toto66 #80 NEM pontosan a sejtes felépítést követelem meg, hanem hogy "teljes mûködési alapegység" legyen - pont azért, hogy aztán ne csak "a Kovács Jóskát" tekintsük embernek.
hollófernyiges #81 A vírusokkal nem az a baj, hogy csak idõnként és csak a gazdasejten belül élnek, hanem hogy CSAK VELE EGYÜTT. (Egy spóra sem csinál semmit ideje legjavában, és olyankor mondhatjuk is, hogy nem is él, de élõlénynek mégis élõlény, mert önmagától (pontosabban más élõlény közremûködése nélkül) is képes feléledni.)
Azzal én is egyetértek, hogy a vírusok nagyon õsi dolgok. Õsi élõlények információátvivõ rendszerén élõsködve alakultak ki. Ahány féle információátvitel csak lehetséges, ahhoz mind kapcsolódnak ilyen speciális élõsködõk. E kapcsolat miatt fejlõdésük nagyon szoros összefüggésben lehet az élõlények evolúciójával. Akár úgy is tekinthetnénk rájuk, mint olyan testrészünkre, amely leválhat, gazdát cserélhet, szaporodhat és fejlõdhet is, de csak velünk együtt, nem önállóan.
moikboy #83, Alvarez999 #85 Termodinamika: különösen kreacinonista oldalról jönnek makacs félreértelmezések. Holott az élõlények nyilván NEM ZÁRT rendszerek, márpedig a fõtétel csak az ilyenekrõl és csak integrálisan (továbbá ezekrõl is csak valószínûségi jelleggel) mondja ki, hogy az entrópiájuk nem csökkenhet. A számunkra fontos "filozófiai" tanulsága meg annyi, hogy a rendezõdés egy adott tartományban csak annak árán lehetséges, hogy egy másik tartományban meg bõven az ellenkezõje megy.
Alvarez999 #84 Sajnos nem írtál konkrétumot, hogy az én definícióm miért kötõdne túlságosan a földi típusú élethez. Ha adódik ilyen, akkor természetesen megvizsgálandó, hogy kell-e tágítani a definíción.
#84 Az ember persze tartalmaz rendkívül sok egysejtût (köztük baktériumokat is), amelyeket - ugye - elfogadunk élõlénynek. De az ember, mint egyed NEM EZÉRT élõlény! Ahogyan az egysejtûek sem azért élõlények, mert hogy az atomjaik is élõlények volnának. Egy fenét! Az élõlényt az a speciális szervezõdési forma teszi élõvé, amely biztosítani képes (persze bizonyos feltételek mellett) fennmaradását, szaporodását és az ilyen módon keletkezõ struktúra evolúcióját. Persze konkrétan az ember egy olyan élõlény, amelynek az "atomjai" (sejtjei) is élnek. A természet a Földön ezt így tudta megvalósítani, de pl. az emberiség a mesterséges élettel esetleg járhat el máképp is. Ha az embert mint fajt tekintjük, akkor az ivaros szaporodás miatt tipikusan férfi ÉS nõ egyed is kell a faj létezéséhez, és hogy élõ (ti. egy magasabb szinten élõ) fajnak tekinthessük.
"Éppen ezért némiképp céltalanok is azok a fejtegetések, hogy vajon élnek-e a vírusok vagy a prionok (vagy a fehérjék úgy általában)."
Amivel voltaképpen azt is akarom mondani, hogy nem feltétlenül van értelme az élõ-élettelen dichotómiájának, azaz nem feltétlenül kell eldöntenünk, vajon a vírusok élõk vagy nem élõk. Már maga a megfogalmazás is sokatmondó, mert azért azt senki nem merné állítani, hogy egy vírus élettelen anyag. Hiszen igen valószínû, hogy a földi élet kialakulása során sem volt egy olyan kitüntetett pillanat, amikor megszólaltak az égi fanfárok, az élet megjelenését proklamálandó.
