Hamár lopnak akkor adózanak is, mert nem állatok, mint a cicám, habár már neki is lassan adóznia kell, mert átküldöm a szomszéd lányhoz, hogy lenyalja az ujjairól a lakkot. A higítót majd a hátára kötöm. :)
A hobbitok azok terroristák, hogy tanulmányozni kell õket? :) Most állatkertbe vagy börtönbe valóak a föld állatkertjének a megzabolázásáért vagy elküldeni õket dolgozni amit meg mi civilizációnak nevezünk, hogy ne írtsuk ki olyan gyorsan a meglévõ értékeket, a föld légkörét(persz ezt az elõnyt vissza is termeljük). A média áldozata az aki úgy gondolja, hogy éljenek ugyan úgy ahogyan eddig vagy hogy legyenek olyanok amilyenek mi, hogy egybefolyanak meg szaporodjanak és van a háború, de az csak egy hülyegyerekeknek való játék :) Ezek a videók is hülyék, nem lehet õket a civilizációra nevelni, kár érte bármit is tenni, de még nézegetni is fura lenne, viszont a civilizációhoz nem tatozik humor vagy van humor a politikai tévéken? Persze hogy van ha én vagyok a hülye és csak nevetek rajtuk, mert civilizálatlan hülyegyerek vagyok és õk is így gondolhatnak rám ott a munkahelyükön és ez kölcsönös. Ezért már én is civilizált vagyok, mert tv-t nézek, habár kidobtam, mert Útálom, de mégis nézem! Már csak ezért sem éri meg foglalkozni a hobbitokkal csak hülyeségbõl, hátha fejlõdnek maguktól az internet nélkül is. Menjünk a szigetükre, osonjuk be és lopjuk el az értékeket, a fõ hobbit gyûrûjét. :) Másrészrõl meg ha szerszámok vannak náluk akkor már én kijelenteném, hogy nem zárkózhatnak el a civilizációtól és a törvényektõl, mert minket is így neveltek és ezért váltunk emberré, még oviban. Nem azt gondolom, hogy ki kell õket írtani, hanem azt, hogy nehéz eset, mint a cica aki meg eggy állat. A kamera meg senkit nem érdekelne, mert tele van a föld kamerákkal, talán még az én szobámba is csempésztek eggyet, de senki nem nézi õket, tömegesen, szóval kár pénzt fordítani ilyenekre.
Mi,mint emberi faj-check Mi,mint "civilizált" kultúra-check Hol itt a gond? Te pl. úgy fogsz (vagy már meg is tetted) ártani a Földnek,hogy tovább örökited a génállományodat..
Errõl azért nem mertem írni, mert nem akartam olyan dogoról írni,amit nem értek pontosan. Olvastam, hogy Sir James Frazer és Marcell Mauss is megemlíti, hogy a mágia és a modern tudomny között vannak analógiák, de még nem értettem meg eléggé mélyen a gondolatmenetüket ahhoz, hogy az érvelést összefoglaljam.
A sintó eszembe jutott, mégis úgy döntöttem még régebben, hogy a szinkretisztikus példák helyett elõször az intaktabb esetekre koncetrálok (eszkimó, hadza, pápua, busman, csukcs). Nem fogalmaztam még meg magam számára, miért. Szóval a sintóról keveset tudok.
Saját tapasztalatból pedig csak annyit tudok hozzátenni, hogy ha az ember egész nap matekot vagy fizikát tanul, és elunja, nem bírja tovább, ellszáll a termékeny felcsigázó feszültség, akkor néhány eszkimó vagy pápua mítosz tanulmnyozása pont jó ellentsúlyt ad. Szóval utána valahogy újra érdekesnek tûnik a természettudomány. Ez persze csak személyes, szubjektív élmény. A pontos magyarázatát nem tudom.
Talán azért van, mert a két személet egyszerre különbözik is egymástól, de hasonlít is, ezért éppen a megfelelõ termékeny feszültséget képzik egymás között. Úgy tûnik, van köztük néhány analógia is, ezért aztán nem megerõltetõ az elme számára váltogatni a két szemléletet egymást között.
A természeti népek környezetük kiváló megfigyelõi, és természetrajzi ismereteiket a szûkös és elszórt növények, állatok gyûjtögetésre használják. A természettudományban pedig a termékeny gondolatok vannak elszórva a meddõ spekulációk kézeletbeli lehetséges terében, a természettudos pedig ezekre ,,vadászik'', szintén ,,természetrajzi'' ismeretére támaszkodva.
