És a technológiai fejlõdés nem lesz lassabb, hanem inkább egyre gyorsabb. Mi pedig kivonjuk magunkat belõle kb.80 évig.
Ezan részén csak mosgoly. Mondom, a fotovoltatikus cellák és szélkerék árcsökkenésének exponenciális részének már vége van. Kb. ez amit tudnak. A bibi az, hogy nagyságrendi javulás esetén sem jelentene konkurenciát a nukleáris termelésnek, mert nem szabályozható, nem tervezhetõ. Tényleg ilyen kibaszott nehéz megérteni a hálózati stabilitás alapvetõ követelményét...?
Be leszünk betonozva feléjük újabb 50-60 évig, csak most nem tankokkal fognak minket sakkban tartani.
Ismét, hol a frászkarikában van a bizonyítása ennek...?
Kb. azt a szintet képviseled, mint amikor a hajózás kezdett áttérni a vitorlásokról a gõzhajókra. A vitorlásokat nem lehet helyettesíteni.
Tévedés. A bibi ugyanis az volt amikor ezt mondták, hogy pocsék volt a hatásfoka a gõzgépnek és a világ számtalan helyén nem volt még ipari léptékû szénbányászat. Tehát a hajó elment volna a célállomásig, de önerõbõl nem jött volna vissza, mert ott nem volt szén. Ezen lehetett változtatni. Azona nem tudsz változtatni, hogy szél akkor fúj amikor kedve tartja és nem akkor, amikor kell.
Igen, azt én is megtaláltam, hogy mikor kezdték forgalmazni a napelemeket, de azért az óriási robbanás kicsit késõbb kezdõdött.
Állítottam, hogy a napelemek több, mint 50 éve vannak már közforgalomban. Erre forrást kértél, amit megadtam. Utána megmagyarázod, hogy ez miért nem jó. Már az 1950-es évek végén is lehetett venni akár négyzetméterre napelemtáblákat, csak a gatyádat ráfizethetted. Az, hogy mégis kisebb alkalmazásokban terjedt el, mint órák, számológépek, hordozható rádiók, az a magas költségeknek köszönhetõ. Ettõl függetlenül mégis a piacon voltak, és ha arra volt igényed, akkor is szerelhettél a házad tetejére napelemet...
És a technológiai fejlõdés nem lesz lassabb, hanem inkább egyre gyorsabb. Mi pedig kivonjuk magunkat belõle kb.80 évig.
Elõször is miért vonnánk ki magunkat? Még Paks I. és Paks II. együtt sem fogja tudni a teljes országos energiaigényt lefedni, ha pedig Paks I. leáll, akkor ismét ott tartunk, hogy kb. az országos igény felét képes ellátni csak. Vagyis kiegészítõ energiaforrásokra akkor is szükség lesz. Ha a napenergia olcsóbb lesz, mint a foszilis energia, akkor semmi akadálya annak, hogy naperõmûveket építsünk. Ugyanakkor már párszor leírtam, hogy naperõmûvekkel a teljes országos igényt nem tudod kielégíteni.
De a világban nincs mindig minden rendben... Elég csak egy háborúra gondolni, ahol megsérül még 1-2 erõmû. Háborúk márpedig folyamatosan vannak.
Lehet, hogy el vagyok maradva, de tudsz nekem felsorolni olyan esetet, amikor mûködõ erõmû ellen hajtottak végre katonai támadást? Én egy olyanról tudok, amikor egy még be nem fejezett erõmûvet támadtak meg (Osirak, izrael által, 1981).
Ellenben nézzük csak meg például mi történik, ha megtámadják Ercsinél a MOL olajipari telepét? A környezetszennyezés és emberi következmények tán kisebbek lennének, mint egy reaktor esetében? Én ebben kételkedem. Hozzáteszem olajipari létesítményeket nagyon szeretnek támadni katonai akciók során... Azt pedig gondolom elismered, hogy kizárható az, hogy emiatt bezárják és felszámolják a MOL telepét...
az elkülönített állami pénzalapok bevételeinek és kiadásainak alakulásáról 2013. október hó":
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
Tárgyévben a bevételek és kiadások egyenlegeként 22,7 Mrd Ft aktívum képzõdött, így az éves nyitó pénzkészlettel együtt az Alap betétállománya a hónap végére elérte a 226,2 Mrd Ft-ot.
Szükséghelyzetben (ukrán, vagy orosz polgárháború tör ki) onnam vesszük ahonnan lehet. Lásd Izrael.
Energetikai kérdésekben a Greenpeace helyett sokkal jobban jársz, ha a kutyádat kérdezed. A kutya ugyanúgy nem ért hozzá, viszont mindig hûséges és szeretõ társad marad, akármit is gondolsz az atomenergiáról.
Igen, azt én is megtaláltam, hogy mikor kezdték forgalmazni a napelemeket, de azért az óriási robbanás kicsit késõbb kezdõdött. A 70-es években max a számológépeket hajtotta napelem, ma már napfarmok léteznek. És a technológiai fejlõdés nem lesz lassabb, hanem inkább egyre gyorsabb. Mi pedig kivonjuk magunkat belõle kb.80 évig.
Azért az üzemeltetési költségekben egy szélerõmû és egy atomerõmû között van némi különbség ;)
Azt pedig tudom, hogy létezik a nukleáris alap, de vajon az fedezni képes pl. fukusima bontásának kb. 10Mrd usd-s költségeit is? Ha közben máshol is baj történik, azt is? Vagy ez olyan, mint a biztosítás? Matematikai eséllyel ki van számolva, hogy mennyire lehet szükség normál körülmények között. De ha beüt a krach, ki fog helytállni valójában?
Itt pl azt írják, hogy "Az anyagi felelõsség vállalására Magyarországon még kevesebb esély van, mint Japánban. Az üzemeltetõ MVM maximálisan 34,6 milliárd forintig vonható felelõsségre, ami a valós károk töredékét fedezi. A beszállítók pedig semmilyen felelõsséggel nem tartoznak. Így ha valamilyen hiba vagy tervezési hiányosság miatt egy nagyobb nukleáris baleset történik, a magyarországi és európai áldozatok nem számíthatnak semmilyen kártérítésre." Persze egy greenpeaces nyilatkozta, nem tudom mennyire igaz. Az atomenergiával az a baj, hogy ameddig minden rendben van, addig kvázi olcsó. De a világban nincs mindig minden rendben... Elég csak egy háborúra gondolni, ahol megsérül még 1-2 erõmû. Háborúk márpedig folyamatosan vannak.
Fûtõelemet az angolok ugyanúgy tudnak gyártani nekünk, mind paks-1, mind Paks-2 részére. Ki lett próbálva, mûködik.
Németországban lángoló szemû próféták szavait harsogva taposták el gátlástalanul azokat, akik szakmai alapon szembe mentek az õ zöld vallásuk hittételeivel ("napszél isten, atomsátán").
Ennek az lett az eredménye, hogy miközben Németország az igényének 10%-át állítja elõ megújulóból, az áram ára a miénk másfélszerese, miközben a megújulóba vastagon dõl az adópénz. Ennek dacára a a villamos energiaigényük legnagyobb százalékát szénbõl állítják elõ. Ennek az lett a következménye, hogy a CO2 kibocsájtásuk tavaly már nõtt.
Tehát ráköltötték a gatyájukat, a környezetszennyezés meg nem csökkent.
Ide vezet ha a lakosság energiaellátását légvárakra tervezik és a megsértett próféta nagyképûségével dobják félre az energetikusok szakmai véleményét.
Majd akkor típusú dumákra és szélsõbalos populizmusra ugyanis nem alapozható a lakosság áramellátása.