Egyértelmût nem, de hát olyat lehet és kell is, amely lefedi az általunk ismert életet. Ez kb. olyan, mint a természeti törvények és tudományos elméletek fejlõdése: gyakori eset, hogy a régi elmélet az új, átfogóbb elmélet speciális eseteként továbbra is érvényes marad.
A kérdés két oldalról is megközelíthetõ. Az egyszerûbb az, hogy a már ismert éetformák alapján felállítunk egy többé-kevésbé helytálló definíciót és utána azt mondjuk, hogy ami e definícó elvárásait nem elégíti ki, azt nem tekintjük életnek. Gyakorlati szempontból ez hasznos módszer mindaddig, amíg valami kényszerítõ körülmény nem késztet a definíció átgondolására - pl. egy idegen életforma felbukkanása.
A másik megközelítés az, hogy elméleti megfontolások alapján felállítunk egy feltételrendszert. Egy ilyen feltétel lehet pl. az evolúció megkövetelése, ami eleve kizárhat bizonyos, elsõ pillantásra életnek tûnõ jelenségeket. Persze egy ilyen definíció "testreszabása" sem úszható meg.
Az alapvetõ gond mindkét esetben az, hogy a priori ismereteket követel arról, mi is az élet (önhivatkozás). Ez lényegében egy körkörös érvelést eredményez, vagyis olyan definíciókat fogunk létrehozni, amely szerint mindenképpen élet az, amit mi már eleve életnek ismerünk és semmiképpen nem lesz élet az, amit nem ismerünk el életnek. Mellesleg nem kicsit hasonlatosan azokhoz az ál-paradoxonokhoz, mint pl. hogy minden krétai hazudik.
Éppen ezért némiképp céltalanok is azok a fejtegetések, hogy vajon élnek-e a vírusok vagy a prionok (vagy a fehérjék úgy általában).
"A vírusok az én meghatározásom szerint nem teljes mûködési alapegységet jelentenek (ezért csak egy gazdasejtben, azzal együtt képesek élni), ezért önmagukban nem élnek."
Ez - némi lényegtelen módosítással - az emberrõl is elmondható, míg pl. egy baktériumról nem. Akkor önmagunkban mi sem élünk?
Az az érzésem, hogy a meghatározásod - és nem csak a tiéd - még mindig túlságosan az általunk ismert egyetlen bioszférához kötõdik. Ami nyilván érthetõ, mert minden egyéb puszta spekuláción alapulna, ám az efféle definíció éppen az idegen életformák felismerését nehezítheti vagy hiúsíthatja meg.
Ezzel természetesen nem azt állítom, hogy én jobbat tudnék kigondolni, hiszen honnan is rendelkeznék több információval.
Szerintem senki sem állította, hogy az élet legyõzné a termodinamika második fõtételét. Itt arról van szó, hogy az élõlények egyfajta csomósodást jelentenek az entrópia szövetében, attól fuggetlenül, hogy a rendszer teljes entrópiája konstans marad, vagy növekszik. Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy egy - az entrópia szempontjából - homogén rendszer, önszervezõdés révén, struktúrákba szervezi az entrópia-eloszlást önmagán belül. (ez a rendszer a környezet, és a benne élõ - belõle kiemelkedett - élõlények együttese)
Szomorúságot érzek, ahogy elnézem a vergõdésedet. Az még hagyján, hogy téves definíciót adsz meg vagy legalábbis bután fogalmazol: bárki tévedhet. Az viszont gáz, ha még ragaszkodsz is hozzá, és olyan idézetekkel próbálod támogatni, amelyek éppen nem téged igazolnak. Pl. a Schrödinger-idézet jelentése távolról sem az, hogy az élet "legyõzi az entrópia törvényét" (idézet tõled), de a jelek szerint ennek megértéséhez nem elégséges az angoltudásod. A Lovelocktól vett idézet sem támasztja alá a buta kijelentésedet.
