A cikk vége nem egészen igaz, a neutrínók valóban kis hatáskeresztmetszettel rendelkeznek, viszont kegyetlenül sok van belõlük, és az anyaggal való kölcsönhatásuk is egy tisztázott terület. Kölcsönhatnak elektronokkal a gyenge-kölcsönhatás révén (ezt mérik a Super-Kamiokande-ben), de a hadronokkal is, béta+ bomlást indukál. Ez csökkenti a felezési idõt. Ami érdekes, hogy a Mn-54-nél növekedést tapasztaltak. Kérdés, hogy a napkitörést a magban a nukleáris teljesítmény növekedése vagy csökkenése váltotta-e ki? Mindenesetre a Földön való áthatolás nem idegen a neutrínóktól, én itt nem látok problémát. :) Össze kell vetni ezeket a neutrínódetektorok jeleivel, szerintem a kérdés hamar eldöntésre kerül.
Hmmm. Elrontottam, a neutrínó negatív béta-bomlást indukál. Ez viszont magyarázhatja a Mn-54-et is.
különös megfigyelés, de nekem egy picit gyanús. Szerintem várjunk, amíg a többi labor megerõsíti vagy cáfolja. Bennem a következõ kérdések vetödtek fel (most TÉTELEZZÜK FEL, hogy más laborok is találnak valamit):
1.) A különbözõ radioaktív minták elõállítása során történõ szennyezõdést biznyítottan ki kell küszöbölni. Bár ha a 33 napos periódus mûködik és nemcsak egyszeri csökkenésrõl vagy növekedésrõl van szó, akkor a szennyezõdést kizárhatjuk.
2.) A neutrinók kölcsönhatása az anyaggal szélsõségesen gyenge (mértékû)! Pl. a többszáz tonna széntetrakloridot tartalmazó neutrinódetektorban évente csak néhány argon atom keletkezett, emlékezetm szerint. A legtöbb atommagra hasonló gyakoriságú kölcsönhatás várható, ami -- szerinetm -- GM csöves méréstechnikával (Noé is ilyet vitt fel a bárkára:-)) kimutathatatlan!
3.) HA tényleg neutrinók okozzák a jelenséget (amennyiben az tényleg létezik!), akkor a különbözõ radioaktív izotópokra jelentõses eltérõ mértékû hatást kell hogy gyakoroljon. Sõt, az alfa-bomló izotópokra vagy a gerjesztett gamma bomlókra (Tc-99m, Ag-110m, stb) egyáltalán nem kellene hatnia, azok ugyanis nem gyenge kölcsönhatás által bomlanak.
4.) Megjelent-e más effektus? Például ahol csak nafgyon kicsi energia hiányzik ahhoz, hogy egy mag radioaktív bomlásra képes legyen ott egyszercsak azzá válik egy anyag?
5.) Érdekes a jövõbeli kihatása a megfigyelésnek, amennyiben az effektus tényleg létezik (és nem jut pl. a hidegfúzió sorsára) Ha egy radioaktív mintát a Naphoz közelebb viszünk vagy távolabb, akkor az effektus hogyan változik? Ez persze kisérletileg igen nehezen lesz megcsinálható, ui. több hónapon át iszonyúan stabil és kellõ pontosságú radioaktivitás mérõ mûszer tudtommal nincs. Segítene, ha találnának olyan izotópot, ami nem mutatja az effektust, és akkor ahhoz lehetne viszonyítani a vizsgálandó mintát.
6.) A legizgalmasabb kérdést hagytam a végére: mi lesz, ha az effektus létezik, de NEM neutrinók okozzák?
