Nincs ezen mit olvasgatni, FÕLEG NEKÜNK, nem mi döntünk ezekrõl, hacsak nem vagy mentelmi joggal és offshore céggel felruházott f*szkalap. A nagytudású öltönyös multicégbarát "szakértõk" majd jól tanácsot adnak a miniszter bácsiknak, és akkor minden jó lesz. (nekik, hahaha, mi meg majd megyünk 4évente véleményt mondani, ennek is örülni kell, végül is közénk is lövethetnének, ahhoz képest milyen rendesek) Éljenek a BANKOK és csúcsszuper elit!!!!! (csúcsbéna farkak, de a nép is lehúzhatja magát a budin)
dr. Hetesi Zsolt (volt már egy vele készült zárórás interjú belinkelve ide) elõadása a válságról: (1.rész)
Hetesi Zsolt egy valamit felejt el belevenni a számításaiba. A Húsvét szigeteki telepesek példájánál nem fejlesztettek, csak a meglévõ technológiákat használtak. új primer erõforrásokat nem kerestek.
Arra célzol, hogy nem számol új lehetséges erõforrások felfedezésével? Nekem egyébként így utólag két dolog hiányzik a képletbõl, az egyik, hogy nem említi az elektromos autók lehetõségét (és hátrányait), illetve nem említi a lehetséges új erõforrások megszületését, például Fúziós energia.
Folyamatosan tárják fel az újabb szénhidrogén lelõhelyeket valamint atomenergia programok is beindultak + az alternatívok is egyre nagyobb teret kapnak az energiatortából. Pl a Desertec projekt
De beszélhetünk az offshore és onshore széltelepekrõl is. Vagy az USA egyik legnagyobb atomenergiaipari cége nemrég jelentette be, hogy kisméretû nagyteljesítményû összeköthetõ reaktorecsaládot hozott létre ami a klasszikus ipari reaktorok bottleneckjét szûnteti meg. (ugye az ólommedence amit a fûtõelemek hûtésére használnak csak Japánban állítható elõ évi 1 -2 darabos példányban jelenleg)
A Photovoltaikus telepek egyre jobb hatásfokúak ahogy a nagy hõtornyos megoldások is terjedõben vannak (Spanyolországban csaknem 100 ilyen mûködik már)
Én nem látom olyan sötéten a jövõt mint H.ZS...
Egyébként meg az ösztönök amikrõl a reklámok kapcsán beszélt évezredek óta benne vannak az emberben. Mégi a kognitív képességeknek köszönhetõ, hogy nem a fán élünk...
Isten adja, hogy úgy legyen amit mondasz. Majd most akarok venni egy korvettet, azok meg nagyon zabálják a benzint. Ilyen kocsival benzin hiányos világban, nagy szívás lenne. Mert hülye lennék milliókért tankolni egy ilyen benzin éhes motorba.
HZs is megmondta, h akkor leszünk szarban, ha úgy folytatjuk tovább, mint az elmúlt években és nem sikerül radikálisan megváltoztatni az energia- és népességpolitikánkat.
Sztem a hiányosságok ellenére egy épeszû ember tudja megfelelõen/hasznosan értelmezni és nem kezd el pucéron az utcán rohangálni, h "Jajaj! Meghalunk! Itt a világ vége!..."
Fúziós energiát említi egy másik elõadásában, elmondása szerint beszélt Franciaországban dolgozó fizikusokkal, és szerintük még sokkal több a probléma mint a megoldás, és talán 2030-ra lesz 1 mûködõképes reaktor. Rengeteg kéne belõle, és nem 2030-ra.
Elektromos autók pedig akkor jelentik a megváltást, ha lesz olcsó és megfelelõ mennyiségû elektromos energia. Ha azt az elektromos energiát, amit az autó felhasznál ugyanúgy szénhidrogénekbõl állítják elõ, csak illúzió a használatuk. Egyébként az elektromos autók nekem is a szívem csücskei, az utóbbi pár évben végre kiléptek a papírból összehajtogatott prototípusoknál (pl: Tesla Model S - ez már tényleg nevezhetõ kompromisszummentes alternatívájának a robbanómotorosoknak.)
