Megj.: 1. Sztem hosszabb távon már kockázatosabb lehet, még ha a közvetlen α- és β-sugárzás ellen tégelyben van vagy védõfelszerelést hordasz. Ugyanis általában az egyes bomlásoknál a termékek nem mindig stabilak és γ-sugárzással stabilizálódnak (amit a vékony tégely vagy védõruha nem fog fel). Ezen stabilizálódásokat általában nem tüntetik fel a bomlási sorokban, csupán az α- és β-bomlásokkal keletkezõ új magokat. Ezt abból gondolom (és nem tudom 100%-ra), h a Rn220 és Rn222-rõl van rendes, megbízható bomlási leírásom és azokat összehasonlítva a neten találtakkal, azokban sehol nem láttam a γ stabilizációkat feltüntetve.
Egyébként nem veszélyrõl, hanem kockázatról szoktak beszélni (ugyanis véletlenszerû jelenségrõl beszélünk). Ha a kockázat alacsony, akkor is lehetsz olyan szerencsétlen, h rákos sejtjeid alakuljanak ki.
Ez a topik mindig aktuális lesz... Például ma reggel Budafokon észleltek parányi jódot, igazán semmiség. De mint kiderült, lehet hogy csupán valaki a pajzsmirigy mûtéte után belepisilt a csatornába! Aminek igazán örülök. De felmerül a kétség- ha viszont ez gyakoribbá válna, valahogyan szabályozni kellene! Nehogy véletlenül a kritikus tömeg is összegyüljön egy kórházi konyha zsirfogó aknájában, mert akkor még Ausztráliában is magyaros marhapörkölt repkedne tarhonyával (= úttörõ gombóc). És nem mindenki szereti a csípõst! Azt is jónak tartom, hogy hazánk a leghatározattabban szándékozik betartani az összes nemzetközi elõírást, amint csak azok megjelennek. De remélem, hogy amellett itthon is lesz támogatása a kutatás- fejlesztésnek, hogy mi még a fejlettebbeknél is sokkal fejlettebbek lehessünk. (Én elsõként ajánlkoznék erre.)
Mert akkor megtörténhetne az is, hogy nem egy soktízéves technológiát bõvítünk, hanem egy sokkal jobb újat létesítünk. Hiszen az atomenergetikára szükség van!
azért amit ott a kezében tart az nem tiszta 235-ös urán, a nagy része 238 az pedig nehezebben hasad mint a 235. az meg hogy 1 kg mennyire veszélyes a az függ a geometriától, meg hogy van e mellette moderátor, de szerintem az 1 kilo tiszta 235 bármilyen geometriánál kritikus tömeg.
Today [2011-04-11], In the department of the obvious, Kyodo News is reporting that - due to extremely high radiation levels - the Japanese government is considering raising the nuclear crisis from a 5 to a 7 - the highest possible level of disaster:
The Nuclear Safety Commission of Japan released a preliminary calculation Monday saying that the crippled Fukushima Daiichi nuclear plant had been releasing up to 10,000 terabecquerels of radioactive materials per hour at some point after a massive quake and tsunami hit northeastern Japan on March 11.
The disclosure prompted the government to consider raising the accident's severity level to 7, the worst on an international scale, from the current 5, government sources said. The level 7 on the International Nuclear Event Scale has only been applied to the 1986 Chernobyl catastrophe.
Nem az áll a cikkben amit linkeltem, hogy nõtt a veszély - az általad ajánlott írás viszont ezzel a kijelentéssel nyit.
Aszódi: "Rendkívül fontos, hogy semmilyen új körülmény nincsen, nem azért sorolták át a fukusimai balesetet, mert rosszabbra fordult a helyzet, hanem most jutottak el az adatok elemzésében addig, hogy értékeljék a besorolást".
Tehát nem azt mondja, hogy nem indokolt a 7-es besorolás, hanem hogy felismertük, hogy a környezeti hatások olyan súlyosak, hogy indokolt a 7-es besorolás. Tehát szó szerint azt mondja, hogy a környezeti hatások eddig is súlyosak voltak, csak mostanra esett le a húsz fillér. Tehát aki eddig azzal hitegette magát, hogy a veszély alacsony, annak a szemében most valóban nõtt a veszély.
Van szemed, hogy láss, van füled, hogy hallják, de mégsem tanulsz.
Akkor segítek. A mérési eredmények és kibocsátás eddig is imert volt. Ez alapján szervezik a munkát, ebbõl van tartózkodási idõ és kitelepítés számolva és elrendelve.
Mi változott? Az, hogy most összegezték a hatsokat ahhoz, hogy egy besorolást lehessen tenni. Valahogy nem az volt a prioritás hogy kiszámolgassák, hogy akkor ez most hanyas a skálán...
Ehhez azért lenne kis hozzáfûznivalóm: "Ez alapján szervezik a munkát, ebbõl van tartózkodási idõ és kitelepítés számolva és elrendelve."
