Ugyan még nem tartok ilyen szinten, szeretnék érdeklõdni egy-két dologról. Már évek óta írok, talán említettem itt valamikor régebben. Hosszú folyamat volt az, amíg eljutottam arra a szintre hogy olyat írjak, amit nem kell iszonyat mértékekben újraírni a fogalmazásbéli hibák miatt, vagy az egészet kijavítgatni. Persze még van mit csiszolni így is, de úgy gondolom a nehezén túl vagyok, kezd kialakulni a stílusom.
Írtam én is egy halom hülyeséget, rossz történetet, vagy éppen jót, csak rosszul fogalmazgatva, ahogyan azt gondolom mindenki tette, vagy teszi az elején. Rengeteg "kötelezõ leckén" vagyok túl ezek által. Fél éve belekezdtem egy kisebb regénybe, ami már ESETLEG egy nyomtatott megjelenést is megcéloz magának. (maximalista vagyok, csak ha valóban jónak találom, akkor próbálkozok be vele, elsõsorban magamnak írom) Fél évet szántam egy részletes vázlat megírására, úgy gondolom a történettel nem lesz gond, már csak a stílussal, és a nagyszerû fogalmazással.
Ezek után pusztán elméletben eljátszva a gondolattal, szeretnék néhány kérdést feltenni, hátha valaki tud érdemben, netán tapasztalatok alapján válaszolni rájuk. Mások számára is érdekes dolgok derülhetnek ki. Elnézést a felsorolás jellegû pontokért, de így talán átláthatóbb lesz, mire vagyok kíváncsi.
1. Milyen mûfaj az, ami leginkább "kelendõ" Magyarországon? Avagy mivel van esélye a kezdõ/nem kezdõ íróknak?
2. Ha egy kiadót érdekli egy megírt mû, milyen lehetõségek jönnek számításba? (Én hallottam már mindenfélérõl, pl.:a kiadás költségeit teljes mértékben a kiadó vállalta, illetve éppen ennek ellenkezõjét is.)
3. "Sorozatgyártók" elõnyben? Erõsítsetek meg, vagy cáfoljatok: Szintén csak hallottam valahol, hogy ha "jelzed" a kiadónak, hogy nem csupán egy könyv amit tervezel megjelentetni, nagyobb az esélyed. (nem szeretik az egykönyves szerzõket)
6. Egy kezdõ író mennyit keres, ha egyáltalán keres, elsõ megjelent könyvén, illetve hol van az a pont, ahol már egy tisztességes összegû jövedelemnek mondható az írás után kapott honorárium.
5. Külföldi megjelentetés: Mi a véleményetek róla? Tegyük fel elég jó egy könyv ahhoz, hogy nemzetközi sikereket érjen el. Valóban érdemes megpróbálni? Elõnyök? Buktatók?
6. Mi a helyzet külföldön? (pl.:Amerikában) Igaz, hogy ott a szerzõk (gondolom a befutottabbak) az elsõ pár fejezet beküldése után már meg is kapják az elõleget, vagy akár a teljes összeget munkájukért?
7. Utolsó kérdésem az elõbbibõl ered: Hazai berkekben, mi a "szokás" kézirat beküldésénél? Az elsõ pár fejezet beküldése vázlattal (Treatmenttel, mint mondjuk egy forgatókönyvnél), vagy a már teljesen elkészült mûvet küldjük?
[Véleményem szerint, bár nem ismerem a kiadók gondolkodásmódját, de egy beküldött több száz, jó esetben is száz oldalas kéziratot nem feltétlen fognak elolvasni, ha van egy jó vázlat, és néhány fejezet, azt sokkal inkább. Egyrészt látják "mit akarsz", mármint magát a könyvet, másrészt el tudják a néhány fejezet alapján dönteni, hogy te most tudsz-e írni egyáltalán, vagy nem. Ez persze csak az én saját véleményem.]
A válaszokért elõre is külön köszönet mindenkinek aki válaszol!
Megjött az elsõ anyag a http://regenyiras.hunstar.hu/ oldalról!!
Ezt most találtam: http://regenyiras.hunstar.hu , úgy tûnik itt pont nem azzal foglalkoznak, hogy ki- minek született, hanem hogy tanulható az írás mesterség.
