"Egy gyorsan mozgó közeg az energiáját akkor adja le 100% hatásfokkal, ha a közeg teljesen leáll, a gép pedig átveszi a mozgást." Gondolj arra, hogy milyen esetekben használják a turbinákat. Pl erõmûveknél a reaktorból, égõtérbõl kijövõ gõz hõenergiáját alakítják át mozgási energiává. Csak azt az energiát kell kivenni, ami a gõzbe mint hõ bekerült, a víz kondenzációs, vagy az elpárologtatási/forraláshoz szükséges energiát általában nem tudják kinyerni, azzal fûtik a melegházakat, lakóházakat ha van a közelben. A gõz viszont különbözõ módokon tudja leadni az energiáját, attól függõen, hogy hogyan változik a nyomás a rendszerben. Ezt itt is figyelembe kell venni. És hasonló a szitu a gázturbináknál is. A nem összenyomható közegek, folyadékok meg más tészta, de egy vízi erõmû turbináját sem lehet egy hõerõmû turbinájával kicserélni!
"Igen ám, de ez a közeg jelentõsen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentõs súrlódási veszteség keletkezik." Igazság szerint a hagyományos lapátos turbinák (vagy repülõgép szárnyak, mert a kis turbinalapátok gyakorlatilag azok) is ilyen hatást használnak, csak ott a lapátok el is fordítják az áramlást és ezáltal a lapát felületére merõleges erõ, "felhajtóerõ" keletkezik. Ott a kis repülõszárnyak elrendezése adja a körmozgást, vagy kompresszor módon üzemeltetve aztán a közeg hátrafelé áramlását. Itt nincs kényszerített irányváltás, mert ahogy veszti el a közeg az energiáját, és adja át a tárcsának gyakorlatilag magától spirális pályán megy be szépen a tengelyek felé ahol aztán majd kilép.
"Itt a gázsugár együtt mozog a forgó kerékkel, és a kilépõ közeg még mindig túl nagy sebességû (energiájú) Következésképp több tárcsát (vagy dobot) kell egymás UTÁN kötni. Ekkor viszont meg kell oldani a gyorsan mozgó közeg terelését."
A tarcsak kozepenel lep ki a gaz, itt a legkisebb a tarcsak sebessege, tehat a kilepo gaz mozgasi energiaja is. A jobb energiakihasznalas erdekeben _nagyobb_atmeroju_ tarcsakat kell epiteni, hogy a keruleti es a kozponti resz sebessege kozti kulonbseget maximalizaljuk. A tobb parhuzamos tarcsa csak tobb rest jelent, tehat a rendszer aramlasi kapacitasat noveli. Tobb tarcsa egymas utan kotese pedig annyit jelent, hogy tobb turbina van, ez az alapja a legtobb compound gozgepnek es a tobblepcsos turbinaknak is. Tesla turbinak eseten is megoldhato a tobblepcsos uzemmod, ha szukseg van ra, az egyik lepcso kozepso kimeno nyilasat kell egy csovel osszekotni a kovetkezo (eltero meretu es ezert eltero keruleti sebessegu) lepcso bemeno nyilasaval.
"Igen ám, de ez a közeg jelentõsen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentõs súrlódási veszteség keletkezik."
A tesla turbina alapvetoen molekularis szintu dorzshajtast hasznal, ez normalis. A surlodasi vesztesegbol ho keletkezik, ami meleg hajtokozeg (pl. tulhevitett goz, gazsugar) eseten nem baj, mert ennek jo reszet a hajtokozeg megtartja, tehat kihasznalhato marad. Hideg kozegek (viz, suritett levego) eseten jelenthet csak gondot, itt vesztesegkent lep fel. (hagyomanyos turbinak eseten is, bar ott kevesbe, mivel ott foleg a kavitacio okozhat gondot)
Egy gyorsan mozgó közeg az energiáját akkor adja le 100% hatásfokkal, ha a közeg teljesen leáll, a gép pedig átveszi a mozgást. Itt a gázsugár együtt mozog a forgó kerékkel, és a kilépõ közeg még mindig túl nagy sebességû (energiájú) Következésképp több tárcsát (vagy dobot) kell egymás UTÁN kötni. Ekkor viszont meg kell oldani a gyorsan mozgó közeg terelését. Igen ám, de ez a közeg jelentõsen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentõs súrlódási veszteség keletkezik. Számszerûen nem tudom, hogy mennyi, pedig ez alapvetõ fontosságú információ.
Mindamellett remélem, hogy nem lesz igazam, és az emberiség egy újabb eszközzel gazdagodhat, mert mostanában igencsak rászorul. Viszont az esetleges tévutakba nem szabad túl nagy energiát fektetni.
