"Azért kíváncsi lennék arra az épületre, ami 1 milliárd év múlva is felismerhetõ lesz."
Ööö... Mûanyag szatyor? Alumínium kólásdoboz? Sörösüveg? Jártál te már... ...ööö... ... akárhol? Mert ha akárhol jársz, akkor látod, hogy ott akárhol méteres magasságokban áll a szemét...
Na persze, mondtam már nektek, hogy valószínúleg én vagyok isten? Csak valamit elbasztak a besorolásomnál. :-)
Nem ám a mélymûveléses bányákra kell gondolni, hanem a felszíniekre, amelyek milliárd tonnákat mozgatnak meg. Egy ilyen bánya nyomait egymilliárd év se fogja eltüntetni:
Hú ezekbõl a dögökbõl kéne horror filmet csinálni, nem a zombikat ezredszer megfilmesíteni.
Bár volt ilyesmi film, a Negyedik fázis. Ott a hangyák csináltak dúrva dolgokat. Vagy 25 éve láttam, de ahogy nézem 2001-ben csináltak belõle ramake-et is.
Jut eszembe, mint már linkeltem, Afrikában fekélybolhák, New Yorkban poloskák garázdálkodnak. Ez vajon hányadik csapás? De van egy jó hírem is: megint kapás van exobolygó témában.
Ez a tipikus nagy szöveg, de több szempontból sincs értelme. Hogy mi a csodás az relatív, valaki az életben mindent utál, valaki megtanul mindent szeretni - vannak köztes állapotok is. Valakinek a háború a csodásabb dolog, mint a kiskacsa, egyébként ha megnézed a természetben uralkodó állandó könyösztelen harcot, hogy mennyi állat kûzd egész életében azért, hogy életében maradjon, meg úgy tényleg általában milyen kegyetlenségek is vannak, én nekem nem a tökéletes teremtõ jutna eszembe.
Másrészt meg ki hiszi magát okosabbnak a "teremtõnél", azok akik meg akarják érteni valójában hogyan is keletkezett mindaz ami körülöttünk van, mik az összefüggések a különbözõ cselekményekben (pl. akár amit az elõbb említettem, természetes szelekció, vagy maga az élet keletkezése).
...akkor elfogadja hogy ön egy biorobot leszármazotja akit kivágtak mert meghibásodott és lezabálta a termést,de ha jó lesz akkor ujrahasznositják a szoftverét? Én mondom ha a keresztényeknek igazuk van akkor ez a legmegalázóbb az összes lehetséges valóságok közül
Ezzel egyet tudok érteni. 1 milliárd év sok idõ, az alatt olyan geológiai folyamatok zajlanak, amelyek mindent átvariálnak. Nem akarok nagy hülyeséget írni, de tudtommal 1 milliárd év múlva a Föld már lakhatatlan lesz. Szóval, az, hogy a Nap még 4 milliárd évig üzemel, az sovány vigasz.
Eredetileg milliárd évrõl volt szó. Ilyen idõtávlatból a légkör összetételét nem lehet közvetlenül meghatározni. Az ipari szennyezés nyomainak túlnyomó többsége, lerakódások, nem különböznek egy vulkánkitörés vagy aszteroidabecsapódás nyomaitól. Ide értve a nagy fémkoncentrációt is. A szintetikus anyagok nagy része lebomlik. (Kivéve talán a teflont.) A mai bányákak nyomát sem fogod találni. Beomlanak, és max egy érdekes geológiai képzõdmény marad utánuk. 1 milliárd év legyalulja a föld felsõ rétegét. A törmelékek mennek a tengerekbe/óceánokba majd a föld mélyére. (1 milliárd év alatt az óceánok ajzata teljes mértékben ki tud cserélõdni akár többször is!) Amit nem gyalul le azt betemeti több km vastagon. A komplex dolgokkal az a baj (úgy általában) hogy "nem szereti" a természet. (Ez az egyik elméleti probléma a nanotechnológia használatával kapcsolatban is.) Nagyon kicsi az entrópiájuk. Termodinamikailag instabilak. Az egyetlen ok hogy nem "esnek szét" körülöttünk az az hogy kinetikai akadály miadt stabilak. (Ez a metastabil állapot: nem stabil, de az átalakulása nagyon lassú.) A hõmérséklet növekedésével viszont a folyamatok sebessége exponenciálisan nõ. Eltûnnek a kinetikai gátak, és marad egy instabil állapot. A fosszilizációs folyamatok tehát eltüntetik a komplex árulkodó bizonyítékokat. Max néhány szerencsés helyen maradhat valami. A kérdés az hogy abból milyen következtetéseket lehet levonni?