Még egy kérdés, csak lefelejtettem:
7.) Az ember által elõállítható legerõsebb neutrinóforrások (gyorsító, impulzusreaktor) közelében van-e effektus?
esetleg az ido fogalma, es mertekegysege nem tisztazott meg elegge? nem lehet, hogy, mivel a Nap, es a hozza valo viszonyunk hatarozza meg magat az "ido"-t, ezert ilyenkor nem a felezesi ido valtozik, hanem minden? lehet, ha hosszabb tavon vizsgalnak a szokonapokat, rajonnenek arra, hogy ez a ket dolog nagyjabol kiegesziti egymast? a 33 pedig nagyon erdekes.
Neutrínók simán okozhatják ezt. Fermionokról van szó, és mint tudjuk két fermion nem kerülhet azonos kvantumállapotba. Ha megnõ a neutrínófluxus, akkor a betöltött állapotok száma is megnõ, az atommagok környezetében is, így úgymond "kikapcsolódik" (helyesebben gyengül) a kölcsönhatás. Hasonló a dolog az atommagok T=0 hõmérsékletû Fermi-gáz modelljéhez, ahol ezt a valójában igen erõsen kötött állapotot független részecskékkel modellezik. Itt ez azért jogos feltevés, mert egy T=0 hõmérsékletû közegben minden állapot betöltött (egy bizonyos energiaszintig), és így a kölcsönhatás nem tudja más állapotba juttatni a magot. Itt ugyanez történik, pl. a Mn-54 elektronbefogó, ami szintén neutrínó kibocsátással jár. Kicsit sánta kép, de ha úgymond abban a pillanatban, amikor a bomlás bekövetkezne neutrínó lesz található a kibocsátandó állapotban, akkor a bomlás nem jön létre. A Si-32 is béta bomló, bár a Ra-226 az alfa, ennek lehet más oka lesz. Az alfát szerintem nem befolyásolja, mert akkor az ûrszondák RTG-eiben bizonyosan mérhetõ teljesítményfluktuációkat kellett volna mérni. Fizikában amúgy az alapfelfogás - nagyon helyesen -, hogy addig nem vezetünk be új részecskét, amíg az feltétlenül indokolttá nem válik. A cikkbõl leszûrhetõ információk alapján ez nagyon neutrínó-gyanús.
Lassan minden fizikai állandóról kiderül, hogy csak bizonyos körülmérek között állandóak. A legtöbb alaptézis meg fog dõlni, mert mind ezekre az állandókra épít.
Semmi sem állandó, minden változik. ;)
Egyáltalán nem biztos, hogy az okozza a hatást amit neutrínónak neveznek az emberek. A nap kibocsát olyan anyagot is, amirõl a fizikusok nem tudnak. Ezeknek egy nagy része nemcsak a Földön képes áthatolni.
Ami volt és ami lesz az nem létezõ. Ami nem létezik az csak illúzió. Az idõ illúzió.
A "bomlási ütem" egyébként is egy statisztikán alapul. Nem segít a "bomlási ütem" ismerete akkor, ha egy adott részecske bomlását szeretnéd megfigyelni. Sõt mi több, maga a megfigyelés konkrétan befolyásolja a bomlását. Kis méretekben befolyásolható -> nem állandó. (Nagy méretekben is befolyásolható, csak mi még nem tudjuk hogyan)
A C14 bomlásán alapuló kormeghatározás eddig sem volt abszolút pontos. Ez az (a jelen cikkbeli) effektus annyira kicsiny, hogy nem befolyásolja észrevehetõen az eddig meghatározott korokat.
A radioaktiv bomlas eseten eddig is ismert volt, hogy kulso energia bevitelevel bomlasra lehet kesztetni az erre alkalmas anyagokat. Ezen az elven mukodnek a fisszios rendszerek. Az, hogy a termeszetes bomlas miert kovetkezik be nem ismert pontosan de valoszinusitheto, hogy valamilyen kulso energia hatasara. Ezzel teljesen osszeillik a fenti cikkben leirt otlet.