Még egy probléma. Az autók esetében az energiát is tárolni kell valahogyan. Minél kisebb veszteséggel, minél kevesebb tömeggel, térfogattal. Ez is egy nagy kihívás ma. Az üzemanyagcellák még mindig nem elég hatékonyak. Esetleg a litium-polimer aksik tovább fejlesztése egy jó útnak látszik, de ott meg nagyon nagy a gyártási költség a licenszek miatt is. Ugyan az mint az életmentõ gyógyszereknél is. Van aki egyszerûen nem kapja meg, mert túl drága, nehéz hozzájutni, és hiába mentené meg az ember életét. A gyógyszert fejlesztõ cégnek a licensz bevételek fontosabbak mint egy egy ember élete. Ugyan így sok más szektorban is.
Napelemeknél ugye az energiaigényes elõállítás és a rövid élettartam a fõ gond. Hõtornyos megoldásokról tudsz nekem valami linket adni, bevallom nem hallottam még róla, és a google se volt most jó barátom :)
Szerintem hosszútávon megoldást jelenthetnek a geotermikus, a tenyésztõreaktorok, a fúziós reaktorok mint energiaforrások. Továbbá a nap energiáit hasznosító eszközök. Még közel sem hoztuk ki belõlük a maximumot, sokkal nagyobb létjogosultságuk lesz, ha elérik a 80+ os hatékonyságot.
Energia tárolásban meg szerintem érdemes lenne szerves úton is próbálkozni. Az élõ szervezetek az energiát egy egyszerû ATP molekulában tárolják. Nagyon kis helyen sok energiát lehet így eltárolni. Szabályozható az energiakibocsátás, képes ugrás szerûen megnövelni a leadott energiát, enzimatikus módon lehet szabályozni. Ma már vannak szervez akkumulátorok is. Tehát már ráléptek az útra. Az ATP mint energiatároló molekula, szinte veszteségmentes. Az energy átalakítást kell tovább fejleszteni, hatékonyabbra.
Szóval, szerintem meg lehetne oldani a nagy problémákat, de ahhoz most azonnal radikális beavatkozásokra lenne szükség. Azonnali hatalmas anyagi bázisokat kellene elkülöníteni arra hogy FENTARTHATÓVÁ tegyük civilizációnk mûködését. Nincs kétség. Már elindultunk a lejtõn. Innen már csak rosszabb lehet, ha nem lépünk rá egy másik jobb ösvényre.
Technológiai társadalmat kell építenünk, ahol nem az énekesek a sztárok, meg nem a tömeggyilkosok a hõsök, hanem a tudósok. A tudósok a példaképek. Erõsíteni kellene ezt a képet az emberekben, és erõsebben kellene értékelni ezt a tudományos réteget. A felfedezõk, kutató tudósok ne csak díjjakat kapjanak értékes munkájukért, és nagyon kevés anyagi elismerést, hanem tegye õket gazdaggá a társadalom. Nagyon is Érje meg a tudományos szektorban dolgozni. Ha bele gondolunk, a kerék feltalálása óta minden ember a tudomány nyakán élõsködik. Minden haladást, jólétet csak a tudósoknak köszönhetünk. Keresztapám is asztrofizikus volt sok helyen dolgozott, tanított, és szegényen halt meg, egy családi házzal, mint az átlag ember. A társadalom motiváló, értékelõ hozzáállása felõl akár trafikosnak is elmehetne az ember tudományos munka helyett.
Hõtornyok elve egyszerû. veszel egy nagy területet. A közepére raksz egy tornyot. Telenyomod a torony tetejére fókuszált tükrökkel. a Tornyot feltöltöd vízzel. A felforrt víz pedig gõzgenerátorokat hajt.
Az ATP molekula átalakítási folyamata meg bonyolultabb mint gondolnád. (Mi spec fél éven át ezt tanultuk mikrobiológiából mikor emésztésrõl volt szó).
Az irányított beruházások már folynak. Több is mint gondolnád. Egyébként Venture capitalok is rákaptak a témára és az olajcégek is évtizedek óta fejlesztenek minden téren. (nem véletlenül vásárolgatják a szabadalmakat (nem nem azért amit Okkultist gondolna)).