Ma is sok érdekes képzõdményt találunk. Soknak a keletkezésére nincs mindenkit kielégítõ magyarázat. Mégsem vetik fel soha azt hogy valamikor régen élt egy intelligen lény és az hozta létre õket. Ha mégis akkor a többség körberöhögi õket.
Szolzsenyicin írta le a következõket, amikor a Gulagról kiszabadulva egy Uralon túli helységben tanított és egy parasztnéninél lakott. Az író egy vihar közeledtével a kezébe vett egy a kacsacsoporttól elkószált és ijedten vergõdõ kiskacsát és azt írta le. Hiába az atomkorszak minden csodája az emberiség akkor sem tud elõállítani egy ilyen csodálatos kiskacsát kémcsõben. Nagy kár, hogy az ember sokszor okosabbnak hiszi magát teremtõjénél.
Köszönjük Imi bácsi, maga mindenre tudja az egyszerû választ.
Ennek az egyszeri eseménynek neve is van: TEREMTÉS!
Azért van a tárgyaknak egy bizonyos komplexitása és mennyisége, ami felett bárki értelmes elme levonja a következtetést, hogy az emberiség igenis létezett. Milliószámra találnának komplex funkcióval bíró, az élõvilágba nem illeszthetõ tárgyak nyomait, amelyek pont olyan fosszilizációs mechanizmusokkal örzõdtek meg, mint bármi más ismert lenyomat.
Sok más nyomunk is van: az emberiség által okozott kihalási esemény, a légkör összetételének megváltozása, az ipari szennyezés, a hatalmas bányák nyomai, amelyek geológialiag megmagyarázhatatlan változásokat okoznak nagyon nagy területeken, a felsõ rétegekben feldúsuló fémkoncentráció... Nem, a Föld már aligha tudja letagadni valaha is, hogy mi rajta voltunk.
Mondjuk nekünk sokkal izgalmasabb lesz majd az exoplanetáris régészet, ahol *mi* fogjuk majd kutatni, hova tûnt a bolygóról az értelmes élet.
Hosszabb távon a bolygó megsemmisül, sõt a nap rendszer is. Persze ez még sok idõ. véleményem szerint (mielõtt megint belekötne vki, ha minden "jól" alakul) Akkor idõvel elköltözünk a bolyóról/naprendszerõl, talán még a galaxisból is...
Valószínüleg egy idõ után (év milliók útán) még ilyen fejlettségi szinten sem maradna sok minden utánunk... De talán több maradna "egyszerû" romoknál...talán lenne valami használható is még amiõl kiderülne 1-2 dolog... (nem tudhatjuk) Viszont mivel feltehetõleg nem ismernék a nyelvet, nem biztos hogy sokra mennének vele...
Azért én arra kíváncsi lennék honnan származhatott azaz Antarktiszi térkép, ami pontosan ábrázolja a földrészt, hozzáteszem még a jégtakaró elõtti idõbõl, errõl mi csak mostanában értesültünk. (xx-xxi század)
De ott vannak még a lemezmozgások is, néhány milliárd év alatt teljesen másképp néz ki a felszín.