No hát pontosan errõl beszélek, hogy összemosod az általánosságokat a mi helyzetünkkel. NEM vehetsz mástól uránt, csak az oroszoktól. Be leszünk betonozva feléjük újabb 50-60 évig, csak most nem tankokkal fognak minket sakkban tartani.
"Alaperõmûveket nem lehet velehe helyettesíteni. Pont. Fizikai képtelenség. Pont."
Kb. azt a szintet képviseled, mint amikor a hajózás kezdett áttérni a vitorlásokról a gõzhajókra. A vitorlásokat nem lehet helyettesíteni. Szél mindenhol van, szén viszont nincs. Kicsi a rendelkezésre állás. Képtelenség. Ráadásul sokkal drágább is. Röhögünk is a konkurencián, amelyik olyant vett. Pont. Aztán látjuk mi lett a vége. Érveket mindenre lehet találni. A politikát pedig azért kell összemosni a fizikával, mert ez a valóság. A kasszánál a számla végösszegét kell kifizetni, nem pedig egy has számot az átlag USD/GWh-ról.
A német cégeknél, amelyek napelemeket termelnek viszont egyre több a magyar munkaerõ :) (a futárszolgálatoknál is)
A napelemeket jelenleg a megváltozott támogatási rendszerben (áram árába épített) azért telepítik, mert már olyan áron van az elektromos energia, aminél a "ha süt a nap" akkor fizetnek kilowattonként 15 centet is pozitívum.
A legnagyobb német naperõmûvet pedig a Canada Solar Inc. napelemeibõl építették fel. :)
Ezzel együtt a kivitelezést mindenhol német cég nyerte tudtommal (a fenti esetben is a GP JOULE Gmbh volt a kivitelezõ), tehát Drubowski teljesen jól mondja, a németek továbbra is élvonalban vannak a naperõmûvek és szélerõmûvek építése terén. Csak ennek az árát a német adófizetõk fizetik a kasszánál...
Az üzemeltetési költségekkel nem számolsz!!!! Csak a beruházással. Az urán ingyen van? A kiégett elemek tárolása ingyen van
Én élnék a gyanúval, hogy az benne szerepel a költségekben, hiszen említették ugyebár, hogy az uránt is az oroszoktól vesszük. Persze biztosat akkor tudunk, ha nyílvános lesz a szerzõdés.
A szél ingyen van? Ja igen, ez ingyen van :)
Egy szélturbinát is karban kell tartani, tehát üzemeltetési költségek ott is vannak...
Erre mutass forrást!
"1956 - The first commercial solar cell was made available to the public at a very expensive $300 per watt. It was now being used in radios and toys."
Sajnos itton a politika elérte az, hogy bármiféle komoly állami beruházás ellen tiltakozzanak, mert sok zseni ebben éli ki magát, mint afféle társadalmi ellenállásban, hogy fityiszt mutathat a kormánynak. Ez ma a kétbites magyar állampolgár szellemi szintje sajnos sok esetben.
Így sikerült elérni azt, hogy pl. az M0 keleti szektorának nyomvolna olyan szar, amilyen. Mai napig röhögök, hogy pár település miféle sikerként élte meg, hogy de jó, hogy nem feléjük és messzi van az út. Ha tudnák, hogy mindne hátránya ellenére micsoda gazdasági áldás ez. Szigetszentmiklós és Csepel között 25 éve a nagy büdös semmi volt. Hogy most mi van. Csak egy gyors csekkolás kell a mûholdfotón. És valakinek ez nem kell...
A világon számtalan országtól vásárolhatsz fûtõelemet és uránércet is. Az urán árára egyébként gyakorlatilag immúnis az atomáram. 2000 óta kb. 12-szeres lett az uránérc ára, az atomáram itthon emiatt kb. 0,2 Ft-tal lett drágább...
Jártál Németországban? Szinte minden házon napelem, napkollektor van.
Melyik részét nem érted, hogy így is röhejesen kevés áramot termelnek és már kétszerese az áram ára a franciának, akiknél "véletlenül" az atomenergia részaránya ~75%?
De nyilván õk teljesen hülyék.
Igen, pontosan azok. A világ olyan országai, ahol nem populista alapon megy az energetika rajtuk röhög, hogy mekkora idióták ezek, köztük a franciák, mert a német áram nagy része francia atomáram... Tehát az olcsó német atomáram helyett vesznek drágán francia áramot, ami meg atomáram és olcsó. Ha ez nem hülyeség, akkor nem tudom, hogy mi az...
Hogy mennyibe került ezen napelemek telepítése, arra nyilvánvalóan nem fogsz tudni válaszolni.
Óóóó, bocsáss meg, hogy fejlbõl nem tudok egy lényegtelen adatot. A lényeg az output. A francia áramár kétszerese a német. Pont. Biztos viccbõl kerül ennyibe és biztos viccbõl fiezetnek mindenféle plusz járulékot a "zöld" áramért. Elárulnád, hogy pl. hogyan "zöld" egy termelõ, amit csak a szennyezõk tartanak el...? Közgazdaságilag mi ez, ha nem képtelenség...?
Kérlek szólj, hogy hol számoltam el magam...
Ott, hogy az atomerõmû rendelezésre állása 0,9 feletti, a szélenergiánál meg a világcsúcs is kb. 0,5. Paff... A modellben hol van a szélerõmûvek tartalékkapacitása, ha nem fúj a szél? Ja, hogy sehol. Megint paff...
Üzemeltetésrõl szó nincs egyelõre... ugye az urániumot vásárolni kell, a szél "van".
Egy atomerõmû életciklus költsége kb. 90%-a felépítés és eleve 60 évre tervezik. A világon nem volt olyan szélkerék, ami 20 évet kibírt volna, Ausztriában menve kb. az látom, hogy a szélkereket kb. 10%-a folyamatosan szét van szerelve...
A kiégett fûtõelemeket tárolni kell. A biztonsági kérdések össze sem hasonlíthatóak.
Jelenleg a szélenergia termelésbe többen halnak meg, mint az atomenergiában. Lásd itt. Az erõmû ára meg tartalmazza azt, hogy biztonságos legyen.
Az atomerõmû kitermeli és kötelezõen törvényileg elõ van írva, hogy a saját eltakarításának és hulladék lerakás költségét ki kell fizetni. Hallottál már errõl az alapról...? Ellenen kérlek mutast meg azt, hogy a szélfarmok eltakarítása hol van elõre a finanszírozási rendszerben? Sehol. Paff.. Kicsit sok itt már a hasraesés...
Értem én, hogy egy szélfarm élettartama kevesebb, mint egy atomerõmûé, de még mindig nem látom, hogy miért lenne töredék ára az atomenergiának.
Mert hiába az azonos beépített teljesítmény, ha azt az év töredékében hozza. Ha nem, akkor más termel helyette, amit fel kell húzni és mivel alacsony annak kihasználtsga az is drágán termel. A szélfarm élettartam töredéke egy atomerõmûvek, tehát többször fel kell húzni az atomerõmû teljes életciklusa alatt. Labdába nem rúg a szélenergia gazdaságosság és tervezhetõség terén az atomohoz képest. Alaperõmûveket nem lehet velehe helyettesíteni. Pont. Fizikai képtelenség. Pont. A 100 éves élettartamú atomreaktorral pedig megmosolyogtattál... Nyilván tudsz pár példát hozni ilyenre :))))) LOL
Az élet bizonyítja azt, hogy a 20-25 évre tervezett 2. gen nyomottvizes reaktorok tudnak 50 évet. Az új erõmûveket 60-80 évre tervezik úgy, hogy a biztonság felé térve mondanak ekkora számot. Szóval röhögés helyett inkább szállja kicsit magadba...
Hja, errõl talán a fukusimai halak tudnának beszélni...