Egy történetet rengetegszer lehet megírni szerintem is! Voltam egy mûhelyen, ahol mindenki egyanazt a sztorit írta és utána megbeszéltük, hogy ki mit hozott ki belõle!
Egy történetet megannyiszor meg lehet írni, hiszen mindenki másként látja, -éli meg. Attól még nem lesz feltétlenül erõltetett.
"Egy fiú és egy lány egymásba szeretnek, de nem lehetnek egymásé!" Rengeteg feloldásra váró kérdés van ebben az egy mondatban: hány évesek, van-e korkülönbség, mikor játszódik, milyen karakterek, egyedi tulajdonságok (pl testi fogyaték), miért nem lehetnek egymáséi, és ha mégis........ és erre jön még rá az író egyénisége.
Nyilván ha elõ tudsz rukkolni valami csont új történettel, vagy akár stílussal az nagyobbat szól, viszont egy krumplifõzeléket is számtalan módon el lehet készíteni úgy hogy az még mindig krumplifõzelék.
Na ez amit nem kéne erõltetni! Alaptörténet: Egy fiú és egy lány egymásba szeretnek, de nem lehetnek egymásé! Ha hogy ezt már megírta Vilmos-bácsi!
Mindenféle erõltetett történetek nem kellenek!!!! A világirodalomban meg vannak már írva amiket meg kellet írni! Aki írónak születik és meg van áldva égi tehetséggel az nem tesz fel hülye kérdéseket csak ír! Aki meg nincs az minek erõlködik?
hát, igazuk van részben, de kell egy alap történet, amire építkezel. Elõször a ház épüljön meg, aztán rakosgasd bele a bútorokat.
Az egyik könyvemet (amit sikerült befejeznem, 210 oldal) azt egy kicsit ezért is rontottam el, nagyon egyveleg lett a végére, szóval vigyázni kell azért, hogy túl sok másodfonalat sem szabad belerakni. (én már elkezdtem egy külön papírra jegyzetelni a külön szálakat, hogy mindenre legyen magyarázat, dem ég így se lett sajnos) folytatásosnak akartam..
én se szeretem az ilyeneket, amikor folyamatosan kötözködnek, de most asszem egy kicsit talán igaza van.
Én úgy szoktam egy könyvet elkezdeni, hogy elõször is elképzelem az egészet, mint valami filmet. Kell egy alapötlet, a te szavaidból azt vettem én ki, hogy a barátod kalandos történetérõl akarsz írni, mint valami napló szerûség. Én nem szeretem a naplós könyveket, nehéz olvashatóan megírni, legalábbis egy kezdõnek. Én úgy kezdeném, hogy elõször is az egyes klandjaira, valami kerettörténetet találnék ki, mondjuk hogy alvilági a gyerek, és akkor az alap story, hogy valami drogos üzletbe keveredik, vagy mittudom én, és akkor azon belül lenne olyan, hogy augusztus 3, és akkor leírsz valami ijesztõ, vagy valami vicces történetet.
Én kb a 12. könyvemet kezdem amúgy el, de mindegyiknél elakadok kb a 40. oldalnál. nem könnyû könyvet írni sajnos.
nos épp ez a lényeg, egy csomó gondolat kavarog bennem, szeretném értelmesen leírni. Úgy gondoltam biztos létezik egy könyv amibõl meg lehet tanulni... a többi nem fontos... van tapasztalatotok?
én sem értem igazából...
elõször értelmesen tanulj meg fogalmazni és összefûzni a gondolatokat úgy, hogy ne csak te értsd meg...
Sziasztok! Szeretném kérni a véleményeteket, tapasztalatotokat. Ha a végérõl kezdem a történetet, akkor napló regénybe szeretnék kezdeni. Ha az elejérõl, akkor pedig van egy barátom, akivel rendszeresen -értsd napi szinten- furcsa dolgok történnek. Ha visszagondolok a napjaimra, akkor velem max fél évente történik hasonló... de tényleg. Arra gondoltam elsõre, hogy legalább le kellene jegyzetelni, majd késõbb összefûzni az eseményeket. Persze hozzá tartozna a karakter és a körülmények leírása és még perszébb hogy a barátom hozzájárulása.
Szóval eddig ok, de honnan tudom hogy jól fogom csinálom? Lehet ezt tanulni. Látom ajánlásként King könyvét, abban viszont nem csak az van leírva, hogy Õ hogy szokta? Köszi!!!
