"For now, let's turn our attention back to the SB750. This is actually a new chip, but apart from ACC, we're looking at the same core logic as the SB700, which is essentially a die-shrunk SB600. Unfortunately, AMD's longstanding issues with AHCI Serial ATA controller configurations persist in the SB750, all but forcing users to run the south bridge in plain old IDE mode. That's not the end of the world, but IDE mode doesn't support Serial ATA perks like hot swapping and Native Command Queuing."link (PH!-s cikkekben is elmegették már, bár most nem találom.)
ezekben 100%-ban biztos vagyok :) AHCI módban nincs SMART az sb700al :(
viszont nlite-al 2 perc alatt megvolt az AHCI-re is telepedõ slipstreamelt xp telepitõ, szépen fel is ment, végül mégül meg az AHCI egyetlen elõnyét sem tudom használni. fuck AMD.
jah és a céges D830as is minden gond nélkül megy ahci modban xpvel :)
Lemaradtál annak a hozzászólásnak az elsõ mondatáról amire válaszoltál? :)
XP gyári install nem tartalmaz, és már valószínû soha nem is fog tartalmazni AHCI karakteres módú drivert.(mégis mi a francnak tenné, leépíteni akarják az xp-t nem tovább pofozgatni) Az ilyen notebookokhoz _amennyiben_ a gyártó ad Xp támogatást, tehát kapható elõ vagy utólag telepítendõ xp-vel, úgy kapsz hozzá olyan win installt, amibe õk már beleépítették az AHCI karaktees módú drivert(vagy megoldják más módszerrel). Hogy ez winyón lévõ szervíz particiós öntelepítõ win, vagy külön cd-n lévõ az már mindegy, nem tudom most melyik gyártónál ez épp hol tart, az Acer az elõbbi megoldást alkalmazza.
Az kérdés persze, hogy a vista business-el szállított gépre, amire a gyártó nem szán xp-t és ezáltal driver supportot sem kínál hozzá, mi a francnak akar valaki xp-t erõltetni. Illetve ha nem megy, akkor miért csodálkozol rajta akár egy percig is.
Nekem eddig mindenesetre sosem okozot tíz percesnél hosszabb kitérõt egy ahci driver slipstream, amivel aztán gond nélkül ment a win install.
majd ha a dell d830-at fel lehet ahcival telepíteni integrált driveres winnel, akkor elhiszem, hogy van támogatás. azóta lehet, hogy megoldották, mikor próbáltam sehogyse ment, bsod-t kaptam vagy még asse. és volt idõm próbálkozni, mert ris/wds alatt hekkeltem, nem írogattam dvd-t minden csere után...
ezekben mennyire vagy biztos? én nem próbáltam, de a biosban van smart ki/be kapcsoló.
egyébként valamiért szar a driver, integrálva nem hajlandó telepkedni ahci módban, csak floppival és trükközve. arcomat kapartam. az meg pláne gány, hogy pont az esata csati módja függ a többitõl, véletlenül se tudd ahciban hajtani ha az elsõ négy csatoló nem ahcin van. oprendszer költöztetés kizárva.
Biztosan azért mert nincsenek töredezésmentesítve, túl új az ata és ócska a sata vinyó, meg aztán a nanosecundumokat emberi léptékkel nem igazán lehet érzékelhetõvé tenni. Tessék nagy állománzokat, legalább 10-15 gigás dv filmeket tenni-venni, akkor már érezhetõ lesz itt-ott egy perc.
Nekem van 1 Sata-s, meg egy ata -s vinyó is a gépemben. Nem nagyon veszek észre sebességbeli különbséget, másoláskor sem...
Stripe-oljatok össze 5-6 dinamikus partíciót WinXP alatt (persze külön-külön HDD-król és az elejükrõl mindig, mert a HDD-k elejükön gyorsabbak) és meg fogtok lepõdni, hogy milyen teljesítményeket kaptok pl. folyamatos másolásnál. Nagyon faja és még RAID kari sem kell hozzá. Igaz 2 RAID kari is jó eredményt hoz.
InfiniBand-nek hivjak, csak az vele a gond, hogy csak a kabel tobbe kerulne, mint a PC-d mindennel egyutt.
