Hát nem tudom, emberként az intelligenciát érzelmek nélkül elképzelni szinte lehetetlen. Amíg egy gépnek nem lesz kedvenc színe, addig csak okosan megírt programok halmaza, de nem intelligencia.
Ezek amiket említettem példákat nem csalnak és úgyis megverik az embert. És ilyen trükköket amiket mondtál meg lehet csinálni elõre programozott viselkedésként is. Csak szerintem relatíve kicsi rá az igény, és nem kis munka megcsinálni. És ha nagyon sokat játszol, akkor egy idõ után ezeket is átlátod, attól függõen milyen komplexre csinálták, szal lehet frissíteni kéne ezeket.
Azért szerintem vannak gyakorlati alkalmazások, csak nem annyira kézzelfoghatóak ezek. Például döntéstámogató rendszereknél, ahol egy komplex adathalmazban mintákat keresnek, hogy segítsék a döntéseket.... Annyira nem értek ehhez.
De igazából jah, nincs általános problémamegoldó gyakorlati alkalmazás. Még sok kutatásra van szükség.
"Épp ezt mondtam, hogy nem kell ,hogy intelligens legyen, hogy megverje az embert és gyakorlatilag lehetetlen legyen legyõzni"
Szerintem nem érted.
Ha már játszottál ember ellen akkor tudnod kéne hogy mi a különbség gép és ember között.
Mellesleg még okosan viselkedõ MI-t sem láttam a számitógépes játékokban nem hogy intelligenset. Ezért nem is kihivás. Pl. ha beállok egy alagút végére és onnan lövöm le amikor megjelenik a túloldalt, akkor attól nem lesz izgalmasabb a játék hogy õ átlõ a falon mert hard fokozatban van (én meg nem tudok)...
Ha viszont másik stratégiával probálna megközeliteni, más úton, más módszerrel, váratlanul stb (ahogy egy ember tenni a második sikertelen próba után), akkor azt mondanám hogy "intelligens". Még akkor is ha ez csak beprogramozott. Csak éppen úgy tünik hogy még beprogramozni se nagyon sikerül...
Épp ezt mondtam, hogy nem kell ,hogy intelligens legyen, hogy megverje az embert és gyakorlatilag lehetetlen legyen legyõzni. Nem követelmény, mert meg lehet csinálni szimplán csak az egyes helyzetek és reakciók beprogramozásával is, úgyis , hogy jó legyen és kihívást jelentsen. Éppen ezért szerintem egyáltalán nem befolyásolja/hajtja az MI kutatást, max csak a számítási teljesítmény fejlõdését.
"UT-vel nem játszottam, de ott a godlike nem olyan mint a többi lövöldözés játékban? Értem ezalatt hogy 5x annyi ellenfél jön és átlátnak a falakon és 50000 méterrõl fejlövést ad?"
Egyenlõ feltétételek mellett gyorsabb a reakcióideje, pontosabban céloz , tudja te hova célzol és jól van programozva a mozgási stratégiája.
"Csak mert a kérdés arra vonatkozott hogy nem tudnak olyan MI-t csinálni a játékokban ami szétszedi a játékost (annyira okosan viselkedik)..."
Amint már mondtam, szerintem azt, hogy okosan viselkedjen, azt pusztán jó programozással is meg lehet csinálni, nem kell , hogy gondolkodjon, tanuljon. Ha jól "megtanítják" amikor létrehozzák. De még tanulást is bele lehet vinni, ettõl sem lesz igazából MI, hiába úgy hívjuk.
A sakkprogram egyáltalán nem intelligens. Bele van programozva egymillió játszma és szabály, amelyek között még csak nem is mérlegel, mert a fontossági sorrend meg van neki határozva. Ha véletlenül megszorongatod, azt a lépést fogja választani, ami a legkevesebb veszteséggel jár. De ezt nem ösztönösen teszi, hanem egy adatbázis alapján. Én még például nem láttam sakkprogramot "áldozni", pedig a sakknak egy nagyon szép (de kockázatos), és néha rendkívül célravezetõ módja, hogy anyagi, vagy pozícióbeli elõnyre tegyünk szert.
Az anyagi elõny a jobb figura, a pozícióbeli elõny meg azt jelenti, hogy bár két lépésben odaadtam a bástyámat meg a vezéremet, de a következõ lépésben be tudom mattolni (mert ez a játék végcélja), akkor az áldozat nemcsak hogy helyes, de szinte kötelezõ is.
A sakkprogramot nemigen tudod csõbe húzni. Az utóbbi 100 év összes nagy sakkmestereinek a játszmái és cselei bele vannak programozva, és nem fog beugrani. Az meg valószínûtlen, hogy te fogsz új cselt kitalálni.
De ettõl még nem intelligens, mert ha te mindig ugyanazt a megnyitást használod, akkor õ is hajszálpontosan ugyanazt fogja rá lépni. Akár le is írhatod a lépéseket, aztán kielemezheted, hogy hol vétetted el, és ezek után a lépéseket bebiflázva 100-ból 100× meg fogod verni, mert õ veled ellentétben nem képes tanulni és fejlõdni.