Sziasztok, Remélem tudtok segíteni, van egy könyvötletem. Sokat dolgozok rajta, történet vázlatok, feljegyzések, de nem tudom minként kezdje neki a "könyvnek", sokat olvasok is, de nem akarok plagizálni másoktól. Mit kellene olvasnom, tanulnom, hogy meglegyen az indító lökés a könyv megírásához? Valamilyen használható képzés, oktató könyv vagy valami hasonló?
Én egy 6-700 oldalas könyvön dolgozom már két éve lassan. Elõtte írtam 3 folytatásos történetet egymás után, köbö 100 oldalas lehetett mindegyik egyenként, ezek után gondoltam úgy, hogy belevágok egy sokkal komolyabba. Szó se róla igaz, hogy meg lehet unni. Én számtalanszor meguntam már, vannak idõszakok, mikor egyszerûen nem megy, de állítólag ilyenkor is írni kell, legalábbis valaki egyszer ezt mondta nekem. És bevált. Egyre ritkábban unom meg a munkát, és nagyon sokat haladtam vele. Még idén év végére lehetséges, hogy elkészülök vele, aztán próba szerencse alapon házalok vele néhány kiadónál, remélem sikerül.
hülyeség, nem azért veszted el az érdeklõdésed mert nem a mai korról írsz, hanem egyszerûen megunod (tudod nekem hány elkezdett könyvem van, mindegyik nagyszerû történettel (mások szerint)) egyszerûen megunod, mert te agyban legalább 100X "olvasod el"
egyébként az iskolás könyvírást nagyon ajánlom, mert abban van mindnekinek érzéke, tapasztalata, és jó dolog azokat belevinni, írsz 40 oldalt, és beleírsz egy oylat ami veled történt meg (persze a fõhõsre uházod át) írsz még 20 oldalt, úgy érzed unod, megint beleötlesz valami személyeset...
Egy fantasyban ez hiányzik. Nem írhatod, hogy "és emlékszem amikor én kicsi voltam, hány Ork fejet vágtam le még anno" :D
jah és ne keseredj el ha nem fejezel be könyvet, csak kezd el nyugodtan, kezdj bele újabba ha jól esik, mindegyikkel fejlõdsz. Én elolvastam a legelsõ regényemet (sajna az sem volt kész) és azt amit be is fejeztem, és röhögtem magamon. Borzalmas fogalmazásom volt még anno. De jó látni és tapasztalni hogy mennyit is fejlõdtem :)
most én is sulison gondolkodom, vagy inkább egy különc srác élettörténetén, amolyan jellemfejlõdés-regény lenne. Hogy kicsit szakítsak az eddigiekkel, mert próbáltam fantasyt, sci-fit, de mindegyiket félbehagytam, mert elvesztettem az érdkelõdésem. szal most próbálok majd a realitás talaján maradni. De olyat akarok írni, hogy ahhoz elõbb még nekem magamnak kell fejlõdnöm, több mindent megértenem - a fogalmazással már nincs baj, de végre olyat akarok írni, amiben valamilyen szinten élettapasztalat van. Lehet hogy csak 30, vagy 40 évesen kezdem el megírni, de addigis gyûjtöm az ötleteket :D
a könyvírás szvsz elég kemény dió cikket/novellát/verset sokkal könnyebben lehet publikálni...ez nyilvánvaló...de könyvet kiadatni kurva nehéz lehet...fõleg azért mert már annyi mindent megírtak...sok-sok fantáziadús ember volt már elõttünk...szinte nincs az a könyv ami szerkezetileg vagy tartalmilag vmi igazán újszerût tudna nyújtani... én eddig 2 regényt kezdtem el írni, de mindkettõ a virtuális lomtárban kötött ki...most kezdtem el a harmadikat; remélem ez már olyan lesz, hogy legalább nekem megüti a szintet verseket,novellákat,cikkeket most is publikálok,ahol csak tudok...meg remélhetõleg fogok is; nade a könyvhöz nem bízok nagy reményeket... mindenesetre neten kiszúrtam magamnak egy kiadót...szóval ha elkészülnék, akkor próba szerencse alapon elküldöm nekik...
hol a poszt? hol az avantgarde? hol a szentimentalizmus? a szocreál az oké.
