Nos, kiemelni úgy lehet, hogy szögletes zárójelek ([ és ] jel) közé teszem a b betût (mint bold= kövér), beírom a kiemelendõ kifejezést, majd szintén szögletes zárójelek közé tett b betûvel zárom, de elébe még ebszúrok egy per jelet (/). Valahogy így.
Ha a b betû helyett i betût használok, akkor dõlt szöveget kapok. A beíró ablak alatti Makró gomra kattintva lehet megtudni többet a formázási lehetõségekrõl.
Egyébként a szmájliknak jól meghatározott jelentésük van. A 2 feltartott ujjas piros pofa azért már elég durva beszólást jelent.
Köszönöm a szíves fogadtatást, nagyon jól esik. Bár, igaz, ami igaz, jöttem én magamtól is, nem kellett senkinek sem hoznia. Hogy miért használok oly sok idézõjelet? Hááááááát, a kérdés feltétlen jogos! Ezt az egyik módjának gondolom a kiemelésre. Tudom, erre létezik számos más lehetõség is, de ezen a listán még nem találtam meg. A szmájlikat, URL beszúrást már igen, de a kiemelésre alkalmas egyéb lehetõséget még nem. Az meg különösen kellemesen érintett, hogy ilyen hamar "rámtalált"( valaki. Lehet, hogy nagyon rossz szokás, de MÁNIÁM, hogy a nézetem szerinti fontos szavakat, kifejezéseket valamilyen módon kiemelve jelzem. Igen, a mondatban "EZ" a szó, kifejezés a fontos, erre vonatkozik a leírt akármi. Nos, – ez a másik mániám! – errõl gondolom, ennyi is elég, ha nem túl sok is. Benkõ Laci.
Na, igen, a leírtak szóról szóra igazak. Csakhogy, az egyik legfontosabb(nak vélt) dolog kimaradt, ami viszont beláthatóan fontos. Mindenkire igaz, mégpedig a legnagyobb "koponyákra" is – letlégyen az Galilei, Newton, Arisztotelész, vagy Einstein, – hogy az általuk leírtakban, elméleteikben, megállapításaikban, csak és kizárólag azt vehették tekintetbe, számításba, mely ismeretek egyáltalán, a rendelkezésükre álltak. Világos, hogy sem Arisztotelészen, sem Newtonon, sem Galilein nem kérhetjük számon, hogy pl. a rádióaktivitásról nem tettek említést. Természetesen, ettõl még az létezett már az Õ idejükben is, csak még teljesen ismeretlen volt. Rövidre fogva, logikus, hogy egyes ma már ismert, és dolgokat jelentõsen befolyásoló ismeretet nem "tévedésbõl" – netán szándékos "hazugság" okán – nem vettek számításba, hanem ismeretlenségük okán. Az is világos, hogy ettõl még azok léteztek! A "tekintély tisztelet" helytelen értelmezése pontosan ezért egy nagyon visszatartó momentum lehet. Nézetem szerint, azzal, hogy egy "régi nagy" által megfogalmazott elméletet, megállapítást az azóta megismert információkkal kiegészítünk, nem jelent "tekintély rombolást", sõt, meggyõzõdésem, hogy ha ma élnének, maguk is ezt tennék minden bizonnyal. Véleményem szerint, minden helyes, értelmes, hasznos, ami a haladást, továbblépést szolgálja, függetlenül attól, hogy az mennyire "illik bele" az eddigi nézeteinkbe. Ahogy az ismereteink is egyre nagyobb mértékben bõvülnek, velük együtt kell a tudománynak is fejlõdnie. És nem az az érdekes, hogy a "mondottakat" ki mondja, ki írja le, hanem az, hogy a mondottak mennyire felelnek meg a természeti igazságnak. Ha a szomszéd óvodába járó négyéves Pistike mond valamit, ami megfelel a természeti igazságnak, az tudomány. De ha bármilyen "nagy koponya" kijelentése helytelen, az attól hogy a "nagy Õ" mondta, még nem válik tudománnyá. Sajnos, ezt még nem tanultuk meg eléggé, pedig már nagyon is ideje lenne. Azt sem szabad elfelejtenünk, különösen az elmúlt századra vonatkoztatva, hogy nagyjaink gyakran ütköztek egy nagy falba. Nevezetesen, hogy a mondandójukhoz szükséges alap információk még vagy nem álltak a rendelkezésre, és/vagy nem voltak még elfogadottak, aminek a következtében még nem hivatkozhattak azokra. Ez különösen igaz Einsteinre. (A pontos leírás a honlapomon megtekinthetõ, a címe: Gondolatok a fizikáról. ) Bizony, én úgy vélem, hogy már nagyon ideje lenne lerakni magunkról a "vaskalapot", kezd már túl nehézzé válni. Persze, ez nem jelenti, és nem is jelentheti, hogy a "régieket" el kell felejteni, az alkotásukat pedig "kidobni az ablakon", errõl szó sincs! Sõt, éppen az Õ munkájukat megbecsülendõ, kell azokat mindig és folyamatosan kiegészíteni, "felfrissíteni" az újabb és újabb ismereteinkkel. Benkõ Laci.
