Valaki megmondaná miért nem látta a szervízvonatott a nyílt pályán a a személyvonat ami a múltkor németországban belement ?
Nem tudom fölfogni hogy került arra a vágányra a vonat úgy hogy a személyvonat nem érzékelte.
Olyan helyen akarják használni ahol nincs. "A rendszert elsõsorban olyan vonalakra terveztük, ahol jelenleg nincsenek biztosítóberendezések, ilyenek például az ipari szárnyvonalak, az építési és tolatási területek" Tehát alapvetõen nem nyílt pályáról van szó.
sõt, ha mínuszegy vonat megy rajta, akkor mégannyira sincs ütközés!
0-ra akkor csökkenhet, ha csak 1 vonat van a sinen...
Tökéletes biztonság nincs, és sohasem lesz. A mai biztosítóberendezések is úgy vannak felépítve, hogy mindenáron megakadályozzák a baleseteket, mégis vannak. Van ahol rendszeresen. Például Szajolon úgy húszévente szokott lenni egy-egy nagy csinn-bumm.
De ettõl függetlenül, ez a rendszer sem tud mit kezdeni a véletlenül a vonat elé csámborgókkal. Elég, ha a német üdülõbuszos esetet felidézni, a siófoki átjáróban. És akkor még ott vannak az öngyilkosok is. Beszéltem olyan mozdonyvezetõvel, aki tíz év alatt összesen tizennyolc embert ütött el. Kit balesetben, mások meg elé ugrottak, vagy volt olyan is, aki megállt a sínpár közepén, és széttárt karral várta a mozdonyt.
És egy szerelvény fékútja sokkal nagyobb mint egy autóé. Míg egy modern autó fékezéskor elérheti az akár 15 méter/szekundumnégyzet értéket is, addig egy vonaté ez úgy max 1,5-3 méteres szokott lenni. Úgyhogy a legtöbb mozdonyvezetõ, ha baj van berántja az összes féket, és ha nagy az ellenfél, rohan hátra a motortérbe, vagy tovább. Még így sem biztos, hogy túléli.
hát nem hinném hogy így mennek... 2 km-enként szokott lenni egy fõjelzõ, vágányonként, sõt még talán ki lehet tolni a követést még elõjelzõig, az akkor km-enként 1 vonat. Ha ez nem elég ott sürgõsen bõvíteni kell a vonalat. Tulajdonképpen ha így beengednék a vonatokat egy jelzõblokkba, akkor le is szerelhetnék azokat mert semmi értelmük.
"Hát pedig a jelzõknek nem kéne olyan jelzõblokkba új vonatot engedni amiben már van egy... Így nem tudnának sehol sem egymásba szállni."
Ez volt anno a kisfoldalatti vezerlesi elve, ami az elso ilyen rendszer volt a vilagon es azota is uzemel. A gond az, hogy igy csak blokkonkent kovethetik egymast a vonatok. Manapsag a hatekonysag novelese erdekeben mozgo blokkok vannak, tehat az elvi fektavon kovetik egymast a vonatok, mint az autok az utcan. Ez jobb palya kihasznalast tesz lehetove, de sajnos ha a fektavot rosszul becsuli meg a szamitogep vagy baleset miatt az elol meno vonat hirtelen megall (pl. kisiklik), akkor egymasba mennek. A szemboli utkozesekrol nem ez tehet, azok a biztositorendszer hibajabol szoktak bekovetkezni.
A fenti otlettel es altalaban az ilyen intelligens kommunikacios rendszerekkel az a gond, hogy a menetrend miatt nyugaton neha olyan kozel kell menniuk a vonatoknak, hogy mar a biztonsagos fektavnal kisebb tavolsag van koztuk. Amig ezen nem valtoztatnak, addig nem lesz jo megoldas, bar a radios kommunikacios rendszert (a vonat helyet es hosszat) fel lehet hasznalni a helyes aktualis fektav kiszamitasara, de annyi bizonytalan parameter van (pl. a sinek tapadasa), hogy ez eleg bizonytalan es megbizhatatlan eredmenyre vezetne csak.
Hát pedig a jelzõknek nem kéne olyan jelzõblokkba új vonatot engedni amiben már van egy... Így nem tudnának sehol sem egymásba szállni.
eddig is voltak jelzörendszerek hogy melyik szakaszon van a vonat de miután teljesen nyilt szakaszon és képesek egymásba szállni igy ezsem lenne jó megoldás
Informatika és tudomány
