Azért a hypoxia kialakulásához kell némi idõ, amikor valakit hirtelen ér halálos baleset erre nincs idõ. Ilyen esetben is elõfordulnak halálközeli élmények. Az azonban tényleg lehetséges, hogy az agy utólag alkot egy sorrendet az eseményekre, márpedig a halál azért általában a keringés leállásával azonosítható, szal eddig akár igaz is lehetne.
Csakhogy, ha utána nézel ezek az élmények elõidézhetõk egészséges embereknél, és nem kell fojtogatni, vagy beLSD-zni õket! Relaxáció, némi gyakorlás és mindenkinek összejöhet. Ha meg lusta vagy, akkor jön a bevált nyugati módszer: befizetsz a tanfolyamra, ahol gyak a segged alá rakják az élményt.
Azért hihetetlen egyezés van a Seth könyvekben leírt és egy a kvantummechanika szabályai alapján elképzelhetõ világ között!!! Jane Roberts-nek szerintem alapvetõ hiányosságai voltak abban, hogy ezt szakszerûen megfogalmazza, innen az esetleges nem szó szerinti egyezés a tudományos frazeológiával. De rendszer szinten láthatóan gyak ugyan arról a dologról van szó!
Azért a nyugati világ sem kezdõ ebben a tkintetben, a Monroe intézetnél gyak folyamatosan indulnak képzések a testenkívüli állapot elsajátítására. Szal amirõl a cikk szól, az azt a kb 100 év lemaradást mutatja, amennyivel a hivatalos tudomány le van maradva a gyakorlat mögött.
Érdekes, hogy Monroe is amikor a családtagjaival kíséárletezett, azok olyan szellemszerû valamiként írták le azt amit belõle láttak (homályos ködpára ott ahol õ úgy érezte akkor tartózkodott). Amúgy volt hogy valakibe bele is csípett meg ilyenek. Az esetek többségében azonban az a világ amit az ilyen utazáson résztvevõ ember átéll nem feleletethetõ meg egy az egyben az általunk ismert hétköznapi világgal. Errõl viszont már a mai tudománynak tényleg nincs halvány lila segédfogalma sem!
"állítólag tényleg képes az agy gyorsabban álmodni, mint ahogy észlelünk (ezt amúgy érdemes lenne ébrenlétnél is elõhozni, enyhén gyorsabban lennénk képesek felfogni mindent szerintem)" Pontosabban az agyad képes gyorsabban dolgozni, mint ahogy körülötted az eseményeket észleled. Pl. van hogy elõadáson elbambulok, már egy csomó gondolat végigfutott bennem, úgy érzem eltelt egy óra. Aztán felnézek és csak 5 perc fogyott az órából! Szerintem sokan vannak ezzel így:D
Hát most így nincs kedvem személyesen senkibe sem belekötni, meg egyetérteni sem, de állítólag tényleg képes az agy gyorsabban álmodni, mint ahogy észlelünk (ezt amúgy érdemes lenne ébrenlétnél is elõhozni, enyhén gyorsabban lennénk képesek felfogni mindent szerintem), mellesleg sok minden zajlik ott a tudatalattiban, úgyhogy ha nem is kóma közben, de közvetlenül elõtte vagy utána szerintem képes ezt az egészet kitalálni az agy, és utólag már nem biztos, hogy meg tudja az ember különböztetni a valóságtól. Ja még annyi, hogy "Az agy megfelelõ ingerlésével valójában bármi elõidézhetõ" ahogy Nexus6 írta, ez egy nagyon érdekes dolog, bár mondjuk attól még, hogy képesek vagyunk magunkat mesterségesen belefojtani az álmokba, az nem jelenti azt, hogy amiben itt vagyunk, azt is álmodjuk. Utálom az ilyen népszerû témákat, mert minden második hozzászólásra lehetne választ írni, de mire alulról eljutok ide az új szöveg részhez, addigra az összeset elfelejtem...
Szokásos nesze semmi csámcsogjatok rajta cikk. Végkövetkeztetés: megint egy csomó elmélet mindenféle bizonyíték nélkül. Csak gratulálni tudok. Honnét szedték, a blikkbõl???
Ez a roliika tud valamit... A szellemek igenis léteznek! :DD
"És aki viszont hirtelen baleset hatására tapasztalta meg?" Szerinted aki balesetet szenved és nagymennyiségû vért veszít az nem kerül hypoxiás állapotba? Vagy szerinted a vérnek nem az oxigénszállítás az egyik szerepe? "Esetleg tudatosan idézte elõ ezeket a dolgokat, olyan körülmények között, ahol oxigénhiányról nem beszélhetünk?" Tudatosan akkor tudod elõidézni, ha felakasztod magad ülve a radiátorra, hogy éppen csak a nyaki ütõereket szorítsd el. Így nem kap az agyad vért, és fél perc múlva elájulsz. Csak aztán legyen aki leszed, mert különben reszeltek.