Ez csak idõ kérdése. Az ember ökológiai lábnyomát idõvel befedi a por. Idõvel több száz méter mélyre kerülnek és elindulnak azok a fosszilizációs folyamatok melynek a "végén" ásványok válnak belõlük. (Az idézõjel azért mert soha nincs vége :).) Más lábnyomokat elfúj a szél. Ezekkel a "szerencsétlenekkel" az erózió végez. Végül néhányan a kõzetlemezek vándorlása és egymás alá bukása következtében lekerül a "pokolba". Az ember ökológiai lábnyoma leginkább az emberi idõszámítás skáláján érdekes. Magát a fogalmat is ezért alkották meg. Persze szinte biztos hogy maradnak viszonylag épségben emberi tárgyak, de ezekbõl nem valószínû hogy a jövõ "embere" milliárd év múlva azt a következtetést vonja le hogy értelmes élet volt a földön. Majd keres egy kézzelfoghatóbb magyarázatot, vagy berakja a "Nincs rá kielégítõ magyarázat" dossziéba. A gyémántnál maradva, találnak majd néhány éppen maradt gyémántot és eltûnõdnek hogy milyen csodálatos a természet hogy a néhány gyémántot ilyen tökéletesre növeszt. Természetesen majd laborban kikísérletezik hogy milyen "természetes" körülmények között alakulhattak ki.
A csiszolt gyémántok is "eltûnnek". Ha a gyémántot "rossz oldalról" éri a nyomás, darabokra esik. Ha oxidáló anyag van jelen, a csiszolt gyémántoknál ez általános, és a hõmérséklet elég magas a gyémánt elég. A gyémánt termodinamikailag sem stabil a föld felszíni körülmények között. Az is lehet hogy évmilliárdok alatt spontán a stabilabb grafittá alakul.
Csak érdekességként említem meg, hogy a legrégebb óta mûködõ ûrszonda, ha jól tudom a Vega sorozatból, amit 30-40 éve indítottak, még ma is küld jeleket, és már a külsõ naprendszerben jár.
A sok-ezer fényévrõl érkezõ röntgen-gamma sugárzások forrása általában pulzárok, persze ez nagyságrendekkel nagyobb teljesítmény mint amit elõ tudunk állítani.
Lehet, hogy szerencsésebb lett volna elektromágneses hullámokat írnom. Én arra gondolta.
Szerintem inkább te tévedsz. Az ember kihalása esetén az emberi civilizáció nyoma a Földön kb. 30-40 ezer év alatt eltûnne. Ami esetleg utána maradna az max. a megkövesedett csontjaink. Az 1 millárd év meg iszonyat sok. Gondolj csak bele: Földünk 4.4 millárd éves! ;) De abban is biztos vagyok, hogy más égi testeken lévõ szondák is gyakorlatilag porrá rohadnának, hiszen ott még szélsõségesebb viszonyok uralkodnak, mint a földön. A Föld körül keringõ ûrszemét is visszahullana ennyi idõ alatt, és a légkörbe beérve elégne. Egyetlen dolog van ami "túlélne" ekkora idõskálát károsodás nélkül: A fekete Monolit tömb. :D
A cikk végkövetkeztetése badarság. A félrefordítás és a szenzációsan tálalt trivialitás esélye mindig fennáll, de senki komoly kutató nem gondolhatja azt, hogy egy sejtfejlõdési csavarból lehet következtetni annak bolygóközi esélyére. Még csak a földi nehézségére sem.
Mindig azt kell kapásból feltételezni, hogy a fantáziánk a kicsi. Ha látunk egy elefántot a cseresznyefán, akkor nem rögtön arra gondolunk, hogy csoda történt, és tud repülni, hanem elkezdjük keresni a tréfás kedvû darust. Hasonlóképp, egy eukarióta sejtfejlõdésben jelentkezõ meghökkentõ trükk nem jelenti azt, hogy a dolog lehetetlen, még csak azt se, hogy nehézkes: egyszerûen a természet néha lebontja az állványzatot, amin építkezett, és mi csak a végeredményt látjuk.
Az evolúció során végbement változássorozatokat adaptációs programoknak szokás hívni. A természet gyakran kerülõ utakon jut el a zseniális találmányig, és a köztes formákat nem, vagy csak hosszas nyomozás után találhatjuk meg. Az intelligent design-os valláskárosultak szoktak ezerrel hivatkozni olyan meglepõ evolúciós találmányokra, amelyeknél nem nyilvánvaló annak kialakulási útja, mint pl. bizonyos baktériumok flagelluma; eddig mindig kiderült, hogy csak az õ fantáziájuk volt korlátolt, és létezik adaptációs program, ami azt létrehozhatja.