A 40%-os hatásfokot Warren Rice publikálta. Ha jól tudom azonban a kiindulópont az volt, hogy egy általános, szinte bármilyen közegben kiváló hatásfokkal mûködõ szerkezetként volt akkor is az underground emberkék fejében ez a cuccos, így az általa épített és vizsgált turbina sem volt megfelelõen paraméterezve egy bizonyos közegre.
Azonban megfelelõ méretezéssel és a tányérok számának növelésével valószínûleg el lehet érni itt is a 90%-körüli értéket. A hagyományos lapátos turbinánál sem mindegy, hogy mivel hajtod vízzel, gõzzel, vagy levegõvel.
Mukodesi elve arra alapul, hogy ha eleg kozel vannak a tarcsak egymashoz, akkor a folyadek viszkozitasa, tehat a molekulainak a tapadasa mar kepes megfogni es elforditani a tarcsakat. Egyebkent tobbek kozott erre a jelensegre alapul a hajszalcsovesseg is. A megoldas hatasfoka kb. 40 szazalek, ami a mai turbinak 90 szazlekos teljesitmenyetol eleg mesze van, viszont cserbe kisebb a tomege. Egy pulse detonation elvu sugarhajtomu is konnyebb es egyszerubb mint egy turbofan, csak kisebb a teljesitmenye es ezert tobb uzemanyagot fogyaszt. Ha nagyon jo teljesitmenyt akarunk egy jarmunel, akkor erdemes pl. egy stirling generatort es elektromos hajtaslancot hasznalni, de egy hagyomanyos fix fordulatu turbina is megfelelo a generator hajtasara es sokkal konnyebben beszerezheto.
Ez, de jó téma skacok. Végre nem a fikázást látom, hanem rendes eszmecserét, érveket. Vitafórum lett és nem fikázó bajnokság:) jupiiii
A gépelési hibákért bocs. Viszkozitást akartam írni
Ez a Tesla turbina nekem gyanús. Szép elméletekkel tele vagyunk, de a gyakorlatban egyik mûködik a másik meg nem.
Ha látom mûködve, akkor elhiszem, hogy jó. Az elméletét sem értem, vagy amit értek belõle (áramló közeg tapadása a felülethez + viszkositás) nos az alapján biztosan mondható, hogy nem mûködik gazdaságosan (nincs most kedvem számolni, de szerintem bárki utánaszámolhat a legtöbb közeg viszkozitásával, hogy mennyit tud ez a gép... szerintem szinte semmit.
Az, hogy sokan és nagy meggyõzõdéssel állítják, hogy ez mûködik, nos ez nem jelent semmit. Az összes örökmozgót is hihetetlen meggyõzõdés mozgatja... csak épp azok a fránya természeti törvények akadékoskodnak folyton
Én azért vitatkoznék ezekkel a kijelentéssel. A modern hajtómûvek egyes fokozatai már BLISK technológiával készülnek. Ahogy nézem a kompresszornál ugyan már viszonylag elterjedten ezt alkalmazzák, de talán a turbinánál még nem. Azonban valszeg ott is ezt fogják. Ez ugyan így egy darabból készült, és nem különálló lapátokból rakják össze. Ez azonban a lényegen nem változtat, pl a Tesla-turbina viszonylag nagyobb felületen érintkezik az áramlással ha pl a korong tömegére vetítjük le.
A Tesla-turbinát használó hajtómûvet is lehetne kétáramúra tervezni, vagy más módon szabályozni, hogy milyen hatásfokkal alakuljon át a forró gáz energiája forgó mozgássá, a "maradék" pedig ugyan úgy a tolóerõt szolgálná.
Igen, jelenleg tényleg nem építenek belõle forró gázokat hasznosító rendszereket, (igazából valójában semmilyent, mert jóformán csak amatõrök foglalkoznak vele) de ez nem azt jelenti, hogy nem is lehetne.
Azonban lehetséges, hogy a Tesla-turbina valójában nem lenne olyan flexibilis, mint a mai hajtómûvek, amelyek állóhelyzettõl kezdve többszörös hangsebességig, földközeltõl, 20 000 m-ig biztosítják a repülõk meghajtását. Lehet, hogy behatároltabb lenne az alkalmazása, pl amit írtál egy állandó fordulatszámon/paraméterekkel mûködõ hajtómû meghajtana egy generátort, amivel villanymotorokon keresztül hajtanának légcsavarokat. Lehet, hogy még így is alacsonyabb lenne a tömege, mintha ezt a jelenlegi hajtómûvekkel tennék. Talán.
A gond az, hogy ezt a technológiát senki nem használja, ergo tapasztalatok sincsenek vele. Lehet, hogy hülyeség az egész, de mivel nincsenek tapasztalatok így ez sem mondható ki.
