Azt azért írtam, mert evidensnek vettem, hogy továbbmelegszik, és felforr, mielõtt elpárologna. Pontosabban nem tud elpárologni, mert felforr. Nem úgy kell értelmezni, ha megolvad, akkor azonnal nekiáll felforrni! Ismersz, és tudod, hogy nem vagyok óvodás.
Ha a te állításod lenne igaz, akkor nem tudna felforrni, mert miután megolvad és párolog, annyira lehûti, hogy sosem éri el a forráspontot. Vissza a zöldségelveshez. Ergo nem párolog, hanem forr. De ez ott lett tárgytalan, amint elkezdtünk azon gondolkodni, hogy egy folyékony valami hogy tud zuhanás közben párologni, sõt egyáltán fennmaradni az ûrhajón. Ergo... harmadszorra csak nem írom le.
Pontatanul fogalmaztam. Te pedig halálfejes ökörséget írtá le. :)
De gondolkodtam, és arra jutottam, ha Epikurosz csak abban téved, hogy a burkolat jó hõvezetõ fém, akkor elkpzelhetõ, hogy jó hõszigetelõ fém (ilyen viszonylag kevés van, és nehéz lenne ideális tulajdonságút találni ûrutazáshoz), vagy más dolog, pl. parafa (:P) vagy kerámia, és ez esetben elõfordulhat, hogy a pereme állandóan megolvad, párolog, forr, kopik, mindegy, de akkor is igazam van a hõszigeteléssel kapcsolatban. :)
"kabinok külsõ fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hõt von el a környezetétõl, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hõm. van"
Ha nem lenne hõszigetelõ, akkor még túlhûlne a kabin, ekkora párolgás mellett. :) (Elgondolkodtató viccet félretéve.)
Miközben az olvadt páncél 2000 fokon kopik. Tudod, ha a páncél megolvadna annyra, és persze feltételezve, hogy telíett folyadékként viselkedik, akkor azon erõ hatására, mire a szél lekapná a kiszakadt molekulákat, nem gondood, hogy a páncél egyszerûen "lefolyna"? Tudod hõ hatására (még olvad állapot elõtt), a kristályszerkezet kezd felbomlani, a kötések gyengülnek a rácsban, és engedi, hogy diszlokációk keletkezzenek, amik mozgása a rugalmas alakváltozás. Addig üsd a vasat, amíg meleg. Nem félnél attól, hogy egyszeren lepottyan, letörik, lefolyik, leszakad, még mielõtt megolvad?
"Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni. "
Halló, 112-es? Sürgõsen kérem a Rendõrséget és a Mentõket! Hozzanak kényszerzubbonyt is. Két tomboló páciensem van: Juszufka és DJ Hambi (õ Elvis Presleynek képzeli magát).
A hõszigetelés fontosságát se felejtsük el! A kabin hõmérséklete szempontjából mindegy, hogy 1000 fokon forró fém van kívül, vagy stabilan 1000 fokos volfrám. A hõmérséklet befelé ugyanúgy terjedni fog, amit szigetelõ anyagokkal lehet lassítani.
"kabinok külsõ fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hõt von el a környezetétõl, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hõm. van"
Ezt írtad. Lehet hogy az az ûrhajótervezõ mérnök Wolowitz volt, mert kicsit vicces, amit leírtál, meg akartalak óvni a szégyenkezéstõl...
Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni. A kettõ között az a különbsg hogy a forrás a hõtõl következik be, és a folyadék egész térfogatából kiszakadnak gázrészecskék, a párolgás csak a felszínen történik az elõbb említett módon, és a párologna az ûrhajó, az azt jelentené, hogy a hõpajzs defaultból folyadék lenne, vagy telített szilárd anyag, és ilyenekrõl még nem hallottam. Ergo a hõpajzs legrosszabb esetben is forr. Most nem tudom, hogy valaha tapasztaltad-e, hogy a leves, miközben forr, annyi hõt elvon, hogy a krumpli szobahõmérsékleten marad? Nem tudom, hogy hol élsz, de elég eldugothelyen lehet, mert a krumpli megfõ, annak ellenére, hogy felforr a víz. :) Csak ismerni kell a mikrofizikai magyarázatot.
Viszont igaz az, mit írtam, hogyha 1000 fokon forr a hõpajzs, akkor amíg a hõpajzs el nem tûnik, a hõ, az energia az elforrásra fog befektetõdni, és nem a melegítésre, és vígan eléldegélnek egy pár centi hõszigetelõ anyaggal. De valószínûbbnek tartom, hogy a folyékony halmazállapotot kihagyja a hõpajzs, és szublimál. Vagy többrétegû, és mindig egy réteg válik le. Vagy felizzik, és zuhanás közben leporladnak az izzó részek. Vagy megolvad, és olvadás közben potyognak le a megovladt részek, és ez esetben csak a fém olvadáspontjáig tudna melegedni a kabin külseje. Acél 800 fok, vörösréz 600. Ez a mai hõszigeetlõ anyagoknak (amik az ûrben is hõszigetelnek) meg se kottyan.