Ne most meg rosszat küldtem el. Ez a végsõ xD Rémálom után Mintha egyedül lennék ezen a bolygón Az eget nézem, ami most gazdag csillagokból Hosszú percekig nézem a sötétséget, Próbálom kiverni fejembõl a rémképet. Szinte látom az égen azt a csuklyás alakot Váratlanul meglátok valamit: a napot. Pár perc múlva hang üti meg a fülemet Munkába készülõdnek az emberek. Édesanyám is felkel a szomszéd szobában. Nagyot ásít mikor felül az ágyban. Csak állok és bámulom az utcát, Mikor megpillantom az órát. Fél hat van,még visszafekszek az ágyba. De mivan ha a csuklyás már itt vár a szobában. Leülök hát a székre,megkeresem a táskám, Gyakorlom inkább egy kicsit a helyesírást. Megcsinálok jópár gyakorlófeladatot, Mikor ismét az ablakhoz rohanok. Az utcára visszatér az élet Ismét elmúlt egy éjjel.
Pár hibát kijavítottam:
Rémálom után Mintha egyedül lennék ezen a bolygón Az eget nézem, ami most gazdag csillagokból Hosszú percekig nézem a sötétséget, Próbálom kiverni fejembõl a rémképet. Szinte látom az égen azt a csuklyás alakot Váratlanul meglátok valamit: a napot. Pár perc múlva hang üti meg a fülemet Munkába készülõdnek az emberek. Édesanyám is felkel a szomszéd szobában. Nagyot ásít mikor felül az ágyban. Csak állok és bámulom az utcát, Mikor megpillantom az órát. Fél hat van,még visszafekszek az ágyba. De mivan ha a csuklyás már itt vár a szobában. Inkább leülök a székre,megkeresem a táskám, Gyakorlom inkább egy kicsit a helyesírást. Megcsinálok jópár gyakorlófeladatot, Mikor ismét az ablakhoz rohanok. Az utcára visszatér az élet Ismét elmúlt egy éjjel.
3.as rövid de nekem tetszik :D
Álmomból felriadva az ablakon kinézek, látom az égen azt a csuklyás rémséget, hirtelen világos lesz,meglátom a napot és az utcán egy furcsa alakot, a papot.
8.as
Rémálom után
Mintha egyedül lennék ezen a bolygón Az eget nézem, ami most gazdag csillagokból Hosszú percekig nézem a sötétséget, Próbálom kiverni fejembõl a rémképet. Szinte látom az égen azt a csuklyás alakot Váratlanul meglátok valamit: a napot. Pár perc múlva hang üti meg a fülemet Munkába készülnek az emberek. Édesanyám is felkel a szomszéd szobában. Nagyot ásít mikor felül az ágyban. Csak állok és bámulom az utcát, Megpillantom az órát. Fél hat van,még visszafekszek az ágyba. De mivan ha a csuklyás már itt vár a szobában. Inkább leülök a székre,megkeresem a táskám, Gyakorlom egy kicsit a helyesírást. Megcsináltam jópár gyakorlófeladatot, Mikor ismét az ablakhoz rohanok. Az utcára visszatér az élet Ismét elmúlt egy éjjel.
Engem az inspirált,hogy megtalálta egy verset amit harmadikas koromban írtam,és arróla témáról a harmadikas alapján nyolcadikban írtam egy újat.Majd begépelem ha lesz idõm.
A gond az, hogy manapság a könyvesboltok keresnek rajta a legtöbbet. Az alexandra, mega társaik 50% alatt szóba se állnak még a kiadókkal sem. A Libri meg a líra és lantnál is 43-45%-ot kérnek a terjesztésért, de a legpofátlanabbak a multik (cora, tesco, auchan), azok 58%-ot akarnak lenyúlni, ezért aztán sok könyv náluk drágább is. A lényeg, hogy a kiadónak megmarad a fele a bolti árból, amibõl lejön ugye az elõállítási költség, a marketing, az elõkészítés, a rezsi, az adók, stb. Ráadásul mivel bizmányosi konstrukcióba veszik csak át, ezért jelentõs olyan tétellel is számolni kell, amit elõ kell állítani, de nem fogy el. Így aztán marad kiadói haszonra meg szerzõi jogdíjra 5-20%, attól függõen, hogy mennyire pofátlan az ár. Ezek után érdemes elgondolkodni, hogy egy átlagos 5-6%-os szerzõi jogdíj és átlagosan 2-3000 eladott példány után mennyi is marad. Szóval nem lehet belõle meggazdagodni, csak akkor, ha ismert médiaszemélyiség vagy, és mindenhol beszélsz a könyvedrõl, és így magasabb lesz az eladott példányszám is.