A kutatók alighanem helyesen mutattak rá, hogy a mitokondrium bekebelezésének sztorijában biztos sok még a homályos folt, de a cikkben leírt bonyadalmakra még én laikusként is ki tudok találni evolúciós programokat. Mi van például, ha bizonyos baktériumfajta mondjuk esetenként kettõs membránt növesztett, és a két membrán közti teret kezdte el késõbb egyéb funkciókra használni? Ebben az esetben a mitokondrium az õsi mag, ami köré nõtt az eukarióta sejt. Nagyon nem látom itt azt a hû de nagy meglepetést, amit a cikk sugall. Ne felejtsük, hogy erre a lépésre közel egymilliárd év volt.
Azért kíváncsi lennék arra az épületre, ami 1 milliárd év múlva is felismerhetõ lesz. Az ezer millió év még a piramisoknak és egyéb kõ építményeknek is sok... Nem beszélve arról, hogy 1 milliárd év alatt a kontinensek is teljesen átrendezõdnek. És az ezzel együtt járó eróziós folyamatok még inkább letisztítják a Föld felszínt (pl.: part menti városoknak annyi...). Az, hogy a Holdon vagy a Marson találnának valamit, még nem lehet egyértelmû bizonyítéka annak, hogy a Földrõl származott a készítõje. Ugyanakkor lehet, hogy egy Plútón talált rom a Föld valamelyik õsi korszakában létezett civilizáció hagyatéka. Az egyetlen olyan dolog, ami egyértelmûen utalhat egy fejlett földi civilizációra, azok a mûholdak meg az ûrszemét, ami tömegével veszi körül a bolygót. Mondjuk az egy milliárd év az sok idõ, ki tudja, hogy azokkal is mi történne...
Egyébként az eddigi tapasztalatunk szerint egy a földi életre alkalmas bolygón annak a valószínûsége hogy kialakul a földihez hasonló élet 1. A valóság az hogy eddig még egyetlen ilyen bolygó létezését sem tudtuk közvetlenül bizonyítani. (A földön kívül természetesen.)
A teremtés új szövegezése:
"És Isten beleteszé az mitokondriumot az sejtbe, és termelé energiát, és termelé sok sok kromoszómát, és szaporodá, és sokasodá, és vala komplex élet. Isten látá hogy ez jó, és örvendezé vala."
Hiába kicsi a valószínûsége a kialakulásnak térben és idõben lévõ hihetetlen távlatok, elegendõ lehetõséget adnak az élet számára.
Tévedsz, 1 milliárd év múlva rengeteg minden fog az emberiség után maradni! Még a Földön is, de pl. a Holdon nagy valószínûséggel ott lesznek a Holdkompok érintetlen roncsai, a Holdszondák, és akár a csizmanyomok! De néhány elpusztíthatatlan millió számra gyártott tárgyunk is ami arról tanúskodhat, hogy intelligens lények készítették pl. csiszolt gyémántok, platina, palládium tárgyak...már csak az egy helyütt való koncentrációjuk is árulkodhat rólunk. Persze túrniuk kell utánuk rendesen az ET-knek. Ha az elmúlt 1 milliárd évben lett volna egy hozzánk hasonló civilizáció ami hasonlóan szemetelve hagyta volna maga után a nyomokat már tudnánk róla. De vagy sokkal fejlettebb volt vagy fejletlenebb.
Butaság a cikk állítása, az evolúcióban tipikus jelenség, hogy látszólag két esemény egymásra épít, tehát nem történhetne meg. A valóságban meg mindig van olyan lépés amivel megtörténhet, mondjuk esetünkben már nem létezõ sejtféle tevékenysége folytán. Lehet hogy régebben léteztek tömegével olyan egyszerû sejtek, amik kétpofával zabálták a többi sejtet és egyszer csak az egyik a torkán akadt. Ez lehet hogy nagyon régen tömegével fordult elõ, csak azóta már megváltoztak a körülmények és az ilyen sejtek kihaltak, a fejlettebbek kiszorították.