Én meg az Enterprise csillaghajón dolgozom. Felüdülés lesz ez a három nap.
Gyerekek feladom. Kész, ennyi volt. Három napig nem láttok. Amúgy, az általam leírt magyarázatot egy vezetõ ûrhajótervezõ mérnöktõl hallottam, de ha ti jobban tudjátok... ezt is....
Amikor a teát fújod, akkor abba más is belejátszik. Telített folyadék esetén molekulák ki-be járkálnak a folyadékból/ba. Mikor a teát fújod, akkor azt fizikailag elfújod, és nem tud visszapottyanni, vagyis az energiáját visszapottyanáskor nem tudja visszaadni a folyadéknak. Ezért az energia a molekulákkal egyesével szökik, ezért hûl. Az ûrhajó pácnélja szerintem nem párolog, nem válnak ki belõle atomok párolgás hatására, mert nem telített folyadék. Egyébként amirõl te beszélsz, az ekvivalens azzal a jelenséggel, hogy egy pohár víz szobahõmérsékleten áll, melegíted lámpával, mire megfagy, és mégjobban felmelegíti a levegõt. Ez ugye ellentmond a tapasztalatoknak, és a termodinamika tételeknek.
Lehet még, hogy elforr, vagy inkább szublmál, ez esetben kell neki egy hõmérséklet, amin ezt megteszi. Minaddig nem melegszik tovább az ûrhajó, amíg a hõpajzs el nem szublimál, ezért ha viszonylag alacsony hõmérsékleten van a szublimálási pontja, akkor jó hõszigetelõvel alatta megvédhetõk az utasok. Ahogy azt a lentebb mellékelt ábrából ki lehet olvasni.
A NASA tudtommal nem használ parafát. Ötletelni persze lehet róla. Nem vitatom, hogy okos emberek ötletelnek, dehát sok hasonlóan okos ember van világszerte (NEM magamra gondoltam) Majd ha megcsinálják, akkor komolyan veszem.
Továbbá. Itt külön kellene választanunk a cikk témáját a hozzászólásokban felvetõdött ötletektõl, mert kezd egy kicsit összekeveredni az egész. Az ilyen "nem ezt írtam" "de ezt írtad"... tipusú érveknek nincs jelentõségük, szerintem nem azt kellene bebizonyítani, hogy milyen tévedhetetlenek vagyunk.
Tehát: az ûrben lehet kohászkodni, meg termelni, de azt a földre lehozni nem gazdaságos, nem is lesz soha. (a Földre leküldéshez szükséges eszközöket is ott fönn kellene elkészíteni, hát nem tudom, hogy a Holdon mennyi parafa terem majd:-)) Amit ott fönt kibányásznak-kohászkodnak és megtermelnek, az nekik (Holdon, Marson) ott jól jön.
Amit itt "lenn" a földön megtermelünk, azt fölküldeni megintcsak igen drága dolog.
Szerintem ezeket Te is hasonlóan gondolod, csak a sok hozzászólás között már megnõtt a keveredés.
Nem biztos, hogy az emberek lesznek hülyébbek (bár napjaink sajtója sokat próbál tenni ezért...nomeg az agyarbálint féle iskolarendszer)
A Balcsiból kilépõ nedves tagjaidat hûtõ szellõ ne tévesszen meg. Itt nagyon másról van szó. Megpróbálom egy példával érzékeltetni.
Képzelj el egy narancsot, amint a kezedben tartod. Fiiinommm! És most képzeld el ugyanezt a narancsot, amint 8km/sec sebességgel repül feléd. Mit tudnál csinálni vele?
Ugyanez a helyzet a hûsítõ szellõvel és a sok km/mp sebességgel szembeáramló levegõvel. Megpróbálok egy kis számszerû becslést adni, mert azt annyira szereted
Szobahõmérsékleten (300 Kelvin fok) a levegõmolekulák sebessége kb. 450m/s. Amikor a visszatérõ ûrhajó találkozik a 8km/mp sebességgel szembeáramló széllel, vajon mekkora hõmérsékletet érzékel? (csak becslés szintjén)
A hõmérséklet -- mint tudjuk -- az egy szabadsági fokra jutó energiával arányos (most a szabadsági fokok számát elhanyagolom), az energia pedig a sebesség négyzetével. Te is kiszámolhatod: kb. 90 ezer Kelvin fokon lesz a molekulák sebessége 8km/s. A hõátadást pedig fokozza az, hogy a hangsebesség sokszorosával haladó test elõtt a levegõ feltorlódik, sokkal sûrûbb mint a környezetben.
Hidd el, ennek a "szélnek" semmi köze a hûsítõ balatoni szellõhöz.