Azt azonban nem gondoltam, hogy egy olyan ember, akinek az érveit ki kell érdemelni, olyan mélyre süllyed, mint tetted azt a #37-es hozzászólásodban. Nem érzed, milyen szánalmas a magyarázkodásod? ("Én amit leírtam, pusztán saját tudásomra támaSZKODVA ÍRTAM LE") Légy férfi!
Másik szánalmas megnyilvánulásod a trágárság és sértegetés. :) ("Oligophrene, Te hangyapörsenés") Tudod, a (verbális) agresszió az intellektuális kihívásokkal küszködõ egyedek végsõ elkeseredésben alkalmazott fegyvere, amikor már kifogynak az érvek, leáll a szürkeállomány mûködése és a primitív ösztönöknek adja át a vezérlést - mégpedig nem eljáráshívással (call) hanem ugró utasítással (jmp). Sajnos éppen intellektuális gyengeségükbõl kifolyólag nem veszik észre, hogy e "fegyver" alkalmazása végsõ soron az öntökönszúrás minõsített esetét valósítja meg.
"ezért önmagukban nem élnek." " a vírusok önmagukban semmilyen életjelent nem mutatnak. Ezért nem számítanak élõlénynek."
Önmagában egy búzaszem sem mutat túl sok aktív életjelet. Egy vírus is épp elég aktív ha bekerül a gazdasejtbe. Önmagukban valóban életképtelenek, de ez a mai élõlények 95%-ra igaz, bár autotróf bacit vagy algát kivéve.
"Feltehetõen nem az egysejtû élõlények elõtti fejlõdési fázist képviselik, hanem korábbi egysejtûek végletekig egyszerûsödött verzióit."
A vírusokban annyi meghökkentõen új és más megoldás van a biokémiai problémákra mint bármelyik baciban, hogy nekem rokonszenvesebb az az elképzelés hogy az élet fejlõdésének korai szakaszából származnak amikor még nem csak az az alapséma létezett ami aztán olyan sikeressé vált hogy kiszorította a többit. De persze nincs ember aki azt állítaná hogy a vírusok lennének az elsõ élõlények.
A DNS/RNSes definíciókkal az a baj hogy elvben egy olyan életfogalmat szeretnénk amit használni tudunk a Földön kívül is, akkor is ha szénhidrátot vagy szilikátkristályt vagy plazmagömb-modulációt használ információátvivõként.
Alapjában jó amit írsz, csak egy kisebb hiba: A sejtes felépítés mindenképp kémiai mûködés, mert a sejt egy kémiai "labor", "gyár", ami kémiai úton nyer energiát, raktároz el energiát, szerves anyagot hoz létre, lebont és felépít kémai kötéseket. Tehát ha kikötöd a sejtes felépítést akkor automatikusan kémiai rendszert is. A számítógépes szimuláció nem élet a te definiciód szerint, nagyon helyesen!
Kedves Mindenki!
Régen jártam erre, de most mindjárt egy érdekes téma...
A definícióról: Igen, az iskolában, fõleg régebben az "életet", illetve az "élõlényt" még egészen másképp "definiálták". Utóbbi idézõjel azért, mert azok ELEVE ROSSZ próbálkozások voltak (nem is idézem õket). Részben fontos dolgok mellett teljesen lényegteleneket is felsoroltak, csak mert sokszor találkoztak velük.
De azz idegen és mesterséges életformák hatékony felismeréséhez valóban szükséges egy épkézláb élet definíció, s nem véletlen, hogy konvergáltunk az itt idézett definícióhoz ("önfenntartó kémiai rendszer, amely képes a darwini evolúcióra"). Amúgy én nem követelném meg, hogy pontosan a darwini evolúcióra legyen képes (hanem csak evolúcióra általában), mint ahogy azt sem, hogy a lényegét tekintve kémiai szinten bonyolódjon le (bár nyilván lesz benne valamennyi kémia), azt a feltételt viszont szigorítanám, hogy az élõlény felépítésére vonatkozó információk milyen módon örökítõdnek át (ugyanis a hatékonyságot és az "evolúcióra való képességet hihetetlen mértékben befolyásolja"), továbbá a "sejtes felépítés" (pontosabban egy teljes mûködési alapegység) követelményét is megtartanám.
