A pufifejű gyökkettő m1 híradós azt mondta, hogy Új-Zéland fővárosa Auckland... Mondjuk nem ez az egyetlen valótlanság, ami ott elhangzik, nem is a legjelentősebb, na de akkor is. Nagy tudásúak vannak ott is.
Így is van!!!!4 Utasítsd rendre a "szaros újregeket"
Mónika saúba ez nem meglepõ, behivnak pár cigányt akik orditoznak ,káromokodnak, verekednek és képesek ezt leadni 12-es karikával... inkább adnának valami filmet vagy olyat amit délután szivesen megnéz az ember, nem azt hogy bekapcsolom a tv-t és 3-4 fogatlan idióta cigány veszekedik egymással
tegnap a Móunika sóu reklámjában kapásból 6 cigányt számoltam meg. gratula. ide jutott magyarország? büdös cigányok "gondjait" kell néznünk(amik persze megjátszott szarok) miközben az ország szarban van? ilyenre költik a pénzt?
írtam médiaszociológia elõadásra egy beadandó tanulmányt ebbõl a topikból. Ötös lett a félévem. köszi. :D
Errõl sem az a korosztály tehet. Ezt látják. Mellesleg, aki hülye haljon meg. Erre volt régen a természetes szelekció, az elmebetegek nem szaporodtak tovább. Ma már õk a sztárok...
Szerintem érted, mit mondok. A TV azért kínálja a lehetõséget, hogy nézzék - azért megy benne az, mert ez sok embert, a tömeget érdekli. A TV akarja, hogy nézzék.
jajj ez mókás. :D átsiklottam eddig felette, aztán most vettem észre visszaolvasva a topikot:
Azt mondod nem is ismerlek és akkor miért alkotok rólad véleményt, holott te pont ugyanezt csinálod, amikor azt írod, hogy jobban tudod még nálam is, hogy mennyire vagyok boldog. Meg te jobban tudod hogy neked több fogalmad van a boldogságról mint nekem. :d
A Tv egy szolgáltatást kínál, ami lehet tájékoztató, szórakoztató, akármi. A lehetõséget adja meg, hogy nézzék az emberek. Az hogy valaki úgy dönt hogy leül és nézi, az nem a TV rejtett hipnotikus erejének köszönhetõ, hanem emberi igény. Régen ugyan ilyen igény volt a kávézókra ahol meg a falu fõterére, ahol végbement az az információcsere ami ma a Tv-n keresztül is történhet. Akármilyen szépen is kiszinezi itt a topikban bárki, régen kéccázötven éve amikor a falu fõterén összegyûlt a nép, ugyanúgy voltak akik a szomszéd gyõzikérõl pletykáltak, és voltak akik az aktuális sztárköltõ mûveirõl, vagy a napi gazdaságról beszélgettek.
...Mellesleg munkát ad több tízezer embernek, akik a tartalmat meg a technikát gyártják, ami mögötte van.
Ha valahol a napi beszédtéma gyõzike meg a többi, akkor azokat az embereket sajnálom. nem is mondtam azt, hogy anyeginról vagy molierrõl kell beszélni, bár én szívesen tenném - de ez mindegy. lehet másról is, de miért pont ezekrõl? jahogy mert õk azt akarják, meg az nekik jó. akkor váljék egészségükre.
Ezzel a topikkal az volt a célom, hogy rájöjjön pár ember, hogy a TV szar!
énis kb 9 éve néztem, azóta max félévente 1-1 mûsort, ha kiszúrok valami filmet. És? Attól még a TV-rõl beszélgetünk. Csak más kontextusban. Az hogy próbálunk értelmesen beszélni róla, ugyanúgy a TV hatása az emberekre (ránk).
Mi arról beszélgetünk itt, hogy milyenek a mûsorok, milyen az emberek hozzáállása, nekünk ez jön le a Tvbõl. Másnak elég ha jót röhög az egészen. Egyik sem jobb vagy rosszabb mint a másik.
Szeretném azt hinni, hogy képben vagyok. ^^ Hatással van ránk, az oké, legyen felõlem tudat alatt is, de az a hatás nem egyforma minden emberben. Lesz aki csípõbõl elkezdi fikázni a mûsorokat, lesz akinek tetszik, lesz aki 'átlát' rajta, vagy azt hiszi hogy átlát mindenen és megmondja majd a frankót itt a fórumon róla.