Pl az EU fajlagos energiafelhazsnálása évek óta csökken. (adott GDP elõállításához szükséges energia téren (ha jól tudom) csökkenõ trendeket lehet megfigyelni)
Uránból kevés feltárt lelõhely van. Hidd el, hogy az Uránkitermelés is felfut amint megnõ rá az igény. Csak akkor fognak kersni, ha biztos lesz rá vevõ.
elmondása szerint beszélt Franciaországban dolgozó fizikusokkal, és szerintük még sokkal több a probléma mint a megoldás, és talán 2030-ra lesz 1 mûködõképes reaktor. Rengeteg kéne belõle, és nem 2030-ra.
Itt jönne a képbe az, hogy a DEMO-hoz (ez egy már kifejezetten energiatermelésre szánt fúziós reaktor) hasonló programokba önteni kellene a pénzt. :S
Elektromos autók pedig akkor jelentik a megváltást, ha lesz olcsó és megfelelõ mennyiségû elektromos energia. Ha azt az elektromos energiát, amit az autó felhasznál ugyanúgy szénhidrogénekbõl állítják elõ, csak illúzió a használatuk.
Egen, ez tény, de például a kocsik tetejére napelemmel legalább pár százalékot lehetne nyerni - összeségében már ez is tetemes mennyiség. Persze a mélygarázsok esetén kínos a dolog. :)
Az üzemanyagcellák még mindig nem elég hatékonyak.
Az metán és egyéb "könnyen hozzáférhetõ hidrogénforrású" üzemanyagcellák hatékonyságával van gond. A hidrogén üzemanyagcelláknál az hidrogén tárolása a probléma.
Szerintem hosszútávon megoldást jelenthetnek a geotermikus, a tenyésztõreaktorok, a fúziós reaktorok mint energiaforrások. Továbbá a nap energiáit hasznosító eszközök.
A második kettõvel egyetértek, az elsõvel nem. A legnagyobb teljesítményû Geotermikus erõmû is "csak" 750 MW energiát termel, hatalmas területen szétszórva, több száz kútból nyerve a gõzt. Tovább növeli a teljesítményüket nem igazán lehet. Az persze tény, hogy a megújuló energiák közül az egyik legígéretesebb. De kapitalista világunkban csak olyan módszernek van jövõje, amely gazdaságos tud lenni...
és nem tudjuk milyen következményei lesznek a geotermikus energiának, mert sztem neme gészséges dolog szétfúrkálni a földet, ez saját vélemény és semmilyen tudományos alátámasztásom nincs csak megérzésem :D
Amit soros úr ír, azt nem szabad készpénznek venni. Az egyike volt azoknak akik a válságot okozták, szándékosan, elõre eltervezetten, készakarva hozták azt létre. Persze mások szerint soros úr azt se tudja mi az a válság, és ártatlan mint a ma született bárány.
Soros "nemén hozom a döntéseket a cégemben" György nekem se szimpi, de azért kíváncsi vagyok mit gondol a válságról, szóval átrágom magam a könyvön, ha lesz egy kis idõm. Ezzel kapcsolatban igazából szinte semmilyen írást nem szabad készpénznek venni :)
Jah, végülis én is elgondolkodtam, h most nincsen tisztában É-Amerika földrajzával vagy csak egyszerûen fogalmaz. Inkább a jobbat (utóbbit) feltételeztem.
Nem régen olvastam egy vigyori szarvasmarha tenyésztõrõl (asszem õ éppen angol volt). A legelõre telepíttetett szélkerekeket és így termel a hálózatba, közben meg ott legelnek a marhák.
Menj orvoshoz. A spekulánsok még mindig nem képesek fundamentális hibákat okozni a rendszerben. Maximum kihasználni azokat és felerõsíteni a hatásukat.
Max rövidtávon eltéríteni tudják a folyamatokat, de nagyon vigyázniuk kell a reboundal, mert lehet elviszi õket a korrekció (és minden hasznukat)
Én csak elvétve olvasgattam bele az ottani peak oil topikba, most szembesültem vele, hogy hirtelen bezárták. Tudod, hogy miért, mi volt ez az emlegetett "off"?
Egyébként durva, hogy mekkora az emberek érdektelensége ezzel kapcsolatban. Egyedül az elborultabbak kezdenek rákapni, hogy kifacsarják Hetesi mondanivalóját a saját szájízük szerint. (Lásd elsõ hozzászólás youtube-on: "Tiszta és igaz beszéd! Csak egy megoldás van:a nemzeti radikalizmus!")