Nincs olyan, mint az embernél, hogy "na, most akkor próbálkozzunk egy másféle megnyitással, lássuk, mit lép rá a paraszt..." - ilyet a gép nem csinál. Még egy kurva random generátort sem programoznak bele, mert a játék nem engedi meg az improvizációt. Egy figura lenyeréséhez vagy elõnyhöz jutáshoz van úgy, hogy 10-15 lépésen keresztül vezet az út, és közben az ellenfelet az eltereléssel és a rátereléssel mindig arra a lépésre kényszerítjük, ami a végiggondolt elõny jutásához vezet. De egy sakknagymester meg is gondolhatja magát, mert tudja, hogy a másik most éppen elterel, vagy ráterel, és ellentámadással válaszol, mert nem engedi magát birka módon vezetni, mert a komputerrel ellentétben õt nem kötik a szabályok.
Az, hogy a számítógép a legnagyobb mestereket is meg tudja verni, csupán a számítási sebességével magyarázható. Nincs olyan ember, aki képes lenne annyi lépést olyan gyorsan lefuttatni, mint a szg.
De ettõl még nem intelligens a program.
Szvsz 100 olvasóból 99. Azért, mert a két tagmondatnak nem sok köze van egymáshoz, így ha azt pontosvesszõvel válassza el a szerzõ, akkor nincs félreolvasás. Tudniillik, még ha a Massachusettsi Technológiai Intézetben is született volna, akkor is kéne egy szimpla vesszõ, ami ott volt. Viszont nem ott született, így az írás hibás és félreérthetõ.
"Próbáld ki valamelyik újabb sakkprogramot nehéz szinten. Vagy emlékszem volt egy olyan játék, hogy unreal tournament, azt godlike fokozaton."
A sakkprogram nem intelligens. 3x3-es amõba táblán a világ legjobb számitógépét is elverem ha én kezdhetek :)
UT-vel nem játszottam, de ott a godlike nem olyan mint a többi lövöldözés játékban? Értem ezalatt hogy 5x annyi ellenfél jön és átlátnak a falakon és 50000 méterrõl fejlövést ad?
Csak mert a kérdés arra vonatkozott hogy nem tudnak olyan MI-t csinálni a játékokban ami szétszedi a játékost (annyira okosan viselkedik) és nem arról hogy tegyünk bele 5000 kõbuta botot, de minden lövésük legyen headshot.
A játékokban található MI a nyers erõrõl szól. Hibátlanul lõ az UT-ben vagy gyorsan tud számolni a sakkban, de ha gondolkodás kell a játékhoz abban a pillanatban elbukik. A laboratóriumi is. De ha meg is tudnák csinálni a megfelelõ MI-t lehet hogy a gyakorlatban nem lehetne alkalmazni, mert olyan erõs gép kéne pusztán magához az MI-nek a mûködéséhez, ami akár nagyságrenddel nagyobb, mint magához a játékhoz kell.
Ezzel tisztában vagyok, de pont ezzel akartam rávilágítani az alkalmazás hiányosságára. Alapkutatás van, gyakorlati alkalmazás sehol... Peidg ma egy átlagos ottoni számítógp erõforrásai kb. 3 nagyságrenddel nagyobbak, mint 15 éve és vagy 5-6 nagyságrenddel, mint 20 éve. Ehhez képest a 20 éves Intkarate C64-en is laposra ver egy idõ után. :)
A játékok MI-je nem a fejlõdés aktuális szintjét jellemzi. Szóval ha valami laboratóriumban elõ is állítanának egy embert sok szempontból megközelítõ szintû MI-t, az nem biztos ,hogy bekerülhetne a játékokba. Például technológiai korlátok miatt, pl célhardver hiánya. Meg a célok sem ugyanazok. A játékokban többnyire egy tanulni képtelen automata is elégséges szintet nyújt, ha jól be van programozva, nem feltétlen kell gondolkodó gép. Sok játékban ha akarnák ezt is megtudnák olyan nehézre csinálni, hogy beszarj, mégsem teszik.
Ez baromsag, mert az MI-tol nem feltetlenul lesz brutalisabb az ellenfel, hanem emberibb. A cel, olyan MI a jatekokba, amit nem tudsz megkulonboztetni egy emberi jatekostol. Ettol fenyevekre vannak.. ;)
"Kicsit vérpistikésen. Ha olyan faszán fejlõdik az MI, akkor miért olyan kõbuta a legtöbb játékban az MI? Sok új játékban ócskább, mint 10 éve!"
Szerintem tudnának olyan MI-t csinálni ami apró cafatokra szedné a legtöbb gamer-t. Csak ugye nem mindenki Kodiak stb hogy úgy is élvezhetõ legyen számára a játék. Ami pedig túl nehéz az elriasztja a casual réteget amibõl az következik hogy nem produkálhat jó eladásokat. Legalábbis én így látom a dolgot.
Kicsit vérpistikésen. Ha olyan faszán fejlõdik az MI, akkor miért olyan kõbuta a legtöbb játékban az MI? Sok új játékban ócskább, mint 10 éve!