Az ingerlés egyébként nem helyettesíthati, mivel csak bizonyos területeken fejt ki más hatást. Bár a megélés hasonló lehet, de élettanilag teljesen más.
Jelentkezem!:D Nem léteznek! Szerintem ezzel kapcsolatban igen jól megtette a hatását a sok horrorfilm, meg Fókusz és társai. Kedvenceim közé tartoztak a lefényképezett szellemek, Szûz Mária alak meg hasonlók, nagyrészük fényt kapott, kisebb részüket utólag machinálták meg. Manapság annyi hülyeség terjed, hogy már azt sem hiszik el az emberek ami igaz. Ezzel a szellemek, világegyetem, dimenziók, párhuzamos világok nem igazán foglalkozom, sci-fi, nem valódi tudomány. Az ember ha sokat agyal ilyeneken a végén vagy begolyózik, vagy ír egy könyvet, vagy mindkettõ:D
"Más véleményen van Fred Alan Wolf amerikai fizikus. Szerinte a sok hullámfüggvény, és ezzel a koherens szuperponált állapot soha nem omlik össze, hanem valamennyi állapot párhuzamosan létezik, és mi általában a legvalószínûbb állapotok szuperpozícióját (összegezõdését) tapasztaljuk valóságként. Wolf azt is lehetségesnek tartja, hogy egyes különösen érzékeny személyek képesek lehetnek a kevésbé valószínû állapotokat is valamiféle ködszerû képzõdményként észlelni. Ilyen tapasztalás lehet pl. az aura látás. Wolf elmélete azt is jelenti, hogy végtelen sok párhuzamos valóság létezik egyszerre, és a tudatunk választja ki ezekbõl a legvalószínûbb lehetõségek szuperpozícióját, azt, amelyet valóságként elfogadunk. Így azután mindenki megteremti a saját univerzumát, amely csak az õ tudatában létezik."
Nem sok minden az, amit tudományosan elmondhatunk. A többi max tudományoskodás. Hypoxia okozza? Igen lehet. Lehetséges, hogy mégis csak létezik az, amit léleknek lehet nevezni, és erre egyfajta bizonyíték? Ez is lehetséges, még tudományos alapon is!
Amúgy ha valaki fulladás miatt kerül halálközelébe, annál hótziher, hogy alacsony a vérében az oxigénkoncentráció. Ugyan így a vadászpilóták esetében is magyarázat az oxigénellátás zavara.
És aki viszont hirtelen baleset hatására tapasztalta meg? Esetleg tudatosan idézte elõ ezeket a dolgokat, olyan körülmények között, ahol oxigénhiányról nem beszélhetünk?
Aztán ugye valójában az sem bizonyíték semmire, hogy az agy egy bizonyos területének ingerlésével hasonló élmények elõidézhetõk. Az agy megfelelõ ingerlésével valójában bármi elõidézhetõ, ha most még nem is, de pár év múlva biztosan: szerelem, elfelejtett emlékek, egész életek egyetlen másodpercbe belesûrítve, végtelen gyönyör. És végül is akkor ez tudományosan arra bizonyíték, hogy a valóság nem létezik, minden csak agyunk terméke és a Mátrixban élünk???
Az álomnál van keringés, van idegi vezérlés és mindenféle érzékelés...de ha összeomlik és leáll a keringés akkor kalács..akkor csak az elektromos "háló" mûködik..nincs input, ninsc megszurom az ujjam és fáj, nincs semmi.... és aztán a kis energiát igénylõ kémiai folyamatok..aztán már azsem, aztán a vér "kiszárad" a rendszer nem resetelhetõ, beindul a bomlás. Ennél összetettebb meg nmevagyok doki de durván ez a lényeg.
Azért jó, hogy legalább egyvalaki (IJK) képes világosan látni a dolgot. Minden szavával egyetértek.