A mûsor ugyanaz volt amit megnéztek, mégis 3 -vagy végtelen sok féle - következtetést vonhat le mindenki magában, még a celeb vagyok-ról is. Te max annyit csinálsz, hogy a sajátodról azt mondod hogy EZ AZ igazság, a többi pedig félreértelmezés.
Továbbra is azt mondom, hogy nem a média (nem egymagában) befolyásol hókuszpókuszokkal, hanem magunkban alakítunk ki képet az adott médiumról, annak megfelelõen hogy mit gondolunk a világról amibe az adott mûsort/akármit rakjuk. Ha pedig gondolkodunk valamirõl az már jó.
te is beláthatod, ha be akarod, hogy van olyan ember aki tényleg csak azért ül le 'x' mûsort megnézni hogy röhögjön egyet. Vagy hogy a mindennapi beszédtémákhoz hozzá tudjon szólni. Nem beszélget minden társaság Moliere rõl, vagy az anyeginrõl hétköznap a cigiszünetben...
Nos. Helyzetkomikumnál nem a szereplõvel együtt nevetünk, hanem szintén rajta. Az események sajátos alakulása során például félreértésbe keveredik valakivel a fõhõs, és mind õ, mind a helyzet komikum tárgya lesz. Nagyon jó példa erre például Moliere A fösvénye. A jellemkomikumot legalább eltaláltad.
Egyébként szerintem nagyon szép kifogást gyártasz. Hiába dolgozol sokat, az sem logikailag, sem jóízlésben nem indokolja azt, hogy azt a mocskot nézd. A te típusod pont az, amelyik alibit keres arra, hogy kíváncsi a sok félkegyelmû hülyeségére és életére. Bizonyítanom sem kell, hogy van annál jobb mûsoros is, te is beláthatod, ha be akarod.
Aki hülye, az magától hülye: Nem. Az az aktus, hogy te nézed a mûsort és nem tartod magad hülyének )továbbá nem hiszed el, hogy a TV butít) az oka annak, hogy létrehozol egy általános szabályt (Aki hülye, az magától hülye), ami alá mint átlagemberként (saját öndefiníciód) nem kerülsz be. Ezzel önigazolsz. Inkább öncsalsz.
"Nem lehet elvárni a dolgozó embertõl, hogy a szórakozásában is magas intellektuális fokon mozogjon, mert 1, az is csak fárasztja 2, ha meg nem, akkor csak puccolásból, kispolgárságból teszi (operabál, meg ilyenekre gondolok)."
Régen rossz, ha mások elvárása miatt gondolod úgy, hogy hülyeség highbrow mûsorokat nézni. Aztán: 1, mert téged fáraszt, még mást lehet nem (ja vagy az egy külön kaszt), 2, mert csak olyat ismersz, aki sznob, az megint nem jelenti azt, amit gondolsz.
Az olvasással tényleg bajok vannak, de nem hiszem, hogy a RENCERRE kéne kenni mindent. A kötelezõk irodalomtörténeti szempontból fontosak, másrészt meg az esetek nagytöbbségében még jó könyvek is. Ami gond lehet velük, az talán a tanítási sorrendjük. Nekem 18 évesnek kellett lennem, mire eltudtam olvasni és meg tudtam szeretni az Anyegint. Felnõttem hozzá akkor. Azonban a sorrenden nem lehet csak úgy változtatni, mert a kronológiailag érthetõ meg csak az irodalom változása, tehát bojgatni felesleges. Nem tudom, hogyan kéne megoldani, de nem is célom kideríteni. Az meg hogy a gyerekekkel megutáltatják az olvasást: nonszenz. Arról van szó, hogy az újabb, defektes nemzedékek számítógéppel nõnek fel. Olyan fiatalon a kezük alatt ég a billntyûzet, hogy nagyon könnyen hozzászoknak. És gépezni könyebb, mint leülni olvasni. Az iskolában utálhat az ember egy olvasmányt, de azt maximum a tanár személye miatt utálhatja (mert az nagyon fontos) vagy pedig belátja, hogy õ és a szülei a szar emberek, mert PCvel nevelték fel.