Akkor majd csinálnak napelemet aranyból, abból felhalmoztunk eleget ;)
vatikán is felajánlja a tartalékait meg mindenki ;)
Am ez gáz.. Mivel építeni kell egy kurva okos gépet ami csak a saját tudása 20%-át használja :(
300 évig élni? Elfogyott ételeinkbõl a tápanyag, mûanyagot és vegyszereket zabáltatnak velünk, innentõl már csak csökkenni fog az átlagéletkor. De ez már nem tart sokáig, és el lehet vetni az összes jövõnézõs cikket, mert a jövõ nem a technikáról fog szólni, hanem az összeomlásról. A www.ffek.hu pontosan errõl szól. Nem lesznek napelemek és mikroprocesszorok, mert elfogy világunkból a ritkaföldfém.
Azért nem kéne annyira sürgetni a dolgot.
Úgy gondolom, hogy az MI-t nem lehet tanítani. Ha mégis megpróbáljuk, akkor csak egy adatbázist hozunk létre. Azonban ha képesek leszünk rávenni, hogy önállóan tanuljon.... de akkor nekünk, végünk lesz, csak idõ kérdése mikor.
Amirõl beszélsz az csak a történet egy része, a gondolkodás kognitív megközelítése. Vagy más szóval csak az analízis része - ehhez kell ugye az absztrahálás -, a szintézis nélkül. Jelenleg az MI ott tart, hogy kb egy 2 éves (de lehet hogy csak 2 hónapos) - gyerek szintjén ismer meg dolgokat, vagyis absztrahál. Szintetizálni meg gyakorlatilag nem tud. Vagyis felismeri macit, felismeri a tüzet, felismeri a lisztet - és ez az MI kutatók szerint már hûde nagy eredmény, és áttörés. De arról nem beszélnek, hogy azt sajnos nem tudja összerakni, hogy ha ég a medve farka, akkor el kellene oltani úgy, hogy rászórom a lisztet. Persze egyesével meg lehet neki tanítani, hogy a tûz veszélyes, ezért el kell oltani, de mondjuk a gáztûzhelyen a leves alatt már nem, meg a tv-t se kell leönteni, stb. De ezeket az összefüggéseket még nem tudja jól kezelni, nem tudja kompakt módon tárolni, és ami a legnagyobb baj: nem tud közülük gyorsan választani. Bazi nagy adatbázisokat lehet neki ilyen összefüggésekbõl építeni, úgy hogy sokezren tanítják párhuzamosan, szuperszámítógépeken - rengeteg input, annyi, ami sokezer ember "programozásához" elég volna szükséges az emberhez képest szánalmas teljesítmény eléréséhez is. Egyszerûen szarok a jelenlegi MI algoritmusok, architekturák - ez van.
"A jovokutatas nem csak egy gagyi cybervilag leirasat jelenti, hanem mas tenyezok tanulmanyozasat es elorevetiteset is."
Hát igen. Meg kell becsülni, hogy a meglévõ technológiák meddig és hova fejlõdnek, valamint hogy milyen új technológiák jönnek be és mekkora szerepet játszanak. Ezeket kell reálisan megbecsülni és akkor kialakul valamilyen jövõkép. Általános ötletelésre mindenki képes.
A reprezentáció, vagyis hogy az agy által érzékelt információk absztrakt formában is jelen vannak, azok alkotják a tudatot. Ez amúgy nem más, mint a szoftver az agyban. Szó szerint szoftver. A számítógép esetén is a memóriában lévõ információ lényegében absztrakt formája a gépi cselekvéseknek. Egy utasítás egy cselekvés.
Amúgy igen, monolitikusnak gondolom a tudatot, viszont a rendszeren belül versenghetnek, hogy a rendszer összetevõi közül ki vesz részt nagyobb súllyal a megoldásban. A tudatot én egyébként megkülönböztetem az öntudattól, attól amikor tudjuk hogy vagyunk Te ha jól veszem ki ez utóbbiról beszéltél.
A kérdés jó. Ennyi erõvel azt is kérdezhetnénk, hogy hány békát tud megnyúzni egy BMW M5 percenként? Az emberi elme egyféle dologra való, a Neumanni elvû számítógép meg egy másikfélére. Ahogy kalapáccsal se lehet krumplit hámozni vagy szõlõt ültetni - vagy legalábbis nem túl effektív - , úgy Neumanni számítógépbõl sem lehet valós intelligenciát csiholni. Ugyanekkor az emberi elme meg nem tud egy másodperc alatt elvégezni több milliárd matematikai mûveletet, mert nem arra való.
Szóval nem a sebességgel van gond, hanem azzal, hogy a Neumanni elvû számítógép architektúrája köszönõ viszonyban sincs az emberi elme felépítésével. Elsõ körben azt kellene megtudnunk, hogy hogyan gondolkodunk. De az, hogy a fejre rákötünk pár elektródát az kb olyan, mintha egy mozdony mûködési elvét úgy próbálnám megismerni, hogy 3 helyen megvakarom rajta a festéket, és összehasonlítom a mintákat egy 500Ft-os nagyítóval.