Gyakorlati haszna nem sok van, mert lancreakcio nelkul tobb energia kell a hasadas fenntartasahoz, mint amennyit nyerunk belole. Viszont radioaktiv anyagok gyorsitott lebontasahoz jo lehetne, csak sajnos a neutrinok hatasfoka nagyon alacsony. (persze lehet, hogy szerencsere)
Attól még hogy statisztikai úton mérjük, valamint hogy egy statisztikai jelenséget ír le, a bomlási állandó egy egzakt szám, és a bomlási modell alapján fizikai álladó. Persze a bomlási modell egy nagyon leegyszerûsített kép. Én személy szerint soha sem hittem, hogy ezek állandók, pontosan az indukált bomlások miatt. Csak nagyon nehéz befolyásolni, mert az atommag kicsi, nekünk pedig általában minimum atom méretû terekkel van dolgunk, amik a magban nagyon kis hatást fejtenek ki. De pl. ki lehet számolni, hogy az elektronok megtalálási valószínûsége az atommagban mekkora (nem 0!), így pl. a magok elektrosztatikus energiáját, bár nagyon kis mértékben, de csökkentik, ezáltal valamelyest stabilizálva a magot. Így egy ion és egy atom bomlási állandója elvileg sem lehet azonos. Az hogy eddig nem tudtak mérni 10 tizedesjegyig, csak 9-ig, és most vették észre, szerintem nem jelenti azt, hogy a könyveket át kell írni. Ha az derülne ki, hogy a bomlások jelentõs része a Napból jövõ neutrínófluxus miatt jön létre, az persze más eset. A bomlási állandókat nyilván csak itt a Földön tudjuk mérni, azt tudtuk mondani, hogy a Földön állandó. Itt pedig a neutrínófluxus nagyon egyenletes. A Naptól nagy távolságra mérve lenne érdekes ez a mérés. Ha ez igaz lenne, és az általunk béta-bomlónak nevezett anyagokról kiderülne, hogy bomlásuk nagy részért a neutrínók felelõsek (én magam egyenlõre ebben nem hiszek), azt jelentheti hogy belõlük lehet igazán jó neutrínó-detektort építeni.
Szégyellem magam, de nem tudtam, hogy a Nap forog a saját tengelye körül, ráadásul 28 napos ciklusban, mint a Hold.
Ami a spontán maghasadást illeti, az egyértelmû, hogy ehhez energia kell, és nem az atommag rothadása okozza, mint egy túlérett almánál.
halgatyó, "A C14 bomlásán alapuló kormeghatározás eddig sem volt abszolút pontos. Ez az (a jelen cikkbeli) effektus annyira kicsiny, hogy nem befolyásolja észrevehetõen az eddig meghatározott korokat."
De egyébként a hõ, azaz a fény szintén változtat a C14 bomlásán. Tehát ha a két eredetileg azonos minta közül ha az egyiket napsütésnek teszünk ki, akkor azon más eredményt ad a kormeghatározás, mint a védett másik mintán. (Bétaszintilláció)
Csak megjegyeztem mint érdekességet, a cikk szempontjából nincs jelentõsége.
Annak milyen jelentõsége lehet hogy másfél nappal a kitörés elõtt észlelnek egy ilyen változást? Talán nem a Nap a jelenség forrása, viszont ugyanúgy hat a csillagot alkotó anyagra mint itt a Földön megfigyelt mintákra, és beindítja a kitöréshez vezetõ folyamatokat, amelyek aztán némi idõ elteltével egy flare-ben manifesztálódnak.
A téli-nyári eredmények közti ingadozás mindkét féltekén igazolódott? Ezzel elég könnyen bizonyítható vagy kizárható lenne az évszakok idõjárási körülményeinek befolyása.
Az lenne baromi érdekes ha kiderülne hogy semmi köze az évszakokhoz, akkor ez az "éter" létezését vetíthetné elõre, amiben a mozgás váltja ki az anyag bomlását, a Nap körüli keringés során a hozzá viszonyított relatív sebességünk miatt egy kitüntetett ponthoz képest hol gyorsabban, hol lassabban mozgunk (legyen a viszonyítási pont a galaxis magjában ülõ fekete lyuk, mondjuk, vagy a big bang "helyszíne" - tényleg, errõl gõzöm sincs, van valami elképzelés, rá tud bökni valaki az égbolton egy pontra, hogy ebben az irányban történt?)