A matematikában az algebrát a mûveletek tanának nevezik. Azonban, mint Safarevics megjegyezte, ez nem teljesen így van. A programozók jól tudják, hogy a legtöbb elvileg elképzelhetõ struktúra matematikai szempontból teljesen érdektelen és esetleges. Pl. a Java programozók százszámra használják az osztályokat, amelyek egy adott feladat szempotjából fontos mezõket tartalmaznak, pl a bizosított személyek nevét, anyja nevét, korát stb... Ez is struktúra, de matematikailag önamgában érdektelen (bár ki lehet abszrahálni belõle érdekes dogokat, de az már továbblépés). A matematikában ismert struktúrák (csoport, test , háló) hosszas szerves fejlõdés során alakultak ki, ahogy a természettudományok igényei és a matematika saját belsõ logikája alapján összecsiszolódott, hogy éppen ezeket az érdekes, nemtriviális érdekességeket érdemes kiemelni tanulmányozásra. Ezek mint a csillagok a végtelen ûr ásító ürességében vannak elszórva a lehetséges, de érdektelen struktúrák között. A matematikus az elvi érdeketelen variációk hatalmas ásító tereit kutatja át, míg kiemeli a néhány érdekes esetet, és ezt teszik a vadász-gyûjtögetõk is a maguk közegében.
A japan shinto vallasnak az alapja egyfajta samanisztikus termeszetvallas volt. A mai napig koszoni jol van, tehat kutathato, sot a modern vilaguk reszeve valt. Meglepo latni, hogy modern emberek kepesek voltak osszeegyeztetni a ket nezopontot. (harmadiknak pedig ott az ugyancsak elterjedt budhizmus, ami valamilyen rejtelyes modon mara bekeben tud elni a shintoval)
Köszönöm a biztatást.
Sajnos a klasszikus szibériai samanizmus legutolsó elszigetelt képviselõit még az 1950-es években tökretettük. Az utolsó autentikus nyomokat még az 1980-as években lehetett gyûjteni:
Remélem, viszont a szentinel-szigetieket sikerül megõrizni intakt módon a tudományos kutatás számára. Frazer és Mauss mágia-tanulmányai után nem is olvastam átfogó néprajzi tanulmányt a mágikus gondolkodás kialakulásáról, márpedig az õ munkáik elég régiek, nem is tudom, hogy elavultak-e, vagy sem. Jó lenne az empirikus ellenõrizhetõség, a terepmunka érdekében minél több természeti népet intakt állapotban megõrizni.
Sajnos a hadzákat is épp most tesszük tönkre, Afrika egyik utolsó vadász-gyûjtögetõ népét. Kb. úgy élnek, mint a busmanok, bár a rokonság nincs bizonyítva. Itt nézhetõ meg egy majdnem egyórás dokumentumfilm róluk németül: A hadzák: Kelet-Afrika utolsó zsákmányoló népe
A vadász-gyûjtögetõ népek gazdasága, a mi szemszögünkbõl nézve, szélsõségesen ,,terület-zabáló'': egyetlen nagycsaládnyi ember eltartásához kisebb megyényi területre van szükség. (A horda ugyan egyszerre csak kisebb területet él fel, de ez hamar kimerül, és ekkor tovább kell vándorolniuk, ráadásul az évszakok szerint is változik a gyûjtögethetõ táplálékforrás eloszlása, szóval így jön ki összesen a megyényi terület, ezen belül nomadizálnak az év teljes cikusában.)
Ezért aztán, a harmadik világ kormányai általában egyszerûen eladják a természeti népek területeit, hiszen ilyen mérvû látszólagos ,,pazarlást'' ezek a szegény országok nem engednek meg. A jogi hátteret nem ismerem, mennyire ,,jogszerû'' a dolog, gondolom nem az. Mindenesetre, járható út lenne, ha a tudományos közössség ,,lefizetné'', ,,megvesztegetné'' a szóban forgó kormányokat, ezáltal mintegy ,,megváltaná'' a természeti népek zavartalan nyugalmát. Szûk gazdasági szemmel nézve, a természeti népek békén hagyása ,,nagyon költséges'', de hát végtére is a Large Hadron Collider üzemeltetése is költséges, és mégiscsak rászánjuk a pénzt, mert tudományos haszon van belõle.
Ha tudni akarjuk, hgyan alakul ki a mágikus gondokodás, és nemcsak a gyerekpszichológia korlátozott érvényû adataiból vont általánosításokra akarunk szorítkozni, hanem valódi esettanumányok alapján akarunk megalapozott elméleteket felállítani és tesztelni, akkor szerintem a természeti népekre igenis nagy szükségünk van, tehát intakt kell hagyni õket, ha õk maguk is úgy akarják.