"Jönnek az emberi agy teljesítményére képes számítógépek"
Hogy hanyszor talalkoztam mar en ezzel a cimmel az utobbi 10-15 evben... Nemugy mint a rak gyogyszerevel meg az AIDS elleni szerummal, amit mar megszamolni sem tudom, mennyiszer volt vezeto hir hogy megtalaltak, aztan azota is keresik... :)
"a válság 2007/2008-ban volt. Csaxólok, hogy mire figyelj, ha legközelebb neked "jósolnak" Huh, 2007/8 biztos? Volt? Akkor már vége is van? A gazdasági válság kirobbanását 2008 nyár végétõl, illetve a Lehman õszi csõdjétõl számolják, természetesen már hamarabb voltak elõjelek, de senki nem beszélt válságról, mindenki csak "vette az OTP-t ész nélkül". Amúgy láttál Te már egyáltalán pl. BUX vagy S&P500 chartot? Csaxólok, ha nem értsz hozzá, inkább ne szólj hozzá...szerintem.
Én nem kérnék sokat az elsõ intelligensnek nevezett robottól. Nyissa ki az általam épített ördöglakatot,a manipulátorai segítségével. Mindössze térlátás,és kézügyesség kell hozzá. Ez belefér az óvodás értelmi szintbe.
Elképzelhetõnek tartom amit mondd, de hozzáadnék még az évszámokhoz +10 évet. Szerintem iylen gyorsan nem fog fejlõdni a technika, fõleg ha eljön egy bazinagy háború, bár ha belegondolok akkor lehet, hogy az inkább gyorsítaná a robotok utáni igényt, akik se szó se beszéd nélkül feláldoznák magukat a haza oltárán... ( Én a robot... ) Asimow már tudott valamit...
"A szakember 1948-ban született New Yorkban, a Massachusettsi Technológiai Intézetben"
Hehe ezen röhögtem. Elõször így olvastam :D
nekem csak Soros jut eszembe aki már beszélt errõl, de biztos voltak még, csak persze nem tudhat mindenki mindenrõl: link
A neurális hálózatoknál a robot tanul. Ahhoz hogy "utánozni" tudjon egy másik robotot , nem kell tudnia a másolandó robot paramétereit és matematikai tulajdonságait. Gyakorlatilag úgy tanul mint egy járni tanuló ember, tapasztal. Minden kapott eredmény után korrigál, és addig futtatja a tanulást míg meg nem kapja az eredeti robot mozgását. Persze, ma még nagyon sokáig kell tanulnia, de ha tényleg vesszük azt, hogy egyre nagyobb számítású gépeket kapunk évrõl évre, és egyre jobb és jobb szenzorokat a robotokhoz, nincs kizárva,hogy emberi gyermek szinten legyen a robot idõvel . Aztán meg . . . MI szingularitás áll be x)
Kb. olyan kaliberu emberke, mint Uwe Boll. Annyira el van szallva mar magatol, h eszre sem veszi ha hulyesegeket mond.Ha meg bejon, akkor meg megy a hype...
Csak egy kérdés: - Mekkora az emberi agy teljesítménye?
Intelligens számitógép majd akkor lesz ha annak tényleg lesz öntudata. Na ez szerintem is még a nagyon távoli jövõ.
Másrészt meg (bár nem ismerem az MI kutatásokat annyira), de szerintem a legfõbb probléma az hogy a kutatók egy szoftvert akarnak irni ami intelligens, miközben az agy nem ilyen. Az agy szoftver és hardver egyben, nincs elkülönülve. Ezért nem is lehetne lemásolni úgy ahogy a filmekben van, mert nem csak az információtartalom számit, hanem az hogy hogyan és kivel csatlakoznak az agysejtek. Nem lehet elkülöniteni a szoftvert a hardvertõl és ez óriási teljesitményt is ad egyúttal.
Na most a jelenlegi számitógépek erre nem alkalmasak, pont ezért nem is hiszem hogy lesz MI belõlük. Valahol olvastam fehérje alapú processzorrol, na az talán majd képes lesz ilyenre, csak azzal meg az a bibi, hogy pont nem azt fogja bizonyitani hogy mi vagyunk nagyon okosak, hanem hogy a természet.
2008 õszén volt az ingatlanpiaci krach a jenkiknél. Akkor indult. 2007-ben mindenki hurráoptimista volt még...
PoweredOfChaos es Alfa of NS -nek van valami realisztikus gõze a dolgokról, a töbieknek nemnagyon. Örülök hogy azért õk is felszólaltak(PoweredOfChaos és Alfa of NS) legalább látni hogy vannak még páran akik helyesebben látjak a dolgokat, ezt az MI témát.
Ha tíz évig napi 12 vagy 24h -ban tanítanak egy gépet, helyzet felismerésre, döntés hozatalra, azon kívül hogy tegyük fel beprogramozták majdnem az összes tárgy és élõlény felismerésének képességét, persze az azt körülvevõ táj és környezetekkel együtt. Lehet hogy egy gyermek intelligenciájával rendelkezõ számítógép is létrejöhet ily módon. Vagy már ennek a szintnek megfelelõ döntés hozatalra is képes, és ugyanúgy hibázik is mint egy gyerek.