Hát nem tudom szerinted ezeken a valós tényeken mi volt a filó. Valóban nem volt halálközeli élményem (vagyis egyszer amikor kihúztam a 2. szerves vizsgatételemet). Amit írtam a fényre és hasonló jelenségekre vonatkozik. Akik többmindent "láttak", hasonlóan ahhoz, akinek volt 3. típusú találkozása valóban nem tudjuk memgmagyarázni az eseményeket:D
Jó helyen tapicskolok? Ezt a könyvet már linkelted vagy valaki más priviben odaadta de valahogy nem olvastam el..de ha megvan priviben elküldenéééd? :) A széétheset. :) Másik is jöhet de magyarul ah lehet..neeem Ferrarit azért nem kérek mert a Lexus szerintem jobb. :))
Szerintem ha meghalunk, akkor az agyunk egy relatív végtelen hosszú álmot vetít le elénk. Mint amikor alszunk... A tudomány mára bebizonyította, hogy az álomban átélt idõ hosszúsága nem egyenlõ a "külvilági" idõvel. Szóval ha valaki kintrõl nézve álmodik 10 percet, attól az alany még érzékelheti úgy, hogy átélt egy egész napot. Valami ilyesmi következhet be az agyhalálkor is. Lehet, hogy csak egy-két percbe telik, mire megfulladnak az agysejtjeink, de az nekünk végtelen hosszúnak tûnhet. Ha esetleg meg valamikor a végére érnénk... olyan mint amikor az alvás egy mélyebb fázisába kerülnénk. Akkor pedig kezdetét veszi az érzékek nélküli tudatlanság, mint mielõtt megszülettünk. Ha mindez igaz, akkor nem is olyan sokban különbözik egy elalvás és egy álom, mint a halál. Na de akkor vajon ki fog álmodni? Vagy az egész élet egy álom? Talán kanál sincs?
Jane Roberts és Seth könyveiben megtalálod pontosan, hogy hogyan is mûködik ez!
Mondok egy vadabbat. A multiverzum elmélete szerint ami megtörténhet az meg is történt/történik. Rengeteg párhuzamos univerzum, rengeteg lehetséges esemény.
Tegyük fel hogy az egyikben korábban születünk meg mint a mostani énünk. Jóval korábban...majd meghalunk, lenyomatot hagyunk a téridõben megmég kitudja hogy hol...de abban a közegben átlátjuk a következõ lehetséges eseményeket és a múlt eseményeit is...namost, akár meg is találhatjuk azt a pillanatot amikor érdemes megint újraszületni, de más testben...újra koncentrálni egy testbe a lenyomatot...de mivel átlátjuk, akár elõre a saját életünket meg is tervezhetjük, sõt akár saját magunk õrangyalai is lehetünk...a lehetõségek végtelenek...szép,mi?
Követhetõ voltam? :) Mert baromiálmos vagyok lassan aludni is kéne.
De nagyon teccik tudni!
Igaz, legfeljebb kiderül, hogy tévedtél és mégis csak létezik túlvilág. Mekkoraxopás mi!?
Szemét kis számító dög vagy ám!
"Az agy mûködését még nem nagyon ismerjük. Pl. jelenleg úgy áll a tudomány, hogy a területének nagy része kihasználatlan." "Igazából értelmetlen ez a vita. Én valódi tényekrõl beszélek, te beleviszel rengeteg filozófiát."
Aha! Figyusz, az akinek volt ilyesmi élménye az annyival elõrébb tart, hogy volt ilyen élménye, amit aztán az ilyen okoskák sem tudnak ám tewljesen megmagyarázni. Amúgy tök igazad van a többi csak filó, de az is az amirõl te itt kinyilatkoztatsz!
Ehhez még adjuk hozzá a multiverzum elméleteket és a fekete anyagot...és a határok el is tûnnek..pedig ennél sokkal több dolgot nem ismerünk..elég dolgot ahhoz hogy a halálon túli élet reménye még sokáig fennmaradhasson.
Erre most mit mondjak...szellemek viszont léteznek. Vannak ez van..nem lehet õket csakúgy semmisnek tekinteni.
Egy elmélet szerint ahol éltünk, az energia lenyomatot hagy környezetünkben..ez ok..lehetséges, mikor meghalunk, ezek a lenyomatok megmaradnak és 1es emberek érzékelik, sõt akár fel is erõsítik ezeket a lenyomatokat...a gond ezzel az elmélettel annyi, hogy amíg élünk addig is vannak lenyomatok, és miért nme vagyok ott valahol kísérteni miközben élek.
Az is tény, hogy egyes "szellem tevékenységek" a hely speciális adottságaihoz köthetõ...pl piezo tulajdonságú talaj, magas háttérsugárzás..stb.
Az is tény, hogy több száz ember együttes koncentrációja képes materializálni az eseményeket..hatnak az anyagra (könnyezõ szent szobrok).
Az is tény hogy egyesek annyira félnek a szellemektõl, hogy a tudatuk hozza létre ezeket a jelenségeket..kopogások, kiégõ égõk, mozgó tárgyak, árnyék alakok stb...