Nos, az említett "öreg ember" én volnék. Pontosan azt sikerült kimutatnom, hogy a forgásoknak igen is van, és nagyon is köze a gravitációhoz! A forgásgravitáció mérések(!) alapján mért értéke mintegy 9, - 17 nagyságrenddel nagyobb, mint az az általános elmélet szerint "megjósolt". Igen, az általános elmélet szerint is, a forgásoknak KELL gravitálniuk, a jelenlévõ forgásenergia tömegegyenértéke szerint, tehát Einstein is állítja ezt, nem "újdonság". Ami új, hogy a forgások – itt a síkforgásról van szó! – a "megjósolttal" szemben lényegesen nagyobb mértékü. Ráadásul, a MÉRT gravitációs érték éppen a jelenlévõ centripetális gyorsulással áll egyenes arányban, és messzemenõen független a forgó korong tömegétõl. Ezért nem lehet pontosan azt leírni, hogy a "megjósolt" és a mért érték milxen mértékben aránylik egymáshoz, lévén, a forgásenergia függvénye a forgó tömegnek, de az általa "keltett" gravitáció már nem. Ha valakit – netán! – érdekelne a dolog, nálam elvileg a gyakorlatban is megtekinthetõ. Elérhetõségem: lbenko(a)enternet.hu Rátérve a cikkre, megemlíthetem, hogy szerintem a szondákra ható "anomáliát" okozó hatás függvénye annak, hogy a szonda sebességiránya és a föld forgástengelye egymással mekkora szöget zár be. A hatás akkor a legnagyobb, ha e két tengely egymással éppen párhuzamos, és a legkisebb, ha egymással derékszöget zár be. Az utóbbi esetben, ELVILEG(!!!) nulla lenne, de mert a gravitáció "minden irányú", ezért a forgástengelyben is érezhetõ hatással rendelkezik. A témában nagyon szívesen, és bárkivel, akit a dolog érdekel, a rendelkezésre állok. Elérhetõségem fentebb megadtam. Amióta Dr Kotász hozzászólása megjelent, a honlapom is megújult, – legutóbb éppen tegnap, – melynek a címe: http://w3.enternet.hu/fizika Ezen cikkben természetesen, koránt sem csak a gravitációval foglalkozom, sõt, az csak egy igen kis részlete az ott tárgyaltaknak. Benkõ Laci.
Szerény véleményem szerint egy fizikatanár ezekre a hatásokra gondolt. De, ismétlem nem vagyok fizikus (bár, azért nem lehetne eladni engem fizikából; de most nekem sincs idõm alapos vesézésre), akik meg itt csípõbõl értenek ehhez, azok - 1 kivétellel - hallgatnak.
Kicsit szét vagyok esve, sok a progranyozás, de még eszembe jutott az az általános iskolás kisérlet, amikor pingponglabdák mellett fújogattunk, hogy megnézzük, a magasabb légnyomású terület azon az oldalon, ahol nincs légáramlás mennyivel tolja el a lasztit oldalra...
Nem oltani akartam a vérrel-verítékkel kiizzadt munkáját valakinek, de én úgy érzem, hogy több sebbõl vérzik a dolog... Ha mégis tévednék, akkor meg rémálmaim lesznek a laptop ventimmel :D
dark matter háló? :)
A pörgõ cuccra visszatérve kicsit. Nem olvastam végig a tanulmányt, ennyi szabadidõm nincsen sajnos, de kiváncsi lennék, hogy a forgórésznek mekkora a tapadási/gördülési ellenállása kb-ra, valaki aki csapágyakban otthon van megmondhatná, hogy mennyit lehet elérni, és arra, hogy mekkora erõkaron van a laszti a végén. Valaki kiszámolhatná, hogy mekkora erõ kell ahhoz, hogy elmozdítsa oldalra, persze miután a gravitációt kivonta az eredõbõl :)
Ez is megfordult azonnal a fejemben: "A dark matter halo around the Earth"
Kedves professzorjelöltek, nem bölcsészet ez, hogy csak a szánkat jártassuk. Ez a tapasztalati képlet, tessek elméletet gyártani hozza, ami megmagyarázza:
Az általános relativitáselmélet nem tudja megmagyarázni, de az effektus eredete nem is tisztázott. Szóval az is lehet, hogy az elõállított nagyszerû elméletünkbe fektetett munka hiábavaló, dehát a tudomány már csak ilyen.
És ezt végiggondolva a teleportáció sem lehetetlen...hiszen csak hullám, mint a fény..fényt meg már teleportáltak.
Tesla szerint egy megfelelõ hullám lökettel bármilyen tárgy áthelyezhetõ a térben.
Ami nem túl meglepõ dolog megintcsak, ha mi magunk is hullámokból állunk.
Ennek az áthelyezésnek a sebessége viszont kérdéses lehet.
Egy másik dolog....régen olvastam, hogy csavarási elektormágneses és skalárhullámokkal kísérleteztek, amire azt állítják gyorsabban terjed mint a fény. Vajon lehetséges?
Érdekes amit írsz. Akkor lehetséges, hogy egy tértorzulás az ûrben a megfigyelõ szemszögébõl egy fénypont? Sõt...minden bolygó..inkább úgy mondom tömeggel rendelkezõ halmaz tér torzulást hoz létre ami fényt is...ámde, ha én mint megfigyelõ nézem, és mérni szeretném az ojjektum elhelyezkedését..akkor pusztán a fényesség erejébõl hamis adatokat kaphatok (és a háromszögelésbõl is). Nemde?