A jo es olcso megoldas jelen esetben a fem osszetetelu teherhordo keramia hovedo burkolat. Ilyen anyag lenne pl. a korundum, ami az aluminium oxid egyik fajta es ezen anyag egyik szennyezett formaja a rubint. Nagyon magas homersekleten olvad csak meg es oxidalodni sem tud hova. Tovabba jo hoszigetelo, olvasztokemenceket szoktak vele burkolni. Nehezen kopik ezert csiszoloanyagnak is jo. Masik jo tulajdonsaga, hogy mivel aluminium alapu, ezert viszonylag konnyu. A kristalyos valtozatbol urhajo ablakokat is keszitenek, bar en jelen esetben a jobb hoszigetelo kepessegu keramia valtozatarol beszelek. Az ursiklo kb. 1200 celsius fokos visszateres kozben, a korundum 2044 fokig nem olvad meg. A keramia allapot miatt pedig nagyon rosszul vezetne a hot, tehat nem melegedne fel a jarmu belseje. Ha ezt kiegeszitjuk egy shockrider hajtotesttel, akkor a forro gazok jo resze el sem jut a hajo burkolataig. A felhasznalas egyetlen akadalya a viszonylag magas eloallitasi koltseg, de tomeggyartas eseten ez sem lenne gond.
Amúgy meg, hogy a témához is hozzászóljak én mindig kerámia hõpajzsokról olvastam, illetve a philcsy által linkelt cikkekben fáról. Mindkettõ hõszigetelõ, ami hasznos. Biztos jó vastag fémmel is mûködik a dolog, de nem lehet véletlen, az elõbb említett anyagokat alkalmazzák.
Maga az ûrnapenergia meg szerintem hülyeség, ugyanolyan projekt, mint Irán atomdúsítása. Mindkettõ fegyverkísérleteket akar tisztára mosni a sajtóban.
Te magad írtad le a megolvad szót. Az a pár nap szünet az SG-nek is jót tenne. Már repedeznek az oszlopai az arcod súlya alatt.
Amúgy kétségbe vagyok esve. Egyre hülyébbek lesznek az emberek. Mert ugye azt már az ókoriak is tudták, hogy ha lelocsolják magukat vízzel, akkor lehûlnek. Nem feltétlenül a víz hidegsége miatt. Különben lehet, hogy igaza volt Platónnak, hogy az atlantisziek milyen ragyogó civilizációt képviseltek, mert úgy néz ki, hogy ahogy megyünk vissza az idõben, egyre okosabb embereket találunk.
Ha nem írtok okos hsz-eket duzzogásból itthagyom a fórumot...pár napra.
Te, ne legyetek már ekkora idióták. Nem sima fémolvadásról van szó, hanem párolgásról. Nem megolvad és tocsog, hanem e l p á r o l o g, és minden párolgás hõt von el a környezetétõl. Az ûrhajó meg m o z o g, tehát nem kell fújkálni, mint a forró teát, hogy legyen helye az újonnan felszálló párának.
Pontosabban, amíg az egész pajzs el nem subliml, addi nememelkedik tovább a fém hõmérséklete. Szóval ha jó szigetetlõt beraksz alá, nem kell attól tartanod, ha fémed forráspontja mondjuk alacsony 2000 fok, akkor a hajótest 2000 foknál melegebbre hevüljön.
A párolgás hõt von el dolog csak addig igaz, amíg a szél fújja a kezedet, és segít a folyadék-részecskéknek elszakadni, de olyan nincs, hogy melegítek egy víz-jég oldatot, és mégjobban lehûl, mert megolvad. Ez ellentétes az entrópiával. Egyszerûen állandó marad az oldat hõmérséklete, amíg el nem olvad az egész elegy. És ha jól hõszigeteled az edényedet, akkor magúszod, hogy az edényen kívüli jeged is felmelegedjen. Mert a víz-jég oladtod hõmérséklete az összes jég elolvdásáig állandó marad. Biztos láttál ilyen állapotváltozós görbét, ilyen lépcsõs, és az olvadás-forráspontoknál vannak lépcsõfokok.
Az ûrhajók hõpajzsa nem elég a visszatéréskor, hanem elpárolog a súrlódás hõjétõl. Pontosabban elszublimál. És ahogy az általánosban tanultuk, a párolgás hõt von el.
Ennyi.
Ebben az esetben a parafa sem elég, hanem a hõ hatására elbomlik, és elpárolog. A pajzs elpárolgása közben keletkezõ plazma állapotú gázt hiszik lángcsóvának a hozzá nem értõk.
Filcsy! Nem vesztegetem veled az idõm. A földre visszatérõ Szojuz meg Apolló kabinok külsõ fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hõt von el a környezetétõl, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hõm. van. A kabinfalat tehát megfelelõen mértezni kell.
http://www.cnn.com/2004/TECH/space/12/21/mars.heatshield/index.html Persze ez csak CNN.
"A parafa másodpercek alatt elég" Ezt csak úgy gondolod? Vagy kipróbáltad pl: egy lángvágóval? "és nem von el annyi hõt, amennyi az ûrkabin hûtéséhez szükséges." Persze hogy nem von el, mert az égés hõt termel.