És az is tény, hogy léteznek több száz éve visszatérõ szellemek amelyek a fenti kategóriákba nem férnek bele.
Van valami határozottan ami túlmutat azon amit ismerünk. És továbbél...vagy mûködik...de lehet tényleg csak a mi energia lenyomatunk egy része, de ha van tudata esetleg, akkor végülis azok mi vagyunk...akár fejlõdésre is képesek lehetnek, akár saját társadalmuk is lehet..hú ez nagyon scifi kategória de érdekes belegondolni.
Képzelj csak el egy olyan társadalmat ahol nem létezik a halál, van korlátlan szabad hely, nincs járvány nincs éhinség, nincs idõ, és minden civilizáció legjobb koponyái még mindíg élnek...húdefasza film lehetne ebbõl..kopirájt. :D
Hat Nekem is volt balesetem, motorbaleset meg 1990-ben. Masnap reggel tertem magamhoz de nem volt semmilyen alom vagy vmi. Olyan mintha nem is leteztem volna, semmit nem almodtam es nem "lattam" semmit stb. Szoval ha pl nem tertem volna magamhoz soha tobbet akkor semmit nem ereztem volna mivel semmire nem gondoltam, almodtam vagy ilyenek. Mondom ha ugymaradtam volna akkor azt sem tudtam volna, hogy eltem egyaltalan....
azért európában is kifejlõdött egy s más. például kínában kevés akropoliszt, circus maximust, maxima cloacat, colosseumot, pireuszt, diszkoszvetõt és pallasz athénét találsz... szvsz kr. u. 476-ig volt 2 fõbb kultúra (római, görög) akik termékenyen hatottak és vagy 1500-2000 évvel a koruk elõtt jártak. aztán a keletrõl idetóduló népek szétverték a civilizációt, meg a kereszténység is kifejtettev"jótékony" hatását õleg a tudományokra. gyakorlatilag a középkor hatalmas visszalépés volt az ókorhoz képest és csak a reneszánszban "zakkantunk vissza a kerékvágásba".
hát ez a lenni vagy nem lenni dolog... majd megtudjuk. de a pokol/menny rendszere szerintem valószínûtlen. inkább nevelési célzatú volt. a reinkarnáció meg.... ugyanannyi élõlény születik/hal meg? mert ha nem akkor pár lélek mindig elveszik/teremtõdik?
Igazából értelmetlen ez a vita. Én valódi tényekrõl beszélek, te beleviszel rengeteg filozófiát. Az agy mûködését még nem nagyon ismerjük. Pl. jelenleg úgy áll a tudomány, hogy a területének nagy része kihasználatlan. Ezért lehetséges, hogy egy agyvérzés esetén, esetleg egy darab eltávolítása után elveszett képességek áttevõdnek, újratanulhatóak. A kutatások is elég körülményesek, mert ugye nem lehet csak úgy valakinek pl. a szürkeállományának bizonyos részét eltávolítani. Ha valaki pl. kívülrõl látja magát, az csak az agy szüleménye, valójában szó nincs ilyesmirõl. Próbálj visszaemlékezni csecsemõ korodra mennyire emlékszel. Az összes érzékelést akkor tanulod meg folyamatosan. Halálod után olyan lesz mielõtt megszülettél. Emlékszel?:)
A vadászpilótás eset, hol bizonyítja, hogy nemcsak haldoklónál van halálközeli élmény? Le is van írva, hogy az agyból kitódul a vér a végtagokba. És ha ez az állapot tartós lenne, az nem vezetne halálhoz? Kíváncsi lennék milyen állapotba lenne az az illetõ akit fél órán keresztül maximális sebességgel pörgetnének a centrifugában.
Nem a sajtóból tudok amit tudok hanem közvetlenül az emberektõl.
Igen hiszek olyan lényekben akik látnak minket, nálunk fejlettebbek, intelligensebbek, teljesen máshogy látják azt amit mi kis életünkben pozitív vagy negatív eseményként látjuk, máshogy látják a múlt jelen jövõ értelmét..pontosabban õk nem értik mi az hogy múlt jelen meg jövõ.. sorsunkat képesek befolyásolni, mi viszont csak közvetett módon szerezhetünk róluk tudomást. Jó a szándékuk, nem akarnak ártani mert nincs is értelme, nem lenne hasznuk belõle, nevezhetjük angyalnak, szellemnek, energia lénynek..rengeteg nevük van, nagyon hosszú idõre nyúlik vissza a bennük való hit és bizonyosság, és az összes létezõ kultúrában fellelhetõek.