Honnan is tudhatnák, hogy a Földön az embereken kívül sosem létezett más intelligens élet? Még ha nem is itt alakult ki, csak idejött. A Föld 12 órájából a negyedkor csak 17 másodpercet tesz ki! Az emberiség gyakorlatilag csak tizedmásodperceket, vagy még annyit se tesz ki ezen az órán. Arra is meg van az esély, hogy 150 éven belül kipusztítjuk önmagunkat. És mondjuk úgy 1 milliárd év múlva kialakuló/ide látogató intelligens faj mennyi tudomást szerezhetne rólunk? Nem sokat. Épületeinkbõl semmi se maradna addigra meg, esetleg ha néhány megkövesedett emberi csontot találnak. Viszont abból sem tudnák megállapítani, hogy egykoron ez a faj az egész bolygót benépesítette és "fejlett" technikai civilizációt épített ki.
Aztán ott vannak az olyan érdekes dolgok, amikrõl a mai napig folynak a viták, mint pl.: a kambriumi robbanás. Mint már valaki elõttem is megjegyezte, mi van, ha ez az egész élet csak egy állatkert? Egy kísérlet? Esetleg szándékos telepítés? Teremtés (de nem Isteni!)? A Föld történetérõl nagyon csekély a tudásunk, nem is nagyon lehet kiterjeszteni. Csak a megmaradt kövületekbõl állapíthatunk meg egyet s mást.
Az én álláspontom az, hogy az univerzum hemzseg az élettõl. Az intelligenstõl is.
Attól, hogy a neve nem ugyanaz még sok a hasonlóság!
Az életformák specializálódnak, pl. különbözõ energia folyamtokra, nap/hõ//kémiai, stb. felhasználására, ami teljesen külön életteret jelenthet. Ezek között általában nem a fejlettebb életformák vándorolnak, mert a komplexitásuk miatt szigorúbb "paraméterek" között tudnak csak megélni. Tehát amit írtál, az csak lokálisan akadályozza meg a diverzitást.
És ugyanez nagyban: Még nem jöttek ide felzabálni minket az alien-ek :)
Az 100% hogy nem mi vagyunk az eggyetlen "értelmes" élet. Csak az a kérdés milyen messze vannak tõlünk. Ellenben ha belegondolsz abba, hogy egy hangyabolyt beleraksz egy terrárirumba (állatkerti méret) akkor õk sosem fogják tudni, hogy be vannak zárva, pedig durván értelmes élõlények az õ szintjükön. És ha az emberrel is így van? Sosem jönnénk rá.
"Nem tudom elkepzelni, hogy ezt barmi is tul elhetne."
pl egy ekkora bolygókatasztrófa esetén irtózatós mennyiségû anyag szakad ki a földbõl ami aztán vissza is potyanhat "millió" év után. vagy nem az "olvadt vason legel" hanem a légkörben ahol hidegebb van. Vizet kivonja a felhübül, napfény van, nitrogén szintén leledzhet a légkörben ez elég sokmindenhez elég.... bambuszom is jól elvan egy kancsi deszt vízben növekszik meg minden. vagy ....
"Azt meg nem tudom elképzelni, hogy újra elélettelenedik a Föld, mert a legkeményebb nukleáris háború, vagy meteor becsapódás, sem tudná elpusztítani az egyszerûbb életformákat."
Egy mars meretu meteor az mindent megsemmisitene. Ha utkoznenk, a fold egesz terfogata megolvadna, millio evekig tobb ezer fokos homerseklet lenne. Nem tudom elkepzelni, hogy ezt barmi is tul elhetne. Persze lehet hogy keletkezhetne olyan eloleny tipus, aki, ami az olvadt vasban is jol erzi magat, de ilyenrol jelenleg nem tudunk. Es tortent mar ilyen a foldon, ugye igy keletkezett a holdunk is, ami nelkul max bakterialis szintu elet volna foldon.
Na, igen, ez is egy viszonylagos akadály, habár vannak igen különleges helyek pl. az óceánok mélyén, amik elvben tudnák produkálni a szükséges körülményeket, de bizony megközelítõleg sem akkora lehetõséget, mint a 4milliárd évvel ezelõtti körülmények. Amúgy a teljes kipusztulás lehetõségére, vagy lehetetlenségére majd talán a marsi kutatások során kapunk választ.