Le. Szuperhúrok. Volt fizikatanárom szerint mi magunk hullám erõsítésekbõl állunk. Azaz bizonyos részeink akár még a Holdon is lehetnek, egy biztos, hogy ahol épp vagyunk, ott a legerõsebb az erõsítrés.
Nos, én szzakmai szempontból nem értek hozzá, de annyit mindenképp megérne a dolog, hogy gatyába rázni a tanulmányt, mert formailag és nyelvtanilag nem az igazi, és mindenképp átalakítani PDF-be, a képleteket meg rendesen megcsinálni.
Elolvastam a belinkelt cikket. A hibak eleg egyertelmuek: -nem vette figyelembe a motor forgoreszenek tomeget, ami joval tobb mint a felhasznalt 6 grammos teszt tomeg, tehat nem szamit milyen korongot hasznal, a motor jelenti a jelentos tomeget -nem vizsgalta, hogy hova lesz az energia amikor elforditja a forgasi sikot, pedig a muegyetemi fizikaorakon mindig eljatszak ezt a kiserletet, persze ott nincs lerogzitve az allvany, igy az is el tud mozdulni -az elveszett energiabol nem lesz gravitacios ero, gyakorlatilag a csapagyozas surlodasan alakul at hoenergiava, mivel a lerogzitett allvany ellenall az elmozdulasnak (a motor is csak azert kell, mert a csapagyak normal esetben is folyamatosan surlodnak)
A szerzo feltetelezi, hogy a tertorzulas miatt lathato fenyelhajlas csak a megfigyelo sebessege miatt lathato, pedig valojaban a rendszerhez kepest allo megfigyelo is latja a torzulast. (pl. mi Foldrol a nagyobb csillagok koruli torzulast) A tertorzulast nem forgo mozgas, hanem az energiasuruseg okozza. Minel nagyobb egy adott helyen az energia (azaz a tomeg) surusege, annal nagyobb a ter torzulasa. Ebbol az kovetkezik, hogy a masik iranybol szemelve az eneriga es a tomeg valojaban a ter csomosodasa. Ez magyarazza a parkepzodes jelenseget is. A szerzo emliti, hogy a fenysebesseg allando, ez valojaban nem igy igaz, ugyanis a feny kepes a kulso szemlelo szamara a fenyesebessegnel gyorsabban vagy lassabban is terjedni, viszont a relativ teridejukben a fotonok vegig fenysebesseggel haladnak, csak a ter torzulasa hatarozza meg a megtett ut hosszat es ezzel a latszolagos sebesseget.
Sajat megjegyzes: Elofordulhat, hogy a fotonok a ter torzualasanak terjedesebol jonnek letre, tehat valojaban egy foton nem is reszecske, hanem egy terjedo tertorzulas hullam. Ez alapjan persze az anyag (es egyben mi magunk is) tertorzulas hullamok osszegebol allunk. Ha ez igaz, akkor elvileg az egesz univerzum leirhato egy nagy hullamfuggvennyel.
Nagyon köszönöm a linket. Még visszatérek rá, ill. elképzelhetõ, hogy felveszem a kapcsolatot Benkõ László fizikussal, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak a gondolatai.
"Ja hogyne majd egy picsa kis forgó korong olyan gravitációt tud generálni ami összehasonlítható a Földével."
Nem hasonlítható össze. Egy rúd végein lévõ súlypárt felfüggesztett, és az mondjuk egy perc alatt elmozdult 10 fokot, és ott megállt. Ez akár a milliomod része is lehet a gravitációnak. A korong leállításakor pedig a felfüggesztett rendszer visszatért az alapállapotba. Nem mágneses anyakokat használt, kizárta az elektroszatikus behatást, zárt akváriumban volt a felfüggesztett rendszer, tehát a légnyomásváltozások is kizártak. Megkérdezhetem, hogy miért osztod szakértõként az észt, ha nem tudod mirõl van szó?
"A bácsinál éppen azt nem tudom elhinni, hogy a sufniban sikerült pontosabban mérnie, mint a kutatólaboroknak. Tényleg olvass utána a G mérése módszereinek."
A bácsi méréseit nem végezték el kutatólaboratóriumokban, mert fel sem merült az az elmélet a laborokban, ami a bácsiban igen.
Nem pontosabban mért, hanem olyan kísérletet végzett, amit más nem. A mérése pedig nem más, mint egy felfüggesztett rendszer elfordulása. Az öreg nem is megy szembe a fizikával. Egyszerûen csak kísérletezik. Nem egy hibbant, akit UFO-k raboltak el, nem lát térdimenziókaput a kanapé mögött, amelyen keresztül fénylényekkel beszélget, és nincsenek összeesküvéselméletei, hogy az olajlobbi elhallgattatja. Sõt a hideg rázza minden áltudóstól. Õ nem csak beszél a relativitáselméletrõl, hanem számolni is tud vele. Keni-vágja a képleteket, érti az elméleteket, stb.
"Én csak ugatom a fizikát, mégis erõsen kétlem, hogy a bácsi otthon ki tudott mérni bármiféle gravitációs anomáliát. Olvass csak utána, mennyire pontatlanul lehet még ma is megmérni a G (nem a g!) értékét, meg fogsz lepõdni. És akkor a nyugdíjas bácsi a sufniban kimérte a forgó korong által (esetleg, de inkább nem) keltett gravitációt?"
Ne egy csirkefarhátas nyugdíjas bácsikát képzelj el, hanem egy olyan mérnököt, aki lazán taníthatna kvantuumfizikát az egyetemen!