A tesla turbinak repulogep hajtomubeli hasznalataval ket nagy gond van: -a tesla turbinak monolitikusak, minden korong egy darabbol all, mig a mai hajtomuvek minden egyes lapatja kulon darab, csak rogzitve van a tengelyre (meg mindig nem tudunk egyben ekkorat kesziteni) -a tesla turbina a teljes mozgasi energiat felhasznalja, mig a sugarhajtomuveknel csak annyi energiat vesznek ki a sugarbol, amennyi a kompresszornak kell, es a maradek energia hajtja elore a gepet, igy tesla turbinaval csak turbolegcsavaros jarmuvek keszithetoek
Elonye a kis meret es tomeg, hatranya, hogy meg most sem tudunk eleg nagyot epiteni megfizetheto aron, tovabba alapvetoen nem forro gazokhoz keszult, hanem folyadekokhoz vagy hideg gazokhoz, bar ha eleg eros anyagbol van akkor kibir tobbet is.
ps: Repulo autohoz 1-2 turbogenerator es 4 villanymotor kell. Egyebkent Tesla erre is kapott egy szabadalmat 1928-ban. http://en.wikipedia.org/wiki/Bell_X-22
"Hm... ez a Tesla asszem nagyon elcsodálkozna, ha most hirtelen életre kelne, hogy mi mindent talált fel...leesne az álla és csak nézne" én ezzel egyetértenék, csak még kiegészíteném azzal, hogy: mert a találmányaiból szinte semmit sem használunk.
A Tesla-turbináról meg vitatkozhatsz velem, de ettõl még mûködõ dolog, írd be a gúglira, meg a tecsõre. Magamtól nekem se jutna eszembe, hogy ez mûködõképes, de talán ezért volt zseniális az aki feltalálta.
Amúgy amikor x sebességgel/nyomással megfújják a korongokat érintõ irányból, az áramlás gyakorlatilag hozzá tapad és szépen elkezdi átadni a mozgási energiát azokat felpörgetve. És szépen spirális pályán az áramlás eléri a tengely körüli kiáramlási részt. A méretezésnél alapvetõ a korongok távolsága, gyakorlatilag az adott nyomáson, hõmérsékleten, stb adott közegre érvényes határrétegen belül kel maradni. ezért is hívják így ezt a turbinát, ahogy. Elõnyei: nincs turbulens áramlás szinte sehol, a lapátok végén jelentkezõ veszteség itt nincs, nincsen az áramlás irányváltásaikor keletkezõ veszteség, melegedés rezonancia, jobb tömegre levetített hatásfok, jobb reakció idõ.
Hátrány, kevés tapasztalat vele kapcsolatban, nagy méretben még senki nem épített, mûködõ repülõgéphajtómûvet meg pláne.
Miért nem terjed el? Miért terjedne? Szinte sehol nem tanítják, hogy van ilyen és ahogy a dal is mondja: Ha nem tudom, nem fáj!:D
Szóval Tesla találmányaira általában visszatérve. Van jó pár belõlük, gyakorlatilag bármi eszébe jutott, arra õ kérhetett szabadalmat, mert hogy elõtte ezekkel a technológiai, technikai kérdésekkel senki nem találkozott! Jobban értett az elektromossághoz ráadásul, mint pl. Edison, és szinte bármelyik mai mérnököt is meglepné, merthogy õ megcsinálta azokat a kísérleteket, amelyek a tankönyvekben nem szerepelnek, mert "evidens", hogy hülyeség. Na most ezek az "evidenciák" valójában soha nem olyan egyértelmûek, mint ahogy a suliban tanítják. Van egy kísérlet, ami ad valami jelenséget, amit esetleg lehetne valahogy hasznosítani. Az hogy végül is nem hasznosul, nem lesz belõle technológia a következõ okokra vezethetõ vissza: 1. A jelenség tényleg nem aknázható ki semmilyen módon - ez az amire mindenki evidens módon gondol, amikor egy ilyen elvetélt találmány nem terjed el.
És most jönnek, amiket mindenki lesöpör, mert rizsának, kifogásnak gondolja, pedig ugyan olyan valós okok: 2. A jelenség tényleg nem hasznosítható, de csak az akkori technikai szinten (aztán elfelejtõdik) 3. Már létezik adott területen valami elterjedt technológia, szabvány, ami gyakorlatilag megakadályozza az új technológia, vagy csak szabvány elterjedését. Gazdaságilag nem éri meg áttérni. Jó példa erre az ûrsiklók gyorsítórakétáinak átmérõje és a római lovaskocsik szabvány szélessége közötti összefüggés.:D 4. A feltaláló ráül a technológiára, szabadalmaztatja, de senkinek nem adja el a jogokat, mert olyan feltételeket támaszt. 4. A feltalálónak nincs pénze, tehetsége végigvinni kutatásokat, meghal. Összeesküvés elméletek kedvenc motívuma.:) 6. Emberi, gazdasági, pénzügyi ellenérdek miatt akadályozzák meg a technológia érvényesülését. Szintén kedvenc motívum, de látható, hogy azért jó pár megelõzi, ami szinten egy adott technológia, találmány tetszhalálához vezethet.