Innen: The Japanese government is considering revising their radiation limits on agricultural products, fishing, water, soil, and even human exposure given the increase in radiation. (...) It should be noted that today the government revised worker exposure from 100 milliSeverts to 250 milliSieverts. Outside contractors working on the facility refused the higher standard.
Tehát valami alapján, ami "ismert" folyamatosan változtatják a különféle besorolásokat. Ha azt, amit egy tény meghatároz, változtatni kell, az nem azért van, mert a tény maga változik? Azaz folyamatosan VÁLIK ISMERTTÉ a környezeti hatás mértéke? Te meg úgy fogalmazol megint, hogy itt olyasvalamirõl van szó, ami mindig is ismert volt. Nem szép tõled!
According to EU bylaws radiation limits may be raised during a nuclear emergency to prevent food shortages. But there is anger across Europe because this emergency order was issued while officials say there is no threat to the food.
The European Union has authorized radioactive load in foods in Japan has increased substantially. Until now, a maximum of 600 becquerels of radioactivity (cesium 134 and cesium 137) per kilogram allowed, but since last weekend for example oil or herbal suddenly 12,500 becquerels per kilogram, more than 20 times as high. The increase was recorded in Emergency Ordinance 297/2011 on March 27 and was in force.
Radiation in milk in Hawaii is now at least 2,033% above Federal drinking water safety limits. Increased radiation has been reported in the municipal drinking water of at least 14 US cities. Rainwater samples taken in San Francisco April 6 measured an increase of 18,100% above Federal standards and included measures of radioactive caesium and Tellurium-132.
On April 4, Japanese government also has requested the Japan Meteorological Society and Japanese universities not to release data from radiation measurement to avoid “public panic”. - Semmi pánik! A te jókedvedért titkolóznak és emelik fel a határértékeket! (Lásd: #420 és #419.) Hogy este nyugodtan hajthasd álomra a fejed!
So how do we deal with disaster? Austria, Germany, Canada and Australia have banned eight episodes of Matt Groening’s US anime series, The Simpsons, dealing with nuclear crisis. - Hát igen, ezek is fontos lépések... Fõ az, hogy ne hergeljük fel a közvéleményt. A fõ az, hogy az emberek álmodjanak tovább nyugodtan.
TEPCO dumped 11,500 tons of radioactive runoff into the ocean... Fish in nearby waters are now being measured at 4,000% above the Codex Alimentarius limits for Iodine-131 and 447% of Caesium-137.
...
A hatások nagyjából ismertek, emberkísérleteket nem hagyják, hogy végezzenek, ergo tetszõleges pontossággal esélytelen a hatás meghatározása.
Megjegyzem, h amit beidéztél, az nem a környezeti hatásról, hanem a helyszínen kárelhárítást végzõ munkásokról szól. Nem szép dolog, ha keversz.
Ezen határokat az emberek önkényesen választhatják meg, a természet nem rúg seggbe senkit, aki máshogy értékeli, h mekkora károkat szenved el (legfeljebb úgy hal meg az illetõ, h azt mondogatta magában, h biztonságban van). Ráhagyás miatt volt eddig a határérték 100mSv és mivel 250mSv-ig nem sikerült kimutatni statisztikai értelemben létezõ sérüléseket, így megemelték a szintet. Ezen munkások eldolgozgatnak a határértékig, aztán többet már nem hívják õket és nem is dolgozhatnak sugárzásnak kitett helyen többet. Mondjuk az önfeláldozó embereket nem tudom, h visszatartják-e, sztem talán pont értük növelték meg az értéket. 1ébként eddig is önkéntes alapon mentek az emberek, nem?
Ettõl függetlenül, az értékek számolhatók, mérhetõk voltak eddig is és ezután is, erre utalt Molnib. Az hogy az emberekre kiszabott határértéket feljebb emelték nem változtat a számolás/mérés tényein.
Olyan, mintha egy eladó egy termék árát önkényesen feljebb emeli. Az elõállítás ktg-ei változatlanok, viszont kevesebb ember veszi meg a növelt áron, de lehet ezzel is jobban jár az eladó.
Annak meg nem látom értelmét, h minek linkelgetsz hozzá nem értõ "újságírói" cikkeket, amely cikkekben forrás sincsen megjelölve, h honnan szednek infót. Ha indítok egy oldalt és teleírom mindenféle szépen fogalmazott rémhírrel, akkor majd azokat is linkeled? Lényegtelen, h tényleg kimérem-e az adatokat vagy csak hasraütésbõl behazudok vmit? Aztán meg az egész cselekmény értelmezésére sem fáradnak, csak benyomnak a képedbe egy megdöbbentõnek ható hírt. Különben úgysem olvasná õket senki. A másik fele, h a politika felé kanyarogsz és úgy teszel, mintha ott is elvárható volna, sõt természetes kéne legyen, h egzaktul, szépen számolva, méregetve hozzanak döntést, összemosod a dolgokat.