Tegnap késõ éjjel volt az M2-n ha valaki nézte. A riporternõ eléggé butácska volt néha... látta valaki? Amúgy emlegette, hogy adatai megegyeznek a Nemzetközi Energia Ügynökség adataival, miszerint hogy még mindig nõ az olaj után a kereslet, és csökken a kínálat. Bevallom nem néztem utána mélyebben, de nekem ez alapján nem az esik le...
Hogyan lehet egy ország pénzének értékét mesterségesen magasan tartani?
Az inflációs értékkel. Ha nem értékeli le a Jüant Kína, akkor a dollár-jüan árfolyam emelkedik, tehát egy dollárért több jüant kell adni. Ez ugyanakkor bizonyos szintig rontja Kína export képességét, hiszen a Kínából érkezõ, dollárban kifizetett termékek ára megnõ...
nana... Az inflának semmi köze a a devizák közötti átváltáshoz. A klasszikus money supplynak már inkább de az sem az "értékromlásként" értékelt infláció (ebben a kontextusban már nem nagyon használják az infláció kifejezést)
Úgy lehet magasan tartani egy deviza értékét, ha folyamatosan felvásárolod a mi kis egypólusú világunkban tartalékvalutaként jelenlévõ dollárt. Egyébként Kína nem magasan hanem alacsonyan tartja a mesterségesen a Jüant, hogy az exportja ne dögöljön meg. (azaz nem vesz a nála lévõ dolláron semmit de abból folyamatosan hoz haza. míg õ nyomja otthon a Jüant addig a világban egyre kevesebb dollár lesz így annak a Jüanhoz képesti értéke felmegy ergó a jüan pedig le. Így lesz a Jüan undervalued.)
Hm... Nagyon nem értek ezekhez a dolgokhoz (sem :D). Azt tudom, hogy az infláció pénzromlást jelent, a pénz értékének romlását. De mit is jelent ez valójában? Semmi nem állandó egy ország gazdaságában, nehéz viszonyítani bármihez is. Se a megtermelt javak mennyisége, se ezen javak értéke, se a forgalomban lévõ pénz mennyisége, nincs semmi stabil pont amihez viszonyítani lehetne ezeket a dolgokat.
Szal ez a Jüanos-dolláros dolog... Tehát Kína okádja magából az exportálandó javakat. Ezt megveszik a világ többi lakói, és (áttételesen) dollárban fizetnek érte Kínának (innentõl a világ többi lakóját amcsinak hívom, az egyszerûség kedvéért). Kína viszont nem vásárol más országoktól semmit a kaszírozott dollárokért, hanem önmaga számára termel meg mindent. Vagyis a kínai csak kínai ruhában jár és kínai kenyeret eszik, viszont az amcsi jár kínai ruhában is és eszik kínai kenyeret is. Jól értem?
Ezek alapján Kínában egyre több dollár halmozódik fel. Ez mit is jelent? A Kínában dekkoló dollárok az amcsi gazdaságból vonják ki a tõkét, ez két lehetõséget ad az amcsiknak: vagy tûrik, és elõbb-utóbb elfogy a fizetõeszközük, vagy nyomtatnak dollárokat pótlandólag, ezzel viszont növelik az országuk gazdaságában az inflációt.
De mi is az az infláció valójában? Akkor nõ az infláció, ha az adott ország gazdasági termelése nincs összhangban a forgalomban lévõ pénz mennyiségével, elmarad mögötte. Ergo ugyanahhoz a pénzmennyiséghez egyre kevesebb megtermelt jóság tartozik, vagyis egységnyi jóságra egyre több pénzegység jut, ergo ugyanannyi jóságért egyre többet kell fizetni. Nekem mint fogyasztónak két lehetõségem van: vagy többet dolgozok hogy több pénzem legyen, vagy lejjebb adom az igényeimet és kevesebbet fogyasztok.