Szezon és fazon esete. Az idõjárásba a katasztróa sem buzerált bele. Igen, történt nagy mennyiségû radioaktív kibocsátás, de attól az idõjárás nem változik.
A közhelyes akksis puffogatatásod is unalmas. Talán fel kellene fogani, hogy az általad említett technológiák exponenciális árcsökkenésének vége. Kb. az a max. amit tudnak. A mai szélkerekek elég közel vannak az elméletileg lehetséges hatásfok maximumhoz és radikálisan olcsóbban sem gyárhatóak. Soha nem lesz a szélerõmû egy atomerõmûnek, mint alaperõmû konkurencia, mert a szél az akkor fúj, amikor kedve van és ehhez képest még drága is a lelkem...
De a legviccesebb azért vagy, mert nagy mellénnyel kiállsz valami olyan mellett, aminek a valós számait letitkosították lásd cikk. LOL.
Ami az üzlet pénzügyi és nem mûszaki részére vonatkozik. A két techonlógia között alsó hangon egy nagyságrend eltrésés van. Nincs mirõl beszélni... Tök jó, hogy a politikát lazán összemosod a természettudományos részével...
Ha nem tévedek a németek azért is tolták nagyon a megújulókat, fõleg a válság idején mert ezzel kicsit pörgették a belassult gazdaságot, mivel többnyire német cégek gyártják és építik ezeket a szélfarmokat, napelemeket stb...
"Elsõ körben ott, hogy a szélfarmok éllettartama nagyságrendileg 15-20 év (pár gyártó van, aki 25 évvel számol, de általában 15-20 év az általános idõtartam.
Tehát alsó hangon ha csak 40 évig is üzemel Paks II., és a második 20 évre a szélerõmû költség azonos teljesítményhez legyen fele az eredetinek (technológiai fejlõdés), tehát 12+6 = 18 milliárd. Vagyis nagyságrendileg egy kategóriába esik. "
LOL. Gondolkodj már! Az üzemeltetési költségekkel nem számolsz!!!! Csak a beruházással. Az urán ingyen van? A kiégett elemek tárolása ingyen van? A szél ingyen van? Ja igen, ez ingyen van :)
"A napelemek azért már több, mint 50 éve forognak a közkereskedelembe, a fõ különbség az áruk."
Azzal együtt, hogy magával a Paks II. körüli eseményekkel én sem vagyok elégedett, maga a problémára adott válasz logikáját én látom.
Szó se róla, én is jobban örülnék, ha a fogyasztás csökkentését támogatná a kormány (például a német EnEV-hez hasonló megoldásokkal), csak a probléma az, hogy az ehhez szükséges pénzügyi háttér itthon nincs meg. Arra meg senki sem fog gigászi hiteleket adni, hogy csökkentsük az ország energiafogyasztását, és ez hosszú távon jó befektetés az országnak.
De ha végignézünk a lehetõségeken, én nem látok olyan jó megoldást, amelyik megfelelne az áramtermelés problémáira. A fosszilis energiára én nem szívesen építenék, noha kikopni max. akkor fog, ha drasztikusan elkezd emelkedni a fosszilis üzemanyagok ára.
A fúziós energia nagyszerû alternatíva lenne, ha egyszer eljutnánk a kereskedelmi szintû fúziós erõmûvekig. De ez még az optimista becslések szerint is legalább 30 év. Amíg pedig kiforrja magát, még több.
Mi marad? Én a vizierõmûveket is támogatnám (amúgy is vállaltuk a Duna szintszabályozását), csak éppen iszonyatos környezeti változásokat hozna, és legalább akkora ellenállással kellene szembenéznie, mint az atomenergiának. A geotermikus erõmûvek itthoni elterjedése nem várható nagy léptékben. A szél- és naperõmûvek, ahogy lent is írtam, kiegészítõ energiaforrásnak jók csak, amíg az általuk termelt energia tárolására valami jó megoldás nem érkezik, addig ennél többre nem is alkalmasak.
Szóval az atomenergia, minden egyértelmû hátrányával együtt igen, életképes opció. Nem mondom, hogy a legjobb megoldás, de életképes...
Ez a kommunikációs forma most fog megszünni, rendben? Ha nem akarsz normális hangnemben kommunikálni, akkor inkább ne tedd sehogy. Ez Molnira is vonatkozik...
Szinte minden házon napelem, napkollektor van. De nyilván õk teljesen hülyék.
Gondolom az EnEV-rõl is hallottál már, amiatt van ennyi napkollektor, és sokkal kisebb számban, de napelem is a német házakon. Nem hülyék, hatósági elõírások vonatkoznak a házak energiatakarékosságára.
Tehát a paksi bõvítés negyedét. Felszorozzuk az árat néggyel, akkor 12Mrd dollárig jutunk. Ez kevesebb, mint a 17Mrd. Kérlek szólj, hogy hol számoltam el magam...
Elsõ körben ott, hogy a szélfarmok éllettartama nagyságrendileg 15-20 év (pár gyártó van, aki 25 évvel számol, de általában 15-20 év az általános idõtartam.
Tehát alsó hangon ha csak 40 évig is üzemel Paks II., és a második 20 évre a szélerõmû költség azonos teljesítményhez legyen fele az eredetinek (technológiai fejlõdés), tehát 12+6 = 18 milliárd. Vagyis nagyságrendileg egy kategóriába esik.
Második sorban ott, hogy itthon sehol sincs olyan szintû lehetõség a szélerõmû építésre, mint a tengerek által körülvett, szeles Angliában. Ergo egy angliában X összegért felépített erõmû nem fog az ottanival azonos teljsítményt nyújtani.
Harmadik sorban pedig ugyanaz a probléma, amit már lent megemlítettem. Egy atomreaktor stabil energiaforrás alapvetõen (karbantartás, mûszaki hiba lehet a kiesés oka). Egy szélerõmû teljesítménye azonban erõsen függ az idõjárástól. Ez pedig olyan dolog, amit nem tudsz befolyásolni, amivel nem tudsz tervezni...
Pl. a kereskedelembe kerültek a napelemek.
A napelemek azért már több, mint 50 éve forognak a közkereskedelembe, a fõ különbség az áruk. Ma már sokkal alacsonyabb áron lehet viszonylag jó hatásfokú napelemeket vásárolni.
Nézzük meg a modern akkumulátortechnológiát. Ötven éve mi volt??? Ma a li-ion is mindennapos.
A baj az, hogy a napelem tárolása nem megoldható akkumulátorokkal reálisan. Csak gondolj bele, hogy itt bõven PAh (peta amper óra) szintû tárolásra lenne szükség egy hálózati akkumulátor telephez. Ilyen léptékû fejlõdésre még a legvérmesebb remények szerint sincs esély még középhosszú távon (25-50 év) sem...
A Litium alapú akkumulátorokkal már az 1980-as években elkezdtek foglalkozni ipari szinten, tehát ennyi idõ kellett az elterjedéséhez...
Nem tudjuk mit kapunk, nem tudjuk mennyiért, de tapsoljunk neki. Ismerve a magyar közbeszerzési mutyikat nem kell sokáig gondolkodni azon, hogy kinek is éri meg leginkább ez a beruházás...
Khm... nézd meg, hogy mi volt az egésznek a kezdete! Mr tudomány leócsárolta hazája lakosságának 90%-át egy vélt sérelem okán. Nyilván nem mindenki agysebész, de sokat elmond egy ilyen vélemény egy emberrõl.