Ha jól tudom az agy mûködésében a kémia dominál, és csak utána az elektromosság. Amit leírtál az egy alacsony szintû döntéshozást eredményezhet. De mi van az emóciókkal, a kifinomult érzékelésekkel, a perifériás információk feldolgozásával?
Bizonyos értelemben igen ez a helyzet. Azonban az embernek van egy érdekes tulajdonsága, amit racionalizálásnak hívunk. Az ember azt hiszi, hogy minden cselekedetének és magából kiindulva a világegyetem egészének is oka van, és ezt a logikát vissza lehet vinni az idõben, ami ad egy õsokot. Istent, vagy az õsrobbanást, vagy akármit. De ez csak egy illúzió, az agyunk hiteti el, az hogy tudunk beszélni és hogy a mondatok valójában egyfajta program sorok, amivel mondjuk így algoritmusokat alkotunk. Alany, állítmány, tárgy, határozók. (Computer) dir C: /P. Az az: (Számítógép) listázd a C: meghajtót billentyû leütésre várva.
A valóságban viszont nincsenek okok, még kevésbé szándékok, a tárgyakra nincsen rácimkézve a nevük, a hang ami magyarázza a dolgokat, csak a fejünkben létezik. A racionalizálás valójában egy "hülye" játék, amivel a mintázatokat "tömörítjük" csökkentjük a reprezentációjukhoz szükséges erõforrást, kezelhetõvé, könnyebben elõhívhatóbbá, átadhatóvá, ismételhetõvé tesszük. Ilyen értelemben kereshetünk folyamatosságot, azonosságot a dolgokban, pl, hogy a fókák egymásnak adnak át ilyen mintázatokat. Ez azonban az állatoknál nem igazán létezik.
Az állatok ugyanis sokkal kevésbé, szinte egyáltalán nem utánozzák egymást. Az, hogy a fóka ilyet tesz sokkal inkább egy genetikai kódoltság, idegi "bedrótozottság", a kód persze tovább adódik. De a tudást minden állatnak külön kell megszereznie, ha a genetikai állománya, az agya erre képessé teszi, nekik nincs közös kultúrális világuk, õk nem beszélgetnek, nem végeznek bonyolult tevékenységet, a párzáson, a kajáláson, meg ilyeneken kívül. Azért mert a fóka követ használ, még nem azt jelenti, hogy bármilyen más tárgyat is fog használni valaha is, vagy még azt se, hogy a csoportjában valaki fog ilyet tenni rajta kívül.
"Attól kezdve csak a minták átvétele, ismétlése, és kicsit megváltoztatása, és a megváltozott elemek összekapcsolása van"
Tehát az a fóka, aki elõször ütögette a kagylót egy kõhöz a hasán, az volt a fókák Einsteinje. A több ezer évvel késõbb született mai fókák már ennek a "de lux" változatát élvezik. Háton lebegve a tengeren nagyokat ásítva ûzik ugyanezt.
Kreativitás? Probléma megoldó képesség, nagyon tág értelemben. Még az állatoknál is megfigyelhetõ, amire tévesen azt mondják, hogy ösztön.
Én mindjárt lehidalok! Sokkal érdekesebbek a hozzászólások mint maga a cikk.
Kurzweil leragadt William Gibson egyik regenyenel. Egy atlag sci-fi iro tobb dologra hibazik ra, mint a fazon. ;) A jovokutatas nem csak egy gagyi cybervilag leirasat jelenti, hanem mas tenyezok tanulmanyozasat es elorevetiteset is.
Ez baromsag. A legtobb gondolat nem pusztan egy ismetles, hanem jatszadozas, kepzelges...
Hát igen, nincs önmagában való kreativitás. Ezt max Isten tudta megcsinálni, õ is csak egyszer, amikor megteremtette a világot. Attól kezdve csak a minták átvétele, ismétlése, és kicsit megváltoztatása, és a megváltozott elemek összekapcsolása van. Ez az amit kreativitásnak nevezünk.
Hát én ezzel vitatkoznék. Azzal kezdeném hogy szerintem már van mesterséges intelligencia. Én bemegyek a munkahelyemre és egész nap beszélgetek a gépemmel. Na jó csak levelezünk, de ez lényegtelen. "Tehát például még ha csinálnak is olyan programot ami képes beszélgetni veled, ha nem beszélsz éppen hozzá õ nem fog gondolni semmire, az embereknél ilyesmi lehetetlen és folytathatnám tovább is..." agyon sok olyan embert ismerek aki ha beszélek hozzá és válaszol sem gondolkodik. Na de viccet félretéve. Az emberek gondolkodása az esetek többségében az emlékekben való turkálás. Nagyon-nagyon ritkán fordul elõ az hogy valaki valamit a saját kreativitásából hozzátesz. A legtöbbször csak egy bennünk rögzült gondolati sémát használunk. Aztán néha (szerintem merõ véletlenségbõl) kicsit összekavarodunk és összeollózunk kettõ vagy több sémát, ami az esetek többségében hülyeség. Erre vagy rájövünk (ezez az "okos" emberek), vagy nem. Ha pedig véletlenül mégsem teljes sületlenség amit "kitaláltunk" akkor örülhetünk magunknak mert "kreatívak" voltunk.