Én is elkezdtem rajzolgatni egy ilyen elven mûködõ sugárhajtómûvet. Amúgy pár éve volt, hogy egy cég talán pont ilyen elven mûködõ repülõ hajtómûveket akart építeni, ami jelentõsen jobb tömeg/tolóerõviszonyú erõforrásokat eredményezne, mint a maiak. Ezzel már tényleg lehetne repülõ autókat, meg ilyeneket építeni.
A cégrõl azóta se nagyon hallani, de hát ilyenek ezek az összeesküvés elméletek!
Hm... ez a Tesla asszem nagyon elcsodálkozna, ha most hirtelen életre kelne, hogy mi mindent talált fel...leesne az álla és csak nézne
Ha egy síma vagy akár érdes felületû hengerre ráfujunk eg7y gázsugarat, abból nem lesz turbina. Persze terheletlenül fog is forogni valamilyen fordulatszámmal, de a hatásfoka rosszabb lesz, mint Watt elsõ gõzgépéé.
Gondolj bele: ha ikyen egyszerû lenne turbinát építnei, akkor az a sok F16 meg F22 meg a többi, miért a hatalmas költséggel megépíthetõ sokszáz lapáttal szerelt gázturbinával megy? Pedig egy-egy országnak a túlélése múlik azon, hogy mekkora költséggel és szervízigényességgel építi meg ezeket a gépeket, szóval az ilyen fiókba süllyesztett Tesla duma itt asszem nem jöhet szóba... érdemes átgondolni.
Más: a nagy erõmûvi turbinák felpörgetése NEM azért tart sokáig, mert nem tudnák néhány másodperc alatt felpörgetni, hanem óvatosságból. A leállítások (majd az úrjaindítások) MINDIG valamilyen szervízzel, karbantartással kapcsolatos ok miatt történnek. Az újraindításoknak van egy leírt forgatókönyve, amihez az operátoroknak tartaniuk kell magukat. Ha egy újraindítás és a részrendszerek ellenõrzése órákig tart (általában igen), akkor bizony ezt az idõt rászánják.
"Statikus áramot esetleg váltóárammá alakitani valaki?"
Akkor en is mondok egy megoldast. A statikus toltes gyakorlatilag egy feltoltott kondenzator. Ez egyenaram forrasnak tekintheto. Egyenarambol valtoaramot vagy felvezeto alapu inverterrel vagy a klasszikus forgo atalakitoval szokas kesziteni. A forgo atalakito egy motor-generator par, ahol az engyenaramu motor forgomozgast hoz letre, ami meghajt egy valtoaramu generatort. Ha a generator gerjesztese valtoztathato, akkor ward leonard fele hajtaslancnak hivjuk. A hatasfok nem annyira jo, de ipari celokra (pl. villanymozdony) mar megfelel. Az inverter pedig egy felvezeto alapu kapcsolo rendszer, ami a polaritasok megfelelo cserelgetesevel allit elo kozelitoleg szinuszhullamot koveto valtoaramot (valtoaram = periodikusan valtakozo iranyu es amplitudoju aram). Ez megfelelo zajszuressel szabalyos valtoaramma teheto.
A tesla fele turbinaknak van meg egy elonye, meghozza az, hogy a kis meret miatt mar hasznalhatoak autokban is. Tehat egy mondjuk foldgazzal vagy szintetikus gazzal (bio vagy varosi) mukodo turbina hajt meg egy generatort, ami a vezerlesen keresztul hajtja a vontatomotorokat. Fekezesi energia visszanyerest es energiatarolast hasznalo hibrid jarmuveknel ez joval olcsobb es hatekonyabb megoldas lenne mint a benzin vagy diesel motor hasznalata elodleges energiaforraskent. Arrol nem beszelve, hogy egy konnyebb auto eleve kevesebb energiat igenyel.
Egy kulso egesu stirling generator meg nagyobb hatekonysaggal rendelkezik, de meg a tesla turbinahoz kepest is nehezebb jol megepiteni.
Szintén Tesla találmánya a lapát nélküli, határréteg elven mûködõ turbina. Gyakorlatilag egy sor korong, amit oldalról érintõirányban megfújunk. Itt is fontos a méretezés, de sokkal kisebb a tömege, mint a hagyományos turbináénak, ezért sokkal gyorsabban reagál. Egy hagyományos erõmûvi turbina jó pár óra alatt éri el az üzemi fordulatszámot és nem nagyon szereti ha macerálják, ez ilyen méretekben néhány perc lenne. Régebben a nagy korongok elõállítására nem volt technológia, a hõtágulás miatt görbültek, deformálódtak. De manapság kerámiából, akármibõl meg lehetne csinálni. A jelenlegi hagyományos, lapátos turbinák már hihetetlen hatásfokúak, azonban a Tesla turbinákkal jóval kisebb méretekben is mûködõ, gazdaságilag is rentábilis hagyományos erõmûveket lehetne építeni.