Értem én, hogy jelenleg nem lehet megoldani az energiakérdést a zöld(ebb) technológiákkal. De mint az elõzõekben is hivatkoztam: a világ fejlõdik. Ma olyan energiatárolás áll rendelkezésre, ami 10 évvel (sõt 1-2 évente is mekkora a fejlõdés!!!) ezelõtt elképzelhetetlen volt. Emiatt mondom azt, hogy egy ötven évre tervezett beruházás, aminek kell még legalább 10 év a megvalósításig, azaz hatvan éves a kifutása (minimum), KÉPTELENSÉG összehasonlítani a majdani technológiával. Nyilván nem lehet kivárni és valamit lépni kell. De a jelenlegi paksi bõvítésben nem meglátni a mutyizást óriási naivitásra vall. Ki is szállítja az uránt a mûködtetéshez? (Molnibalage ez neked is szól) :) Touché :)))
Amúgy az egész energiakrízisnek egyik oldala a termelés. A megoldásért nagyon sokat lehetne tenni a másik oldalon, a felhasználásnál. Hogy azok a sokezer milliárdok, amiket belebetonozunk egy atomerõmûbe ott vannak e a legjobb helyen, nos én nem vagyok meggyõzõdve.
Tudtam, hogy a 40%-on kívül mást nem fogsz észrevenni a cikkben... nem ez a lényeg. Jártál Németországban? Szinte minden házon napelem, napkollektor van. De nyilván õk teljesen hülyék. Hogy mennyibe került ezen napelemek telepítése, arra nyilvánvalóan nem fogsz tudni válaszolni.
"Az angol szélpart beruházási költsége meg majdnem 5000 USD/kWh"
Paks bõvítését 3700Mrd Ft-ban határozták meg egyelõre. Ami persze nyilvánvalóan sokkal magasabb lesz a végére, ahogy minden beruházás. Ez 2,4GW-ot termel. Dollárba átszámolva ez 17Mrd. A britek cucca 3Mrd volt a cikk szerint és 630MW-ot termel. Tehát a paksi bõvítés negyedét. Felszorozzuk az árat néggyel, akkor 12Mrd dollárig jutunk. Ez kevesebb, mint a 17Mrd. Kérlek szólj, hogy hol számoltam el magam... Üzemeltetésrõl szó nincs egyelõre... ugye az urániumot vásárolni kell, a szél "van". A kiégett fûtõelemeket tárolni kell. A biztonsági kérdések össze sem hasonlíthatóak. Tényleg érdekel, hogy hol rontottam el a számolást. Értem én, hogy egy szélfarm élettartama kevesebb, mint egy atomerõmûé, de még mindig nem látom, hogy miért lenne töredék ára az atomenergiának.
A 100 éves élettartamú atomreaktorral pedig megmosolyogtattál... Nyilván tudsz pár példát hozni ilyenre :))))) LOL
"Az atomerõmû ezen felül nem buzerál bele az éghajltba. "
Hja, errõl talán a fukusimai halak tudnának beszélni...
"Az utolsó mondatod meg maga a legnagyobb bullshit."
Pontosan az utolsó mondat a kulcs. Ebbõl látszik a korlátoltságod. Emiatt nagyon szomorú vagyok. Hogy lehet ilyen mérnököket képezni, akik képtelenek folyamatokat látni... Gondolkozz kicsit: mi történt az elmúlt ötven év során? Pl. a kereskedelembe kerültek a napelemek. Elõtte max kutatás szinten foglalkozott vele pár kutató. Nézzük meg a modern akkumulátortechnológiát. Ötven éve mi volt??? Ma a li-ion is mindennapos. Tehát ha ebben a baromi gyors fejlõdésben bebetonozunk egy álláspontot, akkor igencsak kicseszünk magunkkal hosszú távon.
De a legviccesebb azért vagy, mert nagy mellénnyel kiállsz valami olyan mellett, aminek a valós számait letitkosították lásd cikk. LOL. Nem tudjuk mit kapunk, nem tudjuk mennyiért, de tapsoljunk neki. Ismerve a magyar közbeszerzési mutyikat nem kell sokáig gondolkodni azon, hogy kinek is éri meg leginkább ez a beruházás...
Mindkettõtök gratulálok, amiért képtelenek vagytok normális hangnemben kommunikálni...
Németország energiaproblémákkal küzd, a világon õk importálják a legtöbb elektromos energiát (mintegy 10-12%-át az igényeknek). Miután bejelentették, hogy az atomenergiát leépítik (igaz már nem 2022, hanem 2035 kezd egyre inkább valószínûnek lenni ehhez), és amúgy pedig az áramtermelés több, mint fele szénerõmûvekkel mûködik, iszonyatos állami dotációval próbálja zöldebbé tenni az energiatermelését. Az általad belinkelt hír ennek a PR-je, amikor egy speciális napon sikerült az aktuális igény csaknem felét megoldani megújuló energiából. Az mellékes, hogy ez nem fenntartható, hiszen éjszaka ugye nem termel semmi energiát a naptelep. Ellenben fogyasztás van...
Továbbá azt kellene megérteni mindenek elõtt, hogy a megújuló energiák közül pont a szél- és a napenergia nem képes alapellátást biztosítani. Amikor éppen megy, akkor képes a hálózatba energiát juttatni, de ha nem süt a nap (márpedig éjszaka például nem süt, hogy a kánya vigye el), akkor egy napenergia telep nem képes semmiféle energiát szolgáltatni. Magyarul nap- és szélenergiára pont, hogy semmi értelme alapozni. Ezek feltehetõen megmaradnak hosszú távon is kiegészítõ energiaforrásnak.
Alaperõmûnek mind a mai napig azok a csúnya és gonosz szén-, olaj- és földgáz-erõmûvek a legjobbak, ugyanis az igényeknek megfelelõen lehet õket elindítani és leállítani (persze ott is van felfutása- és leállási idõátfutás). Ezek után jön a vízi erõmû, amely viszont szintén nem tartozik a könnyû esetek közé, de az igényeknek megfelelõen képes többé-kevésbé termelni. Aztán jön a nukleáris erõmû, amely szintén szabályozható, igaz csak bizonyos keretek között. Utána messze lemaradva jönnek a geotermikus erõmûvek (amelyek ki tudnak "száradni", ahogy az amerikában sok helyen megtörtént), a biogáz erõmûvek (amelyek táplálása nem is olyan egyszerû) és a következõ szakadék után jön a szélerõmû, majd a naperõmû...
Szóval lehet, hogy egyszer lesznek csodák, de azt nem a naperõmû fogja szolgáltatni, ugyanis az éjszakai energiához valami másik erõmûfajtára van szükséged, amit nappalra leállíthatsz...
Hogy mennyire volt megalapozott a Paks II., azon lehet vitázni, de nem ilyen hangnemben, és nem ilyen egyoldalú, vaskalapos álláspontokkal...
Bevált...? Pontosan te csinálod azt, hogy tévesen értelmezed a két idézett linket és az alapján volt pofád azt leírni amit. Haver, ehhez igan vastag arcbõr kell...
A német 40% az úgy jött össze, hogy egy szökõévenként elõforduló eset - szikrázó napsütés és igen szeles idõ, nyáros pont az a gyakori, hogy napsütés van, szél meg szinte semmi - és fogyasztási völgy volt.
Nevetséges, hogy egy egyedi esetbõl extrapolálsz a végtelenbe, csak mert 40%-ot tudott egy pillatban. És...? Azt persze nem írja a cikk, hogy mikor elállt a szél, akkor meg feszült a hálózat, hogy kövesse a kiesõ teremlõ kapacitást. A terljes termelt arány a két zöldviccerõmû által kb. 10% és az ára ára cserébe már kétszeres. Ez neked bevált...? Te be vagy rúgva...?
Az angol szélpart beruházási költsége meg majdnem 5000 USD/kWh, ami a normál erõmûvek 2-3-szorosa és a legjobban elszállt atomerõmûnél is magasabb. Apró hiba, hogy egy atomerõmû rendelkezésre állási tényezõje 0,9 felett van és még a tengerparti szélparkoknál is kb. 0,5 a mutató. Paff...
