Nos erre mondtam hogy van egy kis történetem(de írtad hogy nem érdekel). Amikor ez megtörtént az a kezelési költséges besorolás.,1 év után úgy döntöttem írunk a PSZÁF-nak levelet mivel "mindenhol azt hangoztatták hogy ilyen esetben segítik a devizahiteleseket és most jól aláraknak a bankoknak"-címszóval. Írtunk levelet-jött a válasz:csak két szóban írom le"oldjam meg a bankkal", írtunk levelet a Banknak jön a válasz: "õk jogszerûen járnak el a szerzõdésben belefoglaltak szerint". aztán újabb 1-év megint a PSZÁF-nak levél,majd válasz jött 2 hónapra rá :végzés -Az eljárást megszüntették. A végzés jogerõs fellebbezésnek nincs helye.Forduljak a F.Bírósághoz ha akarok. Hm Ez van. Kíváncsi leszek lesz e valami abból amit belinkelt ManoNegra. Üdv.
Nem tudom melyik banknál voltál, de anno mi a lízingcégnél, ha akartuk csont nélkül be tudtuk szerezni az összes kérdéses adatot egy szerzõdéssel kapcsolatban amire itt kíváncsi vagy és kiszámolás után szép levélben elküldtük az ügyfélnek.
De az esetek 99%-ban az Ügyfélszolgálaton elhárították a kérdést és nem volt eléggé rámenõs az ügyfél.
Az Ügyészség valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda határozatai
a büntetõ feljelentés ügyében
Az 2011 augusztus 24 napján kelt büntetõ feljelentésre http://kaslerarpad.hu/?p=210 ,2011 szeptember 29-én határozatot hozott az Ügyészség, illetve majd a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is, mivel az ügyészség továbbította a feljelentést NNI -hez.
A csalás bûntette és más bûncselekmény miatt a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke képviseletében, és mint sértett Kásler Árpád által tett feljelentést a Be. 174.§ (1) bekezdés a) pontja alapján- mivel a cselekmény nem bûncselekmény -
Az elszabadult mindent uraló pénzpiacról annak ellenére még ha van egy pár dolog amit rosszul látnak Juszt-ék ( nem értek vele eggyet ) hogy ATV felvétel ! Viszonylag korrekt !
"Magyarországon a Goldman Sachséhoz hasonló esetek, az ügyfelek rendszerszintû átverése vagy félretájékoztatása nem jellemzõ, mert sokkal fejletlenebb a pénzügyi piacunk. A termékek lényegesen egyszerûbbek, az ügyfelek pedig sokkal jobban kerülik a kockázatot, mint akár Nyugat-Európában, de fõleg Amerikában" - jelentette ki Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelõ elnök-vezérigazgatója.
Egy, a neve elhallgatását kérõ korábbi bankár az [origo]-nak azt mondta, hogy az ügyfelek rendszerszintû megkárosítása - az amerikai és a magyar piac eltérõ sajátosságai miatt - biztosan nem volt jellemzõ Magyarországon, de megkérdõjelezhetõ döntéseket azért itthon is hoztak a bankszektorban. Példaként a nyugdíjpénztárakat hozta fel, mondván, a nagy banki hátterû pénztárak azért teljesítettek rosszabbul, mint a kicsi, független kasszák, mert az anyabankok "szemetesládaként" használták azokat.
Ha például az anyacég nem tudta jól eladni a saját befektetési alapját vagy például egy rosszul idõzített kötvényvásárlásból akart kiszállni, akkor kapóra jött a magyarországi nyugdíjpénztár, amelyre rásózhatta a nem kívánatos terméket. Ezzel közvetve megkárosította a hazai pénztártagokat, akik így drágábban jutottak bizonyos értékpapírokhoz, vagy emiatt kisebb hozammal gyarapodott a befektetésük. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is vizsgálódott ilyen ügyekben, és el is marasztalta az AXA, az OTP és az ING nyugdíjpénztárait. Az érintett pénztárak ugyan vitatják a döntést, de a felügyelet szerint bizonyos befektetések indokolatlan költségeivel kárt okoztak tagjaiknak. (...)