A véleményem az, hogy ebben a hülye országban, ahol csak a baj van, az ember majd' megszakad a melótól (vagy mert a szülei melóznak és a "család" már csak egy laza együttélést, kvázi munkakapcsolatot jelöl), szükség van arra, hogy egy jóízût röhögjön az ember, pár percre ledobhassa magáról a világ búját-baját, a felelõsséget és megpihentesse az agyát. Komikumból az irodalmárok kettõt különítenek el: helyzetkomikum és jellemkomikum. Az elõbbiben a szereplõvel röhögünk, az utóbbiban magán a szereplõn. A "Celeb" mindkettõt megadja, kapunk egy csapat orbitális tirpákot (na jó, mondjuk pl. Janics Natasának, Rippelnek tiszteletem, nem sokan mutathatnak fel olyan teljesítményeket, mint õk), akiken nagyokat nevethetünk és közben kikapcsolódhatunk. Az élet dolgai már nem is olyan fontosak? Lehet. Mert mi az élet: egy nap, egy dollár. Mindenki ugyanúgy húzza az igát, kész, ennyi, mert a többség az becsületes, dolgozó ember. A magánéletükben úgysem a celebekrõl beszélnek, közösségben, csoportban meg az ember nevetni, poénkodni szeret, én legalábbis szívesebben beszélgetek arról, hogy "te, a Gjon már megint mekkora bunkó volt", mint arról, hogy "te, már megint hajnali négyig kellett melóznom, hogy meglegyek határidõre". Néphülyítõ? Nem hinném. Aki hülye, az magától hülye (magától, értsd: szocializációs deficit, nem a tévé tehet róla), aki meg nem, az nem. Nem hinném, hogy egy tévémûsor, vagy akármi más képes lebutítani az embereket (na jó, az egyház igen, de hát az amúgy is a legrosszabb, ami történhetett az emberiséggel). A lényeg az, hogy az ember szórakozni akar, mert van elég baja az életben. Nem lehet elvárni a dolgozó embertõl, hogy a szórakozásában is magas intellektuális fokon mozogjon, mert 1, az is csak fárasztja 2, ha meg nem, akkor csak puccolásból, kispolgárságból teszi (operabál, meg ilyenekre gondolok). Én sem emelem piedesztálra a "Celeb"-et, de a munkában megfáradt aggyal jólesik egy kis könnyed marhulás. Ettõl még éjszaka jöhet a Discovery (mert akkor már nincsenek autóépítõs mûsorok, már elegem van Chip Foose-ból). A problémát én igazából annak tudom be, hogy csökken az olvasás, mint szórakozási forma és ez az oktatási rendszer hibája. A kötelezõ olvasmányok alapjáraton kiölik a gyerekekbõl a könyvek szeretetét. Ilyenkor áldom a grószmuttert, hogy ötévesen megtanított olvasni és már suli elõtt szerettem a(z akkor még mese)könyveket. Még szerencse, hogy a népszerû irodalom, pl. Harry Potter, meg a többi fantasy/sci-fi ad egy kis alternatívát (amúgy tessék Az Úr Sötét Anyagai trilógiát elolvasni! Ajánlom mindenkinek, életet megváltoztató olvasmány).
A suliban nagyon népszerû a Celeb vagyok - ments ki innen, legújabb birkavonzó mûsor. Olyan jó, hogy az élet dolgai már nem is olyan fontosak, inkább beszélnek a néphülyítõ "celeb"-ekrõl. Hát szánalom a köbön komolyan mondom. Vélemény?
Érdekes dolgok ezek, én mindig szerettem az erõszakosabb rajzfilmeket, mint pl. dragonball, marvel szuperhõs rajzfilmek, stb.. Manapság is az akció, kaland és fantasy filmeket szeretem fõleg (horror és thillerreket nem). Itthon rengetegszer eljátszottam, hogy megmentem ismerõseimet, családomat :P Mégsem vagyok egyáltalán erõszakos, agresszív, nem szoktam ideges sem lenni (vagy a játékokon vezetem le :D). De ha jobban belegondolok, nekem rengeteget meséltek, meg foglalkoztak velem (én nem nagyon néztem TV-t kisebb koromban, híreket pláne). Manapság inkább lerakják a TV elé a gyerekeket, beraknak valamit (pl. rokonomnál a Cars megy nagyon, bár érdekes mikor ittvoltak nálunk és a Fantázia 2000-et raktam be nekik, nem akarták a verdák-at nézni, pedig még szöveg sincs benne csak classikus zenékre rajzfilmek :P).
Nagyon kiváncsi vagyok, hogy milyen lesz a jövõ, a társadalmunk, a következõ generáció, hová tart az átmenet.