Felfüggesztett két golyót egy rúdra, és az határozottan elmozdult a korong felé. Elektrosztatukus, mágneses hatás kivédve, mert árnyékolta, földelte a rendszert, nem mágnesezhetõ anyagot használt, nem a kezében lóbálta, mint egy földsugárzásmérõ hibbant szélhámos, hanem egy zárt akváriumba volt beépítve stabilan a rendszer, a légáramlatokat is kizárva. A bekapcsolás után a felfüggesztett rendszer elkezdet elfordulni a külön rndszerbe zárt korong felé.
Láttam a szememmel. Használt ingát is, de az nem látványos, mert ott a lengési idõk változnak...
Miért hihetetlen, hogy egy ember kísérletezik, és egy jelenséget fedez fel?
Sajnos a konkrét esetre nem emlékszem, hogy hogyan alakult ki. Volt egy féléves feladat. Ez igencsak kinõtte magát.
Az adott város vezetésével a tanszéknek asszem már volt kapcsolta más munka miatt. A dolgot valahol ki kellett próbálni. Mikor kiderült, hogy milyen megtérülési muatatók várhatóak és milyen összegekrõl van szó, akkor bizony gyorsan a tettek mezejére léptek és nem kellett megkérdezni, hogy akarják -e, õk jelentkeztek, hogy akkor nálunk vazzeg.
Nagyon kérlek ne beszélj olyanról, amirõl láthatólag nem tudsz semmit.
Ja, végülis nem kizárt, hogy ha a kerületi sebesség megközelíti a fénysebességet, akkor ott kialakulnak téridõ anomáliák. (Persze lehet, hogy kizárt, és csak az ismereteim hiányosak)
Ami viszont tutira lehetetlen, hogy a bácsi otthon meg tudja közelíteni a fénysebességet.
Az édesvízgazdálkodás meg már csak a nevébõl is kifolyólag (de nem ez az oka persze!) gazdasági illetve politikai kérdés, nem tudományos. Ne keverd a szezont a fazonnal, már ha szeretnéd, hogy komolyan vegyünk...
Hát abban látod igazad van, hogy a hidegfúzióval kapcsolatban csak a propaganda maradt meg az emberek fejében. Te vagy rá a legjobb példa. Ugye, szegény elnyomott "tudósok".
Az mondjuk nem tûnt fel, hogy soha senkinek nem sikerült reprodukálnia a dolgot? Áh, ez csak apróság, ugyan kit érdekel, hogy kamuztak-e vagy nem valójában, az a lényeg, hogy el lettek nyomva. Persze.
Ezzel a módszerrel éppen az egyes érme megszabottól való eltérését, vagyis a szórást nem tudod megállapítani. :) Amúgy sem szabad elfelejteni, hogy alapvetõen kétféle mérési hiba létezik: a random hiba és a rendszerhiba. A G mérésénél épp az utóbbit igen nehéz eltüntetni.
A bácsinál éppen azt nem tudom elhinni, hogy a sufniban sikerült pontosabban mérnie, mint a kutatólaboroknak. Tényleg olvass utána a G mérése módszereinek.
#76: A konkrét szondáknál a sebességet közvetlenül mérték (Doppler-eltolódással). Nyilván nem egy mérést végeztek, ezért pl. a Föld nem egyenletes forgása vagy sebessége kiesett.
Így van. Ugyan az a módszer ami mindenhol mûködik. Mennyivel tér el egy 5 Ft-os érme a megszabott súlytól. Ha mérlegre teszed, nem igen tudod pontosan kimérni, de ha veszel 10 000 db 5 Ft-ost és azt méred le majd elosztod 10 000-rel hihetetlenül pontosan megkapod mennyi az 1 Ft-os súlya, mondjuk átlagban persze.
Jó maradjunk ennél a témánál, vajon mennyi pénzt kapna XY emberke, ha elõáll olyan dolgokkal, amit ez az írás is tartalmaz. Gyakorlatilag a fizika alapjait kérdõjelezi meg.
Vajon hányan próbálnák meg csak presztízsbõl megfúrni?
Igen vannak elvek, amik nagyon jól hangoznak, de ha valaki elkezdi átlépni a határokat már is nagyokat kap az arcba.
Hidegfúzió esete ugye. Most mindenki felhördül, hogy hiszen az egy baromság volt. Na ja, ilyen jól mûködik a propaganda, hogy már csak ez van az emberek fejében. Csak éppen voltak anomáliák, amik mérhetõk, de nem megmagyarázhatóak voltak. És egész magas rangú emberkék mondtak le, mert már õk maguk is gyomorforgatónak találták, amit a kutatókkal csináltak.
Az a helyzet, hogy jelenleg az édesvízgazdálkodás nem igazán stratégiai kérdés nálunk, vagy csak a politikusok próbálják elhitetni, hogy nem az, mert már megkapták a maguk kis pénzét, hogy hunyjanak szemet, bizonyos dolgok fölött. Ilyen szituban, pedig bõven belefér, hogy jön az egyetemi évfolyamtársad és megcsinálja a melót. Annál jobb, mert legalább annyival is kisebbek a költségek.
Ha ez az édesvízkészlet-gazdálkodás már benn lenne a köztudatban, hogy stratégiai fontosságú erõfõforrásról van szó, akkor nem képzeled, hogy tanszékvezetõ alatt valaki is odaférne a húsosfazékhoz, amibõl õ már azért rendesen merítene is.