egyre több helyen olvasom, h az NCQ inkább csak ront a sebességen tipikus otthoni winyohasználat esetén :)
emellett az általam választott gyártó (AMD780G/sb700) driverei AHCI módban SEM képesek hot-plugra, de még a SMART sem olvasható ki a rájukkötött winyokról :(
... viszont legalább már láttam 70-80mb/s sebességet tartós másolás esetén (sata2 samu250g -> sata2 samu640g), tehát van azért gyorsulás. plusz a 640esemen a winyon belüli másolgatás is megy stabilan 30-35mb/s-el, ami brutál javulás a korábbi 10-15mb/s hez képest (amit a 250esemen tapasztaltam)
Amúgy meg nem árt, hogyha támogatja az adott winyó a sata 2/3-ta. Mivel, a mostani winyókban van cache, ezért az olvasási-írási sebességnél gyorsabban is ki tudja szolgálni az adatokat (és befogadni) a gyorstár segítségével. :-)
Igaz,hogy a kapacitas es a sebeseg nem aranyosan novekszik,de szerintem meg igy sem rossz,az a lenyeg hogy aze no a sebeseg is.Az hogy kapacitas jobban az pedig csak egy raadas,ugyse nagyon van szukseg a 750-1000 gigas kapacitasra.1000 gigas vinyot kell venni,megformatalni belole az elso 300 gigat es akkor van egy 300 gigas kb 90 mb/s atlag sebesegu vinyonk,ami szerintem nem rossz.
Áruld már el hova kell tenni, én is be szeretnék kötni egy wd6400aaks-t egy régebbi albatron via chipsetes (km400/vt8237r) lapba, van rajta sata1, de sehogy se látja... Én meg a wd oldalán nem találom :((
Én ugyanezt írtam le. :) A lényeg az hogy míg pl. egy 166GB-os vagy egy 334GB-os tányérra rendelkezõ vinyó esetén a lemeztányér adatsûrûsége a duplájára nõt, ezzel lineárisan duplózott a kapacitása. De a olvasási sebességére ilyen(lineáris növekedést produkáló) hatást ez az adatsûrûség növekedés nem gyakorol.
Ha egy 166GB-os tányérra rendelkezõ winyót lineárisan végigolvasol akkor pl. a Samsung T166-os esetén ~66MB/s körüli átlagsebeség jön ki. Ha egy 334GB-os SP1-es olvasol végig lineárisan akkor az átlagsebesség úgy ~78MB/s. A növekedés mértéke messze nem lináris, hanem csak 18%-os mértékû. De egy általános merevlemez használatot szimuláló bechmark esetén ez a külünbség már csak 9%-ra olvad, hisz gyakorlati használat során ritka a folyamatos szekvenciális lemezelérés. A fej pozícionálásának ideje pedig nem igazán gyorsul ami visszaveti az általános teljesítmény. Szóval alkalmazás típustól függõen 10-20%-nál nagyobb arányú gyorsulást nem igazán lehet elérni, ami messze nincs lineáris arányban a lemeztányér kapacitásának duplázódásával.
Hosszútávon szemlélve ezt a folyamat elég lehangoló eredményt szül. Ha az ember visszatekint arra hogy mondjuk az elmúlt egy évtized alatt hányszorosára nõtt a merevlemezek kapacitása és ezzel párhuzamosan hogy nõtt a sebességük, akkor elég látványos lesz a két növekedés közötti differencia. És ezen a jõvõben sem lehet igazán változtatni, ez a technológia sajátosságaiból ered.
Az SSD jellegû adattárak eseténben viszont ez a két arány egészen máshogy alakul, ott a sebesség is igen jól növelhetõ a kapacitás arányában. A flash alapú SSD-knél pár éven belül realizálódhat egy a HDD-nél egy nagyságrenddel nagyobb adatátviteli sebesség. Késõbbiekben más technológiákat alkalmazó SSD-nél, pl. flash helyett p-ram ez a sebesség még tovább fokozható, akár 2-3 nagyságrenddel magasabb értékre.
"A lemeztányérok adatsûrûségének növelése pedig csak a kapacitást növeli lineárisa, az adatátviteli sebességre nincs is hatással. " helyesen: az adatátviteli sebességre nincs ilyen hatással.
Helyesebben az adatsurusegnek van hatasa az atviteli sebesegre.Minnel nagyobb az adatsuruseg annal nagyobb a sebeseg.A 334 GB-os lemezeket hasznalo 750-1000 GB-os samsung vinyok ezert tudnak 110-120 mb/s-al olvasni.
A jó öreg ATA-nál nincs is jobb:D
A hivatalosan alatt azt érted, hogy a nyers sp2-es installer sem viszi gyárilag? Azok az úgynevezett turkált driverek a hivatalos gyártó által adott whql-es driverek...
Gondolom az, hogy minden chipsethez megvan pár éve az AHCI driver nem zavar, mint ahogy az sem, hogy a legtöbb sata2 winyóval szállított notebookra pl. nem tudsz nem ahci driveres wint sem telepíteni, mert már a bios-ukban sincs benne az ahci off kapcsoló, annyira default. És nem csak vistás notiknál, hanem az utolsó szériás xp-s gépeknél is már bejött ez a megoldás.
"No meg akinek nem ICH9" Letölti a saját gyártója honlapjáról a megfelelõ drivert :) Ha meg a saját gyártója szart gyárt, akkor elgondolkodik, hogy mi a francért azt a gyártót választotta...