The Japanese government is considering revising their radiation limits on agricultural products, fishing, water, soil, and even human exposure given the increase in radiation.
Csak egyszer arra reagálnátok, ami le van írva!
A többi mondandódnak sincs több köze a valósághoz, úgyhogy no comment. Majd ha nem ferdítesz, akkor reagálok. Próbáld meg összeszedi magad, mert te azon kivételek közé tartozol, aki a tapasztalatom szerint nem arról híres, hogy mellébeszél. Bár errõl is megoszlanak a vélemények.
Ugye nem várod tõlem, h sokoldalas esszét írjak, amiben kielemzem a hsz-od minden részletét, így is bõven sokat írtam. Próbáld logikusan értelmezni, ha vmin nem tudod túl tenni megad, akkor meg kérdezz hogy mégis hogyan értem/úgy értem-e hogy... vagy úgyis kibukik késõbb (jelen esetben most), ilyen egyszerû.
"It should be noted that today the government revised worker exposure from 100 milliSeverts to 250 milliSieverts. Outside contractors working on the facility refused the higher standard." Ez szted melyik munkásokról szól? "Ez alapján szervezik a munkát, ebbõl van tartózkodási idõ és kitelepítés számolva és elrendelve." Ez egyértelmûen a telephelyen kármentesítõkrõl és a környéken lakókról szól (ennél egyértelmûbben, már csak vastagon szedve szóról szóra lejegyezve lehetne), te erre reagáltál. Arról már nem tehetek, h a hsz.-ban megjegyeztél olyan dolgot is, ami nem az ott dolgozókról szól. Utána pedig azon fakadsz ki, h miért nem arra reagálok, amit mellesleg jegyzel meg. Egyébként meg, amit lényegében a munkásokra elmondtam, azt egy kis megfontolással átértelmezheted az átlagemberekre.
Az egyik mondat munkásokról szól, két kilométerre attól, ahol pedig a környezeti hatásokról volt szó. Te pedig azt írtad, hogy ne keverjek össze dolgokat, mert itt nincs szó környezeti hatásokról. Hol nincs szó környezeti hatásokról? A cikk a környezeti hatásokról is ír. Nem véletlen, hogy elválasztottam a cikkbõl kivett 2 idézetet (...)-al.
Ilyen az, kedves Molnibalage, mikor "pofára esek".
Esszét pedig nem te nem fogsz írni, hanem ÉN nem fogok írni. Unom már, hogy folyamatosan mindent félremagyaráztok. Ezért amíg nem arra reagáltok, amirõl az én hsz-emben szó volt, addig: "no comment".
Jahaj, nagyon fognak hiányozni a hozzászólásaid. Pár példa, hogy mi fog hiányozni:
"Látom nem erõsséged az értelmezés." "Van szemed, hogy láss, van füled, hogy hallják, de mégsem tanulsz." "Amen." "Nem érdekes, hogy az NWO topkion kívül minden természettudományos topikban te esel pofára és még neked áll feljebb."
Ez nem valami nagy teljesítmény...
Szóval személyeskedés helyett - amit folyton erõltetsz, de jó nem vagy benne - maradjunk a tényeknél, jó? A barátod megmagyarázza, hogy a cikk a munkásokról szól. Igen, sorolom a munkásokat, akikrõl a cikkben szó van: "fish", "water", "soil" majd "human exposure". Ezek a munkásaitok. Tudod, a problémák itt kezdõdnek, hogy ezek után még én vagyok az, aki összekever meg félreértelmez dolgokat. Ha esetleg ez még valakinek nem esett volna le, a "fish", "water", "soil" és "human exposure" összefoglaló neve pontosan a "környezeti hatások".
Majd ha ennyi leesik, akkor lesz mirõl beszélgetnünk. Addig meg duzzogj nyugodtan, és köpködj mérgedben rám. Nagyon meg vagyok hatódva tõled.
Valóban félreérthetõ, amit írtam, de ez elõfordulhat, ha rövidíteni próbál az embe. A 2 beidézett mondat pedig a végén egymást követõ bekezdésekben volt és nem 2 kilométerre egymástól, FYI.
"agricultural products, fishing, water, soil, and even human exposure" Én ezeket nem sorolnám környezeti hatásokhoz. A mezõgazd termékek kinek fontosak? a halászat kit érint? a (ivó)víz? a termõföld? és megtetézik az emberi kitétellel. Mind az embereknek ártalmas. Vhogy én nem érzem helyesnek hogy egy önkényességgel, csupán emberi szempontból, emberek érdekében megszabott határértékekrõl úgy beszéljünk, mint környezeti hatások (a környezet tágabb fogalom nálam, mint ami az embereknek hasznot termel). De mondom, ha ragaszkodsz hozzá, akkor elfogadom, h te annak nevezed. Lehet vmelyik szakmán belül is ezt értik környezeti hatásokon.