Ehh, azért ne már, hogy ennyit ne tudjatok magatoktól összerakni, meg csodálkozzatok, hogy "júúúj, 1.8mm/s!!!4!4négy"
1. "újabb 1,1 milliméter per szekundum extra sebességet nyer" 2. "Néhány napot, vagy akár hetet is várnunk kell, hogy megállapíthassuk kialakult-e valamilyen anomália"
1.1mm/s*2*7*24*60*60s=1330560mm=~1.3km. Egy kilométeres eltérést már csak észre lehet venni... Arra kell a néhány nap/hét, hogy legyen elég eltérés, hogy észrevegyük. Rettentõ bonyolult...
Hát ja. De mi is a mérési pontatlanság? Csak az, hogy rendszertelenül valamilyen mértékû eltéréseket tapasztalunk az egyes mérések között, és ez egy határon túl gyak elfedi a normál effektusból származó értékeket. Ha ez az emberke talált egy rendszert és a szokásos mérésekben ezt ki tudja mutatni, akkor emellett azt is jelentheti, hogy nagyobb mérési pontosságot tud elérni! Ha valóban igaz amit talált.
Egyrészt a tudomány drága mulatság és azt azért politikusok döntik el, hogy mire megy a pénz.
A kutatások legjavát nem állam és nem állami cégek számára végzik. Magyarán nagy cégek, magánszemélyek, stb. finanszírozzák nagyrészt ezekett és te csak támogatásra pályázhatsz. Az átlag politikus kb. az ITER szintû dolgok támogatását szavazza meg személyesen, vagy azt sem. Más estben van egy éves keret mindenféle célokra, pályáznak és, hogy ott ki dönt, az már egy más kérdés. Jobb helyeket egy tudományos ismeretekkel rendelkezõ csoport ítélkezik, hogy mit éri meg támogatni.
Ha pl. a BME xy tanszékének van pénze, amit õ szerzett, akkor nagyon sokszor kötetlenül használhatja fel, de vannak pének, amit célzottan kapnak, adott projektre és célzott kutatásra.
Csak a gyakorlati felhasználástól legmesszebb álló területeken lehet Nimand Norbertnek feltörnie és elfogadtatni az elméletét. A "fontos" területeket a húsosfazékhoz közelálló, nagy tiszteletben álló, a politikusok által is támogatott emberkék már lestoppolták.
Ez orbitális baromság. Egy magyar város vízhálózatának és környékének (szándékosan nem nevezem meg) üzemeltetésének korszerûsítése, pl. egyetemi évfolyamtársam önálló feladatából indult. Hadd ne mondjam, hogy milyen milliók röpködtek ott. Szerinted õ csókos? A tanszék is? Jaj... Az vízhálózat üzemeltetése és fejlesztése eléggé stratégiai kérédés. Jobb országokban nem is engedik privatizálni vagy miután rájöttek, hogy ez állatság, visszacsinálták.
Nem az a folyamat, hogy zéróismertségû emberke ír egy okosat, erre mindenki füttyent, hogy ez igen és aztán õ a Zisten.
Pedig a fenti estet kicsit ehhez hasonló. Volt egy feladat kiírás, ami a szimulációktól eljutott oda, hogy a gyakorlatban fogják használni és éves szinten forint milliókat vagy tízmillókat lehet spórolni.
Hanem szépen publikálj, illeszkedj be a rendszerbe, dolgozd be magad valakinek a valakijénél, aki téged is emel, de a sikered által õ is erõsödik, és akkor van esélyed hogy a sikereidre támaszkodva elfogadtathasd a gondolataidat is.
"Egy kényszerû körpályán mozgó testnél, fellép gyorsulás anélkül, hogy valami energia táplálná azt."
Miért kellene hozzá energia? A rendszer összenergiája nem változik. Erõ hat, de nem tesz úton, így munkavégzés sem történik. Az asztalra helyezett tárgyra is hat erõ, mégsem kell hozzá energia. Egyszerû iskolás mechanika.
"A kedves öregember, korongokat forgatott, és a korong mellett egy inga segítségével kimutatta, hogy a forgómozgás gravitál."
Én csak ugatom a fizikát, mégis erõsen kétlem, hogy a bácsi otthon ki tudott mérni bármiféle gravitációs anomáliát. Olvass csak utána, mennyire pontatlanul lehet még ma is megmérni a G (nem a g!) értékét, meg fogsz lepõdni. És akkor a nyugdíjas bácsi a sufniban kimérte a forgó korong által (esetleg, de inkább nem) keltett gravitációt?
Púder!:) 1. Az elmélet "hatékonysága", igazság tartalma és a ráfordított idõ/energia/tudás között általában nincs összefüggés. Minden elméletnek van egy magja. Ha simán csak soksoksok gondolkodással, meg matematikai számítással el lehetne jutni az Igazságig, akkor még mindig Eukleidész lenne a nyerõ és a Bolyaiknak eszükbe sem jutott volna hülyeségekkel foglalkozni. Ilyen új gondolata viszont bárkinek, bármilyen témában lehet. Még talán neked is, bár talán ezt magad sem hiszed.