Vannak benne igazságok, de ez így sem teljesen igaz.
1, Értékrend: A kisgyerek személyiségmintáit elsõsorban az ú.n. referencia szülõtõl veszi. Ez lehet akár az anya, akár az apa, lehet jó ember vagy egy utolsó bûnözõ, de a legelemibb személyiségjegyek tõle erednek. Az, hogy a médiából mi ragad rá, az csak adalék. Ha, teszem azt, a referenciaszülõ alkoholista, akkor tényleg jobban fogja kedvelni az olyan valós/fikcionális médiakaraktereket, akik ilyen tulajdonságokkal bírnak. De ekkorra ez már determinált.
2, Agresszió: én 3 éves korom óta nézek hiradót és elég gyilkosságot láttam abban is, nem kellett ahhoz minden akciófilmet megnéznem (amúgy nem is szeretem az akciófilmek 99,9%-át), és mégsem lettem vérengzõ vadállat. Be kell ismerni, a világ agresszív, nem egy jó hely. Én nem azt mondom, hogy a gyereknek meg kell néznie minden csonkolós horrort, de minek áltatni azzal, hogy a világ szép és biztonságos, és apuci-anyuci megvédi, amikor ez hazugság. A gyerek nem hülye, zért, mert kicsi, attól még van, hogy sokkal normálisabban látja a dolgokat, mint a felnõttek: meg kell neki mondani a frankót, azt is, hogy nézd, kisfiam, már megint agyonlõttek valakit a maffiózók. Így talán megérti azt, hoy mit jobb elkerülni. A másik: természetes, hogy vannak olyan emberek, akik alapjáraton agresszívak, hogy miért, abba most ne menjünk bele. Gondolok itt a sorozatgyilkosokra, meg az ámokfutó lövöldözõkre, lásd a múltkori finnországi esetet. Valóban, a médiában megfigyelt agresszív szekvenciák ezeket tényleg befolyásolhatják, olyannyira, hogy az esetlegesen éppen stabil személyiségük megborul és mennek gyilkolni.
Sajnálatos módon ma a tv gyermekcsõszként funkcionál a családokban. Egy gyermek átlagban napi 1.5-3 órát ül a készülék elõtt. Egy Európai szintû felmérésbõl kiderült, hogy térségünkben a magyar gyermekek kapják a legnagyobb szabadságot a mûsorok megválasztásában (Reserarch International). Mire egy gyermek 18 éves lesz átlagban 200 000 erõszakos eseményt és 40 000 gyilkosságot lát (Huston, A.C. al.,1992).
Ezek az adatok tények. De nem mehetünk el az ilyen gyermekekrõl tudósító adatok mellett közömbösen, nem hagyhatjuk szó nélkül õket. A gyermekekkel kiemelten törõdni társadalmi felelõsség, hiszen õk a jövõ zálogai, õk hordozzák az elkövetkezendõ évek minõségét. Tehát feltétlenül fel kell tenni a kérdést: Miként hat a gyermekekre az ilyen ”automatikus” tv nézés?
A gyermekek életkori sajátosságait, életkori szükségleteit figyelembe véve a válasz határozott és egyértelmû. Az órákig tévézõ és felügyelet nélkül hagyott gyermekre a tv nézés erõs, hosszan tartó negatív hatással bír. Most nézzük végig vázlatosan miként hatnak a kiskorúra a készülék elõtt töltött órák.
1. Értékrend
Életkori sajátosság, hogy a gyermeknek nincs kialakult értékrendje, nem tudja, mi válik hasznára, mi okoz kárt neki. A mûsorválasztékból sem képes tudatosan választani, irányítani kell. Amit lát, az mind felhalmozódik benne, s elõbb-utóbb meglátszik a viselkedésében. A gyermek utánzás és minta alapján tanul, tehát ha egy hõst szimpatikusnak talál, akkor leutánozza viselkedését, öltözködését. Gondolják végig, milyen következménye van egy szimpatikus, de amúgy drogos, agresszív, nõfaló szereplõ modellkövetésének.