Így már inkább érthetõ mire gondolsz (személyeskedés helyett inkább megelõzõen próbálj pontosabban fogalmazni), bár én nem hiszem, hogy a kialakulásának pont a már többi létezõ élõlény lenne a vetélytársa, ha megvannak a mûködéséhez szükséges erõforrások, és nem is tudja más élõlény felhasználni (megenni), akkor miért lenne hátrányban, mégha kevésbé fejledtlen is.
Miért csak egyszer következet be a élet keletkezéséhez szükséges feltételek sokaságának egyidejûsége?
1. Elõször is, hogy a körülmények kialakuljanak, a Földön ki kellet alakulni az óceánoknak. 2. Abban az idõben a légkõr nagy mennyiségû szén-dioxidot tartalmazott, amit az óceánok nyeltek el. 3. Évezredekig tomboló viharok voltak, elektromos kisülésekkel. Ebben az idõben még csak egy kontinens volt, amit egy hatalmas víztömeg vett körül amit az esõ hozott létre.
Az élet kialakulása magával hozta a légkõr, és ezzel együt a klíma megváltozását. Innentõl képtelen volt ugyanazokat az õsi Földtörténeti viszonyokat produkálni a természet. Ezért lehet az élet kialakulásának körülményi egyszeri és megismételhetetlen.
Azt meg nem tudom elképzelni, hogy újra elélettelenedik a Föld, mert a legkeményebb nukleáris háború, vagy meteor becsapódás, sem tudná elpusztítani az egyszerûbb életformákat.
Gyermekem, olvasd el még-egyszer amit írtam: csak a létrejöjjön szót használtam, a létezzen szót nem! Amikor ugyanis létrejön a "fejletlen" mellet egy "fejlettebb", vagyis az evoluciónak nevezett fejlõdés amikor zajlik, a lépések viszonylag aprók, és az alkalmazkodás felfelé és lefelé is mûködik. Egy új életforma létrejöttének az esélye, a tudomány mai állása szerint néhány 100 millió évenkét egy esély, tehát a második lehetõségnek minimum néhány 100 millió éves elõnnyel rendelkezõ életformákkal kell "megküzdenie". Ekkora különbség esetén könnyedén alulmarad az újabb próbálkozás, akárhányszor nekiveselkedik....!
"Ugyanis az élet komplexitása eleve kizárja, hogy egy "fejlett" élõlény mellet egy "fejletlen" létrejöjjön. Hiszen mire a fejletlen "magára talál", addigra a "fejlett" megzabálja. Egy fejlett mellet csak egy még fejletteb jöhet létre, amihez a fejletlenebb kényszerûen alkalmazkodni próbál, több kevesebb sikerrel."
Hiába írkálsz idézõjeleket, ennek akkor sincs semmi értelme. Hol zárna ki ilyet az élet komplexitása, hogy fejlettebb mellett fejletlenebb létrejöjjön illetve létezzen, hogy élnének még ma is baktériumoktól kezdve ennyi élõlény, ráadásul ha máshol alakul ki, akkor sem valószínû, hogy ki tudná ütni.
A cikk azt mondja, hogy ahhoz, hogy az élet ilyen formában létrejöjjön nagyon kivételes körülmény (amit valószínûleg valamilyen esemény alakíthatott) kellett, és ilyennek nagyon kevés esélye van, hogy ez a Földön akár újra, vagy akár más bolygón megtörténjen. Ezt nyilván abból logikusan ki lehet következtetni, hogy ezt a körülményt teljes egészében sosem sikerült reprodukálni. (Persze ezzel szemben a kísérleti eredmények egyértelmûen cáfolják azt, hogy egyáltalán el sem kezdõdhetett teremtés nélkül, nemhiszem hogy ez a cikk teremtés párti lenne). A másik, hogy azért nagyjából látjuk, milyen anyagokból épül fel a világunk, és nincsen sok esély arra, hogy az élet más anyagokból mûködjön - és ezt is alátámasztja, hogy még mindig nem fedeztünk föl egy bolygón sem életre utaló nyomokat. Ez egyébként tényleg nem újdonság, eddig is tudtuk, hogy ilyen bonyolult életformák nem igazán alakulnak ki csak így. Kellett párr milliárd év itt is mire megjelent.