Persze ennek ellentmondana a másik, 33 napos ciklus, viszont ez szintén furcsa nekem laikusnak - van egy kiválasztott "oldala" a Napnak ami erõsebb sugárforrásként mûködik? Annak milyen jelentõsége lehet hogy másfél nappal a kitörés elõtt észlelnek egy ilyen változást? Talán nem a Nap a jelenség forrása, viszont ugyanúgy hat a csillagot alkotó anyagra mint itt a Földön megfigyelt mintákra, és beindítja a kitöréshez vezetõ folyamatokat, amelyek aztán némi idõ elteltével egy flare-ben manifesztálódnak.
A téli-nyári eredmények közti ingadozás mindkét féltekén igazolódott? Ezzel elég könnyen bizonyítható vagy kizárható lenne az évszakok idõjárási körülményeinek befolyása.
Az lenne baromi érdekes ha kiderülne hogy semmi köze az évszakokhoz, akkor ez az "éter" létezését vetíthetné elõre, amiben a mozgás váltja ki az anyag bomlását, a Nap körüli keringés során a hozzá viszonyított relatív sebességünk miatt egy kitüntetett ponthoz képest hol gyorsabban, hol lassabban mozgunk (legyen a viszonyítási pont a galaxis magjában ülõ fekete lyuk, mondjuk, vagy a big bang "helyszíne" - tényleg, errõl gõzöm sincs, van valami elképzelés, rá tud bökni valaki az égbolton egy pontra, hogy ebben az irányban történt?)
Persze ennek ellentmondana a másik, 33 napos ciklus, viszont ez szintén furcsa nekem laikusnak - van egy kiválasztott "oldala" a Napnak ami erõsebb neutrínóforrásként mûködik, mint a másik? He?
Nekem ez így sehogyse áll össze. Jó, tudom, a világ asztrofizikusainak sem, de agyalni attól még lehet rajta :)
uh, bocs, bloghus beidegzõdés hogy kopizok mindent küldés elõtt :D
A jelenseg megfigyelesekor arra jottek ra, hogy ha van egy napkitores, akkor ott intenzivebb a napban a fuzios tevekenyseg es ez fugghet ossze a bomlassal. Ez nem egy fix pontot jelent, hanem hol itt-hol ott jelenik meg. Arrol lehet szo, letrejohet egy intenzivebb jelenseg (kis robbanas) a nap belsejeben, aminek a lokeshullama okozza a kitorest. Viszont mivel a belso retegek gyorsabban forognak mint a kulso resz, ezert ez a pont, egyfajta vilagitotoronykent hamarabb vilagit ra a Foldre, mig a fizikai lokeshullam lemaradva valamivel kesobb a lassubb felso retegen jelenik meg, de ott ahol az also reteg volt a 'robbanas' pillanataban es nem ott ahova addira kerult. Tehat a neutrinosugarzas forrasa nem a felso reteg, hanem a kozepso, surubb resz, ahol a napkitorest is okozo folyamat vegbe megy. Elvileg ez a sugarzas okozhatja a gyorsabb bomlast, ami nem bizonyitott.
Nah ez elegge erdekes tema!
Ujra egy Nobel dijas nyertese lesz ennek a dolognak a megoldoja /mivel kitagulnak a fizikai ismereteink, igy novekszik a mernokok operacios lehetosegeinek szama, melynek kovetkezteben javulhatnak technikak, technologiak/!