Általános suliban lehet ilyet látni, van két lemez, egy kondi két fegyverzete. Na most közöttük egy bodzabélbõl készült golyó lóg egy cérnaszálon. Ha meglököd az egyik oldalra ott töltést vesz fel, és emiatt az az oldal tszítani fogja és átmegy a másik oldalra, ahol ugyan ez történik az ellenkezõ elõjellel. Mondjuk a cérnát acéldrótra cseréljük és egy mágnespatkót rakunk köré, akkor a mozgás hatására már is áramidukálódik benne, csak egy terhelést kell rárakni.
Az eV (így kell írni) pedig nem feszültség mértékegysége.
@Gascan: az a feszültség nem a levegõben van benne, hanem súrlódáskor jön létre. Súrlódhat a testét borító anyag, csoszoghat a cipõjével, ezek mind töltést halmozhatnak fel.
Abban sok igazság van amit te mondasz,de én a jelen helyzetrõl beszélek,amirõl meg te, az tán lehetséges alterntíva a jövõre nézve... _vannak effektek amit tudunk,modellezünk,és jól megmagyarázunk,de valós felhasználása jóval késöbb ,vagy talán soha nem történik meg. A villám energiát ,nagytárolókapacitású kondikkal talán lehetnetárolni,az összegyüjtésük is nehézségekbe ütközik,(és hát mit kezdünk ezzel) hogyan használjuk fel ,ez is egy kérdés,gondolok itt alap áramfelhasználora. ,hogyan jut el hozzánk ez az energia... nem egyszerü.. A villámok csökkentése,a cikk szerint.Én szerintem hülyeség lenne,de annyi új dolog született mióta én tanultam "elektrotechnikábol"hogy már elavult a tudásom,pedig csak 16 éve éretségiztem.(számteket C-64-en tanultunk)1990 azóta eltelt néhány év.
bocsi.. köszi a fejtásgitást.. rosszul tettem fel a kérdést...
a levegõben jelenlévõ feszültséget - ugye a levegõben egy emberi mozgás is kb. 5e Volt feszültséget termel - olyan árammá alakitani, ami meghajt egy vonatot mondjuk
"Áramot tárolni nem lehet,ill máshogyan kell ezt a szitut megfogalmaznod. "töltéssel rendelkezõ részecskéket lehet tárolni,akumlátorban ill kondenzátorok"fegyverzetein"."
Ez szorszalhasogatas, szerintem ertheto volt mire gondolok. De ha mar szorszalhasogatunk :) , akkor igenis van olyan, hogy aramot tarolunk. A szobahomersekletu szupravezetokben, amik valoszinuleg a jovo akkumlatorai lesznek igenis ARAMOT tarolunk. Szoval fogunk aramot tarolni majd egyszer :)
Par megjegyzes: -altalaban nem aramot tarolunk, hanem tolteskulonbseget -a magnetohidrodinamikai generatorokkal az a baj, hogy vizzel nagyon rossz a hatasfokuk, olvadt femeket meg nem nagyon hasznalunk hutokozegnek (kiveve plutoniumos gyorsreaktorokban, de azokat nem szereti senki) -turbinak helyett lehet hasznalni stirling generatorokat is, sokkal hatekonyabbak es kevesbe kopnak, de kis meretekben van magneses vagy folyadek csapagyazas is -a motor-generator rendszert elektromos jarmunek hivjak es a surlodasi es termikus veszteseg miatt mindig kevesebb energia jon ki a fekezeskor mint amennyi a gyorsitaskor bemegy (a fekezes a generator modot jelenti), ez nem egy orokmozgo (tehat a 4-6-os villamos es a kisfoldalatti sem az) -azert hasznalunk nagy tavolsagokra valtoaramot, mert konnyebb atalakitani a feszultseget es megfelelo frekvenciak eseten a vezetok vesztesege is alacsonyabb valtoaram eseten (az energia egy resze ilyenkor magneses energiakent halad a vezeto korul)
A dinamó egyen áramot hoz létre, a generátor váltót. A dolognak csak az egyik oldala az, hogy a veszteség miatt használunk váltóáramit, elég nehéz és költséges lenne a mai erõmûvi generátorokhoz hasonló méretû állandó mágneses dinamókat építeni. Arról nem is beszélve, hogy az állandó mágnes idõvel elveszti a mágnesessége jelentõs részét(mármint a dinamóba).