Én is úgy gondolom, hogy ebben a témában egyik félnek sem lehet igazat adni. A szkeptikusok is csak "hiszik", hogy nincs semmi, és a hívõk is csak "remélik", hogy van. Elõbb vagy utóbb úgyis megtudjuk, nem igaz?
Lehülyézel, küldesz egy beintõs smilet, kösz, ez aztán nem személyeskedés...öröm veled beszélni
Az agy egy elég bonyolult szerkezet és még nem tudjuk hogy hogyan is müködik pontosan. Mondok néhány érdekességet: 1, amikor alszol az agyad ugyanugy érzékel mindent. Pl. ha wc-re kell menned, akkor a legtöbb ember folyamatosan arról álmodik hogy wc-re kell mennie, de nem tud mert nincs wc ahol van, van de foglalt stb stb, egészen addig amig eléggé nem kell és ekkor felébred. Magyarán, álmodban is tökéletesen érezted a tested, csak épp nem voltál tudatában hogy miért álmodod azt. Ezt azért mondom, mert attól hogy valaki haldoklik és pl. épp mütik és eszméletlen, az nem feltétlen jelenti azt hogy nem fogja fel a környezetét. Ugyanugy ahogy álmodban is hallod ezeket, simán lehet hogy az eszméletlen ember agya is mindent hall,érez esetleg lát is ami körülötte történik.
2, az ember agya olyan, hogy a legtöbb dolgot kitalálja. Jó példa erre a legtöbb optikai csalódás (neten is találni rá rengeteg bemutatot, vicces képet) ahol az agy valami olyasmit vél látni ami valójában nincs ott (pl. statikus körök amiket az agy mozgónak lát a képen, egyforma méretü/hosszúságu idomok, amiket az agy különbözõ méretünek lát stb stb). Ez meg arra példa, hogy a beérkezõ információkból az agy megpróbál valamit kirakni ami szerinte a legjobb, miközben az nem feltétlen az (büvésztrükkök dettó).
Tehát a végeredmény: -egy csomó mindenféle bejövö információ (hangok,zajok,képek stb) de forrás nélkül (nem vagy tudatában hogy honnan is jön pontosan vagy hogy mi a forrása a hangnak). -az agyad ezeket megpróbálja rendszerezni, kitalálni hogy mi hová tartozik, mi hogy keletkezhet (mint az optikai csalódás) -ha haldokolsz ezt szorozd meg 10-el és adj hozzá egy rakás "drogot" amik mégjobban megkavarják a dolgot
A végeredmény simán lehet az, hogy az illetõ úgy érzékeli utólag, hogy õ kivülrõl látta magát és hogy mindent hallot amit mondtak az orvosok, mert az agya ezt igy tudta a legértelmesebben "felfogni".
ui: egyébként a túlvilági lét/nemlét létezésére csak egy biztosan agyhalott ember feltámasztása és elmesélése adhatna bizonyitékot, sajnos a dolog paradoxona hogy aki nem volt agyhalott az nem 100%os bizonyiték, aki meg az, az már nem tud beszélni...
Na az ilyen a halott bejárja a mûtõt tipikus bulvársajtó. Nem kell ám minden ilyet elhinni. Az akupunktúráról annyit, hogy azért az sem 100%-os. Másrészrõl tapasztalati alapon mûködik, nyilván több ezer éven keresztül fejlõdött ki. Európában is lett volna hasonló, ha nincsenek folytonos háborúk és egymást megsemmisítõ kultúrák.
Van lehetõség ara hogy végleg "meghalj" a lelked ilyenkor megintcsak tovább él de valami olyasmi lesz belõled amit angyalnak szokás nevezni...nincs fizikai test...de amíg az ember ide el nem jut addig biza újjászületik, úgyhogy kezdj hozzászokni, hogy még fogod szívni ezt a levegõt jóideig.
Igen, látom te is hasonlóan látod a dolgot, ennek egyik iránya a reinkarnáció. Abba a világba születünk vissza, amit most hátra hagyunk Öröm lesz visszajönni
Az agy egy olyan számítógép ami a tudatot minden áron meg akarja õrizni ameddig csak lehetséges és nagyon humánus módon bánik a tudattal.
Konkrétabban, ha egy baleset és ahol nagy fájdalmak várhatók, az agy blokkolja az extrém fájdalmat és "átkapcoslja a tudatot" egy olyan "módba" ahol gyakorlatilag semmit nem érzel és ébredés után az erõs fájdalmat tartalmazó részt törli. Autóbaleseteknél és hirtelen bekövetkezõ erõs fájdalmaknál szokása az agynak ilyet mûvelni.