Tehát egy atomerõmû aznos költségbõl 25 éves életciklussan is alsó hangon 3-4-szer annyi áramot termel, mint egy szélfarm. Ezen felül nem 20-25 év az élettartama, hanem 60-100. Tehát ekkora idõtartamon nézve az eltérés már 6-16-szoros. Még nagyobb paff...
Az atomerõmû ezen felül nem buzerál bele az éghajltba. Ugy nem képzeled, hogy kivehetsz annyi energiát a széljárásokból büntetlenül amennyit csak akarsz és minden marad úgy, ahogy most...?
Hát akkor mi van, ha az éghajlatváltozás miatt a széljárás megváltozik...? Mert erre is volt példa. Az egyik német szélfarmot 11 m/s-os áltagos szélsebességre lõtték be. A megvalósuláskor az átlag meg 9 m/s volt. Mi a bibi? Az, hogy a szélsebesség 3-dik hatványával arányos kb. a kivehetõ teljesímény. (légcsavarok sugárelméletére keress rá, ott a levezetés) Tehát a szélpark névelges teljesítménye kb. 35%-kal csökken. Uh...
Az atomermõ blokkolja szerinted a hajózás akkora területen, mint egy szélfarm..?
A Googe a PR kapcsán számtalan olyan dolgot csinál, ami veszteséges, csak éppen akkora nyereség mellett, amit termel belefér neki az, hogy ilyenekkel bohóckodjon és adja el magát, hogy õ mennyire zöld. Az az õ döntése, ha drágán akar áramot. Nekem viszont ne sok milllió fiziából 0 suttyó mondja meg hogy NO ATOM, meg kurva idejes leszek...
Az utolsó mondatod meg maga a legnagyobb bullshit. Ha egy évre sem lehet, akkor ennyi erõvel semmit ne építs fel. Szélparkot se.
"Röhejes, hogy az ország 90+ százaléka természettudományos analfabéta, egy középiskolás fizika érettségin megbukna, de próbál szakérteni a témában... "
Röhejes, ha egy mérnökember hazudik és/vagy nem képes megkülönböztetni fogalmakat: lásd szakért valaki vagy véleménye van. Kurvanagy különbség.
Aztán az is röhejes, hogy pont akinek innovatívnak kellene lennie, õ a legkorlátoltabb. Bizonyára idióták a németek, akiknél nagyon bevált a szolár technológia, lásd cikk, gondolom az angolok is marhák, hisz õk a széllel csinálnak áramot, lásd cikk. Ez azóta üzemel is. Az árát tekintve pedig teljesítményarányosan az ezrede az atomerõmûhöz képest (ha jól számoltam). Hmmm... Ja hülye a google is, aki szintén alternatív energiákat hasznosít. Mindenki hülye, csak a magyarok a királyok, hogy elkötelezik magukat évtizedekre egy marhadrága és a veszélyt magában hordozó technológia mellett. Ha az új blokkok beindulnak (és ötven évig üzemelnek!!!), akkor hiába fog csökkenni idõközben az egyéb technológiák (pl.szolár) ára, mi nem fogunk tudni mozdulni, kedves közgazdasági zseni... Ki tud 50 évre elõre tervezni, amikor sokszor egy évre sem lehet?
Röhejes, hogy az ország 90+ százaléka természettudományos analfabéta, egy középiskolás fizika érettségin megbukna, de próbál szakérteni a témában...
Olyan nehez lenne hallgatni arra, aki ért is hozzá, mert pl. ez a szakmája vagy pl. azért ért hozzá, mert mérnök és érdeklõdési köre miatt ért hozzá....?
Ehelyett a sok zöldbafasz dumáját kajálja mindenki, ahol az atomenergiánál mindenre 3-szoros szorzó megy, a "zöld" erõmûvek hátrányait és irtózatos kudarcaról mélyen hallgatnak meg arról is, hogy közgazdaságilag mennyire fenntarthatatlan az egész mikor még 15%-os termelési részarányt sem érnek el sehol, ha a vízierõmûveket nem számolja az ember...
Na, ezért nem szabad megkérdezni az átlagpolgárt, hogy mit szeretne.
A paksi erõmû építésénél kicsit megvariálták a sorrendet. A reaktortartály (az egyes blokknál biztosan) nem a megfelelõ készültségi szintnél, hanem késõbb került beemelésre. Emiatt hagytak a reaktorblokk épületének oldalán egy lukat. A kikötõbõl a reaktort szállító jármûnek, ha jól emlékszem a keréknyomását is csökkenteni kellett, hogy a tartály és a lyuk egy vonalba kerüljön. A fekvõ tartály felállítása és beemelése 24 vagy 48 óra volt, ha emlékeim nem csalnak. A 250 tonnás daru (300t felett próbázott, tartálybeemelésre méretezve kimondottan) kötelei olyan mértékben megnyúltak, hogy végálláson túlra kellett emelni a tartályt a darus néninek(!). Viszont akkor még nem volt kész a containment, aminek a megbontása lenne talán az egyik legnagyobb probléma egy ilyen cserénél.
A baj az, hogy a folyamatos neutron-sugárzás hatása visszafordíthatattlan. A korai atomtengeralattjáróknál volt olyan, hogy akár egy-másfél cm-nyi is eltûnt 30 év alatt a reaktor falvastagságából. Szerencsére nagyon túlbiztosították õket...
Nyilván állapotfüggõ, hogy mennyi ideig mûködhet egy reaktor, de ahogy lent is írtad, ha a fémes szerkezete már nagyon elöregedett a sok neutron-becsapódástól, akkor menthetettlenül le kell szerelni..
Az acéloknak van egy olyan tulajdonságuk a keménység mellett, hogy szívósság, aminek van egy pontos definíciója is, de meg nem mondom most, hogy mi az. Ezt a szívósságát veszíti el az anyag a sok becsapódó neutrontól és válik rideggé, törékennyé. Ezt viszont tudják késleltetni, vagy akár a kristályrácsot vissza is alakítani. Mindenesetre, ha a környezõ részek nem felelnek meg a mai biztonsági elõírásoknak, akkor maga az erõmû sem felel meg, hiszen nem ma épült. :) Viszont nyilvánvalóan ez nem egyik napról a másikra beruházás, mint ahogy több évtizedes repülõgépek is jól karbantartva mintha újak lennének. A majdan épülõ reaktorok milyen típusúak lesznek, van róluk valami ehhez hasonló szemléltetõ ábra?
Õõõ... Akkor lehet újdonságot árulok el, de a tartály kvázi maga a reaktor. Itt egy kép a VVER-440 és -1000 reaktorokról, az a szürke acéltartály az, amirõ beszélünk. Ennek a belsejében vannak a fütõanyag rudak, ennek a tartálynak a falán vannak a víz betáp és elvezetõ nyílások, és így tovább. Ez kb. olyan, mint egy belsõ égésû motornál a motorblokk.
Csakhogy itt a motorblokk radioaktív lesz, és hozzá csatlakozik minden, vagyis csak úgy kicserélni nem lehet. Már csak azért sem, mert ha esetleg még el is távolítják, egy másikat berakni a helyébe csak úgy nem lehet, lévén a környezõ részek nem felelnek már meg a mai biztonsági elõírásoknak.
Ergo ha újra akarsz hasznosítani egy nukleáris erõmûvet, akkor át kell az egészet építeni.
Felteszem egyszerûbb egy "tiszta lapról" induló erõmûvet felhúzni, mint egy meglévõ erõmûvet minél több részét felhasználva gazdaságosan átépíteni.