"... ha tanulmányozás után megérteném akkor az alapján döntenék, hogy igazat adok e neki vagy sem, ha viszont nem érteném meg akkor nem lenne véleményem vagy a véleményemet az alapján formálnám, ahogyan a többi elismert tudos fogadná a dolgot." Errõl beszélek: tekintélytisztelet. Ez nem baj önmagában, mert végül is az egész társadalom így mûködik, csak amikor ezt követjük legyünk tisztába azzal, hogy a könnyebbik utat választjuk. Nem mondjuk, hogy nem tudom, nem kezdünk el magunk is kutatni, hanem majd visszaszajkózzuk annak az embernek a gondolatait, akit magunknál nagyobbnak gondolunk, bízva abban, hogy 1. õ nem téved, 2. ha téved is õ viszi el gyak a balhét.
"Egyébként nem tudunk mindenrõl objektív véleményt formálni egyszerûen azért mert nem rendelkezünk sem megfelelõ tudásal sem minden szükséges információval." Ezt mondom én is. De ez a tudósokra is ugyan úgy igaz. Valami fajta "relatív" tudással azért természetesen õk legalább rendelkeznek.
"Egyébként a politikusok (bár ott ahol valóban létezik érdemes tudományos kutatás) nem foglalkoznak a kutatási területekrõl hanem általában tudományos szervezeteknek osztnak pénzt, és a szervezet belsõ irányítása (amely nem politikusokból áll hanem tudósokbol) dönt, hogy melyik labor, melyik projekt kap mennyi pénzt, mit mûködtetnek tovább, mitõl állnak el mert nem tartják valószínûnek, hogy eredmény lesz és mit kezdenek kutatni." Ja persze, az amcsik szupergyorsítóját sem a kongresszus, az Elnök lõtte le, meg az ISS bizonyos elemeinek kiépítésérõl sem õk döntöttek. Mint ahogy pl. a NASA-t sem gyak mint marionett bábut vezetik centre pontosan elszámoltatva a költségeit. Persze a pénzekrõl döntõ más bizottságok tudósokból állnak, és persze mindegyik tudós mögött ott áll a maga kis politikusa, mert különben persze be sem kerülhetett volna bizottságba.:)
"És már sokszor elmondtam, a tudomány egy olyan dolog amelyben ma azt akarjuk bizonyítani, hogy tegnap tévedtünk... és ez igy is van jó." Hááát, nem biztos. Cyrano monológ.
Jó az a pár mm/s anomália, én is ennyirõl olvastam több helyen. A Wikipedián is néhányszor 10 mHz-es (millihertz) Doppler-eltérésrõl írnak. A szócikk végén (References) megadott irodalmak is pár mm/s eltérésrõl értekeznek.
Nem tudom, de én azt is valószínûnek tartom, hogy gépelési hiba (sajnos az eredeti adat nem áll rendelkezésünkre a neten meg egyik hírportál a másikat másolta esetleges hibával együtt).
Mondjuk 1.1 m/s már valószínûbb hiszen az 0.1x% körüli (ellenben a 0.0001x%-al az 1.1 mm/s esetében). És ilyen pici mérési hibáról én legalább is nem tudok. 100% pontoság ugyanis lehetetlenség mindég van a dx=h/dp minimális mérési hiba, és ilyen mm-ek esetén ez valótlanul kicsi lenne.
Azért nem gondoltam volna, hogy 8000m/s-nál 1,1mm/s eltérést ki tudnak mutatni. Az nem semmi.
Már sok mindentõl függ, ugyanis az öreg bácsi 400 évvel ezelõtti gondolkodási szinten (néhány alapképlet és egy kis logika) keresi a magyarázatot olyan dolgokra amelyek megértésére fizikusok, matematikusok stb. több évtizedes munkájára van szükség... szóval a valószínûség "számítására" alapozva nagyon kicsi az esélye, hogy értékes megfigyelésekrõl lenne szó (nem lehetetlen de gyakorlatilag zero).
Na most ha egy elismert és publikált tudós munkájáról lenne szó akkor annyival bonyolultabb a dolog, hogy még meg nem érteném amit mond addig nem utasítanám el a megfigyeléseinek értékét (de nem is fogadnám el)... ha tanulmányozás után megérteném akkor az alapján döntenék, hogy igazat adok e neki vagy sem, ha viszont nem érteném meg akkor nem lenne véleményem vagy a véleményemet az alapján formálnám, ahogyan a többi elismert tudos fogadná a dolgot.
Egyébként nem tudunk mindenrõl objektív véleményt formálni egyszerûen azért mert nem rendelkezünk sem megfelelõ tudásal sem minden szükséges információval. Ez persze nem jelenti, hogy nincs amire támaszkodjunk, általában arra szoktunk támaszkodni amit az adott területen dolgozó tudósok többsége gondol. Most pl. én elég jártas vagyok fizikában de nem vagyok profi fizikus, tehát elolvasom a folyóiratban a cikket, felületesen esetleg a matematikai részt is átfésülõm, de legtöbb dolgot annyira azért nem kezelek, hogy a magamévá tegyem a legtöbb tanulmányt. Viszont mégis van valami véleményem, hogy mit tartok elfogadhatónak és mit nem. Pl. ilyen dolog lehet az M-elmélet, amelyet megérteni nagyon nehéz, amely olyan dolgokat tár elénk, hogy el sem lehet hinni és mégis nagyobb valószínûségét látom, hogy az elmélet esetleg nyomra vezetõ mint, hogy nem. Persze nem minden fizikus gondolja ezt, mert ez egy igazán élen járó elmélet, viszont itt most mi olyan dolgokról beszélünk amely félig klasszikus fizika és esetleg egy pici relativitás elmélet (a gravitáció miatt) és ilyen dolgokban a fizikusok szinte 100% egyezik.