De gondolom majd az ilyesmitõl is megvéd minket az EU...
Lassan kezdem azt hinni, hogy az EU létezésének egyetlen oka az az, hogy a szegény magyarokat legyen aki megvédi. Vagy mégsem?
minden korban vakítottak minket " ideológiával...mivel valakinek csak kell dolgozni...illetve felügyelni a gépeket..Mintha csak azért dolgoznánk igába hajtva a fejünket...másoknak, mert sikált agyunkkal nem tudjuk másként eltartani magunkat....most így legalább " emelt fõvel dolgozhatunk a minimálbérért.
Azt olvastam, h amikor nagy az államadósság azt szokták megjátszani, h nagyobb inflációt idéznek elõ (pl. 150%) és ekkor az adósságot, mivel az adott összeg már kevesebbet ér, akkor könnyebb visszafizetni.
Ez ellen nem védekezhetnek a hitelezõk? Pl. értékhez kötik a váltási arányt, vagy másik pénznemhez? Vagy a hitelezõk ilyesmit nem tehetnek, mivel vagy megveszik az adott állami kötvényt vagy nem és annak feltételei közt ilyesmi szerepel?
Nem vagyok gazdasági vagy pénzügyi szakember, de ha a hitelt dollárban vette fel pl. Mo. akkor értelemszerûen dollárban is kell visszafizetni, ha euróban, akkor euróban. Elinflálni a saját pénzben nyilvántartott belsõ adósságot lehet (ezért szívás nekünk, hogy a 2000-es évektõl beindult a devizahitelezés, ami persze igazából forinthitel, csak devizához kötötték a hitelezõ bankok, ahogy mondod. Azt senki sem tudja megállapítani, hogy ezek mögött valójában mennyi valódi deviza volt, vagy nem akarja). Illetve pl. az USA megteheti, hogy a saját pénzét lerontva teszi könnyebbé a helyzetét, mivel az õ külsõ adóssága is dollár... Ezért van kivételes helyzetben az USA a világban, és ezért engedheti meg magának, hogy olyan deficitet csináljon, amibe más országok rég belebuktak volna.
Szóval mi úgy jártunk, hogy a forint inflációjával automatikusan nõ az adósságunk, akkor is, ha egy cent új hitelt sem veszünk fel. Az állam is, és sajnos a lakosság jelentõs része is, akiket pénzügyi analfabétaként erõszakos reklámokkal és hitelügynökökkel belevittek a devizahitel felvételébe.
Sikerült 2 hozzászólásban jó sok hülyeséget összehordanod. Gratulálok.
Remélem nem kívánsz gazdasági pályán elhelyezkedni, vagy legalább pénzügyin, mert hogy érteni hozzá nyílvánvalóan nem értesz.
Írtam már a múltkor itten, hogy spekulációkat ne ebbe hanem, a társtopicba ha lehet.
NOs akkor elmagyarázom, hogy mit gondolsz rosszul.
"Azt olvastam, h amikor nagy az államadósság azt szokták megjátszani, h nagyobb inflációt idéznek elõ (pl. 150%) és ekkor az adósságot, mivel az adott összeg már kevesebbet ér, akkor könnyebb visszafizetni."
Ha nagy az államadósság az inflációt nem gerjesztik, hanem általában magától gerjed. Annak hatását lehet fokozni, vagy tompítani. Magas inflának általában a kétszámjegyû (tehát 10% feletti) inflát számítják. Amirõl te beszélsz (150%) az igen erõs hiperinfláció.