Volt szerencsém beszélni volt kómás beteggel aki felébredt és nagyon érdekes amit mesélt...azt, hogy bár nincs mûszerekkel jelezhetõ változó agyi aktivitás, de mégis nagyon halkan hallotta azt hogy beszélnek hozzá, egy tó közepén..egy nagyon nyugodt tó közepén egy kis csónakban ült végig, majd az õ döntése volt hogy fel akar ébredni, azt mondta hogy nagyon kellemes barátságos környezet volt és egy ideig nem is nagyon akart onnét elmenni vagy bármit is csinálni.
Tehát nem volt agyi változás..de mégis mindent hallott és az agy szimulált neki egy kellemes környezetet is mellé.
Nem akarok személyeskedni, de te egy boldog ember vagy a földön Ki mondta, hogy egy jobb helyre kerülök halálom után ? Ki mondta, hogy örökké élek ? Ki mondta, hogy van idõm, mert örökké élek ? Ezek a tudomány hippotézisei, a fizikai világon túli, legkönnyebb materializálható, és a tudatunkba beépíthetõ fikciók. Vajon miért nem mesélte el hihetõen senki, hogy mi van a fizikai világon túl ? És miért nem hiszünk annak aki állítólag onnan jött vissza ? Ha ilyen egyszerû lenne, akkor miért ellenkezne ezzel szemben a tudomány ? És ha ilyen egyszerû lenne, akkor a fizikai világ keretei közé szorított korlátozott racionalitással miért akarnánk ebbõl kilépni ebbõl a tudatból ?
Hát igen ez egy diplomatikus vélemény:D Szerintem önmagában lélek nem létezik. Az ember egész teste a lelke, ahogy mondják ép testben ép lélek. Gondolj bele egy apró kis betegségtõl is hogy megváltozik valaki. Egy idegrendszeri, vagy hormonrendszeri betegség viszont képes teljesen átformálni. Aki pl. agyvérzést kap, megbolondul és mondjuk 1 év múlva egy újabb agyvérzés elviszi az hogy kerül a mennybe? Mint egy bolond, vagy netán mint mielõtt agyvérzést kapott, esetleg mint amikor 18 éves volt? Aki vakon születik az el sem tudja képzelni milyen látni. Nem álmodik, nem tudja milyen a fény. Amikor meghalunk az összes érzékszervünk megszûnik mûködni, nem csak a látásunk. Érzékelés nélkül lehet létezni? Fel lehet fogni hogy a túlvilágra kerültünk?
Ha hinnék benne, akkor hinném, hogy egyszer újra megszületek majd erre a Földre, és azt a levegõt kéne szívnom, amit most telefüstölök kipufogógázzal, abban a szemétben kellene gázolnom, amit életem során eldobáltam, azt a vizet kell innom, amit most teleszennyezek mosószerrel meg vegyszerekkel, és azt a csupasz hegyoldalt kell majd bámulnom, amit most kivágnak, hogy legyen mivel tüzelni az erõmûvekben (hogy legyen áram a számítógépemben :D).
Nekem ehhez nincs sok kedvem. Sajnálom a leendõ gyerekeimet és unokáimat, hogy egy ilyen világba kell beleszületniük, és mindent megteszek ami tõlem telik, hogy elhárítsam ezt a jövõt felõlük. De hogy önként osztozzak a sorsukban? NEEEM!
Valaki pár hozzászólással korábban azt mondta, hogy ez az egy életünk van, ezt kell jól élni. Egyetértek; éljünk úgy, hogy ha tényleg reinkarnálódnánk, ne a fejünket a falba csapdosva kelljen újjászületnünk! :D
Ó persze szép dolog az ovostudomány, de túlságosan szûk látókörû..csak azt lát amit látni akar.
Péládul...csí energia vonalak...lehet ezt bármilyen übertudományos dolognak nevezni, de mûködik, és ázsiában több mit 4000 ével sikeresen alkalmazzák is.
Jelenleg az orvostdomány is belátta..így 4000 év után hogy hát lehet benne valami merthogy ezek a piszok konok emberek csakmeg gyógyulnak, vagy ha nem is, az állapotukban pozitív változás áll be. Azt mondják, hogy valószínûleg idegi végzõdéseket szurkálnak tûvel, meg nyomkodnak az ázsiaiak és ezért hathat.