A villámok energiájának befogásához a legfontosabb elem a JÓSNÕ! Aki megmondja, hogy legközelebb hová kell futni azzal az antennával, hogy a villám alá álljunk
Amikor kamasz voltam, slágertéma volt a magnetohidrodinamikai (MHD) generátor. Nem a nagyon-nagyon kis hatásfokú vízgõzzel, hanem a jóval több reménnyel kecsegtetõ magas hõmérsékletû, ezért ionizált, nagy sebességgel áramló gáz mûködtette volna. Azóta sem épült ilyen erõmû. Inkább "kínlódnak" a néha berezgõ, idõvel kopó turbinacsapágyakkal, meg a sok ezernyi turbinalapáttal, a kiegyensúlyozással, stb.. Ennek pedig nyomós oka kell hogy legyen.
Parasztvakítás az egész. Ekkora marhaságot régen olvastam. Dehát kell a remény a sok embernek, hogy majd megoldódik az energiaprobléma olaj és atom nélkül, csak elõ kell venni a fiókból a vízhajtású autót meg azt a titokzatos, világrengetõ Tesla generátort, amit azóta sem taláált fel senki...
CUMI.
Az átfolyó áramnak vannak veszélyes élettani hatásai, a halálos áramerõsség valahol kb. 50 mA. Sok a változó persze. Ilyen szempontból annál jobban járunk, minél nagyobb az ellenállásunk, pl. szigetelõ kesztyû, csizma van rajtunk. A feszültség úgyis adott, a konnektorban ott van a 230 V a lábunkkal esetleg a földön állunk, akkor az az ellenállásunktól függetlenül 230 V lesz.
Áramot lehet tárolni szupravezetõ tekercsben, egyszer elindítják, kering az idõk végezetéig.
Ez nem marhaság, hanem szenzáció. Köll az energia a mobilodba, hát állj ki a rétre viharba' egy rúddal !
A magyar "transzformátornak " a vesztesegége 1890-ben 2% volt. Az erõmüvekben ,atomerõmüvekben égetéssel gõzturbinákat mozgatnak,amelyek hatalmas generátorokat hajtanak meg így váltakozó áramot indukálnak...... (nem vitatom ,hogy vannak már korszerübb cuccok is de a régi még mindig olcsobb)
Milyen uj hálozatokról beszélsz? a világ 99.99% váltoáramú hálozat van! ahol a szállítást még mindig transzformátorokon keresztül végzik.(nagy távolságokba) Áramot tárolni nem lehet,ill máshogyan kell ezt a szitut megfogalmaznod. "töltéssel rendelkezõ részecskéket lehet tárolni,akumlátorban ill kondenzátorok"fegyverzetein". Az áramrol már akkor beszélünk mikor ezek a részecskék haladnak a vezetõben és munkát végeznek. nézz utána szerintem valamit rosszul tudsz ill,nem rosszul csak a Fogalmak...
"és a forgatómozgás állandó váltakozó feszültséget indukál!(igazábol erre azért volt szükség mert egyenáramot szálítani A bol B pontba nagy veszteséggel járna..."
Egyenaramot szallitani, csak addig volt problema, amig nem alltak rendelkezesre a kelloen nagy feszultsegu es teljesitmenyu felvezetok. Ma mar ez nem problema, es az uj halozatok nagyobbreszt mar egyenaramuak, mert kisebb a veszteseg. List of HVDC projects
Miért gondolod, hogy nem valósulhatott meg? Nem hinném hogy pl a mostani cikkekben említett Nanotechnológiával készült tv-k hû de elterjedtek lennének 1-2 év múlva.
Egy olyan eszköz sem lenne olcsó mulatság...(másról nem is beszélve..)
"Más áramot sem lehet tárolni... Nem hiába kell annyit termelni, mint amennyi elfogy.Viszont mivel elvileg ez folyamatos lenne gondolom, így nem tárolni kell."
"(a konektorba nyulva az áram azért vág meg ,mert az ember is jól szigetel) nagy ellenáláson ugye nagy áram folyik....."
Nagy ellenalason nagy feszultseg esik, ezert raz. Ha eleg kicsi lenne az ellenalasunk, akkor nem tudna rajtunk eleg nagy feszultseg esni, hogy megrazon.
Váltóáram ugy jön létre hogy dinamot forgatunk,és a forgatómozgás állandó váltakozó feszültséget indukál!(igazábol erre azért volt szükség mert egyenáramot szálítani A bol B pontba nagy veszteséggel járna... PL 220Volt feszültséget elszállítani több száz kilométer távolságába nagy veszteséggel járna,(a vezeték ellenállása igen nagy 100km-es hosszon) így nagy árramerõsség szükségeltetik ,mivelhogy a vezeték fogyasztóként müködik így veszteséget eredményezz a túlvégen. 1890-es években erre találták ki"itt magyarországon" a transzformátort. Déri Otto,Blháthy Oszkár,Zipernovszky Károly jovoltábol. a lényege ultranagy feszültség/kis áramerösség ergo kevesebb veszteség! ez a "KÜTYÜ" feszültségátalakítoként müködik! nem bonyolíítom itt ezt hosszan.....