A kérdésedre visszatérve, pontosan nem tudom, miféle acélötvözet lehet, de tippre mindenképpen egy rozsdamentes, erõsen ötvözött acél.
Lehet valamit tudni ennek a tartálynak az anyagáról, mert sokféle acél létezik, csak annyit írnak, hogy belül krómozva van és az élettartama egyben az erõmû élettartamát is meghatározza. Vagyis ebbõl az következik, hogy ez az erõmû legdrágább alkatrésze, mert inkább elbontják az egész komplexumot, mint kicseréljék a tartályt. Ez laikus szemmel nézve kicsit flúgosságnak tûnik.
Az ólom nem véd annyival jobban, mint amennyivel több macera van vele (például alacsony az olvadáspontja, márpedig hõ elõ szokott fordulni egy reaktor környezetében), ezért inkább acélt és betont használnak a gamma sugárzás ellen.
Olvastam most a paksi erõmû oldalán, hogy a fûtõelemek egy 14 cm falvastagságú acéltartályban vannak. Ez meg tudja akadályozni a gamma sugárzást, ami még bizonyos vastagságú ólomlemezen is átmegy?
Az EBRD tudomásom szerint több milliárd euros hitelt még nem nyújtott soha, jellemzõen 200-250 millió euros felsõ határon mozognak a nyújtott hitelek, így hirtelen utánanézve pl. egy 68MW-os horvát hõerõmûre adott 123 millió euros hitelt. A befektetésnek ráadásul mindig max. 50, de inkább 35% részét vállalják magukra, márpedig Magyarország igencsak nyõgvenyelõsen tudná most Paks II. építésének a felét zsebbõl kifizetni.
Szóval már a nagyságrend sem stimmel. Egyébként pedig 2010-ben már elviekben abba kellett volna hagynia a közép-európai támogatást, és keletebbre helyezni a hangsúlyt, ez a pénzügyi vállság miatt 2015-re tolódott ki. Emiatt is valószínûtlen, hogy ilyen léptékû kölcsönt nyújtana az EBRD számunkra...
A franciák nem, de az EBRD adhat ilyesmire hitelt, engem azért érdekelt volna hogy õk pl. milyen kölcsönt adott volna...a piac pedig ad kölcsönt, csak tulajdonrészt és kér cserébe...
És ezt nem érti meg a többség sajnos. Oroszországban nagyon komoly állami szerepvállalás van atomenergia terén. Tehát a többi pályázó hiába kínál bármilyen mûszaki tartalmat szó nincs arrók, hogy a francia állam hitelt ad nekünk a beruházáshoz...
A szerbek akartak úgy termék távvezetéket építeni, hogy a terméktávvezeték hitelkonstrukcióját akarák versenyezetetni és utána a mûszaki tartalmat. Na, azóta sincs távvezeték...
A pályáztatás azért lett volna jó döntés, mert igazából mind a négy potenciális építettõ cég többé-kevésbé hasonló képességû és tulajdonságú erõmûvet tud felkínálni. Ergo a fõ különbség az, hogy milyen pénzügyi konstrukciókkal lesznek ezek megtámogatva. A Rosszatom legnagyobb elõnye viszont az, hogy ott áll mögötte az Orosz állam, így õk orosz hitelkonstrukciót is nyújtanak egyben. Ez az, ahol a konkrenseknek bizony gondjaik akadnának, mert piaci hitelekbõl egy ilyen méretû beruházást eléggé nehéz megvalósítani...
Soha nem lesz 2/3 arány, mert a két új blokk és a meglevõ párhuzamos üzem alatt az új blokkok még nem fognak 100%-on tekerni. A megajánlott blokkok képesek részteljesítményen is stabil üzemre. A régi és új Paks együttes teljesítménye kb. annyi, mint a minimális villamos fogyasztás.
Ez a két blokk a meglevõ 4 kiváltására kell. A bibi az, hogy ahhoz túl korán jönnek.
A geotermálisról nem tudtam, hogy annyira nem jó, de ha fûtést ki lehetne váltani gazdaságosan, akkor megérné.
Nem is az ár miatt kellett volna versenyeztetni elsõsorban, hanem a legjobb technikáért. Nem mondom, hogy az oroszoknak ne lenne jó technikájuk és tudtommal õk építik a legtöbb erõmûvet, de azért tetemes pénzrõl van szó, nem is tudjuk mit vettünk valójában és tíz évig nem is fogjuk megtudni a részleteket. Ezek alapján akár csernobil leszerelt darabjait is eladhatták volna.
Másik kérdés, hogy mennyire lesz nekünk jó, ha a szükséges energiaigényünk felét, 2/3-át egyetlen erõmûbõl szerezzük? Nem kellene itt is több lábon állni?
Értem. A pályáztatás hiánya mindenképp hiba volt. Nem mondom azt, hogy nem az orosz a legjobb választás, de egy tisztességes pályáztatás tervekkel, koncepciókkal igenis kellett volna. Azért az a 40% amit mi fogunk elkölteni a fejlesztésre mégis csak közpénz.
Nem, arra hogy nem mindenféle vicc "zöld" erõmû építése hála istennek nem merült fel, mint "valós alternatíva".
Mivel pályáztatás nem volt tehát elvárt mûszaki tartalom sem, ezért alap technológia meghatározása sem lehett, ezért azt, hogy atomenergia termélis módok közül mi és mennyiért jön, az nem is került kvázi versenyeztetésre... Az orosz megoldásnak is vannak bizonyos elõnyei és hátrányai is. Mûszaki szemmel néve a minimális infók alapján elfogadható döntés lenne, ha nem így tolták volna az emberek képébe. Semmi magyarázat, hogy miért ez, miért pont ez, miért pont az oroszok. A titkosítgatás meg már csak hab a tortán... Az ok, hogy esetleg a tárgyalás alatt titkolóznak, de miután a megállapodás megkötetett a teljes transzparencia az, ami igényként merül fel inkább...
(Egyébként lenti tóriumos videó is érinti ezt, mikor arra a költõi kérdésre válaszol, hogy veszélyes -e az atomeneriga. Erre a kérdés az hogy melyik termelési formája...?)
A geotermális energia teljesítmény sûrûsége sajnos messze nem olyan jó, aminek itthon beállítják. Legfeljebb fûtési célra alkalmas, villamos áram termelésre gazdaságosan, piaci alapon nem.
A MOL próbálkozott egy ilyennel. Az erõmû a tervezett teljesítmény töredékét volt csak képes elérni. Szóval se tapasztalat, se megbízhatóság, cserébe jó drága és cirka százas nagyságrendben kellene építeni, hogy csak névleges teljesítményen kiváltson 2 GWe-t...
Az atomenergiára alapozás alaperõmûvi szinten igenis jó döntés. A többi része az, amit említesz zizis. A szó mûszaki értelmében véve a "technikai" része majdnem biztos, hogy jó döntés.
Azt, hogy bõvítik Paksot még jó is lehet, bár szerintem az alternatív források kellene fordulnunk, mint a geotermális energia. Az, hogy ajánlat és pályáztatás nélkül "nyertek", egyáltalán nem elfogadható. Azt se tudjuk mit kapunk cserébe. Összességében politikailag, pénzügyileg és technikailag is rossz döntés született.
"Történik valami, ami Magyarországon mindannyiunk számára figyelmeztetõ lecke. Anélkül, hogy külpolitikai kalandokba bocsátkoznék, szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy Magyarországon éppen puccs van. A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen. A magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen. Tíz évre titkosított, hosszú távra szóló szerzõdést köt Oroszországgal a XXI. századot és a magyar nép, a teljes Kárpát-medencei életét döntõen meghatározó kérdésben: az energia kérdésében. Úgyhogy arról mi semmit nem tudunk. Ez figyelmeztet bennünket arra, hogy miközben itt a gyakorlati együttmûködés kérdéseinek feszegetésével töltjük majd az idõnket, van még teendõ; a rendszerváltás korából, az elõzõ rendszerbõl itt maradt romok eltakarítása, kártékony, rossz politikai reflexek és mentalitások eltakarítása..." Orbán Viktor, 2008 :D Most akkor jó ez nekünk, vagy nem jó? Szakmai szemmel nézve.