Talán van igazán érintetlen népcsoport is, a Szentinel-szigetiek is, akik tényleg igazán elszigeteltek, és csak annyi kapcsolatfelvételrõl lehet tudni, ami régi szórványos kalóz- és hajótörés-feljegyzésekbõl maradt ránk. Szerencsére csak késõn kezdtünk szisztematikusan a sziget iránt érdeklõdni, a szentineliek pedig mindjárt az elején annyira egyértelmûen kimutatták a nemtetszésüket, hogy az indiai kormány végül felhagyott a kapcsolatteremtési kísérletekkel, még a békés trükkökkel is (kókuszdió ajándékok otthagyása).
Szerintem jobb is ez így. Ezeknek a vadnépeknek a békésebb, negedelmesebb sorstársai hamar az indiai társadalom nyomorába süllyedtek: földjüket levesztették, beállt a Durheim-i anómia, betegségek sújtják õket. Ezzel szemben az egészséges és józan agresszióval elszigetelõdõ szentinel-Szigetiek pedig továbbra is élnek a Szentinel szigeteken (túlélték a 2004-es cunamit is), és nem is lehet igazán tudni, milyen a nyelvük, szokásaik. Csak távoli fényképek, meg légifényképek vannak, meg réges-régi szórványos hajónapló feljegyzések.
Kõkori körülmények közt élnek, de a partra sodródott hajókból a fém egy részét kinyerik eszközeikhez.
A dilemma: felfedezzük õket, vagy sem? A klasszikus kulturális antropológia haldoklik, ma már nincsenek igazi természeti népek, akik között olyan terepmunkát lehetne végezni, mint a XIX század végén lehetett. Az antropológia ugyan azóta kidolozta saját módszertanát, szemléletét, de hosszú távon mégiscsak szükség lenne arra, hogy újra és újra vissza tudjon térni a megújító gyökerekhez. Szerintem olyan kérdések kellenének, amelyek
* tudomyányos módon eldönthetõek (cáfolhatóság),
* de ugyanakkor eléggé érdekesek ahhoz, hogy további kérdésekhez vezessenek.
Csak egyetlen pédát idézek arra, hogy milyen fontos dolgokban is hiányzik a bizonyosság:
Samanizmus
Tulajdonképpen még azt sem tudjuk, hogy a sokat emlegeetett samanzimus mennyire õsi jelenség. Magát a fogalmat is bírálják, hiszen olyan sok helyi változata van, hogy kérdés, mennyire jogos ezeket közös fogalom alá vonni. Az eredetérõl sincs lezárva a vita:
* Vannak kutatók, akik kifejezetten késõi eredetûnek tartják, pl hogy a buddhizmus után keletezet csak. Mondjuk ez az álláspont ritka,
* a legtöbb tudós elismeri, hogy legalábbis már a bronzkorban létezett samanizmus, mert erre több jel is utal, régészeti leletek, sziklarajzok.
* Egyes neves a samazimust szakértõk nagyon õsi, kõkori eredetûnek tartják, már a paleolit vadászoknak is megvolt. Erre még nincs döntõ bizonyíték.
Nem tudjuk azt sem, mennyire változatlan jelenség a samazimus.
* ,,Befagyott''? Évezredek óta olyan, amilyennek most ismerjük (a klasszikus szibériai sámán alakja az agancsokkal, álarccal, amuletes ruhával, dobbal, segítõ szellemekkel)?
* Vagy valójában a samazimus mindig is éppúgy változékony volt évszázadról évszázadra, mintaz emberi történelem?
Történelem
Egyáltalán, vane a természeti népeknek történelmük? Egyes jelek arra utalnak, hogy valójában a ,,vadak'' történelme is éppoly változékony és véltozatos, mint a miénk.
Mágia
Sir James Frazer és Marcell Maus sok adatot gyûjtött a mágikus gondolkodásról, és elméleti keretbe is próbálták foglalni azt. De szerintem a természeti népek eltûnésével megszûnt annak a valódi lehetõsége, hogy empirikusan tesztelhessük ezek az elméleteket (vagy újakat gyártsunk).
Szegény ember vízzel fõz: ha nincsenek vadak, helyettük vannak kisgyerekek, meégcsak messze sem kell értük menni. De szerintem, bár a kisgyerekek esetében valóban vizsgálhatók a mágikus gondokodás egyes formái, de ez nem teljesen ugyanaz: a gyerekek mágikus gondolkodása egyszerû projekciós jelenség, míg a természeti népeknél ez a hosszú múltban is gyökerezik. A gyereklélektani vizsgálatok ezért szerintem csak korlátozott mértékben alkalmazhatók a néprajzban a mágia kutatására.