Egy-két megjegyzés: - A vírusok az én meghatározásom szerint nem teljes mûködési alapegységet jelentenek (ezért csak egy gazdasejtben, azzal együtt képesek élni), ezért önmagukban nem élnek. Feltehetõen nem az egysejtû élõlények elõtti fejlõdési fázist képviselik, hanem korábbi egysejtûek végletekig egyszerûsödött verzióit. - Az élettel, annak mesterséges formáival való kísérletezés is rendkívül veszélyes. Bizonyosan veszélyesebb, mint pl. az atombomba. De a kapcsolatos veszélyeket nem háríthatjuk el azzal, hogy nem mûveljük a témát. Amiként egy kocsmában sem õrizhetjük meg az életünket pusztán azzal, hogy MI NEM RÁNTUNK kést. - Kreacionisták nyilván õrült haragot éreznek az élet ilyenfajta definícióját olvasva, de hát olyanok is vannak, akik meg a gravitációra mérgesek.
Kedves Epikurosz! Tévedsz, csak nem vagyok színtévesztõ! (a színtévesztõ összekeveri a zöldet a vörössel) Te pedig a szezont a fazonnal C: Én nagyon sok színt ismerek, épp ezért nem gondolom a feketérõl, hogy esetleg más szín! A teremtés mítosza már nem a "szabad" emberek gondolata. Mivel agymosás eredménye a huszonegyedik században! (és ez érdekek mentén történik, aki így befolyásolt, már nem lehet szabad, egy butaság rabja) De miért hozod ezt ki belöllem, hiszen nem akarom bántani a hívõ embereket, csak azokat akik manipulálják õket! Te hívõ vagy? Ha nem akkor káros amiket terjesztesz, hiszen tévútra terelhetsz olyat aki bizonytalan! Mert aki hívõ az csak maradjon az, de nem szeretném viszontlátni a sötét középkort (hogy aki nem hívõ az gonosz pogány)! Pedig erre is voltak kisérletek, például az iskolai kötelezõ hitoktatás felvetése.
Nem errõl szó. Fejlõdni könnyû, ha valaki megírta a progit. Ja, bocs. A végén még kiderül, hogy én is proIT* vagyok:-)
Tehát kiûtve a teremtõ melleti azon érv, miszerint az élõlények bonyolultsága csak tervezett lehet, hiszen ha mikróbától az emberig tudott fejlõdni (bizonyítottan) akkor mi lenne az akadálya, hogy egyszerûbb vegyületekbõl bonyolultabb képzõdjön.
Igen, tudom, te fekete-fehérben gondolkodsz, te még nem jutottál el a TrueColor-ig. :-))
Ez pedig a cikk utolsó mondata: " Az õsmaradványok, bármilyen szórványosan fordulnak is elõ, megkerülhetetlen bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az élet legalább 3,5 milliárd éven keresztül fejlõdött, mire az egyszerû mikrobáktól eljutott mai állapotáig. "
Na igen én egy kicsit változtatnék rajta: Epikurosz blogjának utolsó mondata az én kiegészítésemmel: "Az (nem létezõ)isteni teremtéshez elég csak a szellem, amelyet botorság lenne redukálni az energiára, mert akkor a sötét energia - melynek, mint tudjuk, az entrópiája nulla*, vagyis a legrendezettebb, ami a világegyetemünkben létezik - lenne az (nem létezõ)Isten. " Miért is kell ez a kiegészítés, mert nincs kicsit evólúció kicsit teremtés, csak: vagy evolúció vagy teremetés létezik. Ezért linkeltem be a cikket, mert nálam jobban elmagyarázza. (Ezen már vitatkoztunk)
Nehéz a dolga a könyvtárosnak, kérem szépen. Mint az uránbányászé. Jó mélyre le kell ásni, sokat szenved az ember, az anyag meg sugárzik, ráadásul egyesek - "körny.védõk"? - kiabálnak, hogy ne csináljuk ezt. Huh!