Vagy korábbi intel chipsetes lapra gondolsz, ami nem tud sata2-t? Mert akkor épp átbillentünk a "mindegy mi, csak kötözködni lehessen" állapotba. A nyitó gondolatod ugynis az volt, hogy minek kell egy alaplapra sata2, namost ha egy alaplapon nincs is sata2, akkor kiküszöböltük a kezdõ felvetést, tehát nem igazán van mirõl beszélni. :)
Én mondjuk már a PCI busz sebességébe is ütköztem, meg a vezérlõk sebességébe is. RAID0-ákat ha RAID0-zol és így tovább, elõbb-utóbb nem tudsz lényegi gyorsulást elérni és ezért máig átkozom az összes rohadék hardware gyártót. :D
Hivatalosan XP alatt nem támogatott az AHCI az NCQ-val hiába képes rá az alaplap+vinyó. Vannak ilyen turkált driverek, de kösz nem, sok kékhalálról hallani. No meg akinek nem ICH9 van a lapján az mit csinál?
Vistára meg nem vesz rá egyelõre senki... egyszerûen nincs rá szükségem.
Nekem WD RE2 HDD-m van méghozzá RAID 0-ban, de erõs izgalmi állapotban is csak 80-86 MB/sec-re képesek. Igen ám, de a másfél éves alaplapomon SATA 2 vezérlõk vannak, vagyis az elméleti sebesség 300 MB/sec lenne. Egyáltalán minek tesznek rá a gyártók SATA 2 vezérlõket a lapokra, ha csúcsvinyókkal sem érjük el a SATA 1 limitet?
SSD? Kinek van arra pénze? Még a nagyobb cégek is inkább megbízható SCSI vinyókat vesznek mirrorban, nem SSD-t 120 GB-ját 100-150 Ft felett ^^
ez gyártóspecifikus, vagy típusspecifikus? szerintem kompatibilisnek kéne lennie mindnek. elolvastad a júzer manuált? enyémen (wd) jumperelni kellett a sata I módhoz pl.
Azért mert nem csak winyók léteznek a világon, más eszközt is lehet SATA-ra kötni, pl. SSD-ket. Ott pedig még az idén a Intel és Micron is kiad olyan SSD-ket amiknek az olvasási sebesség 250MB/s, ami már erõsen közeliti a SATA2 határait. Ráadásul tavaly még 120MB/s volt a leggyorsabb SSD, 2 év meg 60-80MB körül. Ez alapján egy jõvõre esedékes SSD modell könnyen elérhet olyan sebességet amihez már kell az SATA3. Nem beszélve arról hogy egy ilyen szabvány életciklusa minimum 3-4 év, szóval az elkövetkezendõ 3-4 évben megjelenõ SSD-k sebességét kellene tudnia kezelnie. De elég nagy a valószínûsége annak hogy 2010-re az SSD-k már lazán el fogják érni a SATA3 600MB/s-os maximumát, onnantól meg már a csatoló lesz a szûk keresztmetszete a további sebesség növelésnek.
Egyébként 600-800MB/s-os SSD megoldás egy cég már tavaly bemutatott, de az értelemszerûen csak PCIe foglalatba illeszhetõ megoldásként tudta kínálni, hisz a SATA2 300/s-os csatoló sebessége ahhoz kevés volt.
A winyók sebessége nem igazán növelhetõ ilyen mértékben, de ezt eddig is tudni lehetett. Ott csak a foldulatszám növelésével lehet jelentõsen gyorsítani, de annak meg mechanikai és egyéb korlátai vannak, ezért növelhetõ akármeddig a fordulatszám. A lemeztányérok adatsûrûségének növelése pedig csak a kapacitást növeli lineárisa, az adatátviteli sebességre nincs is hatással.
Az adatátviteli sebesség megoszlik az eszközök között amik épp egyszerre használják a sata vezérlõt. Egy sok vinyós, ssd-s rendszernél, pl. szervernél igenis van jelentõsége. Ha egy DVD-t 25 megával olvas a gép és azt még ki is kell írni vinyóra valszeg nem elég a 25mega/sec adatátvitel...talán 50 is kell!
Mi a túrósrétesnek!!! Még a sata2-t sem feszegetik a vinyók, ténylegesen még az udma4 (ata133-as) specifikációkat sem képesek túllépni. Elõször olyan vinyókat kéne csinélni amik minimum 100 mb/s-ra képesek. Minek addig bonyolítani a rendszert??? Gondolom, hogy ezekbõl lehessen USB3-as, esta2-es és fájervájer nemtomhányas külsõ megehajtókat rásózni a naív fogyasztóra.
tekintve az ssd párhuzamosíthatóságát szerintem annyira nem persze-persze. amint leesik az ára a konszumer piac óriási pénzeket fog belepumpálni, azt is adják majd ajándékba, mint a pendriveokat. még legalább fél év, mire az elsõ hagyományos lemezeknél elkezdik használni, egy ideig még nem ezzel lesz tele az ssd-k hátulja sajnos. ha megnézed már most a sataII végét kóstolgatja pár slc ssd.