2. Agresszió
Korábban már említésre került, hogy egy fiatal 1992-ben átlagosan 240 000 agresszív cselekményt látott a tv-ben. Az azóta eltelt 16 évben tovább nõtt az erõszakos cselekmények száma a világban. Ha egy gyermek agressziót lát a tv-ben, azt nem tudja feldolgozni, szorongást vált ki belõle, ill. felhalmozódva indulatokat szül. A híradókban, filmekben, rajzfilmekben látott agresszió, annál veszélyesebb, minél valóságosabbnak látszik a környezete. A gyermek 3-7 éves korig még nem tudja különválasztani a valódit a fantázia világától.
Abban tényleg igazad van, hogy nem érdemes vele törõdni. De engem ezek a hulladékok annyira irritálnak, hogy hihetetlen. De azért jó lenne tenni valamit ellene! :(
azt akartam kifejezni, pajtás, hogy klisés, lerágottcsontszerû, ostoba dolgokat hozol fel, amik nem biztos, hogy a média miatt olyanok, amilyenek. ha mondtál volna valami értelmeset eddig, akkor nem írnék ilyesmiket, amikrõl naivan azt feltételezem, megérted, miért írom.
de sajnos nem, tehát inkább élj tovább a nagy médiautálatodban, ott, ahol a nõk milláskocsikkal dugnának (KIPUFOGÓCSÕ, AAAAAHHHHHHHH!!!!+%/), ott, ahol az emberek a sötétségben nõnek fel, csak te nem, ott ahol olyan gonoszan pletykálnak az emberek (HÛHA!!!!!!!!!!!!!!!!), ott, ahol kilyukad az ózonpajzs, ott ahol kipusztul az esõerdõ.
ébredj fel. ne siránkozzál rajta, azzal nem lesz jobb. ha beszélsz róla, feldühit - tenni nem tudsz tenni ellene, csak a gyereknevelésnél, de az nem most lesz. tehát ne beszélj róla, mert klisékrõl mindenki tud, te meg ugye nem vagy beeeeeee birkaaaaaaa, hogy ugyanazt beee mond, mit a beee többbii !%!/%%/!+%!=6=%""'+"(()F
az a nõ, aki a kocsi miatt lesz "szerelmes" valakibe, az hülyepicsa. neked tehát nincs ilyen hülyepicsád, mert nincs 20millás autód, máskülönben nem írnád ide. azaz: egy hülyepicsát akarsz. gz.
Sok fiatal húdenagyon felnõttnek és jóarcnak érzi magát attól, hogy vedel, mint az albán szamár és füstöl, mit a gyárkémény, meg tömi magába a partydrogokat. Meg aztán ott vannak az olyan antiszociális elemek, mint a goth-ok, meg az emo-k. Valahogy szerintem ez már az élettel összeegyeztethetetlen kategória...
Köszönöm Emese! Ismersz te egyáltalán engem? Lehet több fogalmam van róla, mi az, hogy boldogság. Szerintem te csak azt hiszed, hogy boldog vagy. Alapból hülyék már az emberek. Ezzel nincs mit tenni. Sötétségben nõnek fel. Már teljesen más értékrend szerint választanak "párt" a nõk. Vegyünk milliós kocsikat mert azzal leszünk menõk. Errõl szól már az élet. Vagy vegyük a pletykásokat. Amikor megtudnak valakirõl valamit, mit csinált, hol, kivel. Egybõl szétkürtöli csak jó szaftos verzióban. Ezek is irigy emberek. Én az ilyenektõl pozitív pletykát még életemben nem hallottam.
JAH! Szarjuk le az indiánokat. Végül is lassan már nem lesz hol lakniuk. Irtják már a dzsungeleket is. Meg majd kilyukad az ózon réteg, de azt is le kell szarni. Boldogok vagyunk.
Te nem igazán látod át szerintem a dolgokat, vagy nem is gondolkozol el rajta (nem szeretnéd elfogadni esetleg?). Amit nézünk, olvasunk, hatással van ránk, ha nem is közvetlenül de tudatalatt, és ezt nagyon is kihasználják. Igazad van, van szó szépségrõl, egészségrõl (fõleg arckrémreklám, sampon, meg lábgombaelleni krém meg ilyesmik formájában ...). Beszélgess el 1-2 emberrel, aki sokat néz TV-t (mást nem is nagyon csinál, nincs nete). Senki sem állította, hogy ha megnézed a híreket vagy a Gyõzike mûsort akkor hülye leszel. Nem így jelennek meg a hatásai, gondolom te azt várod. Gondolkozz el rajta, hogy milyen hatásai lehetnek egyes helyzetekben.