"Azok a reprezentációk alkotják a tudatot." A reprezentációk összessége a teljes rendszer identitását adják inkább. Az hogy ez az identitás lenne az a transzcendens valami, amit mi tudatnak nevezünk, az közel sem biztos. Lehet, hogy igen, de lehet hogy nem. Nem eldönthetõ, mert ilyen "szerkezetet" még nem hoztunk létre, így nem tudjuk tõle megkérdezni azt, amit bárkitõl, hogy te létezel, gondolkodsz, van-e tudatod?!
A versengést, nem tudom, hogy érted, de ha csak magadat vizsgálod rájössz, hogy a gondolkodásod nem olyan monolitikus, nem teljesen összehangolt. Sokkal inkább csapongó, a próba szerencse elvén mûködik, és elég sokrétegû.
Legalább is én azt veszem ki a hsz-edbõl, hogy egy monolitikus struktúrában gondolkodsz.
Bocs, hogy néha pongyolán fogalmazok, de egyrészt nem is értek annyira az MI kérdéshez, másrészt ennek a területnek sincs igazán kialakult frazeológiája, vagy egységes elmélete.
A tudat meg tényleg nem tudományos kategória, mert jelenlegi tudásunk szerint, nem reprodukálható, így egységes elmélete sincs.
A versengés evolúciós értelemben, nem olyan verseny, mint amit a hétköznapi értelemben használunk. A hétköznapi értelemben a versengést, háborúként, a versenytárs predációjaként értjük. evolúciós értelemben a versengés, gyakorlatilag szaporodási verseny, és a versenytársak között van egyfajta szinergia, együttmûködés, mint pl az emberi szövetet alkotó sejetek esetében. Az a sejt, szövet szaporodik jobban, amelyiket a környezeti inger is éri, a másik elsorvad, de az egész célja az élõlény alkalmazkodása, adaptációja.
Sejtem hogy mire gondolsz bár én nem értek a témához a lényeg hogy az emberi agy információs feldolgozást és annak megértését kellene valahogy lemásolni.
"tudat, ami ugyan minden ember által érzékelt, átélt valami, az meg a tudományosan még mindig max filozófiai szinten vizsgált valami"
" Itt van egy rendszer, ami a környezet mintázatainak azonosságait keresi, modellezi, létrehozza azok reprezentációit"
Azok a reprezentációk alkotják a tudatot. Furcsa hogy egyszerre mondasz normális dolgokat és hülyeségeket is, nyilván vaktában lövöldözöl és néha talál. De azért ne add fel, mert "A reprezentációk egy evolutív környezetben versenyeznek egymással, mutálódnak, sokszorozódnak, ez maga a gondolkodás." gondolatban eltaláltad az irányt, de ne versengõ reprezentációkban gondolkodj. A reprezentációk egy darab rendszert alkotnak, ami változik a külsõ ingerekhez igazodva, mintha maga is egy élõlény lenne.
"A mesterséges intelligencia tudósok sokszor talán elfelejtik hogy egy általunk úgynevezett mesterséges inteligencia sohasem lesz képes úgy gondolkodni ahogy mi gondolkodunk. "
Baromság. Halvány lila gõzöd sincs a mesterséges intelligenciáról, úgyhogy ne is okoskodj.
Az agy pont ilyen rendszer:) Nem szekvenciálisan képes keresni az adatbázisban, viszonylag marha gyorsan, mint a jelenlegi számtek eszközeink, hanem párhuzamosan egyszerre szinte valós idõben, pedig a frekvenciája csak pár Hz.
A megoldás az idegsejt hálózatokat modellezõ, hibrid analog-digitális számítógép lesz valszeg.
Csányi Vilmos evolúciós elméletére alapozva szerintem létre lehetne hozni egy fejlett intelligenciát. Itt van egy rendszer, ami a környezet mintázatainak azonosságait keresi, modellezi, létrehozza azok reprezentációit, és a reprezentációt ellátja egy kulccsal. Utána már csak a kulcsokra kell keresni. A reprezentációk egy evolutív környezetben versenyeznek egymással, mutálódnak, sokszorozódnak, ez maga a gondolkodás. A döntés meg az, amikor kiválasztódik az adott szituációra leginkább érvényes, a régi tapasztalatokra, mintákra épülõ modell. A rendszer tanul, és a tanult dolgokat továbbfejleszti, adaptívan a környezethez igazítja.
Szerintem képesek leszünk önfejlesztõ, és önállóan gondolkodni tudó gépek létrehozására a távoli jövõben. Terminátor talán rossz példa, mert azt kifejezetten csak egy dologra programozták, számos protokollal, amit figyelembe kellett neki venni. A másik dolog az, hogy nem voltak önös érdekei, nem ébredt öntudatra.