"Az ûrkabin falát egyszerûen pár centivel vastagabbra kell tervezni, és az elpárolgó fém - amely ráadásul nem is vet fel tapadási problémákat - mindent megold." Ha a fém párolog akkor az már régen baj.
A parafa másodpercek alatt elég, és nem von el annyi hõt, amennyi az ûrkabin hûtéséhez szükséges. Úgyhogy, el lehet felejteni. Én majdnem biztos vagyok benne, hogy ilyen célra nem alkalmazzák, esetleg belül, szigetelésként.
Az ûrkabin falát egyszerûen pár centivel vastagabbra kell tervezni, és az elpárolgó fém - amely ráadásul nem is vet fel tapadási problémákat - mindent megold.
"Ez a parafás ötlet szerintem kamu. Nem kell mindent elhinni, amit valaki leír az interneten." Igen sõt nem csak az interneten. Mindenki saját maga dönti el mit hisz el. Mindenki saját maga dönti el mit fogad el bizonyítékként és bizonyítási eljárásként. Az egyik link NASA oldalára mutat. Persze attól még nem szentírás! "Cork: biology, production and uses" ez egy megjelent könyv. Ettõl persze még lehet szóról szóra hazugság.
Feltételezzük hogy a NASA ebben igazat mond: "A parafa ugyanúgy ég, mint a rendes fa. Ezzel az erõvel nyírfával is be lehetne burkolni a tárgyakat." Igen bármelyik fa felhasználható. És igen közben ég, nem saját magát óvja meg hanem azt ami mögötte van.
"Másik aggályom: mennyi parafa kellene ehhez?" A méret növelésével a térfogat köbösen nõ, a felület pedig négyzetesen. Ebbõl következik hogy megfelelõen nagy méretben a burkolóanyag feljuttatásának ára nem okoz problémát. Persze ha ebben a mértben más problémák merülnek fel akadályként az megint más.
"A világûrben megépítendõ cuccokról beszélek" Te bizonyára. Más meg nem. Továbbá, pontosítva: a világûrben megépítendõ és ott is felhasználandó cuccokról beszélsz. Nos, ez esetben nem neked szólt a "regényem."
"Aranyom!" --> férfi vagyok. Ma még nem hánytam:-))
A Föld által visszavert sugárzás mennyiségét nem tudom, az albedõ hiányában, az 1 ezreléket azért vettem a saccolás alapjául, mert ez még albedó mellett is elég kevés.
Ez a Földet melegítõ energianyaláb némi számadatokat megérne. Szerintem ehhez nagyon sok energia kellene, az emberiségnek -- ha nem nõ a létszámunk 10milliárd fölé -- soha nem lesz szüksége annyi energiára, ami már melegedést okoz.
Számoljunk: a Föld sugara 6370km, tehát a Nap irányából nézve egy 127 millió km2 felületû kör.
A Nap energiasugárzása (napállandó) a Föld környékén kb. 1400W/m2 , vagyis 1,4 GW/km2. Az elõbbi 127millió km2 körfelületre ez folyamatosan (éjjel-nappal) 1,8*10^17 W teljesítményt jelent. Vagyis ennyit kap a Föld a Naptól, folamatosan.
Ha ennek az 1 ezrelékét használja fel az emberiség, az még nem okoz galibát. Vagyis 1,8*10^14 W -ot használhatunk. Hasonlítsuk össze más adatokkal, amiket a hétköznapokban ismerünk!
Ha a Földet 10milliárd ember fogja lakni, akkor a fenti teljesítmény egy fõre 1,8*10^4 W vagyis 18kW. Sok ez, vagy kevés?
Nos Magyaroszág villamosenergiafogyasztását tekintve 6000MW (folyamatos, teljesítmény) 10millió fõre, vagyis egy ember 600W-ot fogyaszt folyamatosan, éjjel nappal (kiátlagolva). Magyarország teljes éves energiafogyasztása kb. 30millió tonna kõolaj-egyenérték (olvastam több helyen). Ez a 6000MW*1év -nek kb. a 3-szorosa.
Vagyis, ha mindent beleszámítunk, akkor egy ember idehaza kb. 1800W teljesítményt fogyaszt folyamatosan, ebben azonban MINDEN bennevan. Vagyis a 18kW/fõ meglehetõsen magas energiafogyasztást (életszínvonalat) tesz lehetõvé.
No persze ez csak elméleti maximum, egy korlát, amit a Föld felszínének melegedésébõl van levezetve SACCOLT 1% feltételezésével. Ezt az energiát meg is kell termelni, ha tényleg fel akarjuk használni. Jelen hozzászólás nem a megtermelésre vonatkozott, csupán a korlát nagyságrendjét számolgattam
Ez a parafás ötlet szerintem kamu. Nem kell mindent elhinni, amit valaki leír az interneten. Én a házamban hagyományos kazánnal tüzelek, mindenféle építkezéi hulladékot (nomeg tüzifát is) A parafa ugyanúgy ég, mint a rendes fa. Ezzel az erõvel nyírfával is be lehetne burkolni a tárgyakat.