Emberré válás
A kulturális antropológiai kérdésektõl eltekintve, a fizikai antropológiában is vannak nyitott kérdések. Sõt, a cikk eredeti témájára visszatérve: az õsemberekrõl, fajunk eredetérõl szóló mûvek sokszor panaszkodnak a leletek szûkös voltára, az elméleti felvetéseket, legyenek azok bármilyen érdekesek, nem lehet igazán eldönteni, mert kevés a leletanyag.
Megoldás?
Én azt várom a jövõ évtizedektõl, hogy mindkét probléma megoldódjék, mégpedig a robotoknak köszönhetõen, Százezrével lehetne bevetni kicsi és olcsó régészrobotokat, ráadásul ehhez fel sem kéne tárni a helyszínt, mert a föld alatt is dolgozhatnának, mind a vakondok. Talán feltárulnak fajunk titkai.
A másik kérdést is megoldhatnák a robotok. Ne vegyük fel a kapcsolatot a Szentinel-szigetiekkel, mert betegségeket vinnénk be, és egyébként is, ha megismernek minket, akkor mindenképp tönkremegy az õ saját eredeti világképük, akkor pedig mi már nem tudjuk rajtuk pl. a mágikus gondolkodás kialakulását tanulmányozni, csökken a terep tudományos értéke. De szerintem lesz megoldás a jövõ évtizedekben: jól álcázott, pl kisemlõsöket, madarakat, rovarokat utánzó robotokkal a teljes életüket felvehetjük majd, mint egy moziban, anélkül hogy õk egyáltalán észrevennék.
Végre újra életre kelhetne az évtizedek óta haldokló klasszikus etnológia, kuturális antropológia, végre újra erõt vehetne a gyökereibõl. A természeti népek tanulmányozása a nyelvészetet is megújította annak idején (Boas munkássága az indián nyelvekkel), remélem a társadalomtudományoknak is új erõt fog adni.
Frodóék leszármazottai voltak? XD
"3 HOMO FLORESIENSIS ~ NICKNAME: Hobbit LIVED: 95,000 to 13,000 years ago"
Na de akkor most még 8000 évvel ezelõtt is éltek, vagy a becslések számaiból-hoz tényleg lehet ötezer évet kivonni/hozzáadni?
Namármost melyik a cigány ? ..... Jaaa ezek kihaltak ?
Tudom, tudom, de már csak kötelességbõl írom:
Szóval, csak nehogy....
Most melyiktõl kell jobban félni, a kisebbiktõl vagy a nagyobbiktól? Melyik a vámpírosabb?
Ezek olyanok mint a cigányok!Csak értelmesebbek.
A 4.-nek fejre 10 év sötétzárka!!! Láttam, Õ loptott az éjjelnappaliból! :DD
Legend: 1 HOMO HABILIS ~ NICKNAME: Handyman LIVED: 2.4 to 1.6 million years ago 2 HOMO SAPIEN ~ NICKNAME: Human LIVED: 200,000 years ago to present 3 HOMO FLORESIENSIS ~ NICKNAME: Hobbit LIVED: 95,000 to 13,000 years ago 4 HOMO ERECTUS ~ NICKNAME: Erectus LIVED: 1.8 million years to 100,000 years ago 5 PARANTHROPUS BOISEI ~ NICKNAME: Nutcracker man LIVED: 2.3 to 1.4 million years 6 HOMO HEIDELBERGENSIS ~ NICKNAME: Goliath LIVED: 700,000 to 300,000 years 7 HOMO NEANDERTHALENSIS ~ NICKNAME: Neanderthal LIVED: 250,000 to 30,000 years ago
Ma egyszerûen sziporkáztok! :D:D
És az nem lehet, hogy meg-attack-álták õket és azért lettek ilyenek? Vagy mi van?
"De jó nektek hobbitok, hogy a munkátok a hobbitok"
Múltkor láttam egy kb. 100 cm-s férfit, kb. fele akkora feje volt mint az átlag embernek. Egy számtech boltból jött ki és egy nagy kocsiba szállt be, mint sofõr... Vajon õt is primitívnek és butának tartanák a tudósok ha a csontjait vizsgálnák?
Tehát még mindig ott tartanak, h nem tudják a származásukat biztosra megmondani, de az egyik elmélet egyre elfogadottabbá válik.
Informatika és tudomány
Vagy mi van? 
