Igen, ebben lehet valami. Az elektromágneses kölcsönhatást is a foton közvetíti, de ezt csak úgy tudja megtenni, hogy saját energiájából veszít. Valamit valamiért.
Persze ez már nem sima részecskefizika, bár, ha átlósan vakarom a fejem, akkor beszélhetek energiakvantumokról. Na, mindegy, a Higgs-bozon amúgy sem része a standard modellnek.
"De hogy a nehézsúlyú, 112 GeV-os Higgs-bozon hogyan tud tömeget adni a pihesúlyú W- és Z-bozonnak - na ez már meghaladja az én részecskefizikai tudásom."
Ez csak egy tipp: A 112 GeV-os tömeg a szabad Higgs-bozon tömege. Amikor tömeget ad egy másik részecskének, kölcsönhatásba lép vele és így már a közös tömegük akár csökkenhet is. Egy szabad proton és neutron össztömege is nagyobb mint a deutérium mag tömege. A nagy tömegû Higgs-bozon kölcsönhatásba lép a tömeg nélküli anyaggal és az eredmény a Higgs-bozon tömegénél kissebb tömegû anyag. ?
igen, de ha nem tud vaktában gépelni, vagy nem volt még magyar billentyûzete, egy ilyen hosszú szöveget nem hiszem, hogy volt kedve végigpötyögni próbálkozásokkal csak a te kedvedért.
Ékezetes betûk használatához nem magyar billentyûzet kell, hanem ékezetes (kelet európai) betûkészlet, amit pedig a magyar win. op. rendszerek garantáltan tartalmaznak, de megkockáztatom, hogy a nem magyar nyelvûek is. (Ez utóbbiban azért nem vagyok biztos.) Win XP-nél például ez a nyelvi eszköztárból érhetõ el.
Hagy irkáljon a nép, mikor elérjük a 7TeV-ot akkor úgyis megnyílik az a fránya portáls és az én térelméletem szerint csokipuding fog belõle kiömleni és mind megfulladunk. (Legalább ez eredeti ötlet a világvégére és legalább annyi valóságalapja van mint a többinek. ) Ki kell élvezni addig az életet.
Mármint HA létezik és HA megtalálják és HA igazolni is tudják hogy amit találtak az tényleg az.Mert ez a Higgs bozon bújkál elõlünk vagy éppen ott van az orrunk elõtt csak nem látunk a szemünktõl,de az is lehet hogy valami teljesen mást találnak minat amit keresnek,mert ilyen is elõfordult már...
Ha valamit nem tudunk, kedves gyermekeim, akkor olvassunk!
Fürge és szorgos ujjak ezt gépelték be a magyar wikibe: "A Higgs-bozon maga is rendelkezik tömeggel. A LEP gyorsító eredményei alapján jelenleg 95%-os biztonsággal állítható, hogy a Higgs, ha létezik, akkor nem kisebb 117 GeV-nál. Az õt leíró elmélet ellentmondásossá válik 251 GeV tömeg fölött.
Ha a tömege 117 és 181 GeV között van, akkor a Standard modell egészen majdnem a Planck-skáláig érvényes marad, és nem lesz "új részecskefizika" a Planck-modell skálája fölött. Közvetett, részben asztrofizikai bizonyítékok alapján inkább azt várják, hogy lesz.
Részecskegyorsítókkal megvizsgálták a 117 GeV-ig terjedõ energiatartományt, és van néhány olyan esemény, amely úgy is értelmezhetõ, hogy akár Higgs-bozonból is származhat, de ez nem egyértelmû. Azt várják a fizikusok, hogy a nagy hadronütköztetõ-gyûrû, az LHC, amely 2008 szeptember 10-én kezdte meg a mûködését a CERN-ben, képes lesz felfedezni a Higgs-bozont.
Mivel a Higgs-tér skalártér, a Higgs-bozon spinje nulla."
Naszóval!
A Higgs-bozon tömege valszeg 181 és 251 GeV között van. Namármost, hogy az LHC pár TeV-os energiája elegendõ lesz-e a kimutatására, az még a jövõ zenéje. http://en.wikipedia.org/wiki/File:Elementary_particle_interactions.svg
Igazad van. A cikk butaságokat ír. "úgynevezett W elsõdleges és Z elsõdleges bozonokat várják - ezek a gyenge kölcsönhatásokért felelõs W és Z bozonok nehezebb változatai."
Kétféle W-bozon van, a W+ (+1 elektromos töltésû) és a W-. Z bozon csak egyféle van, a Z0. Ezeknek a bozonoknak kicsi a tömege, 80.4, illetve 91.2 GeV. Már fel lettek fedezve.
Az LHC a nehezebb bozonok felfedezésére van kihegyezve. Tehát nem nehezebb W és Z-bozonokat, hanem simán nehezebb bozonokat keresnek, mint, amilyen a Higgs-bozon is. Nehezebb bozon felfedezéséhez nagyobb energia kell, ez egyértelmû.
Ami viszont megkavart engem is - de nagyon! - az, hogy a Higgs-bozon tömege nagyobb, mint 112 GeV, és állítólag ez ad minden elemi részecskének tömeget.
De hogy a nehézsúlyú, 112 GeV-os Higgs-bozon hogyan tud tömeget adni a pihesúlyú W- és Z-bozonnak - na ez már meghaladja az én részecskefizikai tudásom. Passz!