Programozói éveim alatt kicsit foglalkoztam MI-vel, persze hobbi szinten. Elõször úgy gondoltam, hogy az amõbától indulva majd eljutok egy fejlettebb agyig. Hát nem. Rákellett jönnöm, hogy csak elég primitív és korlátolt MI-t lehet írni a jelenlegi adatbázis struktúrához. Hogy egyes információkból független következtetéseket tudjon levonni egy gép, ahhoz teljesen más adatbázis rendszer kell. Olyan 3ds, amiben minden információ kapcsolódik egymáshoz, és egy új beérkezõ adat kapcsán képes a meglévõ tudással új információkat létrehozni. Persze ez így elég sablonosan hangzik, de van egy konkrét elképzelésem. Ha valakit nagyon érdekel, kínozhat vele és leírom pár oldalba :D.
Egy szó mint száz, szerintem az adatbázis felépítését kellene más szögbõl nézni, és az abban lévõ adatok egymás közti viszonyát, információ cseréjét.
Szerintem biztos nem lesz igaza, de remélem nem téved sokat. Hajrá Ray!!! Valódi MI-t a népnek. :P Több ilyen ember kéne a világnak. Lehet szeret túlozni és álmodozni, meg túlságosan optimista, de jobb mint mindig csak a földet bámulni és panaszkodni meg azt mondogatni ezt nem lehet,azt nem lehet,ez meg az lehetetlen.
Ezeket az "embereket" ki kellene iktatni, mert ártanak az emberiségnek és még nem is tudják mivel..
Hát igen a jövõkutatásban nem az a poén, hogy megjósolok valamit, mert aki elolvas 10 sci-fi könyvet az kapásból felsorol 30 ilyen dolgot, ami még nincs de jópofa lenne, ha lenne, és lehetségesnek is tûnik.
Pl a 90-es évek elején én is elkezdtem írni egy sztorit, amiben volt könnyen kezelhetõ digitális fényképezõ, elektronikus szavazás, villanyautó, meg egész falas 3D tv, csak én ezt kb 2040-re gondoltam. Ja meg olyan is volt benne, hogy az agy "lementése" és lemodellezése, hogy a hapsikám mit fog csinálni, és ehhez totális virtuális valóság, amit nem tudsz megkülönbözteti a valóditól, meg faxom tudja még micsoda. Szal a poén nem az, hogy kitalál az ember ilyeneket, hanem pontosan megmondja az ember legalább 5 évre, hogy mikor is valósul meg mindez! Ötletelni mindenki tud.
A terminátornál is az a gáz, hogy olyat már tudunk csinálni, hogy egy számítógépes logika, egy összetett algoritmus meggyepálja a sakknagymestert. De olyat nem tudunk, hogy akár egy pár éves gyerek szintjétõl elkezdje magát fejleszteni, olyan modelleket építsen és vegyen át, amivel végül egy felnõtt ember lényének összetettségét éri el.
Mesterséges logika van. Önfejlesztõ intelligencia nincs, tudat, ami ugyan minden ember által érzékelt, átélt valami, az meg a tudományosan még mindig max filozófiai szinten vizsgált valami.
Attól, hogy egy mesterséges ilyen szerkezet öntudatra ébredjen, motivációkat találjon és azonosítsa saját érdekeit és értékeit, nos attól szerintem ma még kb olyan messze vagyunk, mint Leonárdó a szuperszonikus repüléstõl!
A mesterséges intelligencia tudósok sokszor talán elfelejtik hogy egy általunk úgynevezett mesterséges inteligencia sohasem lesz képes úgy gondolkodni ahogy mi gondolkodunk. Ennek az az oka, hogy a mi inteligenciánk szorosan kapcsolódik a létezésünkhöz, valamint azért jött létre hogy biztosítsa a túlélésünket, és az ehhez kapcsolodó motivációk mozgatják. Tehát pédául szerezzünk kaját, menyjünk el bevásárolni, szeretet öröm bánat vagy a kíváncsiság stb... Viszont egy dobozba zárt mesterséges IQ Ilyesmire sohasem lesz képes.
Gondoljunk csak a leghíresebb sci fire, ami tulajdonképpen evvel foglalkozik, a terminátorra. Amiben egy hatalmas számítógép, ami hadi feladatokat hivatott elátni hirtelen öntudatra ébred, és gyakorlatilag az egyetlen dolgot képes csinálni, amire beprogramozták, megtámadja az embereket hogy magát védje.
Persze a terminátor nem a valóság, pusztán egy lehetséges elgondolása annak mi történne ha... de ebben is már jól látni azt, hogy egy gépnek, amit az emberek építettek, már már semmi köze az élõvilághoz, az emberi motivációkhoz vagy a gondolkodáshoz, és ezért ebbõl semmi jó nem születhet, persze az én véleményem az hogy éppen emiatt ez a dolog nem is mûködhet.
Tehát például még ha csinálnak is olyan programot ami képes beszélgetni veled, ha nem beszélsz éppen hozzá õ nem fog gondolni semmire, az embereknél ilyesmi lehetetlen és folytathatnám tovább is...