Egyébként a politikusok (bár ott ahol valóban létezik érdemes tudományos kutatás) nem foglalkoznak a kutatási területekrõl hanem általában tudományos szervezeteknek osztnak pénzt, és a szervezet belsõ irányítása (amely nem politikusokból áll hanem tudósokbol) dönt, hogy melyik labor, melyik projekt kap mennyi pénzt, mit mûködtetnek tovább, mitõl állnak el mert nem tartják valószínûnek, hogy eredmény lesz és mit kezdenek kutatni.
És már sokszor elmondtam, a tudomány egy olyan dolog amelyben ma azt akarjuk bizonyítani, hogy tegnap tévedtünk... és ez igy is van jó.
Olvad el Lacibá eszmefuttatását, és megérted, hogy mire gondoltam. Nem egy oldal, hanem sok, egy napot rá kell szállni. Más: (de mégis az)Pont az a lényeg, hogy a gravitációt a makrovilágban írtuk le, és a kvantuum világban meg nem értjük. Amit írtam, az lehet magyarázat az okokra is, és akkor érteni lehet a makrovilágon kívül is.
Elég jellemzõ választ adtál, annélkül hogy bármit is tudnál a dologról, mert nem is tudhatsz. Ennek ellenére simán megpróbáltad a jelentõségét csökkenteni.
Most cseréld ki az öregbácsit, egy elismert tudosra, akinek elõkerültek nem publikált kísérletei. Akkor mit is írtál volna!?
Hát ebben nem vagyok biztos. Hazudni sokféleképpen lehet, az elhallgatás/elhallgattatás, vagy még finomabban az eredmények jelentõségének torzítása pedig szerintem elég általános gyakorlat a tudomány berkeiben. A kutatás nagyon bizonytalan dolog. Korábbi eredményekbõl megjósolni, hogy kinek van igaza és asszerint pénzt osztogatni, csak a politikusok képzelik, hogy mûködõképes. De hát mivel õk adják a pénzt pont ez történik.
A tudomány költségvetése valszeg 99%-ban arról szól, hogy a már elfogadott elméleteket "tovább finomítsák", még egy (jó drága) kísérletet végrehajtsanak valamilyen fõmufti elméletének a bizonyítására, és megy 1 % a feltörekvõ ifjúságnak. Akiktõl aztán, ha nagyon csúnyán belerondítanak a levesbe még azt is megvonják.
A tudomány sem az okosságról, a tévedhetetlenségrõl szól. Mert ilyen nincs, mindenki tévedhet, sõt mindenki bizonyosan téved is, és a tévedéseit aztán kezeli valahogy. Ha megfelelõ barátaid vannak, akkor ezeket a tévedéseket roppant hatékonyan tudod kezelni. Csak a pór nép, a kezdõ játékos hazudik, magasabb szinten az illetõ a hallgatóság képességeihez igazítja a mondanivalóját:D
Én nem tudok olyan iskolát amelyben megtanulhatod a fizikát (vagy a matekot ami azt illeti) általában mikor az egyetemre megy az ember akkor látja, hogy az iskolában a tanár is csak félig értette amit elõadott (és ez még a jobbik eset)... :(
Egyébként a részecskék szintjén a quantum mechanika elméletet alkalmazzuk és tényleg semmi köze sincs a macro világhoz az ott érvényben levõknek, tehát nem tudom mit akarsz mondani... egyébként a gravitáció quantum elmélete még nem ismert a macro világból eredõ (Newton és Einstein) elméletek viszont nem alkalmazhatóak részecske szinten. És még valamit egy test forgásának semmi köze a gravitációhoz.
Ismerek egy kedves nyugdíjas bácsit, akit nem hagyott nyugodni egy olyan kérdés, ami felett évszázadok óta átsiklott mindenki, de aki egy kicsit is érdeklõdött iskolás korában a fizika iránt, szintén zavart érzett az elméletekben, de a tananyag ment tovább, és elfogadtuk a téves elméletet.
Gondolom ismeritek a giroszkóp mûködését, illetve a centripetális gyorsuláson mindannyian elméláztunk már. Egy kényszerû körpályán mozgó testnél, fellép gyorsulás anélkül, hogy valami energia táplálná azt. Egy biciklikerék, ha nem lenne surlódás, az idõk végezetéig forogna attól függetlenül, hogy a rendszerbe nem kerül kívülrõl energia, de mégis van gyorsulása a keréknek, hat rá g-erõ.
A kedves öregember, korongokat forgatott, és a korong mellett egy inga segítségével kimutatta, hogy a forgómozgás gravitál.
Én sokat gondolkodtam ezen, és maga az anyag is önmagán belül, részecskeszinten forog. (mármint a részecskék) Lehet, hogy magának az anyagnak a gravitációját az adja, hogy az anyag önmagában sok kis részecskébõl áll, és azok a részecskék forognak. Ha ezen felül maga az anyag is forog, az hozzáad egy plusz gravitációt, mert van egy kicsi többletforgás.
Fontos tudni, hogy az öreg bácsi nem Egely-féle áltudós, hanem nagyon szkeptikus mindenféle áltudományos marhasággal szemben.