ebbõl? sehogy, mert ennek nem az a lényege, egy elsõ irományból sose lesz suska! Elõször én se akartam feltenni, mert féltem hogy letöltik, és kinyomtatják és akkor majd azt mondják, hogy háh, az enyém... de szerencsére mivel folytatásos ezért ezzel már egy kicsit azért levédtem! :)
iszonyat nagy türelem kell hozzá, és olyannak kell lennie a storynak, amit úgy érzed, hogy hejj de szívesen olvasnád ezt te is újra meg újra... mert hát írás közben végig fut az ember agyán a story újra, meg újra!
az elsõ sikeres (befejezett) könyvemnek a 2. kötetével is így voltam valahogy, írtam, írtam, de valahogy elvesztõdött benne/belõle az a varázs
ennek ellenére van vagy 10 könyvkezdésem amit a 40. oldalig írtam, és ott mind abbahagytam :(
...err és ebbõl hogyan lesz a te zsebedben suska, ha le lehet tölteni (kinyomtatni, fénymásolni, stb...)????
én olyan szinten írtam néha-néha egy-egy kisebb novellát, mint a mozifilm-ajánlók: majdnem minden benne van és majd megveszel, annyira érdekel a többi... :) Sajnos nincs "többi" - én legfeljebb 15-20000 leütéses irományokat voltam képes szülni :'(
Sosem értettem, hogy hogy a francba lehet leülni úgy, hogy "Nna, én most akkor írok egy könyvet." Nekem még egy szánalmas novella sem jutott túl így tíz mondaton, nemhogy könyv, ha így álltam hozzá. =) Valami hiányozhat belõlem.
nem az a lényeg, az én könyvemet 1 év alatt írtam meg, mondjuk akkor folyamatosan, naponta próbáltam írni.
fantasy nem az én világom, szeretnék írni, elkezdtem is, de nem ment. jobban szeretem a krimisebb, misztikusabb könyveket, valóság, ugyanakkor van benne egy kis izgalmas, érdekes, misztikus környezet is
Na jó, ha ez megy a Regényírók topicja helyett, akkor ide írok :P Szóval, én 2 éve, 16 éves koromban kezdtem el egy regényt. Fantasy regényt, a címe Avenum. Jelenleg a 154. oldalon tartok. Tudom, nem vagyok valami szupergyors, de nincs is sok idõm a tanulás mellett... Olyasmi fantasy, mint a Forgotten Realms, csak kissé az én saját stílusomra faragva. Szóval a helyszínek, néhány faj, uralkodói rendszer, történet, stb teljesen az enyém. Csak fantasy szokás szerint, ez is a kelta mitológia lényein alapul.
én elkezdtem egy AvP könyvet. a propozíció és az elsõ oldal készen van o.O Második VH. AvP könyv nincs. csak preda képregény.
:DD hát valóban na, én is hasonlóan látom a dolgot. Szintén angol neveket használok, mert ugye egy jövõben játszódó cucc, azért eléggé valószínûtlennek tartom, hogy másfél évszázad múlva lesz még, aki magyarul beszél. Meg már csak azért is, hogy azért ne hangozzunk már gyökérnek. Szép meg kifejezõ ez a magyar nyelv, de a magyar nevek... regényírásban két dologra jók. 1:klasszikus, népies környezet, 2:idétlen poénok.
az ötlet jó, ezt egyszer én is elakartam kezdeni, csak én úgy hogy 2 könyvben, hogy elõbb megírom az egyik szemszögébõl aztán a másikéból.