A keverésed alatt arra gondolok, h egy hsz-on belül sem döntöd el, h kikrõl beszélsz. Csak hol az egyik vonatkozásba kapsz bele, hol a másikba és egyikrõl sem mondasz semmit érdemben. Én próbáltam a munkásokra terelni a témát, hiszen õk vannak nagyobb veszélynek kitéve, így számomra elég 1értelmûnek tûnt, h õk a fõbb, fontosabb téma és ha már velük képben vagyunk, akkor a többivel valszeg már csak elboldogulunk.
MA reggel hallottam, hogy Japánban arra készülnek, hogy leáll az összes atomerõmû. A rádióban olyat mondtak, hogy ezzel 40 milliárd dollárnyi extra kiadás lesz, amit fûtõanyagot kell vásárolni majd. Azt hiszem, nem kell ecsetelni, hogy egy ilyen igény mit jelent majd az olajárban. Ez 100 dolláros árfolyamon számolva 400 millió hordónyi olajat jelent pluszban az eddigi igényekhez képest... Gyakorlatilag legalább 10%-kal kell növelni a kitermelést azonnal, ha ezt meglépik.
Hát a nukleáris energiának továbbra sincs alternatívája. Esetleg a napelem, ha minden ház tetejét beborítanák napelemekkel, akkor lehetne elegendõ áramot termeltetni. Ha mondjuk veszek egy falut, benne 500 ház, mindegyik házra 25 nm napelem, az kb. 750kWh áramtermelés napsütéses idõben / falu. Gyakorlatban biztosítani lehet a lakosok saját áramfogyasztását vele.Ha nincs felhasználás, akkor vissza lehet juttatni a hálózatba. Ha évi 2000 napsütése órával számolok, akkor ez évi 1.5 GWh, jelen áron számolva nagyjából 75 millió forint értékû áram évente. Már csak az a kérdés, hogy ki vállalja be ennek a kivitelezési költségét, ami nagyjából 1 milliárd forint, ha nincs állami támogatás. Viszont 15 év után ingyenes az áramtermelés még jópár évig.
És a hálózatot meg közben vissza kell terhelni és a kihasználtságot csökkented. Magyarán a meglevõ technika kihasználtásgát rontod = még rosszabb fajlagos áramár. Szuper...
N+1-szer le van írva, hogy a világ napcella gyártási kapacitás köszönõviszonyban sincsa azzal, hogy burkoljuk le minden ilyennek. Olyan 5-6 nagyságredet kellene növeli. Az autógyártás nõtt ennyi 1920 óta? Frászt. Fizikai képtelenség ezt megtenni, mert nyersanyag, energia és ritkaföldfémek sincsenek meg ehhez...
A te számításod nem számol azzal, hogy mennyivel rontja a többi erõmû kihasználtáságt, ergo a napcella úgy sem megtérülõ befektetés, hogy 15 évig 0 teljesítményromálás és meghibásodás van...
Nem alternatívákról beszéltem, hanem hogy az atomerõmû is csak egy termék, és minden terméket elõállító cég spórol a költségein. És amit õk megspórolnak, azt megfizeti az, akire rá tudják verni.
De ha már szóba jöttek az alternatívák, akkor leszögezném, hogy támogatom azokat! Szerintem át lehetne alakítani a családok életmódját úgy, hogy kevésbé függjünk a központosított energiatermeléstõl. Nem függetlenedésrõl beszélek, hanem kisebb függésrõl. Ha lenne tanyám, akkor biztos jobban érdekelne a téma, de (egyelõre?) nincs.
Ha családi házam lesz, akkor is érdekelni fog a kérdés. Így jó? Egyébként meg mutatok neked egy másik szót, amibe nem fogsz tudni belekötni: takarékosság. A Föld lakosságának 50%-nál több városlakója is tud takarékoskodni. Vagy nem? Mert a takarékoskodás, és a kisebb függés az egy darabig kéz a kézben járnak... Elég ha arra gondolsz, hogy valszeg a családi házban a sufniban kevesebb áramot fogsz tudni elõállítani mint amire egy atomerõmû képes. És ha ez így van, akkor milyen jól fog jönni az, hogy minden elektromos készüléked takarékos, a nagyobb fogyasztókat egyszerûen likvidálod, a sütést/fõzést/fûtést/meleg vizet máshogy oldod meg, stb. Nincs olyan, hogy lehetetlen, csak olyan van, hogy tehetetlen.
Az ilyen közmondásokon szoktam röhögni. Egyszerûbb ezt leírni, mint mûszakilag és gazadásgi mutattókal érvelni, hogy miért csinálunk valamit és miért nem...