Két potenciál különbséget nevezünk feszültségnek a mértékegysége Volt Az áram a "fogyasztón" mérhetünk! Áramat nem lehet tárolni,csak feszültséget., Ill töltéssel rendelkezõ részecskéket. töltéssel rendelkezõ részecskék haladását akadályozó tényezõ,az ellenállás,vagy a fogyasztó! U/I=R R=ellenállás U= feszültség I= áramerõsség OHM törvénye... sajnos semmilyen áramot nem lehet tárolni!
Más áramot sem lehet tárolni... Nem hiába kell annyit termelni, mint amennyi elfogy. Viszont mivel elvileg ez folyamatos lenne gondolom, így nem tárolni kell.
Engem inkább az érdekelne, mind gyenge fizikus tudásút, hogy így nem könnyebben fog villám csapni bele, ha esetleg lenne? Nem oda fog nagyobb eséllyel?
Statikus áramot esetleg váltóárammá alakitani valaki?
A kérdés az, hogy hol történik meg a töltés-szétválás. Ugye az az alapszitu, hogy meleg párás nap van, megindul a feláramlás. A régi modellek szerint a szétválás, illetve a cseppek feltöltõdése inkább a feláramlás eredménye. Eszerint az újabb szerint meg a párolgás során keletkeznek eleve pozitív és negatív cseppecskék, amiket csak elválaszt egy zivatarfelhõben kialakuló erõs áramlás.
Ha ezek a különbözõ töltésû cseppek eleve itt vannak a felszín közelben, akkor belõlük energia nyerhetõ ki. És ugye végül is tényleg napenergiát használ a rendszer, merthogy a párolgás forrása az. Illetve eddig talán azért nem volt kimutatható a töltéskülönbség, mert egy nagyobb mennyiségû gõz kifelé, mivel kb ua mennyiségû + meg - cseppecskét tartalmaz végsõ soron semleges.
Ha a légkörbõl eltávolítjuk a töltéseket ilyen berendezésekkel, akkor hiába történik meg a feláramlás, meg felhõképzõdés, nem alakul ki benne töltés elkülönülés, így aztán villám sem.
25KVolt/cm2 a levegõ átütési szilársága 35% páratartalomnál,90%osnál gondolom jóval nagyobb ez a távolság! Ha levegõ ugye nem szigetelne akkor villám se lenne,ez így van igaza van az elöttem szólónak. (a konektorba nyulva az áram azért vág meg ,mert az ember is jól szigetel) nagy ellenáláson ugye nagy áram folyik.....persze , ha sikerül földelni,mert ugye csak egy áram"körbe" képes az a fránya áram folyni. az áramjárta vezeték ugyan úgy néz ki ,mint amelyikbe nincs....csak érintésre más egy kicsit.
"A kutatók szerint ez a megoldás a villámcsapások elhárításában is segítséget nyújthat. Galembeck elképzelése szerint, ha azokon a területeken, ahol gyakoriak a viharok, hygro-elektromos paneleket helyeznek el az épületek tetején, a panelek megcsapolva a levegõ elektromosságát meggátolják a villámok kialakulásához szükséges elektromos töltések felgyülemlését." Ez valami vicc? Attól, hogy lefed vele pár tetõt még nem gátolja meg a töltészétválást a zivatarfelhõben. Ráadásul egy ilyen panel csak a közvetlen közelében lehet hatékony, mert a levegõ alapvetõsen "szigetel". Ezért van villám. Na megyek tankolni.
És kicsit extrémebb megoldásban gondolkodva.... impulzus alapú motor generátor?
Van egy x tomeg, lendületbe van hozva, és a motor tekercse egyszer motorként mûködik másik pillanatban generátor üzemben.
Ha kezd lassulni, akkor kap egy ki kraftot az egyik tekercstõl.
Egy PIC-el meg figyelni kell, mikor optimális a forgatónyomaték, pozíció...stb...tehát egy számítógép vezérelt motor generátor?
Szimplán a lendületmegmaradás tételére alapozva, némi modern technikával vegyítve.
Bedini motor a neve, nem én találtam ki, csak õk passzív vezérlést és kondenzátorokat használnak...aktív vezérléssel lehet ez jobb is..nem?
...és ez biztosítja az idõutazáshoz szükséges 1,21 gigawatt teljesítményt.
A tesla fele rendszer energiaatvitelrol szolt, bar felismerte, hogy lehetseges a legkori toltest, sot a Napbol erkezo energiat is befogni. A gond csak az, hogy rendszer mukodesenek mellekhatasa a legkorben keletkezo nagy mennyisegu inonizalo sugarzas, ami sajnos karos az osszes eloleny szamara. Tesla egyebkent rajott, hogy rossz otlet, ezert is hagyta abba a kiserletezgetest, bar a telep lerombolasa joval a halala utan tortent, mivel senkinek fogalma nem volt rola mire jo. Par ember ezt mindig elfelejti es ujra ki akarja probalni, csak nem biztos, hogy a tomeggyartas elott rajonnek, hogy mi a gond.