Másik aggályom: mennyi parafa kellene ehhez?
3.: Ha az ûrben bányászunk (pl. aszteroidán vagy a Holdon) akkor a parafát oda fel kellene juttatni. Egyetlen kilogramm akármi (pl. parafa) feljuttatása sok tízezer dollár. Elég drága lenne az így kitermelt akármi.
Amit viszont el tudok képzelni: azokat a gépeket, amikre ott fönn (talán legelõször a Holdon) szükség lesz, azokat tényleg jobb lesz ott elõállítani.
"Mi ez a parafás hülyeség?"
http://www.centennialofflight.gov/essay/Evolution_of_Technology/advanced_reentry/Tech20.htm "While this may seem primitive, wood (in some cases cork) is actually used as an ablative material for some American rocket engine areas and payload shrouds, which heat up as the rocket flies through the atmosphere."
http://www.freepatentsonline.com/4112179.html Itt részben parafát használnak.
http://marsrovers.jpl.nasa.gov/mission/spacecraft_edl_aeroshell.html Jé itt is szilikagéllel kezelt parafát használtak.
"jeudi 21 janvier 2010 Au terme d'une enquête méticuleuse, le journaliste et réalisateur de ce film accablant révèle comment les enfants des communautés roms en Espagne, en Italie et en Roumanie sont arrachés à leurs parents et forcés à mendier dans les rues de Milan ou de Madrid. Puis, forcés à pratiquer le vol à la tire, en particulier en détournant l'attention de clients des distributeurs d'argent. Remontant toute la chaîne du petit mendiant voleur de rue au sommet de la pyramide, il révèle grâce au témoignage d'un de ces parrains repentis, comment les caïds s'enrichissent et se construisent de luxueuses villas dans les faubourgs de Bucarest, sur le dos des petits malheureux. Ce film réalisé sur le long cours représente une véritable traque de plusieurs mois à travers toute l'Europe et montre également comment les politiques de répression ou de réinsertion fonctionnent, parfois avec succès. Mais surtout, bien que dérangeant certaines convictions un peu angéliques sur les communauté rom, ce reportage est sans concession sur les souffrances endurées par les petites victimes, ces enfants dressés pour enrichir des mafieux sans scrupules. Rediffusion le vendredi 22 janvier 2010 à 1h et le lundi 25 janvier 2010 à 15h30 sur TSR2." Innét
A Föld felszínéhez képest 0 sebesség a forgó rendszer miatt nem triviális dolog, üzemanyaggal kellene hozzá fékezni az ûrjármûvet, ami valószínûleg nagyobb teher cipelését jelentené, mint a hõpajzs.
Ha jól értelmezem a grafikont, akkor a 3500 nm-es infrasugárzásnak 90%-a eléri a földfelszínt, a veszteség tehát valóban nem lenne jelentõs.
Mi ez a parafás hülyeség? Az már a fellövéskor leégne.
A belépéskor meg elég, ha kellõen vastag az ûrkabin (Szojuz), és a külsõ réteg elég, így a kabinban 20 fok Celsius között szokott lenni a hõm.
Az amcsik siklója más forma, emiatt csmepézni kell, de az õ ûrkabinjaik is hasonlóan viselkednek.
Tovabbra is azt allitom, hogy az energiat nem nekunk kell koncentraltan atcipelni a legkoron, egy ilyen energianyalab csak tovabb melegiti a bolygot, ha meg elteved, akkor csak gond van vele.
Az urkutatasnal pedig tenyleg az a lenyeg, hogy lehetoleg szinte semmit ne cipeljunk kifele a bolygok gravitcios godreibol, mert ez sok energiat igenyel es meg draga is. Amit lehet az erdemes az urben megepiteni, bar visszafele mar jobban meg lehet oldani, ha egy test sebessege relative 0 a Foldfelszinhez kepest, akkor nem fog elegni a leszallaskor, hanem csak siman leesik, vagy ejtoernyo eseten leszall. A fekezest pedig meg lehet oldani szepen lassan meg a felsolegkorben, pl. heat soaking segitsegevel. (lassu, de biztos eljaras)
Hopajzsnak a hoallo boritason es a levallo pajzson kivul meg jo a shock rider technologia, ahol a jarmu a belepesi hullamon lovagol, tehat a maga elott tolt legreteget hasznalja pajzsnak. Ez is igenyel minimalis hovedo boritast, de sokkal kevesebbet mint ami az ursiklokon van. Hatranya, hogy a mukodesehez a belepes soran meg kell orizni a sokszoros hangsebesseget, ami szerkezetileg eleg eros gepet igenyelne. Negyedik alternativa a plazma pajzs, ahol a gep maga allit elo a hoallo orr reszben elhelyezett generatorral plazmat es ez az egyfajta elektrosztatikus pajzs vedi meg. Hatranya, hogy sokkal tobb energiat igenyel mint barmilyen mas megoldas es a gep orrat ami kilog a pajzsbol ugyanugy szigetelni kell.