én kifejezetten utálom, hogy azért mert magyar vagyok akkor csak magyarországról írhatok, a fél társaság akinek megmutattam a könyvem ebbe kötött bele hogy miért nem magyarokról írok (a másik természetesen támogatott, hogy sokkal jobb angol nevekkel)
hát mondom szerintem elég gyatra lenne ha: Béla ekkor elõrántotta a kardját, és megragadva Gyopárka karját hatalmas irammal nekirontott Jenõnek! :-/
Barátnõmmel egy regény írásán vagyunk már kb. 4-5 hónapja, eddig nagyjából a Bevezetés + 3 fejezet készült el. A realitástól csak az idõ tekintetében rugaszkodunk el, poszt-apokaliptikus agymenés, Magyarország, 2150 :p A megvalósítás eléggé egyedi koholmány. Legalábbis remélem. Minden fejezet A és B részre van osztva, az A a történet fõhõsnõjének elbeszélése, a B meg a ugyanaz a történet, csak másik szálon, a férfi fõhõs szemszögébõl. Néha összeakadunk, néha különválunk. -.- Nem mentes a cifra de kifejezõ anyázásoktól sem, de azért eléggé mérsékelt szinten, na :p
nemrég kaptam ilyen kiadványszerkesztséhez egy jó hosszú "könyvet" ami szóról szóra leirja hogyan is néz ki egy könyv, ha meg akarjuk irni, elég érdekes, majd belinkelem ha megtalálom mert nemtudom hol van az a fájl:D
nem sajnos! :) nagyon sok pénz kiadatni egy könyvet, a kiadót is nehéz megtalálni.
a másik baja az volt (amit én vettem észre úgy rajta, de más azt mondta hogy annyira nem vészes), hogy a végén a rövid story szálak nagyon egybefolytak, és oylan keszekusza lett
a másik meg hogy folytatásosra terveztem, és hát úgy még nehezebb, mert a 2. kötetet elkezdtem írni, abból asszem 60-70 oldalt írtam, de az abbamaradt
nem javaslom a kiadós írós dolgot, elõszõr keress egy oldalt ahol közzé teheted a neten, és majd õk értékelik, ha tetszik nekik akkor már annyi nyert ügyed van :)
(én ezt csináltam)
én már írtam könyvet, 210 oldalas lett, a barátok azt mondták hogy jó lett, meg olvasható, de nem írok leírásokat, és nem elég színes
Hát én nem történetet szeretnék írni, hanem egy filozófikus könyvet különbözõ eszmerendszerekrõl és nézetekrõl.
De az se kizárt, hogy a véleményet át tudnám ruházni egy történetre amibe megtestesíthetném a gondolatokat...el lehetne játszadozni.
Elõször tisztába kéne lenni azzal, hogy tényleg vagy e annyira tehetséges és jó, hogy érdemben foglalkozzanak veled a kiadók. Másodszor legalább ennyire fontos, hogy mi a könyv témája. Tudsz e eléggé érdekes lenni, netán újszerû, ötletes, izgalmas. A stílusnál roppant fontos, hogy megmaradjon a kezdeti lendület - ha volt olyan.
Magánkiadásban nem érdemes elsõkönyveskedni, mert az nagyon komolytalan dolog, ott bármi megjelenhet, és a terjesztõk nagyon nem szeretik - épp ezért. Ráadásul rád hárulna a promóciós költség is. Ami nem 5 ft.
Kiadói megjelentetést pedig elég nehéz kijárni elsõkönyvesként, hiszen zsákbamacska vagy még. A könyvpiac amúgy is csordultig tele van, roskadoznak a szerzõktõl, kiadandó mûvektõl, szóval ez egy elég éles verseny.
Persze ha valami elképesztõen nagy tehetség vagy, valami egészen figyelemreméltó ötlettel és virtuóz megvalósítással, akkor érdemes próbálkozni úgy a 10. visszautasító levélig.
segítségnek meg mindenki olvassa figyelmesen ezt az oldalt, sok jót tanul az ember belõle!
kedvenc bejegyzésem: "Mire készülj fel, ha elsõkönyves vagy A legfontosabbak:
- Mindenki azt fogja gondolni, felvet a pénz. - Hát nem fog felvetni. - Barátaid azt fogják gondolni, hogy rögtön a nyelv szakértõjévé is váltál. - Senki nem fogja elhinni, hogy azért sikerült, mert olyan könyvet írtál, ami megérdemelte, hogy kiadják."
sok szerencsét:)
ha van rá pénzed és nem sajnálod (nem tudom hogy mennyi kiadással jár), elvileg nem árt, ha felkeresel egy irodalmi ügynököt, és rajta keresztül keresed fel a kiadókat..:)