Térjünk vissza ismét a jüan-dollár dologra: mivel Kína kivonja a dollárt a forgalomból, vagyis nem vásárol érte semmit hanem felhalmozza, ezért az amcsiknál egyre kevesebb dollár lesz forgalomban. Ez viszont a dollár erõsödését eredményezi, hiszen az amcsik által megtermelt javak mögött egyre kevesebb dollár áll, vagyis deflálódik a dollár. Másképp, egy dollárért egyre több jüant kell adni. Ergo Kína közvetlenül nem a jüant gyengíti, hanem a dollárt erõsíti. Így viszont a nála lévõ, felhalmozódó dollár értékét is növeli, vagyis nemcsak abból nõ a tõkéje, hogy egyre több dollárja van, hanem abból is, hogy ez a dollár egységnyi értéke egyre többet is ér, jól következtetek?
Az infláció klasszikus értelemben a money supply növekedését jelenti és nem a pénzromlást.
Másrészrõl kínai nem ül rá a dollárjára, hanem befekteti amcsi treasury-be amibõl újabb dollárok lesznek meg olajat és földgázt vesz belõle, meg a saját gazdaságélénkítõ programját folytatja.. (mint már többször írtam: nem a semmiért cserébe nyomják a dollárt, hanem treasury-ért cserébe). Ebbõl újabb amcsi dollár lesz amibõl újabb kínai árut vesznek. A hatalmas trade surplus annak köszöhetõ, hogy gyengén van tartva a Jüan. Nem a jüant kell leértékelni, hanem a dollárt vagy felértékelni a jüant. Egyébként nagyjából jól érzed a helyzetet.
A világgazdaság szempontjából mindkettõ egészséges lenne. A gond az hogy akkor Kína bedõlne, mert a rengeteg beruházásba ölt hitel is bedõlne és kipukkanna a kínai beruházási lufi.
Akkor lehet, hogy rosszul emlékeztem, és az amerikai jegybankelnök nem azért könyörgött a kínaiaknak, hogy leértékelje a Jüant, hanem pont azért, hogy felértélkelje?
Az elõzõ gondolatmenettel számolva, így a dollár gyengülne, az miért lenne jó az amerikaiaknak?
Kína azért ilyen írtózatosan versenyképes az exportpiacokon, mert a Jüan alulértékelt. Ha felértékelik akkor kínaában elkezdene növekedni az import és csökkenni az export. Persze Kína hülye lenne ezt tenni....
Az USA értékelje le magát ha exportálni akar... (politikai öngyilkosság)
Szörnyû ez a függés. Fõleg, hogy emiatt kell rengeteg pénzt pumpálnunk a túlfújt autóiparba.
A "túlfújt autóiparba" azért kell pénzt pumpálni, mert pl az Audi VW Mercedes a váság ellenére köszöni jól van. Abba én is pumpálnám a pénzt miután a GDP-nk 6 %-át adják és gondold el milyen SZJA bevételt és ÁFA bevételt generál az AUDI az állam részére. Az a 15 milliárd ehhez képes lófütty. nem beszélve arról, hogy az autóipar a hadiipar mellett az egyik vezetõ K+F generáló ágazat. komplexitásában nem sok hozzáfogható vanezért az innovációs hajlandósága a legmagasabb és szívja fel a képzett munkaerõt.
Mindemellett a KKV-k célzott támogatását jónak tartanám ha lenne. (pl foglalkoztasson 8 embert és fizesse 5 után a járulékot ha akar foglalkoztatni. Már csak az SZJA miatt is megérheti ez a megoldás.)
Jól vannak, jelenleg. Itthon ha jól tudom nagyrészt gyártás folyik és nem kutatás, ha pedig nem úgy jönnek a számok, ahogy kellene, akkor egyértelmû, hogy elõször az elõbbit építik le. Hatalmas bevételt jelent valóban (gondolom 2008-as adat a 6%) az adókkal együtt, épp ezért rémisztõ, hogy mennyire ingatag.
Egyre több az olyan vélemény, hogy nem túl bölcs dolog ekkora mértékben a multi tõkére támaszkodni.
"Itthon ha jól tudom nagyrészt gyártás folyik és nem kutatás"
Ezt azért nem jelenteném ki.. (érdemes megnézni, hogy az Audi mennyivel támogathatta pl a széchenyi istván egyetemet idén, hogy saját dedikált róluk szóló tanszéket kapnak?
Valamint valóban rémísztõen magas az FDI arányunk, csak megkérdezném, hogyha a multik nem hoznak ide pénzt fejleszteni és építeni akkor kik fognak??? Mert nem a "bennszülöttek" akik itt laknak és megélni alig tudnak...