Arról nem is beszélve, hogy az ûrbányászás során olyan itt a földön nagyon kevés mennyiségben található anyagokat is ki lehet bányászni.
Nem az égés hõt termel. Itt is. De ez itt elhanyagolható.
A légkörben a test két okból melegszik fel, a súrlódástól, illetve a test elõtt összenyomott és ezért felmelegedett levegõ fûti fel(ha gáz összenyomsz az felmelegszik, ebben az esetben több ezer fokosra). A parafa egyrészt hõszigetelõ, így csak a felszíne melegszik fel elõsször. Amikor a felszíne felmelegszik elkezd égni, a keletkezõ forró gázokkal csóvaként távozik a hõ nagy része is. A felület közelében lévõ felforrósodott levegõt szintén "lefújja" a keletkezõ gáz. Megfelelõ vastagságú parafa kibírja a földetérésig.
Amikor egy meteorit, vagy mesterséges tárgy lép be a légkörbe, ott vagy fém ami elég, de ebból nem keletkezik gáz, vagy nem éghetõ. Így aztán az egész fel tud izzani.
Nem vágod. Egyáltalán nem vágod. Pedig írsz te ide olyan regényeket, hogy Honoré de Balzac is megirigyelné.
Aranyom!
A világûrben megépítendõ cuccokról beszélek. Nem viszünk fel semmit, és nem hozunk le semmit. Mindent helyi anyagokból csinálunk, fent is, lent is. Eh, úgysem érted...
De komolyan: Az elõnye nem a földre lehozatal lenne, hanem az ûrbe "felnemvitel". Azt pedig kétlem hogy az ember sokáig kibírná hogy nem kezd odafent terjeszkedni. A bázis a holdon nem egy távoli scifi ötlet. Vannak tudományos kutatások amelyeket vagy csak odafönt lehet megvalósítani, vagy olcsóbb odafönt mint idelent: -Null vagy alacsonygravitációs kisérletek. -Ott van például a napszél meg a kozmikus sugárzás. Idelent egy csomó energiát felhasználnak arra hogy különbözõ sugárzásokat elõállítsanak ott meg csak úgy jön. "Csak" ki kell szûrni azt ami nem kell. (Persze az intenzitás korlátozott.)
A világon sok nemtudokmitkezdeniapénzemmelfelmennékazûrbe ember van és egyre több lesz. Elõbb utóbb elér egy kritikus határt.
Térjünk vissza a cikkhez: Ha te odafönt ilyen napelemrendszer akarsz megvalósítani nagyban akkor egy határon túl olcsóbb részben vagy egészben odafönt gyártani ezeket.
Ha csak a fémelõállítást visszük fel az is jó. Parafaborítással meg lehet akadályozni a légkörben elégést és veszteségeket, ahogy annak idején az oroszok csinálták. A földet(vizet)érésre pedig akár jegyeket lehetne árulni.
A világ legnagyobb üzlete lesz a bányászás és feldogozás az ûrben. Csak óvatosan kell megvalósítani: -ha túl korán kezded túl sok technológiát kell kifejlesztened -ha túl korán kezded akkor nem lesz megfelelõ kereslet -ha túl sokáig vársz megelõznek Csak egy cég kezdje el ezt ipari méretekben, egybõl megjelenik még vagy egy tucat. Hajrá kapitalizmus az ûrkutatás jövõje a tiéd!
Csak halkan hadd jegyezzem meg, hogy a "lõjük fel az ûrbe az energiaigényes ipart" ötletet nem gondoltátok végig. A fémkohászat évente 1 milliárd tonnánál több nyersanyagot használ fel, aztán a készterméket le is kell juttatni... A vas-bugák még csak lejönnek valahogy, némi veszteséggel, le-huppannak jó nagy döngéssel, de a mosógépek meg az autók nem élik túl a légkör tetején fellépõ hõmérsékletet, a kapszula pedig, amiben le lehetne õket hozni, súlyosabb mint maga a lehozandó gép, drágább is és az élettartama annak is korlátozott.
"Nem is kellene feltétlenül lehozni a felszínre az energiát, az energiaigényes ipart kellene feltelepíteni. "
Errõl van szó, kinyögted a lényeget! Be kell fejezni ez a sok gyerekes rakétázást! Legfeljebb az asztronautákat kell fellõni, pici kis takarékos ûrhajókban, de cuccot nem kell oda felcipelni, ha lehet.
Az energia baromi fontos, mert, ha az van, akkor lehet az ûrben lévõ anyagokat felhasználva gyártani.
Alapvetõen, mindent ott kell gyártani. Praktikusan a Holdon, de az aszteroida öv, a Mars stb. is sorra kell, hogy kerüljön.
Sokkal egyszerûbb felsugározni rádión egy tervrajzot, mint felcipelni oda a cuccot.