Azért csinálom ezt, mert legközelebb csak belinkelem a cuccaimat. Miért írnám le ugyanazt milliószor minden okoskának.
A kategorizálás nehézségei épp azt mutatják, hogy létezik evolúció, az anyag szervezõdése fokozatosan, lépésrõl lépésre történt, átmeneteken keresztül.
"Az emberi lélek is önálló életjelenségeket produkál. "
Az emberi lélek még a "mesterséges élet" kategóriába sem illeszthetõ be az én felfogásom szerint, mert nem része az anyagi világnak, habár annak produktuma (e téren materialista vagyok!). Nem kellene kavarni a szezont a fazonnal, mert odajutunk, hogy elkezdünk vitatkozni azon, hogy az angyalok élõlények-e.
Igen, pont errõl van szó. Az RNS-t (a DNS mellett) meg azért csempésztem bele abba a definícióba, hogy kizárjam a mesterséges életet, amely csak a természetes élet után, annak termékeként jöhet létre. Én egyébként nem hiszek abban, hogy szervetlen anyagokból spontán módon ki tud alakulni olyan bonyolult struktúra, mint a vírus, vagy homeosztázisra (!) képes rendszer, mint a biológiai sejt. Ez persze csak sejtés. A kristálynövekedés a fenti okokból esik ki a definícióból.
Vírus def. a tankönyvbõl: A vírusok fertõzõ genetikai információk, melyek nem sejtekbõl hanem nagyméretû molekulákból állnak.
Errõl írtam korábban hogy nincs jobb definíciónk. A vírusok a régi anyagcserés/sejtes def.nek a határesetei, most egy másikat használnak, aminek meg mondjuk a prionok a határesetei. A bioszban ritkán lehet használni azokat a kényelmesen egyszerû logikai kategóriákat amik a fizikában annyira bejöttek.
"A vírusok kizárásával az a gond hogy ha nem élõlények, akkor mik?"
Az élet nem olyan, hogy vagy van vagy nincs. A vírus az életnek egy alacsonyabb szintje, mint a sejt. Hülyén hangzik de a sejt jobban élõ mint a vírus.
Ez a biológiai életre vonatkozik csak. A számítógépen is lehet életprogramot írni, ami az adott környezetben élõként viselkedik. Az emberi lélek is önálló életjelenségeket produkál.
", amely képes - ideiglenesen, helyileg - legyõzni az entrópia törvényét"
Nyílván érthetõ hogy mit akarsz mondani, de valóban pontosabbn kell fogalmazni. Az élõlények egyik tulajdonsága, hogy az entrópiát csökkentik.
", és információkat (DNS, RNS vagy ezekhez hasonló komplex szerves molekulák révén) átadni nemzedékrõl nemzedékre."
A szaporodás nem szükségszerû jellemzõje egy élõlénynek. Az emberi lélek is élõként viselkedik pedig nem is szaporodik.
"Onmasolo nanorobotokat sem szabad letrehozni, mint ahogy onmasolo biorobotokat sem."
A mai biológiai élõlények lényegében optimalizált élõlények, ergó semmi nem bizonyítja, hogy lehet olyan robotot vagy mesterséges életet létrehozni ami _hosszú_távon_ erõsebbnek bizonyulna mondjuk az embernél. Hülye példa, de hiába tud lecsapni egy terminátor egy embert könnyedén, ha a Skynet idõvel kifogy mondjuk az aranyból és nem tud csipeket készíteni emiatt és egyszerüen elfogynak a robotjai. Az embernek meg kell némi szerves anyag és víz és szaporodik mint a nyúl. Az élõlények hihetetlen mértékben optimalizálták magukat a környezetünkben elérhetõ erõforrásokra, ezzel lehet hogy nem is lehet versenyezni.