"És a hálózatot meg közben vissza kell terhelni és a kihasználtságot csökkented. "
Na ne akard már nekem beadni, hogy a napelemek telepítési üteme felül fogja múlni, vagy egyáltalán felül tudná múlni a növekvõ energiaigényt, mert akkor elkezdem verni a fejem a falba. Még ha minden adott is lenne, az áramtermelés rövid idõn belül alatta marad az igényeknek, tehát nem fogom csökkenteni a kihasználtságot. A napenergia meg véletlenül pont olyan energiafajta, ami még tervezhetõ és nagyjából állandó is szemben mondjuk a széllel. Tehát a visszatáplálás mértékének kiszámítása és az egyes erõmûvek teljesítményének csökkentése nem okozhat gondot.
"N+1-szer le van írva, hogy a világ napcella gyártási kapacitás köszönõviszonyban sincsa azzal, hogy burkoljuk le minden ilyennek. "
Most így 30 km-es körzetben hirtelen tudok 2 gyárat, amit most telepítenek, tehát ezután termelnek majd.
"Olyan 5-6 nagyságredet kellene növeli."
Mobiltelefon penetráció - 1990-2000. Legalább 5 nagyságrendet változott, miközben az infrastruktúrát kiépíteni eléggé költséges volt. 2000-2010 között is ugrott 1 nagyságrendet. Ha van igény, simán lesz gyártási kapacitás is. Hogy nyersanyag lesz-e hozzá, az már más kérdés.
Már jelen árakon is megéri beruházni egy magánszemélynek rá, ha van rá állami támogatás, akkor kb. 5-6 év alatt jelen árakon megtérül.
Mindemellett amondó vagyok, hogy erõmûvi oldalon csak a nukleáris erõmûnek van létjogosultsága, a többit be kell zárni, vagy át kell állítani szén, esetleg fatüzelésre. Persze a fatüzelés alapanyagának elõállítása önmagában áremelkedést okoz pl. az élelmiszereknél, tehát nem egyértelmûen támogatható.
Nos, asszem, én mégis belevágok. Aztán majd megnézzük úgy 3-4 év múlva, hogy ki volt az ostoba.
Miért tervezhetõ? Órára, napra elõre megmondod, hogy mikor süt a Nap és mikor nem? Pont annyira tervezhetõ, mint a szél. Nagyon elkent adatok alapján, de rövidebb idõszakokra vagy középtávon nagyon nagy statisztikai kilengések is lehetnek.
Az éghajlatváltozás talán nem viseli meg annyira, mint a szelet.
A mobiltelefon gyárást nem "tömegre" vetített probléma, hanem minségre. A napelem táblgya gyártása erõsen tömegbeli is.
Amire ész nélkül állami támogatás jár ilyen szinten, azt én ellenzem, mert azt mutatja, hogy életképtelen. Miféle állapot az, hogy a "zöld" energia azért létezik, mert az olcsó atomáramból és olcsóbb fosszilis által termelt haszonból is finanszírozzák...?
Ezt nagyon megjegyeztem környgazd.-ból: Környezet-gazdaságtani szabályozó eszközök közül a támogatás a legkevésbé hatékony. Viszont a politikában nagy a szerepe, mert az emberek gyorsan és látványosan veszik észre, h tesz vmit a kormány az érdekükben.
A napelemeknél nemrégiben ezen elõadás során a Semilab elnöke - Pavelka Tibor - azt mondta, h teljes költségét tekintve (a napelem élettartamát is figyelembe véve) egyelõre Magyaro.-tól délre éri meg napelemet használni. Úgy rémlik egy térképet is mutat, ahol a bejövõ sugárzás teljesítményének eloszlása látható és megmutatta, h melyik sávtól éri már meg. Továbbá a Mindentudás egyetemén, amikor Mo. energetikája volt a téma, azok, akik ezzel foglalkoznak is (pl. Aszódi A.) 1értelmûen kimondták, h napelemben nem éri meg gondolkodni, egyelõre napkollektoroknak van tényleges haszna és azokkal lehet számolni a meleg víz elõállításának tekintetében. elõadás | ism.terj.film | beszélgetés
épp eszembe jutott, h az érdekelt volna még és nem került szóba az elõadáson, h az olyan energiatárolók, ahol vizet pumpálnak fel egy "medencébe", majd amikor szükség van rá, akkor újra áramot termelnek belõle az számszerûen mekkora veszteséget jelent ahhoz képest, mintha egybõl felhasználnák. Olyan boldogan említette, h megvan oldva a tárolás, de ezen negatívumáról nem szólt. Esetleg még a felhasználás helyének távolságától is függ.