Az öreg néhány gondolatának a linkje: http://w3.enternet.hu/fizika/
Érdekes, hogy beszéltünk arról, hogy lennie kell ennek a jelenségnek befolyással a mûholdakra, üreszközökre.
Ez mind igaz és nem is állítottam az ellenkezõjét, csak azt mondtam, hogy aki a tudományos munkában hazudik annak vége (politikában meg éppen az virágzik). Persze a tudomány sem él légüres térben és éppen annyira függ a gazdasági és politikai tényezõktõl mint minden más. És persze, hogy a tudomány nem "Szent Grál" keresése, és ezt már több alkalommal is elmondtam itt az SG-n.
Naa, azért ilyen súlyos dolgokat nem kéne nyilvánosan kijelenteni! Kevesebbért is került már ember börtönbe, máglyára!:DDD
Egyrészt a tudomány drága mulatság és azt azért politikusok döntik el, hogy mire megy a pénz. Másrészt a tudomány nem annyira az Igazság, mint egyfajta Szent Grál keresése, hanem különbözõ elméletek versenyeztetése. Rengeteg lehetséges magyarázat van minden kérdésre. De sokkal inkább függ attól, hogy melyik választ fogadja el a társadalom, hogy ki mondja, minthogy mi az elmélet realitása. Csak a gyakorlati felhasználástól legmesszebb álló területeken lehet Nimand Norbertnek feltörnie és elfogadtatni az elméletét. A "fontos" területeket a húsosfazékhoz közelálló, nagy tiszteletben álló, a politikusok által is támogatott emberkék már lestoppolták. Nem az a folyamat, hogy zéróismertségû emberke ír egy okosat, erre mindenki füttyent, hogy ez igen és aztán õ a Zisten. Hanem szépen publikálj, illeszkedj be a rendszerbe, dolgozd be magad valakinek a valakijénél, aki téged is emel, de a sikered által õ is erõsödik, és akkor van esélyed hogy a sikereidre támaszkodva elfogadtathasd a gondolataidat is.
"Szerintem gyorsan hívd fel a NASA-t, mielõtt valaki más teszi meg helyetted, és a te ötletedért kapja meg a Nobel-t."
Minek, az a ket jelenseg amit leirtam nem ujdonsag, csak a tudosok hajlamosak elhanyagolni a meronok szamara meg kezzelfoghato dolgokat, pl. hogy a szonda nem egy szimmetrikus gomb. (az elso szamitasoknal meg a Foldet is annak vettek) A masik, hogy a terido torzulasanak matematikai elmeletet meg Bolyai irta le, persze elmeleti alapon, kutatasok nelkul. Ha helyesek a feltetelezesei (egyelore ugy nez ki, hogy igen), akkor a jelenlegi univerzumnak nincs hatara, de van merete. Ez olyan, mint egy felfujodo lufi felulete, amin akarmeddig mehetunk, nem erunk el a szelere, de egyre tovabb tart visszaerni a kiindulasi pontba. Ha a tagulas merteke nagyobb mint a maximalis elerheto sebessegunk, akkor a ter vegtelennek tunik. Erre a jelensegre egy klasszikus peldat meg a Mezga csaladban is elsutottek anno... A lenyeg, hogy ha ezzel a N dimenzios geometriaval szamoljuk a relativitaselmeletet, akkor eltunnek az anomaliak es erthetove valik, hogy mit ertettem az alatt, hogy a Fold gravitacioja altal okozott tertorzulas mosithatja a Nap gravitacios erejet. Csak remelhetoleg a meresek utan levonjak az altalam emlitett mernoki parameterek hatasat. Tehat nem idealis formaju Fold-el kell szamolni, nem idealis formaju szondaval, szamolni kell a napszel, a foldi 'napszel' hatasaival is es ami marad az bizonyithatja a tertorzulas hatasat a gravitacios hullamokra. Fenyre mar kimutattak ugyanezt a csillagok fenyenek elhajlasan keresztul, ideje lenne a gravitacios hullamokra is kimutatni vagy esetleg cafolni.
Akkor errõl szeretnék látni pénteken egy cikket...
A felfogóképessége meg kicsit véges a drágámnak. Ebbõl is látszi, hogy a buta magyar hogyan gondolkozik. Egy munka tartson sokáig, akkor lehe lehúzni. Az eredmény lényegtelen. Beteg kérem ez a társadalom.
Gyakorlatilag feltételezi, hogy akik ilyen komoly problémával foglalkoznak nem érik el egy 19 éves kezdõ gépész hallgató gondolkodási színvonalát. Vicc..-
Nagyon emlékeztet az eszmefuttatásod és monadnivalód (majdnem szóról szóra) egy olyan emberére akit nagyon tisztelek. (És ráadásul ugyanezt mondta pont ma.)
Azt hiszem, a komoly tudósokat, kutatókat kevered a "brit tudósokkal". Nem ugyanaz a kategória. Általánosságban is a természettudományokban nincsenek "brit tudósok", ott igen nehéz mellébeszélni, hamar kiderül a turpisság.
Informatika és tudomány
– errõl gondolom, ennyi is elég, ha nem túl sok is.
Nézetem szerint, azzal, hogy egy "régi nagy" által megfogalmazott elméletet, megállapítást az azóta megismert információkkal kiegészítünk, nem jelent "tekintély rombolást", sõt, meggyõzõdésem, hogy ha ma élnének, maguk is ezt tennék minden bizonnyal.