Azt sem érdemtelen elfelejteni, hogy a jövõbeli fejlõdésünk erõsen kapcsolódok a gazdaságunkhoz, amit a jelenlegi kapitalista cégek nem igen támogatnak sõt gátolnak is. A legfonotsabb kutatások, rák, AIDS, jelenleg nincs pénz és senki nem is akar pénzt fektetni ilyesmibe, ugyanis valószínûleg az a pénz nem fog megtérülni. Ugyanígy a jövõben sem lesz mindenkinek szüksége az extra drága mesterséges intelligenciára, vagy a nanorobotokra, nem is beszélve arról hogy minnél finomabb egy technologia annál könnyebben tönkremegy, költségesebb az elõállítása nehezebb a karban tartása.
Az hogy 25 év múlva 1m-x gyorsabbak lesznek a számítógépek az enyhén szólva is túlzás, persze ha annyi pénzem lenne mint ennek a faszinak, lehet én is rózsaszínben látnám a világot
"A 62 éves Ray Kurzweil a mesterséges intelligenciát kutatja és jelenleg a világ legnevesebb jövõkutatója, ami nem csoda, tekintve, hogy az elmúlt 30 évben számos elõrejelzése volt és ezek többsége megvalósult."
Ezek után a cikkiró felsorol 2-3 olyat ami megvalósult, meg 2-3 olyat ami nem...
Ennyire még én is tudok jósolni...
Én csak annak a jósnak hiszek, aki elõre megjosolta a mostani gazdasági válságot és milliárdos lett belõle. Ops, sajnos egy ilyenrõl sem tudok...
Ez tényleg bulvártudós.
Csak a nyersanyaghiányra épülõ gazdasági válságokat felejtette el amik jönnek még. Plusz a lehetséges III. WW
Mégis mekkora az agy teljesítménye? :)
Több intelligens ember van mint 100 éve.. csak sokkal több hülye is mint 100 éve.. szóval annyira baromságot ezzel nem mondott.
A replikátor dolgot sztem még magamban tartottam volna. :)
Kurzweil és szingularista társainak bullshit hegye úgy viszonyul a valódi informatikához, mint az asztrológia a csillagászathoz vagy a csirkebélbõl földrengés jóslása a lemeztektonikához. Az exponenciális fejlõdés hamarosan el fogja érni a fizikai korlátait (molekuláris méretek), amit egyelõre szoftveresen (párhuzamosítás) próbálunk kitolni, de a paradigmaváltás (félvezetõk, IC-k cseréje valami másra) elkerülhetetlen. Ez a váltás pedig jó pár évre vissza fogja vetni az ipart. A "titkosítás már elég kiforrott" : na, ez nagyon aranyos hülyeség. Az SHA3 hash algoritmust most pályáztatja az USA kormánya, mert az elõdje nem bizonyult elég erõsnek. Ennek ellenére a weboldalak többsége még mindig a 3 generációval korábbi MD5-öt használja...
Csakhogy ezek mennyiségi és nem misõgéi jóslatok voltak. Az MI pont olyan hülye mindenütt, mint 10 éve. Nagyobb adatbázisból és gyorsabban dolgoznak a szoftverek, de továbbra sem tanulnak semmit.
Ez a ficko egy alomvilagban el. -.- Nem vagyok ellene a fejlodesnek, DE: "melyik épületet látjuk és az hogy néz ki belül" Ha egy epuletet nezek, nem a belseje erdekel.De van akit igen(kemkedes).
"Napjainkban több intelligens ember van, mint az internet megjelenése elõtt" Tobb a hulye is!A vilag IQ-ja allando es egyre tobben vagyunk ra.
"az ember ugyanis egyszerûen megtanul vigyázni. A titkosítás már elég kiforrott, így nem kell aggódnunk a biztonsági kérdések miatt." Hat azt hiszem itt vagta el magat nalam. Nem kell aggodnunk a biztonsagi kerdesek miatt, amennyiben elfogadunk, es engedelmeskedunk egy totalis ellenorzest megvalosito uralkodo retegnek(nem feltetlenul kormanyok).Mert lassan, de biztosan afele haladunk.
"Az emberek egyetlen ok miatt élnek városokban, ez pedig a kommunikáció." En azert elek varosban, mert itt kaptam munkat. :P Ekkora f***t.. -.-
Egyebkent szep es jo lenne amit "mond".
"Napjainkban több intelligens ember van" Epic fail :-)
"Ezen kívül mi vagyunk a Föld egyetlen olyan faja, amely képes a határait átlépni. Tudunk repülni, eljutottunk a világûrbe, ugyanúgy programozzuk a biológiát, mint a számítógépeket. "
Hülye fasz.
bulvártudós
Király! Ha csak a 1/4-e valósul meg, már jól jártunk. Persze nem veszi számításba az emberi kapzsiságot meg hogy kiknek lesz ez elérhetõ kezdetben és mikor jön át a szélesebb tömegekhez. De, jó lesz ez egy idõ után. Csak érjük meg.
Informatika és tudomány
Te ha jól veszem ki ez utóbbiról beszéltél.