Sikerült összehordanom pár sületlenséget, de ha valamihez ért az ember, azt kénytelen magasfokon mûvelni :) Azt a másfél napos idõeltolódást nyilván a Földön megfigyelt hatásokat okozó akármilyen részecskék fénysebessége és a flare anyaglöketének ennél jóval lassabb tempója közti különbség okozza.. mea culpa :)
De attól még áll a másik kérdésem, remélem valaki megnyugtat hogy ez is nettó baromság: van a Napnak "eleje és hátulja? Az egyik oldal erõsebb neutrínóforrás mint a másik? Egy ilyen kaotikus rendszerben szokatlan a sok év (a minta mekkora idõtáv?) mérései alapján a konstans 33 napos ismétlõdés. Persze van a 11 éves napciklus mint ellenpélda, de az globálisan jelentkezik, véletlenszerû napfoltokkal, ahogy épp kiadja, nem pedig csak az egyik oldalon..
A C14 bomlását a hétköznapokban elõforduló hõmérséklet (néhány ezer fokig) és fény NEM befolyásolja. Sõt, a minta C14/C12 arányát sem.
A C14 kormeghatározás pontatlansága abból (is) ered, hogy a C14 keletkezési üteme az évszázadok során ingadozott. Az ingadozás fõ oka (amennyire én tudom), hogy a C14 a levegõ nitrogénjábõl keletkezik egy nagyenergiájú proton hatására (p,n) reakcióval. A nagyenergiájú protonok a Naprendszeren kívülrõl jövõ kozmikus sugárzás részecskéi. A naptevékenység erõsödésekor a kozmikus sugárzás gyengül, emiatt a C14 keletkezési rátája is csökken.
Természetesen a kormeghatározás pontosságát méréstechnikai oko is rontják, ugyanis a C14/C12 arány INDULÓ értéke (t=0 idõpillanatban) nagyon alacsony (1:10^12 nagyságrendû). Ahogy a felezési idõk telnek egymás után, kb. 10 felezési idõ után már radioaktivitás méréssel nem mérhetõ, ez kb. 50 ezer évet jelent. Tömegspektrometriával még két felezési idõnyire ki lehet terjeszteni a mérést, aztán kész. (Megjegyzés: a fenti adatok, amit én tanultam annakidején, elképzelhetõ, hogy azóta javult a technika, ezért ha valakinek más adata van, ami újabb, azt is el lehet hinni.)
Hát én pletykaszinten hallottam már ilyet, hogy régészeknél bevett szokás, ha találnak valamit, minél több intézethez elküldik kormeghatározásra, és aztán azt az eredményt publikálják, amelyik a kutatásukhoz kedvezõ. Ez alapján ez a fajta kormeghatározás nem tûnik túl egzaktnak. Persze cáfoljatok meg:)
Nem nagyon illik ide a kérdés, de rég óta foglalkoztat, hogy az elhasznált atom-fûtõelemeket miért nem lehet beledobni mûködõ vulkánba v. kilõni a napba?
Nap az túl költséges, de jövõre nézve lehet még megoldás. Vulkánt nem tudom, de talán azért, mert ha utána kitör, szépen beteríti vele a vidéket:)
s0nik, én értem a gondolatmeneted, és látom, hogy hol hibádzik szerinted a történet. Szóval a fent írtak szerint a Nap magjának 33 napos a forgási periódusa, ebbõl következik a jelenség 33 napos periódusa is. Ez viszont azt feltételezi, hogy a Nap magjában egy azzal együtt forgó fixnek tekinthetõ irányított neutrínó forrásnak kel lennie, ami mint egy világítótorony 33 naponta ránk villant. Ugyanakkor egy napkitörés is, mint magból induló neutrínóforrás ránk villanthat, de mivel ez véletlenszerû így ez a 33 napos periódust mutató statisztikákon rontania kell. Amennyiben pedig a Napban nincs ilyen fixen forgó irányított neutrínó forrás, úgy 33 napos periódusnak csak egy (vagy több) külsõ ráhatás lehet az oka, ami vagy 33 napos periódusú, vagy ez a forrás fix irányú és intenzitású a Naphoz képest, így a Napban kell lennie valamilyen egyéb állandó egyenetlenségnek, mely amikor a külsõ forrás irányába fordul neutrínó forrássá válik. Attól, hogy valami 33 nap alatt fordul meg önmaga körül, amennyiben teljesen homogén, de legalábbis nem állandó, kitüntetett minta szerint, hanem kaotikusan heterogén, még nem lenne szabad 33 naponta ismétlõdõ jelenséget produkálnia. A kérdés engem is érdekel, hiszen ez egyszerû logikai felvetés, nem fizikai. Kinek mi az ötlete?