És vicces, hogy PONT azzal a Széles Gáborral példálózól aki magyar tõkébõl tönkrevágta és szétlopta az Ikaruszt. Ki volt a károsabb az õ tevékenysége vagy az, hogy az AUDI idehozott egy rakat lóvét meg zöldmezõs beruházást. ÉS IGÉNYT teremtett a mérnökökre itthon, meg a jó szakmunkásokra.
TakyL az Audinál dolgozik karbantartó mérnökként, mesélt érdekeseket. :D
Ettõl függetlenül persze kicsit érdekes kérdés az állami támogatás dolga, hiszen a VW konszern igazából, köszöni, de jól van (lásd még Porsche felvásárlása).
Dubaj államcsõdjének lehetséges jeleire estek egy picit a tõzsdék. A neves európai bankok meg zuhantak velük (Deutche Bank 6%-ot), köszönhetõen annak, hogy õk fektettek jelentõs összegeket a Dubaji ingatlan buisnessbe, ami lehet, hamarosan kártyavárként dõl össze... :S
Hát fújták a lufit. De nem is tudom mit vártak?? Afganisztánban egy ugyanilyen lufit kezdtek el fújni...
Õszintén: Mi a halál értelme volt méregdrágán ingatlant fejleszteni a sivatag közepén ahol már olaj se nagyon van?
Már 4-5 évvel ezelõtt azt mondtam ismerõseimnek, hogy Dubaiból nagy puff lesz elõbb utóbb mert nincs meg az alapja az ingatlanfejlesztéseknek...
Engem az lep meg hogy a DB és hasonló nagy EU pénzintézetek álltak az ilyen Dubajban épülõ megalomán ingatlanügyletek mögött... :S
Azért mert állami konglomerátumról volt szó. És a dubai állam olajbevételei fedezetet nyújtottak a konglomerátum tartozásaira. (lásd itthon MÁV és MAlév mindenki tömi õket pénzzel még ha vesztességesek is mint a bûn, hisz az állam úgyis fizetni fog.)
Meg is lepett mindenkit a piacon, hogy az állam nem kiegyenlítette a számlát, hanem moratóriumot kért. Azaz nem tartja magát a vállalt kezességhez...
Szerintem ez rettenetesen rossz stratégia, mert ha dubainak innentõl nemzetközi forrásokra lesz szüksége biztos lehet benne, hogy csak nagyon drágán fog kapni bármit is. (dacára az olajnak) ÉS a projectek amiket elindítottak biza nem megvalósíthatóak külsõ forrás nélkül...
Én még arra is gondolok, hogy ezt a dubai lufit szándékosan erõltették ki a nyugati, és nemzetközi kapcsolatok, hogy majd az íj módon lekötött régiónak a nyersanyagait, olajat elszipkázhassák. Úgy értem, ha dubait eladósítják az egekbe szökõ kamatokkal, akkor a dubai csak annyit tehet, hogy oda adja az olaját, vagy azzal ekvivalens az olajbevételeit.
Ugye tudsz róla, hogy Dubaj olajkitermelése sehol sincs, a legtöbb hajdani olajmezõ kimerült még az 1980-as években. Nem véletlen, hogy az emirátus úgy döntött kereskedelemre és turizmusra építik a gazdaságot. Jelenleg Dubaj olajbevételei a teljes bevételeinek mindössze 5%-át teszi ki, durván napi 200.000 hordó olajat termelnek mindössze ki...
Hát az már tényleg nem sok. Így most benne vannak a szarban nyakig. Senki nem kíváncsi arra amit felépítettek, így õk is újabb áldozatai lesznek az növekvõ adósság feneketlen mélységének.
Amíg volt olajuk, tudták fizetni a hiteleket, így azok akik hiteleztek, gyakorlatilag megszerezhették az olajat tõlük. Most már hagyják õket elsüllyedni. Ez is mutatja, hogy milyen az, amikor egy véges rendszerben egy vég nélkül növekvõ részhalmaz egyre növekszik. Idõ kérdése és felzabálja a teljes rendszert. Márpedig az adósság egy ilyen részeleme a világrendszerünknek. A kamatok által az adósságok a végtelenségig képesek növekedni, amit egy idõ után már nem tud kielégíteni a föld, és az emberek munkabíró képessége, még akkor sem, ha nap mint nap találnak fel újabb eszközöket a termelés hatékonyabbá tételéhez.