Az ûrben csak fókuszálni kellene a napsugárzást. Aztán a földön majd termelünk energiát belõle. Vagy maradva a lézereknél: A lézerrel lesugározni az energiát, de nem úgy hogy napelem->elektromosság->lézer, hanem a lézer közvetlen pumpálását megoldani napenergiával. Vagy: Nem is kellene feltétlenül lehozni a felszínre az energiát, az energiaigényes ipart kellene feltelepíteni. Ez nem látná el a földet kinemfogyó megújuló enregiával, de tehermentesítésnek jó. Meg elõbb utóbb ki akarunk menni az ûrbe, akkor inkább ott gyártsuk hozzá az alapanyagokat.
Bányásszuk le a hódat az égrül!
Jelenleg a napenergia felhasználásának a rossz, de javulú hatásfok mellett a legnagyobb hiányossága, hogy ma nem tudunk olyan akkumulátorokat építeni, ami képes lenen tárolni a nappal megszerzett energiát, és éjszaka abból élni. Ez a napelemnél hiányosság, a Holdbázisnál kikerülhetetlen technológia. Nem beszélve arról, hogy a Hold bázis esetében kell egyszerhasználatos szerkezeteket építeni, és sokkal inkább amortizálódik az extrém hõmérséklet, sugárzáskülönbség, ileltve ûrszemét, mikrometeoritok miatt mindaz a technológia, amit kint használunk, mint a pár napelemcella. A jelenlegi álláspontom az, hogy az elkövetkezõ 100 éven belül nem érdemes foglalkozni olyan holdbázissal, melynek célja a hatékonyabb energiabegyûjtés, és az ûrbe kilõtt és visszahozott akkumulátorokkal valósítanánk meg az energia szállítását. (Nem beszélve arról, hogy a kilövéshez és visszahozatalhoz is kell energia.)
Ez valószínûleg csak egy demonstrációs kisérlet, pontosabban annak is csak a szándéka. Valahol el kell kezdeni, bár a problémák ismertek és óriásiak. Csak címszavakban:
-- A fénybegyûjtõ mûhold feljuttatása geoszinkron pályára és ott tartása (fény-nyomás, napszél pályamódosító hatása) -- Az óriás napelem mûhold élettartama az ottani viszonyok között -- Az energia lejuttatása (ezzel több probléma is van, például a nyaláb széttartása miatti nagy területszükséglet a fogadóállomáson, továbbá biztonsági problémák) -- a lesugárzott energia visszaalakítása (itt is több probléma van, hatásfok, ill . a légkör elnyelõ hatása miatti sugárgyengülés.
Megjegyzem, hogy a fogadóállomást valahol egy 6000méter feletti hegyi területen kellene felépíteni, mert ott tizedakkora sincs a levegõ elnyelõ hatása, nincsenek madarak, városok, repülõgépek, hajók. Viszont akkor itt a földfelszínen kell nagy távolságra elvezetni az energiát.
Remélhetjük, hogy a problémákkal az indítványozók is tisztában vannak, csupán a sajtóban nem jött le. (az angol eredetiben sincs semmi konkrétum)
Én arra lennék kíváncsi, hogy ha kivesszük a "pénz" tényezõt, akkor melyik érné meg jobban.
Energia és nyersanyag igény szempontjából.
Nyilván hosszú távon.
És meddig lehetne fejleszteni az ehhez szükséges technológiát, mert ugye a mai legkorszerûbb (javítson ki aki tudja, hogy van jobb) lítium elemek sem univerzálisak abból a szempontól, hogy állásban van némi veszteségük, és az alapanyag elõfordulása is korlátozott.
De gondolom az is megoldható, hogy néha más hullámhosszt használva nem energiatermelésre, hanem fegyverként is használható legyen. Úgyhogy tuti az összes nem barátságos ország megtámadná az ensz-nél az ötletet, ha nagyobb mérétkben elkezdenék használni.
Az elnyelt energia nem egyenesen arányos az intenzitással (csak kis intenzitásnál). Kétszer akkora intenzitásnál az elnyelt energia a kétszeresnél kevesebb. Ezzel a veszteséget lehet csökkenteni. Ugyanazt a mennyiségû energiát ha keskenyebb hullámhossz tartományon küldöd át, az az adott tartományon nagyobb intenzitást jelent. A veszteség viszont nem arányosan nõ. Ha a tartományt kellõen leszûkíted (lézer), ezzel a vezteségek nagy részét elkerülöd. Így lehet (szerintem) hogy egy 10kW-os infralézer kevésbé süt mint egy 1kW-os hõsugárzó.
A légkör, meg a test nem minden hullámhosszon egyenlõen nyeli el az infravörös sugárzást. Megkeresték azt a sávot amin a legkissebb az abszorpció, így az nagyobb teljesítményen sem "süt".