Haladás, mi? Persze lehet hogy igaz...de akkor is ezek a dzsungel lakó ázsiaiak már 4000 éve tudják, hogy merre vannak ezek az idegpályák, és hogy kell ingerelni, hogy pozitívan hasson. Kérdés persze hogy honnét tudják, hogy hol a máj idegi végzõdése a talpon vagy a fülön..merthogy tudják...itt a konzervatív orvostudomány még mindíg nem tart a hiperszuper mûszereivel és a prof doktor túlképzett atyaúristenekkel. Csí is csak egy név...lehetne sámli is a neve, ettõl még mûködik.
Halálközeli élményrõl is egy kis szösszenet..persze, ha az agy nem kap oxigént akkor leáll és jönnek a mindenféle haluzások, aminek adtak egy szép szakmainak tûnõ nevet...deazért gondolj bele..keringés anyagcsere leáll, csak elektromos kapcsolatok mûködnek, ezt lehet eszméletvesztésnek és bárminek nevezni, de a halál is pont ilyen. Ha nincs pulzus, nincs keringés..és ez tartós akkor halál..ha nem tartós akkor meg juppii megmenekültünk.
Mivel magyarázzák az orvosok azt, hogy a mûtõt bejárja az adott ember miközben elvileg már nem is él, és scak haluzik..majd visszajön és lemond mindent..mivel magyarázható, hogy felébred, és speciális képességeket szerez ami aztán egy életen át tart, mivle magyarázható, hogy halottainktól olyan információkhoz juthatunk amire nem lennénk képesek a valóságban, mert túl távol vagyok a kapott eseményektõl stb...hogy lehetséges elõzõ életeinkbe a betekintés majd aztán kontroll során kiderül hogy ezek a helyszínek valóban léteznek....ésmég hosszan sorolhatnám...egy neurológust ha megkérdeznénk, õ nem állítaná teljes bizonyossággal hogy a halál után nincs élet, hidd el, mert tudja hogy mire képesek a neuronok és mire nem.
Szerintem meg: könnyebb úgy élni, hogy azt hiszed, mindenre van idõd, örökké élsz, aki meghal egy jobb helyre kerül, a jó elnyeri jutalmát. Aki pedig a tapasztalható dolgoktól gyökeresen eltérõ dolgot vall, csak azért mert valaki azt mondta... Attól leszünk tudatlanok, hogy ami kitapasztalható, azt tanulmányozzuk, és nem teljesen alaptalan dolgokból vonunk le rengeteg következtetést aminek annyi alapja sincs, persze....
én se nem adok igazat neked, se nem állítom az ellenkezõjét. És nem értem, hogy hogyan lehet bárki is ennyire határozott egy ilyen témával kapcsolatban.
Ha valaki haldoklik, akkor az agyában nagyon sok dolog történik, kb olyan, mintha fullra be lenne lõve... ennek ellenére van, aki komolyan gondolja, hogy a 'visszatértek' meséi tudományos értéket képviselnek és bizonyítják a túlvilág létezését.
drogosnak, alkoholistának és haldoklónak alapból nem hiszek :)
és mi van akkor, ha ezek a vegyületek az agyunkban a felelõsek azért, hogy a testünkben maradjunk? :] Szóval csak azt akarom mondani, hogy attól, mert megfogható kémiai vegyületekrõl van szó, még nem biztos, hogy puszta hallucináció az egész :)
Felõlem bebizonyíthatják, hogy a halálközeli élményeknek valóban biológiai-neurológiai eredete van, a túlvilágba vetett hitemet ettõl nem fogom elveszíteni, ugyanis nem a halálközeli élmények miatt hiszek benne.
Sok szempontból egyetértek veled, a lelki szegénységrõl, meg hasonlókról, de szerintem a tudománynak nem célja a fizikain túli világgal való bármiféle foglalkozás, akár annak elvetése vagy cáfolata. A tudomány feladata a fizikai világban észlelt jelenségek megmagyarázása, azzal, hogy mi van azon túl, nem foglakozik, nem is foglalkozhat.
Az ájulás a hypoxia második szakasza. Ilyenkor még az agy magfelelõen mûködik, maga az ájulás a szervezet védekezése, hogy elsõsorban a létfenntartó szervek kapják az oxigént. Viszont, jelentõs hypoxia esetén már nem képes a szervezet a létfenntartáshoz tartozó részek sejtjeit sem megfelelõen ellátni. Az agy idegsejtjei a legérzékenyebbek, náluk a fulladás kb. 4-5 perc után kezdõdik. Újraélesztésnél pont ez a meghatározó idõ, mivel kb. 10 perc elteltével elhalnak az agysejtek, és az agy visszafordíthatatlan károsodást szenved, ill. beáll a teljes agyhalál állapota. A lényeg, hogy az idegsejtek "fuldoklása" okozza ezeket a víziókat.