A cím már eleve balfasz. Nem tart ki Paks 2035-ig, legfeljebb az utolsó blokk. Addigra már az erõmû kapacitásána 3/4-e kiesett. Szóval ez így kb. a pofátlan hazugság kategóriája.
Tanulj gyermek! Mûvelõdj, és tájékozódj! Vagy mint írtad: "játsz azoddal". De nem kellene ennyire égetned magadat a végtelen tudatlanságod reklámozásával!
Komolyan mondom, hogy eszamfaszom megáll rajtad. A teljes sugárterhelést az összes jelen levõ izotóp adja. Namármost, ha az egyikbõl kevés, a másikból sok van és eltérõ a felezési idõ és aktivitás, akkor mi lesz a végeredmény? Innentõl fogva kisakkozod és felismered a kipontozott nyuszit vagy körbe is rajzoljam...?
A videó és képek ignorálása meg kicsit vicces, meg a bejáró turistacsoportok is biztos a halálba mennek mi?
Ez az én hibám. Bocs érte! Hagytam, hogy felhúzzon a butaságból B+-ezõ.. Figyelem! A szövegben a bárium felezési ideje szerepel. A stroncium izotópokat bár szintén felsoroltam eredetileg, de végül töröltem. Viszont sajnálatos módon a törléssel a bárium is törlésre került, és ottmaradt a stroncium.. és a bárium felezési ideje. Elnézést kérek a hibáért!
Ha tudnád, hogy a rövid (10-30 éves) felezési idejû izotópok koncentrációja csak a delére csökken a felezési idõ leteltével!
Nem szûnik meg a sugárzása, hanem csak felezõdik! Példaként a szétszóródott stroncium (10 év) felezési ideje 30 év alatt csak háromszor telt le. Azaz az emisszió idején mért koncentrációnak 1/2/2/2= 1/8 még mindig jelen van Csernobil körzetében.
Ennyire azért ne legyél tudatlan! Mert az rendben van, hogy látványosan vér laikusként játszod az eszedet, de olvasni sem tudsz?
Egyébként azt is valahol vicces, hogy a legalapvetõbb dolgokkal nem vagy tisztában. A hosszú felezési idejû izotópok aktivitása jellemzõen alacsony. Azt tudod, hogy miért vagy ezt is magyarázzam el...?
Áruld már el nekem, hogy hogyan merészelsz ebben a kérdésben velem a radiológussal vitázni! Konkrétan én is azon kevesek közé tartozom akik hazánkban elsõként mértük a radioaktív felhõ megjelenését. És jössz és trollkodsz. Na ez a B+!
Nyilván az ezres szorzót nem láttad? b+!-ezel.. 125 000 év múlva felezõdnek a szétszórt izotópok olyan koncentrációjúra, ami ma a Deák-téren mérhetõ. B+!
Ja, és azt sem mondtam, hogy a felrobbant reaktor mellett mérték azt. Nehéz is lenne, hiszen az ugyebár az összetákolt szarkofág alatt van... Ellenben az erõmûben dolgoztak és tovább üzemelt. Nos, akkor szerinted mekkora volt ott a sugárterhelés, ha a lezárt zónába jártak a melósok...?
Áh... Üdv a hülye trollok táborában...
Te olvasod amit linkelsz...?
Közelítõ sugárzási szintek a csernobili 4-es reaktor mellett, nem sokkal a csernobili atomkatasztrófa során bekövetkezett robbanás után: 10–300Sv/h
Azóta eltelt 25+ év.
Hát bazdmeg, de ezt tényleg nem bírom ki nevetés nélkül...
" Közelítõ sugárzási szintek a csernobili 4-es reaktor mellett, nem sokkal a csernobili atomkatasztrófa során bekövetkezett robbanás után: 10–300Sv/h Tipikus háttérsugárzás Magyarországon: Budapest - 0,059-0,135 μSv/h, Pécs - 0,156μSv/h, Paks - 0,065-0,085 μSv/h [6]"
Mondjuk amíg nálunk is kisebb az atomerõmû közelségétõl a sugárzás mint a Deák-téren, addig még hihetõ is lenne az is, hogy ott ahol csocsog a talaj és minden tereptárgy az izotópoktól ott is "egészséges szintû" a sugárzás.
Sõt mint írod az éves szint csak ötszöröse a Deák-téri órás szintnél.. ahol a szorzó 8760 ... hihetetlen!
És te ezt nevetés nélkül képes voltál leírni?
Amikor a BME-rõl járt kin csapat, akkor volt olyan hely, ahol a magyar éves sugárterhelési limitet sem érte volna el az ember, ha egy évig ott campel. (2,5 mSv/év a nem erõmûvi dolgozók limitje.) Asszem e legerõsebb, amit nem az erdõ környékén mértek az 400 nSv volt, de csak közel menve a forráshoz. Csak úgy sétálgatva városban ennél kisebb volt a terhelés.
A Deák téren? "A lezárt zónában vannak olyan részek" ? Egyik ismerõsöm (fizikus) nem rég járt Csernobilban. Nekik egyetlen olyan helyet sem tudtak mutatni ahol csak a deáktéri szintû lenne a sugárzás. Milyen részekrõl írtál?
Milyen az "ilyen" szint...? A lezárt zónában vannak olyan részek, ahol a sugárterhelés kisebb, mint a Deák téren. Viszont van olyan rész is - a mittomén milyen erdõ - ahol még most is olyan magas, hogy a szélére is csak védõfelszereléssel lehet menni és korlátozott ideig lehet ott tartózkodni.
Nézõpont kérdése a " 27 év elteltével a veszély ilyen kicsire apadt." kérdése a jelenlegi sugárszint mellett. Összehasonlításul, ha akkora sugárzású felhõ lépne be az EU-s országok légterébe, akkor nagyobb pánik és hisztéria törne ki mint a robbanás idején volt. Nálunk például Pakson az automatika lekapcsolná az összes blokkot ilyen külsõ szint mellett.
Bár nem friss a hír, de mindenképpen érdemes itt megemlíteni, hogy a csernobili zónában levõ termõföldeket ismét mûvelésbe vonják, 25 évig voltak ugaroltatva. A természet Pripjaty betondzsungelét is szépen kezdi visszahódítani. Az atomenergiához való hozzáállást jelentõs mértékben megváltoztatná, ha egyértelmûen bizonyítást nyerne, hogy 27 év elteltével a veszély ilyen kicsire apadt.
Találunk e valami hatalmas, ki nem fogyó energiaforrást és akkor növekedhetünk tovább,
Van ilyen, csak a hozzá való technológiai pontosan kényelmi (pénzügyi kockácat) miatt nem terjedt el. Még. A tóriumban annyi energia van és annyira gyakori elem, hogy mai civilizációs léptékkel mérve ilyen alaperõmûvekkel egyszerûen nem fogy ki "soha". Az uránimous technológia is irgalmatlan tartalékokkal bír, de a tórium, mint alternatíva mellett nekem úgy tûnik, hogy ezzel foglalkozni nem annyira nyerõ.