HOgyan is gerjed az infláció? Rövid levezetés magas államadósságú alacsony inflációjú helyzetre.: - Maga az állam eladósodott, - Korábban kapott hiteleket elkezdik nem beruházásokra, hanem fenntarthatatlan jóléti intézkedésekre költeni, - Az adósság generálódás, rendszer szinten beépül a kormányzati mûködésbe. - Befektetõk aggódni kezdenek a külsõ bizonytalanságok hatására (vagy lehet belsõ is), az ország pozíciói romlani kezdenek (azaz a hitelt nem befektetik hanem felélik), - Újabb hitel megújítása esetén nõ a kockázat. Ha nõ a kockázat csak magasabb kamaton adnak kölcsön. - Kormány megijed, hogy nem kap majd lassan több pénzt amit elkölthet választási ígéretekre, elkezd adót emelni - Adóemelés kettõs hatással jár attól függõen hogyan oldják meg: -.- 1.: CSökkenti az elkölthetõ jövedelmet, amely a GDP növekedés csökkenésével jár (vagy éppen csökkenésbe átfordulásával) -.- 2.: Növeli az árakat, ami az inflációra van rossz hatással ha tartósan átgyûrûzik az árakba.
Így fog növekedni az infláció.
Az inflációnak kettõs hatása van. Egy bizonyos szintig segíti a gazdaság növekedését, mert lehetõvé teszi az áremelést és egyensúlyi gazdaság esetén növeli a béreket azokon keresztül az elkölthetõ jövedelmet és a GDP-t is. De egy adott szint felett káros a növekedésre, mert a versenyképességet rontja a tartósan magas árszíntnövekedés és a bérek lemaradnak az áraktól ami feszültséget unproduktív munkaerõt termelékenységcsökkenést és növekedés lassulást okoz.
HA lassul a gazdaság, a GDP arányos államadósság növekszik, visszafizetni egyre nehezebb lesz, több adó kell és a spirál folyik körbe...
Amíg csõdöt nem jelentesz.
Ekkor elszáll a valutád másokhoz viszonyított értéke és egy sokkhatás eredményeként hirtelen versenyképesebb leszel mint a körülötted lévõk, ezért elkezdenek hozzád beruházni a többi ország helyett a befektetõk ami segít növekedni ismét.
HA valakinek eddig valami nem tiszta kérem írja le. (vagy éppen bizonyíthatóan tud ezzel ellentétes elméletet elõhozni)
"Ez ellen nem védekezhetnek a hitelezõk? Pl. értékhez kötik a váltási arányt, vagy másik pénznemhez? Vagy a hitelezõk ilyesmit nem tehetnek, mivel vagy megveszik az adott állami kötvényt vagy nem és annak feltételei közt ilyesmi szerepel?"
Kérlek olvasd el az államadósság tenderekre vonatkozó hozzászólásomat. ott világosan le lett írva, hogyan folyik egy államkötvény aukció. Abból szvsz kikövetkeztethetõ milyen lehetõségei vannak egy befektetõnek a pénze biztonságban tudására.
No, akkor #1016 alapján jól emlékeztem, h nincsen beleszólása, ha megvett egy 10 év lejáratút és addig az infláció miatt értéktelenedik a visszakapott pénz, akkor bukhatott is rajta.
Én is elkezdtem, de idõhiány miatt félbe kellett hagynom a munkát rajta. (késõn kaptam észbe, februárra le kellett adni én meg január elején hallottam csak róla)
Jó, nem is, bár nem igazán fejtetted ki, mire gondolsz. Amit pedig a kérdésére laeírtál, az egy tankönyvízû ill. alapszintû magyarázat (tudom h a szakirodalomban az elsõ mondat, hogy "ha deficites az állami költségvetés, akkor inflációt gerjeszt, ha szufficites, akkor deflációs hatású"), amibõl azért elég sok kimaradt. Pl. nem említetted az alapkamat és az infláció összefüggését, azt, hogy a pénzkibocsátással az állam bizony befolyásolja az inflációt. Nálunk pl. a forint túlértékelt az euróhoz képest, ha ugyanannyira inflálódott volna mint az euro, akkor 350-400 Ft lenne 1 euro. Ez pedig annak köszönhetõ, hogy az infláció mindenáron való akadályozása volt a jegybank alapvetõ célkitûzése az elmúlt 10 évben.