Még mindig nem értem, ott írja, hogy a W és a Z bozonokat már felfedezték, aztán azt írja, hogy a W és Z bozonok felfedezése új ismeretekkel szolgálNA (tehát mintha még nem lenne felfedezve). Többféle Z és W bozon van? :-|
De ha egy teljesen reménytelen eset (magyarán: buta) vagy, esetleg nézz/hallgass bele ebbe:
Ha nem érted, hogy mire gondolok:
Még annyi érdekesség, hogy az éternek tulajdonítottak valamicske közegellenállást, amely miatt a benne mozgó égitestek éteri zenét, a szférák zenéjét produkálták. Ma is éterinek nevezzük a fennkölt, könnyed, légies, harmonikus zenét.
Még annyi érdekesség, hogy azért éternek nevezték el, mert ez mégiscsak olyan közeg lett volna aminek nagyon kicsi a "légellenállása", hiszen az égitestek a méréseik alapján nem lassultak le.
A cikk tényleg jó, de bevallom én mindig a színes rajzokat imádom a legjobban. Amit viszont õszintén sajnálok, hogy kiszedték a kedvenceim, a lépõköveket. Pedig olyan aranyosak voltak.
Igen. Ugyanúgy, ahogy a víz hullámokat vet, és a hang a levegõben terjed, teljesen logikusan feltételezték, hogy amennyiben a fény is hullám (márpedig annak bizonyult, eltekintve Newton régi kukacoskodásától, hisz hullámfüggvényekkel írták le), akkor lennie kell egy közegnek, amelyben a fény, általánosabban az elektromágneses hullámok terjedni tudnak. Ezt a közeget nevezték el éternek. Az éter a teljes teret - amely abszolút - kitöltötte volna. Ez így elméletben nagyon jól hangzott, de aztán jöttek azok a kellemetlen megfigyelések és kísérletek.
az lesz a nagy szám, ha elõször a terroristák kezébe kerül!
Az éter definíció szerint egy olyan feltételezett közeg, amelyben a fény mindig azonos sebességgel halad. Az ilyen éter létét kisérlettel cáfolták.
Régen azért feltételezték az éter létét, hogy az elektrodinamika és a klasszikus mechanika összeegyeztethetõ legyen. A jelenlegi világképünkben viszont ilyen ellentét nincs.
Egyébként imádom, amikor valaki úm. "dióhéjban" bemutat valamit. Csak ne legyen túl nagy az a dió (pl. kókusz). Azt mindenesetre sejtem, hogy a fejemen akarja feltörni. :-D
Jut eszembe, kedves doktoranduszok, a wikiben ezt én mertem befirkantani: "1993-ban a brit tudományügyi miniszter, William Waldegrave, arra kérte az elméleti fizikusokat, hogy legfeljebb egy oldalon magyarázzák már el, hogy „Mi az a Higgs-bozon, és miért kell megtalálni?” Íme az eredmény (angolul)." Szóval, ha tudni akarod, hogy mi a túró az a Higgs-bozon, olvasgass engem.
link amit tudok a reszecskefizikarol az kb ennyi mint ami itt le van irva a ppt-kben , egy ilyen eloadason voltam es ajanlom mindenkinek
tovabbra is kerdesem hogy miert nem a higgs bozonok az eterelmelet kozvetito reszecskei, miert is vetettek el pontosan az eterelmeletet?
Há'pedig, én erre válaszolgattam már réges-régen. Csak meg kell nézned a témába vágó hírek kommentjeit, és olyan okos leszel, mint egy kõ.
Íme kis fizikusok: http://hu.wikipedia.org/wiki/Higgs-bozon Tessék
Off Egybõl gondoltam hogy majd jön a flém :D On
2011-re tervezik megkezdeni a kutatásokat. Lehet ezért lesz 2012-ben világvége? A maják is tudták hogy nem szabad babrálni a Higgs-bozonokkal és ezért csinálták a naptárukat. Csak lekopott a "Hozzánenyúlj!" felirat a naptár-kõrõl.
Ez a fizika nekem már magas. Mi az a bozon? Én még ott tartok hogy az anyag áll molekulákból, a molekula atomokból. Az atomok proton-elektron-neutron-okból. Azok álnak Kvark-okból, és ennyi. Ez a bozon a következõ szint?
OFF Egybol gondoltam hogy toled pedig valaszt nem fogok kapni
Háát, egybõl gondoltam is, hogy nem vagytok fizikusok. :-D
En sem vagyok fizikus, en ugy tudom hogy a Higgs bozon felelos a tomegert mert a teret Higgs bozonok toltik ki es ha az anyag elmozdul a terben akkor az anyag beleutkozik a Higgs bozonokba es ez az egyfajta kozegellenallas miatt van tehetetlensege a targyaknak . Ha valamit rosszul tudok akkor javitsatok ki ha pedig nem akkor valaki mondja meg hogy miert vetettek el az eter elmeltetet , mert ha jol ertem akkor az univerzumban mindenhol kell lennie Higgs bozonnak es akkor ez lehetne az az anyag amirol az eter elmeletben a kolcsonhatasokat tovabbitana .
(nincs magyar billentyuzetem, bocs)
Biztos stepping stone volt az eredetiben és kapkodva fordítottak.^^
:( Mégsincs semmi értelme, a szuperfolyadékokkal nem lehet kezetmosni ha nincs viszkozitásuk, nem?
Ilyenekre pazarolni a pénzt mikor Afrikában meg éhe... fociVB-t tartanak.
Amúgy nem is lehet rossz a Higgs-bozon, de ha már megvan akkor miket fognak utána keresni?:C Elvileg "117 és 181 GeV között van" úgyhogy amire valóban képes az LHC annak ez csak bemelegítés. :D
Informatika és tudomány
)
Tessék 