Hogy önmagától senki nem takarékoskodna, néhány elvetemültet leszámítva, abban igazad van. Ez az élõlények tulajdonsága, mindig a legkisebb kényszer elvét alkalmazzák, akkor is, ha abból a közösségnek hátránya származik hosszútávon. A kukában turkáló vadállatok erre jó példa, inkább eszik könnyen elérhetõ szemetet, minthogy vadásszon, gyûjtögessen egész napos fárasztó munkával. Ugyanakkor ez a faj leromlásához is vezet, mert nem szemétevésre van kitalálva, elhízás, elkényelmesedés. Itt pedig eljutunk oda, hogy nem mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy mi legyen, hanem felülrõl van döntés, akár erõvel is. Vagyis a demokrácia hosszú távon mûködésképtelen, ugyanakkor senki nem garantálja azt, hogy a diktátor, aki parancsolgat felülrõl, nem elmebeteg. Ez teljes zsákutca, kényszerhelyzet, ezt belátom én is. Vagyis ki fogjuk magunkat csinálni. Most már 7 milliárdan vagyunk és az energiaéhség nõ. Találunk e valami hatalmas, ki nem fogyó energiaforrást és akkor növekedhetünk tovább, vagy elõbb vágjuk el egymás torkát. És növekedni is meddig lehet ésszerûen? Valami nagyon elromlott, mert a szervezetben ezt a jelenséget úgy hívják, hogy malignus daganat és annak mindenki ismeri a következményeit. De ez már messzire vezet és nem atomenergia.
Valóban, mert egy atomháborúnál sokszor puszítóbb esetmény volt. Mert egy atomháború sem csinál ekkora cunamit... Japánon kívül talán nincs is tenger/óceán partján atomerõmû, vagy ha van is, nem szeizmikusan aktív környezetben.
Mondom, amikor az a pillanat jön el, hogy egy erõmûvet nem tudsz hûteni, akkor ott olyan katasztrófa van, hogy az atomerõmû a legkisebb gondod. Fukushima elszállása ellenére egy ember sem halt meg többletdózis miatt, de még súlyos és maradandó EÜ károsodás sem volt. A Cunami mennyi embert ölt meg percek alatt? Majdnem húszezret. Milyen károkat hagyott maga után...? Városrészeket mosott el, pedig lokális katasztrófa volt csak.
A cunami sajnos pont a legkritikusabb segédrendszereket mosta el, mert egyetlen elem alulméretezett volt, a védõgát, aminek magasítása tervbe volt már véve. Ha magasabb a gát, akkor semmi sem történt volna az erõmûben, a városok meg ugyanúgy el lettek volna mosva. Na, az lenne csak az igazi kontraszt.
Az a baj, hogy egy végtelenül extrém páldából általánosít mindenki, aki F-et vagy Cseronbilt hozza fel példával. Ez olyan, mint Senna balesetével érvelni, hogy veszélyes az autóvezetés. (Ami valójában tényleg az egyik legveszélyesebb napi tevékenység...)
A lenti egyik videón láthatod, hogy nincs olyan forgatókönyv, ami nem azzal számol, hogy a világ energia igénye nem nõ döbbenetes mértékben. Egyse több ember élvezi a civilizáció vívmányait. Egyébként az energiahatékonyság meg nõ, fajlagosan a fejlett világ egyre nagyobb és több értéket állítunk elõ azonos energia felhasználással.
Olyan nincs, hogy nem építesz erõmûvet, mert senki nem korlátozza le a fogyasztását. Én még nem láttam olyant, aki elvbõl gyertyát használ, nem fût, nem világít, nem használ számítógépet, stb. vagy számuk lényegtelen. Valahogy soha senkit nem láttam markánsan spórolni senkit fõleg azokat, akik ezt szajkózzák. A legnagyobb új fogyasztók a rendszerben az elmúlt 20 évben pl. a számítógépes szerevparkok és légkondik. Ezekbõl nem hogy egyre kevesebb van, hanem egyre több. Hányan szakadnak le errõl, ha van? Kb. senki....
Hát végül is azért van a fórum, hogy írogassunk. Ha nem járok erre, teljes csend van. Ezek szerint nincs semmi valódi energetikát érintõ probléma, ha senki nem beszél róla. Fukushimában az infrastruktúra percek alatt szétesett és nem kellett hozzá atomháború. Az ember nem csak saját magáért aggódik, hanem a gyerekei jövõjéért is, egy vegyiüzem is lehet rendkívül veszélyes, de nem vethetõ össze a radioaktivitással, a gátról nem is beszélve, elvonul az ár aztán indul minden elölrõl. Amúgy tudom, hogy te sem vagy a természet ellensége, még amikor Falconos videókat néztem tõled, akkor találkoztam egy szép tájakat bemutató zenés videóval. Ha valaki leszarja a körülötte levõ dolgokat, az nem csinál ilyen videókat. Csak éppen a megvalósítás módjában lehetnek véleménykülönbségek. Én inkább a takarékosság híve vagyok. Az energiaéhségre inkább az éhség csökkentésével kellene válaszolni, mint újabb erõmûvek építésével. De azt is tudom, hogy kényszerpályán vagyunk és a gazdasági növekedésnek semmi nem állhat az útjába, ennek van alárendelve az energiagazdálkodás is. Azt viszont te sem állíthatod, hogy a dolgok jó irányba mennek jelenleg. Én azt sem mondom, hogy építsünk még több nap, szél, vízi, hõerõmûvet, mert ugyanúgy a saját sírunkat ássuk vele, jobban mondva az unokáink sírját.
Ha ilyen szintû szétesés van, az atomháborút jelent. Az erõmû saját erõbõl a vésztervben képes addig fenntartani a kényszehûtést, ameddig kell. Az általad vízionált barbár kor nem jön el 2 hét alatt...
Szerintem jó lenne, ha már leszakadnál errõl az apokalipszis térmáról, a Közel-kelet topikban is unalmas, hát még itt. Foglalkozzunk valódi energetikai problémákkal. A modern reaktorok egyébként meg a remanens hõt természetes áramlással képesekek bolgoulni, tehát az átlalad vízionált barbár kort is kíbírnák...
A másik röhejes, hogy megint az atomerõmû miatt aggódsz, pedig egy vegyi üzem ilyen szempontból szerinted nen veszélyes vagy egy átszakadó völgyzáró gát...?
Itt igazából arról volt szó, hogy atomerõmûvekkel teletûzdelt világunkban mennyire engedhetõ meg az infrastruktúra szétesése, mert ugye állandó felügyelet és aktív hûtés, az pedig nem egyszerû dolog, ha valami nem várt esemény következik be. Az infrastruktúra pedig romlik, annak már most is jól látható jelei vannak. A történelem megmutatta nekünk, hogy minden civilizáció hasonló módon nyírja ki magát Babilon és Róma óta, elkényelmesedés, morális válság, dekadencia, nem szaporodás és utána már a kapukat döngetik a barbárok. Márpedig a barbárok nem fognak atomreaktorokat hûteni. Végül is csak hangosan gondolkodom, mert innen visszacsinálni már úgysem lehet, ezt még a nagyokosoknak az atomkorszak hajnalán kellett volna mérlegelni, de az emberiség, mint tudjuk nem errõl híres.
Ez sem igaz, mert végszükség esetén a gõzt elõször a csarnokba fúvatják le és, ha ott már túl nagy a nyomás, csak akkor engedik ki.
Biológiai fegyvereve max. elvi síkon van a nagyhatalmaknak - nem egyszerû valóban mûködõ biológiai fegyvert összehozni, mert van nem fertõz vagy nem halálos vagy nem éli túl a célbajuttatást - vegyi fegyvere szintén nincs nagyhatalmakon és pár elborult diktátoron kívül senkinek. Ha ezeket bevetnék már itt is, akkor már rég nem Paks miatt kellene aggódnod.
Szerinem szállj le errõl a témáról, mert semmi értelme, ez nem energetika.