"Amit pedig a kérdésére laeírtál, az egy tankönyvízû ill. alapszintû magyarázat"
Tankönyvízû? Csak gondold végig logikusan. Tankönyv a közelemben sem volt mikor ezt írtam:)
"(tudom h a szakirodalomban az elsõ mondat, hogy "ha deficites az állami költségvetés, akkor inflációt gerjeszt, ha szufficites, akkor deflációs hatású""
Na ez is egy keretes baromság amit most leírtál... Kiteheted a falra köszönjük:)
" Pl. nem említetted az alapkamat és az infláció összefüggését, azt, hogy a pénzkibocsátással az állam bizony befolyásolja az inflációt. Nálunk pl. a forint túlértékelt az euróhoz képest, ha ugyanannyira inflálódott volna mint az euro, akkor 350-400 Ft lenne 1 euro. Ez pedig annak köszönhetõ, hogy az infláció mindenáron való akadályozása volt a jegybank alapvetõ célkitûzése az elmúlt 10 évben."
Azért szögezzük már le, hogy amikor te inflációról beszélsz melyikre gondolsz? a szûkebb értelmezésére vagy a tágabb értelmezésére? A szûkebb alatt értem a pénzmennyiség növekedését a tágabb értelmezését a fogyasztói árak növekedését/csökkenését.
Azt sem értem, hogy szerinted a forint inflációja hogyan lehet alacsonyabb mint az Euróé? (ami nyílvánvaló hülyeség lévén az Euro éves inflációja 2-3% volt az elmúlt 10 évben a forinté pedig 5-7%) De ez csak ténybeli különbség.
A nettó hülyeség az állításodban az, hogy az árfolyam változása összefüggésben áll 2 ország devizájának az inflációjával. Megsúgom hogy az árfolyam változása a külkereskedelmi mérleggel és a versenyképességi különbséggel áll összefüggésben és nem az inflációval... Azaz adott termék elõállítására mennyi jószágra van szükség adott országokban és azokat egyenértéken mennyiért lehet beszerezni, majd ezek különbsége adja az árfolyam különbségét...
Egyfelõl igen, lehet menni Görögországba, ugyanúgy, ahogy lehet menni Egyiptomba is.
Másfelõl én úgy látom, hogy sok téren engedékeny a cikkíró.
Már nem is tudom hova rakták be azt a képet, ami azt mutatta, melyik EU-s ország mennyire tartotta be az eurozónára vonatkozó gazdasági szabályokat. Lehet kamillázni az eminensen: az olaszok voltak azok, akik a legtöbb téren követték ezeket. Akik kevésbé, azok a franciák, a németek, stb., akik hangosak attól, hogy a görögök és a spanyolok meg a portugálok nem tartották magukat a szabályokhoz.
Szóval ugyanezek a gondok megvannak kvázi majdnem mindegyik Eurózónás országban, csak sehol sem olyan drasztikusan, mint a Görögöknél (és jönnek a Spanyolok és a Portugálok is lefele a klotyón...). A baj az, hogy Görögország választhat két nagyon rossz között. Az egyik a súlyos megszorítások, az életszínvonal látványos romlása, de az euró megtartása. A másik a drachma, és megvárni, hogy az életszínvonal a gyorsan elértéktelenedõ drachma miatt romlik le. Igazából mindkettõ ugyanoda vezet, csak az egyiknél asszitálnak legalább az eurózónás országok, viszont a nép kevésbé akarja, míg a másik a nép szerint jobb lehet (nem lesz az), viszont cserébe az eurózóna pénzcsapjai is elzáródnak...
"A nettó hülyeség az állításodban az, hogy az árfolyam változása összefüggésben áll 2 ország devizájának az inflációjával." Lehet tévedek, de úgy emléxem, h a kínaiak úgy stabilizálják a Yuan USD váltási arányt, h Yuan-t bocsátanak ki. khanacademy: Currency-ben volt róla szó, ha jól emléxem.