1.: Dubaj az 1980-as években a kereskedelemre kezdte helyezni a hangsúlyt. Az 1990-es Öböl-háború csaknem kétvállra fektette az Emirátust, mert a külföldi tõke teljesen kivonult. Azt 1990-es években újra fellendült, köszönhetõen elõször a Kuvaiti, majd késõbb a többi Arab-öböl menti befektetõknek, akik számára a népes és viszonylag fejlett Emirátus egyfajta arab Monaco lett. 2.: Erre az arab Monaco életérzésre játszottak rá azóta is, ezért kezdtek el nagyfokú beruházásokat, hogy turisztikai látványosság legyen és üzleti befektetések célpontja. Õk maguk keresték a hiteleket, hogy mindenkin túltegyenek (itt épül a világ legmagasabb épülete (Burzs Dubai), és további két, még magasabb épület tervezése kezdõdött meg a 2000-es évek közepén, ott van a mesterséges Pálma-félsziget, vagy a hétcsillagos Burzs Al-Arab szálloda). A külföldi befektetõk ezekben az ingatlanokban nagy üzleteket láttak, de már 2007-ben kezdõdtek a problémák, amikor a harmadik pálma-félsziget, illetve az "Univerzum-szigetek" építése félbeszakadt, mivel a vártnál sokkal kisebb volt az érdeklõdés a már kész Pálma-félszigeti telkek és a "Világ-szigetekre". Ezeket az az állami cég felügyelte, amely most a pénzügyi nehézségekkel küszködik. Szóval ez még 2007-ben kezdõdött, a pénzügyi válság azonban végképpen betett nekik - vagy eleve túl optimistán álltak ahhoz, hogy mennyire lesznek kelendõek ezek az ingatlanok. A mihez tartás végett ugyanez a cég, a Nakheel a Burzs Dubaj-nál jóval magasabb, legalább 1400 méteres felhõkarcsolót is tervezett, a Nakheel Tornyot. Szóval ennyire jártak a földön... 3.: Nem kényszerítette a hitelekre senki õket. Ez ugyanaz az eset, amikor valaki vesz egy autót hitelre, úgy, hogy a havi 50.000 törlesztõrészletet eleve úgy kalkulálja, hogy mennyivel jobban fog keresni fél év múlva. Itt nem a hitelezõk vonultak ki, õk valószínûleg ha tudtak is a dologról, nem pattogtak igazán, hiszen súlyos pénzeket invesztáltak be, tehát ha vissza akarják kapni a pénzüket, akkor bizony arra jelenleg nincs jó esélyük. 4.: Szerintem Bucser téved abban, hogy az Olajbevételek nyújthatnak fedezetet a hitelekre, mint írtam, Dubaj olajkitermelése nem valami jelentõs, ráadásul folyamatosan csökken (az 1990-es években kétszer akkora volt, mint most), optimista becslések szerint legfeljebb 20, pesszimista becslések szerint 10 éven belül végleg kiapadhatnak a források. Ebbõl nagyon meggazdagodni nem fognak, ugyan nem láttam arról elemzést, hogy mekkora a hitelállomány, de a Nakheel durván 60 milliárdos ingatlanbefektetésének szerintem a nagy része hitelre alapul...
Mivel az UAE része Abu Dhabi és Dubai is ezért a hitelezõk okkal gondoltak arra, hogy a másik tagállam majd megmenti õket. (év elején már adott dubainak A-D egy 10 milliárdos kölcsönt.)
Tõlem távol állnak a pénzügyi szerzõdések mélységei, de úgy kötni szerzõdést, hogy feltételezésekre építkeznek egy több milliárdos hitelgarancia terén, nos, nekem egy kicsit vadnak tûnik. :)
Amúgy ha jól tudom, a többi emirátus annyira nem rajong a magát kissé mindig függetlennek gondoló Dubajért, lehet ez is belejátszik most abba, hogy nem dobnak neki mentõövet?
Aligha hiszem, hogy Dubaj ennyivel megússza... Valószínûleg még jó ideig emlegetni fogják az esetet, mint a túlzott befektetõi optimizmus egyik mesterpéldája. :)