tehát adott, mit szeretnék kezdeni. :) De legszivesebben egy buddhista óvodát szeretnék nyitni/vezetni. :)
Ha gondolod, egyszer keress meg és körbevezetlek. A www.tkb.hu oldalon elég sok infó van, bár tudom kicsit nehezen kereshetõ az oldal. Csak sajnos még nem sikerült a rendszergazdának idõt keríteni hogy helyrerakja :) Egyébbként másodévesvagyok, és eddig minden létezõ tesztem és dolgozatom megvan gépen. Igaz csak a sajátjaim, de ha érdekel, küldj egy mailt (aszem fentvan itt) és átküldök pár jobban sikerül anyagot. Meg van iskola újságunk is, ami a suli könyvtárában is olvasható, abban is sok az érdekesség.
Igen, azt szívesen fogadnám. Egy ideje fontolgatom hogy elmegyek Buddhista Fõiskolára.
Ami pedig a publikosságot illeti, hát ezek elméletben egyáltalán nem publikusak. De ha jó jegyet kapok, szívesen elküldöm mailban, ha érdekel :)
A TKBF-en tanulok. Kibontva a Tan Kapuja Buddhista Fõiskola (igazából már egyetem) hallgatója vagyok, immáron második éve. Dharma tanító, és Kínai szakokon. Ezért kell ebbõl vizsgáznom.
Mennyire publikus egy ilyen dolgozat? Kíváncsi lennék rá. Hol tanulsz ahol ilyenbõl kell vizsgázni?
Szerintem semmi sem tiltja, hogy innen másolj amíg megjeleölöd hogy innen másoltad (hogy kitõl az szerintem felesleges)
Srácok, egy igazán Boddhiszatvikus tettet kérnék tõletek. Holnap vizsgáznom kell Buddhista Ismeret elmélet témakörben, és vizsgára egy jól sikerült beadnivaló dolgozattal kéne besétálni. De témát nem igen találtam, amíg be nem kukkantottam ide. Megengednétek, hogy pár hozzászólát innen kimásoljak, és ismeret elméleti szempontból elemezve dolgzoatként felhasználjam?
Megmentenétek szegény érzõ lény személyemet a dologgal, ugyanis ha nem viszek dogát meghúznak, ugrik az ösztöndíam, és mehetek koldulni mint a szerzetesek.
Na? Légyszi, légyszi, légyszi!
Nem, félreértesz. (egyébként valóban sokkal ritkábban fórumozok, mint mondjuk 1 éve) Eddigi is tisztában voltam a nézõpontokkal és egyéni valóságokkal csak egy egészen más szinten.
Azért, mert a valóság amit valóságnak érzékelünk nem létezik univerzális abszolút formájában (illetve egyáltalán nem, nah mind1 nem egyszerû, illetve az csak leírni nem tudom). Mindenkinél más és más. A nézõpontot egyébként egyénre is cserélheted, ugyanaz. De hogy kérdésedre válaszoljak, valószínüleg azért, mert még én is szokom a gondolatot
Abszolút, de ne ez hozza meg a könyv értékét számodra. Hiszen minden csak nézõpont kérdése :).
Véletlenek nincsenek, s mivel így van így az ember nem véletlenül fut össze egy könyvvel sem. Ami felkelti az érdeklõdését az embernek, úgy érzi segítene abban, hogy megtalálja a válaszokat (mert a válaszok nem a könyvekben vannak, aki abban keresi nem találja). Innentõl kezdve azthiszem felesleges az a kérdés, hogy mennyit tudok hasznosítani belõle.
Ha úgy érzed vedd meg õket, a benne lévõ gondolatok eléggé közel állnak civilizációnkhoz. (mivel amerikai elõadásokból van összerakva). Ennek a szerkezetnek köszönhetõ egyébként a könyv nagy "segítsége" ugyanis minden fejezet végén kérdések vannak (amiket az ottani hallgatók tettek fel) és azokra jó kis válaszok, ebben a formában talán emészthetõbbé is teszi az egészet, mint maga az "elõadás"-rész. De persze ez is csak nézõpont kérdése :)
Én is rendszeresen olvasom az nwo topicot, részben azért tettem be aláírásnak az idézetet, hogy folyamatosan emlékeztessen rá, hogy nem mindig bölcs dolog hozzászólni. :)
Ha esetleg elkezdedenéd olvasni, szerintem mindenképpen a szellemi materializmus meghaladásával kezdd, az pont ezzel magunknak sem hihetünk résszel foglalkozik :)
Valami olyasmi gondolatok kavarognak bennem, hogy sokszor még magunknak sem hihetünk, nemhogy másoknak. Természetesen nem rossz értelemben. Nem is tudom hogy pontosan kifejezni.
Azért, mert a bûnös cselekedet téma éppen asztalon van nálam és az NWO topikba írás közben jöttek gondolatok és azokra volt ez a két idézet a megfelelõ válasz. Mert ugye véletlenek nincsenek :)
"Amíg a bûnös cselekedet nem hozza meg gyümölcsét, az ostoba azt hiszi, a bûn olyan, mint a méz, de mihelyt gyümölcsöt hoz, szenvedés sújtja az ostobát."
"A bûnös cselekedet olyan, akár a frissen mert tej. Nem romlik meg rögtön, hatása szunnyad, mint a hamuval borított parázs, és úgy követi az ostobát."
Sziasztok! Most sikerült rátalálnom a topikra és (idõ hiányában) csak gyorsan átfuttam és gondoltam megosztok veletek két könyvcímet, amelyeket mostanában olvasok és nagyon érdekesek. Nem kifejezetten Buddhával foglalkoznak, viszont érintik a témát, kicsit más a megvilágítás, szerintem hasznos mindenkinek, és egyben nehéz olvasmányok (lehetnek, egyénfüggõ) is ezek.
Csögyam Trungpa - A szellemi materializmus meghaladása A szabadság mítosza
Mindkettõ a Farkas Lõrinc Imre Könyvkiadónál jelent meg. Találtok mindkettõrõl a neten leírást.
én most erre vagyok rákattanva... :) nameg, dec. 20án ebbõl fogok vizsgázni. :D
Köszi, segítettél. Ezek szerint ezt magyarázza Nagarjuna így: "52- Hogyan kerülhetnék el azok, kiknek tudata állást foglal a klésák erõs mérgét? Még ha csak hétköznapi [életet] is élnek, akkor is elemésztik õket a klésák kígyói." Juktasastika
Éppen azért nem értettem az idézett szöveget, mert nem gondoltam, hogy itt a kéjsóvárság testi, a vágy pedig szellemi vonatkozásban értendõ. Amirõl írtál, arra utaltam a #153-as hozzászólásban. A hatodik érzék nem a "harmadik szem", hanem ugyanúgy szennyezett, mint a másik öt érzék. :-)