Errõl a koncepcióról már régóta sokat lehetett hallani. Az egyetlen újdonság, amit ebben a cikkben írtak, hogy egy 10-20kW-os infralézer nem veszélyes. Ha ezt valaki meg tudná magyarázni nekem, na az érdekelne. Még abban is benne vagyok, hogy bontsák fel 20 darab 1kW-os lézernyalábra. Szerintem az is süt. Úgyhogy szerintem ez kizárt dolog, mert nem tudom.
Ennek az egésznek egyetlen elõnye lenne: a jelenleg lelassult ûrtechnikai fejlesztéseket kicsit megmozgatná.
Nekem se tûnik jó ötletnek, de azért nem kéne egybõl elvetni. Ki kell szépen próbálni, ahogy tervezik is, és utána levonni a tanulságokat.
Nem tartom jo otletnek amit kitalaltak. Egyreszt ha barmilyen sugarnak van energiatartalma, ami kinyerheto, akkor ha valami bekerul a forras es a cel kozze, akkor az kapja meg az energiat. Az teljesen mindegy, hogy megfo a mikrohullamtol vagy megsul az infratol. A masik gond az, hogy a legkor rengeteg energiat nyelne ebbol el es mar amugy is eleg meleg, nem kell meg az is, hogy a Fold meg nagyobb feluleten gyujtse az urbol a napenergiat, inkabb a kisugarzast kellene javitani (tehat az uveghazhatast csokkenteni). Ha mar mindenkeppen energiat akarunk eloallitani, akkor jo lenne csak abbol dolgozni ami amugy is a bolygot melegiti, pl. a szaharaban levo napenergiamennyiseggel. Femtukros stirling generatorokkal viszonylag olcson es jo hatasfokkal lehet aramot eloallitani es egy foldi tavvezeteknel azert joval kisebb a veszteseg, sot meg biztonsagosabb is. Egy muhold felloves arabol egesz nagy feluletet lehetne lefedni es egy nasa fele linearis stirling generator eloallitasa meg a fem tukorfelulettel egyutt is filleres dolog, arrol nem beszelve, hogy teljesen kornyezetbarat es az alapja egy jo 200 eves technologia.
OFF Ez még csak nem is az éhezésrõl szól, hanem az emberi primitivitás magasfokáról és arról, hogy Afrika tele van ostoba, buta és tudatlan négerrel. ON
Ez biztos, hogy nem tudja felvenni a versenyt a Földön az atomenergiával, akkor meg minek nagy mértékben beruházni bele? OK, hogy kell alternatíva, de nehogy már erre alapuljon a Földön az energiatermelés(méregdrágán) A holdbázisra meg szintén kevés lenne, maximum vésztartalék energiának lenne jó(ha az ottani reaktor leolvad/elfogy a fûtõanyag) Távolabbi küldetésekre pedig az atomreaktor(majd késõbb a fúziós erõmûves(ha le lehet miniaturizálni 1 ûrhajói méretre)meghajtás, vagy a Földön létrehozott nagy energiakoncentrációjú üzemanyagot[antianyag, ha gazdaságosan meg lehet valósítani az elõállítását]) kellene erõltetni.
Nekem nem azt jelenti ez a cikk, hogy a feketék hülyék. Nekem azt jelenti, ha nincs a világról 100%-os ismeretünk - márpedig ez elvi képtelenség - akkor a szélsõséges viselkedés megmutatja valahol kártékony mivoltát, de ezt csak egy magasabb szinten lévõ közösség ismerheti fel. Azért érezzük, hpgy "Úristen!", mert mi "tudjuk", hogy az emberi áldozattal nem lehet fejlõdni. De mint ahogy õk sem, mi sem érezzük a saját szélsõséges lépéseink õrültségeit. Sosem szabad valamibe belebuzulni ész nélkül! És ez mindenre igaz, nem a politika miatt mondtam. A vallási elbetegesedés, a feltétlen Danikenhívés, a túlzott preciziás a munkában (depressziót okozhat), akinek van ideje, folytatatja a felsorolást.
Hát én úgy vélem ez az erõmû nem tudná felvenni a versenyt semmilyen földfelszíni erõmûvel sem.
Már régóta kísérleteznek vezeték-nélküli energiatovábbítással. Ha kihagyjuk Tesla kísérleteit, mert nem dokumentálta azokat, a legjobb hatásfok sem érte el a 90%-ot. Rövid, 1-2 km-es távon. Itt meg geostacionárius pályáról lenne szó.
Ami a madarakat illeti, ennél a kísérletnél még nem hiszem, hogy különösebb bajuk lenne, de az ipari változat halálbiztosan megsütné a belsejüket, akár egy mikrohullámú sütõ.
A másik, a pályára helyezés. A Földrõl fellõni ezt az erõmûvet, annyiba kerülne, hogy annál sokkal gazdaságosabb lenne, ha a Holdon gyártanák le az egészet, és onnan hoznák ide, a Föld körüli pályára.
Az ûrlift elõfutára lehetne a vezetékes megoldás. Mármint ha megoldható.
Informatika és tudomány