Attól, hogy képesek vagyunk mesterségesen elõidézni, még nem cáfoltunk semmit. Szerintem.
Igazad van, meg nem is. Persze nekem is lehet "nem igazam" de könnyebb úgy élni, hogy úgy tudjuk, legalábbis azt hisszük, hogy a halál után vége, nincs tovább. Nem kell elszámolni semmivel, hanem mindennek vége. Ezért a tudomány mindent elkövet, hogy bizonyítja, jórészben magának, hogy igaza van azzal, hogy a halál után nincs semmi. Nehezebb az élete annak, aki rájön, vagy legalábbis csak a közelébe kerül annak a tudatnak vagy tudásnak, hogy mi van a halál után. Most persze nem (feltétlen) a halálközeli élményekre gondolok. röviden ennyi
Avagy ahogy a közismertebb néven mindneki ismeri: "Boldogok a lelki szegények" Itt természetesen a lelki szegénység nem a világ által közismert negatív felhangot értem, hanem azt, a világ, a fizikai világ dolgaival teljesen tisztába levõ, akár híres felfedezõ, a világ elõremozdító nagy embert, aki minden, fizikai-világi szempontból nagy ember, de az érdeklõdése, ismerete, érdeklõdése, tudása nem lép ennél tovább. Nem látja, a fizikai világ által nem mérhetõ parametrizálható, a fizikai világképbe, be nem illeszthetõ, az azt felborító igazságokat. Melyek tudata után, már látszik a fizikai világ illúziója. Aki ezt nem látja, az a mondás szerint teljes életet tud élni a földön, anélkül hogy a magasabb összefüggések miatt mindazt értéktelennek lássa, ami miatt ezen a földön oly sokat fáradozott, és oly nagy értéket képviselnek. Aki ezen túl lát, az látja az illúziót, látja a valóságot, és látja, hogy az teljesen más, mint a fizikai világ illúziója, így már nem értékeli annyira a világunk, a fizikai világunk korlátolt értékeit. Mert meglátta mi lehet még. Mint mikor a szegény ember meglátja a gazdagságot, és ezek után jön rá, hogy milyen szegény is õ. Pedig elõtte megvolt mindene. Jobb lett volna, ha meg se látja. Ezt tudatosítja most bennünk a tudomány, hogy ne akarjunk kitekinteni a tudomány által teljesen parametrizálható, mérhetõ, tapasztalható világból, és erre keres állításokat, és maradjunk boldog tudatlanok. Kicsit hosszú voltam, de hátha valaki végigolvassa
Két éve, mikor elütött egy autó és átmenetileg eszméletlen voltam én is láttam furcsa álmokat pl. egy régi pc-s játékban (croc) ugrálok mint fõszereplõ stb. Jó játék az agyunk.
Nyilvánvalóan nem voltál még hypoxiás állapotban. Akkor annyi történik, hogy elájulsz - illetve nem tudsz magadról. Nincs fehér fény.
Túl határozott - ls szerintem nem megalapozott a véleményed, szerintem. "A túlvilágban nem hiszek" ez könnyen lehet. :) "ez az életünk van és ezt kell jól megélnünk, mert utána nincsen semmi. " ez az életünk van - valóban, ezt jól kell élni - valóban, nincs utána semmi - nem tudom, de az eddigi összegyûlt tudásom és a logikám alapján van - szerintem a buddhisták sejtik jól a dolgot. "Písz". :)
En kiprobalnam poenbol ezt a dolgot, meg sosem eltem at de kivancsi vagyok milyen,biztos nagy elmeny lenne.viszont amikor ott alsz teszt emberkent akkor biztos h adrenalin maxon van
Már régóta tudjuk, hogy a "halálközeli élményt" a "fehér fényt" mind az agysejtek nem megfelelõ mûködése okozza, szóval ezzel nem mondtak most igazából újat. Nyilvánvalóan hypoxia okozza (nem kapnak elegendõ oxigént a sejtek). A túlvilágban nem hiszek, halál bekövetkeztével a tudatunk megszûnik, olyan, mint mielõtt megszülettünk. Szerepe szerintem szeretteink halálakor van, hogy könnyebb legyen feldolgozni, illetve a pokol nyilván egy bizonyos nevelõeszközként szolgál:) Nincs túlvilági boldogság, ez az életünk van és ezt kell jól megélnünk, mert utánna nincsen semmi.
Szeretném, ha csak 200 év múlva tudnám meg, mi is a halálközeli élmény.