Manapság majdnem mindenhol megpróbálják az embereket befolyásolni, nem csak a médiában. Elég csak az üzleteket megnézni, az elrendezés, a zene hatása vásárláskor (utóbbinak nagyobb hatása és szerepe van mint gondolná az aki nem gondolkodik el rajta ^^).
De persze a média szükséges, azt hogy lehet-e általánosságban mondani "butító" hatással rendelkezik-e, ez is lehet egy jó kérdés :P
Emberek normális esetben nem értelmezik félre a dolgokat.
ez a cold y dolog érdekes, énis 86' os évjárat vagyok, és kb ugyanezt érzem. :)
#163-> szerintem igenis van szó a médiában is, legyen az Tv, vagy net, vagy egy életmódmagazin... az egészséges életmódról. Média-felhasználói szelektálás kérdése, hogy eljutnak -e hozzád az ilyenek.
És itt vissza is kanyarodtunk oda hogy nem a média butít. Hanem emberek értelmezik félre a dolgokat.
persze, ezt nem is vitatom, csak szerintem a topiknyitónak fogalma sincs az egészrõl, csak azt érzi, hogy szar. azt nem, hogy hol, mikor, miként történik.
Másik. Talán annyiban érdemes itt errõl eszmét cserélni, hogy jobbnál jobb eszközök legyenek tarsolyunkban az ismerõseinket barátainkat finoman, de hatékonyan ráébreszteni csorda-vetítõ televíziójuk csordulásig szennyel telelévõségére. :) Hál' a jó Istennek adott nekünk eszet, nem vagyunk mi madárijesztõk szalmahajekkal, de attól függetlenül van értelme a tévé elõtt gubbasztókat felrázni, vagy nem ?
Aban igazad van, hogy nem próbálnak manipulálni. De aki sokat nézi, az elõbb utóbb valamennyit átvehet belõle. Befolyásolhatja, hogy hogyan reagálunk majd egy olyan "primitív" helyzetre mint amik ott megjelennek. Természetesen nem mindenkire van hatással, és ez szinte az egyik legkisebb probléma. Talán igazad van, és nem is érdemes errõl beszélni.
Csak egy példa; egészség. Én hiszek abban (azthiszem bizonyított is?), hogy a pozitív érzelmek a legjobb gyógyszerek (illetve a sport, étrend is persze, aki gép elõtt ül éjjelnappal az hiába jókedvü, úgyis beteges lesz nagy valószínûleg). Ezekre nem tanít meg sem a média, sem az iskolában nem tanítják meg, az egészségügy meg pláne nem foglalkozik egészségmegõrzéssel (az nem lenne jó nekik ugyebár...), csak a tájékozódás. Én mostanában kezdtem el jóga légzõgyakorlatot végezni, idõnként edzeni, tornázni, zenét hallgatni is szoktam nagyon sokat (mármint úgy, hogy csak a zenére figyelek), aztán biciklizni (azzal járok suliba, de amúgyis szoktam). Utoljára tavaly karácsony elõtt voltam beteg (!), 3 napig. A suliban, osztályomban mindenki elkapott valamit már, iskolában is majdnem mindenki volt beteg szinte. :)
Nah ez egy biztos példa, amit a szórakozóhelyeken, alkohol meg dohányzás mellett nem fogja senki megtanulni! ;)
Igen, csak én úgy érzem egyre több. Nagyon kevesen gondolják át az értékrendjüket, egyre többen vannak azok, akikrõl én például el nem tudom képzelni, hogy normális, boldog élete lesz. Például az egyik osztálytársamat 10-ben rakták ki, nem járt be órákra (csócsózni, biliárdozni, diszkóba járt legtöbbször) és kirakták, iwiw-en látom hogy rakja fel a diszkós képeket, mindenféle partiarcokkal, azthiszem nem is jár suliba már (nincs érettségije sem). Persze rá fog jönni, hogy nem jó amit csinál, de akkor már nem biztos, hogy megtalálja a megfelelõ "partnerét", és nem fog tudni úgy élni, haverok visszahívják, megkínálják dolgokkal, stb.. (ugyebár az igazi barátokat ilyenkor valószínûleg el is veszíti)
Informatika és tudomány
Nagyon jó gondolatok! Igazad van!
pletykálnak az emberek (HÛHA!!!!!!!!!!!!!!!!), ott, ahol kilyukad az ózonpajzs, ott ahol kipusztul az esõerdõ.