Epikurosz: a definícióddal az a baj hogy egy sókristályra is igaz, mert lokálisan növekszik rajta a rendezettség és továbbítja az információkat (pld a felületén keletkezett rácshibákat). Ha meg annyira leszûkíted hogy ragaszkodsz az RNS-hez, DNS-hez vagy komplex szerves molekulához, ezzel kizárod a potenciális idegen létformákat. A vírusok kizárásával az a gond hogy ha nem élõlények, akkor mik? Ha megnézel egy kicsit bonyolultabb vírust a maga többszáz génjével, komplex szabályozó mechanizmusaival, biomechanikus szerkezetével, elég nehéz nem élõlénynek tekinteni csak azért mert nem a megszokott sejtes sémát követi.
Ezektõl - Aszteroida robogott el a Föld mellett Egy tízemeletes ház nagyságú aszteroida robogott el a Föld mellett hétfõn - a 2009 DD45 kódjelû kisbolygóról eddig nem tudtunk. Ö. Z.| Népszabadság| 2009. március 4.| nincs komment nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez! KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Most is csak azután vették észre a csillagászok, hogy elszáguldott mellettünk. Az égi objektum mindössze 72 ezer kilométerre volt tõlük - ez a Föld-Hold-távolság ötöde. Mielõtt lenéznénk a 21-47 méteresre becsült kisbolygót, vegyük figyelembe, hogy az 1908-ban Szibériában ezer atombomba erejével pusztító aszteroida hasonló méretû volt. (A Tunguzka-folyó környékén kétezer négyzetkilométeren 80 millió fát tarolt le.) A csillagászok az következõ napokban meghatározzák a kisbolygó pályáját; arra is következtetni lehet, hogy jelent-e bármilyen fenyegetést a Földre. Jelenleg úgy tûnik, hogy a 2009 DD45 tizenöt évente kerüli meg a Napot.
Úgy látom, a saját gondolataid (már ha vannak egyáltalán) megfogalmazásával még súlyos problémáid vannak. Maradj csak a mások gondolatainak bemásolásánál (copy+paste), azt már professzionális szinten ûzöd.
Sõt. Persze. sõt. Miért nem adod meg te a saját definíciódat, te ...nem mondjam, hogy mi?
Én amit leírtam, pusztán saját tudásomra támaSZKODVA ÍRTAM LE, CSAK UTÁNA KERESTEM HOZZÁ wikis szupportot, mert a hozzád hasonlók csak azokban hisznek, nekem nem. Eléggé reménytelen eset vagy. Ha bedugnád az orrod az Akasha Könyvtárba - persze ettõl nem kell félni, mert minek neked a könyvtár? - páros lábbal rúgnálak ki.
Játszatok csak bazmeg Istent, aztán elszabadul a pokol. Nem vagyok se vallásos, se tudomány ellenes, de egy nagyon picit ijesztõ.
A termodinamika második fõtétele azt mondja ki, hogy zárt rendszerben az entrópia csakis nõhet. És valóban ez a helyzet, ha az élõ szervezetet a környezetével együtt vizsgáljuk, mert ugye nélküle nem vizsgálhatjuk, mert nélküle nem tudna élni. Ez nem zárja ki azt, hogy lokálisan nõjön az entrópia, de az élõ szervezet nem is zárt rendszer.
Vagyis az élet még ideiglenesen sem gyõzi le a termodinamika 2. fõtételét (amit te helytelenül az entrópia törvényének hívsz), bárkire is hivatkozol.
Egészen mellesleg számos olyan jelenség van még, amely a te buta értelmezésedben ideiglenesen "legyõzi" a 2. fõtételt, elég csak egy hûtõszekrény belsejére gondolni. Szóval nem egy olyan nagy dolog az, hogy egy nem zárt rendszerben csökken az entrópia, nem is kizárólag az élet kiváltsága.