A termeszetes elektromos tolteseket egyebkent nem szabad kivenni a legkorbol, mert a villamok az ozonpajzs regeneralasat vegzik, a nelkul meg eleg gyorsan kihalna minden. (a tesla fele kozmikus sugarzast hasznalo megoldas eleve azzal indult volna, hogy a tornyok korul nagy foltokban lebontja az ozonreteget)
A japan atomreaktor pedig elkeszult, csak reszint a japan lakossag jo resze atom ellenes, masreszt igy is nehez orizni a reaktorokat, es ha minden haz alatt lenne egy, akkor nagyon konnyuve valna hasadoanyagot lopni, harmadreszt pedig a kis meret meg nem jelenti azt, hogy tobb tucat mernok felugyelete nelkul is biztonsagos. A fentiek miatt jelenleg csak a katonai celu felhasznalasat tesztelik.
Ha viszont olcso energia, akkor stirling generatorok. Barmilyen hokulonbsegen elmennek es a nasa fele linearis generatoros rendszer nagyon olcso es stabil aramforras. Lehetne hasznalni langyos geotermalis hoforrasokkal, tukrokkel koncentralt napenergiaval es barmilyen mas hulladekhovel is. Az eu-ban van egy ilyen otlet, a szahara eszaki reszenek lefedese ilyen rendszeru naperomuvekkel. Ha sikerul kiirtani a helyi tiltakozo muzulman lakossagot akkor meg ossze is johet.
Ahogy a Tesla generátorból kifelé tud menni "villám", gondolom tudna az menni befelé is. Mellesleg a kutató állomása ami leégett, pont úgy néz ki mint egy Tesla generátor, csak igen nagyban.
Ma mivel már fejlettebb valamivel (tényleg nincs nagy eltérés a mikroelektronikát leszámítva) az eszköz park, kicsit máshogy is megoldható, csak mocsok drága lenne.
Szuperkondenzátor teleppel be lehetne fogni. Egy ilyen kondi 5000Farad "energiát" képes tárolni. Ebbõl 1 000 000darab csak elég, bár ki kell számolni.
1-2 éve léteznek csak ekkora kapacitorok. 1 millió töltési ciklust bírnak, hatalmas energiát képesek felvenni gyorsan, és lassan is le tudják adni, mint egy akksi. Kopirájjjt.
Szegény Tesla ha meglátná a mai akksikat, sírva rohanna ki a világból.
Több mint 120 év eltelt és még mindig primitív savas akksik vannak, vagy egyéb egyszerû kémiai reakciókon alapuló savas-ionos akksik.
Tesla pedig nem álmodott róla, hanem megcsinálta. csak megdöbbent a rendszer egyszerûségén, hatékonyságán, a benne rejlõ energia roppant mennyiségén és felismerte, hogy ez mekkora pusztító erõvé válhat rossz kezekben. ezért inkább lerombolta amit megépített...
pontosabban a felsõ légköri villámok ózont hoznak létre, amire szükség van. ezenkívül tudni való, hogy bolygónkon másodpercenként (nem elírás!!) kb 150 villámcsapás történik.
Zseniálisak ezek a "Ha sikerülne" kezdetû ötletelések.... Kilenc éve volt egy sg.hu cikk, hogy asszonygya: 2001. aug. 24. ... Japánban a napokban bejelentették, hogy olyan mini atomreaktorokat sikerült létrehozni, melyek a jövõben a lakóházak alatt mûködve Három éve volt egy sg.hu cikk, hogy asszongya: "2007. dec. 20. ... Házi atomreaktort dobhat piacra jövõre a Toshiba - ...."
Ez nem egy ötletelés, hanem már mint kész tényt írja, aztán nem is egy kis kuplerájról szól a cikk, hanem Japánról, és a Toshibáról, és mégis mi lett belõle eddig? SEMMI!!! Akkor ez a ha sikerülne kezdetû, még ennyire sem vehetõ komolyan. Szánalmas.
És hogyan tárolnánk a befogott villámokból nyert energiát?
Én úgy tudom, hogy a villámok "tisztítanak" a felsõbb atmoszférában...Én inkább a villámok befogását díjaznám, nem a csökkentésüket...
ha nagymamamnak aramszedoje lenne, o volna a hatos villamos. tenyleg kell ez? valoban szukseg van a villamcsapasok gyakorisaganak csokkentesere? roviden osszefoglalva ekkora marhasagot meg nem is hallottam... ez volt az elso gondolatom, es beirtam a leirottakat. aztan vegigolvasva a cikket, arra jutottam, hogy ilyen zsenialis dologrol nem is hallottam meg. es meg mennyi mindenrol.