Asszem a 2012. c. filmben is valami ilyen rendellenességet találtak, ami a Föld belsejének melegedését, extra szeizmikus tevékenységet, szal totális katasztrófát okozott.
Szal minmeghalunk!!!!!!
Nem olyan bonyolult a 33 napos ciklus. Ha veszunk egy foldgombot, veletlenszeruen beleszurunk egy gombostut, majd fix sebesseggel megforgatjuk, akkor kapunk egy periodus idot, amennyi idonkent a tu felenk nez. Ez a neutrinoforras. Majd ez a gombostu szep lassan kisik (elhalvanyodik a robbanas ereje), ekkor eltunik a neutrinoforras es nyugalom van. A kovetkezo robbanas megint veletlenszeru helyen lesz, ennek megint 33 napos lesz a ciklusa, amig ez is el nem tunik. Ha ket napkitores van egyszerre, akkor mindket neutrino forras 33-33 naponkent vilagit rank, egymastol fuggetlenul, de egymashoz kepest fix tavolsagra maradva. (mivel egy retegben keletkeztek, ezert azonos sebesseggel forognak)
Hát számomra a cikkbõl nem derült ki, hogy a 33 napos periódus nem egy folyamatos ciklus ami kitudja mióta tart, hanem egy-egy adott "kitöréshez" kapcsolható periódus. Tehát egy egy olyan idõszakban, amikor több napkitörés is van egyszerre ezek együttesen nem 33 napos periódust idéznek elõ nyilván, hanem a kitörések helye és idejétõl függõen egy teljesen más mintázatot. Így már mondjuk világos, hogy mire jelent a cikkben a 33 nap. Thnx kvp.
Amúgy jól számolom, hogy ha a periódus 33 nap, akkor a Nap magjának forgási periódusa elvileg kb. 29,7 nap?
A forgás akkor magyarázhatná a 33 napot, ha a Nap nukleáris magja nem a geometriai középpontjában lenne. Esetleg elképzelhetõ, de szerintem inkább itt a Nap magjának egy oszcillációjáról lehet szó, bár ez csak találgatás.
Tipikus hiba még ha olyan helyen keletkezett a minta ahol pl széndioxid tör föl a földbõl. De a keletkezés után is szennyezõdhet a minta fõleg a felszine vagy ha olyan anyagról van szó amiben a C olyan formában van jelen ami a környezettel kicserélõdhet (mamutoknál találtak olyat aminek a bõre 5000évvel fiatalabb volt mint a belseje) vagy rárakódhat más frissebb C-tartalmú anyag (pl szövetekre). Ezenkívül a tengerszinttõl is függ mivel 5%os az eltérés a moláris tömegük között a C14 lefelé dúsul. Földrajzi helytõl is függ mivel a légáramlatok nem egyenletesen oszlattják el az egész világon a magaslégkörben keletkezett C14-et. De a kiértékeléssel is probléma lehet; ha pl egy fatárgyat 5000évesre becsülünk az még nem azt jelenti hogy 5000 évvel ezelõtt készült, fõleg ha valamilyen hosszú életû fa belsejébõl készült.