Igyekszem, igyekszem. Persze, kicsit sajnálom, hogy Alvarez99-bõl kivertem a szuszt, és most valszeg elsompolygott, nyalogatni a sebeit, de majdcsak visszajön. :-))
Ezeket természetesen mind leírhattam volna saját szavaimmal is, de mégiscsak könnyebb megnyomni a Ctrl-Ins, Shift-Ins billentyûkombókat, pláne ha valaki nem is érdemesült többre. Eddig. Persze, a reményt mindig fenn kell tartani.
"In 1964, James Lovelock was among a group of scientists who were requested by NASA to make a theoretical life detection system to look for life on Mars during the upcoming space mission. When thinking about this problem, Lovelock wondered “how can we be sure that Martian life, if any, will reveal itself to tests based on Earth’s lifestyle?” [6] To Lovelock, the basic question was “What is life, and how should it be recognized?” When speaking about this puzzling issue with some of his colleagues at the Jet Propulsion Laboratory, he was asked, well what would you do to look for life on Mars? To this Lovelock replied: “ I’d look for an entropy reduction, since this must be a general characteristic of life. ”
Thus, according to Lovelock, to find signs of life, one must look for a “reduction or a reversal of entropy.”
Na, ez volt a kegyelemdöfés. Amúgy, sikerült magad megint lejáratnod, és eltelik megint jó sok idõ, amíg KIÉRDEMLED, hogy szóba álljak veled.
"Later, building on this premise, in the famous 1944 book What is Life?, Nobel-laureate physicist Erwin Schrödinger theorizes that life, contrary to the general tendency dictated by the Second law of thermodynamics, decreases or maintains its entropy by feeding on negative entropy." (http://en.wikipedia.org/wiki/Entropy_and_life)
Mersz te Schrödingerrel, vagy velem, vitatkozni? Te hangyapörsenés!
"mert én csak a termodinamika második törvényényérõl (vagy fõtételérõl) tudok"
Imádom az ilyen kis beképzelt gömböcöket. Jön egy latin idézettel, és azt hiszi, hogy övé a világ. ha meg az orrára koppintok, akkor reklamál. Mikor nõsz te fel entrópiás vitapartnernek?
Ja, és az entrópiát ne tessék szûkkeblûen értelmezni, ha kérhetem.
Okocka!
Az entrópia törvénye azt mondja ki, hogy egy (khm..zárt) rendszerben a rendezetlenség egyre nõ. Az élet pediglen a rendezetlenség, a káosz tagadása, hisz rendezett formákat hoz létre. Ezt támasztottad alá te magad is, amikor értelmileg ugyan rendezetlenül, de legalábbis alfabetikus szempontból, a magad módján, rendezetten leírtál pár primitív mondatot.
"az élet az anyag magasan szervezett formája, amely képes - ideiglenesen, helyileg - legyõzni az entrópia törvényét"
Si tacuisses, philosophus mansisses.
Áruld már el, vajon az élet hol képes akár csak ideiglenesen is legyõzni az entrópia törvényét???
Azt meg már csak félve merem megkérdezni, szerinted mi az entrópia törvénye - mert én csak a termodinamika második törvényényérõl (vagy fõtételérõl) tudok... Ezzel viszont az élet még csak véletlenül sem ellentétes, ideiglenesen sem.
OK, tudom, a te érveidet ki kell érdemelni, addig csak ex cathedra kijelentéseket teszel...
B*sszameg! Úgy tudtam hogy nem ússzuk meg egy hittérítõ nélkül! Az amisokat tisztelem valamijen okból! Õk remekül elvannak a hitükkel nem használják a civilizáció adta kényelmet és tudást!
Felesleges definíciókon lovagolni, ez nem lóverseny.
Szerintem, az élet az anyag magasan szervezett formája, amely képes - ideiglenesen, helyileg - legyõzni az entrópia törvényét, és információkat (DNS, RNS vagy ezekhez hasonló komplex szerves molekulák révén) átadni nemzedékrõl nemzedékre.