Egyszerre kellett létrejönnie hisz ha egy 'alkatrész' is hiányozna akkor szétesne, vagy nem mûködne. Addig sisteregtek a villámok, gõzök, gázok, sugárzások míg egyszer csak lett például egy mitokondrium. Vagy egy sejt ami egyetlen egyszer a sok ezerbilliárd-milliárd közül bekebelezte az elõbbit így megoldva az energia ellátását, ezzel elõsegítve a komplexebb életformák kialakulását.
Jól értem, hogy ez egy tudományos bizonyíték arra, hogy az élet nem keletkezhetett egymásra épülõ kis lépések sorozataként, hanem a nagy változásoknak mind egyszerre, egyidõben kellett történnie? Vagyis ez inkább egy teremtéspárt és nem evolúciópárti bizonyíték? ;)
Szokás szerint forrás nélkül nyúlva valahonnan...
"Egyszerû sejtek szinte soha nem nyelnek el más sejteket, és ez itt a lényeg."
Srácok... honnan tudjátok hogy az ufó egysejtûek nem kannibálok?????
Folytatva a gondolataimat, biztos "próbálkozik" az élet újból és újból, de a fejlettebbek megakadályozzák. Ez természetesen minden arra alkalmas bolygón ugyanígy történik, és ugyanilyen okból, mindenütt csak egyszer.
De nem is vmi értelmesek:D egyébként maga a mitokondrium is rokarióta volt,szóval furcsa lenne ha neki is lenne:)
A két tiszteletre méltó tudós természetesen a teremtésre nem gondol, de arra sem, hogy ha már egyszer létrejön egy komplex sejt-életforma, akkor az szükségszerûen megakadályozza a második lehetõséget. Ugyanis az élet komplexitása eleve kizárja, hogy egy "fejlett" élõlény mellet egy "fejletlen" létrejöjjön. Hiszen mire a fejletlen "magára talál", addigra a "fejlett" megzabálja. Egy fejlett mellet csak egy még fejletteb jöhet létre, amihez a fejletlenebb kényszerûen alkalmazkodni próbál, több kevesebb sikerrel.
Igen egyszer történt meg a Földön,de mért kellett volna többször megtörténnie? Úgyértem h ha már megtörtént jó hogy nem fog újra megtörténni,csak tovább fejlõdni,ez az evolúció...PL: feltaláltuk a régi nagy számítógépet,és ahhoz nem kellett újra feltalálni,h úgy nézzenek ki mint amilyenek ma,csak tovább kellett fejleszteni.
Mind nagyon szép és még logikus is a következtetés de szerintem ameddig nem találjuk meg az elsõ igazi föld típusú bolygot és nem tudjuk megnézni, hogy ott vajon vannak e komplexebb élõlényeg, addig ez csak puszt fikció és légbõl kapott kijelentés.
Fõleg, hogy az egyik német! Brit-tudósok, meg a németek. De akkor már inkább a briteket basztassuk mert hát õk mégis csak britek.
Igazság szerint én nem látok ebben semmi különöset. Van egy csomó olyan dolog, ami valaminek a leegyszerûsödésébõl jött létre és kapcsolódik az eukarióta sejtek mûködéséhez. A legtöbb ilyen önálló létre alkalmatlan rendszerecske parazita módon szopja a sejt forrásáait, vírusok, prionok. Na bumm, hát itt van ez a mitokondrium, meg más sejtszervecske is, ami meg segíti.
Itt, amivel szembenéznünk kell az nem a bonyolult élet ritkasága, hanem, hogy el tudjuk-e fogadni azt a szemléletet, hogy az élet már sejt, és annak evolúciója már sejtszinten is nagyon bonyolult.
Ha az embert önmagába nézzük, meg a világegyetemet általában, ami tele van hidrogénnel, héliummal, meg kõvel, akkor marha nehéz elfogadni, hogy az életet nem teremtették, hanem evolutív módon jött létre. Most valami hasonlóval találkoztak a biológiások.