"mamutoknál találtak olyat aminek a bõre 5000évvel fiatalabb volt mint a belseje" Ez irrrrtóó jó volt!!! Ilyent a nõk is csinálnak, mindenféle krémekkel meg mialóf...okkal
Ez az irányított neutrinóforrás számomra meglehetõsen hihetetlenül hangzik. Akkor már inkább valami pulzáló intenzitású atommagreakciót tudnék elképzelni.
De változatlanul hidegfúzió-érzésem van az egésszel kapcsolatban
Én abszolúte nem értek hozzá, de az irányított neutrínó forrás nekem is sántít kissé, ugyanis nem tudom mitõl válna irányítottá, ha szinte semmivel sem lép kölcsönhatásba. Talán ezt valaki meg tudja mondani, hogy lehet-e egy neutrínó forrás irányított?
Nem vagyok részecskefizikus, de azt még különösebb meglepõdés nélkül tudomásul venném, ha a 0 azaz nulla Kelvint NAGYON megközelítõ hõmérsékletren, és NAGYON erõs mágneses térben a béta-bomlás valamilyen anizotrópiát mutatna, amire talán még az "irányított nyaláb" vagy "legyezõszerû" jelzõket rá lehet aggatni. A neutrinók ez esetben szintén valamiféle -- 4*Pi -nél jóval kisebb -- térszögben lépnének ki.
De 10- és 100millió fok között... szerintem abszolúte kizárt.
Nem állandók többé a fizikai állandók? Most akkor az atomórás méréseink sem pontosak? És mi van a vöröseltolódással? Azon a tájékon tényleg más a fizika?
A fizikai állandóak egy részének a relatív mérési bizonytalansága mindig is befolyásolta az állandó értékét. Most ez egy újabb pontosítás. A radioaktív anyag lebomlási ütemének kiszámolása jó, csak egy új érték bevezetésével pontosítható. Egyébként pontosítás nélkül az értékkülönbség nagyon kicsi!!!
Amúgy vedd észre, hogy a pontatlan és a "ki tudja mennyi?" között óriási különbség van.
U.i.: A vöröseltolódást is befolyásolja a mérési pontosság ma kb. olyan + -6% eltéréssel tudjuk megmérni mekkora.
Nem. Ez nem pontosítás. nincs olyan, hogy fizikai állandó. Éspediglen azért nincs, mert minden fizikai folyamat idõben játszódik le és mert maga az idõ sem állandó.
"U.i.: A vöröseltolódást is befolyásolja a mérési pontosság ma kb. olyan + -6% eltéréssel tudjuk megmérni mekkora."
A vöröseltolódás egy hibás feltételezés eredménye: Éspediglen azé a hibás feltételezésé, miszerint a földünkön megtapasztalt fizika mindenhol azonos a világegyetemben.
Egyébként nem csak hibás, de felettébb beképzelt is az, aki picinyke emberi tudását mindenhatónak véli.
URL=http://hu.wikipedia.org/wiki/Fizikai_%C3%A1lland%C3%B3]Itt találhatsz egy listát a fizikai állandókról. Gondolom ez mind nem állandó és be is tudod bizonyítani...
A vöröseltolódás egy megfigyelt és mért érték, nem feltétezés. Kozmológiai elv: a természet törvényei térben és idõben állandók, ezt megfigyelésekkel alátámasztották, az ellenkezõjét nem. A beképzelt dolog szerintem az, hogy nem igazán tudod mirõl beszélsz, és így nyilvánítasz véleményt.
"Kozmológiai elv: a természet törvényei térben és idõben állandók, ezt megfigyelésekkel alátámasztották, az ellenkezõjét nem."
Fals! Pár-tíz éve vannak csak komolyabb mûszeres megfigyelések. Ergo nem tudjuk régebben hogyan volt. A megfigyeléseinket a tér is korlátozza. A feltételezett univerzum méretének még a 3%-át "látjuk". Ergo, annak egészére igazságokat kijelenteni nemcsak fals, de a vak ló esetét idézõ vakmerõség. Én még szerény is voltam a "beképzelt" jelzõvel.