Hát tény, hogy napelemet csak akkor éri meg telepíteni, ha az állam támogatja. Amúgy nagyjából nullszaldós megoldás 15 év alatt. DE: mindenki azt felejti el, hogy a jelenlegi áramárakkal számolunk. Sejtésem szerint 5 éven belül megduplázódik az áramár, és ebben még nincs benne, hogy nagy energiafelhasználó államok átállnak uránról egyéb forrásra. Amíg gáz és olaj alapú az áramtermelés, és ezek ára csak emelkedik, nem csökken, addig nem érdemes azon elmélkedni, hogy esetleg csak szinten marad az áramár. Viszont ha az állam átvállalja a kiépítés költségének 60%-át, akkor az egyénnek, állampolgárnak már megéri telepíteni, hiszen 6 éves megtérüléssel számolunk. Az, hogy ezt hogyan kezelik az MVM berkein belül, hogy miként szabályozzák a napsütéstõl függõen az erõmûvek termelését, az biztos nem egyszerû, de garantáltan megoldható jól. Ez a része jelenleg nem érint, és nem is akarok foglalkozni vele. Ha most valaki rájön, hogy a levágott fûbõl benzint lehet elõállítani, és azt az állam olyan szinten dotálja, hogy nekem bõven megéri, akkor naná, hogy belevágok majd, mégha neki nem is éri meg, és nem fog érdekelni, hogy az állam ezt mibõl fogja finanszírozni. Valszeg adókból, de az a komplett társadalomra elosztva kevésbé fog nekem fájni, mint amit az üzemanyag árán nyerek.
Nem tom, h jelenlegi árakon számoltak-e vagy az inflációt is becsülték. Egyébként a támogatásnál már az is hatékonyabb volna, ha adómentesen lehetne vásárolni a napelemeket.
Gyereket, tényleg építsünk atomerõmûvet és adjunk el áramot ezeknek a hülyéknek...
Tegnap hallottam a cseh energetiákról olyan sztorit, hogy üvölteni tudnék. Eszement állami támogatást állapítottak meg a napeneriga átvételi árára. 1000 MW naperõmûvi kapacitást hoztak össze. Nem tudják mibõl kifizetni a támogatott áramot, mert olyan árszintet lõttek be. Tehát mi van? Pont az, amiért téptem a számat. Miféle környezetvédelem az, hogy más bevételébõl támogatnak életképtelen mûszaki megoldásokat? Olyan szinten elbaszták, hogy a költségvetést elég faszán megborítja...
Arra azért én is kiváncsi leszek, hogy fogják pótolni ezt az iszonyatos mennyiségû áramot. Ráadásul egy oldalága is van a dolognak: ha Fukusima a félelem oka, akkor gyakorlatilag az összes európai nukleáris reaktor problémát jelent, nem csak a Németországban lévõk. Na ezt a dilemmát hogy oldják fel? :)
Nincs valakinek valamilyen grafikonja prognosztizált gáz- és villanyárakkal úgy 30 évre elõre? Esetleg mikor várható, hogy a gáz olyan drága lesz, mint a vilany?
Szeretném simulékonyan jelezni, hogy az energetikának a közgazdasági háttere ingatag, Mert nem számol azzal, hogy a pénzügyi befektetés is energia.Ezt úgy nevezem, hogy tõke-energia egyenértékûségi elv, ami bizonyítható egyébként. Errõl is több dolgozatot írtam. És ha környezetvédelem címén pénzt pocsékolnak, az energiapocsékolás, és környezetrombolás is egyuttal. Mégpedig gyakorlatilag azonnal, egy bizonytalan megtérülés nevében. A dolog hasonlít ahhoz, amikor egy betegséget egy még nagyobbal gyógyítanak (Búbó- doktor szindróma).
Az utóbbi idõben megszaporodtak, és olcsók azok a lehetõségek, amelyek pénzt és energiát pazarolnak. Az ahhoz szükséges tõkét pedig valahol meg kell vonni. Valahol elszabadult egy ló, amit hátulról kell táplálni, hogy elszabadulhasson, mert a szája messze elõl van. Én csak úgy mondom...
Ezt elõre megmondani nem nagyon lehet, túl sok minden befolyásolja az árakat (ugyebár az áramtermelés is részben földgáz felhasználásával történik...), de ugye hozzávetõleg most egy kWh áram 46-47 forint, egy kWh-nak megfelelõ gáz pedig 10-12 forint körül van (1kWh ~ 3,6MJ). Szóval még egy jó ideig mindig a gáz lesz az olcsóbb, de igen, várhatóan növekedni fog az ára, én amúgy arra számítanék (szigorúan hasracsapás elvén), hogy úgy 2025-2030 körül érheti el a Földgáz ára kWh-ra bontva az Elektromos áramét.
Vegyük a napkollektort. Ha azt olyan helyen állítják fel, pl. egy nyaralóban, ahol évente a víztakarékosság címén csak 10 m3 meleg víz fogy, és kifizetnek érte 1 milkót, akkor adtak a valaminek- valamit, miközben döngetik a mellüket- mi itt környezetet takarítunk, nem látjátok? Holott azt az 1 milkót napokon belül energiára váltják, amit pedig a földbõl bányásznak ki. Ami 3000-4000 lityi benzin, nem beszélve egyéb szivattyú költségekrõl. 20 év alatt az eredmény: 200 m3 melegvíz:~800 m3 gáz. Mi ez, ha nem a környezet rombolása- MA? Természetesen minden az árviszonyoktól, és az üzemi feltételektõl függ, és lehet a napkollektor is nagyon hasznos.