"Miért az számunkra az élet, és élhetõ körülmény ami nekünk az?" Azért mert az élet fogalma az idõ során így alkult ki. Ez definíció kérdése. "Miért ilyen fantáziátlanok begyöpösödöttek az úgynevezett szakértõk?" Egyáltalán nem azok. Az élet fogalmát már többször újradefiniálták. Így alakult ki a tudományban pl. a GAIA elmélet, amiben egy egész bolyóra élõlényként tekintünk. De akár egy naprendszerre, vagy egy daab kõre is ki lehet terjeszteni ezt a fogalmat. A mém elméletben absztrakt fogalmakat tekintünk élõnek, amelyek bár hagyományos értelemben fizikailag nem léteznek, de mégis van fizikai megnyilvánulása. A közgazdaságtanban élõnek tekintik pl az egyes termékeket. Van életciklusuk, mutálódnak, definiálják a "génjeiket", stb. Ezek nem úgy tûnnek mintha fantáziátlan elmék szüleményei lennének.
Persze itt nem úgy kezdõdik a cikk hogy definiálják az éppen aktuálisan használt élet fogalmát, de nem nehéz rájönni hogy itt melyiket is használják.
Olvass a sorok között és értsd oda hogy biológiai élet. A biológiai élet pedig nem energiából van. (Vagy igen de az már nagyon elméleti fizika, és itt érdektelen.)
nincs is jobb bulvártudományoshír forrás, mint az élet a más bolygókon...
Az eredeti forras a Nature aktualis szama. Online meg nem elerheto pedig erdekelne az egesz cikk tekintve, hogy az esemeny meg a kozepiskolaban tanitott anyag szerint sem egyszeri... "kicsivel" kesobb a kloroplasztiszok osei is ugy jartak mint a mitokondriumoke...
Lehet egyszerûen csak sok Star Warst néztek :D (nem egyszer említik a mitokondriumot, meg hogy nélküle nem létezhetne élet, és nem tudnánk semmit sem az Erõrõl...)
"Nem tudhatjuk, hogy a Föld korával azonosan létrejött-e valamilyen élet, és aztán nem-e pusztult ki."
Azt sem zárják ki, hogy a Földi élet a Marsról származhat...
"Aki azt a baromságot nyilatkozta, valyon tudja-e, hogy energia alapú lények is létezhetnek"
A létezés magasabb síkja?
Engem az érdekelne, hogy honnan vették a cikket? Az Sg. úgy is mindig ferdít, és angolul nem tudó emberek fordítanak... Valószínûleg nem ezt és nem így mondták. Persze ez csak tipp, mert lehet hogy az egészbõl egy szó sem igaz.
"ha az az esemény, ami Föld történetében is mindössze egyszer következett be" <- ez mibõl sejthetõ? Ott volt a kedves kutató, vagy jól megmondták neki? Nem tudhatjuk, hogy a Föld korával azonosan létrejött-e valamilyen élet, és aztán nem-e pusztult ki. Milliárd éves távlatokban a fossziliák nem maradnak meg, minden anyag lebomlik...itt is kialakulhatott többször is élet (vagy ide hozták) a világon semmi nem zárja ki.
brit tudósok... :)
És vajon a prokarióták itt a Földön tudják? :D (nekik sincs mitokondriumuk)
Az exobolygók száma szinte végtelen, ebbõl kiindulva azért jók az esélyek az életre. Hawking mondott egy nagyon érdekeset: "A lottó megnyerésére is csekély az esély, mégis szinte minden héten elviszi valaki a nyereményt..." és valóban :):)
Aki azt a baromságot nyilatkozta, valyon tudja-e, hogy energia alapú lények is létezhetnek még a NASA szerint is (pedig õk aztán...), nesze neked mitokondrium. Ha az élõlény nem sejtes felépítésû, hanem összetettebb hálózat alkotja a testét, vagy a sejtes felépítésnél sokkal finomabb a felépítése, minek mitokondrium?
Miért az számunkra az élet, és élhetõ körülmény ami nekünk az? Miért ilyen fantáziátlanok begyöpösödöttek az úgynevezett szakértõk?