"A vöröseltolódás egy megfigyelt és mért érték, nem feltétezés."
Ha azon a tájékon az idõfaktor más, akkor is ugyanazt a vöröseltolódást észleljük. vagyis a jelenségre több magyarázat is adható, de csak egyet vettek figyelembe. Abból viszont bizonyítottnak, igazságként való tanításnak valónak kiáltották ki az õsrobbanás elméletét. Itt is szerény a "beképzelt" jelzõm. A tények alapján nyugodtan lehetne együgyûnek is titulálni.
Tehát bizonyítani nem tudod amit mondasz, csak minden alap nélkül kételkedni. Ennek nem sok értelmét látom, te igen? Nem tudom hallottál-e róla, de a csillagászat talán az egyetlen természettudomány ami tudja a múltat vizsgálni... Néhány mondatoddal nem igazán tudom mit akarsz mondani, zavaros.
Mellesleg ha már tények, eddig nem téged igazolnak.
"Mellesleg ha már tények, eddig nem téged igazolnak."
Ezt azok mondják, akik benyalják a tudományos dumákat. Hát nem érted? Nem "igaz" amit mondanak. Csak "lehetséges". De emellett még számtalan dolog lehetséges, amirõl mélyen hallgatnak. Ha ezt az egyszerû dolgot nem érted, ne másban keress hibát.
Hát hogyne minden lehetséges és minden meg lehet kérdõjelezni alaptalanul, logikátlanul, irracionálisan - tudás nélkül. Szabad országban élünk. De a hiba attól még a te készülékedben van, egy rossz elképzelésed van a tudományról, és ebben hiszel. Tudod a "tudományos duma" mögött tartalom is van, amit a te "dumádból" sokadszorra hiányolok, mert az tényleg csak duma. Mi lenne ha nem zsigerbõl utasítanád el valamit, hanem elõbb megismernéd és utána ítélkeznél fölette? Bulvárból a tudományt nem lehet megismerni...
Ne csigázz, mik azok a dolgok amikrõl mélyen hallgatnak (kicsodák)? És te honnan tudsz róla?
...na-látod, ez a duma amit iderittyentettél. Ha errõl érdemben akarsz vitázni, fel kell hagynod ezzel a szemtelenkedõ stílussal, mert különben válaszra sem méltatlak.
Tipikus: bizonyítani az állításaidat nem tudod, a kérdésekre felni úgyszintén nem tudsz, marad hát a mû-sértõdöttség. Személyeskedni eddig te személyeskedtél egyedül.
Persze magánügye, egy darabig. De ha például csecsemõket akarsz élve elégetni mert az istened úgy rendelete akkor már rohadtul nem magánügy, hanem közügy. Vagy, hogy ide visszakanyarodjak, ha a hitedet egy vitában úgy próbálod meg igazolni, mint igazolt tudást és érvként alkalmazod az már nem valódi érv - én erre hívtam fel a figyelmed.
"A tudás: A valóságról szerzett igazolgató ismeretek összessége. A hit: Olyasmirõl való meggyõzõdés, amit nem tudunk igazolni. Próbáld ezt megemészteni. Talán sikerül."
Rendben, és szerinted te melyiket alkalmazod ebben a vitában? Úgy érzed igazoltad az állításaidat?
Tehát a kérdésekre nem válaszolsz, állításaidat bizonyítani nem tudod, viszont tündérmesééket úgy tálalni mint tudást, azt igen. Mond ez a helyén való alkalmazás és ezt kellene megtanulunk tõled?
-Igaz, hogy Csajkovszkij buzi volt? -Igaz, de nem ezért szeretjük.
Addig tiszteltem amíg tudós volt. Mára a tudósból egy tolókocsis-pisti maradt csak. Ne haragudj, de nekem ne éljen vissza senki az emberi szánalmammal! Kiváltképpen ne egy haszonlesõ asszony, a felesége.
Informatika és tudomány