Konyhájában próbált atomot hasítani egy svéd férfi, akit letartóztattak furcsa hobbijáért.
Richard Handl szerdán mondta el az AP amerikai hírügynökségnek, hogy rádium, amerícium és urán volt nála dél-svédországi társasházi lakásában, amikor a rendõrség felbukkant és letartóztatta nukleáris anyag jogosulatlan birtoklásának vádjával.
A 31 éves Handl hónapok óta próbált otthon atomreaktort összerakni, sõt kísérleteirõl blogot is vezetett, amelyben leírta, miként hozott létre a kályhában egy kisebb leolvadást. Csak egy idõ elteltével gondolt arra, hogy talán nem legális, amit tesz. Ekkor elküldte erre vonatkozó kérdését az illetékes svéd hatósághoz, amelyik válasz helyett a rendõrséget küldte ki hozzá.
A rendõrség nem kommentálta az esetet, maga Handl azt állítja, hogy nem mértek veszélyes sugárzási szintet lakásában a rajtaütéskor.
Eléggé szólva minámlis infó van benne. Azért szívesen elolvasnám minimum a koncepció tervét egy ilyennek. Egy ilyen projetkthez mindig hurrápotmistán állnak hozzá, ennek megfelelõen a költségvetés és a megtérülés is ehhez fogható.
BTW méz ebbõl is nagyon korlátos mennyiségû húzható fel. Ja, hadd ne ecseteljem, hogy a mikroklímát ezt mennyire befolyásolja. Na, akkor képzeld el, ha elkezdik ezeket viszonylag közel egymásmellé halmozni...
Hát minimális, mert hát index cikk. Szerintem ipari titok még a koncepció tervezet is. :)
Nekem még ez tûnik a legjobb ötletnek a naperõmû tervek közül. Mikroklíma kapcsán, talán azt a "3 skorpiót" a sivatagban nem fogja zavarni. De még mindig ez a legkietlenebb terület a földön, azt Antarktiszt leszámítva.
Mivel az atomot jelenleg lenyomja a "félelem-lobbi" és senki nem lát szívesen egy füstölgõ szénerõmûvet maga körül jó ha ilyennel is próbálkoznak. Ha nem tolják bele a pénzt sosem kerül olyan szintre a technológia ami már hatásos, gazdaságos, tiszta, biztonságos, stb.
"Mivel az atomot jelenleg lenyomja a "félelem-lobbi" és senki nem lát szívesen egy füstölgõ szénerõmûvet maga körül "
Akkor meg mit állítják le a németek? Olyan rövid idõ alatt szén és gáz tudja csak az atomot pótolni.
A klíma változás meg nem olyan, hogy egy helyen megváltoik, akkor máshol nem. Ha kellõen megzavarod a rendszert, akkor igen messzire is kihathat. Namármost, ha tucatszámra okádják fel ezek majd a meleg levegõt az igenis durván átrendezi a helyi áramlási viszonyokat és hõforgalmat. Ugyanez igaz a szélerõmûvekre is. Miért hiszi azt a sok sötétzöld, hogy ezek nem környezetformálók, mint a duzzasztógátak tava? Hm...?
Kérdezd a németeket. De szerintem ott is, mint sok helyen politikai döntés áll a háttérben. Az emberek félnek az atomtól, kb. úgy mint a repüléstõl, pedig nagyobb eséllyel van baleset kocsival, csak a repülõ látványos és egyszerre sokan halnak meg. A politikusok pedig hatalmon akarnak maradni, ez nem újdonság.
Azt nem tudom, hogy 40-50 fokos levegõ helyett a 80-90 fokos mennyivel változtatja meg jobban az áramlásokat, mint a szén, vagy gáz erõmû füstje, de majd kiderül. Gyanítom ez a kisebb rossz.
Kérdezd a sötétzöldeket, de gyanítom onnan ahonnan az "atom-sötétek" veszik, hogy ez a megoldás mindenre és minden más pénzkidobás.
Más linkelta máshol - talán pont a gp blogn - hogy a Kaliforniában a szélerõmûvek megváltoztatták a széljárást, ezáltal az egyik hegygerinc mögött drasztikusan lecsökkentetette a csapadék mennyiséget.
Am Molni miért vagy ilyen fejlesztés ellenes mérnök létedre?
Nem várj el egy gyerekcipõben járó technológiától, ötlettõl, tervtõl olyan eredményeket, teljesítményt amiket több évtizedes vagy egy évszázados mûködési/kutatási múlttal rendelkezõ berendezések, erõmûvek tudnak. Ezek még csak fejlesztések, próbálkoznak. Ha nem építed meg nem tudod milyen és hogy úgy mûködik e ahogy elvártad Statikus is kiszámolja milyen terhelést tud híd, de azért ráküldik a kamionokat, hogy tényleg így van e.
Nem vagyok fejlesztés ellenes. Csak éppen röhejes, hogy zöldek az általuk preferált technológia környezeti hatásait rohadul nem vizsgálják meg, de miben másba belekötnek. Nem értem, hogy mitõl gondolják azt, hogy belenyúlva egy komplex rendszerbe, aminek elõrehajtó erõ a lényege, az megmarad úgy, ahogy régen volt.
Valahol szánalmas, hogy a pöcsköszörû kibocsátású biomassza erõmûvet megfúrták Tokaj szélén, de ez ellem meg nem hadakoznak.
Ezen alapkoncepcióval épülõ naperõmúvek mûködésbõl fakadóan iszonyatos tömegû hõt küldenek fel oda, ahova nem menne semmi. Ezen változtatni alapvetõen nem tudsz. Mintha a repülõgépek (vagy ventilátor) zaját akarnád megszüntetni, fikai képtelenség. A mûködési elvük lényegébõl fakad, hogy zajosak.
A pofátlan kettõsség és gigantikus hülyeség zavar.
Az nem lehet, hogy az a +40-50°C amivel melegebb levegõ száll fel, az nem mérvadó annyira, mivel a sivatagban eleve nagy a kisugárzás, lévén nincs felhõ az égen? Így nem terhelik annyira a "rendszert" mint az elsõre tûnik. Nem vagyok klimatológus fingom nincs.
Én nem vagyok sötétzöld, sõt atomenergia ellenes se. Én úgy látom, hogy az ellátás gerincét atomerõmûvekkel kéne adni ezt kiegészítve annyi "zöld" erõmûvel amennyivel csak lehet, amennyi még nem veszélyes a szabályzásra és folyamatosan fejleszteni, nem számban inkább technológiailag. Persze gondolom ezek mellé kéne egy-két gázerõmû is ami gyorsan ki-be kapcsolható, hogy követni lehessen az igényt. Az atomerõmû gondolom erre annyira nem alkalmas. Ebben nem vagyok biztos.
Ha pedig 50 év múlva már használható lenne az ITER akkor talán az még jobb.
Sötétzöldeket én sem csípem, mert mindent zsigerbõl elutasítanak, attól függetlenül, hogy értenek e hozzá avagy sem. Pl. 10-es fõút katasztrófa, de nem épülhetett elkerülõ út, mert a levegõ munkacsoport megvétózta, miszerint ki kéne vágni 20 fát. Igaz az elkerülõ mellé lehetett volna építeni +100-at, és kevesebb lenne a károsanyag-kibocsátás, mert nem tötymörögnek az autók a dugóban pest felé vagy vissza.
Az elsõ mondat finoman szólva zavaros. Alapvetõ befolyásoló tényezõk a következõk.
A sugárzásos hõterjedés. A levegõ - bármily hihetetlen - sugárzás elnyelõdõ képessége szinte 0. A levegõ úgy melegszik fel, hogy a sugárzás a földfelszínt és vízfelszín melegíti és utána hõátadással és hõvezetéssel a melegszik fel a levegõ. Ezért van az hogy felfele hûl a légkör, mert x óránál tovább nincs energiabevitel a felszínre. A
A levegõ rohadt szar hõvezetõ. Napi x óra energiabevitel nem melegítiheti fel adott hõmérsékeleten és magasságon a légkört egy szintnél jobban. Ráadásul a levegõ ritkul, ami még tovább rontja a pocsék hõvezetést.
A folyadék hiába jó hõvezetõ, nagy a hõkapacitása, ahogy a talajnak is. Elõször teáht a talajt kell felmelegíteni utána kezdi átad ni a hõt.
A naperõmû ebbe rondít bele, mert oda pupmál fel 90 fokos levegõt, ahol jóval alacsonyabb a levegõ hõmérséklet normál állapotban...
Egy kis érdekesség. A hõvezetés / sugázás miatt lehetséges az, hogy tiszta reggelen 5-6 fokos levegõ hõmérsékleten is az autó szélvédõje deres (3 fok táján már simán jeges, ha este hamar hûlt le a levegõ. Hogyan? A sugárzásos hõátadás kétirányú. Naplemente után az ég felõ nézõ felületekkel szemben a világûr van, lényegében 0 sugárzásos hõforrással. Mivel az ablak felszín melegebb ezért sugárzás formájában hõt veszít. A sugárzásos hõleadással így az ablak akár 0 fok alá is tud hûlni, a környezõ álló levegõ nem melegíti fel eléggé. Érdekes ugye? :)